A regionális szinten tanulmányozható gazdasági témák közül a tőke és a munkaerő áramlása, az innováció és a hálózatosodás, valamint a tudás és a kollektív tanulás problémaköre még jó ideig aktuális téma marad a regionális gazdaságfejlesztéssel foglalkozók közleményeiben – úgy tűnik, hogy a kül -földön megjelenő folyóiratokban is ezek a témák kapnak jelentősebb hang -súlyt. Mindig jönnek azonban frissítően és termékenyen ható impulzusok, amelyek vagy továbbfejlesztik a már korábban is tárgyalt modelleket, megkö -zelítéseket, vagy akár teljesen új látásmódot csempésznek a regionális gazda -ságtan szemüvege elé.
A mezoszinten értelmezhető új gazdasági –vagy azzal szorosan összefüggő – jelenségek szaporodásával, a regionális gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos ismeretek sokasodása miatt, s a gazdasági–társadalmi–környezeti viszony rend-szerek turbulens fejlődésével bizonyára egyre sűrűbben szembesül a hazai tudományos élet új impulzusokkal. A regionális gazdaságtannal kapcsolatos újonnan felbukkanó ismeretek és utalások már több folyóiratcikkben, könyv fe-jezetben vagy monográfiában is tetten érhetők az elmúlt években. Az új tudást és eredményeket feltétlenül célszerű lenne egy grandiózusabb monográfiában egyesíteni, valamint a korábbi regionális gazdaságtani ismeretekkel is össz -hangba hozni. Ehhez persze a külföldön már ismert és elismert új kutatási irá -nyok és módszerek hazai feldolgozását, valamint átemelését és adaptálását is gyorsítani lehetne. Ez egyfajta hiánypótlásként is felfogható, amelyet egy k o-rábbi munkájában Rechnitzer (2005) is sürgetett. Adódik a kérdés, hogy me -lyek ezek az új kutatási irányok? (Előrebocsátandó, hogy az alábbi felsorolás nem csupán önálló gondolatokat tartalmaz, hanem az elmúlt időszakban meg-jelent regionális tudományi viták néhány lokális gazdaságfejlesztéssel kap-csolatos vonatkozására is utal.)
1. Bár a hálózatok és az általuk kifeszített „új terek” leírása, jellemzése folyamatosan fejlődik, Lengyel (2010) vitaindító tanulmányában fel -hívja a figyelmet arra, hogy a térbeli fejlődés ezen mozgatórugójáról még mindig keveset tudunk. Csizmadia és Grosz (2011) monográfiá
-194 TÓTH BALÁZS ISTVÁN
jukban felhívják a figyelmet arra, hogy a szervezetközi intézmények és hálózatok közötti együttműködések kutatása során érdemes lenne az összetettebb és átfogóbb komparatív vizsgálatok szintjéig eljutni, töb -bet értekezni az innovációs rendszer tagjainak együttműködési haj-landóságáról, kooperációs tevékenységéről, a gazdasági és fejlesztési hálózatok szerveződési szintjeiről, s nem utolsósorban az ágazati és területi differenciáltságról. Ezen kívül, de ezzel összhangban a tudástranszfer térszerkezetének elemzése is a közgazdasági témájú publikációk széles körben kutatott témája lehet, elsősorban a kutatói produktivitás felértékelődése miatt.
2. Habár a struktúraváltás gondjaival küzdő térségek gazdasági teljesít -ményének és háttérfolyamatainak vizsgálata és magyarázása továbbra is aktívan foglalkoztatja e terület szakértőit, a tudás- és tanulás-alapú gazdaság térfolyamatainak, valamint az innovációs képesség jelentő -ségének kutatása mellett egyre nagyobb szerepet kapott az elmúlt években a regionális kreativitás (regional creativity) és kultúra gazda -ságtani vonatkozásainak, hatásainak tanulmányozása a regionális fejlődésben (cultural economy, cultural regions). Ezek a munkák kivé -tel nélkül azt hangsúlyozzák, hogy a területi diszparitások újfajta meg -jelenéseinek vagyunk szemtanúi, amellyel feltétlenül foglalkozni kell.
