1. Fejlődés 88
1.2. A negyedik ipari forradalom és a növekedés
Amennyiben a technológiai fejlődést is fi gyelembe vesszük, a neoklasszikus növekedési modellben a növekedésnek gyakorlatilag nincs felső határa. A hosszú távú növekedés ezért sokkal inkább a technológiai fejlődés, és nem a növekvő felhalmozás eredménye. Azok az országok, amelyek számára biztosított a hozzáférés a termeléshatékonyságot javító technológiákhoz, rendre magasabb jövedelmet érnek el, megőrzik előnyüket a fejlődőkkel szemben. A technológiához való hozzáférés vagy annak hiánya ezért meghatározza, hogy valóban teljesülhet-e a konvergencia.
91 Bővebben lásd: Benczes (2008): i. m.
„Egy vállalat sikerének kulcsa a legjobb szakemberek megszerzése, motiválása és megtar-tása. Különösen igaz ez az intenzív kutatás-fejlesztést vagy más igényes, kreatív szellemi munkát végző cégek esetében. A tehetségekért vívott verseny megnyerésével a piaci ver-seny már szinte gyerekjáték.”92
„A Graphisoft Parkot a szoftverfejlesztő Graphisoft – amely megalkotta az egyik legnépszerűbb építész tervezőprogramot, az ArchiCAD®-et – eredetileg magának épí-tette 1998-ban. A GRAPHISOFT SE magyarországi központú multinacionális szoftver-fejlesztő cég, mely épületinformáció-modellezésen (BIM) alapuló építészeti tervező szoft-vereket fejleszt építészek, belsőépítészek, városépítészek, táj- és kertépítészek számára.
A cégcsoport 2007 óta a Nemetschek AG csoport tagja. Leányvállatok: München, Boston, Tokió, Sao Paulo, Szingapúr, Hongkong, Peking, Mexikóváros, Velence. A cég központja Óbudán, a Graphisoft Parkban található. Tudták: aki a világ legjobb építészeit a világ leg-jobb tervezőprogramjával szeretné szolgálni, annak saját környezetét is a lehető legigénye-sebben kell kialakítania. Néhány éven belül a Park rendkívül kedvező fekvése, építészeti igényessége és színvonalas szolgáltatásai számos csúcstechnológiai vállalatot vonzottak ide. A folyamatos növekedés következményeként az ingatlanfejlesztési részleg 2006-ban kivált a szoftverfejlesztő vállalatból, és létrejött a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett, nyil-vános európai részvénytársaságként működő Graphisoft Park SE. Az itt működő cégek növekedése is folyamatos fejlődésre ösztökélte a Parkot. A Microsoft és néhány kisebb cég mellett az európai szoftveróriás, az SAP nemzetközi fejlesztő vállalata is itt bérelt irodát. Megjelentek az első biotechnológiai laboratóriumok (Comgenex), aztán 2007-ben a francia Servier gyógyszergyár legújabb kutatólaboratóriuma épült fel. Jelenleg a Grap-hisoft Parkban mintegy 80 vállalat működik több mint 4000 dolgozóval és 1000 diákkal.
A Graphisoft Park szakembergárdája a magas szintű, különlegesen igényes irodai fejlesz-tések mellett Magyarországon szinte egyedülálló tapasztalatra tett szert a biotechnológiai kutatólaboratóriumok létesítésében.”93 (A fotón a Graphisoft Park látható Óbudán.)
A technológiai fejlődés növekedési hatásait illetően azonban megoszlanak a vélemények.
Egyesek szerint a technológiai fejlődés le fog lassulni, ami elsősorban a feltörekvő és fejlő-dő országokra jellemző felzárkózási nyereségre is hatással lesz. Az új technológiai irányzat
92 Küldetés. Forrás: www.graphisoftpark.hu/kuldetes (A letöltés dátuma: 2018. 05. 30.)
93 Folyamatos növekedés. Forrás: www.graphisoftpark.hu/folyamatos-novekedes (A letöltés dátuma: 2018. 05. 30.)
hívei szerint ugyanakkor a negyedik ipari forradalom kezdetén vagyunk. Ezt az ipari for-radalmat az igazán intelligens gépek jellemzik, amelyek tökéletesen képesek helyettesíteni az alacsonyan és közepesen képzett munkaerőt.
