4 A vezetési tanácsadás fajtái és folyamata
6.6 A tanácsadó cégek hozzáadott értéke a magyar gazdaságban
A tanácsadó cégek gazdaságban és tudástranszferben betöltött helyét a 6. fejezetben részletesen elemeztem. A következő szakaszban a vezetési tanácsadó cégek hozzáadott érték előállítási képességét fogom elemezni, mégpedig a következő módon: a bruttó hozzáadott érték mutatót elemzem a tanácsadó cégekre, illetve a termelő cégek esetében.
A bruttó hozzáadott érték mutató kiválasztásának oka
A bruttó hozzáadott érték mutató igen releváns, amennyiben egy vállalkozás gazdasági teljesítményéről szeretnénk információt kapni, különösen, ha viszonyítani szeretnénk más vállalkozásokhoz, vagy korábbi eredményekhez. Annak érdekében, hogy alátámasszam azon elgondolásomat, miszerint a tanácsadó cégek nagyobb hozzáadott értéket állítanak elő, mint a termelő cégek, az egy főre jutó bruttó hozzáadott érték mutató elemzését végeztem el.
Ez egy igen egyszerűen kiszámolható mutatószám, mely mégis nagy relevanciával bír. A szakirodalom úgy vélekedik róla, mint a GDP (Gross Domestic Product) vállalti szintű
megfelelőjéről. Ha nemzeti (makro) szinten a GDP (illetve annak változása) a teljesítményértékelés mutatószáma, mi sem lehet megfelelőbb eszköze a vállalatok értékelésének, mint a GDP mikro szintű megfelelője, azaz a bruttó hozzáadott érték (GVA – Gross Value Added) mutató alkalmazása.137
Vagyis, ha a teljesítményértékelés nemzeti vagy regionális szintjén a GDP (és annak változása) szolgál mértékül, akkor a teljesítmény szervezeti dimenziójának összhangja érdekében, a vállalatok gazdasági teljesítményének megragadásához és annak megítéléséhez leginkább alkalmazható indikátor a bruttó hozzáadott érték (illetve annak időbeli alakulása) kell legyen.138 A számviteli szakirodalom a bruttó hozzáadott érték mutatót a termelési érték mutatók közé sorolja, mely azt jelzi, hogy a vállalkozás a felhasznált anyagok értékéhez mennyi értéket adott hozzá. Tehát ez lényegében valóban a GDP vállalkozási szintű megfelelője.
Ahogy egyes országok/régiók magasabb GDP-t produkálnak, mint mások, úgy a vállalkozások is különböző GVA-t állítanak elő. Természetesen tehát minden vállalkozás – az üzleti közösség részeként – hozzájárul a nemzet gazdagodásához, azonban ezt különböző mértékben teszik.139 A bruttó hozzáadott érték mutató kiszámításának módja
személyi jellegű ráfordítások + értékcsökkenési leírás + adózás előtti eredmény
= BRUTTÓ HOZZÁADOTT ÉRTÉK
Egy főre jutó bruttó hozzáadott érték kiszámításának módja
BRUTTÓ HOZZÁADOTT ÉRTÉK / átlagos statisztikai állományi létszám
= EGY FŐRE JUTÓ BHÉ
Tanácsadó vs termelő cégek a bruttó hozzáadott érték mutató tükrében
Előzőekben kifejtésre került a bruttó hozzáadott érték mutató jelentősége, és relevanciája vállalatok gazdasági teljesítménymutatójaként. A mutató felhasználásával bizonyítani fogom, hogy a tanácsadó cégek nagyobb hozzáadott értéket állítanak elő, mint a termelő cégek. Ezen állítás alátámasztása érdekében összehasonlítottam a legjelentősebb tanácsadó cégeket több,
137 Tata, R. J. – Schultz, R. R. [1998]: World variation in human welfare: a new index of development status, Annals of the Association of American Geographers, 1998, Vol. 78, No. 4. (Dec., 1988), pp. 580-593.
138 Krugman Paul – Anthony J. Venables [1995]: Globalization and the Inequality of Nations, in: Quarterly Journal of Economics, Vol. 110, no. 4 (1995): 857-880., itt: 863. o.
139 Chikán Attila – Wimmer Ágnes [2004]: Üzleti fogalomtár, Alinea Kiadó, 2004. 63 o.
más iparágban tevékenykedő multinacionális gyártó/termelő céggel a szóban forgó mutatószám megvizsgálásával.
