Források
A toronygombba elhelyezett emlékiratokra dr. Takács Béla hívta fel a figyelmet 1982-ben. Rövid, több emlékiratra alapozó írásában 150–200 éves múltra visszavezethető református egyházi hagyományként mutatta be a szokást.2 Ezt követően, 1984-ben Botka János közölt egy település gombjából előbukkant iratokat.3 Az emlékirat elhelyezésének néprajzi leírását Dankó Imre végezte el.
1991-ben közzétett tanulmánya kezdeményezi az emlékirat toronygombirat névvel való illetését. A leírás kitér a templomtorony gyakorlati funkcióira és a toronydíszek szimbolikus jelentésére, a gombavatási ünnepség rituális mozzanataira, az emlékirat szerkesztésére, tartalmi motívumaira, a mellékletekre.
Feltételezése szerint kivétel nélkül minden református templom glóbusába emlékirat került, s nem csupán a nagy eklézsiákéba.4 A szórványos adatok összefoglalására szánt tanulmányát a szerző a következőképpen zárja: „Próbáljuk meg létrehozni a magyarországi református toronygombiratok korpuszát, amit forráskiadványként ajánlatos volna meg is jelentetni, és ami a legfőbb: adataikat, megállapításaikat hasznosítsuk irodalom-, stílus- és egyháztörténeti, illetőleg néprajzi feldolgozó tevékenységünk során.”5
2000-ben közölt újabb írásában Dankó Imre kutatásainak folytatásáról számolt be. Korábbi „vizsgálódásaim csak a református templomokra, tornyokra, toronygombokra terjedtek ki, feltételezve, hogy a toronygombok feltételének, még inkább a toronygombokban elhelyezendő iratok készítésének és elhelyezésének más egyházakban nem szenteltek nagyobb figyelmet, s szokásai nem alakultak ki.
Ebbéli véleményemben […] csalódnom kellett […]. A toronygombszöveg olvasása meglepett és arra indított, hogy azonnal kezdjek el érdeklődni a római és görög katolikus, az evangélikus és az ortodox templomok, illetve tornyok gombjai, a gombokban elhelyezett iratok, emlékiratok felől.
1 Az előadás elhangzása után megjelent forrásközlés: KESZEG Vilmos, Egy Hir adás a’
Késő Maradékhoz. 17–20. századi erdélyi toronygombiratok, Marosvásárhely, Mentor, 2006.
2 TAKÁCS Béla, A toronygomb, Reformátusok Lapja, XXVI (1982), 40.
3 BOTKA János, Dokumentumok a református templom toronygombjában Tiszasason, Múzeumi Levelek, 43–44(1984), 28–52.
4 DANKÓ Imre, A toronygombokról és a toronygombiratokról = Vallási néprajz V. szerk.
DANKÓ Imre–KÜLLŐS Imola–MOLNÁR Ambrus, Debrecen, 1991, 182., 186.
5 DANKÓ, i. m.,198. Alulírott 2000-ben és 2003-ban közölt a témába vágó tanulmányt:
KESZEG Vilmos, Aranyosszéki gombiratok, Néprajzi Látóhatár, IX(2000), 389–416;
Erdélyi gombiratok, Református Szemle, XCVI(2003), 642–667.
Érdeklődésem hamarosan eléggé alábbhagyott, mert kiderült, hogy a nem református egyházak templom-toronyépítéseiben a gomb elhelyezése általában nem jár semmiféle különösebb megemlékezéssel, ünnepséggel. Hasonlóképpen a toronygombirat készítésére se fordítottak és fordítanak ma sem különösebb figyelmet. Sok esetben ilyet nem is csinálnak, s még kevésbé ünneplik meg elhelyezését, illetve felhelyezését a torony csúcsára.”6 A tanulmány a következő állításokat ismétli, illetve fogalmazza meg: 1. A torony a templom kiemelt strukturális és szimbolikus komponense, befejezése, a tornydísszel való ellátása a templomépítés elengedhetetlen, a hálaadásra alkalmat teremtő zárómozzanata. 2.
