A migráció formái, okai, korlátai

A nemzetközi munkaerő-áramlásnak számos formája lehetséges. Reinert (2011) a migráció kilenc formáját különbözteti meg. A magasan képzett munkaerő tartós migrációja állandó tartózkodást jelent a célországban, jellemzően Ausztráliában, Új-Zélandon, Kanadában, az Egyesült Államokban vagy az Európai Unió valamely országában. Az ilyen típusú mig-rációt elsősorban a multinacionális vállalatok humánerőforrás-politikája motiválja. A fő forrásországok: Kína és India. A magasan képzett munkaerő ideiglenes migrációját hasonló tényezők motiválják, mint az állandó tartózkodást, és gyakran csak politikai okok állnak az ideiglenesség hátterében: a külföldi kormányzat nem hajlandó állandó letelepedési en-gedélyt adni.

Mennyiségét tekintve sokkal fontosabb az alacsonyan képzett munkaerő ideiglenes migrációja. Az alacsonyan képzett munkaerő ideiglenes migrációjának célterületét első-sorban a fizikai munkát igénylő foglalkozások, az építőipar, a háztartás, valamint a gon-dozás (gyermek, idősek, betegek) jelentik. A családok migrációja az állandó letelepedési lehetőséggel rendelkező családtagok migrációját követi. A migrációnak e formája a leg-jelentősebbek egyike. Többnyire az alacsony és közepes jövedelmű országokból a magas jövedelmű országokba történő áramlás jellemzi.

1550-ig a törökök az általuk elfoglalt magyar területeken tizenegy szandzsákot hoztak létre. Az elfoglalt várakba és a nagyobb közigazgatási centrumokba oszmán katonaságot helyeztek, illetve különféle hivatalokat telepítettek, nyomukban pedig mohamedán keres-kedők és kézművesek érkeztek. A hódítókkal érkező oszmán kereskeres-kedők és kézművesek tevékenysége révén a muszlimok életmódjának megfelelő, őket kiszolgáló új iparágak is meghonosodtak. A mindennapi élet egyszerű használati tárgyai mellett Magyarországon is megjelentek a keleti eredetű luxustárgyak.

A török megszállás és a meg-megújuló harcok az első évtizedekben nem okoztak mélyreható károsodást. Az elhagyott települések viszonylag gyorsan újranépesültek, a népesség a háborús körülmények közepette is igyekezett folytatni a munkáját. Ennek sikeres voltát mutatja, hogy az 1560-as években Magyarország volt a világ legnagyobb húsexportőre. Sőt, a tartós közép-európai húskereslet serkentőleg hatott egyes mezőváro-sok fejlődésére, kialakult egy tőkeerős kereskedőréteg.

A magyarországi szabad királyi városok (Pozsony, Kassa, Nagyszombat, Eperjes, Lőcse) a távolsági kereskedelem fő szervezői és a céhes keretek között szerveződő kéz-művesipar központjai voltak. Eredetileg német polgárságuk a magyar kapcsolatok követ-keztében egyre inkább elmagyarosodott. Bekapcsolódtak az élőállat exportálásába, és a Magyarország felé irányuló iparcikk-behozatal közvetítésébe.³⁸ (A fotón a Rudas gyógyfürdő látható, Budapest egyik, nagyrészt a török hódoltság idejéből megmaradt török fürdője.)

A migráció speciális formája az etnikai, vallási vagy nemzeti hovatartozáson alapuló migrá-ció. Legismertebb és legellentmondásosabb megnyilvánulási formája Izrael visszatérési tör-vénye (Law of Return). Külön csoportot képeznek a menekültjogot kérők, akiknek az 1951.

évi genfi konvenció biztosít bizonyos jogokat üldöztetés alapos gyanúja esetén. Idetartoznak többek között azok az emberek, akik háború, éhínség vagy környezeti katasztrófa miatt menekülnek a szomszédos országokba.

Az illegális migráció szándékos és nem szándékos (emberkereskedelem) egyaránt lehet.

A világ egyes részein (például Észak-Amerika vagy Afrika egyes részei) meglehetősen nagy jelentősége van az ilyen típusú migrációnak. A vízummentes migráció azokra a közös

pia-38 Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum.

cokra jellemző, amelyekben a munka és a tőke szabad áramlása egyaránt érvényesül. A leg-jellemzőbb példa erre az Európai Unió, de megtalálható Ausztrália és Új-Zéland között is.

Politikai és közigazgatási szempontból a migráció valamennyi formája fontos, ám nem mindegyiknek van jelentősége a nemzetközi termelés szempontjából. Ez alapján az alacso-nyan képzett és a magasan képzett munkaerő migrációját érdemes kiemelni.

A migráció hátterében álló okok tehát változatos képet mutatnak. Gazdasági és egyéb szempontok egyaránt állhatnak a háttérben. Külföldi munkavállalásra ösztönözhet a magas hazai munkanélküliség, de a migrációt leginkább meghatározó tényezők egyike a relatív bér is, különösen a képzetlen munkaerő relatív bére. Ezt a külföldi és a hazai bér hányadosaként hatásozzuk meg: rw = wF ÷ wD. Minél magasabb ez a relatív bér, annál többen szeretnének külföldön dolgozni. A nem gazdasági tényezők között említhetők a katasztrófák, a háborúk, a járványok, az éhínség, az üldözés, a jobb megélhetési feltételek, az egészségesebb élet-körülmények, a családegyesítés, a kalandvágy, illetve a személyes érvényesülés.

A 19. században jelentős eredmények születtek a gazdaságban, a közlekedés, a kohá-szat, a bányákohá-szat, a mezőgazdaság és malomipar területén a feltalálók, a tudományágak és az ipar szoros együttműködéséből. A Ganz-gyár elektromos osztályának megszerve-zésével (1878) egy új ágazat indult virágzásnak, találmányok sora tette nevessé és ered-ményessé a magyar elektromos ipart. Az 1880-as évektől kezdve az egyenlőtlen fejlődés, a telekaprózódás és a tőkehiány miatt megnőtt a tönkrement parasztgazdaságok száma.

Az új nincstelenek és agrárproletárok napszámosként, kubikusként dolgoztak a városokba költözve, az ipari munkásság tartalékseregeként, főként a nagy építkezéseken. Akiknek itthon nem jutott munka, azok az Európán végigvonuló nagy társadalmi mozgásba bekap-csolódva, a jobb megélhetés reményében vándoroltak ki Amerikába. Nemzetiségi meg-oszlás szerint a kivándorlók egyharmad része volt magyar anyanyelvű, a többséget a nem magyar népesség alkotta.³⁹

39 Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum.

A munkaerő migrációját ugyanakkor számos tényező korlátozhatja. Ilyen hatású tényező lehet a célország bevándorlási politikája, a letelepedésre vonatkozó előírások, a munka-vállalásra vonatkozó szabályok, a nyelvi korlátok, a szülőföldhöz, családi kapcsolathoz való ragaszkodás, az anyanyelvhez, a nemzeti kultúrához való kötődés, valamint a félelem az idegen környezettől, bizonytalanságtól.