A nők foglalkoztatását érintő Uniós irányelvek

A magasabb női munkaerő-piaci jelenlét fokozatosan kerül előtérbe, és a rugalmas foglalkoztatás, befogadó munkaerőpiac is egyre fontosabbá válik. A kutatás során hiányoltam egy olyan átfogó kutatást, tanulmányt, amely összefogja azokat a fejlődési szinteket, amely a nők mostani munkaerő-piaci helyzetéhez elvezetnek. Így célom, hogy egy csokorba gyűjtsem a nők foglalkoztatását érintő legfontosabb irányelveket.

27

A foglalkoztatáspolitika magas szintű kezeléséhez hosszú út vezet.³⁴ (11. Melléklet) Két alapköve a Párizsi (1951) és Római Szerződések (1957), melyek a foglalkoztatási helyzet javítását célozzák. Mivel a ’80-es évek végére a foglalkoztatás csökken, a munkanélküliség nő, elkerülhetetlen a korábbi elvek újragondolása. Jacques Delors felgyorsítja a folyamatot és a Fehér Könyv (1985) a „Növekedés, Versenyképesség, Foglalkoztatás” fejezete új gazdaságfilozófiát is jelent, amely kimondja, hogy csak intenzív foglalkoztatás mellett jöhet létre gazdasági növekedés. (Halmos, 2006:35) Megvalósítása érdekében prioritást³⁵ kap a flexibilitás és a nők munkaerő-piaci helyzetét javító aktív intézkedések. Majd az „esseni prioritások”-ként (1994) ismertté vált Közösségi Foglalkoztatási Akcióprogram a Fehér Könyvben megfogalmazottakat erősíti.³⁶ (Halmos, 2006:36)

Ennek ellenére is romlik a munkaerő-piaci helyzet, melyhez hozzájárul, hogy néhány tagállam ellenzi az együttes foglalkoztatáspolitikát, így az Amszterdami Szerződés „Foglalkoztatás”

című fejezetével (1997) lerakják az Európai Foglalkoztatási Stratégia (EFS) alapját, mely áttörést jelent a foglalkoztatáspolitikában. Cél a magas foglalkoztatottság elérése, fenntartása, más közösségi politikában való állandó figyelembe vétele, közös foglalkoztatáspolitikai célok és stratégia kidolgozása. A Fejezet rugalmas, gyorsan reagáló munkaerőpiac előmozdítását fogalmazza meg, számszerű célokat azonban nem definiál. (Halmos, 2006:39-44) A nyitott koordinációba hazánknak is mint tagállamnak be kell kapcsolódni. (12. Melléklet)

1997 novemberében Luxemburgban az Európai Tanács rendkívüli ülést tart. (Halmos, 2006:46) A folyamat négy pillérbe (13. Melléklet) foglalja a 2002-ig szóló célkitűzéseket, melyek közül az alábbiak érintik a nők munkaerő-piaci helyzetét:

 Az I. Pillér (foglalkoztathatóság javítása) 9. Irányelve: „A munkaerőpiacnak mindenki számára nyitottá kell válnia!”. Ez hangsúlyozza a speciális csoportok munkaerő-piacra való jutásának nehézségét, a munkahely megtartásának problémáját, a diszkrimináció előfordulásának gyakoriságát.

 A III. Pillér (a vállalatok és dolgozóik alkalmazkodóképességének fejlesztése) 15-16. irányelve a munkaszervezet modernizálását tűzi ki célul (rugalmasabb foglalkoztatási formák, szerződéstípusok megváltoztatása, ezek is biztonságot is jelentsenek a munkavállalók számára).

34Érdemes megemlíteni, hogy nincsenek kötelező, mindenkire érvényes előírások. Így az nem része a kötelező jogrendnek, minden tagállam a saját foglalkoztatáspolitikai szabályozását alkalmazza.

35 Egész életen át tartó tanulás, korszerű oktatási rendszer, munkaerő-piaci rugalmasság (külső és belső), aktív munkaerő-piaci intézkedések, másodlagos piac szociális támogatása (pl. hátrányos helyzetűek).

