A rendszerváltás következményei – az önállóság útján

A bársonyos forradalom, s a rendszerváltás folyamatában a kezdeti eufóriát hamar felváltotta a kiábrándultság, s a nemzeti színezetű elégedetlenségi hullám. A szlovák területek, melyek elsősorban egy-egy termék

53Párkányt a 90 km-re lévő Nyitrából, a komáromiakat a 100 km-re lévő Pozsonyból, a tornaljaiakat a 165 km-re lévő Liptószentmiklósról.

54Így lett Párkányból Ńturovo, Bősből Gabčikovo, Tornaljából Ńafarikovo.

CSEHORSZÁGBAN ÉS SZLOVÁKIÁBAN

(legtöbbször nem végtermék) gyártásában vettek részt, a Szovjetunió meggyengülésével, majd széthullásával elvesztették eddigi piacaikat, gyárakat kellett bezárni, ami az itt dolgozók körében szociális feszültségekhez vezetett. Ismét fellángolt a cseh-szlovák ellentét, a két országrész egymáshoz való viszonya is sok vita tárgyává vált. Végül 1992 júniusában a szlovák nemzetgyűlés (még Csehszlovákián belül) elfogadta a Szlovák Köztársaság szuverenitásáról szóló nyilatkozatot, az új alkotmány októberben lépett életbe, az ország pedig 1993. január 1-vel lett független.

Csehszlovákia számára a kommunista hatalomgyakorlás igazgatási rendszerétől való megválást az 1989-es forradalom tette lehetővé. Az 1990-ig működő monolit államigazgatás legfőbb szerve a kommunista párt által vezetett Nemzeti Front volt. A Nemzeti Front jelölte ki a megválasztható képviselőket, akik a formális választások után a népképviselet szervezetében, a nemzeti tanácsokban hajtották végre a pártutasításokat. Az egypártrendszer diktatúráját, a nemzeti tanácsok rendszerét az 1990-es választások nyomán felállt Cseh és Szlovák Nemzeti Tanács szüntette meg, mely új alapelveken, az önkormányzatiságon nyugvó rendszert vezetett be.

A települési önkormányzatok 1990-től maguk döntik el saját hivatalaik belső szervezeti és működési rendjét, alkalmazkodhatnak településük adottságaihoz. Ekkor szűnt meg az 1960 óta létező három (illetve 1968-tól a pozsonyival négyre változó) nagy kerület. 1996-ig léteztek a szintén 1960-ban kialakított járások (számuk 35, majd 1968-tól 39), de 1990-ben ezeken belül is kisebb egységeket, körzeteket (obvody) hoztak létre. Ezek száma 1996-ig 121 volt. Az igazgatási reformok egy időre abba is maradtak, mert a csehszlovák belpolitika legfőbb eseményévé a szlovák elszakadási törekvések váltak. A csehszlovák kormány 1992-ben még javaslatot tett a közigazgatási reformjának folytatására, melynek értemében 16 megyére, 77 kisebb területű járásra osztották volna fel az ország szlovák felét. A megyehatárok kialakításánál tiszteletben tartották volna a történelmi hagyományokat, valamint a földrajzi adottságokat, s törekedtek volna a közel hasonló lélekszámú területi egységek kialakítására. Figyelembe vették volna a gazdasági-társadalmi igényeket is. (Hardi, 2004) Minden szintre választott önkormányzatok kerültek volna, az államigazgatási feladatokat pedig a járási szintre telepített hivatalokban látták volna el. A szlovák nacionalisták és a Mečiar-kormány hatalomra kerülésével ez a kérdés lekerült a napirendről, minden erőt az önállóság kivívására, az elszakadásra összpontosítottak. Szlovákia 1993-ban önállóvá vált, a nacionalista politikusok fő célkitűzése pedig a központosító politika lett. Ez volt megfigyelhető a közigazgatási reformtörekvésekben is.

A Szlovák Köztársaság alkotmánya az országot a szlovákok lakta államként definiálta. Ennek jegyében 1993 és 1998 között számos olyan törvényt, rendeletet alkottak, melyek a magyar kisebbség jogait valamilyen módon csorbítani igyekezett. Egyebek mellett a közigazgatás 1996-os átszervezése, az új járások kialakítása is hátrányosan érintette a magyarságot. Az új területi egységek kialakításánál nem voltak tekintettel sem a történelmi hagyományokra, sem pedig a magyar kisebbség érdekeire. A szlovák nacionalisták és racionalisták szembenállása, a nacionalista központosító törekvés volt a legfontosabb a gazdasági fejlettségi különbségek, a történelmi hagyományok, a lakosság igényei, s egyáltalán a demokrácia alapelve, az önrendelkezés helyett.

