II. A KUTATÁS EMPÍRIKUS EREDMÉNYEI
1. A KUTATÁS MÓDSZERTANA
1.6. A minták jellemzői, összetételük
A megkérdezett 7 beteg életkora 23-55 év között szóródott, az átlagéletkoruk 36 év.
A mintában mindössze egy érettségivel rendelkező művész férfi szerepel, a többiek felsőfokú végzettségű nők, akik szellemi munkát végeznek. A gyógyszerterápia hossza 3 hónaptól 8 évig terjed, átlagosan 2 évig tart. A válaszadók egyike sem tagja betegszervezetnek.
A megkérdezettek közül négynek már több depressziós periódusa is volt, miközben három most találkozott először a betegséggel (12. táblázat).
12. táblázat
A megkérdezett depressziós betegek főbb ismérvei életkor nem végzettség
terápia
hossza depresszió típusa
55 nő főiskola 8 év súlyos
29 nő egyetem 2 év szorongásos
38 férfi érettségi 3 hó enyhe, pánikbetegség
34 nő főiskola 1 év enyhe
36 nő főiskola 1 év enyhe
23 nő egyetem 3 hó enyhe
40 nő egyetem 1,5 év mániás
A megkérdezett 6 szakorvosok életkora 36-53 év között mozog, életkori átlaga 43 év.
A férfiak és nők aránya egyformán oszlik meg a mintában. A válaszadók mindegyike egyetemi
oklevéllel rendelkezik, 4 pszichiáter és 2 neurológus adott választ. Közülük egy személy tudományos fokozattal, PhD-val rendelkezik, 4 fő két szakvizsgával, egy fő 3 szakvizsgával bír. A praxisban eltöltött évek 7-21 év között van, átlaga 15 év. A megkérdezettek felének van nemzetközi tapasztalata. A napi depressziós betegszám 4-35 főig terjed (átlag=15 fő), a legalacsonyabbat a két magánpraxisban, a legmagasabbat a két gondozóban tapasztaltak.
1.6.2. A kvantitatív kutatás betegeinek mintája
A kérdőív demográfiai részében a depressziós betegek esetében nemük, koruk és legmagasabb iskolai végzettségük mellett a betegségre vonatkozó információra is rákérdeztem.
A megkérdezett depressziós betegek életkora 18 és 77 év között mozgott, az életkori átlaguk 46 év (szórás=12). A válaszadók 78% nő, 22%-uk férfi. Ez az arány hozzávetőleg megfelel a depressziós beteg alapsokaság nemi megoszlásának, ugyanis a depresszió a nőkre jellemzőbb megbetegedés. Iskolai végzettség tekintetében 16% 8 általános iskolát vagy kevesebbet végzett, 11% szakmunkásképzővel, 51% érettségivel rendelkezik, 21% pedig felsőfokú végzettségű. Többségük, 73% aktív, az inaktívak aránya 21%, közülük 5 % munkanélküli, 1% tanuló. A betegek 90% nem tagja betegszervezetnek. A 13. táblázat a depressziós betegek almintájának - nem, korcsoport, legmagasabb iskolai végzettség, aktivitás és betegszervezeti tagság szerinti - megoszlását mutatja.
13. táblázat
A depressziós betegek alminta megoszlása
Gyakoriság Százalékos megoszlás
Nem n %
Férfi 50 22
Nõ 174 78
Életkori csoportok n %
40 év alatti 74 33
41-60 éves 124 56
61 év feletti 24 11
Legmagasabb iskolai végzettség n %
8 általános vagy kevesebb 36 16
Szakmunkásképzõ 25 11
Érettségi 112 51
Diploma 46 21
Foglalkoztatottsági besorolás n %
Aktív 152 73
Inaktív 44 21
Munkanélküli 10 5
Tanuló 2 1
Betegszervezeti tagság n %
Igen 22 10
N 202 90
A betegek többsége saját percepciója szerint, mind az első alkalommal (56%), mind a későbbiekben (60%) közepes típusú depresszióban szenvedett. Súlyos depresszióról 16- 14% százalék, enyhe típusról 28-25% számolt be. Ez az eredmény nem feltétlenül azonos az orvosaik által diagnosztizált betegség fokával. Mindössze a betegek saját percepciójukról ad képet, arról, hogy a betegek hogyan élik meg állapotukat. A megkérdezett depressziós betegek túlnyomó többsége (91,6%) már több alkalommal átesett depressziós perióduson, 29,9%-a 2-4, 34,6%-a 5-9 alkalommal, 27,1%-a pedig már 10 vagy több alkalommal. A mintában 8,4%
azok aránya, akik eddig csak egy alkalommal éltek át ilyen fázist. Így következtethetünk arra, hogy a betegek nagy része időről-időre visszaesik.