36 Rugalmas munkaszervezés, munkaerőköltségek csökkentése, a munkaerő-piacon hátrányos helyzetűek kiemelt támogatása, szakképzés fejlesztése, hatékonyabb munkaerő-piaci politikák, eszközök

28

 A IV. Pillér (Az esélyegyenlőség politikájának megerősítésé) kapcsolódik leginkább. A 18. irányelv (A nemek közötti megkülönböztetés megszüntetése) célja a női foglalkoztatás magasabb szintű megvalósulása, a nemek közötti munkanélküliségi ráták különbségeinek csökkentése, az alulreprezentált szektorokban a nők részvételének növelése és aktív támogatási program-javaslatok a női foglalkoztatás növelése érdekében. A 19. irányelv (Munka és magánélet harmonizálása) kiemeli a családbarát politikák hasznosságát, szülői szabadságok rugalmasságát, megfizethető és elérhető gyermekgondozási szolgáltatásokat, rugalmas munkavégzési rendszerek növekvő szerepét a munkaerő-piacra való belépés és bennmaradás során. A 20.

irányelv a munkába való visszatérés megkönnyebbítését célozza.

A Luxemburgi folyamat első öt évét 2002-ben Barcelonában értékelik. Ebben szerepel a javuló foglalkoztatás (60,7%-ról 64,3%-ra, a nőknél 50,7%-ról 55,6%-ra), 10 millió új munkahely létrejötte (90% a szolgáltatási szektorban), ebből 6 millió új munkahely nők számára, a női munkanélküliség férfiakénál nagyobb mértékű csökkenése. Negatívum azonban, hogy a pillérek nem egyforma ütemben fejlődnek. (Halmos, 2006:54-55) A III.

pillér elérése érdekében sok országban kialakítják a rugalmas foglalkoztatási formák törvényi hátterét és a flexibilis munkaidő-gazdálkodást is. A IV. pillérben foglalt esélyegyenlőség fontosabbá válik, és megvalósul a GM az egyenlő bérezés területén. Előrelépés történik a munkahelyi és magánéleti teendők összehangolása érdekében is (gyermekjóléti intézmények fejlesztése, csökkenő nemek közti bérkülönbség). Gyulavári (2004b:214) fejlődésnek tartja, hogy nem nőpolitikát, hanem strukturális problémát vesznek figyelembe. 2000-ben tíz évre rögzítik a lisszaboni folyamat foglalkoztatáspolitikai céljait, mely szerint az EU a világ legversenyképesebb, legdinamikusabb tudás alapú társadalma lesz. Így 20 millió új munkahely létrejöttét, a foglalkoztatás növelését (teljes foglalkoztatási 70%-ra, nőknél 60%-ra), és a munkanélküliség csökkenését célozzák (4%-ra). Az EFS megvalósításának egyik pénzügyi eszköze az Európai Szociális Alap (ESZA), melynek kiemelt támogatási területe a nők munkaerő-piaci helyzetére vonatkozó intézkedések. Emellett a diszkrimináció és csökkentésére az EQUAL nyújt megoldást. (Gyulavári, 2004b:215) (14. Melléklet)

2003 márciusában Brüsszelben újraértékelik a lisszaboni célkitűzéseket (EFS reformja), melynek eredményeként 2003 júliusában újradefiniálják őket, és „Európai stratégia a teljes foglalkoztatásért és a jobb munkahelyekért mindenki számára” keretében a korábbi négy pillér helyett három általános célt, és a 22 prioritás helyett 10 speciális célt fogalmaznak meg.

(Halmos, 2006:81-85) (15. Melléklet) A nők foglalkoztatásával kapcsolatban cél az ellenösztönzők megszüntetése és a gyermekgondozási szolgáltatásokhoz való hozzáférés.

29

Szintén ebben az évben az Európai Bizottság külön munkacsoportot hoz létre Wim Kok, a holland miniszterelnök vezetésével, és nevével fémjelzik a 2003 novemberében Bizottság elé tárt „Munkahelyek, Munkahelyek, Munkahelyek – Több munkahelyet teremteni Európában”

című jelentést. Ennek apropója, hogy a teljes foglalkoztatottság, befogadó munkaerőpiac, és csökkenő munkanélküliség mint fontos prioritások nem valósulnak meg. (Halmos, 2006:66-80) Négy fő követelményt rögzítenek a célok elérése érdekében:

1. a munkavállalók és vállalkozások alkalmazkodóképességének javítása (rugalmasabb, változásokat előrejelző, gyorsan reagáló munkaerőpiac, a munka és magánélet összehangolását segítő rugalmas munkavégzési formák)

2. a munkavállalók számának növelése (kifizetődő legyen a munkavállalás, az aktív munkaerő-piaci politikák szem előtt tartása, a nők munkaerő-piaci részvételének növelése (különösen az újonnan csatlakozott tagállamoknál), a családi jövedelmen alapuló adóztatás veszélye mint a nők visszatérését akadályozó tényező)

