A korábban egymástól elidegenített szomszédos területek között, egyre inkább erősödik a határokon átnyúló együttműködés. Ez egyértelműen cáfolja Jean Gottmann több mint három évtizeddel ezelőtti elméletét, mely szerint „a törté -nelem azt bizonyítja, hogy földrajzi térben meghúzott politikai határok mindig is a feszültségek és konfliktusok fő forrásai voltak és maradnak” (Gottmann 1980 idézi Newman–Paasi 1998). Alátámasztják a konstruktivista megkö ze-lítés aktualitását Newman és Paasi politikai geográfusok, akik meg van győ -ződve a jelenlegi határok tanulmányozásának posztmodern és konstruktivista irányzatainak alkalmasságáról. Egyetért ugyan Gottmann-nal abban, hogy a határok központi szerepet játszanak, de inkább, mint a határokon átnyúló inno -váció (interakció és szocializáció) területei, nem pedig mint konfliktuszónák.
Az állam hagyományos értelemben vett szuverenitása megszűnőben van azon transznacionális folyamatok megsokszorozódása miatt, amelyek a territó -rium, identitás és szuverenitás alkotta egyenletből kiveszik a határokat. Az EU és a határokon átnyúló együttműködés helyi megvalósítói is részt vesznek a
84 FÁBIÁN ATTILA
határ alakításában, és így egy olyan interakciós hely jön létre, ahol a regionali-záció találkozik a regionalizmussal, azaz a szándék a közös identitással jelle -mezhető társadalommal. A határvidék azonban nemcsak a konfliktusmentes érintkezési zóna modellje, hanem a növekedés generátora is(lásd pl. Gál–Rácz 2008), mégpedig kereskedelmi híd, tranzitfolyosó is egyben, valamint azért, mert maga a határ az utóbbi évtizedben az uniós pénzek elosztásakor kiemelt helyzetbe került.
Azt a tanulságot vonhatjuk le, hogy a határokon átnyúló együttműködéshez területiségre és szabályozásra is szükség van, tehát nélkülözhetetlenek a nemzeti és nemzetközi szabályok. A határokon átnyúló együttműködés inkább fenntartja a területiséget, nem pedig megszünteti azt. Azonban egy külön leges-séget meg kell jegyezni: a határokon átnyúló interakció a társadalmi cselekvés tekintetében eltörli a területi határokat és megváltoztatja a kulturális identitás határait. A határ közelsége minden határ menti közösség számára ma olyan tényező, amely bizonyos értelemben reterritorializálja a regionális identitást, elmozdítva azt a központtól, továbbá reorientálja a külvilággal kapcsolatos helyi érdekeket.
A regionális integráció – esetünkben a határokon átnyúló integráció – a demokrácia stabilizálására, a szomszédos államok társadalmai életének minden területére kihat. A jövőbeni kutatások egyik alapja lehet az a megkö ze-lítés, hogy a konstruktivista megközelítés helytálló, helyénvalóbb a raciona -lista megközelítésnél. Kérdés, hogy ez „feltétlen követelménye-e” a regionális integráció magyarázatának. Összhangban a biztonságközösségeken belüli
„ezek vagyunk miérzés”gondolatával és az emberek közötti interakció folya -matával, a regionális integráción keresztül valószínűleg egy olyan megközelí -tés adhatja a regionalizmus transznacionális magyarázatát, amely fogalom -alkotási faktorokat fog majd egybe.
A szociokulturális visszacsatolásjellemezte, dinamikus alkalmazkodási fo -lyamatot látom előremutatónak, szemben a racionális választási perspektívá -kon alapuló közgazdasági főáram anyagi kapacitásokhoz kötődő, statikus modelljével.
A konstruktivista megközelítésből a határon átnyúló integrációs folyamat továbbelemezhető területnek látszik. Ennek kutatására, kiváló lehetőség kínál -kozik például, a győri, pécsi és soproni kutatók innovatív együttműködésében, amely a horvát–szlovén–osztrák határvidékek konfliktusainak feltárására és a konstruktív biztonságközösségek kiépítésének lehetőségeire kereshetné a választ. E kutatás elméleti-módszertani tanulságai a későbbiekben hasznosít ha-tók lennének más határ menti vidékek integrációs folyamatainak elemzésében is. Véleményem szerint, a társadalmi tőke „határtalan” együttfejlődése, új dinamizmust adhatna a Kárpát-medence régiói számára. A soproni Terület
fej-A Hfej-ATÁR MENTI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK… 85
lesztési Szabadegyetem, „Bemutatkoznak a Kárpát-medence régiói” sorozatá -nak eddigi tapasztalatai egyértelműen alátámasztják ezt az igényt.
E feladat végrehajtásához hozzátartozik, a sebezhető, illetve bírálható pon -tok értékelése, a hiányosságok kiküszöbölése is. Természetesen egyelőre több bizonytalansági pont feltételezhető, melyekkel számolnunk kell. Ilyenek pél -dául:
a nemzetközi kapcsolatok vizsgálatának hagyományos módszerei,
a regionális integráció folyamatának racionális megközelítése,
a módszertan maga azért, mert egyelőre nem kiforrott holisztikus elmé -let, csupán egyfajta megközelítés, amelynek a kutatás módszertana is kialakításra vár.
Irodalom
Agnew, J. (1994) The Territorial Trap: The Geographic Assumptions of International Relations Theory. Review of International Political Economy. 1. pp. 53–80.