8%
30%
35%
27%
1 2-4 5-9
10 vagy több alkalommal
40. ábra
A depressziós betegek megoszlása (%) a depressziós periódusok száma alapján
A betegek jelentős része (90 fő) sajnos nem adott választ arra a kérdésre, hogy mióta szed gyógyszert depressziójára. Feltételezésem szerint:
→ a megkérdezettek nem tudták a választ.
→ nem akartak válaszolni.
→ jelenleg nem állnak gyógyszeres kezelés alatt.
A 124 embertől kapott érvényes válaszok azt mutatták, hogy a gyógyszeres terápia átlagos hossza 5 év a körükben. A legrövidebb idő 1 hónap, a leghosszabb ideje szedő válaszadó saját bevallása szerint közel 20 éve szed gyógyszert.
1.6.3. A kvantitatív kutatás szakorvosi mintája
A szakorvosok mintájában a nők és férfiak aránya 56-44%. Átlagéletkoruk 46,5 év, közülük a legfiatalabb 29 éves, a legidősebb 69 éves (szórás=8,53). Tudományos fokozata a többségüknek (93%) nincs (14. táblázat). A szakorvosok 91%-a rendelkezik pszichiátriai szakvizsgával, 25%-uk klinikai szakpszichológusi vizsgával. 23%-nak van neurológiai szakvizsgája, és 12%-nak addiktológia szakvizsgája (15. táblázat). A megkérdezett orvosok átlagban 19,7 évet töltöttek el eddig praxisban, a legkevesebb praxisban eltöltött idő 3 év, míg a leghosszabb 44 év (szórás=9,15). A kutatásba bevont szakorvosok saját elmondásuk szerint átlagban napi 16 depressziós beteggel találkoznak, a legkevesebb napi depressziós betegszám 3, míg a legnagyobb betegszámú orvos naponta 40 beteget lát el (szórás=9,07).
14. táblázat
Szakorvosok mintájának megoszlása
Gyakoriság Százalékos megoszlás
Nem n %
férfi 27 44
nõ 34 56
Életkori csoportok n %
40 év alatti 18 30
41-60 éves 40 67
61 év feletti 2 3
Tudományos fokozat n %
van 4 7
nincs 57 93
15. táblázat
Szakorvosok mintájának szakvizsga szerinti megoszlása
Gyakoriság Százalékos megoszlás
Szakvizsga (több is lehetséges) n %
Pszichiátria 52 91
Klinikai szakpszichológia 14 25
Neurológia 13 23
Addiktológia 7 12
Belgyógyászat 2 4
Fül-orr gégészet 1 2
Családorvostan/családterápia 1 2
1.6.4. A kvantitatív kutatás háziorvosi mintája
A háziorvosok mintájában - a szakorvosokhoz hasonlóan - 56% a nők és 44% a férfiak aránya. Átlagéletkoruk 51 év, a legfiatalabb mintában szereplő háziorvos 32 éves, a legidősebb pedig 69 éves (szórás=9,55) (16. táblázat). A háziorvosok 81%-a rendelkezik háziorvosi szakvizsgával, emellett a belgyógyász szakvizsga mondható jellemzőnek (48%) (17. táblázat). A praxisban átlagosan eltöltött évek száma körükben 20,8 év (szórás=10,54). A háziorvosok körzete átlagosan 1802 páciensből áll, a legkevesebb beteget ellátó háziorvosnál 600 kártya van, míg a legnagyobb kártyaszámú praxis 3500 főt számlál. A demográfiai adatok között arra is választ kerestünk, hogy mekkora arányt képviselnek a depressziós betegek a háziorvosi praxisokban. Saját becslésük alapján átlagosan 127 depressziós betegük van,
legkevesebb beteget „bevalló” orvos 3 főt adott meg, míg a legnagyobbat az adta meg, aki 526 főt jelölt meg praxisában. Átlagosan az egyes praxisokban a betegek 7%-a depressziós, mely megegyezik a hazai 1-éves epidemiológiai adattal (Szádóczky 2000). A maximális depressziós arány 30% (szórás=7). Az egyes háziorvosok erősen eltérő gyakorlatot folytatnak abban a tekintetben, hogy depressziós betegeik hány százalékának írnak fel maguk antidepresszánst (minimum=1%, maximum=100%, átlag=59,3%, módusz=50). Meg kell jegyezzem, hogy az eltérő betegarányok hátterében az is állhat, hogy a beteg közvetlenül a pszichiátriai gondozóval tart kapcsolatot, és erről nem, vagy csak korlátozottan tájékoztatja a háziorvost, aki így becsléskor ezeket a betegeket nem veszi számításba. Akik nem írnak fel maguk depresszió elleni szert, valószínűleg szakorvoshoz küldik betegeiket.
16. táblázat
Háziorvosok mintájának nem és életkori csoport szerinti megoszlása
Gyakoriság Százalékos
Szakvizsga (több is lehetséges) n %
Háziorvostan 81 81
2. A KUTATÁS EREDMÉNYEI