3. a humán tőkébe való beruházás fokozása, hiszen a képzés a fejlődés alapja

4. jobb kormányzás, hatékonyabb reformmegvalósítás, uniós eszközök magasabb kihasználása (hatékony kormányzati párbeszéd, ajánlások a tagállamok számára³⁷) A Jelentés a nők foglalkoztatásának növelése érdekében hangsúlyozza a pénzügyi ellenösztönzők megszüntetését (kedvezőtlen bérezés, adózás)³⁸, a megfizethető gyermekellátást, a részmunkaidő ösztönzését és a hátrányos helyzetű nők speciális igényeinek figyelembe vételét. Magyarország számára a rugalmas munkavégzés feltételeinek meg teremtését és a részmunkaidős foglalkoztatás vonzóvá tételét javasolja.

(Halmos, 2006:107) 2006-2008-ra elfogadott hároméves munkaprogram a lisszaboni célokat értékeli. Negatívumként jelöli meg, hogy az inaktívak (különösen a nők) bevonására kevés figyelmet szentelnek és nem készül hatástanulmány a nemek közti egyenlőtlenség mérésére. Ugyanakkor kedvező, hogy a nők munkaerő-piaci részvételét számos tagállam a munka-magánélet harmonizálásával növelni tudta. (Halmos, 2006:94) A célok teljesítéséhez a rugalmasság és biztonság koncepciójának hatékonyabb érvényesítése, a távmunka jelentések és a nemek esélyegyenlőségére vonatkozó cselekvési keretszerződés nyomon követése szükséges.³⁹ 2009-ben Daly is kritikával illeti a lisszaboni folyamatot („bátortalan folyamat”, szeszélyes szociálpolitika, túl sok változás, kevés eredmény). Egyetért

37A munkaadók ösztönzése a munka-magánélet egyensúlyának figyelembe vételére, a munkavállalók nyitottsága a különböző munkaszervezési módokra, a munkaerő-kölcsönzők terjesztésének ösztönzése

38 Cél, hogy 2010-re a 3 év alatti gyermekek legalább 33%-a, a 3 és 7 év közöttiek 90%-a számára gyermekgondozási szolgáltatás nyújtása.

39 Új, hároméves munkaprogram (2007:79-82)

30

Wim Kok-kal, hogy túl általánosak a célok, „mindennel és semmivel sem foglalkozik”, hiányzik az elkötelezett politikai cselekvés és világos kommunikáció. Pozitívum a nyílt koordinációs rendszer, mely sarokkő a szociálpolitikában. Azt javasolja, hogy több figyelmet szenteljenek a nemek kérdésére, a befogadó munkaerőpiac megvalósítására, az átfogó koordinációra az eddigi elszigetelt szakpolitika helyett.

1.2.3.1 Flexicurity: „feloldhatatlan ellentét vagy reális célkitűzés”⁴⁰?

A foglalkoztatáspolitikai modellek változása jól jelzi, hogy az alkalmazkodóképesség és a rugalmasság adják a tudásgazdaság alapját. A hatékony munkaerőpiacon rugalmas biztonság érvényesül (flexibility+security=flexicurity), „emberarcú rugalmasság”-nak is illették már.

A flexicurity négy elemet foglal magába.⁴¹ Két tényező adja szükségességét: egyrészt a reintegráció (a munkaerő-piacra való belépés az oktatás világából, háztartásból, munkanélküliségből, illetve pozíciók, munkavégzési formák, munkaszerződések közötti átmenet), másrészt a rugalmasság (a munkaerő-piacra, munkaidőre, munkaszervezetekre, munkaügyi kapcsolatokra, foglalkoztatási formákra vonatkozik, mely a korábbi biztonságot veszélyezteti). Ez a konfliktushelyzet jelzi, hogy új megoldásokra van szükség a szociális rendszer koherenciája miatt. Bankó (2010:39-41) is kiemeli, hogy e két követelmény maradéktalanul nem teljesíthető, ésszerű kompromisszumra van szükség. Ezt nyújtja a flexicurity.

