A VÉDŐ AZ ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSBAN
4.1. A védő teendői a tárgyalást előkészítő bírósági ülésen
Az előkészítő ülések funkciója a büntetőügy tárgyalási szakba való juttatásának kérdésében való döntés annak érdekében, hogy 1. alaptalanul, avagy kevéssé bizonyított tényállás alapján, illetőleg olyan cselekmény miatt, amely nem bünte-tendő, senki ne kerüljön a bíróság elé és ezáltal 2. a bíróság előzetes tehermen-tesítésére még időben sor kerülhessen.
A Be. 263. § (1) bek. alapján a tanács elnöke az ügy iratainak a bírósághoz érkezését követően harminc napon belül megvizsgálja, hogy van-e helye a törvényben meghatározott eljárásjogi intézkedések alkalmazásának (pl. egye-sítés, elkülönítés, eljárás felfüggesztése stb). Ezen határidő letelte után a tanács elnöke a vádiratot haladéktalanul megküldi a vádlottnak és a védőnek, ezzel egyidejűleg a vádlottat és a védőt felhívja, hogy tizenöt napon belül jelölje meg bizonyítási eszközeit [263. § (2) bek.]. A tanács elnöke a vádirat kézbesítésével egyidejűleg közli a vádlottal és a védővel azt is, ha az ügyész különösen védett tanú vallomását kívánja bizonyítási eszközként felhasználni, fi gyelmezteti őket arra, hogy a különösen védett tanú vallomását tartalmazó jegyzőkönyvi kivo-natot megtekinthetik, és írásban a különösen védett tanúhoz kérdések feltevését, továbbá a tanú különösen védetté nyilvánításának megszüntetését indítványoz-hatják [263. § (3) bek.].
Úgy vélem, ezek a rendelkezések a védőnek az előkészítő eljárásba történő érdemi bevonását célozzák, ugyanakkor jelen eljárási szakban sokkal inkább az írásbeliség elve érvényesül. Csák szerint „lényegében a tárgyalás előkészítése során olyan bizonyítás sem vehető fel, amelynek eredményeképpen az eljárást meg kellene szüntetni.”218 Kratochwill szerint a közvetlenség elvének
(mara-218 CSÁK Zsolt: A vád megalapozottságának vizsgálata a tárgyalás előkészítése során. In: TÓTH
(szerk., 2003) i. m. 337.
déktalan) érvényre juttatása azt jelentené az eljárás ezen fázisában, hogy a bírói előkészítés magára vállalja a tárgyalás szerepét. (Írásában arra is felhívja a fi gyelmet, hogy többek között a – korábbi – Legfelsőbb Bíróság állásfoglalásai is tiltják a bizonyítást jelen szakaszban.) „Ha azonban mereven arra az állás-pontra helyezkedünk, hogy a bíróság nem végezhet bizonyítást és nem mérlegel-heti a bizonyítékokat sem, tehát nem alakíthatja ki belső meggyőződését, akkor ezekből az elvekből az is következik, hogy néhány másodlagos döntésen kívül (például a hatáskör vagy illetékesség hiányának megállapítása stb.) más feladattal nem is szabad a bíróságot megbízni (…)”219
Az ismertetett elméleti okfejtés nyomán joggal merül fel a kérdés: hogyan juttathatja tárgyalási szakba a bíróság az ügyet anélkül, hogy valamilyen formában meg lenne győződve a vád megalapozottságáról? A válasz az, hogy sehogy. Az előkészítő ülés ugyanis a vádnak nem a tartalmi, hanem elsősorban formai feltételeit vizsgálja. Jelen esetben tehát az a vizsgálat tárgya, hogy a vád a tárgyaláson egyáltalán szóba jöhet-e, mint törvényes és megalapozott indít-vány.220 Az erről való döntés kialakításában természetesen biztosítani kell a védő számára a jelenlét jogát, azt viszont kissé aggályosnak érzem, hogy a törvény pusztán a védő értesítésének kötelezettséget hárítja a bíróságokra. Mi következik ebből? Álláspontom szerint az, hogy a védő távolléte szinte irreleváns az előké-szítő ülésen születendő bírói döntések kialakításában. Megjegyezném, némileg indokolt is e feltevés, hiszen csak nagyon ritkán képes a védő olyan észrevéte-leket tenni az eljárás ezen szakaszában, amelyekkel a vád törvényességét vagy megalapozottságát megingathatja.221
219 KRATOCHWILL Ferenc: A bizonyítékok mérlegelése a tárgyalás bírói előkészítésének szakaszában.
In: TÓTH (szerk., 2003) i. m. 333.
