A vajdasági magyarok (424 555 fõ) 1910-ben még az összné-pesség 28,1%-át képezték. Vajdaság községeinek a 3/4-ben 10% feletti volt a magyarok jelenléte. Legtöbb magyar Bácská-ban élt, kevesebb BánságBácská-ban és még kevesebb Szerémségben.
A magyarok 9 községben abszolút, és két községben relatív többségben voltak. Ezek Vajdaság községeinek negyedét adták.
A kanizsai községben az össznépesség 94,4%-át képezték, a zentaiban 91,8%-ot, a topolyaiban 87,6%-ot, a temeriniben 80,2%-ot, az óbecseiben 67,1%-ot, a csókaiban 61,2%-ot, a sza-badkaiban 60,8%-ot. A magyarok Vajdaság 53 településén (a te-lepülések 15,4%) abszolút többséget képeztek az össznépes-ségben. A helyzet még 1953-ban is hasonló volt, ám 1991-ben je-lentõs mértékben változott a magyarok kárára. A következõ átte-kintés ezt mutatja:
Vajdaság településhálózata az egyes etnikumok abszolút és relatív többsége szerint, 1991-ben
A települések száma
Etnikai csoport Abszolút többség Relatív többség szám százalék szám százalék Szerbek 293 63,2 19 4,1
Magyarok 80 17,2 6 1,3
Románok 18 3,9 2 0,4 Szlovákok 13 2,8 3 0,6 Horvátok 5 1,1 9 1,9 Ruszinok 3 0,6
-Crna Gora-iak 1 0,2 4 0,9
Bunyevácok 1 0,2 3 0,6 Csehek 1 0,2 -Jugoszlávok - - 1 0,4 Macedónok - - 1 0,2 Ismeretlen - - 1 0,2
E kimutatás szerint a szerbek most már 33 községben abszo-lút többséget képeznek. A települések 63,2%-ában abszoabszo-lút, Mgr. Mirnics Károly
4,1%-ában pedig relatív többséget alkottak az összlakosság ará-nyában. A magyarok 80 településen (a települések 17,2%-a) ab-szolút többséget, 6-ban (1,3%) pedig relatív többséget alkottak az összlakosság arányában.
Bácskában a szerbek 71 településen abszolút többségben vannak (12-ben az arányuk 90%-os). A 10 000 lelket meghaladó települések közül a szerbek abszolút többségben vannak Újvidé-ken, Zomborban, Apatinban, Palánkán, Cservenkán, Futakon, Szenttamáson. 1948-ban Bácska népességének még csak 37,5%-át képezték, azonban 1981-ben százalékuk már 43,4%-ra nõtt. A magyarok Bácska 51 településén (50% feletti) abszolút többséget képeznek (ezek közül 19-en 90%-os a többségük). A 10 000 lelket meghaladó települések között a magyarok abszo-lút, 50%-ot meghaladó többségben vannak Adán, Becsén, Topo-lyán, Kanizsán, Zentán és Temerinben. Szabadkán elvesztették abszolút többségüket, most relatív többségûben vannak (43,8%).
