A kvótarendszer rövid bemutatása

In document Miniszteri rendeletek (Pldal 30-35)

Az Európai Unió a tejkvóta rendszert 1984-ben vezette be. A kvótarendszer az egyetlen olyan elem volt a 2004. évi tejtámogatás bevezetéséig, amely a tejtermelõi rétegre közvetlen hatást gyakorolt.

A tejkvóta rendszer alapvetõen a megtermelt nyerstej mennyiségének szabályozásával, illetve egyéb piacszabályozási eszközökkel garantálja a piaci egyensúly megteremtését és fenntartását. Az Unió a kvótán felül termelt mennyiségek el-helyezésének költségét a túltermelést elõidézõ tejtermelõkkel térítteti meg, a fizetési kötelezettség kiszabása révén.

A KAP egymást követõ reformjainak következtében a kvótarendszer érvényességét 1992-ben elõbb a 2007/2008-as, majd 2003-ban a 2014/2015-ös kvótaévig hosszabbították meg.

2.1. Jogszabályi háttér

A tejkvóta rendszer mûködésére vonatkozó elõírásokat az alábbi jogszabályok tartalmazzák:

– a Tanács 1788/2003/EK rendelete (2003. szeptember 29), a tej-és tejtermék ágazatban illeték megállapításáról;

– a Bizottság 595/2004. rendelete (2004. március 30.) a tej és tejtermék ágazatban illeték megállapításáról szóló 1788/2003/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról;

– 2003. évi LXXIII. törvény a mezõgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcso-lódó eljárás egyes kérdéseirõl és az ezzel összefüggõ törvénymódosításokról;

– 141/2003. (IX. 9.) Korm. rendelet az Európai Unió Közös Agrárpolitikája magyarországi végrehajtásában, illetve a nemzeti agrártámogatási rendszerben érintett ügyfelekkel összefüggõ ügyfélregiszter létrehozásáról és az ezzel kapcsolatos nyilvántartásba vételrõl;

– a tehéntej termékpálya szabályozásában alkalmazott kvótarendszerrõl szóló 69/2004. (IV. 29.) FVM rendelet (a to-vábbiakban: rendelet).

510 FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ 3. szám

2.2. A kvótarendszer mûködtetésében részt vevõ szervezetek elérhetõsége:

Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Ügyfélszolgálat – Hatósági feladatok ellátása Székhely: 1095 Budapest IX., Soroksári út 22–24.

Levelezési cím: 1385 Bp. 62. Pf.: 867

Telefon: 06-1-374-3603, 06-1-374-3604

Fax: 06-1-475-2114

e-mail: ugyfelszolgalat@mvh.gov.hu Weboldal: www.mvh.gov.hu

Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft. – Adminisztratív feladatok ellátása Cím: 2101 Gödöllõ, Dózsa György út 58.

Telefon: 06-28-515-569

Fax: 06-28-515-550

e-mail: ugyfelszolg@atkft-kvota.hu Weboldal: www.atkft.hu

2.3. A kvótarendszer mûködése

Az Európai Unió minden egyes tagállama számára meghatározza az országos referencia mennyiséget (országos kvó-tát), és az ahhoz tartozó referencia zsírtartalmat, amelyet az szétoszthat a tejtermelõk között. A kiosztott egyéni referen-cia mennyiségek (egyéni kvóták) az illetõ tejtermelõk tulajdonába kerülnek, azokkal a vonatkozó jogszabályok keretein belül szabadon rendelkeznek.

Az egyéni kvótamennyiség behatárolja a tejnek vagy tejtermékeknek tejegyenértékben kifejezett azon mennyiségét, amelyet az adott tejtermelõ jogkövetkezmények alkalmazása nélkül értékesíthet, akár a felvásárlónak történõ beszállítás, akár a végsõ fogyasztóknak történõ közvetlen értékesítés formájában.

A kvóta kilogrammban kerül megállapításra. A kvótateljesítés mértékének meghatározása során a literben mért mennyiségek, a szükséges átszámítási mûvelet elvégzése után, kilogrammban kerülnek elszámolásra és nyilvántartásba.

