A magyar névtani kutatások jövőbeli feladatai Szlovákiában

Feladatai közé tartozik a kétnyelvűség és névhasználat összefüggésrendszerének a vizsgálata. A határokon túli névhasználatra hatással van a kétnyelvű környezet, s az államnyelv és a kisebbségi nyelv érintkezése, kölcsönhatása következményeként a tulajdonnévkészletben megjelennek a kontaktusjelenségek. A kétnyelvűség kettős, kétnyelvű névhasználatot eredményez(het). A névviselés, névhasználat utal az etnikai csoportokon belüli hasonlóságokra, illetve a közöttük levő különbségekre. Kétnyelvű környezetben a többség és kisebbség névhasználatában azonosságok és eltérések is megfigyelhetők. A kisebbségi beszélők minél kisebb mértékben szorulnak rá az ál-lamnyelv használatára, annál inkább anyanyelvdomináns a névhasználatuk. A hatá-rokon túli magyar névkutatások egyik feladata a kisebbség–többség névhasználatá-ban megfigyelhető eltérések, hasonlóságok, kontaktushatások feltárása.

A névgyűjtések során az adatközlők által adott névmagyarázatokat jó lenne digita-lizálni, így a névtani eredmények a dialektológia számára is hasznosíthatóvá válnának.

Az írásban rögzített anyagok digitális adatbázisba való bedolgozása, és a terepmunka során az adatközlői megnyilvánulások diktafonnal való rögzítése, tárolása is fontos lenne. A nyelvjáráskutatás tulajdonnevek lejegyzését eredményezheti. Erre példa GÁGYOR JÓZSEF „Tallósi szótár” (2003) című regionális tájszótára, mely a köznévi tájszavakon kívül tulajdonneveket (helynevek, családnevek, becenevek) is tartalmaz.

Tulajdonnevekkel a falumonográfiákban, egyéb írott dokumentumokban is találkoz-hatunk. A névjegyzékek, adattárak (pl. BLASKOVICS 1993; ILA 1944, 1969, 1976;

KONCSOL 2001, 2003, 2005) forrásul szolgálhatnak további, mélyebb névtani kutatá-sokhoz. Gyakran régi neveket őriznek meg, melyek a szinkrón névállományból már hiányoznak. A különböző tulajdonnévfajtákra kiterjedő kutatásokat egyéb nyugat-, közép- és kelet-szlovákiai kutatópontokra, tájegységekre is ki kell terjeszteni. Olyan települések névanyagát is vizsgálni kell, ahol a magyarság a helyi lakosság kisebb ré-szét teszi ki. A kisebbségi névhasználat sajátosságainak részletesebb leírásához rend-szerszerűbb kutatásokra és összehangolt módszerekre lenne szükség.

A jövőben hasznos lenne a névtani konferenciák, tanácskozások gyakoribbá téte-le, határon belüli és kívüli helyszíneken is. Ez idáig hat Magyar Névtudományi Kon-ferencia valósult meg, ahol nagyobb számban jelentek meg határokon kívüli névku-tatók is. Az egyes konferenciák között mintegy tíz éves időtartam telt el, jó lenne sűrűbben megszervezni a rendezvényt. Olyan kisebb „tematikus” tanácskozások is lehetnének, melyek a kevésbé kutatott névfajtákkal (pl. állatnevek) foglalkoznának.

A Magyar Nyelvtudományi Társaság Névtani Tagozatának megalakulását (l.

JUHÁSZ 2005a) követően Szlovákiában több magyar névtani tanácskozásra került sor. A Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi

48 Névtani kutatások Szlovákiában

Intézete 2005. június 2–4. között Kolonban felvidéki névtani kutatásokat bemutató tanácskozást rendezett, melynek előadásai „Vallanak a neveink múltról és jelenről.

Magyar névtani kutatások Szlovákiában” címen jelentek meg (VÖRÖS F. szerk.

2006). Az intézet 2013-ban két névtani konferenciát szervezett: a „Tulajdonnevek a fordítás és a kétnyelvűség kontextusában” (BAUKO –BENYOVSZKY szerk. 2013) és

„A nevek szemiotikája” (BAUKO –BENYOVSZKY szerk. 2014) címmel. Az utóbbi két konferencián az írói névadás témája is hangsúlyos helyet kapott. Ugyanezen évben Dunaszerdahelyen valósult meg „A nyelvföldrajztól a névföldrajzig IV. A nyelvi köl-csönhatások és a személynevek.” című konferencia (VÖRÖS F. szerk. 2013). Szlová-kiában a legutóbbi névtani tanácskozás 2014 novemberében Pozsonyban volt, a VÖ

-RÖS FERENC és a pozsonyi magyar tanszék által szervezett rendezvény „A nyelvföld-rajztól a névföldrajzig V. Interetnikus kapcsolatok.” címet viselte.

Különféle pályázatok is motiválhatják határon túli névtani munkák megszületését.

