A kutatásban tizenöt angol nyelvű regionális tudományi folyóirat 1995 és 2011 közötti számaiban megjelent, közép- és kelet-európai vonatkozású tanulmá -nyokkal dolgoztam, ezek megoszlásából vontam le következtetéseket. A kuta -tásba bevont folyóiratokat úgy válogattam össze, hogy azok lehetőleg érintsék a regionális tudomány fontosabb irányzatait, és legyen közöttük legalább egy, térségen belül megjelenő nemzetközi fórum (1. táblázat).Fontos kritérium volt továbbá, hogy a folyóirat a teljes vizsgált periódus alatt rendszeresen meg je-lenjen. Nem szerepelnek a mintában azok a folyóiratok, amelyekben nem talál-
SAJÁT TEREIKBE ZÁRVA? 155
1. táblázat
A kutatás során feldolgozott folyóiratok fontosabb adatai és a bennük megjelent tanulmányok száma
Regional Development Vállalkozások térbeli fejlődése,
üzleti tudományok 6 5 4 9
Studies Területi tervezés, regionális po
li-tika, Európa regionális fejlődése 12 24 37 61 European Spatial
Research and Policy* A gazdaság- és társadalomszer-veződés regionális problémái, regionális politika, európai integráció
2 66 40 106
European Urban and
Regional Studies Az európai város- és regionális
fejlődés kérdései, kritikai földrajz 4 36 26 62
Science Review A regionális tudomány elmélete
és módszertana 6 5 0 5
Journal of Rural Studies A vidéki társadalom, gazdaság
és környezet kérdései 4 6 13 19
Regional Studies Területi fejlődés és regionális
politika 10 30 17 47
Rural Sociology A vidéki társadalom, gazdaság és környezet kérdései, vidéki közös -ségek átalakulása
4 4 3 7
Sociologia Ruralis A vidéki társadalom, gazdaság és környezet kérdései, vidéki közös -ségek átalakulása
4 4 14 18
Urban Studies A városfejlődés és az azt
befolyá-soló politikák vizsgálata 16 21 17 38
Összesen – 276 209 485
*A European Spatial Research and Policy 2004. évi 1-es számát nem sikerült beszerezni, ezért az elemzésben sem szerepel.Forrás:A szerző összeállítása.
156 LUX GÁBOR
tam közép- és kelet-európai fókuszú vagy szerzőjű tanulmányt, vagy ezek száma értékelhetetlenül kevés volt. A kutatásnem terjed ki a német és francia nyelvű folyóiratokra: a tudományos élet lingua franciájának ma az angol nyel-vet tekinthetjük, és feltételezhető, hogy aki munkáit a nemzetközi nyilvános -ságnak szánja, ezen a nyelven fog publikálni.
Az adatbázisba kétféle tanulmány került be. Az első kört azok képezik, amelyek megjelentek a vizsgált folyóiratokban és kapcsolatba hozhatók Közép- és Kelet-Európa területi fejlődésével, szerzőre és szűkebben vett témára való tekintet nélkül (nem szerepelnek viszont a térséget csak érintő le-gesen, vagy egy nagyobb területi egység részeként említő publikációk). A má -sodik körbe a térségben működő kutatók tanulmányai kerültek, még akkor is, ha a választott téma nem volt kifejezetten közép- és kelet-európai. A két krité -rium alapján összesen 485 tanulmány került be az adatbázisba. Az elemzést két periódusra osztottam: az 1995–2004 és 2005–2011 közötti évekre. A választóvonal az EU első keleti bővítésének éve volt.
Bár a terjedelem és megjelenési gyakoriság eltérései miatt folyóiratok szintjén nem lehet pontos összehasonlítást végezni, szembetűnő a European Spatial Research and Policy és a European Urban and Regional Studies szá -maiban megjelent tanulmányok nagy száma: ennek magyarázata, hogy az elsőt (bár négy egyetem közös kiadása) a Łódzi Egyetemen szerkesztik, a második pedig tudatosan vállalta fel a közép- és kelet-európai témák elemzését, és szer -kesztőbizottságában is hamar megjelentek a térség kutatói.