A toronygomb s benne az emlékirat elhelyezése egy vallásos-egyházi és egy világias (mesterségbeli ügyességet, szakértelmet igazoló) mozzanatot tartalmazó szertartás keretében történt. Az első mozzanat a hálaadást, a második a mesteremberek közreműködésének, szakértelmének morális és anyagi honorálását tette lehetővé. 3. A toronygombirat sajátos tartalmi szerkezettel rendelkezik;
formája általában prózaepikai, ritkábban verses; nem rendelkezik sajátos stílussal, frazeológiával. 4. Az emlékirat toronygombba helyezése, akárcsak emlékeztető írásnak az alapkőbe vagy falba való elhelyezése, építőáldozat szereppel rendelkezik.7
A toronygombirat mint az emlékirat sajátos változata egyidőben kettős közlési szándéknak igyekszik megfelelni. A templom gombjában elhelyezve a népi vallásosság részeként, az imához, könyörgéshez hasonlóan folyamatosan szakrális, fatikus és kommunikációs funkciót tart fenn. Emlékiratként pedig az írott szöveg funkcióival rendelkezik: ismereteket tárol és közvetít. S bár a szokás néhány évszázados múlttal rendelkezik, s az utóbbi fél évszázadban térvesztése látványos, sem történetét, sem funkcióit, sem elkészítésének, elhelyezésének, kicserélésének körülményeit, sem szövegtípusait nem ismerjük.
Kutatásaim folyamán az alábbi emlékiratokat sikerült azonosítanom:
Település Vallás Toronygombirat Keletkezés ideje
Szerző Marosvásárhely református nem került elő8 1. 1601 – Csíksomlyó katolikus nem került elő9 1600-as
évek eleje –
6 DANKÓ Imre, A református toronygombok elhelyezésének szokásai és a
toronygombiratok műfaji sajátosságai = Folklorisztika 2000-ben. Folklór–Irodalom–
Szemiotika. Tanulmányok Voigt Vilmos 60. születésnapjára. I., Bp., Eötvös Loránd Tudományegyetem, 2000, 284–285.
7 DANKÓ, i. m. (2000).
8 Meglétéről az 1668-ban elhelyezett emlékirat tett említést.
9 A 17. században a csíksomlyói kolostor toronygombjában is emlékirat volt elrejtve.
Kájoni János 1684-ben készült kéziratában, a 69. levél rektójában jegyzi fel, hogy Damokos Kázmér csíki gvárdián, erdélyi őr és coronai püspök a csíksomlyói templomban papokat szentelt fel. „Ha erről többet akarsz tudni, meg lathatod irva a Torony tetejen valo Gomb-ba, includalva, mely irast a Kereszt Gombjában tettünk.” KÁJONI János, Fekete könyv. Az erdélyi ferences kusztódia története, 1684, kiad.DOMOKOS Pál Péter, MADAS Edit, SZOVÁK
kornél, Szeged, 1991, 59. (Adattár 31). Az adatot Muckenhaupt Erzsébetnek köszönöm.
Nagybánya nem került elő10 1619 –
Marosvásárhely református van 2. 1668 Michael Kertzedi Alias Szőts, Keresztúri Mihály lelkész
Szilágysomlyó református nem került elő11 1766 –
Zabola református van12 1778 Pál László lelkész
Torda református nem került elő13 1782 –
Szárazajta református van 1783 –
Abrudbánya unitárius van 1784 Szabó Pál ref.
lelkész Agyagfalva unitárius nem került elő14 1804 –
Karácsonfalva unitárius van 1806 Végh Mihály lelkész
Vidombák evangélikus van 1812 Kis Séra István
Aranyosgerend református van 1815 –
Alsósófalva református van 1821 Bardotzi Lajos tanító
Marosvásárhely református van 3. 1822 Székely Márton
lelkész, Bátori István cancellista, Borosnyai Lukáts László gondnok
Torda református van 1. 1824 –
Torockó unitárius van 1828 Sebes Pál rector
Kercsed református van 1. 1829 Egei Kováts Sámuel
lelkész
Bögöz református nem került elő15 1841 –
A csíktapolcai származású ferences szerzetes, majd káplán, tudós ember, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, Gegő Elek Magyar- és erdélyországbani utazásának leírásában említi, hogy a kolostorban tartózkodva értesült az emlékirat pusztulásáról.
