4. PRENOMINÁLIS VONATKOZÓ SZERKEZETEK
4.2. A BASZK NYELV
4.2.1. A BASZK NYELVNEK ÉS A VONATKOZÓ SZERKEZETEINEK AZ ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI
A baszk nyelv SOV szórendű. A greenbergi osztályozás (III/Po/GN/NA) szerint nem inkonzisztens SOV nyelv, mert bár névutók (posztpozíció) vannak, és a birtokos megelőzi a birtokot (GN), a melléknév a módosított főnév mögött (NA) foglal helyet (Greenberg 1963:
109). A baszk ergatív nyelv (Liao 2000) és pro-ejtő (Duguine 2012: 333).
A baszkban a prenominális vonatkoztatás mellett posztnominális stratégia is van, ez főleg a modern keleti nyelvjárásokra jellemző, lásd Hualde–Ortiz de Urbina (2003: 766). A posztnominális stratégiának két fajtája van: 1. vonatkozó névmásos (zein ’aki, amely’, Hualde–Ortiz de Urbina 2003: 810, Rebuschi 2004), de ez a XIX. század végére kihalt, 2.
„űrstratégiás”, amely olyan, mint a prenominális, lásd Hualde–Ortiz de Urbina (2003: 766).
Keenan-Comrie (1977: 76), MallinsonBlake (1981: 276) és Liao (2000: 134) viszont csak a prenominális vonatkoztatásúnak tartja a baszkot. Emellett nincs belső fejes vonatkoztatás, vö.
Hualde–Ortiz de Urbina (2003: 766).
A baszkban van mondatjellemző, az -(e)n elem, amely egyesek szerint rokon a genitivusszal (-en), viszont Hualde–Ortiz de Urbina (2003) úgy véli, fonológiai okokból ez kétséges, hiszen a mondatjellemző -n is lehet. A mondatjellemző a segédigéhez kapcsolódik, és a tagmondat szélén áll, de a múlt idő toldaléka, amely a mondatjellemzővel azonos alakú -(e)n, nem kapcsolódik össze a mondatjellemzővel.
A baszk vonatkozó tagmondat általában finit, de van non-finit vonatkoztatás is, lásd Vicente (2002). A függő (ferde) esetű és birtokos vonatkoztatást nem tartja lehetségesnek Keenan-Comrie (1977: 76), Lehmann (1986) és Liao (2000: 139), azonban Vicente (2002), Hualde–Ortiz de Urbina (2003) és Wu (2008) szerint korlátozottan, de előfordulhatnak. A nyelvben egyeztetési jegyek révén nyilvánul meg a rezumptív stratégia, és Lehmann (1986:
674) szerint csak azokat a pozíciókat tudja vonatkoztatni, amelyek meg tudnak jelenni egyeztetési morfémákban az igén. Többnyire rejtett rezumptív névmások vannak a baszkban, de van példa nyílt visszamaradó névmásra is, viszont ritka, lásd Hualde–Ortiz de Urbina (2003), akinek a kivételével a rezumptív névmási stratégiát a leírások kizárják, azaz ott szerintük nyílt visszamaradó névmás nem jelenhet meg. Ilyenkor vagy a mutató névmási hura vagy a nyomatékos használatú személyes névmás, a bera használatos. A bera azonban többnyire a nyugati nyelvjárásokban használatos, de előfordulása ritka (Martínez Arreta 2009).
4.2.2. A VONATKOZTATÁSI HIERARCHIA A BASZK VONATKOZÓ SZERKEZETNÉL
A baszk nyelv a hasonlítás kivételével az ergatív nyelvekre kidolgozott módosított vonatkoztatási hierarchia öt szintjét tudja vonatkoztatni.
Abszolutív vonatkoztatás (ABS) Vicente (2002: 10)
(66) [Gukj harik ei eman di-zkii-ok-guj-n]
mi-Erg DemSg3Dat Űr ad AuxPresPerf-AbsPl3-Sg3Dat-ErgPl1-Comp liburu-aki
könyv-PlArtDef
’(azok) a könyvek, amelyeket neki adtunk’
Ergatív vonatkoztatás (ERG): Liao (2000: 135)
(67) [_i neska-rik pelota-j eman d-ij-ok-i-n]
Űr lány-Dat labda-Abs ad AuxPresPerf-AbsSg3-DatSg3-ErgSg3-Comp gizon-ai
férfi-SgArtDef
’a(z a) férfi, aki a lánynak adta a labdát’
Részeshatározói vonatkoztatás (IO): Liao (2000: 135)
(68) [gizon-a-kk _i pelota-j férfi-SgArtDef-Erg Űr labda-Abs
eman d-ij-oi-k-n] neska-i
ad AuxPresPerf-AbsSg3-DatSg3-ErgSg3-Comp lány-SgArtDef ’a(z a) lány, akinek a férfi odaadta a labdát’
Függő (ferde) esetű vonatkoztatás (OBL)
Rezumptív névmással: a példa elfogadható az anyanyelvi beszélők egy része számára, de a használata kétséges a természetes nyelvi szituációkban (Hualde–Ortiz de Urbina 2003: 782):
(69) %Amerika-ra joan da [berairekin ezkondu nahi izan A.-All megy AuxPerf PerSg3-Com házasodik akar AuxPerf zen-u-en] mutilai
AuxMúltErgPl2-Comp fiú
’Amerikába ment a(z a) fiú, akivel ti házasodni akartatok.’
