A helynevek kutatása

A helynévfajták közül az egyes települések bel- és külterületi helyneveit vizs-gálták leggyakrabban a kutatók.

TELEKINÉ NAGY ILONA³ egyik tanítványával, HORVÁTH ILDIKÓval együtt jelen-tette meg a „Csilizköz földrajzi nevei” (2000) című könyvet. A helynevekkel kapcso-latos elméleti kérdések után következik a Csallóközben található táj jellemzése, s a tájegységbe tartozó hét község (Balony, Csiliznyárad, Csilizpatas, Csilizradvány, Kulcsod, Medve, Szap) történeti és jelenlegi helynévállományának ismertetése. A ki-advány Csilizköz minden régi vizének és dűlőjének hajdani és jelenlegi népi és hivata-los nevét tartalmazza. A névváltozás dinamikáját a 19. és 20. századi kataszteri térké-pek és telekkönyvek, valamint a helyszíni, élőszavas gyűjtés névanyaga is mutatja.

3 A nyitrai magyar tanszéken az 1960-as évektől irányította (férjével, Teleki Tiborral együtt) a helynevek gyűjtését Szlovákia magyarlakta területén. Vezetésével számos (több mint száz) földrajzi nevekkel foglalkozó szakdolgozat született. Hallgatóival több száz település helynév-anyagát gyűjtette össze. „Kutatómunka a Konstantin Egyetem Hungarisztika Tanszékén” című cikkében megemlíti, hogy a nyitrai hallgatók segítségével felgyűjtötték a szlovákiai magyarlakta terület 2/3 részének helynévanyagát (TELEKINÉ NAGY 2001a: 231).

44 Névtani kutatások Szlovákiában

N.CSÁSZI ILDIKÓ (1999a, b, 2000a, b, 2006a, b, 2007) több tanulmányában fog-lalkozott egy másik tájegység, Zoboralja történeti és élőnyelvben használatos helyne-veivel. Többek között a helynevekben található nyelvjárási sajátosságokat, a népi és hivatalos névadás közötti különbségeket és az államnyelvnek a névanyagra gyakorolt hatását is vizsgálta. A helynevekben rejlő névadási indítékokat egyéb Nyitra környéki településekben (Berencs, Nagykér) is feltárta (N.CSÁSZI 1993a, b).

TÖRÖK TAMÁS „Zoboralja földrajzi nevei a történeti térképek tükrében” (2002a) című monográfiájában a 19. és 20. századi kataszteri térképeken fellelhető helyneve-ket vizsgálta névtani szempontból. Összesen 547 lokalizációs pont 873 névváltozatát elemezte. A szerző a tájegység földrajzi neveinek ortográfiájával, jelölési sajátosságai-val foglalkozik, összehasonlítja a magyar–szlovák helynévpárokat a fordítás és a név-adás motívuma alapján. Az egyes földrajzi neveket térképeken lokalizálja, s a függe-lék tartalmazza a vizsgált helynevek teljes jegyzékét. TÖRÖK TAMÁS a Zoboralján kívül az Ipoly mente mikrotoponimái körében is végzett névtani vizsgálatokat (T Ö-RÖK 2005, 2006, 2009, 2010, 2011, 2012b).

A bel- és külterületi helynevek összegyűjtése és feldolgozása egyéb különböző településeken, járásokban is megtörtént: Komáromi (HEGEDŰSNÉ MARIKOVECZ

1983), Galántai (TELEKINÉ NAGY 1992), Dunaszerdahelyi (UNTI szerk. 2002), Érsekújvári és Lévai járás (JANKUS 1988b, 1994); Felső-Bodrogköz (SZATHMÁRY

1985, 1993), Ung vidéke (D.VARGA 2003), Vály-völgy (DÉNES –BENEDEK 1991), Alsó-Ipoly mente (TÖRÖK 2011); Deregnyő (D.VARGA 1986), Gúta (DOMBINÉ – LIBÁRDI 2003), Királyhelmec (SZATHMÁRY 1987, CS. NAGY 1997), Kolon (T E-LEKINÉ NAGY 1998b, 2007), Nyékvárkony (MENYHÁRT 2004), Taksony és Felső-szeli (NÉMETH 1982, 1983), Tardoskedd és Udvard (NAGY 2000), Terbeléd (T E-LEKINÉ NAGY 1994), Szete (TÓTH 1994), Vásárút (TELEKI –PONGRÁCZ 2009).

CS.NAGY LAJOS (1997) kihangsúlyozza, hogy egy-egy terület nyelvjárási sajátos-ságainak megállapításában sokat segítenek az élőnyelvből származó földrajzi nevek.

A nyelvföldrajz és a névtan kapcsolatát TELEKINÉ NAGY ILONA vizsálja egyik tanulmányában (1998a), melyben a Galántai járás földrajzi neveiben előforduló hangtani jelenségek izoglosszáival foglalkozik, kísérletet tesz a vizsgált földrajzi nevek nyelvföldrajzi megoszlásának ábrázolására. A „Nyelvi és nyelven kívüli vál-tozások hatásai a földrajzinév-állományban” (2000) című tanulmányában Szlovákia magyarlakta területéről származó példák segítségével azt bizonyítja, hogy a földrajzi névanyag alakulásban fontos szerepet játszottak az interetnikus kapcsolatok.