220 Csák szerint tehát az előkészítő ülés lényegében a vádemelés és a tárgyalás közé beépített szakasz, amely magában foglalja a vád előzetes bírói vizsgálatát, illetve a tárgyalás megtartása előzetes feltételeinek biztosítását. CSÁK i. m. 335.
221 Az USA gyakorlatában „a büntetőeljárás tárgyalást megelőző szakasza az amerikai ügyészek és ügyvédek jogi és beadványszerkesztési ismereteit teszteli. Mindkét oldal indítványokkal és kérelmekkel bombázza a bíróságot, hogy megerősítse vagy bomlassza a vádiratban foglaltakat és elfogadtasson vagy kizárasson egyes bizonyítékokat. A bírósághoz beterjesztett indítványok és beadványok érvelése precedensjogi és formális érvelési technikákra egyaránt épít (…) A vádlott ésszerű időn belül bíróság elé állításának kötelezettsége és a gyors eljáráshoz fűződő vádlotti jog folytán az ügyészek rendkívüli idegi feszültségben készítik elő a tárgyalást (…) Az ügyész megvizsgálja a rendelkezésre álló bizonyítékokat és azok alapján választja ki az érvelésében felhasznált tanúkat és írásos bizonyítékokat (…)” Gordon MAHLER: Az amerikai büntetőeljárás vázlata. Hivatkozza: TÓTH (szerk., 2003) i. m. 76.
4.1.1. Az eljárás felfüggesztésének és megszüntetésének törvényes előmozdítása a védő által
Jelen esetben olyan védői feladatokról van szó, amelyek csak ritkán jöhetnek számításba, mégis – a teljesség igényével – szükségesnek tartom felvázolni azokat a felfüggesztésre, illetőleg megszüntetésre vezető okokat, amelyek előmozdítá-sában a védőnek is szerepe lehet. Ezek az okok nyilvánvalóan nem ölelik fel a teljes törvényi taxációt, mégis van egy lényeges hatásuk a hatékony védekezés szempontjából: vagy teljességgel kizárják a terhelt felelősségre vonásának lehe-tőségét, vagy rosszabb esetben hivatkozási alapot teremtenek az időmúlás, mint enyhítő körülmény tekintetében.
A felfüggesztési okok vizsgálata során: 1. a védő indítványozhatja a bíróság számára azt, hogy kezdeményezze az Alkotmánybíróság eljárását, ha az ügy elbí-rálása során olyan jogszabályt kell alkalmazni, amelynek alkotmányellenességét észleli; 2. a védő indítványozhatja azt, hogy a bíróság az Európai Unióról szóló Szerződésben, illetve az Európai Közösséget létrehozó Szerződésben foglalt szabályok szerint az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárását kezdemé-nyezze; 3. a védő is észrevételezhet a tekintetben, hogy az ügyész megkeresése eredménytelen volt a vádirat hiányosságainak pótlása, a bizonyítási eszköz(ök) felkutatása, biztosítására, megvizsgálása vonatkozásában; 4. a védő szorgalmaz-hatja, hogy a kábítószer-élvező védence vállalja a kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen, kábítószer-használatot kezelő más ellátáson vagy megelőző-felvilágo-sító szolgáltatáson való részvételt; 5. a védő különböző módokon igazolhatja a bíróság számára, hogy a tartás elmulasztásának vétségével vádolt védence tekin-tetében az elmulasztott kötelezettség teljesítése várható, amennyiben az eljárás felfüggesztésére sor kerül.222
A megszüntetési okok vizsgálata során a védő észrevételezési jogának gyakor-lása közepette eredményesen rámutathat arra, hogy 1. a vád tárgyává tett cselek-mény nem bűncselekcselek-mény, 2. van olyan bűncselekcselek-mény a vádiratban, amelynek a vád tárgyává tett jelentősebb súlyú bűncselekmény mellett a felelősségre vonás szempontjából nincs jelentősége, 3. a bűncselekmény már nem veszélyes, vagy oly csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy a törvény szerint alkalmaz-ható legkisebb büntetés kiszabása, vagy más intézkedés alkalmazása is szükség-telen (ld. ilyenkor a bíróság megrovást szab ki), 4. a vád nem törvényes vagy nem felel meg a törvényben foglaltaknak, 5. a védence által rendelkezésére bocsá-tott igazolásnak a bíróság részére történő megküldésével bizonyíthatja, hogy a