A magyarok még 1948-ban is Bácska népességének 38,1%-át alkották, 1981-ben viszont már csak 28,8%-át képezték. Az 1991-es népszámlálás szerinti változások jól láthatók a követke-zõ táblázatból:
A települések etnikai többség szerinti megoszlása Bácskában (az 1991-es népszámlálási adatok alapján)
Község A települések 50,1-75,0% 75,1-90,0% 90%-tól Más
száma több
Ada 5 M-1 M-1 M-3
Apatin 5 Sz-1 Sz-1 M-1
H-1 M-1
Bács 6 Sz-2 - Szl.-1 3
Palánka 14 Sz-5 Sz-5 Sz-3 Szl.-1
Topolya 22 M-5 Sz-2 M-5 3
Sz-4 M-1 Sz-2
Petrõc 4 Szl.-1 Sz-1 Szl.-2 Becse 5 M-3 M-1
Sz-1
Demográfiai jellemzõk, társadalmi mutatók
Magyarkanizsa13 M-2 M-4 M-5 1 Sz-1
Kula 7 Sz-1 Sz-2 RSz-1 3
Kishegyes 3 M-1 - M-1 CG-1
Újvidék 10 Sz-4 Sz-4
(bácskai része) Szl.-2
Hódság 9 Sz-1 Sz-5 Sz-1
Szl.-1 M-1
Zenta 5 - M-4 M-1
Zombor 16 Sz-6 Sz-2 Sz-1 1
M-3 M-1
H-2
Szenttamás 3 Sz-1 Sz-1 Sz-1
Szabadka 19 M-3 M-2 M-2 8
H-4
Temerin 3 M-1 Sz-2
Titel 6 Sz-2 Sz-1 Sz-3
Verbász 6 Sz-1 Sz-1 - 2
CG-1 Rsz-1
Zsablya 4 Sz-1 Sz-3
Összesen 165 60 50 34 21
Megjegyzés: M = magyar, Sz = szerb, Szl = szlovák, H = horvát, CG = Crna Gora-i, R = román, Rsz = ruszin. A MÁS kategóriába azok a települések kerültek, amelyekben egyik etnikai csoport sem érte el az 50%-ot az összné-pesség arányában.
Bánságban a szerbek még jobban elõretörtek, és 110 telepü-lésen abszolút többséget képeznek (ezek közül 34-ben az ará-nyuk meghaladja a 90%-ot). A 10 000 lelket meghaladó települé-seken több mint 50%-os a szerbek aránya. Így van ez Fehér-templomban, Kikindán, Kovinban, Törökbecsén, Pancsován, Ver-secen, Nagybecskereken. A szerbek már 1948-ban is Bánság népességének 59,9%-át, 1981-ben pedig 64,6%-át adták. A ma-gyarok csak 24 bánsági településen voltak abszolút többségben (közülük 11-ben arányuk meghaladta a 90%-ot). A magyarok Bánság népességének 18,2%-át adták 1948-ban, és 13,7%-át 1981-ben. Jelenlegi helyzetük a következõ táblázatból látható:
Mgr. Mirnics Károly
Bánság településeinek megoszlása etnikai többség szerint (az Megjegyzés: a rövidítések mint az elõzõ táblázatban.
Demográfiai jellemzõk, társadalmi mutatók
Szerémségben a szerbek majdnem homogén tömeget alkot-nak: 104 településen abszolút többségük van. Ezek közül 5 tele-pülésen lélekszámuk meghaladja a 10 000-ret. A szerbek 1948-ban is Szerémség népességének 68,6%-át, 1981-ben pedig 70,8%-át adták. A magyaroknak csak két kis településen van ab-szolút többségük. Látható ez a következõ táblázatból:
A települések megoszlása etnikai többség szerint Szerémség-ben (az 1991-es népszámlálási adatok)
Község Települések 50,1–75,0% 75,1–90,0% 90% felett Más száma
Beoèin 8 Sz-2 Sz-1 Sz-4
Szl-1 Inðija 11 Sz-3 - Sz-4 3
H-1
Ürög 12 Sz-2 Sz-1 Sz-7
M-1 M-1
Peæinci 15 - Sz-7 Sz-8
Pétervárad 4 Sz-1 Sz-1 H-1 1 Ruma 17 Sz.1 Sz-8 Sz-6 2 Sremska
Mitrovica 26 Sz-1 Sz-2 Sz-22 1 Karlóca 1 Sz-1
Stara
Pazova 9 Sz-1 Sz-2 Sz-3 3 Šid 19 Sz-7 Sz-3 Sz-3 3
H-1 H-1 H-1
Összesen 122 21 27 61 13 Megjegyzés: a rövidítések mint az elõzõ táblázatban.
Az 1991-es népszámlálás szerint a 93 település közül, ahol a magyarok abszolút vagy relatív többségben éltek, csupán négy-ben növekedett a magyarok száma (az Ürög községi Satrincán, Kanizsa községben Újfaluban, Zenta községben Tornyoson és Szabadka községben Palicson).