Ezek a robotok, valamint a „dolgok internete” (Internet of Things) óriási termelékeny-ségi növekedést eredményezhetnek például az energiahatékonyság, a közlekedés (például sofőr nélküli autók), az egészségügyi ellátás, illetve (például a 3D-nyomtatásnak köszön-hetően) a tömegtermelés területén.
A további automatizálásnak foglalkoztatási hatásai is vannak. Várhatóan csökken majd az igény a pénztárosokat, a call centeres alkalmazottakat, a díjbeszedőket, sőt akár a könyvelőket illetően is. Sok szakképzéshez kötött munka egyszerűsíthető a „big data”
és szofisztikált algoritmusok segítségével. Az egyre fejlettebb érzékelési technológia révén sok szállítási és logisztikai funkció teljesen automatizálhatóvá válik. Az alacsony szakkép-zettséget igénylő szolgáltatások zöme valószínűleg aligha kerülheti el az automatizálást.
A munkaerőpiac a technológiai turbulencia és a növekvő jövedelmi egyenlőtlenségek miatt új korszakába léphet. Thomas Piketty szerint (Capital in the Twenty-First Century, 2014) folyamatosan nő a profit teljes jövedelmen belüli aránya, és a tőke megtérülése fo-lyamatosan meghaladja a gazdasági növekedés ütemét. Amennyiben a tőke csak a nagyon magasan képzett munkaerőt nem tudja helyettesíteni, és az oktatási rendszernek hosszú alkalmazkodási időre lesz szüksége ahhoz, hogy az új képességeket nagy mennyiségben tudja „előállítani”, akkor a magasan képzett és a többi munkaerő közötti bérkülönbség nö-vekedése tovább fogja fokozni a jövőben a jövedelemegyenlőtlenséget.
Új stratégiákra van tehát szükség. A hagyományos iparágakhoz való ragaszkodás helyett a munka új formáira történő átmenetet kellene előtérbe helyezni. Adódik a kérdés, hogy hol jönnek létre ezek az új típusú munkák? Ez pontosan még nem tudható, de bizonyos jelek már ma is láthatók. A technológiai fejlődés következtében például megnő a kereslet a nagy adatállományokat kezelni és elemezni képes szakemberek iránt, a felhőalapú szol-gáltatásokhoz értő szakemberek, a szoftverfejlesztők és a digitális marketinggel foglal-kozó szakemberek iránt. Az oktatásba történő beruházásokkal biztosítható a rugalmasan alkalmazkodó munkaerő. Olyan készségekre van szükség, amelyek nem korlátozódnak egy adott üzleti területre vagy iparágra, s a figyelem középpontjába kerülnek a számítógépes alkalmazások. A munkaerőnek várhatóan továbbra is komparatív előnye lesz az empátia és a kreativitás terén. A kormányzati fejlesztési stratégiáknak ezért az ilyen készségek fejlesztésére kellene koncentrálni, hogy azok kiegészítsék a számítógépes technológiákat, és ne egymással versenyezzenek.
Amennyiben egy ország profitálni akar a technológiai fejlődésből, nem elég inno-vatívnak lennie, és nem elég az innovációt támogatnia. Biztosítani kell azt a hálózatos, összekapcsolt környezetet is, amely támogatja a kreativitást és a vállalkozókészséget, együttműködésre ösztönöz, és díjazza az új megoldásokra nyitott egyéneket.94
94 Bővebben lásd: The Global Competitiveness Report 2016–2017 (2017). Forrás: www3.weforum.org/docs/
GCR2016-2017/05FullReport/TheGlobalCompetitivenessReport2016-2017_FINAL.pdf (A letöltés dátuma:
2017. 10. 10.).