Feljegyzése szerint az 1694-es tatárdúlás megsemmisítette „17 körűl fekvő falukkal együtt az említettem könyvtárt, sőt a’ torony’ gömbjében rejtett irományokat is összehamvasztá”
akárcsak a székek és a családok levéltárát”. GEGŐ Elek, A’ moldvai magyar telepekről, Buda, 1838, 8. Ilyés Sándornak köszönöm, hogy felhívta figyelmem Gegő Elek leírására.
10 A latin nyelvű emlékirat meglétéről tudósít SZÁSZ Károly, Adatok a nagybányai képírók, kő- és fafaragók történetéhez = Emlékkönyv Kelemen Lajos születésének nyolcvanadik évfordulójára, Bukarest, Tudományos Könyvkiadó, 1957, 572.
11 „In Anno 1766, minekutánna a régi haranglábocska a sorvatagság miatt éppen ruinává vált, a templomnak occicentális végiben kőfundamentumra nagy, erős fákból új fatorony építtetett. A gombjába írás tétetett.” SZABÓ Lajos, A szilágysomlyói református templom története=Szilágysági Református Naptár az 1932. évre, Zilah, 1931, 62.
12 Pozsony Ferencnek köszönöm, hogy felhívta figyelmem az emlékiratra.
13 Gyöngyössi János verse címében utal arra, hogy a gomb üregébe zárt emlékezetírás mellékleteként készült.
14 Az 1628-ban épített torony „1804 esztendőben a Torony másfél öllel magasíttatván, újra szarvaztatott…Új Gombot készíttetett Tekintetes Détsfalvi Sándor József Úr 35 M.
forintokkal. Megmérettetvén azon Gomb Búzával lett három véka s fél”. (Azaz 70 liter.) A gombba emlékirat került. Márk Mihály lelkipásztor: Tornyunk története. Kézirat, egyházközség levéltára. Idézi: DÁVID László, Középkori templomok Udvarhely környékén, disszertáció, kézirat, Kolozsvár, Református Teológia Könyvtára, 1962, 42.
Piskolt református van 1842 –
Szilágynagyfalu református van16 1. 1857 –
Abrudbánya unitárius van 2. 1858 Rákosy I.
Székelydálya református van 1. 1863 –
Kolozsvár unitárius van 1. 1869 –
Lécfalva református van 1. 1878 Bodor Tivadar
Kercsed református van 2. 1879 Zsigmond Lajos
lelkész
Kálnok unitárius van17 1880 –
Felvinc református van 1881 Bögezi Toth Mozes
lelkész, Nádudvari László tanácsos Istvánháza református nem került elő18 1881 –
Káposztás-szentmiklós
református van 1. 1887 Szegő Ferenc
kántortanító
Máramaros-sziget
református van 1. 1892 \Szikszai Zoltán
lelkész\
Csernátfalu evangélikus van 1. 1895 Kiss Árpád lelkész
Négyfalu református nem került elő19 1895 –
Sepsibodok református van 1. 1900 Wass Lajos lelkész,
Fodor Sándor megyebíró
Nagysármás református van 1902 Gy. Ráday István,
gondnok
Székelydálya református van 2. 1905 Karácsony Sándor
lelkész
Kolozsvár unitárius van 2. 1906 építtető bizottság 5
tagja
Székelyudvar-hely
unitárius nem került elő20 1906 –
15 „A torony 1841-ben emeltetett / magasíttatott!/, miután az 1898-ban a toronygombban talált irat mutatja”. Aranykönyv, Bögöz, Egyházi levéltár. Idézi DÁVID, i. m., 1962, 82. A toronyra 1898-ban új gomb és csillag került, ekkor bukkant elő a korábban elhelyezett emlékirat (DÁVID László, A középkori Udvarhelyszék művészeti emlékei, Bukarest, Kriterion, 1981, 87).
16 1956-ban Szilágynagyfalu református templomának toronygombját vihar döntötte le.
