A vízgazdálkodás feladatait egy-egy országban az államigazgatás részét képező országos és regionális intézmények, szervezetek irányítják, koordinálják és - a vizet használókkal (szervezetekkel, illetve egyénekkel) együttesen - hajtják végre. A víz nélkülözhetetlenségéből következik, hogy az a vizet igénylőktől nem zárható el, sőt - a mindenkori reális igények szintjén - gondoskodni kell arról, hogy a fölmerülő vízigények minél teljesebben kielégíthetők legyenek. A vízigények kialakulása és kielégítése között azonban gyakran ellentmondások keletkeznek, a vízhasználók között ellenérdekeltségek jönnek létre, ezért a vízkészletek kiaknázását, a vizek akadálytalan lefolyását és a vízhasználatokat szabályozni kell. Ezt a feladatot a világon mindenhol a társadalom életét és működését szervező intézmények látják el, és a vízzel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket jogi keretek közé illesztik.
A vizek Magyarországon - mint a világ legtöbb országában - állami tulajdonban vannak, az állampolgárokat és a gazdálkodó szervezeteket csupán a vízhasználat joga illeti meg, de az is csak oly módon, hogy az ne korlátozza, és ne veszélyeztesse sem a vízkészletek állapotát, sem a többi vízfelhasználó lehetőségeit. A jog - a jogi szabályozás és a jogalkalmazás - funkciója azoknak az össztársadalmi (állami), szervezeti (csoport-) és egyéni érdekviszonyoknak a normatív elrendezése az állam által, amelyek a műszaki alkotások társadalmi igényével, ezek gazdasági alapjainak a megteremtésével, technikai megvalósításával és gyakorlati alkalmazásával (felhasználásával) kapcsolatban keletkeznek és működnek.
Az állam szabályozó és az érdekeket rendező akaratát közvetítő jog ezt a funkcióját a tárgyaik és szerkezetük szerint tagozott, a társadalmi viszonyok különböző körei szerint alrendszerekben, vagyis jogágakban összefoglalt jogszabályokkal látja el. Az állami közfeladatok ellátását, valamint az állami szervezetek működését és ezek kapcsolatait a társadalom többi szereplőjével az államigazgatási jog szabályozza. Ennek egyik alrendszere a vízügyi jog, amely a vízügyi szakigazgatás jogterülete, s amely a vízgazdálkodásra vonatkozó közfeladatok és egyéni, illetve csoport feladatok ellátására vonatkozó szabályok összességét magában foglalja.
A vízjog képezi alapját a vízügyi hatósági szabályozásnak is, amely gyakorlatilag a vízügyi jogalkalmazást jelenti, s amely a tágabb körű vízügyi szakigazgatási jogterületnek egyik részterülete.
114 A vízjog célja a következőkben foglalható össze:
- a vizek állami tulajdonának érvényesítése, az állami szervek kezelői jogkörével összefüggő érdekeltségi viszonyok szabályozása;
- a közcélú vizek társadalmi hasznosítása és műszaki értelemben vett rendezési módozatainak szabályozása;
- a vizekkel való állami rendelkezés megalapozása, a társadalmi hasznosítás en-gedélyezése, és a vizekkel kapcsolatos közérdek kötelező erejű, esetenként kényszerítő jellegű érvényesítése.
A vízjog anyagi jogi és eljárási jogi szabályokból tevődik össze. Az anyagi jogi szabályok az érdekelt személytől (állampolgártól, vagy jogi személytől) a konkrét társadalmi viszonyokban elvárt emberi magatartást, illetve az erre a magatartásra vonatkozó jogosítványokat és kötelezettségeket állapítják meg, részint általános, részint pedig speciális jellegű jogszabályok révén. Egy-egy konkrét társadalmi viszony rendezését szolgáló anyagi jog megállapítása, az érdekeltek jogainak és kötelességeinek kimondása alakszerű eljárási formák között történik. Ezeket a formákat és jog- tartalmukat az államigazgatási eljárási jog szabályai írják elő, abból a célból, hogy az állami szervek által képviselt közérdek és az egyes érdekeltek részérdekeinek összhangja - az egyenlő érdekek és a kölcsönös jogbiztonság alapján - megvalósítható legyen.
A vízügyi jog alapvető forrása a vízügyi törvény (jelenleg a vízgazdálkodásról szóló 1995.
évi LVII. törvény), amely a vizek hasznosításával, hasznosítási lehetőségeik megőrzésével és kártételeik elhárításával összefüggő alapvető jogokat és kötelezettségeket határozza meg, a környezet- és természetvédelmi követelményekre is tekintettel. A törvény hatálya kiterjed:
- a felszín alatti és a felszíni vizekre, a felszín alatti vizek természetes víztartó képződményeire, illetve a felszíni vizek medrére és partjaira;
- arra a létesítményre, amely a vizek lefolyási és áramlási viszonyait, mennyiségét, minőségét, medrét, partját, vagy a felszín alatti vizek víztartó képződményeit befolyásolja, vagy megváltoztatja;
- arra a tevékenységre, amely az előző pontban említetteket befolyásolja vagy megváltoztatja;
- a vizek hasznosítására, hasznosíthatóságuk megőrzésére és a vízkészletekkel való gazdálkodásra;
115 - a vizek megismeréséhez, állapotuk feltárásához szükséges mérésre, adatok gyűjtésére, feldolgozására, szolgáltatására és felhasználására, valamint a vizek állapotának értékelésére, kutatására;
- a vízkárok elleni, védelemre és védekezésre;
- továbbá az előzőekben megjelölt tevékenységeket folytató természetes és jogi személyekre, ezek jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságaira.
