5. A magyar közigazgatás polgári átalakítása
5.7. A törvényhatósági tervezetek kidolgozása a küldöttségek által
A belügyminisztérium számára megküldött tervezetek kísérőszövegeiben szórványosan az előző fejezetben részletezett rendeletek végrehajtása kapcsán is feltüntettek adatokat a vármegyék. A törvényhatóságok nem voltak kötelesek munkálataikról tájékoztatást küldeni a kormányzat számára, így a vizsgált kérdésekre adott vármegyei válaszok a mi-nisztérium levéltári anyagában nem minden esetben találhatók meg.369
A 12183. számú leirat értelmében a belügyminiszter június 15-ére tűzte ki a törvény-hatóságok szervezése ügyében eljáró vármegyei és kerületi közgyűlések összehívásának időpontját. Alsó-Fehér és Fejér vármegyében ennek megfelelően ebben az időpontban ülésezett az állandó bizottmány, azonban Zala és Csongrád vármegyék július 15-ét jelölték meg a küldöttséget összeállító vármegyei közgyűlés időpontjaként. Zala várme-gye úgy fogalmazott felterjesztésében, hogy ez az időpont volt a belügyminisztérium által kijelölt.
Érdekes kérdésként merül fel, hogy a törvényhatóságok miképpen nevezik meg önkor-mányzati szerveiket. Az 1848:XVI. tc. a vármegyék testületeit állandó bizottmányoknak hívta. Ez a kifejezés az 1870:XLII. tc.-et végrehajtó vármegyei munkálatokkal kapcsolatos rendelkezésekben nem szerepelt. Ott közgyűlésként utalnak a törvényhatósági testületre, amelyet a köztörvényhatósági törvény a jövőre nézve törvényhatósági bizottságként hatá-rozott meg. Számos törvényhatóság ennek megfelelően közgyűlésként vagy a vármegye közönségeként nevezte meg a küldöttségi munkálatot elfogadó testületét. Mások pedig az állandó bizottmány kifejezés egy változatát alkalmazták.370 Alsó-Fehér vármegye egé-szen különös megoldást választva a képviselő bizottmány állandó bizottságaként jelölte
366 MNL BM K150 117. 24502/1871.
367 MNL BM K150 117. 27793/1871.
368 Varga 2007b; Csizmadia 1976, 119.
369 A vármegyék közgyűlési (állandó bizottmányi) iratanyagában fellelhetők lehetnek ezzel kapcsolatos iratok is, így ez további kutatás tárgyát képezheti.
370 MNL BM K150 117. 21161/1871. – Békés vármegye; 21272/1871. – Doboka vármegye; 21800/1871.
– Fogaras vidék; 118. 22592/1871.; 27001/1871. – Bereg vármegye; 23816/1871. – Gömör és
Kis-meg az önkormányzati szervet.371 A bizottmány bevett elnevezés volt az önkormányzati szakbizottságokra a korszakban.372
A tervezetek kidolgozására létrehozott küldöttségek jellemzően nagy létszámúak vol-tak. Bereg vármegye 50 tagú, Alsó-Fehér vármegye 55 tagú, míg Fejér vármegye 90 tagú testületet állított össze a főispán vezetésével. Aranyosszék, Alsó-Fehér, Bereg, valamint Gömör és Kis-Hont vármegyék küldöttségeiket további albizottságokra bontva dolgozták ki tervezeteiket.373 Bereg vármegye a következőképpen osztotta meg két alválasztmánya között a munkát: az egyik felelt a törvényhatóságnak szolgabírói járásokra osztásáról és a választókerületek alakításáról, míg a másiknak a tisztikar, a segéd-, a kezelő- és a szol-gaszemélyzet létszámáról, hatásköréről, a munkafelosztásról, a fizetések mennyiségéről és a napidíjak fokozatáról kidolgozandó tervezet elkészítése volt a feladata.
A küldöttségek által megalkotott tervezeteket, amelyeknél találunk erre vonatkozó utalást, jellemzően változatlanul vagy csekély változtatással fogadták el a vármegyék állandó bizottmányai.374 Csongrád és Alsó-Fehér vármegye emelte ki, hogy a küldöttség javaslatát nagy mértékben módosította a közgyűlés.375 Alsó-Fehér vármegye a kísérőszövegben ehhez magyarázatot is fűzött: a küldöttség által létrehozott 10 járást célszerűtlennek tartották, így a fennálló, 13 közigazgatási egységből álló beosztást őrizték meg.
A törvényhatóságok a belügyminiszteri rendeletekre hivatkozva jártak el, így a 12183.
számú leiratnak megfelelően két példányban és a 15251. számú szerint külön-külön pontonként felterjesztve küldték meg a belügyminisztérium számára megerősítésre a tervezeteket.376 A ragaszkodást a belügyminisztérium útmutatásához a leglátványosab-ban Zala vármegye kísérőszövege szemléltette: „És igy ezen indokoló előterjesztésünk kapcsában ’s figyelve a folyó évi junius hó 22én 15251 sz. a. kelt magas leiratra, az abban kifejezett kivánalomnak megfelelő alakban van szerencsénk az elsorolt megye szervezési munkálatokat a 91§ a) b. c. és h. pontozatai szerint elkülönitve és 2. egyenlő eredeti példányban ez alkalommal felterjeszteni.”377
A törvényhatóságok legtöbbször a napidíjakra és/vagy fuvarköltségekre vonatkozó tervezetek felterjesztését mulasztották el.378 Emellett Bars vármegye első tervezetei közül
Hont vármegye; 28726/1871. – Hont vármegye; 22499/1871. – Kővár vidék; 22336/1871. – Veszprém vármegye.