Ekkor került napvilágra a gömbbe 1857-ben és későbbi renováláskor elhelyezett emlékirat:
Emlékjegyzék 1857-ből, Elek József tanító és családja. Az emlékiratokat az 1970-es években állambiztonsági alkalmazottak a zilahi állami levéltárba szállították. Az adatokat Major Miklós szolgáltatta.
17 Orbán F. Dezső unitárius lelkésznek köszönöm.
18 Az 1881-ben épült templom alapjába és gömbjébe is helyeztek el emlékiratot, folyóiratokat, pénzt. A pénzt a Lándorban lakó Kemény György ajándékozta. Az építkezésről és avatóünnepről Aszalos György lelkipásztor jegyzőkönyvben számolt be.
Levél, Vajda Domokos református lelkipásztor.
19 A gyülekezet tagjainak emlékezete szerint az 1895-ben felépült négyfalusi református templom toronygombja emlékiratot őriz. Az egyházközség presbiteri jegyzőkönyvének 48–
49/1892. számú határozata szerint az emlékiratot 150 példányban nyomtatták ki, egyet a templom alapkövébe, egyet toronygombjába helyeztek, 1-1 került az egyház, az egyházmegye és az egyházkerület levéltárába, a többit a hívek között osztották ki. Az adatot Juhász Péter lelkésznek köszönöm.
Torda református van 2. 1906 Nagy Mózes lelkész, Téglás István főgondnok, Mezei András kántor, Bethlen Bálint főispán
Somosd református nem került elő21 1909 –
Kraszna református van 1. 1909 Németh László
Oltszem református van 1. 1910 Gáll Sándor
énekvezér, Vitályos Gábor tanító Szilágynagyfalu református nem került elő22 2. 1912 –
Marosfelfalu református nem került elő 1. 1913 –
Oltszem református van 2. 1919 Erdős Gábor lelkész
Oltszem református nem készült másolat 3. 1923 –
Sepsibodok református van 2. 1923 Wass Lajos lelkész
Szilágypanit református van 1. 1923 Köpeczy Károly
lelkész
Nagyajta unitárius van 1924 Taar Géza lelkész
Aranyosszent-mihály
unitárius van 1926 Tóth József
kántortanító, Gálfi András lelkész, Árkosi Pál gondnok, Berekméri György ácsmester Nyárádgálfalva unitárius nem került elő23 1. 1926 –
Máramaros-sziget
református van 2. 1927 /Bede László
lelkész/
Gidófalva református van 1. 1929 –
Máramaros-sziget
református van 3. 1931 Papp József lelkész
Érkőrös református van24 1934 Fejér Károly lelkész,
id. Jászfalvi Lajos gondnok, Kecskés Pál kántor-tanító
20 Az unitárius templom tornyába 1906. november 1-jén Derzsi Árpád helyi bádogos helyezte el a toronygombot. Légmentes szelencébe tették az építés történetét és a keblitanács névsorát. Az információt Szedei Mózes lelkipásztornak köszönöm.
21 A jelenlegi gömböt 1990-ben tették fel. Ez alkalommal, a régi gömb kibontásakor tönkrement újságdarabokat találtak. A jelenlegi gömbbe újságot, pénzt tettek. Az új gömböt Somodi János maroskeresztúri mester készítette. Botos Csaba református lelkipásztor.
22 A torony gombjába helyezett mellékletek: A tantestület névsora 1897-ben, A község elöljáróságának névsora, A képviselőtestület névsora, K. Nagy Ferenc földbirtokos családja, Pungur Gyula családja, Emlékirat az 1912-es évi renoválásról.
23 A templom tornyát 1926-ban cinpléhvel fedték be. Halmágyi János lelkész emlékezete szerint a munkálatokat Tanászi Albert munkavezető irányította. A toronygombba ő helyezte az emlékiratokat tartalmazó leszurkozott dobozt. Az iratok között volt a falu története, az első világháborúban elesett férfiak névsora, az 1919-es történelmi fordulatot követő események leírása (a földek vallási hovatartozás szerinti szétosztása, a cigány lakosság felekezeti átorientálódása, küzdelem a felekezeti iskola megtartásáért). A gombot 1944 őszén orosz katonák lyuggatták össze. Török Elek lelkész-esperes közlése.