A törvény részletezi és elkülöníti a vizekkel és a vízi létesítményekkel összefüggő állami és önkormányzati feladatokat meghatározza a tulajdonra és a tulajdon működtetésére vonatkozó rendelkezéseket a kizárólagos állami tulajdonban, az önkormányzati tulajdonban és az ingatlanok tulajdonosainak tulajdonában levő vizeket és a róluk való gondoskodást. Külön fejezetek szólnak a vízközművekkel végzett közüzemi tevékenységről, a vízkészletekkel való gazdálkodásról, a vizek kártételei elleni védelemről és védekezésről, a vizekkel és vízi létesítményekkel összefüggő ingatlanokra vonatkozó rendelkezésekről a vízügyi hatósági jogkörről, a vízgazdálkodási közfeladatokat ellátó vízgazdálkodási társulatokról. A törvény felhatalmazása alapján a kormány, valamint egyes kérdésekben a vízügyi feladatokat ellátó és felügyelő miniszter (jelenleg a közlekedési, távközlési és vízügyi miniszter), hogy a törvény szellemében további jogszabályokban (kormány- vagy miniszteri rendeletekben) foglalj össze egyes, a törvényben nem szabályozott részterületekre vonatkozó szabályokat.
A magyar vízügyi államigazgatásban a hatósági jogkört első fokon a területileg illetékes vízügyi igazgatóság, mint vízügyi hatóság, másodfokon az Országos Vízügyi Főigazgatóság gyakorolja. A vízügyi igazgatóságok emellett a vízgazdálkodás szakmai szervezetei is, amelyek a kezelői jogokat és kötelezettségeket gyakoroljak az állami tulajdonban lévő vizek és vízi létesítmények fölött. Olyan terület szervek, amelyek ellátják a vízgazdálkodás és a vízügyi igazgatás jogszabályban meghatározott területi feladatait, az Országos Vízügyi Főigazgatóság alárendeltségében, annak központ, irányításával, együttműködve a helyi önkormányzatokkal és a társhatóságokkal.
A vízügyi igazgatóságok működési területének határait a természetes vízgyűjtők, öblözethatárok szerint állapították meg, azok nem esnek egybe a megyehatárokkal. Az országban működő 12 vízügyi igazgatóság főbb adatait a 6. táblázat tartalmazza.
A vízügyi igazgatóságok főbb feladatkörei működési területükön belül a kővetkezők:
- a vízügyi hatósági (szakhatósági) jogkör gyakorlása első fokon;
116 - a vízkárelhárítás (árvíz-, belvíz-, vízminőség-védelem) hatósági es operatív
feladatainak végrehajtása;
- a vízgazdálkodási operatív feladatok ellátásához szükséges művek és létesítmények működtetése, kezelése fenntartása, részben létrehozása;
- a vízjogi engedélyek kiadása, nyilvántartása (a Vízi könyv vezetése);
- együttműködés a területileg illetékes önkormányzati szervekkel, a társhatóságokkal és a köztársasági megbízott hivatalával;
- a területén működő vízgazdálkodási társulatok és szervezeteik állami felügyeletének ellátása.
A vízügyi igazgatóságok szervezeti felépítését a 34. ábra szemlélteti.
6. táblázat. A vízügyi igazgatóságok területe, létszáma és a működési területükön lévő megyék
A vízügyi igazgatóság Terület Főfoglalko-zású létszám, A vízügyi igazgatóság működési
neve székhelye km2 fő (1995) területén lévő megyék
DUNA-VIZGYUJTO
Észak-dunántúli Győr 6 370 456 Győr-Moson - Sopron, Komárom - Esztergom, Vas, Veszprém Közép-Duna-völgyi Budapest 8 337 529 Budapest, Pest, Nógrád, Heves
Alsó-Duna-völgyi Baja 5 489 387 Bács-Kiskun, Baranya
Közép-dunántúli Székesfehérvár 12 814 464 Fejér, Veszprém, Tolna, Somogy, Baranya, Bács-Kiskun
Nyugat-dunántúli Szombathely 7 587 293 Vas, Zala, Győr-Moson-Sopron, Veszprém, Somogy
Dél-dunántúli Pécs 9 976 233 Baranya, Somogy, Tolna
TISZA-VÍZGYŰJTŐ
Felső-Tisza vidéki Nyíregyháza 5 456 430 Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj- Zemplén, Hajdú-Bihar
Észak-magyarországi Miskolc 10 233 587
Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-
Közép-Tisza vidéki Szolnok 7 132 528 Jász-Nagykun-Szolnok, Heves, Békés, Csongrád, Bács-Kiskun, Pest, Borsod-
Abaúj-Zemplén
Alsó-Tisza vidéki Szeged 8 455 434 Csongrád, Bács-Kiskun, Békés, Jász- Nagykun-Szolnok
Körös vidéke Gyula 4 108 515 Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú- Bihar
A vízügyi igazgatóságokon belül jelentkező operatív feladatokat a szakaszmérnökségek hajtják végre, a védekezés (vízkárelhárítás) különleges felszerelést és kiképzést igénylő feladatait pedig az erre a célra szervezett védelmi osztagok teljesítik. A vízügyi
117 igazgatóságokhoz tartozó főbb vizek, illetve vízi létesítmények néhány jellemző adatát a 7.
