• Nem Talált Eredményt

A migrációs döntés közgazdaságtani háttere

In document Nemzetközi gazdaságtan (Pldal 93-96)

1. Nemzetközi munkaerő-áramlás

1.2. A migrációs döntés közgazdaságtani háttere

A munkaerő nemzetközi áramlását a neoklasszikus elmélet a relatív tényezőellátottság elté-réseivel és az arra visszavezethető határtermelékenységgel magyarázza. Tegyük fel, hogy két országunk (Belföld és Külföld) és két termelési tényezőnk (termőföld és munkaerő) van! Mindkét ország egy terméket állít elő (kibocsátás). Külkereskedelem nincs, a gazda-ságok vagy csak a termőföld, vagy csak a munkaerő mozgásán keresztül integrálódhatnak egymással. Mivel a termőföld – szinte definíciószerűen – nem mozoghat, integrációra csak munkaerő-áramlással kerülhet sor.

A termőföld (T) és a munkaerő (L) szűkösen rendelkezésre álló erőforrások. Így min-den egyes ország kibocsátása attól függ, hogy ezek a termelési tényezők milyen mennyi-ségben állnak rendelkezésre. Tegyük fel, hogy Belföld és Külföld ugyanazt a technológiát alkalmazza, de eltérő termőföld/munkaerő arány mellett. Ha Belföld a munkaerőben (re-latíve) gazdag ország, akkor Belföld munkásai kevesebbet keresnek, mint külföldi társaik, a termőföld jövedelme viszont Belföldön magasabb, mint Külföldön. Ez a helyzet feltétlenül ösztönzi a tényezők mozgását. Belföld munkásai Külföldre szeretnének költözni, Külföld termőföld-tulajdonosai pedig Belföldre szeretnék áthelyezni termőföldjüket.

Amennyiben a munkások mozogni tudnak a két ország között, egy részük Belföld he-lyett Külföldön kezd el dolgozni. Ez a mozgás csökkenti Belföld munkaerő-állományát, ami Belföld reálbérszintjének emelkedését eredményezi. A kivándorolt munkaerő ugyanakkor növeli a munkaerő-állományt, és csökkenti a reálbért Külföldön. Ha a munkaerőmozgásnak nincs akadálya, akkor ez a folyamat mindaddig tart, amíg a munkaerő határterméke a két országban egyenlő nem lesz.

A nemzetközi munkaerő-áramlás így elméletileg a reálbérszintek konvergenciájához vezet. A reálbérek Belföldön nőnek, Külföldön csökkennek. A kiáramló munkaerő Kül-föld kibocsátását növeli, míg BelKül-föld kibocsátása csökken. KülKül-föld azonban többet nyer, mint amennyit Belföld veszít, ezért a globális kibocsátás szintje összességében növekszik.

A nemzetközi kereskedelmi liberalizációhoz hasonlóan itt is beazonosíthatók a fo-lyamat vesztesei. Azok, akik eredetileg Belföldön dolgoztak volna, Külföldön magasabb reálbérekhez jutnak, Külföld eredeti munkavállalói ugyanakkor a korábbinál alacsonyabb reálbéreket kapnak. Hasonló folyamat zajlik le a termőföld-tulajdonosok körében is: Kül-föld termőKül-föld-tulajdonosai jól járnak, hiszen a nagyobb munkaerő-kínálat miatt a relatí-ve szűkösebbé váló termőföld járadéka emelkedik, míg Belföldön a munkaerő csökkenő mennyisége miatt megnő a termőföld relatív mennyisége, s a csökkenő határtermék miatt csökken a termőföld-tulajdonosok jövedelme.

Meg kell említeni, hogy ez a folyamat csak korlátozások nélküli, tökéletesen versenyző piacokon zajlik le a fent leírt módon. Minden piaci torzítás, minden korlátozás csökkenti a reálbérek konvergenciájának az esélyét.

A jobb és stabilabb megélhetés, a reálbérek, valamint a javuló társadalmi és gazdasá-gi státusz reményén túl a migrációs döntést befolyásolhatja a fiatal népesség növekedése, a pénzügyi források, az oktatás színvonala, valamint a kivándorlók hálózata is.