3. Célszerű lenne a már korábban is tárgyalt (neoklasszikus, centrum- és periféria, exportbázis, kompetitív, növekedési pólusok, polarizációs) növekedés- és fejlődéselméleteken túl szisztematikus elemzés tár -gyává tenni több ún. heterodox fejlődéselméleti koncepció regionális vonatkozásait is, amelyek közül mindenekelőtt az endogén fejlődés érdemel további részletesebb megfontolásokat. Lengyel (2010, 31) cikkében Capello-t idézni, aki szerint a regionális gazdaságtan három hagyományos területe között „bizonyos konvergencia figyelhető meg, egyrészt az elhelyezkedés-elméletek modern irányzatai (agglomerá -ciók, pólusok stb.) és a növekedési elméletek közelednek egymáshoz, főleg az új gazdaságföldrajz hatására. Másrészt a fejlődéselméletek és az elhelyezkedés-elméletek újabb irányzatai (hálózatok, klaszterek stb.) között szintén fellép egy közeledés.” A regionális gazdaságtan -nak a közeljövőben tehát választ kell adnia arra a kérdésre, hogy az egyes régiók egyedi, endogén adottságaira, gazdasági sajátosságaira építő elméletek, valamint a térbeli eltérés modelljei miként egyeztethe -tők össze.
4. Foglalkozni kell a pénzügyi globalizáció és a területi egyenlőtlenségek közötti viszonyrendszerrel, a lényegesebb okokkal és következmé -nyekkel. Gál (2012, 92) szerint „a dereguláció és az új technológiák
A REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN FRONTVONALAI… 195
bevezetése nem szüntette meg a pénzügyi tér jelentőségét, sőt a térbe -liség, a távolság és az idő értelmezése új dimenzióba helyeződött”.
Módosultak a szállítási költségek, az információátadás módjai, a tá vol-ság szerepe, felértékelődött a szolgáltatások gazdasági szerepe, egy-szerre vannak jelen koncentrációs és dekoncentrációs erők, amelyek az eddig elemzésekhez képest komplexebb értékelést tesznek szüksé -gessé a pénzügyi szektor regionális trendjeinek vizsgálatakor (Gál 1998, 2010).
5. Izgalmas kutatási területnek ígérkezhet a gazdasági recessziók és válságok regionális vetületeinek tanulmányozása, köztük az „újra raj-zolódó” pénzügyi-gazdasági tér vizsgálata, az ipari-szolgáltatási struk -túra és a vállalkozások helyzetének alakulása területi metszetben, vala-mint a területi fejlődés új modelljei a válságok következtében kibonta-kozó megszorításokra adott válaszok tükrében. A gazdasági visszaesé -sekkel foglalkozó tanulmányok újabban többnyire a „regional resilience” (magyarul talán rugalmasság, lendületesség, mozgé kony-ság, ellenálló képesség?) koncepciója, valamint a mérsékletességet/
megszorításokat (austerity) előtérbe helyező területi stratégiák ideája alatt összpontosulnak.
6. Az Európai Unió regionális politikájának legújabb vívmányai miatt akkurátus elemzések vizsgálatává kell tenni az okos vagy élhető város (smart cities), okos növekedési irányelvek (smart growth), valamint az inkluzív és intelligens növekedés (inclusive growth, intelligent growth) tudományos megalapozottságát. Az okos városok kutatása a városfejlesztés új távlatait nyithatja meg, gazdasági szempontból is több újdonságot feltárhat. Ez a megközelítés alapvetően a települések élhetőségéről ad helyzetelemzést, de ezen keresztül a diverzifikáltabb és fenntarthatóbb városfejlesztési irányok is megfogalmazhatók, vala -mint a térrel kapcsolatos közgazdasági kérések tanulmányozásakor új megállapításokra vezethet. (A hazai kis- és középvárosok kutatása egyébként az utóbbi időben amúgy is háttérbe szorult a főváros, a nagyvárosok és a vidéki térségek tanulmányozásához képest, de az él -hető város koncepciója új ötleteket adhat a köztes településkategóriák analíziséhez.)
