A tanulás iránti viszonyt, elköteleződést mérő indexünk tehát egy olyan 0 átlagú 1 szórású folytonos változó, amely (1) a választott iskola melletti kitartást, (2) a középis-kola utáni tervek határozottságát, (3) a továbbtanulási elképzeléseket (a megszerezni kívánt legmagasabb iskolai végzettséghez tartozó osztályok számát), továbbá (4) a ta-nulás hasznosságába vetett hitet és a (5) tata-nuláshoz való eredményorientált, valamint (6) pragmatikus viszonyt együttesen jeleníti meg. Az index meglehetősen összetett, hiszen igyekeztünk valamennyi olyan változót figyelembe venni, ami a tanulmányi eredményen túlmutat, s fontos összetevő a középiskolai sikeresség és a későbbi életpá-lya szempontjából, tehát az egyénnek azokat az elképzeléseit, ambícióit és tanulással
15 A tanulás fontosságának, hasznosságának felismerése dimenziót tekintve tehát 3 változót szerepeltetünk az összetett indexben, egyrészt a tanulási tevékenység hasznosságát vagy feleslegességét mérő változót (ötfokú skálán mérve, ahol 1=felesleges, 5=hasznos) standardizált értékkel, másrészt a tanulásra, iskolára vonatkozó állítások faktorelemzésből származó két faktort (eredményorientáltság és a tanulás hasznossága).
8. ábra: A tanulással kapcsolatos pozitív attitűdök faktor-értékei az iskolával való elégedettség mentén
kapcsolatos attitűdjeit összesíti, amelyek hosszabb távon is kihatással lehetnek a fiatal jövőjére.
Az előzőekben bemutatott 4 standardizált változó illetve a két faktorváltozó átlag-értékén alapuló folytonos változót a 9. és a 11. évfolyamon külön-külön negyedekre bontottuk, s megvizsgáltuk, hogy kik kerülnek az egyes negyedekbe. A tanulmányi eredményességi indexhez képest látható némi eltérés, hiszen bár továbbra is a gim-náziumokban tanulók kerültek leggyakrabban a felső negyedbe, ugyanakkor a másik indexhez képest kevésbé szelektív mutatót kaptunk. Természetesen a két index kö-zött van egy nem túl erős korreláció (0,394), amint a szubjektív eredményességindex a félévi bizonyítvánnyal is korrelál, de a tanulmányi sikerességet mérő indexnél jóval kisebb mértékben (0,379).
Az intézménytípusok szerinti eltérések miatt ezúttal is több dimenzióban hasonlí-tottuk össze az index átlagértékeit s bár mindenhol szignifikáns eltéréseket találtunk, egyes változók (pl.: szülői iskolázottság, megelőző tanulmányi eredmény) magyará-zóereje kisebbnek bizonyult, mint a tanulmányi index esetében. Ezt jelzik az alacso-nyabb megmagyarázott hányadok is.16 Az iskolával való elégedettség viszont olyan háttértényező, ami erős összefüggést mutat a szubjektív index értékével, ami arra utal, hogy a tanulás iránti elköteleződésben az iskolai háttér különböző jellemzői is szere-pet játszhatnak.
16 A háromutas ANOVA-elemzés során a modell által megmagyarázott hányadnak a teljes négyzetösszeg-hez viszonyított aránya. Ez például a szülői iskolázottságot tekintve a tanulmányi index esetében 22,3%, míg a szubjektív eredményességindex esetében 7,8%. A tanulmányi eredményességindex esetében a megelőző (8. évi) tanulmányi eredménynek volt a legnagyobb magyarázó ereje (42,9%), ami a szubjektív index esetében 11,6% a képzéstípust és az évfolyamot egyaránt figyelembe véve.
0 20 40 60 80 100
%
1.negyed 2.negyed 3.negyed 4.negyed
szakiskola szakközépiskola 4 vagy 5 osztályos gimnázium 6 vagy 8 osztályos gimnázium szakiskola szakközépiskola 4 vagy 5 osztályos gimnázium 6 vagy 8 osztályos gimnázium
11. évfolyam9. évfolyam
35 30 22 14
27 27 25 20
17 20 27 35
13 17 25 46
36 26 22 15
28 27 24 21
16 23 27 34
12 20 29 40
9. ábra: A szubjektív eredményességindex egyes negyedeibe kerülők aránya képzési típusok szerint (%)
11. táblázat: A szubjektív eredményességindex átlagos értékei a különböző tanulói csoportokban
GIMNÁZIUM SZAKKÖZÉPISKOLA SZAKISKOLA
9. ÉVF. 11. ÉVF. 9. ÉVF. 11. ÉVF. 9. ÉVF. 11. ÉVF.