A WimKok Jelentés is átmenetek kezelésére szolgáló „módszer”-ként említi, amely mindkét fél érdeke. (Halmos, 2006:81) Fontosságát az is jelzi, hogy az Employment in Europe 2006-os kiadványában már külön fejezetet szentelnek e témának. Az Integrált növekedési és foglalkoztatási irányelvek (EFS, 2005-2008) rögzítik, hogy a tagállamok foglalkoztatáspolitikai célja legyen a biztonság. A Bizottság nyolcpontos ajánlása⁴² mellett a megvalósításhoz négy elemet⁴³ jelöl meg. 2007-ben a Bizottság „zöld anyaga” szintén a

40 Bankó (2010:39)

411. A munkavállalónak és munkaadónak is kedvező munkaviszony kialakítására szolgáló munkaszerződések 2.

Hatékony munkaerőpiac-politikai eszközök a különböző foglalkoztatási formák közötti átmenetekre 3. Az egész életen át tartó tanulás, mely a változásokhoz való alkalmazkodás, a foglalkozásváltás feltétele 4. Olyan

társadalombiztosítási rendszerek, melyek a munkaerő-piaci mobilitást és a megfelelő jövedelemtámogatást is megvalósítják. (A munkaerő-piaci rugalmasság és biztonság egyesítése – a flexicurity koncepciója, 2007:78)

42 1. Az Európai Szociális Modell szerepének növelése 2. A felelősség és jogok közötti egyensúly megteremtése 3. A flexicurity fogalmának adaptálása a tagállamok számára 4. A nem hagyományos és hagyományos

munkavégzési formák közötti egyensúly megteremtése 5. Belső (karrier, munkaadók támogatása) és külső (munkaerőpiac átjárhatósága) flexicurity elérése 6. Nemek közötti egyenlőség javítása 7. Párbeszéd az állam, önkormányzatok és egyéb szereplők között 8. A modell költségeinek egyenlő aránya a partnerek között

43 1. a rövid idejű munkaszerződések felváltása hosszú idejűre 2. a vállalkozásokon belül a flexicurity fejlesztése (rotáció, munkakör-gazdagítás, pozícióváltás, fejlesztések, outplacement stb) 3. állami támogatások a

31

munkajog korszerűsítését célozza, mint 21. századi elvárást, melyet a technológia gyors fejlődése, demográfiai trendek, szétágazó egyéni élet- és karrierutak is kikényszerítenek.⁴⁴ A Bizottság öt indikátorcsoportot⁴⁵ ír elő a flexicurity megvalósulásának mérésére.

(Borbély-Demkó, 2008:93-97) A koncepció megvalósítása nem lehetetlen, példa erre Dánia és Hollandia. A „dán arany háromszög”⁴⁶-nek nevezett rendszert pozitív és negatív kritikával is illetik.⁴⁷ A holland rendszer ennél fiatalabb, mely számos esetben pozitív példaként jelenik meg.⁴⁸ Jellemzőek még flexicurity-t elősegítő intézkedések más országokban is (Spanyolország, Ausztria, Írország).

E két tényező mentén besorolhatók az országok.⁴⁹ (16. Melléklet) Az egyik értékelési dimenzió a külső rugalmasság, mely azt is lefedi, hogy a foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályok mennyire megengedők, a munkaszerződések mennyire rugalmasak, tehát adminisztratív, jogi korlátokat jelentenek a felvétel-elbocsátás kapcsán. Egy tanulmány szerint a legszigorúbb szabályozás – így rugalmatlanság – jellemző a mediterrán országokban, és leginkább az Egyesült Királyság rugalmas. Magyarország inkább a kevésbé szigorú államok közé tartozik. (17. Melléklet). A vizsgálat kijelenti, hogy a szigorú munkajogi szabályozás rontja a speciális helyzetű csoportok (így a nők) esélyeit is.

A másik szempont a munkavállalók biztonsága. A foglalkoztatással kapcsolatos szabályok, segélyek olyan rendszere, amely nagyobb biztonságot jelent a munkavállalónak A Bizottság e két szemponton kívül még az adó- és járulékterheket is figyelembe véve, öt csoportba sorolja az uniós országokat. Az elemzés kapcsolatot jelez a nagy rugalmasság és biztonság, és társadalmi-gazdasági helyzet között. (Ezt igazolják az északi országok foglalkoztatási mutatói.) A beszámoló szerint a koncepció megvalósításának velejárója a növekvő állami kiadások és hatékony adminisztráció. A szomszédos Ausztriában is kiemelten fontos a flexicurity megvalósítása, melyhez a rugalmas foglalkoztatást szorgalmazzák, elősegítve a munkahelyi és magánéleti feladatok összeegyeztetését.⁵⁰

munkavállalói képességek egyenlőtlenségének csökkentésére, melynek célja, hogy az alacsonyabb végzettségűek is rugalmasabban tudjanak váltani 4. munkaerő-piaci lehetőségek teremtése a járadékból, segélyből élők számára