A térfogat (liter) tömegre (kilogramm) történõ átváltására az alábbi képletet kell alkalmazni:

a tej literben megadott mennyisége / 0,971 = a tej mennyisége kilogrammban Tehát:

1 kilogramm tej = 0,971 liter tej

2.3.1. A kvóták típusai

Országos referencia mennyiség (országos kvóta):

Alapja az Európai Unió és a Magyar Köztársaság között megkötött csatlakozási szerzõdésben megállapított országos referenciamennyiség, amely összesen 1 947 280 tonna. Az országos referenciamennyiség (országos kvóta) beszállítási és közvetlen értékesítési kvótából áll, amelyek egymáshoz viszonyított aránya kvótaévenként változhat a termelõk kéré-sére történõ végleges és ideiglenes átcsoportosítások révén. A végleges átcsoportosítási kérelmek alapján az Európai Unió Bizottsága rendeletben határozza meg az országos kvóta megoszlását.

Országos referencia zsírtartalom:

Az országos referencia mennyiséghez országos referencia zsírtartalom tartozik, amely 3,85% (tömegszázalék)-ban került meghatározásra.

Egyéni referencia mennyiség (egyéni kvóta):

Az egyéni referencia mennyiségnek két típusa van:

Beszállítási kvóta:a felvásárlók részére értékesíthetõ, kizárólag nyers, a hûtésen kívül más eljárásnak alá nem vetett folyadéktej mennyiségét tömegegységben meghatározó szabályozási elem;

Közvetlen értékesítési kvóta:a végsõ fogyasztók részére közvetlenül értékesíthetõ tej mennyiségét tömegegység-ben, és/vagy egyéb tejtermékek értékesíthetõ mennyiségét alapanyagtejre átszámítva tömegegységben meghatározó szabályozási elem.

Az adott kvótaévben, a tejtermelõ rendelkezésére álló egyéni referencia mennyiségrõl az MVH a lezárt kvótaév utáni május 15-ét követõ 60 napon belül hatósági bizonyítványt (kvótaigazolást) ad ki. A fenti határidõ abban az esetben tart-ható, amennyiben a megadott határidõig beszállítás esetén a felvásárló, közvetlen értékesítés esetén a termelõ hibátlan jelentést nyújt be.

3. szám FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ 511

Egyéni referencia zsírtartalom:

Az egyéni referencia mennyiséghez tartozó zsírtartalom, mely tejtermelõnként külön került meghatározásra. Jelentõ-sége az értékesített tej mennyiségének meghatározásában van, mely a zsírkorrekció elvégzésével kerül kiszámításra.

Közvetlen értékesítési kvótához nem tartozik egyéni referencia zsírtartalom.

Országos kvótatartalék:

Az országos referenciamennyiség tejtermelõk számára ki nem osztott része. Az országos tartalék nagysága módosul-hat a kvótamegvonás vagy a lemondás révén. Az országos kvótatartalék minimális nagyságát a földmûvelésügyi és vi-dékfejlesztési miniszter rendeletben szabályozza. A tartalékból kizárólag pályázat útján, az MVH által megjelentetett közlemény alapján igényelhetõ egyéni kvóta. Az országos tartalék kvótatípusok (beszállítási, illetve közvetlen értékesí-tési) szerint megbontva tartalmaz kvótamennyiséget.

2.3.2. A kvóták kihasználása

A tejtermelõ az adott kvótaévre vonatkozóan rendelkezésére álló egyéni kvótát jogkövetkezmények nélkül 70–100%

közötti mértékben teljesítheti. A beszállítási kvóta vonatkozásában a felvásárlók éves jelentése alapján, közvetlen érté-kesítési kvóta esetén a termelõ jelentései alapján kerül a kihasználás értékelésre.

A kvótateljesítés mértékét, amelyet beszállítási és közvetlen értékesítési kvótákra külön-külön kell meghatározni, az MVH a lezárt kvótaév utáni május 15-ét követõ 60 napon belül határozatban állapítja meg. A fenti határidõ abban az esetben tartható, amennyiben a megadott határidõig beszállítás esetén a felvásárló, közvetlen értékesítés esetén a termelõ hibátlan jelentést nyújt be.

Beszállítási kvóta esetén:

A beszállítás esetén az értékesített tej mennyiségét elõbb literrõl kg-ra kell átváltani a 2.3. pontban található képlet se-gítségével, majd a termelõ egyéni referencia zsírtartalmának és az értékesített tej tényleges zsírtartalmának a különbsége alapján termelõnként korrigálni kell. A korrekciót az MVH végzi el a felvásárlók éves bevallásai (kimutatásai) alapján.

Ez a számított érték jelenti a kvótateljesítés mértékét.