(Hardi, 2004)

A viták eredményeként 1996-ban Szlovákiát 8 kerületre (kraj), 79 járásra (okres) osztották fel. Ez a felosztás azonban nem párosult az önkormányzatiság továbbfejlesztésével, csak a területi beosztást érintette. A történelmileg kialakult területi egységek meglétével sem törődtek. Az Eperjesi kerület kialakításával kettévágták a történelmi Szepességet, a hosszú évszázadok alatt kialakult kulturális, földrajzi egységet. Trencsén megyét ellenben több körülötte fekvő megye töredékeiből rakták össze, mintegy jutalomként a Meciar párti szavazók részére. A Besztercebánya központú megye kialakításánál is a magyar lakta területek kárára hoztak döntést. Az ott található járásokat hozzácsatolták a szlovák többségű északiakhoz, s a több évszázada központi szerepet játszó Rimaszombat helyett az északabbra található Besztercebányát jelölték ki központnak. Nagyszombat és Nyitra központtá alakítása szintén az ott élő magyarság kárára valósult meg, akiket a szlovák többségű területekhez csatoltak. Így sikerült kettévágni a Csallóközt, mint történelmi egységet. Szlovákia ezzel a lépésével súlyosan megsértette azt a nemzetközi alapelvet, amely szerint az egyes országoknak tartózkodniuk kell olyan intézkedésektől, melyek a nemzeti kisebbségek által lakott területeken megváltoztatják a népesség arányát.⁵⁵

A területi átrendezés a politikai érdekeket szolgálta. Mivel az akkori ellenzék bástyája elsősorban Pozsony, Kassa, és Eperjes városok, valamint a déli területek voltak, itt nagy járásokat, választási körzeteket hoztak létre.

Az etnikai határtól északra viszont az akkori kormánypártok támogatóinak több, ennek megfelelően kisebb területű és lakosságszámú járást, választókörzetet jelöltek ki.

55Nagyszombat és Nyitra esetében is jelentősen lecsökkent a magyarság aránya. Az előbbi megyében 24,8%, az utóbbiban 30,2%-ra.

CSEHORSZÁGBAN ÉS SZLOVÁKIÁBAN Szlovákia NUTS egységei:

Az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott ország az alábbi NUTS régiókkal rendelkezik.

• Az ország egésze alkotja a NUTS 1-es szintet.

• Négy fejlesztési régió: Kelet-Szlovákiai, Közép-Szlovákiai, Nyugat-Szlovákiai, valamint Pozsony régió alkotja a NUTS 2-es szintet. Ezek nem területi-igazgatási egységek, hanem az Európai Unió fejlesztéspolitikájának megvalósítását szolgáló egységek. A makrorégiók lehatárolását Szlovákiában – más csatlakozó országoktól eltérően – nem kísérték élénk viták, hiszen a négy kijelölt egység már korábban is évtizedekig ellátott közigazgatási funkciókat. Az eredetileg elgondolt makrorégiók kereteiben az uniós csatlakozás előtt mindössze annyi változás történt, hogy Pozsony főváros a környékén található három járással kibővülve alkot régiót.⁵⁶(Lelkes, 2004)

Sorszám Név Terület (km2) Népesség (fő) Népsűrűség

(fő/km2) GDP EU átlag

%-ban

1. Bratislava 2.052 622.706 303 120

2. Zapadne

Slovensko

14.993 1.870.000 125 46

3. Vychodné

Slovensko

15.733 1.560.000 99 39

4. Stredné

Slovensko

16.256 1.350.000 83 42

Forrás: http://circa.europa.eu/irc/dsis/regportraits/info/data/en/ szerkesztette: szerző

3. NUTS 3 szintű régióból nyolc található Szlovákiában. Ezeket más néven kerületeknek hívják. Az alábbi kerületek találhatók Szlovákiában:

Sorszám Név Lakosság (fő) Terület (km2) Népsűrűség (fő)

1. Bratislava 603.699 2.052 294

2. Trnava 554.172 4.172 132

3. Trenčin 600.386 4.501 133

4. Nitra 708.498 6.343 111

5. Ņilina 694.763 6.808 102

6. Banská Bystrica 657.119 9.454 69

7. Preńov 798.596 8.974 89

8. Końice 771.947 6.751 114

Forrás: http://portal.statistics.sk/showdoc.do?docid=16061 (Regional Statistical Yearbook of Slovakia, 2006) A megyei önkormányzatok (NUTS 3) 2001-től működnek. Ekkor történtek az első területi önkormányzati választások is. A megyei önkormányzatok hatásköre az alábbi területekre terjed ki:

• költségvetés elfogadása

• Kulturális intézmények és programok fenntartása

• régiófejlesztés, területrendezés, idegenforgalom, határon túli együttműködések

• közlekedés

56Hasonlóan a Prága központú cseh régióval. Ez eredményezi azt a sajátos helyzetet, hogy az EU 20 leggazdagabb régiói között a 2011-ben megjelent adatok szerint Prága a 6., míg Pozsony a 9. helyezést érte el. Pozsony régió területi kiterjedése Szlovákia közigazgatási felosztása alapján megegyezik a Pozsonyi kerülettel (NUTS 3-as szint).

CSEHORSZÁGBAN ÉS SZLOVÁKIÁBAN

• oktatás, ifjúságügy és sport

• szociális ügyek, egészségügy, egészségügyi intézmények fenntartása

Tekintettel arra, hogy viszonylag széleskörű feladattal rendelkezik a megyei szint, elsősorban a megyékre hárul a különböző államigazgatási szervekkel, társadalmi csoportokkal való szorosabb együttműködés.