A szabadságelvonással nem járó szankciók típusai

Spanyolországban a szabadságelvonással nem járó, közbenső intézkedéseknek tíz típusát különbözteti meg a LORPM: a nappali nevelési intézet látogatását, a hétvégi felügyeletet, a felügyelet melletti szabadon bocsátást, az áldozat megközelítésének tilalmát, a kijelölt személyekkel, családdal vagy nevelési jellegű csoporttal történő együttélést, a közérdekű tevékenység gyakorlását, a szociális-nevelési feladatok elvégzését, a megrovást és a járművezetésre jogosító engedély bevonását.

A szabadságelvonással nem járó intézkedések első három típusa szorosan kapcsolódik a fiatalkorúak nevelését szem előtt tartó általános elvhez.

a) Nappali nevelési intézet látogatása

Az intézkedés hatálya alatt álló személyek megszokott lakhelyükön laknak, ezen felül a társadalomba teljes mértékben integrált intézetet látogatnak, ahol oktatásban, támogatásban, szakképzésben részesülnek, valamint dolgozhatnak és szabadidejüket eltölthetik.

A fiatal bűnelkövetőket közösségi központokba irányítják azért, hogy olyan tevékenységeket végezzenek, amivel javulhat a szociális kompetenciájuk. Ennek az intézkedésnek az alkalmazásának a célja az, hogy megkíséreljen egy olyan strukturált környezetet nyújtani a fiatal bűnelkövetőknek, ahol nevelő jellegű tevékenységekkel próbálják a családi deficiteket ellensúlyozni, azonban a fiatal bűnelkövetők továbbra is otthonukban élhetnek.

b) Hétvégi felügyelet

Az intézkedés hatálya alatt lévő személyek péntek délután és vasárnap este között, legfeljebb harminchat óra terjedelemben saját lakhelyükön vagy egy intézetben tartózkodnak, levonva ebből azt az időtartamot, amelyet bírói döntés értelmében társas-nevelési feladatok – a hétvégi tartózkodási helyüktől eltérő helyen történő – elvégzésével kell tölteniük. A fiatalkorúaknak otthonukban, vagy a kijelölt intézetekben kell tartózkodniuk harminchat órán keresztül a

hétvégén. A fiatalkorúnak a kijelölt intézetben oktató jellegű tevékenységeket kell végeznie, melyet a fiatalkorúak bírája állapít meg az ítéletben (pl. útbiztonsági oktatás). Ezt az intézkedést általában olyan fiatalkorúakkal szemben rendelik el, akik a hétvégén követtek el támadást vagy vandalizmust.

c) Felügyelet melletti szabadon bocsátás

Ennek az intézkedésnek az értelmében az intézkedés hatálya alatt lévő személy életvitelét – többek között az iskolalátogatást, képzésen való részvételt, illetve munkahelyi jelenlétet – figyelemmel kísérik, azzal a céllal, hogy az elkövetett bűncselekmény hátterében található kiváltó okok megoldásában támogatást kapjon a fiatalkorú terhelt. Ez az intézkedés lehetőséget ad továbbá arra, hogy - a nyomonkövetéssel megbízott hatóság, illetve szakember által meghatározott, a Fiatalkorúak bírája által az ügyben kidolgozott és jóváhagyott - intervenciós program szerinti társas-nevelési feladatok betartását - a jogkövetkezmények terhe mellett számon kérhetővé tegye.

Az intézkedés hatálya alatt álló személy köteles továbbá az említett szakemberrel a program szerint meghatározott beszélgetéseken részt venni, valamint esetenként, a bíró által előírt magatartási szabályokat betartani, melyek az alábbiakban felsorolt szabályok közül választhatóak:

 amennyiben a fiatalkorú tanköteles életkorban van, a megfelelő oktatási intézmény rendszeres látogatása, valamint a bíró kérésére a rendszeres iskolalátogatás, illetve az esetleges hiányzások igazolása a bíró felé,

 képzési, kulturális, oktatási, szakmai, munkafoglalkoztatási, szexuális nevelési, közlekedési és egyéb típusú programokban való kötelező részvétel,

 meghatározott helyek, létesítmények és előadások látogatásának tilalma,

 lakhelytől távolmaradás tilalma, kivéve, ha erre vonatkozóan előzetes bírói jóváhagyás születik,

 kijelölt lakhelyen történő kötelező tartózkodás,

 a Fiatalkorúak Bíróságán, illetve kijelölt hivatalnál kötelező megjelenés személyesen, melynek során terhelt beszámol életviteléről és annak indoklásáról,

 a hivatalból eljáró, - vagy az Államügyészi Hivatal által kirendelt - bíró által szükségesnek ítélt bármely olyan kötelezettség, amely elősegíti az elítélt visszailleszkedését a társadalomba, feltéve, hogy ezen kötelezettség nem sérti a terhelt személyének méltóságát.