Albert, M. (1998) On Boundaries, Territory and Postmodernity: An International Relations Perspective. Geopolitics. 1. pp. 53–68.
Acharya, A. (2001) Constructing a Security Community in Southeast Asia. ASEAN and the problem of regional order. Routledge, London–New York.
Anderson, J. – O’Dowd, L. – Wilson, T. M. (2003) New borders for a changing Europe: cross-border cooperation and governance. Frank Cass, London.
Baranyi B. (2009) Paradigmaváltás a határon átnyúló kapcsolatokban. Tér és Társadalom. 2. pp.
25–43.
Barth, F. (1996) Régi és új problémák az etnicitás elemzésében. Regio –Kisebbség, politika, társadalom. 1. pp. 3–25.
Blatter, J. (2001) Debordering the World of States. Towards a Multi-Level System in Europe and a Multi-Polity Stystem in North America – Insights from Border Regions. European Journal of International Relations. 7. pp. 175–209.
Deutsch, K. W. (1968) The analysis of international relations. Prentice-Hall.
Donnan, H. – Wilson, T. (1999) Borders: Frontiers of Identity, Nation & State. Berg, Oxford.
Enyedi Gy. (1988) A hazai terület- és településfejlesztési kutatások súlypontjai. In: Erdősi F. – Tóth J. (szerk.) A sajátos helyzetű térségek terület- és településfejlesztési problémái. Az 1986. november 4–5-én tartott tudományos tanácskozás anyaga. TS 2/2. Program Iroda, Budapest. pp. 11–17.
Erdősi F. 1988: A határmenti térségek kutatásáról. In: Erdősi F. –Tóth J. (szerk.) A sajátos helyzetű térségek terület- és településfejlesztési problémái. Az 1986. november 4–5-én Szombathelyen tartott tudományos tanácskozás anyaga. TS 2/2. Program Iroda, Budapest. pp. 18–30.
Foucher, M. (2009) Borders, security and identity. Exploring Geopolitics. June.
Frost, R. (1914) Mending Wall. http://www.poets.org. [2012. augusztus 1.].
Gál, Z. –Rácz, Sz. (eds.) (2008) Socio-economic Analysis of the Carpathian Area. Pécs, Centre for Regional Studies of Hungarian Academy of Sciences. (Discussion Papers Special).
86 FÁBIÁN ATTILA
Gottmann, J. (1980) Centre and Periphery: Spatial Variation in Politics. Sage Publications.
Gupta, A. – Ferguson, J. (1992) Beyond Culture: Space, Identity and the Politics of Difference.
Cultural Anthropology. 1. pp. 6–23.
Ilyés Z (2004) A határfogalom változó tartalmai a geográfiától az empirikus kultúrakutatásig. In:
Kovács N. – Osvát A. – Szarka L. (szerk.) Tér és terep. Tanulmányok az etnicitás és az identitás kérdésköréből. III. Akadémiai Kiadó, Budapest. pp. 9–16.
Keményfi R. (1994) A kulturális határok értelmezésének kérdéséhez. In: Ujváry Z. (szerk.) In memoriam Sztrinkó István.Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Tanszék, Debrecen.
pp. 13–22. (Folklór és Ethnográfia, 85.).
Kovács T. (1988) Néhány módszertani elképzelés a határmenti térségek szociológiai vizsgálatá-hoz. In: Erdősi F. – Tóth J. (szerk.) A sajátos helyzetű térségek terület- és településfejlesztési problémái. Az 1986. november 4–5-én Szombathelyen tartott tudományos tanácskozás anyaga. TS 2/2. Program Iroda, Budapest. pp. 62–64.
Kürti L. (2006) Határkutatás–a regionális tudományok új ága? Magyar Tudomány. 1. pp. 29– Malfliet, K. 37. – Verpoest, L. – Vinokurov, E. (2007) The CIS, the EU, and Russia: Challenges of
Integration. Palgrave McMillan, London.
Martínez, O. J. (1994) Border People – Life and Society in the U.S.-Mexico Borderlands.
University of Arizona Press, Tucson.
Nemes Nagy J. (1998) A tér a társadalomkutatásban.Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület, Budapest.
Newman, D. – Paasi, A. (1998) Fences and neighbours in the postmodern world: boundary narratives in political geography. Progress in Human Geography. 2. pp. 186–207.
Perkmann, M. (2003) The rise of the Euroregion. A bird’s eye perspective on European cross-border co-operation. Lancaster University, Department of Sociology, Lancaster.
Prescott, J. R. V. (1987) Political Frontiers and Boundaries Allen and Unwin, London.
Rechnitzer J. (1988) Győr-Sopron megye határ menti kapcsolatai In: Erdősi F. – Tóth J. (szerk.) A sajátos helyzetű térségek terület- és településfejlesztési problémái. Az 1986. november 4–
5-én Szombathelyen tartott tudományos tanácskozás anyaga. TS 2/2. Program Iroda, Budapest. pp. 80–89.
Seger, M. – Beluszky, P. (Hg.) (1993) Bruchlinie Eiserner Vorhang. Regionalentwicklung im österreichisch–ungarischen Grenzraum. Böhlau Verlag, Wien. (Studien zu Politik und Verwaltung, 42.).
Turnock, D. (2002) Cross-border cooperation: a major element in regional policy in East Central Europe. Scottish Geographical Journal. 1. pp. 19–40.