44 Reflektorfényben a rugalmas biztonság (2007:72-79)

45 1. Flexibilis foglalkoztatási formák aránya 2. LLL-stratégia 3. Hatékony munkaerő-piaci politikák 4. Modern szociális/társadalombiztosítási rendszerek 5. Munkaerő-piaci mutatók az EUROSTAT mérései alapján

46 Bőkezű szociális ellátórendszer – rugalmas munkaerőpiac – aktív munkaerő-piaci politikák

47 Túl drága, bőkezű rendszer nem működhet ott, ahol sok embert kell eltartania, ahol kevés a munkanélküli.

48 Legmagasabb részmunkaidős foglalkoztatás, aktív munkaerő-piaci politikákra fordított összeg az uniós átlagnál több, mint kétszerese, széles körben alkalmazott munkaerő-kölcsönzés, a határozott időre szóló munkaszerződések könnyű kötése és felbontása

49 A munkaerő-piaci rugalmasság és biztonság egyesítése – a flexicurity koncepciója (2007:79-82)

50 Austria’s take on flexicurity, Policy approach has contributed to good employment figures (2006:19-20)

32

Megállapítható, hogy a változó társadalomhoz való alkalmazkodás, a globalizáció, a felgyorsult technológiai fejlődés, a demográfiai változások, az átalakuló munkaerőpiacok mind-mind életre hívják a rugalmas biztonság koncepcióját. A vállalatoknak is folyamatosan alkalmazkodni kell, és a munkavállalók változási hajlandósága is fontos követelmény.⁵¹ Összességében elmondható, hogy „csodaszer” nincs a koncepció megvalósítására, de vannak jó gyakorlatok⁵², melyek mozgósító erők lehetnek. Látható néhány ország példáján, hogy a rugalmas munkaerőpiac és munkavállalók szociális védelme megfér egymás mellett, melynek feltétele a hatékony adminisztráció és párbeszéd.

1.2.3.2 Magyarország mint uniós tagállam foglalkoztatáspolitikai helyzete

Uniós tagállamként a hazai foglalkoztatáspolitika is felülvizsgálatra került (1999-2001 között), és elkészültek a Közös és Követő Értékelések (2002-2003-ban). Alacsony foglalkoztatású, de viszonylag alacsony munkanélküliséggel jellemezhető országnak minősítik hazánkat, ahol a magas inaktivitási csökkenteni szükséges aktív munkaerő-piaci politikák útján. Prioritásokat fogalmaznak a fejlődés érdekében.⁵³ (Gyulavári, 2004b:215-225) Feladat az esélyegyenlőség előmozdítása, a kormány támogatása és a rugalmasabb munkavállalási formák jogi szabályozásának kidolgozása.

Az ESZA feladata az általános célok mellett a nemek közti egyenlőtlenség csökkentése is, melynek módszere a humán erőforrás fejlesztés, munkaerő-piaci befogadás, beilleszkedés ösztönzésére szolgáló intézkedések finanszírozása. Felhasználása operatív programokon (OP) – ilyen a Humán Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (HEFOP) – keresztül történik, melynek célja az aktív munkaerő-piaci politikák támogatása (így a nők ösztönzése a versenyszférában való elhelyezkedésre), a munkaerő versenyképességének javítása (képzés-fejlesztés útján) és a társadalmi befogadás elősegítése (mindenkinek legyen esélye a munkaerő-piacon). Az NFA „Helyzetértékelés és válaszlépés irányvonalanként” 6. fejezete tér ki a nők és férfiak esélyegyenlőségének előmozdítására (diszkrimináció elleni fellépés, nők munkaerő-piaci részvételének növelése, szegregáció csökkentése, munka és családi élet összehangolása). (Halmos, 2006:107-110) Az Új Magyarország Fejlesztési Terv

51 Flexicurity, combining flexibility and security, New policy approach unites two basic EU goals: greater competitiveness and social protectionk (2006:15-17)

52Mutual Learning Programme of the European Strategy is erre szolgál

53 Foglalkoztatás bővítése, munkanélküliség csökkentése, a munkaerő-piaci rugalmasság környezeti feltételeinek kialakítása, a humán erőforrás fejlesztése, a foglalkoztatáspolitikai intézményrendszer erősítése.

33

„Foglalkoztatás és növekedés 2007-2013” fejezete hat prioritást fogalmaz meg a cél elérésére, ezek közül a „Társadalom megújulása” kapcsolódik a nők foglalkoztatásához.⁵⁴