Abban az esteben, ha a kötelezettségnek a teljesítése kizárja azt a lehetőséget, hogy a fiatalkorú továbbra is együtt éljen a szüleivel, gyámjával, illetve a felügyeletével megbízott személlyel, akkor az Államügyészi Hivatal köteles a fiatalkorúak védelmét ellátó hatóság felé az ügyben addig keletkezett iratokat megküldeni, ami alapján az említett hatóság határoz a körülményeknek megfelelő gyermekvédelmi intézkedések meghozataláról az 1996. évi I. Organikus Törvényben foglaltak szerint.

d) Az áldozatok, valamint a bíró által meghatározott hozzátartozóik és egyéb személyek megközelítésének, illetve a velük történő kapcsolatfelvételnek a tilalma

Ez az intézkedés megtiltja, hogy a fiatalkorú az említettek tartózkodási helyét megközelítse, legyen szó az említettek lakóhelyéről, oktatási intézményről, munkahelyről, vagy bármely más olyan helyről, amelyet azok rendszeresen látogatnak. Az áldozattal, vagy annak hozzátartozójával, illetve egyéb a bíró, illetve a bíróság által meghatározott személlyel történő kapcsolatfelvétel tilalma szerint a fiatalkorú ezkkel a személyekkel semmilyen kommunikációs csatornán, informatikai vagy telematikai eszközön, sem írásban, sem szóban, sem egyéb vizuális módon nem léphet kapcsolatba.

e) Kijelölt személyekkel, családdal vagy nevelési jellegű csoporttal történő együttélés

Ennek az intézkedésnek az értelmében, az elítélt köteles a bíró által meghatározott ideig, az elítélt szocializációs folyamatának elősegítése céljából körültekintő módon kiválasztott másik személlyel, családdal, vagy egy nevelési jellegű csoporttal együtt élni.

f) Közérdekű tevékenységek

Ezt az intézkedést csak az érintett fél beleegyezésével lehet meghozni, az intézkedés javadalmazás nélküli, közérdekű feladatok, illetve hátrányos helyzetű emberek javát szolgáló, meghatározott tevékenységek ellátására kötelez.

g) Szociális-nevelési feladatok elvégzése

Ennek az intézkedésnek az értelmében az elítélt köteles a társas kompetenciáját előmozdító nevelési tartalmú, specifikus tevékenységek elvégzésére, intézeti elhelyezés, illetve felügyelet melletti szabadon bocsátás nélkül.

h) Megrovás

Ezt az intézkedést a fiatalkorúak bírája hajtja végre azzal a céllal, hogy szembesítse az elkövetőt a bűncselekmény súlyával, valamint az általa okozott sérelemmel és annak lehetséges következményeivel, valamint figyelmeztesse arra, hogy a jövőben tartózkodjon hasonló cselekmények elkövetésétől.

i) Motorkerékpár vagy bármilyen egyéb jármű vezetésére jogosító engedély bevonása, illetve eltiltás annak megszerzésétől, hasonlóképp vadászati, illetve fegyverhasználati engedély bevonása és megszerzésének megtiltása. Ez az intézkedés kiegészítő jelleggel hozható, amennyiben a bűncselekmény vagy vétség motorkerékpár, egyéb jármű, illetve fegyver használatával valósult meg.

j) Közügyektől való teljes eltiltás

A közügyektől való teljes eltiltás alapján az intézkedés hatálya alatt lévő személyt eltiltják valamennyi - választás útján vagy másként szerzett - állami tisztség, megbízás és foglalkozás gyakorlásától, valamint kizárják a választhatóság köréből valamennyi állami tisztség, megbízás és foglalkozás tekintetében, az intézkedés ideje alatt.

A LORPM rögzíti, hogy a megfelelő intézkedés, illetve intézkedések meghatározásánál rugalmas módon kell figyelembe venni, valamint mérlegelés tárgyává kell tenni nem csak a bizonyítékokat és a tényállást, hanem különösképpen a fiatalkorú életkorát, családi és szociális körülményeit, személyiségét és érdekeit. A LORPM 27. cikkében foglaltaknak megfelelően, ez utóbbi két tényezőre a szakértői, valamint az állami gyermekvédelmi intézmények és javítóintézetek által készített jelentésekben külön is ki kell térni, amint a fiatalkorú elkövető - megelőző jellegű vagy végleges intézkedés meghozatala kapcsán - ezen intézmények látókörébe kerül.¹⁹⁶

A bíró köteles az általa hozott ítéletben szereplő intézkedések körért és időtartamát megindokolni, kitérve a fiatalkorú érdekeinek mérlegelésére. A bíró - függetlenül attól, hogy egy

196 Garcia Pantoja, F.: La Ley de responsabilidad penal del menor, Madrid: CGPJ, 2006.

vagy több cselekmény kapcsán hoz-e döntést - dönthet a fent részletezett intézkedések közül egy vagy több kiválasztása mellett is.

3.2. A fiatalkorú bűnelkövetőkre irányadó anyagi jogi rendelkezések Magyarországon