A szlovákiai magyar helységnevek standardizációs, kodifikációs, névpolitikai, név-tervezési kérdéseivel SZABÓMIHÁLY GIZELLA több tanulmányában foglalkozik (SZABÓMIHÁLY 2005b, 2007b, c; 2009a, 2011a, b; 2013a, b). A VI. névtudományi konferencián összefoglalja a határon túli névhasználat sajtosságait (SZABÓMIHÁLY

2008). A településnevek történeti változásaival a mai Szlovákia területén JANKUS

GYULA (1997) is foglalkozott. Túróc megye 14. század végéig kialakult helységneveit

Névtani kutatások Szlovákiában 45 ÚRHEGYI EMÍLIA (1939) a nevek eredete és a névadás indítéka szerint csoportosítot-ta. KNIEZSA ISTVÁN (2003b, c) és KISS LAJOS (1986, 1988) több szlovákiai magyar település nevének etimológiáját adta meg. Zoboralja helységneveinek etimológiájával N.CSÁSZI ILDIKÓ (2003) foglalkozott. AMBRUS SÁNDOR (2011) egy Gömör megyei település, Özörény nevének etimológiáját tárgyalta. Alsó-Ipoly mente településnevei-nek történeti adatait és etimológiáját TÖRÖK TAMÁS (2012a) közölte.

A Losonci járás helységneveinek szerkezeti és keletkezéstöréneti elemzését A N-GYAL LÁSZLÓ (2009a, b, c, d) végezte el. 2011-ben jelent meg „A régi Nógrád vár-megye településneveinek nyelvészeti vizsgálata” című könyve (ANGYAL 2011), mely-ben az egykori Nógrád vármegye helységneveivel foglalkozott. Érintette a magyar–

szlovák helységnévpárok fordításával kapcsolatos kérdéseket. A terület helységnevei-nek elemzésekor a HOFFMANN ISTVÁN (1993) által felállított helynévtipológiai mo-dellből indult ki. A funkcionális-szemantikai elemzéskor azokat a névadási motívu-mokat ismertette, amelyek a név keletkezésekor szerepet játszottak. A névrészeket jelentésük, illetve funkciójuk alapján kategorizálta. A lexikális-morfológiai vizsgálat során azokat a nyelvi kifejezőeszközöket elemezte, amelyek a nevek szerkezeti felépí-tésében részt vettek. A szintagmatikus elemzéskor a kétrészes helynevek névrészei közti nyelvtani viszonyt vizsgálta. A -falu és a -falva utótagú helységnevekkel önálló alfejezetben foglalkozott. A településnevek etimológiai adattárában a tudományos néveredet mellett több névcikkben a nép ajkán élő népetimológiai névmagyarázat is olvasható. ANGYAL (2013b)egy másik tanulmányában Sáros vármegye helységneveit vizsgálta a szlovák fordítások tükrében.

PÜSPÖKI NAGY PÉTER (1989) a Csallóköz tájnév magyar, latin, német és szlo-vák neveinek eredetéről és jelentéséről írt monográfiát, valamint néhány szloszlo-vákiai magyar településnév etimológiájával is foglalkozott tanulmányaiban (PÜSPÖKI NAGY

1975a, b). A csallóközi helységnevek élőnyelvi változatait PRESINSZKY KÁROLY

(2013) elemezte.

A helynevek használatát a földrajzkönyvekben BERGENDI MÓNIKA (2002) érintette. A sajtóban előforduló helynévi kódváltásokról KULCSÁR ARANKA

(2005) és LINTNER ANITA (2005) tanulmányában olvashatunk.

Egy-egy város utcaneveivel többen is foglalkoztak. ORTVAY TIVADAR (1905), VINCZE LÁSZLÓ (1997), LOVISEK JÚLIA (2007, 2009), T. SOMOGYI MAGDA és TINER TIBOR (2017) Pozsony, HÉDER ÁGNES (1999b) Révkomárom, FRUNYÓ

CSILLA (2002) Párkány utcaneveit vizsgálta. Az utcanévadás nyelvtervezési kérdé-seiről MENYHÁRT JÓZSEF (2006) cikkében olvashatunk. A hivatalos utcanévadás hűen tükrözi a társadalmi-politikai viszonyokat, az utcanevek a történelem folya-mán a politikai és ideológiai hatások nyofolya-mán gyakran módosultak (l. LANSTYÁK

1998b;LOVISEK 2007).

A felvidéki víznevek nyelvi eredet szerinti rétegeiről KISS LAJOS (1994) írt át-fogó tanulmányt. A Galántai járás vízneveiről TELEKINÉ NAGY ILONA (1993),

46 Névtani kutatások Szlovákiában

a szlovákiai magyar vízrajzi köznevekről VÖRÖS OTTÓ (2006) értekezett. A gö-möri barlangnevek használatáról TURCSÁNYI GABRIELLA (2006) írt.

A hegynevekkel KISS LAJOS (1997), SCHEIRICH LÁSZLÓ (2004), BAUKO JÁNOS

(2010g, 2012b, 2012h) foglalkozott. BAUKO JÁNOS egy újszerű helynévtípust, a szlo-vákiai sziklamászóutak neveit több vonatkozó publikációjában elemezte (BAUKO

2003b, 2004a, 2006c, 2007a, 2008e, 2009c, 2014c). A sziklamászóutak neveit a mik-rooronimákhoz sorolja, mivel a szikla egy kisebb részét, rövidebb szakaszát, a szik-lamászó(k) által tervezett, kiépített, megmászott és elnevezett útvonalát identifikálják.

BAUKO egy másik tanulmányában (2006b) a komáromi erődrendszer hely-neveit vizsgálta a névadás indítéka szerint.

A helynevekkel kapcsolatos névpolitikai, névtervezési kérdésekkel több szer-ző foglalkozott (DÓZSA 2002;LANSTYÁK 1991,1998a;VÖRÖS F.2004b;VÖRÖS

O.2004b,2007;ZALABAI szerk.1995).