A fiatalkorúak elleni büntetőeljárás speciális szabályai Spanyolországban

Spanyolországban a fiatalkorúak által a Büntető Törvénykönyvben és egyéb különleges büntető jogszabályokban meghatározott bűncselekmények elkövetése esetén a büntetőeljárást az ügyészség folytatja le.

Az, aki tudomást szerez a feltehetőleg tizennyolc évesnél fiatalabb személy által elkövetett bűncselekményről, köteles erről az ügyészséget (Ministerio Fiscal, MF) tájékoztatni. Az ügyészség aszerint dönt a feljelentés befogadásáról vagy elutasításáról, hogy a cselekmények megvalósítják-e valamilyen bűncselekmény törvényi tényállását. Az ügyészség továbbá megőrzi a hozzá benyújtott okiratokat, tárgyakat és egyéb eszközöket, valamint megteszi az általa szükségesnek ítélt intézkedéseket azért, hogy a bizonyítás érdekében a tényállás, illetőleg a fiatalkorú büntetőjogi felelőssége tisztázható legyen. Az ügyésznek lehetősége van az eljárás megszüntetésére, ha a tényállás nem meríti ki a bűncselekmény fogalmát, valamint, ha az elkövető személye ismeretlen. A feljelentés elutasításáról értesíteni kell a feljelentést tevő személyeket. Abban az esetben, ha az eljárás megindult, akkor az ügyészség az eljárás megindításáról értesíti a fiatalkorúak bíráját, aki megteszi a szükséges intézkedéseket. A fiatalkorúak bírája ezzel egyidejűleg elrendeli az eljárás keretein belül, a polgári és anyagi felelősség megállapítására vonatkozó külön akta megnyitását.

219 Schwarzenberger Hanna: A fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatása, Belügyi Szemle, 2011/11. szám, 21. old.

220 23/2003. (VI.24.) BM-IM együttes rendelet 145.

221 Bogár- Margitán- Vaskuti: i.m. 142. old

Ha a fiatalkorú csoportosan követte el a bűncselekményt, és abban a felnőtt korúval közösen vett részt, akkor az ügy befogadásában illetékes nyomozási bíró a terheltek életkorának tisztázása után haladéktalanul megteszi a szükséges lépéseket a nagykorúakra vonatkozó nyomozási eljárás sikerének biztosítása érdekében, valamint a fiatalkorúra vonatkozó iratokat megküldi az ügyészségnek.

A Büntető Törvénykönyv, illetve a különleges büntetőjogi jogszabályok rendelkezései szerint kevésbé súlyos, erőszak és megfélemlítés nélkül megvalósított bűncselekmények, vagy vétségek esetén az ügyészség jogában áll a keresettől elállni. Ebben az esetben az ügyészség továbbítja az ügyre vonatkozó iratokat az állami gyermekvédelmi hatóság számára és értesíteni köteles az elállásról ismert áldozatokat és sértetteket. Ha a fiatalkorú korábban már elkövetett hasonló természetű cselekményeket, akkor az ügyészség köteles az eljárást lefolytatni.

3.5.1.1. A fiatalkorú büntetőeljárási jogai

Az eljárás megindításától kezdve a fiatalkorú jogában áll:

a) tájékoztatást kapni a bírótól, az ügyészségtől vagy az eljáró rendőrtől az őt megillető jogokról,

b) a védelem ellátásához védőt fogadni, vagy kirendelt védőt kérni, valamint a védővel négyszemközt értekezni, a vallomástételt megelőzően is,

c) közreműködni az előzetes vizsgálat során foganatosított eljárási cselekményekben, valamint a bírósági szakaszban, ezek során indítványokat és kérelmeket előterjeszteni,

d) a terheltet személyesen érintő határozatok meghozatala előtt a bíróság vagy a bíró előtt felszólalni,

e) ahhoz, hogy érzelmi és pszichológiai támogatásban részesüljön az eljárás bármely szakaszában, a szülők vagy a fiatalkorú által megjelölt egyéb személy jelenlétében, amennyiben a fiatalkorúak bírája jóváhagyja a megjelölt személy jelenlétét,

f) a fiatalkorúak bírósága által kijelölt szakértői támogatásban részesülni,

g) Az eljárásról - annak megindításakor - a fiatalkorút értesíteni kell, a 24. cikkben foglalt

esetek²²² kivételével. Az ügyész felszólítja a fiatalkorút, vagy annak törvényes képviselőit, hogy három napon belül védőt hatalmazzanak meg, egyben figyelmezteti őket arra, hogy ha ezen felhívásnak nem tesznek eleget, akkor az Ügyvédi Kamarához tartozó védők közül a soros védőt hivatalból kirendelik.