A kérdezett neme:
Fiú 0,118 0,053 –0,041 –0,108 –0,140 –0,196
Lány 0,156 0,166 –0,034 –0,032 –0,167 –0,158
A magasabban iskolázott szülő végzettsége:
Max. 8 osztály 0,040 0,028 –0,129 –0,130 –0,188 –0,246
Szakmunkásképző 0,075 –0,034 –0,088 –0,105 –0,143 –0,207
Érettségi 0,106 0,073 –0,043 –0,077 –0,133 –0,103
Felsőfokú 0,198 0,199 0,069 –0,034 –0,087 –0,092
A család anyagi helyzete:
Anyagi gondok nélkül élnek 0,190 0,177 –0,013 –0,030 –0,115 –0,118
Beosztással kijönnek 0,158 0,130 –0,013 –0,057 –0,118 –0,163
Éppen, hogy kijönnek a jövedelmükből 0,033 0,062 –0,079 –0,133 –0,192 –0,215 Hónapról hónapra anyagi gondjaik vannak –0,071 –0,051 –0,207 –0,144 –0,257 –0,352
Lakóhelye:
Budapest, megyeszékhely 0,150 0,118 –0,018 –0,077 –0,209 –0,247
Más város 0,125 0,137 –0,034 –0,065 –0,139 –0,129
Község, tanya 0,148 0,093 –0,054 –0,083 –0,139 –0,196
Tanulmányi ideje alatt hol lakik:
Otthon lakik 0,137 0,135 –0,011 –0,078 –0,140 –0,185
Bejáró 0,138 0,103 –0,063 –0,087 –0,165 –0,186
Kollégista 0,162 0,101 0,003 0,014 –0,061 –0,104
Lakóhelyéhez legközelebbi általános
iskolába járt-e:
Igen 0,129 0,092 –0,043 –0,076 –0,155 –0,200
Nem 0,164 0,171 –0,013 –0,056 –0,114 –0,104
Félévi bizonyítvány eredménye:
3 vagy alatta –0,106 –0,232 –0,186 –0,227 –0,227 –0,283
3,1–3,9 0,045 0,026 0,010 –0,063 –0,099 –0,165
4,0–4,5 0,232 0,227 0,182 0,119 0,151 –0,025
4,5 felett 0,362 0,385 0,134 0,279 –0,038 0,029
Általános iskolai kudarc:
Bukott vagy évet ismételt általános iskolában –0,091 –0,191 –0,209 –0,234 –0,182 –0,240
Nem bukott 0,152 0,133 –0,010 –0,056 –0,118 –0,147
Átlagosan 0,139 0,118 –0,038 –0,073 –0,149 –0,182
Valamennyi változó esetében az eltérés szignifikáns.
Megvizsgálva az index más változókkal való összefüggéseit is, arra figyelhetünk fel, hogy a szubjektív eredményességindex esetében sem tűnik el a családi hatás, de az kevésbé az iskolázottságon keresztül, hanem inkább a családi támogató közegen ke-resztül érvényesül (lásd 11. táblázat). Azaz az index értéke erőteljes – és a szülői isko-lázottsághoz képest nagyobb magyarázóerővel bíró – összefüggést mutat azzal, hogy a szülők milyen gyakran beszélgetnek gyermekükkel otthon az iskoláról, figyelemmel kísérik-e az eredményeit. Ez összhangban van többek között Pusztai (2009) kutatási eredményeivel, aki a családon belüli társadalmi tőke iskolai eredményességre való pozitív hatását mutatta ki felekezeti középiskolások körében.
AZ EREDMÉNYESSÉGRE HATÓ TÉNYEZŐK, A CSALÁD ÉS AZ ISKOLA SZEREPE
A továbbiakban kísérletet teszünk arra, hogy az imént megismert összefüggéseket egy modellbe sűrítve megvizsgáljuk, hogy a kétféle eredményességmutatóra mely ténye-zőknek milyen hatásuk van, az egyes tényezők hogyan befolyásolják a tanulói sikeres-séget a többi tényező hatását is figyelembe véve. Amint már az előzőekben is láthattuk, az eredményességet számos tényező befolyásolhatja, ilyen a család anyagi helyzete, a tanuló által otthonról hozott kulturális tőke, a támogató családi közeg; befolyásolóak lehetnek az általános iskolai eredmények, az általános iskolai tanulási lehetőségek;
s természetesen meghatározó lehet a jelenlegi középiskola is szakmai munkájával és értékrendjével, tanulást támogató légkörével. Természetesen nincs módunk arra, hogy minden tényezőt számba vegyünk, a kérdőíves kutatás időbeli és egyéb korlá-tai ezt nem teszik lehetővé, számolnunk kell továbbá azokkal a bizonytalanságokkal is, amelyek a kérdőíves kutatás természetéből, így például a válaszhiányokból, illetve a kapott válaszok őszinteségéből adódnak. Az előzőekben megismert kétféle eredmé-nyességindexre vonatkozóan lineáris regressziós elemzést végeztünk, megkísérelve megtalálni olyan tényezőket, amelyek egyik, vagy másik, vagy mindkét eredményes-ségmutatóra hatással lehetnek. A feltáró jelleghez illeszkedően a stepwise módszert al-kalmaztuk, s figyeltünk arra, hogy olyan változókat szerepeltessünk csak a modellben, ahol nem lép fel multikollinearitás, ezért esetenként összetett változókkal, vagy több változót tömörítő faktorokkal dolgoztunk.