Küküllődombó unitárius van 1936 Pál Tamás lelkész
Fintaháza református van 1942 –
Kibéd református nem került elő25 1952 –
Szilágynagyfalu református nem került elő26 3. 1956 –
Lécfalva református van 2. 1957 Csorja Sándor
lelkész Vízakna református nem került elő27 1950-es
évek
–
Székelydálya református van 3. 1962 Bedő Áron lelkész Ádámos unitárius nem került elő28 1960-as
évek
Simén Domokos lelkész Oltszem református nem került elő29 4. 1971 Bartha Sándor
lelkész
Kercsed református van 3. 1974 Horváth Béla lelkész
Gyerővásárhely református van 1975 Székely Imre
lelkész, Kalló Huszár János gondnok Nyárádgálfalva unitárius nem került elő30 2. 1977 – Marosfelfalu református nem került elő31 2. 1978 –
24 Kurta–Tőtös Beáta lelkész hívta fel a figyelmem a közölt emlékiratra.
25 Geréb Attila lelkipásztor (Gyergyószentmiklós) közlése. Geréb Dénes lelkész szolgálata idején, 1952-ben újrabádogozták a kibédi templom tornyát. A felbontott gombban emlékiratot találtak. A mellékletekkel együtt sérült állapotban volt. A régi mellé új emlékiratot, pénzt helyeztek.
26 Az új gömböt Papp József bádogos készítette vörösrézből, 9.000 lej ellenében. 12 nagyfalusi lány húzta fel a magasba, 1956. szeptember 16-án. Jelenleg a gombban az alábbi feljegyzések találhatók: Az 1956-os templomfelújítás, Pataki József vállalkozóval kötött szerződés, Emlékirat a gömb feltételéről. A mellékleteket az egyháztanács elnöke presbiteri gyűlésen mutatta be. A névjegyzék az alábbi személyeket nevesítette: Hallianski Sámuel, a képviselőtestület tagja, Böckel Béla körorvos, Nagy Ferenc birtokos, családtagjai, alkalmazottai, Plugur Mariska, Fodor Béla lelkész-esperes, Kovács Imre segédlelkész, Somogyi B. János főgondnok, Székely Sándor gondnok, Bara Ferenc kántor, Nagy András, Szücs Mihály, Pipis Ferenc, Fórizs László, Kovács Ferenc, Somogyi Ferenc, Tőtős István, ifj. Kádár Pál, ifj. Ősz György, Marosi István, Keserű János, Rácz György, ifj. Somogyi Márton, Szabó Béla, Szabó János, Tőtős Márton, Benedek S. Mihály presbiter. Az emlékiratba az alábbi pénznemek kerültek: 1 db 1 banis, 1 db 3 banis, 1 db 5 banis, 1 db 10 banis, 1 db 25 banis érme, 1 db 100 lejes bankó. A korábbi emlékiratokat az 1970-es években állambiztonsági alkalmazottak a zilahi állami levéltárba szállították. Az adatokat Major Miklósnak köszönöm.
27A vízaknai református templom jelenlegi gömbjét Szöllösi József készítette. Tudomása szerint az 1950-es években emlékiratot helyeztek el a gömbben. Az 1980-as években a titkosrendőrség az archívum egyik részét lefoglalta és elvitte. Szántó Sándor református lelkész közlése.
28 Az adatot Simén Domokos unitárius lelkésznek köszönöm.
29 Egyed Sándor református lelkész jóvoltából rendelkezünk az emlékirat kivonatával.
30 A nyárádgálfalvi templom külső és belső javítására 1968-ban került sor. A torony fedelét 1977-ben rozsdátlanították, ekkor újították fel a toronygombot is. A gombot egy erdőszentgyörgyi cigány mester készítette el. A gombba kerültek az egyházi földek visszaszerzéséről, az elvándorlásról, a korabeli helyzetről szóló fejegyzések.
Az adatokat Török Elek lelkész-esperesnek köszönöm.