táblázat foglalja össze.
34. ábra. A vízügyi igazgatóságok szervezeti felépítése (1995)
7. táblázat. A vízügyi igazgatóságok (VÍZIG-ek) által kezelt vizek és művek
Megnevezés Mennyiség
Árvizek által veszélyeztetett, védett terület 21 248 km
Árvédelmi töltés 4128 km
Belvízvédelmi célú (síkvidéki) csatorna 11 373 km Vízrendezési célú dombvidéki csatorna 5362 km Vízkormányzó műtárgy a vízfolyásokon
(folyókon, csatornákon) 1634 db
A folyók hossza 2698 km
A nagy tavak parthossza 416 km
A víztározók összes térfogata 180 millió m3 Engedélyezett vízhasználat felszíni 6200 db
felszín alatti 19 700 db A kataszterezett kutak száma 65 300 db
A vízrajzi állomások száma 5636 db
Felsőfokú hatósági jogkör gyakorlása 44 ügykörben Érvényes vízjogi üzemelési engedély évente kb. 45 000 db
Összes vízjogi engedélyezési aktus évente kb. 10 000 db Hatósági (felügyeleti) ellenőrzés évente kb. 5000 db Kiadott szakhatósági állásfoglalás 1994-ben 4800 db
Munkamegosztás a Vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény szerint (1996. 01. 01.).
Állami feladatok:
- a vízgazdálkodás országos koncepciójának kialakítása és jóváhagyása;
118 - az állami vízgazdálkodási közfeladatok tekintetében az országos koncepció
végrehajtásának megszervezése;
- a nemzetközi együttműködésből eredő vízügyi feladatok ellátása;
- a lehetséges víznyerő területek távlati ivóvízbázissá nyilvánítása és ezen vízbázisok vízkészletének felhasználható állapotban tartása;
- a vízi munkák és vízi létesítmények, a használat, a fenntartás, a technológia műszaki tervezésével, kivitelezésével és üzemeltetésével összefüggő szabályozási feladatok ellátása;
- vízügyi igazgatási és - ennek keretében - a hatósági feladatok ellátásának szabályozása;
- az állami hatósági feladatok ellátása;
- az állami tulajdonban lévő közcélú vízi létesítmények működtetése, a koncessziós pályázatok) kiírása, elbírálása és a koncessziós szerződés megkötése;
- a vízgazdálkodáshoz szükséges adatgyűjtés elrendelése;
- vízrajzi tevékenység ellátása és szabályozása, a vízkészletek mennyiségi és minőségi számbavétele;
- a vizek kártételei ellen való védelem érdekében a vízkár-elhárítási tevékenység szabályozása, szervezése, irányítása, ellenőrzése, a helyi közfeladatokat meghaladó védekezés ellátása.
Önkormányzati feladatok:
- a helyi vízi közüzemi tevékenység fejlesztésére vonatkozó - az országos el-képzelésekkel összehangolt - koncepció kialakítása és végrehajtásának megszervezése;
- a vízgazdálkodással kapcsolatos önkormányzati hatósági feladatok ellátása;
- a természetes vizek fürdésre alkalmas partszakaszainak és az azzal összefüggő vízfelületének kijelölése;
- a helyi vízi közművek működtetése, a koncessziós pályázat(ok) elbírálása és a koncessziós szerződés megkötése;
- a vízi közüzemi tevékenység körében a település ivóvízellátása, a szennyvízelvezetés, az összegyűjtött szennyvizek tisztítása, a csapadékvíz elvezetése;
- a helyi vízrendezés és vízkár-elhárítás, az ár- és belvízvédekezés;
119 - a közműves vízellátás körében a települési közműves vízszolgáltatás korlátozására vonatkozó terv jóváhagyásáról és a vízfogyasztás rendjének megállapításáról való gondoskodás.
A vízgazdálkodási társulatok (vízgazdálkodási társulat, vízi közmű társulat) feladatai:
- a helyi jelentőségű közcélú vízgazdálkodási feladatok ellátása, a többség által szükségesnek ítélt vízügyi munkálatok elvégzésében való teherviselésre kötelezve annak valamennyi potenciális haszonélvezőjét.
Az egyének - természetes és jogi személyek - feladatai:
- saját birtokukon belül a vízzel kapcsolatosan kialakult szabályok betartása.