Zsírtartalom szerinti korrekció

A tejkvóta rendszerben a tej zsírtartalmát is nyilván kell tartani. Minden egyes tejtermelõ számára, tömegszázalékban (m/m %) kifejezett referencia zsírtartalom kerül megállapításra a beszállítási kvótához kapcsolódóan. Az értékesített tej tényleges zsírtartalmának meghatározása után, a tényleges és a referencia zsírtartalom értékei közti különbség alapján az értékesített tej mennyiségi korrekcióját kell elvégezni. A korrekció utáni, számított érték lesz a kvótateljesítés mértéke-ként nyilvántartva.

Pozitív korrekció

Amennyiben a tényleges zsírtartalom és a referencia zsírtartalom értékei között pozitív különbség van (azaz a tényle-ges zsírtartalom magasabb a megállapított referencia zsírtartalomnál), pozitív korrekciót kell elvégezni oly módon, hogy a beszállított tej mennyiségét 0,18%-kal kell növelni a zsírtartalmak közötti eltérés minden egyes 0,1 grammja után (1. sz. példa).

Negatív korrekció

Amennyiben a tényleges zsírtartalom és a referencia zsírtartalom értékei között negatív különbség van (azaz a tényle-ges zsírtartalom alacsonyabb a megállapított referencia zsírtartalomnál), negatív korrekciót kell elvégezni oly módon, hogy a beszállított tej mennyiségét 0,18%-kal kell csökkenteni a zsírtartalmak közötti eltérés minden egyes 0,1 grammja után(2. sz. példa).

Közvetlen értékesítési kvóta esetén:

A közvetlen értékesítési kvóta kihasználásának a mértékét a termelt és értékesített tej és/vagy más tejtermékek (a ren-delet 1. § (3) bekezdésb)pontja) mennyisége alapján kell megállapítani. Ennek során az alábbi átváltási képleteket kell alkalmazni:

1 liter értékesített tej = 1/0,971 kg tej,

1 kg vaj = 22,5 kg tej,

1 kg tejszín = 0,263 kg tej x a tejszín zsírtartalmával (%),

1 kg tejföl = 0,263 kg tej x tejföl zsírtartalma %-ban, tömegben kifejezve,

1 kg túró = 5 kg tej (amennyiben csak túró értékesítése történt, tejföl értékesítése nélkül), 1 kg joghurt = 1 kg tej,

1 kg sajt = 10 kg tej

512 FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ 3. szám

Amennyiben a tejtermelés volumenét az érintett tejtermelõ nem tudja hitelt érdemlõen bizonyítani, illetve tejtermelé-sérõl éves jelentés (kimutatás) sem áll rendelkezésre, az MVH a termelt tej mennyiségét helyszíni ellenõrzés során becs-léssel állapítja meg. A szakmai szervezetek véleményét alapul véve a hazai tejtermelésben részt vevõ két legjelentõsebb fajta esetében a becslésnél alkalmazandó értékek az ellenõrzéséhez kapcsolódóan a következõk:

– holstein-fríz (fajtakód: 220-225) fajtakör esetében 6702 kg / kvótaév, – magyartarka (fajta kód: 010-015) fajtakör esetében 4270 kg / kvótaév,

– magyartarka és/vagy a holstein-fríz fajta 50%-nál kisebb hányada esetén 4270 kg / kvótaév.

A becsléssel megállapított termelési szintet az alábbi tételek csökkentik:

– az adott gazdasághoz tartozó személyek fogyasztása: 1 kg tej / fõ / nap, – a borjak takarmányozására felhasznált tejmennyiség: 10 kg / borjú / nap.

2.3.3. A kvóta túlteljesítése

A rendelkezésre álló egyéni kvóta túllépése esetén (100% feletti teljesítés), a kvótán felül, illetve kvóta nélkül érékesí-tett tej utáni fizetési kötelezettséget az MVH határozatban állapítja meg.

Országos túltermelés (az országos kvóta túllépése) esetén az illetéket, a túlteljesítés mértékében teljes egészében azo-kat a termelõket terheli, akik a nemzeti referenciamennyiség (a beszállítási, illetve a közvetlen értékesítési típusra kü-lön-külön számítva) túllépéséhez hozzájárultak. A fizetési kötelezettség összegének megállapítása a zsírtartalom alapján végzett korrekciót, amennyiben erre lehetõség van, a felvásárlói szintû kompenzációt, valamint az országos szintû kom-penzációt követõen történik.