Birtokos vonatkoztatás (GEN)
Csak akkor lehetséges, ha a birtokos az alanyi (abszolutívuszi) elemet módosítja.
Vicente (2002: 44)
(70) [_i Izen-aj ahantzi d-uj-d-a-n] gizoni batek Űr név-Abs felejt AuxPresPerf-Sg3Abs-Sg1Erg-Comp férfi egy erran d-i-t
mond AuxPresPerf-Sg3Abs-Sg1Dat
’Egy férfi, akinek a nevét elfelejtettem, mondta nekem.’
Posztnominális vonatkoztatás is lehetséges a baszkban. Hualde–Ortiz de Urbina (2003: 766) szerint belső fejes vonatkozó tagmondat nincs, ha az lenne, a vonatkozó tagmondat argumentumpozíciójában levő eskualdun-nak, illetőleg a zahar-nak kellene viselnie az ergativus toldalékát, mindig annak az elemnek, amelyik az utolsó elem a DP-ben. Ellenben eskualdun a főmondat argumentumpozíciójában van, de a ragot a vonatkozó tagmondat veszi fel, mert az az utolsó elem a DP-ben:
(71) Eskualduni zahar [_i zerbait dakii-te-n]-aki] baszk öreg Űr valami tud-ErgPl3-Comp-ArtDefPlErg alde d-ituz-te.
oldal bír-AbsPl3-ErgPl3
’Az(ok az) idős baszkok, akik tudnak valamit, megtartják maguknak.’
4.2.3. ELMÉLETI MEGÁLLAPÍTÁSOK A BASZK VONATKOZÓ SZERKEZETRŐL
Vicente (2002) Kayne (1994) véleményével szemben úgy gondolja, hogy a vonatkozó szerkezet N0 komplementuma. Ez egybevág Borsley (1997) állításával, aki szerint nem puszta, névelő nélküli NP-k vannak a kiinduló szerkezetben, hanem teljes DP-k, ezért Borsley fel is teszi a kérdést, hogy mi biztosítja, hogy a vonatkozó D üres, azaz mi zárja ki, hogy ne álljon elő a dupla határozott névelős szerkezet:
Borsley (1997: 634)
(72) *the the picture that Bill like-d ArtExt ArtRel kép Comp B. kedvel-Múlt
Szándékolt jelentés: *’az az a kép, amelyet Bill szeretett.’
Bianchi (2000) a következőképpen oldja meg a determináns megkettőzésének a problémáját.
A vonatkozó „fej” mindig olyan DP-ként generálódik, amelyet egy vonatkozó D0 vezet be. A vonatkozó D0-t a külső D0-be való absztrakt beolvadás törölheti. A külső D0 erős szelekciós jegyeket visel magán, amelyek kiváltják a [+N] kategóriának a mozgatását D0 minimális tartományán belül valamilyen pozícióba.
Vicente (2002) továbbá megállapítja, hogy a baszkban nem maradhat hátra (stranding) a névutó, ahogy az angolban az elöljáró:
Vicente (2002: 14)
(73) [Haiek ti bizi z-ir-en] [bailara]i-k zortzi etxe DemPl3 Űr él AuxAbsPl3-Múlt völgy-Erg nyolc ház z-itu-en
bírAbsSg3-ErgPl3-Múlt
’A(z a) völgy, ahol ők élnek, nyolc házat számlál.’
Vicente (2002: 14)
(74) *[Haiek ti n bizi z-ir-en] [bailara]i-k zortzi etxe DemPl3 Űr-Iness él AuxAbsPl3-Múlt völgy-Erg nyolc ház z-itu-en
bírAbsSg3-ErgPl3-Múlt
Szándékolt jelentés: ’A(z a) völgy, ahol ők élnek, nyolc házat számlál.’