A kirendelés megtörténtéről az ügyész a fiatalkorúak bíráját értesíti. Hasonlóképpen, amint az eljárás menete ezt megköveteli, az ügyészség a sértett feleket értesíti a polgári jogi igényeik érvényesítésének lehetőségéről, valamint arról, hogy kérhetik ezen igényük feltüntetését a fiatalkorúak bírája által a polgári jogi felelősség megállapítása céljából nyitott külön aktában.

3.5.1.2. A fiatalkorú őrizetbe vétele és annak tartama

Spanyolországban azoknak a hatóságoknak vagy hivatalos személyeknek, akik a fiatalkorú őrizetbe vételét foganatosítják, feladatuk gyakorlása során a fiatalkorúnak legkisebb kárt okozva kell eljárniuk, és kötelességük a fiatalkorút haladéktalanul tájékoztatni számára világos és érthető nyelven arról, amivel őt gyanúsítják, az őrizetbe vételének okáról és a jogairól. Továbbá a fiatalkorú törvényes képviselőit és az ügyészséget haladéktalanul értesíteniük kell a fiatalkorú őrizetbe vételének tényéről, és a fogva tartás helyéről. A rendőrségnek a fiatalkorú őrizetbe vétele során tiszteletben kell tartania a fiatalkorúnak különösen azokat a jogait, amelyek a védelmét szolgálják. A rendőrség a fiatalkorúakkal szemben rövid idejű fogvatartást is foganatosíthat, de legfeljebb huszonnégy óráig, mielőtt megvádolja őket bűncselekmény elkövetésével.

Ez alatt az idő alatt a fiatalkorúaknak ugyanolyan alkotmányos jogai vannak, mint a nagykorúaknak, kiegészítve néhány speciális jogokkal a fiatalkorúságuk következtében, mint:

- a rendőrségnek egyértelmű és érthető nyelvet kell használnia, igazodva az eljárás alá vont korához,

- mielőtt a tényállás megállapításra kerülne, egy írásos feljegyzést adnak át annak idejéről, helyéről és céljáról a szülőknek, vagy gondnokoknak és az ügyésznek,

222 A Fiatalkorúak bírája indokolással ellátott végzésben dönthet az iratok teljes vagy részleges zárt kezeléséről, az eljárás lefolytatásának teljes idejére vagy annak egyes szakaszára vonatkozóan, amennyiben ezt az Államügyészi Hivatal, a fiatalkorú vagy annak hozzátartozója, illetve a magánvádló kéri. Mindazonáltal a fiatalkorú ügyvédjének és a magánvádlónak - nyilatkozataik megtétele során - mindenkor jogukban áll az iratokat azok teljességében megismerni. Ezen körülményt a Bíróság külön aktában kezeli.

- ez alatt a huszonnégy óra alatt a fiatalkorút egy speciális helyiségben kell fogva tartani, a nagykorú gyanúsítottaktól elkülönítve. Az őrizet ideje alatt a fiatalkorúak a nagykorúaktól elkülönítve, erre megfelelő, kijelölt létesítményben tartózkodnak, valamint életkoruknak, nemüknek és egyéni adottságaiknak megfelelő szociális, pszichológiai, orvosi és fizikai ellátásban részesülnek.

Abban az esetben, ha a fiatalkorú külföldi állampolgár, és a rendes tartózkodási helye Spanyolországon kívül található, illetve amennyiben ezt ő maga vagy a törvényes képviselője kéri, akkor az illetékes konzuli szervet is értesíteni kell az őrizetbe vétel tényéről.