Az EU elõírásai szerint az illeték maximális összege, a tej 100 kilogrammjára vetítve az alábbi lehet:

2005/2006-os idõszakra 30,91€-nak megfelelõ Ft*;

2006/2007-es idõszakra 28,54€-nak megfelelõ Ft*;

2007/2008-as és azt követõ idõszakokra 27,83€.-nak megfelelõ Ft*.

* Aktuális árfolyamon számolva.

A határozat ellen, a tejtermelõ annak kézhezvételétõl számított 15 napon belül az MVH elnökéhez fellebbezést nyújt-hat be, a 2.2. pont alatti címen.

A beszállítási, illetve a közvetlen értékesítési kvótatípusok kihasználásának megállapítása során nem lehetséges a két típus közti kompenzáció. A fizetési kötelezettség összegét a két kvótatípusra külön – külön kell kiszámítani.

2.3.4. A kvóta alulteljesítése (70% alatt)

Alulteljesítés (azaz a 70% alatti teljesítés) esetén a tejtermelõtõl a 70% alatti, nem teljesített egyéni kvóta az országos kvótatartalék javára megvonásra kerül a lezárt kvótaévet követõ április elsejével, amelyrõl az MVH határozatban értesíti a tejtermelõt(3. sz. példa).

A határozat ellen, a tejtermelõ annak kézhezvételétõl számított 15 napon belül az MVH elnökéhez fellebbezést nyújt-hat be, a 2.2. pont alatti címen.

A fentiek alapján megvont kvóta a megvonás elõtti mértékig visszaadásra kerül a megvonás kvótaévét követõ kvótaév kezdetétõl, abban az esetben, ha a tejtermelõ a kvóta megvonásának évében a megvonás elõtti kvóta legalább hetven szá-zalékát teljesíti(4. sz. példa). A csökkentett kvóta túllépését, országos túlteljesítés esetén, illetékfizetési kötelezettség terheli.

2.3.5. A kvóta nem teljesítése (0%)

A teljes kvótamennyiség az országos kvótatartalék javára legkésõbb a lezárt kvótaévet követõ naptári év április elsejé-vel megvonásra kerül attól a tejtermelõtõl, aki a rendelkezésére álló kvóta terhére az adott és az azt követõ kvótaévben egyáltalán nem termelt és értékesített tejet vagy tejterméket. Amennyiben a tejtermelõ a kvóta megvonásáig tejet (vagy tejterméket) termel és értékesít, a megvont kvóta az igazolt értékesítés mértékéig, de legfeljebb a megvonás elõtti mérté-kéig, a termelõ írásbeli kérelmére (amelyet a 16. sz. mellékletben található K1093 formanyomtatványon kell kérelmezni) visszaadásra kerülhet a megvonás kvótaévét követõ kvótaév kezdetétõl (5. sz. példa). A csökkentett kvóta túllépését, or-szágos túlteljesítés esetén, illetékfizetési kötelezettség terheli.

2.3.6. Mentesség az alulteljesítés esetén alkalmazandó jogkövetkezmények alól

A tejtermelõ mentesül a kvótakihasználás kötelezettsége alól, ha a rendelkezésére álló kvóta nem teljesítése elhárítha-tatlan külsõ ok miatt következett be.

Amennyiben a tejtermelõ gazdaságban a tejtermelés volumenét befolyásoló, a 109/2004. (VI. 9.) FVM rendelet alap-ján elháríthatatlan külsõ oknak (vis maior-nak) minõsülõ esemény történt, azt a 14. sz. mellékletben szereplõ K1091-es

3. szám FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ 513

formanyomtatványon lehet bejelenteni az ÁT Kft-hez. Az elháríthatatlan külsõ okot annak keletkezésétõl számított 30 napon belül, akadályoztatás esetén – amelyet szintén igazolni kell – az akadály elhárulását követõ 30 napon belül, de legkésõbb a kvótaévet követõ 45 napig lehet bejelenteni. A kvótaév végét követõ 45 napon túl már semmilyen esetben sincs lehetõség – akadályoztatás esetén sem! – avis maioresemény és a hozzá kapcsolódó kérelem benyújtására.

A határidõn túl benyújtott kérelem elutasításra kerül.

Az elháríthatatlan külsõ ok elismerésérõl az MVH vis maior bizottsága dönt, a 109/2004. (VI. 29.) FVM rendeletben lefektetett elõírások figyelembe vételével. Elháríthatatlan külsõ okként elfogadható különösen: az ügyfél halála vagy tartós munkaképtelensége, illetve az állatállományt sújtó járványos megbetegedések.