A fiatal népesség növekedése a kivándorlók számának növekedését eredményezi. Rész-ben azért, mert a fiatalok kockázatvállalóbbak, másrészt pedig azért, mert a migrációból származó előnyök csak hosszabb távon jelentkeznek, s a fiatalok nagyobb valószínűséggel élik meg a migráció nettó hatásainak pozitívvá válását. A társadalom korösszetétele ezért hatással van a migrációs döntésre.

A kivándorlás költsége igen magas lehet. Nemcsak az egyik országból a másikba utazás közvetlen költségeit tartalmazza, hanem a saját ország elhagyásának alternatív költségét és egy új országban történő megtelepedés kockázatát is. E költségek miatt sok szegényebb ember nem tudja finanszírozni a migráció költségét. A legszegényebbek ezért kevésbé hagy-ják el hazájukat, mint azok, akik egy kicsit jobb helyzetben vannak.

Megfigyelhető az is, hogy az oktatás színvonalának emelkedésével nő a migrációs hajlandóság, az emberek jobban szem előtt tartják gazdasági és társadalmi lehetőségeiket.

Az oktatási színvonal emelkedésével könnyebben be tudják szerezni és fel tudják dolgozni az információkat, megfontoltabb döntéseket tudnak hozni.

Minél több és jobb minőségű információ áll rendelkezésre, annál nagyobb a migrációs hajlandóság. Az információk a célországra vonatkoznak. A potenciális migránsnak tudnia kell valamit a külföldi országot jellemző társadalmi-gazdasági viszonyokról. Az informá-ció gyakran migránsoktól származik. A migránsok hálózatának bővülésével nő a minőségi információk áramlása.

Ahogy nő az egy főre jutó GDP, csökken a csecsemőhalandóság, nő az oktatás szín-vonala és a fiatal népesség aránya. Az első sikeres kivándorlásokat követően nő a minőségi információ mennyisége is. Ahogy az egy főre jutó jövedelem alacsony szintről közepes szintre emelkedik, egyre többen vándorolnak ki. Ahogy az egy főre jutó jövedelem közepes szintről magas szintre emelkedik, növekedhet a hazai gazdaság vonzereje.40

A fejlettségi szintek találkozásánál migrációs csúcs alakul ki. (Lásd: 30. ábra.) A mig-rációs csúcs figyelmeztet bennünket arra, hogy bármennyire is kedvezőtlenek a politikai és ökológiai körülmények, relatíve kicsi az alacsony jövedelmű országokból származó migráció. A migráció zöméért a közepes jövedelmű országok a felelősek, s ugyanez igaz a csúcsközeli migrációra is. Viszonylag alacsony egy főre eső GDP mellett a gazdasági fejlődés ösztönzőleg, nem pedig visszatartóan hat a migrációra. A globalizáció tehát hozzá-járulhat az alacsony jövedelmű országok fejlődéséhez, ám a fejlődés a migráció növekedését vonhatja maga után.

40 Lásd bővebben: Reinert (2011): i. m.

Migráció

Alacsony Közepes Magas

GDP/fő

30. ábra Migrációs csúcs

Forrás: Reinert (2011): i. m., 194. alapján saját szerkesztés

A multinacionális vállalatok gyakran helyezik ki kutatás-fejlesztési tevékenységük egy részét olyan országokba, amelyekben nő a tudományos és mérnöki tehetség szerepe. Moz-dulhat azonban maga a tehetség is. Ez eredményezi a magasan képzett munkaerő ideiglenes vagy tartós migrációját. Az ilyen típusú migráció leginkább a magas jövedelmű országok szakértelmet igénylő technológiai fejlődéséhez köthető. Magasan képzett migráns munka-erőt elsősorban nagyobb, külföldi tulajdonú és export révén nemzetköziesedett vállalatok alkalmaznak.

Napjaink képzett migránsai jellemzően eltérnek a hátrahagyott közösség tipikus tag-jaitól. A forrásország adófizetői általában jelentős összegeket fordítottak a képzésükre, azt remélve, hogy majd közösségük érdekeit szolgálják. A magasan képzett, tehetséges munkaerő kivándorlását agyelszívásnak (brain drain) is nevezzük. Ez arra a jelenségre utal, amikor az alacsony jövedelmű országok elveszítik humán tőkéjük egy részét, mert az más országokba vándorol. Különösen veszélyes az agyelszívás a fejlődő országok egészségügyi szektorát illetően.