Az őrizetbe vett fiatalkorú vallomást csak a védő és a szülői felügyeletet gyakorlók, a gyám, a tényleges gondozó vagy az eseti gondnok jelenlétében tehet, feltéve, hogy ez utóbbi esetben a körülményekből más nem következik. Ez utóbbiak hiányában, az ügyész előtt kell vallomást tennie, de ez az ügyész nem lehet azonos az ügyében eljáró ügyésszel. Az őrizetbe vett fiatalkorúnak joga van - a vallomástételt megelőzően és azt követően is - védőjével külön, négyszemközt értekezni.

A fiatalkorúak rendőri őrizetének ideje nem haladhatja meg a tényállás tisztázásához tartozó vizsgálatok megvalósításához feltétlenül szükséges időt, ezzel együtt is legfeljebb huszonnégy órát, ezen időn belül a fiatalkorút szabadon kell engedni vagy az ügyészségnek át kell adni. Az ügyészség köteles az őrizetbe vételtől számított negyvennyolc órán belül határozni a fiatalkorú szabadon bocsátásáról, a keresettől való elállásról, vagy az eljárás megindításáról. Az ügyész a lehető legrövidebb időn belül, az elfogástól számított legfeljebb negyvennyolc órán belül a fentiek szerinti határozatot meghozza.

Az őrizet ideje alatt a fiatalkorúnak megfelelő élelmet, ruházatot, egészségügyi ellátást, biztonságos körülményeket és megfelelő személyes teret kell biztosítani. A fogdán egy olyan bizalmasan kezelendő nyilvántartást kell vezetni, amelyben minimálisan a következő adatokat kell feltüntetni:

a) a fiatalkorú személyazonosságára vonatkozó adatok,

b) az őrizetbe vételének körülményei, oka, és az elrendelő hatóság megnevezése, c) a befogadásának, átszállításának és szabadításának napja, órája,

d) azon személyek vagy személyek feltüntetése, akik a fiatalkorú felügyeletét ellátják,

e) a fiatalkorú szüleinek vagy törvényes képviselőjének, valamint az ügyésznek, a fiatalkorú őrizetbe vételének tényéről küldött értesítés megtörténtének az igazolása,

f) a fiatalkorú pszichés és fizikai állapotának leírása,

g) igazolás, hogy a fiatalkorút tájékoztatták őrizetbe vételének körülményeiről, valamint a jogairól.

Az ebben szereplő adatokat kizárólag az ügyész vagy az illetékes bírói szerv rendelkezésére lehet csak bocsátani. Ez egy olyan egyedi nyilvántartás, amelyben a fiatalkorú elfogásával kapcsolatos adatok szerepelnek, és amelyből az intézmény semmilyen más nyilvántartásába az adatokat nem lehet átvezetni.

Abban az esetben, ha az ügyészség az eljárás megindításáról döntött, akkor a fiatalkorúak bírája jogosult az ügyben a továbbiakban eljárni, és elrendelheti a fiatalkorú előzetes letartóztatását.

3.5.1.3. A fiatalkorú előzetes letartóztatásának elrendelése és annak tartama

Spanyolországban megelőző biztonsági intézkedés elrendelésére van lehetőség a fiatalkorúval szemben. Négy fajta megelőző biztonsági intézkedés létezik: az idézés, az őrizetbe vétel, az előzetes letartóztatás és a felügyelet melletti szabadon bocsátás.

A fentiek alapján megállapítható, hogy az előzetes letartóztatás a megelőző biztonsági intézkedések egyik fajtája.

Megelőző biztonsági intézkedést az ügyészség hivatalból, vagy annak a kérelmére, aki a büntetőeljárást lefolytatja, bűncselekmény alapos gyanúja esetén vagy, ha fennáll annak a veszélye, hogy a fiatalkorú terhelt kivonja magát az igazságszolgáltatás alól vagy akadályozza az igazságszolgáltatás működését, vagy a sértett jogait sérti, bármikor indítványozhatja a fiatalkorúak bírájánál, hogy a fiatalkorúval szemben kényszerintézkedést alkalmazzon, és megelőző biztonsági intézkedést rendeljen el vele szemben annak felügyelete és védelme érdekében vagy a sértett megfelelő védelme érdekében.