Az összegyűjtött cikkek feldolgozása során minden tanulmányt több be so-rolási kategória (téma, megközelítés, földrajzi besorolás és eredet) szerint, le -hetőleg fulltext alapján osztályoztam. Először kulcsszavakon alapuló tematikus besorolást alkalmaztam. A legtöbb esetben viszonylag könnyű feladat volt eldönteni, hogy egy cikk mely kategóriába kerüljön, a tanulmányok egy kisebb köre esetén azonban hangsúlybeli arányok mérlegeléséhez kellett fordulni, ami óhatatlanul bizonyos mértékű szubjektivitáshoz vezet. Míg a kulcsszavak potenciális köre nagyon széles lehetett volna, az elsődleges kulcsszavakat tizenötre korlátoztam. Röviden:
elmélet: a regionális tudományok elmélete és módszertana, matemati -kai-ökonometriai modellek, modellezés;
EU-integráció: az EU keleti bővítésének szakpolitikai kérdései;
határmentiség: a határterületek sajátos problémái, határokon átnyúló együttműködés, transznacionális makrorégiók;
ipar: beleértve az építőipart;
K+F: a kutatás-fejlesztés, innováció és tudásalapú fejlődés kérdései;
SAJÁT TEREIKBE ZÁRVA? 157
közigazgatás: az állami és szubnacionális közigazgatás megszervezésé -nek dilemmái, önkormányzatiság és a regionalizmus-decentralizáció kérdésköre;
közlekedés;
posztszocializmus: a szocialista rendszer problémái és utóhatásai, a régi és új struktúrák együttélése-összeütközése;
regionális politika: a területi folyamatokba történő közpolitikai beavat -kozás gyakorlati és szervezeti kérdései;
szolgáltatások: beleértve turizmus;
területi különbségek: a térben kialakuló gazdasági és társadalmi egyen -lőtlenségek, térszerkezeti vizsgálatok;
tervezés: a tervezés módszertani és intézményi kérdései;
városok: a városfejlődés gazdasági és társadalmi kérdései, várospolitika;
vidék: vidékkutatás, falvak fejlődése, mezőgazdaság és fenntartható fej -lődés;
egyéb.
A tematikus csoportosítás egy másik, kompaktabb módját takarja a Rey– Anselin (2000) cikkéből átvett megközelítés szerinti besorolás.Itt négy kategó -ria elhatárolására került sor:
policy: tervezés, alkalmazások, közpolitikák;
térszerkezet: a tér empirikus és teoretikus szerkezete, különbségei;
módszertan: elméleti és alkalmazott elemzési módszerek;
egyéb4: általános elméleti, történeti és összehasonlító munkák, valamint az előzőkbe be nem sorolható tanulmányok.
E besorolási módnál az előbbinél erősebb szubjektív tényezővel kell számolni, s ez különösen igaz volt a policy/térszerkezeti, illetve az egyéb (ezen belül történeti-összehasonlító) munkák elválasztásakor.
A harmadik alkalmazott kategória a földrajzi besorolás,a vizsgált területek szerint. Ahogy a tematikus besorolásnál, itt is egy vagy több kulcsszó került meghatározásra. Az elsődleges kulcs, a klasszifikálás alapja az ország vagy – több ország esetén – az országcsoport. Ilyen országcsoportok a Baltikum, a Balkán, Közép- és Kelet-Európa egésze, valamint a visegrádi országok. A vá -rosokról vagy régiókról szóló esettanulmányok szintén ország szerint kerültek besorolásra.
Végül az eredet szerinti besorolás a tanulmány szerzők szerinti származá -sát jelöli. A térségen kívüli szerzőknél erre származási ország alapján került
4 Az eredetiben: elmélet.
158 LUX GÁBOR
sor (amely adott országok térség iránti tudományos érdeklődését is mutatja), Közép- és Kelet-Európa országaiban viszont különösen érdekes volt a tanul -mányok finomabb területi megoszlása, amely lehetőséget ad a különböző re -gionális tudományi műhelyek elkülönítésére. A kutatók hovatartozásának meghatározása soha nem egyszerű feladat; a „közép-európaiság” itt a folyó ira-tokban közölt szerzői adatokon alapult. A kutatói mobilitást is figyelembe véve a kategóriába soroltam mindazokat, akiknél ki tudtam mutatni, hogy a vizsgált időszakban valamikor a térség intézményeiben dolgoztak. A nyugati intézményi besorolás esetén csak akkor döntöttem így, ha a szerző korábban vagy később szerepel közép- és kelet-európaiként is (pl. Varga Attila, aki első publikációit még nyugati intézményekből jelenttette meg), de nem kerültek be az adatbázisba, akiknél ez nem volt eldönthető. A társszerzős cikkek esetén mindig a közép- vagy kelet-európai szerző volt meghatározó.