Makfalva református van 1980 Kakassy Árpád lelkész
Székelyszent-miklós
unitárius nem került elő32 1986 –
Bikafalva református van 1989 Albert Sándor
lelkész Máramarosszig
et
református van 4. 1991 Sipos István lelkész
Szilágypanit református van 2. 1991 Bodgán János
lelkész
Gidófalva református van 2. 1995 Elekes Tibor-Zsolt
lelkész
Bálványosvár-alja
református van 1996 Szabó László lelkész
Apatelek evangélikus nincs33 20. század
eleje elkészült a templomtető összes bádogrészeinek javítása…a nagy toronygömbjét az 1978 és 1979. évben konfirmált adományaként kicserélték.” Vajda Domokos református lelkész.
32 A gömböt 1986-ban újították fel. Péter József lelkész iratot helyezett bele. Az idősek szerint „valami írást a lelkész beletett”, az egyházi levéltárban azonban másolat nem maradt róla. Biró Lajos unitárius lelkész.
33 A település evangélikus lakossága emlékszik az alapítási okiratnak, kenyérnek, bornak (!) és érvényben lévő aprópénznek a toronygombba helyezésére. Az egyházközség gondnoka szerint az 1980-as évek elején végzett renoválás alkalmával felnyitották a glóbuszt, hogy a mellékleteket felújítsák, a gömbben azonban semmit sem találtak. A 2001. évi renoválás alkalmával újra ellenőrizték, az eredmény újra ugyanaz volt. A gömböt a Zimándújfalun lakó Óbis Sándor ezermester nyitotta fel, aki a környéken több protestáns templomot renovált.
Szecseleváros evangélikus nem került elő39 20. század
eleje
–
Szederjes református nem került elő40 – –
Vajdakamarás református nem került elő41 1940–50-es évek
–
Zágon református nem került elő42 – –
Összesen 91 emlékiratot sikerült azonosítani, 67 településről.
Természetesen az emlékiratnak gömbbe való elhelyezése jóval elterjedtebb volt.43
Feltételezése szerint az egyházi irattár egy része, amely az okiratot is tartalmazhatta, elkeveredett az egykori szlovák nyelvű iskola irataival, s a padláson van, hozzáférhetlen helyen. Horváth Csaba lelkipásztor.
34 Szász Lajos (sz. 1911) helybéli lakos közlése.
35 A vászonba csomagolt emlékirat – egy idős egyházfi emlékezete szerint – a templomépítés és javítás dátumát tartalmazza, a lelkipásztort nevezi meg. Az információt Kozma Endre lelkipásztornak köszönöm.
36 Az információt Ladányi Sándor lelkipásztornak köszönöm. A hívek az 1970-es években említették. 1990-ben a harangláb gombjába helyeztek el emlékiratot.
37 Az információt Móra László Tibor lelkipásztornak köszönöm.
38 Az egyházközség irattárában nincs gombirat meglétére való utalás. Az idős hívek emlékezete szerint a gömbbe fényképeket helyeztek. Kiss Pap Ákos unitárius lelkész.
39 Daragus Endre evangélikus lelkész levélbeli közlése. A templom tornyát 1970-ben javították. A gomb állapota miatt a gombirat annyira átázott, hogy olvashatatlan állapotba került. Nincs tudomás arról, hogy 1970-ben helyeztek-e el újabb gombiratot.
40 Furcsa Béla presbiter tudomása szerint az 1900-as évek elején emlékirat és pénz volt a gömbbe helyezve. Orbán Dániel református lelkész.
41 Orbán János 80 éves személy szerint a II. világháború idején a leventék madarakra lőve több helyen kilyukasztották a gömböt. A háború után fel kellett újítani. Egy lapra ráírták a 12 presbiter, a gondnok és a lelkész nevét, ezt helyezték el a gömbben. 1990 nyarán egy vihar letörte a toronysisakot. Az irat elveszett. Ekkor nem helyeztek el újat. Tóth Árpád református lelkész.