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium és az Anyanyelvápolók Szövetsége által meghir-detett „Régi magyar mesterségek – családneveink tükrében” című pályázatra Romá-niából, Szerbiából, Szlovéniából és Ukrajnából is küldtek pályamunkákat, valamint a „Helyneveink érdekességei, tanulságai, népi magyarázatai” megnevezésű anyanyelvi pályázatra 145 pályamű közül több mint negyven a határokon túlról érkezett be, nagyobbrészt Erdélyből, de Szerbiából, Szlovákiából, Szlovéniából és Ukrajnából is (l.BALÁZS –GRÉTSY szerk. 2010, 2013).

A határokon túl élő névkutatóknak az adott ország névtanosaival való szakmai kapcsolattartása sem elhanyagolandó, hiszen nemcsak a kisebbségi névhasználattal foglalkozó kutatásokba kaphatnak betekintést a többségi nemzet képviselői (és fordítva), hanem jobb esetben befolyásolhatják a névtervezési, névpolitikai dönté-seket, s közös névtani projektekben is részt vehetnek. Szlovákiában a Szlovák Tu-dományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete Névtudományi Bizottságának kez-deményezésére megkezdődtek a szlovák névtani terminológiai szótár előmunkálatai.

A terminusok feldolgozása számítógépes program segítségével történik, s az adatbá-zis tartalmazza majd a terminust, annak szinonimáit, fölérendelt terminusát (ha van), a terminus eredetét, idegen nyelvi megfelelőit (a magyar megfelelőket is), a terminus meghatározását, a vonatkozó példákat, a terminussal foglalkozó szakirodalmi hi-vatkozásokat és egyéb megjegyzéseket.

Kívánatos lenne, hogy a névtannal foglalkozó kutatók szorosan együttműköd-jenek egyéb tudományterületek képviselőivel is. A különböző társtudományok (iro-dalom-, történet-, hit-, jog- és földrajztudomány, néprajz, pszichológia, szociológia stb.; vö. HAJDÚ 2003a: 38–45) képviselőit bevonhatnánk a névtani kutatási projek-tekbe. Példaként említem, hogy a nyitrai egyetemen ilyenekbe a nyelvészeken kívül az irodalmárok is aktívan bekapcsolódnak (l. BAUKO –BENYOVSZKY szerk. 2013, 2014), mivel az írói névadás az irodalomtudomány művelői részére is érdekes kutatá-si területnek bizonyul.

Névtani kutatások Szlovákiában 49 Felettébb fontosnak tartom a tulajdonnévanyagot feldolgozó névtani munkákról szóló összefoglalók, áttekintések, bibliográfiai adatok közlését. A határokon túli ma-gyar névtani kutatások bibliográfiáját jó lenne országonként összegyűjteni, közölni és folyamatosan frissíteni. A Magyar Nyelvtudományi Társaság Névtani Tagozatának honlapján, amelyen már olvasható néhány kutató publikációs listája (a 2009-ig megjelent tanulmányokat tartalmazza), elérhetővé válhatna további névkutatók sze-mélyes szakirodalom-jegyzéke, illetve a határon belül és kívül megjelent névtani bib-liográfia is.

Fontosnak tartom az egyetemeken a „névtan/onomasztika” tantárgy oktatását, amelynek köszönhetően népszerűsíthetjük a névtudomány eredményeit (vö. J U-HÁSZ 2015), s a hallgatókat is bevonhatjuk a kutatói tevékenységbe.

A névtudomány (onomasztika) oktatásának jelentőségét több szerző hangsúlyoz-za. KISS JENŐ írja a „Szociolingvisztika, kutatás, oktatás” című tanulmányában, hogy a tulajdonneveknek helyük kell, hogy legyen a közoktatás minden szintjén. A nevek az életünk szerves részei. A tulajdonnevekhez fűző és fűződő viszony az egyik nyelvi és társadalom(lélektan)i alapélményünk. A nevek a történelem, a művelődéstörténet tanúi, vizsgálatukkal egy-egy kisebb-nagyobb közösség elmúlt életéről és jelenéről adhatunk számos információt (KISS J. 2001: 290–291).

Egyes kutatók (TERESTYÉNI 1960, ŠRÁMEK 1996, LISZKA 1997, FERCSIK 1999, HAJDÚ 2003c, VÖRÖS O. 2011,FARKAS 2015b) megemlítik, hogy milyen módon lehet az alsó és felső tagozatos gyerekeket, főiskolai és egyetemi hallgatókat be-vonni a névtani vizsgálatokba, és milyen problémák jelennek meg a nevekkel kap-csolatban az oktatás különböző fázisában. Magyarországon az általános iskolákban a névtani ismeretek nem önálló anyagrészként jelennek meg, de különböző formá-ban folyamatosan kísérik végig a tananyagot (l. FERCSIK 1999). A középiskolások számára magyar tulajdonnevekkel foglalkozó önálló segédtankönyv is napvilágot látott (l. HAJDÚ 1994). Az egyetemi hallgatóknak számos összefoglaló jellegű név-tani kiadvány áll rendelkezésükre, s egy felsőfokú intézmény névnév-tani oktatásáról és kutatásáról is született könyv (l. FERCSIK szerk. 2003). A szlovákiai magyar alap- és középiskolákban általában csak a helyesírással kapcsolatban, illetve a szófajok tár-gyalásakor találkozhatunk a tulajdonnevek kérdéskörével. VÖRÖS OTTÓ (2011: 50–

