Ahhoz, hogy nyomon követhető legyen egy ország gazdaságának állapota, fejlődése, fo-lyamatosan rögzíteni szükséges a különböző reálgazdasági és pénzügyi tranzakciókat. Ezt a célt szolgálja a fizetési mérleg összeállítása. Ez olyan statisztikai kimutatás, amely adott ország rezidens és nem rezidens gazdasági szereplői között meghatározott időszakban le-zajló reálgazdasági és pénzügyi műveletek számbavételére szolgál. A fizetési mérleg tehát kizárólag a külfölddel kapcsolatban felmerülő tranzakciókat tartalmazza.
Kiinduló feltevésünk az, hogy a fizetési mérleg egyenlege nulla. Nagyon leegysze-rűsítve két fő része van: a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg. A folyó fizetési mérleg a nemzetközi gazdasági kapcsolatok reálgazdasági, míg a tőkemérleg annak pénzügyi tranzakcióit rögzíti. A kiinduló feltevés alapján: fizetési mérleg (balance of payment, BOP)
= folyó fizetési mérleg (current account, CA) + tőkemérleg (capital account, KA) = 0.
(Röviden: BOP = CA + KA = 0.) (Lásd: 39. ábra.)
39. ábra A fizetési mérleg egyenlege
Forrás: saját szerkesztés
Mindkét mérleg követel („pénz be”: export, tőkebeáramlás) és tartozik („pénz ki”: import, tőkekiáramlás) oldalból áll. A követel oldalon jelennek meg azok a tranzakciók, amelyek:
− növelik az országba irányuló kifizetéseket;
− azonnali keresletet teremtenek az ország devizája iránt;
− növelik a külföldiek adott országgal szemben jelentkező nettó követelés állományát;
− növelik a külföldi állampolgárok vagy kormányzat által birtokolt hazai eszközök állományát;
− csökkentik a hazai állampolgárok vagy kormányzat által birtokolt külföldi eszközök állományát.
A követel oldalon jelenik meg például az áru- és szolgáltatásexport, a külföldiek hazai esz-közvásárlása, a belföldiek külföldi eszközeinek értékesítése, a külföldről kapott beruházási és egyéb jövedelem, valamint a külföldről kapott ajándék.
A tartozik oldalon a külföldre irányuló kifizetések jelennek meg. Idetartoznak azok a tranzakciók, amelyek:
− azonnali keresletet támasztanak egy másik ország devizája iránt;
− csökkentik a külföld hazai országgal szemben fennálló nettó követelés állományát;
− csökkentik a külföldi állampolgárok vagy kormányzat által birtokolt hazai eszközök állományát;
− növelik a hazai állampolgárok és kormányzat által birtokolt külföldi eszközök ará-nyát.
A tartozik oldalon jelenik meg például az áru- és szolgáltatásimport, a belföldiek külföldi eszközvásárlása, a hazai eszközök értékesítése külföldiek által, a külföldre utalt beruházási jövedelem, valamint a külföldre küldött ajándék.
A fizetési mérleg első nagy részét a folyó fizetési mérleg képezi. (Lásd: 40. ábra.)
40. ábra
A folyó fizetési mérleg szerkezete
Forrás: saját szerkesztés
A hazai folyó fizetési mérleg egyenlege a válságot követő időszakban
A Magyarország számára több éven át gondot okozó folyófizetésimérleg-hiány (a világ-piaci tendenciáknak ellentmondva) nagyon gyorsan eltűnt a legutóbbi gazdasági válság kitörését követő időszakban. A háttérben több tényező hatása figyelhető meg. Egyrészt a válság következtében csökkent az importtermékek iránti kereslet, miközben (jelentős mértékben a leértékelődő forintnak köszönhetően) folyamatosan nőtt az export (külkeres-kedelmi többlet). Ezzel párhuzamosan csökkent a befektetői kedv, visszaesett a külföldi közvetlen beruházás értéke. Ráadásul a vállalatok új beruházások vagy a bérek emelése
helyett inkább a hiteleiket fizették vissza, a „fölös” pénzt pedig bankokban tartották, vagy pénzügyi eszközökben kötötték le. Az elmaradó beruházások a növekedés fenntarthatósá-gára irányítják rá a figyelmet.
