A szlovákiai magyar névkutatást áttekintő tanulmányok,

magyar névtani kutatásokhoz.

A tulajdonnévanyagot feldolgozó névtani szakirodalomról szóló összefoglalók, áttekintések, bibliográfiai adatok nagyban segítik a kutatók munkáját.

A magyar névtanban a személynevek gazdag tudománytörténetét „Általános és magyar névtan. Személynevek.” című könyvében HAJDÚ MIHÁLY (2003a) tekintette

Névtani kutatások Szlovákiában 37 át. A monográfia végén 75 oldalas, csaknem háromezer tételből álló (főképpen ál-talános és személynévi publikációkat tartalmazó) irodalomjegyzék található (880–

955). A gazdag bibliográfiában találunk határokon kívüli magyar vonatkozású név-tani tanulmányokra való hivatkozásokat is.

HOFFMANN ISTVÁN (2003) a „Magyar helynévkutatás. 1958–2002” című mun-kájában nemcsak a vizsgált időszakban (1958–2002) megjelent publikációkkal fog-lalkozik, hanem a kutatástörténeti előzményekről is ír, röviden ismerteti a 19. szá-zadi és 20. század eleji helynévkutatásokat, s beszámol a szlovákiai helyneves kuta-tásokról is (2003: 79–82).

A 19. századi helynévkutatásokat¹ SZABÓ T.ATTILA (1944)„A magyar hely-névkutatás a XIX. században” című terjedelmes tanulmánya foglalja össze (http://adatbank.transindex.ro/html/alcim_pdf6854.pdf).

Névtudomány-történeti adatokat tartalmaz a „Magyar névkutatás a 21. szá-zad elején” című kötet (FARKAS –SLÍZ szerk. 2015), mely átfogó képet nyújt napjaink magyar névkutatásáról, a tulajdonnevek típusait, jellemzőit, történetét, kulturális és társadalmi összefüggéseit, a mindennapokban betöltött szerepét vizsgáló tudományterület jelen helyzetéről, hagyományos és újszerű témáiról, kutatási irányairól, eredményeiről és a jövő feladatairól. E kiadványban BAUKO

JÁNOS (2015c: 63–89) foglalja össze a határokon túli magyar névkutatás ered-ményeként a 21. században megjelent monográfiákat, kiadványokat és tanul-mányokat az egyes Kárpát-medencei országokban az ott élő magyarság szám-aránya szerinti sorrendben (Románia, Szlovákia, Szerbia, Ukrajna, Horvátor-szág, Ausztria, Szlovénia). Az egyes országokon belül elsőként főképpen a személy-, majd helynevekkel és egyéb tulajdonnevekkel foglalkozó publikáci-ókat említi, többnyire az (al)névfajtákat, valamint a tanulmányok megjelenésé-nek időrendi sorrendjét, ill. szerzőjét is figyelembe véve (https://edit.elte.hu/

xmlui/bitstream/handle/10831/22361/Magyar_nevkutatas_a_21_szazad_eleje n.pdf?sequence=1).

1 A helynévkutatók számára fontos forrást jelent a19. századi PESTY FRIGYES-féle helynévtár. Az 1864. év elején PESTY FRIGYES történész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja országos helynév-gyűjtő mozgalmat indított. A korabeli Magyarország minden településének összes helynevét kívánta összegyűjteni. Az ország valamennyi településére (a mai Szlovákia területén található magyarlakta településekre is) kérdőíveket küldtek ki, melyeket a helyi tisztviselőknek kellett kitölteniük. Előfor-dult olyan település is, ahonnan nem érkezett válasz, néhol csak kis mennyiségű névadatot közöltek, de számos helységből gazdag névanyagot küldtek vissza. Az összegyűjtött 19. századi helyneveket (az Országos Széchényi Könyvtárban található) 63 kéziratos kötet, több mint 30 000 lap őrzi. PESTY FRIGYES kéziratos helynévtárából több megye helynévanyaga nyomtatásban is megjelent (l. H OFF-MANN 2003; példaként l. Bihar vármegye helynévanyagát: http://mek.oszk.hu/01700/01776/, HOFFMANN –KIS szerk. 1996, 1998).

38 Névtani kutatások Szlovákiában

Az utóbbi évtizedekben a magyar névtani irodalomban egyéb publikációk-ban is történik utalás a határokon túli, s azon belül a szlovákiai magyar névkuta-tások eredményeire.

A magyar személynévkutatásokat 1995-ben a miskolci V. Magyar Névtudo-mányi Konferencián B.GERGELY PIROSKA összegezte, s vármegyék szerint tün-tette fel azokat a kutatópontokat (néhány szlovákiai is található közöttük), ahol megvalósultak már személynévgyűjtések (B.GERGELY 1997).