42 Az emlékiratot üvegbe zárva helyezték el. Az információt Márk Sándor lelkipásztornak köszönöm.
43 Itt mondok köszönetet Demeter József (Szászrégen), Faragó Ernő (Ördöngösfüzes), Fülöp Ernő (Mezőkirályfalva), Incze András (Boldogfalva), Kató Ibolya (Illyefalva), Keszegh András (Vámosgálfalva), Kurta–Tőtös Beáta (Sződemeter), Lőrincz Konrád (Marosgombás), Lukácsy Szilamér (Erdőcsinád), Márton János (Bonchida), Pál Attila (Magyarsülye, Nagymedvés), Páll Botond (Disznajó), Soós József (Medgyes), Szatmári Szilárd (Magyarózd), Székely József (Magyarózd), Vajda Dániel (Tacs) református, Biró Lajos (Siménfalva), Farkas Ferenc (Rugonfalva), Jakab Dénes (Szentábrahám), Kiss Alpár (Barót), Kiss Károly (Medgyes), Kovács Sándor (Küküllőszéplak, Szőkefalva), Molnár Attila (Ikland, Székelykál), Szén Sándor (Jobbágyfalva), Szombatfalvi József
A 37 településről felbukkant 59 emlékiratot a bennük szereplő tartalmi
(Székelykeresztúr) unitárius, Horváth Csaba (Pankota), Raduch Zsolt (Brassó) evangélikus lelkészeknek, akik arról értesítettek, hogy településükön nincs tudomás gombirat meglétéről.
Kolozsvár
Az építészeti s ezen belül a vallásos építészeti szakmunkák gyakran kitérnek a templomtorony szerkezeti elemeire, valamint díszei, a kereszt, a csillag és a kakas jelentésére, jelentőségére. A templomok morfológiai felépítése, korábbi és recens ábrázolásai,44 a hozzájuk való viszonyulás annak bizonyítéka, hogy a szerkezeti elemek jelentése és funkciója sajátos.45
Debreczeni László az 1930. évi Erdélyi Magyar Református Naptárban értekezett a műemlék épületek megóvásáról. A református hívekben tudatosítani kívánta, hogy a templomok évszázados építészeti értékek, épp ezért nem bontani, hanem restaurálni kell őket.46 Az elmúlt évszázad során Huszka József 1885-ben a freskókra, Kós Károly 1935-ben az építőművészetre, Balogh Ilona 1935-ben a fatornyokra,47 Palotay Gertrúd 1938-ban a templomi textíliákra, Vámszer Géza 1938-ban a templomművészet „népi elemeire,” Kelemen Lajos 1945-ben a mennyezet- és karfestményekre hívta fel a figyelmet.48 Az egyház-, a művészettörténeti irodalom részletesen nem tért ki a toronygombiratokra.
Bár a toronygombiratok az egyháztörténet és az egyházi művészettörténet számára számos adatot és tényt szolgáltatnak, jelen elemzés néprajzi és antropológiai szempontok segítségével közeledik a gombiratokhoz.
Az elemezés több módszert vesz alapul. A tartalomelemzés (content analysis) módszere a 20. század első felében jelent meg, a 20. század közepén terjedt el a tömegközlés, továbbá az irodalmi és köznapi kommunikáció rejtett jelentéseinek feltárására. Alkalmazása által egy nagyszámú minta ismétlődő elemeinek kevés számú kategóriába (motívumokba) való sorolásával olyan következtetések vonhatók le, amelyek a szövegekben nincsenek nyíltan kimondva.49 Az 59 toronygombiratot és a rájuk vonatkozó lokális tudást
44 DEBRECZENI László, Erdélyi református templomok és tornyok. Kolozsvár, Az Erdélyi Ref. Egyházkerület Iratterjesztése, 1929; BALOGH Ilona, Magyar fatornyok. A magyar faépítészet emlékei Erdélyben, Budapest, Néprajzi Füzetek I. (II. kiadás), 1935; SZABÓKY
44 DEBRECZENI László, Erdélyi református templomok és tornyok. Kolozsvár, Az Erdélyi Ref. Egyházkerület Iratterjesztése, 1929; BALOGH Ilona, Magyar fatornyok. A magyar faépítészet emlékei Erdélyben, Budapest, Néprajzi Füzetek I. (II. kiadás), 1935; SZABÓKY