A folyó fizetési mérleg négy fő részből áll: külkereskedelmi mérleg (az export és az import különbsége, a nettó export vagy a nettó import), a szolgáltatáskereskedelem, a jövedelmek és az egyoldalú átutalások. A jövedelmek között a kifizetett és a kapott jövedelmek jelennek meg. A kifizetett jövedelem (–) a külföldiek magyarországi beruházásaira kifizetett jövede-lem. A kapott jövedelem (+) ugyanakkor magyar rezidensek külföldi beruházásaiból szár-mazó jövedelem. A jövedelmeknek alapvetően négy fő formája lehetséges: bérek, külföldi közvetlen beruházás, portfolióberuházás vagy az egyéb beruházás jövedelme. Az egyoldalú átutalások olyan pénzáramlások, amelyeket nem ellentételez árumozgás (például külföldi segély, külföldön dolgozók hazautalásai stb.).
A folyó fizetési mérleg egyenlege megmutatja, hogy a hazai fogyasztás az adott or-szágban adott időszakban megtermelt nemzeti jövedelmet meghaladja, vagy az alatt marad.
(Magyarország folyó fizetési mérlegét lásd a 9. táblázatban) Amennyiben a mérleg defici-tet mutat, úgy az érindefici-tett ország fogyasztása meghaladja az általa megtermelt jövedelem mértékét, tehát az ország eladósodott külfölddel szemben. Amennyiben a mérleg pozitív (szufficit), a fogyasztás mértéke elmaradt a megtermelt jövedelemtől, az érintett ország nettó hitelezőként jelent meg a világpiacon.
9. táblázat
Magyarország folyó fizetési mérlege
Forrás: A Magyar Nemzeti Bank honlapja. www.mnb.hu (A letöltés dátuma: 2017. 10. 10.)
A fizetési mérleg másik nagy mérlege a tőkemérleg. A tőke-, pontosabban a tőke- és pénz-ügyi mérleg minden nemzetközi tőkemozgást tartalmaz. A tőke ebben az értelemben mindent lefed, aminek értéke van: kötvények, állampapírok, bankbetétek, értékpapírok, készletek, deviza, ingatlan stb. Tőkeexportról beszélünk, ha hazaiak értékesítenek eszközöket kül-földieknek. Tőkeimportról beszélünk, ha rezidensek vásárolnak külföldi eszközöket.
Az eszközöknek két fő formája különböztethető meg: a „tartozok neked” típusú, azaz a tartozást megtestesítő eszközök, valamint a részesedést, tulajdonjogot megtestesítő esz-közök. A „tartozok neked” típusú eszközök közé tartoznak a kötvények, a megtakarítások, az állampapírok stb. Esetükben az eszköz megvásárlója pénzhez juttatja az eladót, amiért cserébe kamatra, valamint a befektetett összeg későbbi visszafizetésére tarthat igényt.
Az ilyen típusú ügyletek hitelnyújtást, kölcsönfelvételt testesítenek meg. A részesedést, tulajdonjogot megtestesítő eszközök megszerzésével a befektető célja jövőbeli pozitív meg-térülés realizálása. Az olyan eszközök, mint például a közönséges részvény, tulajdoni rész-arányt és osztalékot biztosítanak a vásárlónak (a sikeresen működő vállalkozás profitjából).
Az ilyen eszközök esetében a jövedelem két részből tevődik össze: az eszköz hozamából, valamint az eszköz értékesítésekor jelentkező ár-/árfolyamnyereségből (ha az eladáskori ár/
árfolyam magasabb, mint a vételi). Ezek az eszközök a befektetések kockázatosabb formáit jelentik, ám általában a várható hozam is magasabb, mint például a bankbetétek esetében.
A tőkemérleg többféle módon is összeállítható attól függően, hogy hogyan különbözte-tik meg az egyes tételeket. Lehet egyszerűen követel és tartozik oldala, különbséget tehetnek rövid és hosszú távú tőkemozgások között, vagy összeállítható szektorális tőkeszámlák alapján (kormányzat, bankok, vállalatok). A tranzakciók funkcionálisan is elkülöníthetők (külföldi közvetlen beruházás, portfolióberuházás, egyéb külföldi hitelek). Finanszírozás szempontjából megkülönböztethetők szindikált hitelek, szindikált kötvények, nemzetközi pénzügyi intézményekkel kapcsolatos, kormányközi, bankközi, banki vagy vállalati pénz-ügyi tranzakciók.
A tőkemérleg részét képezi a monetáris tartalék változása is. A monetáris tartalék az ország nemzeti monetáris hatósága (többnyire központi bankja) által tartott külföldi devizából, aranyból, ezüstből vagy más pénzügyi tőkéből álló készlet, amellyel a központi banki piaci beavatkozások finanszírozhatók kereskedelmi egyensúlyhiány, a nemzeti va-luta árfolyamának szabályozása vagy más, a központi bank hatáskörébe tartozó problémák esetén. Jellemzően likvid, azaz könnyen pénzzé tehető eszközökről van szó, amelyek fölött kizárólag a monetáris hatóság rendelkezik.