Az Onomastica Uralica 1b és 9. kötete közölte a magyar névtani bibliográfi-át, melyben a határokon túli névkutatásokra utaló publikációk is helyet kaptak (HOFFMANN szerk. 2001: 295–427,HLAVACSKA –KOVÁCS 2017).

A szlovákiai magyar nyelvészet helyzetéről és lehetőségeiről szóló révkomá-romi nemzetközi konferencián HAJDÚ MIHÁLY „A magyar névkutatás hely-zete” című előadásában a felvidéki névtani munkákra is kitért (HAJDÚ 2002).

A „Magyar névtani kutatások itthon és határainkon túl” című kötetben B.

GERGELY PIROSKA a történeti személynévkutatás eredményeiről számolt be (B. GERGELY 2004), ÖRDÖG FERENC pedig a szinkrón személynévkutatás helyzetéről és feladatairól írt az egyes személynévfajták szerint (ÖRDÖG 2004).

A VI. Magyar Névtudományi Konferencián tartott előadást SZABÓMIHÁLY

GIZELLA (2008) a határon túli névhasználatról, s a rendezvényen egyéb vonat-kozó témájú előadások is elhangzottak.

A szlovákiai magyar vonatkozású névtani kutatásokat áttekintő munkák² az u-tóbbi években jelentek meg. VÖRÖS FERENC „A (történeti) személynévkutatás a Felvidéken különös tekintettel a Trianon utáni fejleményekre” tanulmányában el-sőként foglalta össze a felvidéki személynévkutatások történetét (VÖRÖS F. 2004c).

A „Vallanak a neveink múltról és jelenről. Magyar névtani kutatások Szlovákiában”

című tanulmánykötetben VÖRÖS FERENC mutatta be a helynévkutatás történetét a Felvidéken (VÖRÖS F. 2006b). BAUKO JÁNOS különállóan értekezett a magyar ragadványnév-kutatásokról Szlovákiában (BAUKO 2006a), áttekintette a nyitrai ma-gyar tanszék (egykori és jelenlegi) oktatóinak és hallgatóinak megjelent, illetve megje-lenés előtt álló publikációit (BAUKO 2010f), valamint a 2000–2010 között megvédett névtani témájú dolgozatokat (BAUKO 2010i), s közölte a szlovákiai magyar vonatko-zású névtani kutatások bibliográfiáját (BAUKO 2011f, 2015h: 144–162).

Egyes tanulmányok, kiadványok nemcsak egy határon túli államnak, hanem a Kárpát-medence több országának névhasználatát vizsgálják, kitérnek a szlovákiai magyar nyelvterület névanyagára is. A Kárpát-medence magyar településneveivel

2 Szlovákiai magyar településekről származó 19–20. századi tulajdonneveket (főképpen élőnyelvben használatos hely- és személyneveket) közzétevő cikkek bibliográfiai adatai is találhatók a szlovákiai ma-gyar nyelvjárásokrólszóló,MENYHÁRT JÓZSEF –PRESINSZKY KÁROLY –SÁNDOR ANNA szerzőhár-mas által írott oktatási segédletekben (l. MENYHÁRT –PRESINSZKY –SÁNDOR 2009: 169–219, 2015:

148–200); valamintLISZKA JÓZSEF (2002) „A szlovákiai magyarok néprajza” című könyvében.

Névtani kutatások Szlovákiában 39 LELKES GYÖRGY (2004, 2011, 2013) foglalkozott. A Kárpát-medencei hely- és személynevek névföldrajzi vizsgálatait is meg kell említenünk. A Kárpát-medence egészét átfogó helynévi adatbázis-építést és térinformatikai megjelenítést tűzte ki cé-lul a Debreceni Egyetemen készülő Magyar Digitális Helynévtár (l. TÓTH 2011, HOFFMANN – TÓTH 2015, illetve a vonatkozó honlapokon). A személynevek esetében VÖRÖS FERENC egy szinkrón (vö. 2011, 2014), majd később ehhez kapcsolódóan egy történeti (VÖRÖS F. 2013, 2017), N. FODOR JÁNOS pedig eleve egy diakrón (vö. N. FODOR – F. LÁNCZ 2011, N. FODOR 2014, 2016) Kárpát-medencei magyar családnévatlasz megvalósításán kezdett munkálkodni.

HAJDÚ MIHÁLY „Újmagyarkori családneveink tára” című 2012-es könyve a szerző (és tanítványai) fél évszázados gyűjtőmunkájának eredménye. A benne található 375 565 név felöleli a magyar családnévkincset II. József 1787. évi névrende-letétől 2007-ig. Az adattár határokon túli magyar nyelvterületekről származó forrásokból is közli a magyar családneveket.

A továbbiakban elsősorban a megjelent szlovákiai magyar vonatkozású név-tani munkákkal foglalkozom az egyes névfajták szerint.