Az utóbbi időszakban ellentétes folyamat, azaz visszavándorlás is megfigyelhető, amely során a technológiai és vállalkozói készségek transzferére kerül sor a forrásország irányába. A visszatérő kínai és indiai migránsoknak például fontos szerepük van a high-tech klaszterek kialakításában Tajvanban, Kínában és Indiában.

Vannak arra utaló jelek, hogy az agyelszívás „agykörforgássá” alakulhat. Amikor a külföldön tanult kockázatitőke-befektetők saját országukban hajtanak végre beruhá-zást, a befogadó gazdaságban szerzett közvetlen tapasztalataikat a periférikus régiókba továbbítják. Ezek a többnyire elsők között visszatérő emberek gyakran megtalálhatók a hazai politika tanácsadói között. Amikor a tapasztalt mérnökök és menedzserek ideig-lenesen vagy tartósan visszatérnek, széles körű szakmai és oktatási tapasztalatokat hoz-nak. Ezek a régiókon átívelő műszaki közösségek beindíthatják a helyi vállalkozásokat.

A visszatérő migránsok pozitív hatással lehetnek az FDI-beáramlásra is. A vállalkozások hozzájuk köthető fellendülése azt a jelzést küldheti a multinacionális vállalatok számára, hogy megértek a feltételek a lokációs előnyök kiaknázásra. Amennyiben a visszavándorlás hozzájárul a forrásország fejlődéséhez, mindenképpen üdvözlendő és támogatásra érdemes folyamatról van szó.

Bár a technológiai fejlődés szempontjából nyilván érdekesebb a magasan képzett mun-kaerő migrációja, aránya a globális migráción belül viszonylag kicsi. Sokkal jelentősebb az alacsonyan képzett munkaerő migrációja. Politikai szempontból ez a migráció egyik

legellentmondásosabb területe. Az alacsonyan képzett munkaerő migrációja többé-kevésbé követi a normál migrációs döntéshozatal menetét. A keresleti oldalon azonban vannak spe-ciális jellemzők. Ezek egyike a célország demográfiai trendje. Mivel a születések száma a természetes utánpótlás szintje alá csökkent, számos fejlett országnak a népesség abszolút értelemben vett csökkenésével kell szembesülnie. Ez megnövelheti a munkaerő iránti igényt.

További meghatározó keresletoldali tényező a termelékenységjavulásnak ellenálló, alacsony képzettséget igénylő, kereskedelmi forgalomba nem kerülő szolgáltatás. A szol-gáltatások egyes típusai ellenállnak a termelékenység javulásának. (Nehéz például növelni a hajvágás hatékonyságát.) Ezt a jelenséget nevezik Baumol-hatásnak. Ez a hatás más, ala-csony képzettséget igénylő szolgáltatásoknál is jelentkezik. Jellemzően olyan szolgáltatá-sokról van szó, amelyek nem kerülnek kereskedelmi forgalomba. E szolgáltatások jelenléte és nem kereskedelmi jellege arra utal, hogy elvégzésük miatt folyamatosan növekvő lesz az igény a munkaerő iránt.

E két keresletoldali tényező, valamint a kínálatoldali változások azt eredményezik, hogy az alacsonyan képzett munkaerő migrációja a világgazdaság fontos részét képezi.

Az alacsonyan képzett munkaerő migrációja már régóta része az Európai Unió és az Egye-sült Államok gazdaságának. Az utóbbi időben azonban megnőtt az alacsonyan képzett munkaerő migrációja iránti igény a Közel-Keleten és Kelet-Ázsiában is.

Az alacsonyan képzett munkaerő migrációja esetében sokkal nagyobb a valószínűsége annak, hogy az illető a menekült vagy a nem dokumentált kategóriába esik. Az illegális bevándorló helyzete politikailag bizonytalan, de gazdaságilag vonzó alternatíva a vállala-tok számára, hiszen e munkások nem rendelkeznek alkuerővel. Az illegalitás miatt kizsák-mányolás és bántalmazás célpontjai lehetnek. A forrásországban a toborzó ügynökségek és brókerek jelentős összegeket kérhetnek el a leendő migránsoktól, akik közül sokan vélik úgy, hogy érdemes kifizetniük ezt az összeget, holott csak kevesen kapnak garanciát arra vonatkozóan, hogy a foglalkoztatás feltételei az ígértek szerint alakulnak. Sok esetben nem így történik, gyakoriak a tragédiák.

In document Nemzetközi gazdaságtan (Pldal 93-96)