A török hódítások idején a városok céhes kézműves iparágai közül messze kimagaslott az ötvösség, mert a bizonytalan viszonyok miatt a tehetősebbek a könnyen menekíthető és elrejthető tárgyakba fektették a pénzüket. A nemesfémek egészen napjainking megőriz-ték e „menekülő” jellegüket.73 (A fotón a tizenöt éves háború során földbe rejtett és egyéb kincsleletek láthatók Makóból és Debrecenből.)
A tőkemérleg tehát ugyanúgy követelések és tartozások egyenlege, mint a folyó fizetési mérleg (lásd: 10. táblázat). Azt tükrözi, hogy hogyan tudja az adott ország finanszírozni a folyó fizetési mérleg hiányát, vagy mire fordítja többletét. A finanszírozás, különösen a folyó fizetési mérleg finanszírozása szempontjából nagyon fontos, hogy milyen a követel oldal összetétele. Minél nagyobb ugyanis a portfólióbefektetések aránya, annál kockázato-sabb a folyó fizetési mérleg hiányának finanszírozása.
10. táblázat
Magyarország tőke- és pénzügyi mérlege
Forrás: www.mnb.hu
73 Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum.
A fizetési mérleg, illetve annak részei fontos információkat nyújtanak egy ország gazdasági helyzetét illetően. A folyó fizetési mérleg egyenlege információt nyújt a fogyasztás, a beru-házás, az adók és a kormányzati kiadások alakulásáról. A folyó fizetési mérleg többlete azt mutatja, hogy az adott ország lakosai kevesebbet vásárolnak (fogyasztanak), mint amennyit megtermelnek (jövedelmük egy részét nem költik el). Ez az összefüggés közvetlen kapcso-latot teremt a folyó fizetési mérleg és a nemzeti jövedelem között.
A makroökonómiából ismert egyenletet használva az alapösszefüggés a következő módon írható fel:
Y = C + I + G + X – M, ahol
Y = nemzeti jövedelem, C = fogyasztási kiadások, I = beruházási kiadások, G = kor-mányzati kiadások, X = export (követel), M = import (tartozik).
A folyó fizetési mérleg és a nemzeti jövedelem közötti kapcsolatot az egyenlet átrendezé-sével kapjuk meg:
Y – (C + I + G) = X – M
Bal oldalon a nemzeti jövedelem és a kiadások (fogyasztás, beruházás, kormányzati ki-adások) különbségeként adódik a belföldi megtakarítás, azaz megkapjuk az el nem költött jövedelmet vagy a túlköltekezés mértékét. Jobb oldalon a folyó fizetési mérleg egyenlegét kapjuk. Amennyiben a folyó fizetési mérleg egyenlege deficitet mutat (negatív), az arra utal, hogy az érintett ország túllépi a lehetőségeit, a nettó exportbevétel nem tudja finanszírozni a kiadásokat (az import értéke meghaladja az export értékét). Ez azt jelenti, hogy az ország nettó fogyasztását, beruházását részben külföld finanszírozza.
A makroökonómia egy másik alapegyenletét felhasználva…
Y = C + S + T S = magánmegtakarítás,
T = adók
…és az előző egyenletbe behelyettesítve a következő összefüggést kapjuk:
C + I + G + (X – M) = C + S + T Átrendezve:
(X – M) = S + (T –G) – I
Ez az összefüggés megmutatja, hogy a folyó fizetési mérleg pozitív egyenlege esetén a be-ruházásokat meghaladó mértékű a megtakarítás, míg negatív egyenleg esetén az ország nettó beruházását részben a külföld finanszírozza.
Újabb átrendezéssel a tőkemérleg egyenlege is értelmezhető:
X – M = (S – I) – (T – G)
A költségvetési hiányt (adóbevételeket meghaladó kormányzati kiadások) a beruházásokat meghaladó megtakarításokból (S – I) vagy külföldi hitelekből kell finanszírozni.
1.1. Ellenőrző kérdések: fizetési mérleg 1. Mi a fizetési mérleg?
2. Milyen alapegyenletnek kell megfelelnie a fizetési mérlegnek?
3. Milyen fő részekből áll a folyó fizetési mérleg, és mit mutat meg az egyenlege?
4. Milyen fő részekből áll a tőkemérleg, és mit mutat meg az egyenlege?
5. Miből áll a monetáris tartalék, és milyen célt szolgál?
6. Mire utal a folyó fizetési mérleg negatív, illetve pozitív egyenlege?