371 MNL BM K150 118. 23346/1871.
372 Antal 2011, 202–204.
373 MNL BM K150 117. 20171/1871.; 118. 23346/1871.; 22592/1871.; 23816/1871.
374 MNL BM K150 117. 17803/1871. – Csanád vármegye; 17808/1871. – Fejér vármegye; 22026/1871.
– Felső-Fehér vármegye; 21798/1871. – Zala vármegye; 118. 23816/1871. – Gömör és Kis-Hont vármegye.
375 MNL BM K150 117. 21068/1871.; 118. 23326/1871. – Alsó-Fehér vármegye.
376 MNL BM K150 117. 20171/1871. – Aranyosszék; 21799/1871. – Bars vármegye; 21161/1871. – Békés vármegye; 17803/1871. – Csanád vármegye; 21068/1871. – Csongrád vármegye; 21272/1871. – Doboka vármegye; 17808/1871. – Fejér vármegye; 118. 23346/1871. – Alsó-Fehér vármegye; 23816/1871. – Gömör és Kis-Hont vármegye; 22499/1871. – Kővár vidék; 22336/1871. – Veszprém vármegye.
377 MNL BM K150 117. 21798/1871.
378 MNL BM K150 117. 17731Sz/1871. – Arad vármegye; 21799/1871. – Bars vármegye; 21161/1871. – Békés vármegye; 17803/1871. – Csanád vármegye; 22026/1871. – Felső-Fehér vármegye; 21800/1871.
a járásaiba beosztott községekről és azok lakosságszámáról szóló kimutatás hiányzott.379 A törvényhatóságok ezek megküldését később pótolták. Csanád és Zala vármegyék fel-terjesztették az 1872. évre vonatkozó költségvetésüket is azon célból, hogy ezzel igazol-ják azt, hogy képesek lesznek finanszírozni a létrehozott közigazgatási szervezeteiket.
A belügyminisztérium azonban nem várta el ezeknek megküldését, így visszajuttatta azokat számukra.380 A munkálatokat jellemzően jelentés formájában küldték meg.381 Ez alól kivételt képezett Alsó-Fehér vármegye, amely szabályrendeleteket alkotott az egyes kérdésekben.382
Több vármegye a 12183. sz. belügyminisztérium leiratnak nem csupán az alaki fel-tételekre vonatkozó rendelkezéseit vette figyelembe, hanem az abban megfogalmazott alapelvekre hivatkozva építették ki adminisztratív szervezetüket.383
– Fogaras vidék; 21798/1871. – Zala vármegye; 118. 23346/1871. – Alsó-Fehér vármegye; 23816/1871.
– Gömör és Kis-Hont vármegye; 28726/1871. – Hont vármegye.
379 MNL BM K150 117. 21799/1871.
380 MNL BM K150 117. 17803/1871. – Csanád vármegye; 21798/1871. – Zala vármegye.
381 MNL BM K150 117. 20171/1871. – Aranyosszék; 17803/1871. – Csanád vármegye; 21800/1871.
– Fogaras vidék; 21798/1871. – Zala vármegye; 118. 22592/1871. – Bereg vármegye; 23816/1871. – Gömör és Kis-Hont vármegye; 22336/1871. – Veszprém vármegye.
382 MNL BM K150 118. 23346/1871.
383 „Munkálatunknak igyekeztünk azon alakot adni, hogy annak nyomán becsületes, értelmes és munkás kö-zegek által az önkormányzatilag gyakorolt közigazgatás felfrissitessék, az ügymenet minden hivatalnál a lehető legnagyobb gyorsaságra emeltessék, ’s a felelősség általános kiterjesztése mellett a fő czél, hogy t. i. a közigazgatás gyors pontos és mocsoktalan legyen – eléressék.” MNL BM K150 117. 17803/1871. – Csanád vármegye; 21272/1871. – Doboka vármegye.
6. A járások területi beosztása a törvényhatóságok szervezési
munkálataiban
Az általam feldolgozott törvényhatóságok szervezési munkálataival illusztrálom a járások létrehozása kapcsán felmerült problémákat. A járási beosztással kapcsolatos szervezési munkálatok színvonala egyenetlen volt. Néhány vármegye részletesen indokolta megol-dásait,384 sőt néhány törvényhatóság még térképet is mellékelt.385 A vármegyék többsége viszont csupán egy-két mondatos magyarázattal szolgált a járási beosztásához.386 Fogaras vidék és Zala vármegye viszont nem tartotta szükségesnek az erről szóló tervezet elkészí-téséhez vezető indokokat feltárni.387 Arad és Hont vármegye hozzájuk hasonlóan járt el, azonban a belügyminisztérium korrekcióra irányuló leiratát követően mégis indokolták döntésüket ezáltal elősegítve a minisztériumi megerősítést.388