7. Az ún. összehasonlító térgazdaságtan tanulmányozása kapcsán úgy vé -lem, hogy nem csupán a politikai rendszerek (szocializmus és ka pita-lizmus) térformáló hatásainak gazdasági oldalával, hanem az ameri -kai–nyugat-európai, illetve közép- és kelet-európai helyi gazdaság fej-lesztés sajátosságainak feltárásával is aktívabban kellene foglalkoznia a jövőben. Választ kell találni arra a kérdésre, hogy miben rejlik a
196 TÓTH BALÁZS ISTVÁN
nemzeti variációk egyedisége, valamint milyen speciális körülmények befolyásolják napjainkban a regionális gazdaságfejlesztés sikerét a különböző államokban vagy nagyrégiókban.
8. Végül konszenzusra kellene jutni, de legalább törekedni azon nem túl könnyen megválaszolható dilemmát illetően, hogy a helyi gazdaság -fejlesztés tetszőleges módon folyhat az új évezred megváltozott gazda-sági környezetében, avagy vannak bizonyos alapvető törvényszerűsé -gek, amelyek kijelölnek egy „kvázi” követendő irányt. E kérdés megválaszolásához jobban össze kellene hangolni és írásba kellene foglalni az elméleti fejlődési irányzatok növekedési-fejlődési tényezőit és a régiók társadalmi, gazdasági, környezeti jellemzőit.
Összegzés
A regionális gazdaságtan és gazdaságfejlesztés, mint egyszerre elméleti és alkalmazott, „megkésett”, de folyamatosan megújuló tudományterület nap -jainkban és vélhetően a jövőben is, a gazdálkodási, geográfus, szociológus stb.
szakos hallgatók műveltségének igen lényeges részét képezi, de az új tudomá -nyosan megalapozott eredményeket, megközelítéseket a diszciplína iránt elkö -telezett oktatók és kutatók is nagy haszonnal kamatoztatják. Éppen ezért e szakterület gondozása, a régi-új ismeretek folyamatos rendszerbe foglalása a szakmabeliek együttes felelőssége, korosztályra való tekintet nélkül.
A jelenlegi, talán gondolatébresztő esszé kizárólag a regionális gazdaság -fejlesztés teoretikus háttérét firtatta, s nem adott választ a regionális gazdaság -fejlesztés, valamint a vidék-, város-, közösségfejlesztés stb. speciális és gya -korlatorientáltabb problémáira, illetve közleményem a mezoszintű gazdasági -gazdálkodási jelenségek tanulmányozásának módszertani kérdéseivel sem fog-lalkozott. Természetesen ezeket a dilemmákat egy másik dolgozatban minden-képpen alaposabb elemzések tárgyává szükséges tenni.
Irodalom
Csizmadia Z. – Grosz A. (2011) Innováció és együttműködés. A kapcsolathálózatok innovációra gyakorolt hatása. MTA Regionális Kutatások Központja,Pécs–Győr.
Gál Z. (1998) A pénzintézeti szektor területfejlesztési kérdései Magyarországon. Tér és Társa-dalom. 4. pp. 43–67.
Gál Z. (2010) Pénzügyi piacok a globális térben. A válság szabdalta pénzügyi tér. Akadémiai Kiadó, Budapest. (Pénzügy és számvitel szakkönyvtár).
A REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN FRONTVONALAI… 197
Gál Z. (2012) A pénzügyi tér és a regionális tudomány frontvonalai. Lengyel Imre vitaindító tanulmányának apropóján. Tér és Társadalom. 1. pp. 87–111.
Lengyel I. (2010) A regionális tudomány „térnyerése”: reális esélyek avagy csalfa délibábok?
Vitaindító tanulmány a 80 éves Enyedi György tiszteletére. Tér és Társadalom. 3. pp. 11–
Nemes Nagy J. (2012) 40. Regionalistának lenni. Társadalomföldrajz–Területfejlesztés–Regionális tudomány konferencia. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest, 2012. április 3.
http://www.mrtt.hu/konferenciak/ELTE_TTK_20120403/regionalistanak_lenni.pdf. [2012.
július 12.].
Rechnitzer J. (2005) Tükör által nem elhomályosítva (a posztmodern, a paradigmák, a main stream és a csábítás ördöge a regionális tudományban). Tér és Társadalom. 3–4. pp. 1–12.