A 13.400 kg-ot meg nem haladó közvetlen értékesítési kvótával rendelkezõ tejtermelõk esetében a 70% alatti teljesí-tésre vonatkozó jogkövetkezmények nem kerülnek alkalmazásra. Nem teljesítés esetén (0%) a 2.3.5. pontban foglalt jog-következményeket azonban alkalmazni kell!

2.4. Jogkövetkezmények

Azon tejtermelõkkel és felvásárlókkal szemben, akik a vonatkozó közösségi és hazai jogszabályokban, illetve a kvó-taszabályzatban foglalt elõírásokat megsértik, a jogszabályokban meghatározott jogkövetkezmények alkalmazandók, amelyeket az MVH határozatban állapít meg. A pénzbeli büntetésrõl a 2003. évi LXXIII. törvény 37/B. § (1) bekezdése rendelkezik, amelynek értelmében a magánszemély ügyfél százezer forintig, más ügyfél kétszázezer forintig terjedõ mu-lasztási bírsággal sújtható.

A határozat ellen, a tejtermelõ, illetve felvásárló annak kézhezvételétõl számított 15 napon belül az MVH elnökéhez fellebbezést nyújthat be, a 2.2. pont alatti címen.

A kvóta (vagy annak egy része) ellentételezés nélkül megvonásra kerül az országos tartalék javára attól a termelõtõl, aki:

– kvótájához a jogszabályi elõírások megkerülésével jutott, – aki az egyéni kvótát az elõírt mértékben nem használta ki,

– aki a közvetlen értékesítésre vonatkozó éves kimutatást a megszabott határidõn belül, a külön felszólítás ellenére sem küldi meg.

Az MVH rendeletben meghatározott bírságot szab ki, vagy egyéb jogkövetkezményeket (pl. mulasztási bírság) alkal-maz azokkal a tejtermelõkkel és felvásárlókkal szemben, akik:

– nekik felróhatóan, a valóságnak nem megfelelõ adatokat adtak meg kimutatásaikban;

– az éves vagy havi kimutatásukat nem, vagy késve küldték meg;

– a 69/2004. (IV. 29.) FVM rendelet 7. és 14. §-a szerinti bejelentési (bejelentkezési, változás-bejelentési) adatszol-gáltatási kötelezettségét késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal, vagy hiányosan teljesíti;

– a 141/2003. Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése szerinti bejelentési (bejelentkezési, változás-bejelentési) adatszol-gáltatási kötelezettségét nem teljesíti;

– a 69/2004. (IV. 29.) FVM rendelet 15. § (2) bekezdése szerint a támogatás igénybevételével összefüggésben a jog-szabályokban elõírt bizonylatok kiállítását, illetve könyvek, nyilvántartások vezetését elmulasztja, vagy a bizonylatokat az elõírásoktól eltérõen állítja ki, a könyveket, nyilvántartásokat hiányosan vagy az elõírásoktól eltérõen vezeti;

– jelen közlemény 4.3.6. pontja szerinti iratmegõrzési kötelezettségének nem tesz eleget;

– az ellenõrzést a megjelenési kötelezettség elmulasztásával, az együttmûködési kötelezettség megsértésével vagy más módon akadályozza.

Az MVH a megállapított fizetési kötelezettség nem, vagy késedelmes teljesítése esetén egyéb jogkövetkezményeket (pl. késedelmi kamat) alkalmazhat.

2.5. Jelentõsebb dátumok

Április 1.: Kvótaév kezdete.

Minden hónap 15-e: Felvásárlók elõzõ havi beszállításokra vonatkozó kimutatásának beküldési határideje;

Május 10.: A közvetlen értékesítésrõl szóló éves kimutatás benyújtásának határideje;

A felvásárlók éves kimutatásának beküldési határideje;

Augusztus 31.: A megállapított fizetési kötelezettség teljesítésének végsõ határideje;

December 31.: Az ideiglenes átengedés iránti kérelmek benyújtásának határideje;

A két kvótatípus közti végleges átcsoportosítás iránti kérelmek benyújtásának határideje;

A végleges átruházás iránti kérelmek benyújtásának határideje;

Február 28.: A két kvótatípus közti ideiglenes átcsoportosítás iránti kérelmek benyújtásának határideje;

Március 31.: Kvótaév vége.

[Az ezen a napon a termelõ rendelkezésére álló (használatában lévõ) kvóták összege képezi a tejtámogatás alapját.]

514 FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ 3. szám

In document Miniszteri rendeletek (Pldal 30-35)