51) írja egyik tanulmányában, hogy a határon túli tankönyvekben célszerű lenne átírni a tulajdonnevekre vonatkozó részeket, kiegészítéseket tenni bele a helyi sajá-tosságoknak megfelelően, új fejezetet írni a névhasználati törvényekről, a szófaji részben szó lehetne a személynévadásról, névhasználatról, névdivatról, és fel kell ismertetni a tanulókkal a név és identitás fontosságát, valamint az egyetemi kép-zésben helyének kell lennie a névtannak. SZABÓMIHÁLY GIZELLA (2015: 94–96)

„Az anyanyelv oktatása kétnyelvű környezetben” című oktatási segédlet „A nyelvi jogok és tulajdonnevek” alfejezetében feladatok által mutatja be a tulajdonnevek tárgyalásának lehetőségét a középiskolai tananyagban.

50 Névtani kutatások Szlovákiában

Napjainkban a névtan mint választható tantárgy a szlovákiai felsőoktatásban Po-zsonyban, Nagyszombatban, Nyitrán, Besztercebányán, Rózsahegyen és Eperjesen van jelen, de magyar nyelven napjainkban csak Nyitrán és Pozsonyban hallgatható.

A Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézete (mind az oktatók, mind a hallgatók részéről) részt vesz a szlovákiai magyar vonatkozású névtani kutatásokban, s fontos szerepet vállal a határon túli magyar névhasználat sajátosságainak feltárásában. A névtudomány oktatásának hagyomá-nyai vannak a nyitrai magyar intézetben. Jelenleg a tanulmányi program bakalár képzésén belül vehetik fel a hallgatók az onomasztika (választható) tanegységet. Az egyetemisták előszeretettel foglalkoznak névtani kutatásokkal. Többen névtani témájú záró- (BA.), szak- (MA.) és kisdoktori (PaedDr.) dolgozatot is írnak, az el-múlt évtizedben több mint száz ilyen jellegű munkát védtek meg.

Az onomasztika tantárgyat látogató hallgatók a szemeszter végén saját kutatáson alapuló névtani szemináriumi dolgozatot adnak le, valamint a félév során prezentáció formájában beszámolót tartanak a következő témakörökből: az onomasztika kutatási tárgya, kapcsolata más tudományágakkal; általános névtani ismeretek; az egyes név-fajták (személy-, állat-, hely-, intézménynevek, emberi alkotások elnevezései, írói nevek) bemutatása; kisebbségi névhasználat; névkontaktológia; kétnyelvűség és név-használat; név és fordítás; névpolitika; névtervezés; névdivat; névváltoztatás; névatti-tűd; névhasználat és életkor; névhasználat és nemek; névhasználat és felekezetek;

névhasználat és társadalmi rétegek, csoportok.

A névtan órákon a szocioonomasztikai szemléletmódot helyezzük előtérbe, az egyik központi témakör a társadalom és névhasználat kapcsolatrendszerének vizs-gálata. A szocioonomasztika kutatási területeit elsősorban a szlovákiai magyarok névhasználatából vett példák segítségével szemléltetjük.

Az onomasztika tanegységet látogató egyetemi hallgatók számára született a „Be-vezetés a szocioonomasztikába” (BAUKO 2015h) című egyetemi jegyzet. A kiadvány célja a társadalom és névhasználat kapcsolatrendszerének bemutatása. Az „Általános tundivalók” című részben ismertetjük az onomasztika helyét a tudományok rendsze-rében, a tulajdonnév fogalmát és funkcióit, a tulajdonnév és köznév közötti össze-függéseket, a névtani kutatások módszereit és forrásait, a tulajdonnevek rendszerét, a főbb névfajtákat. A második fejezetben áttekintjük (elsősorban a szlovákiai ma-gyarok névhasználatából vett példákkal szemléltetve) a szocioonomasztika kutatási területeit, amelyek közé tartozik a névpolitika, névtervezés, kisebbségi névhasználat, névváltoztatás, névkontaktológia, névdivat, névattitűd; a névhasználat és az életkor, nemek, felekezetek, társadalmi rétegek, csoportok összefüggéseinek vizsgálata.

A harmadik részben a szlovákiai vonatkozású magyar névtani kutatások múltjával és jelenével ismerkedhetünk meg. A negyedik fejezet tartalmazza a vonatkozó névtani bibliográfiát, amely fontos forrásanyagul szolgálhat a jövőben a téma iránt érdeklődők részére.