222 Ld. Be. 266. §
terhelt legalább hat hónapig folyamatos, kábítószer-függőséget gyógyító keze-lésben, kábítószer-használatot kezelő más ellátásban részesült vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson vett részt, 6. a szükséges dokumentum(ok) csatolá-sával igazolhatja, hogy a tartás elmulasztása vétségének elkövetésével vádolt védence a tartási kötelezettségét teljesítette, 7. még utolsó kísérlet gyanánt rábe-szélheti védencét a közvetítői eljárás kezdeményezésére, vagy az abban való részvételre.223
4.1.2. A védő jelenléti, kérdezési, indítványozási és jogorvoslati jogával kapcsolatos törvényi szabályok az előkészítő eljárásban
A Be. 272. § (3) bek. alapján a tanács elnöke az előkészítő ülés határnapjáról az ügyészt, a vádlottat és a védőt értesíti. Ha az előkészítő ülés megtartása lező, illetőleg a vádlott meghallgatása más okból szükséges, a vádlottat és – köte-lező védelem esetén – a védőt, továbbá közvetítői eljárás indítványozása esetén a sértettet megidézi. Az előkészítő ülés kötelező, ha 1. a bíróság a személyi szabad-ságot elvonó vagy korlátozó kényszerintézkedés elrendeléséről, illetőleg előzetes letartóztatás vagy házi őrizet fenntartásáról határoz, és az indítványban a korábbi határozathoz képest a fenntartás okaként új körülményre hivatkoztak; 2. a vádirat közlésétől számított tizenöt napon belül a vádlott, a védő vagy a sértett közve-títői eljárás lefolytatását indítványozta; 3. a vádlott vagy a védője a tanú külö-nösen védetté nyilvánításának megszüntetését indítványozta [272. § (2) bek.].
Az előkészítő ülés nem tartható meg az ügyész, valamint a megidézett vádlott és védő távollétében, kivéve, ha az előkészítő ülés tárgya előzetes letartóztatás, lakhelyelhagyási tilalom, házi őrizet, távoltartás vagy ideiglenes kényszergyógy-kezelés elrendelése 272. § (4) bek.].
Az előkészítő ülésen a tanács elnöke a szükséges terjedelemben ismerteti az ügyet, azon a védő is további iratok ismertetését indítványozhatja. A védő a vádlotthoz kérdést intézhet, az ügyészhez intézendő kérdésre pedig indítványt tehet [272. § (6) bek.].
A védő fellebbezési joga az előkészítő eljárásban meglehetősen korlátozott körben érvényesül. A 276. § (1) szerint nincs helye fellebbezésnek 1. a tárgyalás kitűzése és elhalasztása, 2. az előkészítő ülésre és a tárgyalásra idézés és tárgya-lásról szóló értesítés, 3. az eljárásnak a 188. § (1) bekezdése a) pontja vagy a 266. § (1) bekezdése b) és c) pontja, valamint (3) bekezdésének a) és b) pontja alapján történt felfüggesztése, 4. a vádtól eltérő minősítés lehetőségének
megál-223 Ld. Be. 267. §
lapítása, 5. a bíróság tanácsa elé utalás vagy ennek megtagadása, 6. az öttagú tanács elé utalás vagy ennek megtagadása, 7. az eljárásnak a 267. § (1) bekezdé-sének f) pontja alapján történt megszüntetése, 8. a határozat tudomásul vételét követően tett jogorvoslati nyilatkozat elutasítása és 9. a bíróságnak a 268. § (1)-(4) bekezdésében meghatározott intézkedése ellen. Ha a bíróság a vádlottat megrovásban (Btk. 71. §) részesíti, ez ellen fellebbezésnek nincs helye, de az ügyész és a vádlott, valamint védője a végzés közlésétől számított nyolc napon belül tárgyalás tartását kérheti. A kérelem alapján a bíróság tárgyalást tart [276. § (4) bek.].