„A Prezi a gondolatok rendszerezésében és a világosabb bemutatásában segít; melyek révén nagy hatást gyakorolhat a közönségére és az Aha-élmény gyorsabb elérését segítheti.”95
A Prezi a Kitchen Budapest, illetve a Magyar Telekom támogatásával jött létre 2008-ban azzal a céllal, hogy kiváltsa a lineáris, slide-alapú prezentációkészítést. A pro-jektet ma már a Sunstone Capital segíti, hogy meg tudjon felelni a nemzetközi elvárások-nak és terjeszkedni tudjon. A tényleges fejlesztést a közel húszfős Zui Labs végezte Árvai Péter, Somlai-Fischer Ádám és Halácsy Péter alapítók vezetésével. Az amerikai piacra lépést követően a szoftvert az Egyesült Államokon kívül más angolul beszélő országokban is terjesztik.96
A kormányzatok nagyon sokat tehetnek annak érdekében, hogy növeljék országuk innovatív kapacitását. Az elsődleges cél az, hogy az egyének, a vállalatok és a különböző szektorok mielőbb hozzájussanak az új technológiákhoz, beépítsék azokat saját innovációs folyama-taikba. Önmagában a hozzáférés azonban még nem elegendő a sikerhez. A negyedik ipari forradalomból adódó gazdasági előnyök csak akkor használhatók ki, ha nemcsak hozzá-férnek a piaci szereplők a digitális hálózatokhoz, az új megoldásokhoz, hanem adaptálják és fel is használják azokat saját tevékenységeik során.97
Egészen biztos, hogy a negyedik ipari forradalom nemcsak a vállalati hatékonyságot fogja érinteni, hanem hatással lesz a kormányzásra is. A termelékenységi hatások azonban csak hosszabb távon jelentkezhetnek. Időre van szükség ahhoz, hogy a szervezetek, a tör-vények, a szabályok alkalmazkodjanak az új technológiákhoz. Egyes esetekben (önvezető autók, drónok stb.) irányítási hiányosság akadályozza meg a korszerűbb technológiák alkal-mazását. Más esetekben felismerjük ugyan az új technológiában rejlő lehetőségeket, de nem tudjuk, hogyan lehetne kihasználni azokat.98 Ray Kurzweil (2013) A szingularitás küszöbén című könyvében amellett érvel, hogy az ember alkotta technológia exponenciális ütemben emelkedik, és az új fejlemények 2020 körül válnak majd láthatóbbá.
95 Árvai Pétert, a Prezi CEO-ját, társalapítóját idézi: Nyiri Márk: Prezi City. A könyv. Forrás: https://issuu.com/
nyirimark/docs/prezi_city_k__nyv_final_1.0 (A letöltés dátuma: 2018. 05. 30.)
96 Forrás: a Prezi honlapja. https://prezi.com/ (A letöltés dátuma: 2018. 05. 30.)
97 The Global Information Technology Report 2016 (2016). Forrás: www3.weforum.org/docs/GITR2016/
WEF_GITR_Full_Report.pdf (A letöltés dátuma: 2017. 10. 10.)
98 The Global Competitiveness Report 2016–2017 (2017). 53. Forrás: www3.weforum.org/docs/GCR2016-2017 /05FullReport/TheGlobalCompetitivenessReport2016-2017_FINAL.pdf (A letöltés dátuma: 2017. 10. 10.)
Az új technológiák, a digitális világ térhódítása ismét ráirányítja a figyelmet a növeke-dés mérésére. Számos olyan vállalat van már ma is, amely szolgáltatásai nagy részét ingyen végzi (Google, Facebook stb.), ugyanakkor kétségtelenül állítanak elő értéket. Ugyanez elmondható számos szellemi alkotás, a kutatás-fejlesztés jelentős részéről is. A jelenlegi számítási módszerekkel meglehetősen nehéz ezeket a tevékenységet figyelembe venni. Nem véletlen tehát, hogy a GDP-számítás módosítása folyamatosan napirenden van. Az Egye-sült Államokban például néhány éve már módosították a GDP definícióját, hogy az jobban tükrözze a szellemi tulajdon, valamint a kutatás-fejlesztés termelékenységhez és gazdasági vitalitáshoz való hozzájárulását.
Az előrelépés azonban meglehetősen lassú, hiszen nehéz meghatározni, hogy mi számít értékes innovációnak a makrogazdasági adatok szempontjából. Hogyan lehet felismerni, hogy potenciálisan sikeres innovációról, potenciálisan sikeres vállalkozásról van szó? Ezt pontosan természetesen nem lehet meghatározni, de ma már van annyi tapasztalat, amelyek alapján azonosíthatók a potenciálisan sikeres innovatív vállalatok főbb ismertetőjegyei:
rendszerint kiemelkedő tehetségek állnak az élükön, neves tőketulajdonosok (kockázati tőkebefektetők) által támogatott startupok, és többnyire van legalább egy szellemi oltalom alatt álló, forradalmi termékük.