A bíró miután meghallgatta a fiatalkorú védőjét vagy a kiskorúak védelmét ellátó hivatal képviselőjét (gyámhivatalt), a hatóság szakértői csoportját arra nézve, hogy a fiatalkorú személyiségének melyik kényszerintézkedés felelne meg a leginkább, a bíró a fiatalkorú érdekét

szem előtt tartva dönt az indítványról. Elzárással (szabadságelvonással) járó kényszerintézkedésről, azaz a fiatalkorú előzetes letartóztatásáról, az alapján kell a döntést meghozni, hogy milyen súlyos a fiatalkorú által elkövetett bűncselekmény, figyelembe véve a fiatalkorú személyi és szociális körülményeit, hogy fennáll-e a szökés veszélye, és különösen azt, hogy a fiatalkorú korábban követett-e el bűncselekményt, amely hasonló súlyú és természetű, vagy büntetlen előéletű-e.

A fiatalkorúak bírája dönt az ügyészség indítványáról, vagy a pótmagánvádló indítványáról, amin személyesen meg kell jelennie a védőnek, a gyámhivatalnak és a szakértői csoport képviselőjének, akik tájékoztatják a bírót arról, hogy az indítványozott kényszerintézkedés szükséges-e és a bíró a fenti kritériumok alapján hoz határozatot. Ezen a tárgyaláson az ügyésznek és a megidézetteknek is személyesen meg kell jelenniük, és indítványozhatják a bizonyítékok beszerzését haladéktalanul vagy az elkövetkezendő huszonnégy óra alatt.

Az előzetes letartóztatás elrendeléséről a fiatalkorúak bírája dönt tárgyaláson. A fiatalkorú előzetes letartóztatása legfeljebb hat hónapig tarthat, de az ügyészség indítványára és a fiatalkorú védőjének előzetes meghallgatását követően indokolt bírói végzéssel meghosszabbítható legfeljebb további három hónappal.

Spanyolországban a fiatalkorú előzetes letartóztatását zárt intézetben foganatosítják, és már az előzetes letartóztatás során is különféle rezsimben hajtják végre.

A fiatalkorúak bírája az alapügytől függetlenül jegyzőkönyvben rögzíti a kényszerintézkedéseket. A fiatalkorúak bírája az ügyészség indítványára a fiatalkorú védőjének és a szakértői csoportnak a meghallgatása után elrendeli, hogy beszámítsák a kiszabott büntetésbe a kényszerintézkedés teljes időtartamát.

Ha az ügyészség a lefolytatott eljárásban megállapítja, hogy a fiatalkorú elmebetegségben szenved, vagy olyan körülmény merül fel, amely megalapozza a Codigo Penal (Btk.) 20.

cikkének 1-3. pontjainak az alkalmazását,²²³ akkor ezekben az esetekben a fiatalkorúval szemben

223 C.P. 20. cikk 1-3. pontjaiban foglalt büntethetőséget kizáró okok és mentesülés a felelősség alól:

a) a bűncselekmény elkövetésekor bármilyen pszichés betegségben szenved vagy nem képes felismerni a cselekménye társadalomra veszélyes következményeit vagy nem képes e felismerésnek megfelelően cselekedni, kivéve az átmeneti elmezavar, hogyha önhibából okozta vagy a magatartásainak a következményeit előre kellett volna látnia.

b) aki a cselekményének elkövetésekor alkohol vagy kábító hatású anyag befolyása alatt állt, és ezt nem azért tette, hogy bűncselekményt kövessen el, vagy előre kellett volna látnia cselekményének a következményeit vagy azt, hogy elvonási tünetek alatt áll, és ezek megakadályozták annak felismerésében, hogy bűncselekményt követ el, vagy abban, hogy e felismerésnek megfelelő magatartást tanúsítson,

olyan védő és biztonsági jellegű kényszerintézkedést kell alkalmazni, amely megfelel a polgári jog rendelkezéseinek is. Ebben az esetben a fiatalkorú cselekvőképtelenségének a megállapítását kezdeményezi a gyermekek védelméről és a gyámhatóságról szóló törvény rendelkezései alapján, és gondnokot kell a részére kirendelni. Azonban ettől függetlenül a nyomozást le kell folytatni és az ügyész indítványozza a fiatalkorú érdekének megfelelő terápiás intézkedés elrendelését.