10-10 céget vontam be a vizsgálatunkba, mivel úgy vélem, hogy 10 különböző méretű és kapacitású (gyártó/termelő cégek esetében ezen túlmenően pedig különböző profilú) cég aggregált eredménye már objektív képet mutat az egyes csoportokról. A vizsgálatba bevont cégeket úgy válogattam össze, hogy azok csoporton belül a legreprezentatívabbak legyenek.
Minden egyes cég esetében kiszámoltam a legutolsó lezárt gazdasági év (esetemben 2011) egy főre jutó bruttó hozzáadott értékét. A mutatószámot a fentebb bemutatott és szakirodalomban elfogadott számítási módszer segítségével kalkuláltam. Az egyes eredményeket átlagoltam mind a tanácsadó, mind pedig a gyártó/termelő cégek esetében is. Az így nyert átlagok alátámasztják a fenti állítást.
A számításokból megfigyelhető, hogy a gyártó/termelő cégeket illetően az egy főre jutó bruttó hozzáadott érték egy bizonyos értékhalmazban szóródik. Ez az értékhalmaz a 3–5 millió forint bruttó hozzáadott érték/fő. Egy-egy cég produkált kiugró (1 illetve 7 millió körüli) értéket, tehát negatív, illetve pozitív irányú eltérés is jelentkezett. Fontos megjegyezni, hogy a csoporton belüli legmagasabb érték bőven 10 millió forint alá van.
Az átlagolt érték, azaz az egy főre jutó bruttó hozzáadott érték a termelő cégek csoportjának esetében 4.257.000 Ft.
A tanácsadó cégek esetében az figyelhető meg, hogy a cégek zöme 10 millió forint feletti egy főre jutó bruttó hozzáadott értéket állít elő. Egyes cégek esetében ez a mutató kiemelkedően magas, például a McKinsey tanácsadó cég közel 65 millió forintos mutatószámot produkált. A csoport átlagos egy főre jutó bruttó hozzáadott értéke 17.740.000 Ft.
A fentebb kifejtettekből látszik, hogy a tanácsadó cégek által előállított bruttó hozzáadott érték több mint négyszerese a gyártó/termelő cégek mutatószámának.
Az érték jelentőségét a szakirodalomban kifejtettek alapján az adja, hogy ez tekinthető a vállalat gazdasági teljesítményének, illetve a vállalat hatékonyságának, valamint a vállalat hazai GDP-hez való hozzájárulásának.
A vizsgálatba bevont cégekről részletesen a 2. sz. mellékletben találhatók információk.
Ezúton szeretném kiemelten megköszönni Szabó Lajos opponensen javító szándékú észrevételét, miszerint a tézis megfogalmazásához a fenti minta számossága túlságosan alacsony, ezért nem tekinthető reprezentatívnak.
A témában tovább folytattam kutatásaimat, és a FEACO 2012-es elemzésében a hazai tanácsadó piacot 235 millió euróra140 becsli (total turnover), mely értéket 4.200 tanácsadó állít elő. A bruttó hozzáadott érték számításánál az értékcsökkenési leírásokat és az adózás előtti eredményt hozzá kellene adni, melyet a FEACO adatbázis összesítve nem tartalmazott. A vezetési tanácsadó
140 FEACO: Survey of the European Management Consultancy 2011/2012, December 2012. letöltve: 2014.
május 18. http://www.feaco.org/sites/default/files/sitepagefiles/Feaco%20Survey%202011-2012.pdf 28.
oldal
iparág meglehetősen kevés tárgyi eszközt igényel, tehát az értékcsökkenés feltételezhetően nem, vagy minimális mértékben befolyásolja a számítást, a teljes forgalom kategória pedig a vezetési tanácsadó iparágban túlnyomó részt a tanácsadó bérekből áll, ezért elfogadhatjuk, hogy a két szám hányadosa jó közelítéssel fogja mutatni a vezetési tanácsadó iparág egy főre jutó hozzáadott értékét
300 forintos euró árfolyammal számolva, az egy főre eső árbevétel 16,7 millió forint.
A KSH adataiból saját számításaim alapján a hagyományosan magas hozzáadott értékkel rendelkező pénzügyi iparág mutatta a második legmagasabb értéket (10,53 millió forint), de például a mezőgazdaság hozzáadott értéke 5,78 millió forint / fő/ év. A feldolgozóipar hozzáadott értéke 4,89 millió forint /fő / év, a szállítmányozásé pedig 4,38 millió / fő/ év. A többi iparág hasonló értéket mutatott. Elemzésembe egy iparágat, az infokommuniókációt nem tettem bele, ugyanis az jelentős átfedést mutat a tanácsadási tevékenységgel (informatikai tanácsadás).