Az 1981–1991 közötti idõszakban a magyar abszolút vagy re-latív többségû települések 85,7%-ában a népesség már képte-Mgr. Mirnics Károly
len volt a reprodukcióra, és itt beállt a depopuláció gyorsuló üte-me.
A nagyszerb nacionalisták által elõidézett (1991–1995) etnikai belháború következményeként Szerbia területén 1996-ban több mint 600 000 szerb menekült tartózkodott, és várt végleges lete-lepítésre. Ebbõl 500 000 szerb menekült Vajdaság területére ke-rült, és itt várja a végleges letelepedését. Várható, hogy újabb menekültek érkeznek Kosovóból és Közép-Szerbiából Vajdaság-ba. A magyar nemzetiségû polgárok házát, földjét és munkahe-ly-ét ígérték nekik. Az állam minden bizonnyal 300 000–350 000 fõt végleg le szándékozik telepíteni Vajdaságban.
Tartósan tapasztalható: 1. azoknak a menekülteknek az ösz-szeírása, akik Vajdaságban akarnak letelepedni, 2. az új telepü-lések helyének a kijelölése és kialakítása, 3. az üres házak összeírása, 4. az új települések kiépítésére és üres házak meg-vásárlására bizalmasan kezelt alapok létrehozása (már idáig is számos menekült kapott 30–50 000 DEM támogatást a háború-ban összerabolt pénzekbõl), 5. az állami, községi és más földek és termelõeszközök térítésmentes ajándékozása menekültek-nek, 6. munkába álláskor a menekültek elsõbbségi jogának biz-tosítása az ipari és kereskedelmi vállalatoknál, közvállalatoknál és állami hivatalokban, 7. számos állami kedvezmény a menekül-tek számára a társadalombiztosításban, a tanügyben, a tiltott gazdasági tevékenységek megtûrése, sõt elõsegítése a mene-kültek esetében, stb.
A magyar nemzeti kisebbségre folyamatos nyomást gyakorol-nak, hogy elõbb-utóbb elvándoroljon. Oktatási, mûvelõdési és tá-jékoztatási intézményeit leépítik (csak jelképesen pénzelik), vagy egyszerûen megszüntetik. A magyarok számára a vállalkozás vagy a munkába állás leküzdhetetlen akadályokba ütközik. A ma-gyar nemzeti kisebbség megkülönböztetésének számos megnyil-vánulása nem szûnt meg. Állítható ez még akkor is, ha közvetle-nül senki sincs életveszélyben, és nem kell újabb megtorlástól vagy vérbosszútól tartani. A folytonos megalázás rendszeres és szervezett mûködtetése a közéletben és a mindennapi életben azonban továbbra is elköltözésre késztet. A magyar közösség kö-zösségi életének megszervezését lehetetlenné teszik a politikai, Demográfiai jellemzõk, társadalmi mutatók
gazdasági és más intézkedések sokaságával. A cél nyilvánvaló:
a magyar kisebbség elköltözésre való ösztönzése. Az a cél, hogy arányukat az össznépességben 4–5% alá csökkentsék, amikor már nem lehet többé megállítani a bomlás további folyamatát. A szerbek életterét úgy kívánják biztosítani, hogy a nemzeti kisebb-ségektõl, köztük a magyaroktól, meg akarnak szabadulni.
„ …az anyakönyvek születési rubrikái megritkultak, csu-pa halálesettel van telve a mátrikula … Elmentek daliák, fi-atalok és öregek, akiknek magjuk veszett. A csergedezõ vér végleg eltûnt a háború avarjában, többé sehol sem bukkan napvilágra a korán meghalt forrás. Energiák, amelyek ele-gendõk lettek volna több nemzedék táplálására, üvöltve és céltalanul foszlottak szét” …
Krudy Gyula, 1917 Mgr. Mirnics Károly