Vicente (2002: 14)
(75) *[Haiek ti bizi z-ir-en] [bailara-n]i-k zortzi etxe DemPl3 Űr él AuxAbsPl3-Múlt völgy-Iness-Erg nyolc ház z-itu-en
bírAbsSg3-ErgPl3-Múlt
Szándékolt jelentés: ’A(z a) völgy, ahol ők élnek, nyolc házat számlál.’
Vicente (2002) Bianchi (2000) megoldását használja fel, hogy elkerülhető legyen az a probléma, amelyet Borsley (1997) vetett fel Kayne elemzésével szemben, miszerint D-nek és a [Spec, CP]-ben elhelyezkedő frázisnak eltérő esete van, és esetütközés történik:
Borsley (1997: 635) és Bianchi (2000: 129): lengyel
(76) Widza-ł-em [DP te-go [CP[DP[NP pan-a [DP któr-y t]]j lát-Múlt-Sg1 Dem-AccM férfi-AccM Rel-NomM Űr [tj zbi-ł ci szyb-ę]]].
Űr tör-Múlt PssSg2 szemüveg-AccF
’Láttam azt a férfit, aki összetörte a szemüvegedet.’
Bianchi (2000) megállapítja, hogy Borsley (1997) felvetése szerint az esetütközést az okozza, hogy ebben az esetben az NP fej a külső D0-tól tárgyesetet kapna, míg a nyomától alanyesetet.
Ez a probléma úgy oldható meg Bianchi szerint, hogy N0 morfológialag egyezik az őt kormányzó D0-val, de úgy, hogy ilyenkor D0 esetjegye jelenik meg a morfológiai komponensben, és az átmásolódik N0-ra, és az tárgyesetesnek íródik ki (spell-out). Az eset tehát a szintaktikai pozíció tulajdonsága, és nem magáé a determinánsé, hiszen azt nem inherensen viseli magán. Az eset nem tulajdonsága a determináns jegystruktúrájának, esetütközés ezért nem jelentkezhet. Vicente (2002) átveszi Bianchi HPSG ihletésű megoldását, és a baszkra alkalmazza. Vicente szerint a baszk PP-ket esettel rendelkező DP-ként lehetne értelmezni. Ilyenkor a helyhatározói viszonyt jelölő toldalék vagy névutó nem jelenik meg a kimozgatott fejen, mert az csak esetjelölő. A helyhatározói viszonyjelölő azért
nem jelenhet meg a vonatkozó tagmondatban, mert a főnévi fej már kimozgott onnan, és a DP azt az esetet viseli, amilyen pozíciót betölt a főmondatban. A helyhatározói viszonyjelölő eltűnik a mellékmondatból, mert nincs olyan DP, amely fenn tudná tartani az eredeti pozíciójában. Ez megoldja Vicente szerint azt a kérdést, miért nem lehet hátramaradó (stranding) névutó a baszkban.
Vicente (2002) szerint a fő nehézséget az jelenti Kayne elméletében a prenominálisok és különösen a baszk számára, hogy nincs alkalmas leszálló csomópont az előrehelyezett NP számára, valamint hogy mi indokolja a mozgatást. Kayne elméletét a prenominálisokra két empirikus tény is megkérdőjelezi: 1. Kayne (1994) állítása szerint a prenominális vonatkoztatásban egyáltalán nincs nyílt mondatjellemző, 2. és Kayne (1994) szerint több nyelvre kiterjedő vizsgálatok szerint nem finit igével rendelkezik. Vicente (2002) viszont megállapítja, hogy a baszk ezek alól kivételt jelent. Továbbá Vicente megállapítása alapján az IP előremozgatása a baszk számára nem alkalmas, és az IP-C-főnévi fej sorrend azt sugallja, hogy ami mozog, az nagyobb projekció, ami viszont nem lehet a CP: ugyan beletartozik a mondatjellemző (C) és az IP, de a főnévi fej nem.
A baszk vonatkozó szerkezet vizsgálata azal a tanulsággal szolgált a prenominális vonatkoztatások számára, hogy Kayne (1994) véleményével szemben a baszk vonatkozó tagmondatot mondatjellemző vezeti be, és finit igét tartalmaz (Vicente 2002). Továbbá Vicente (2002) szerint a vonatkozó mellékmondat nem D, hanem N komplementuma. A vonatkozó tagmondat Vicente (2002) szerint is mozgatással áll elő, azonban IP-nél nagyobb egység mozog, de nem lehet CP. A baszkban a rezumptív névmás megjelenhet ugyan nyíltan (HualdeOrtiz de Urbina 2003), viszont többnyire egyeztetési morfémákon keresztül nyilvánul meg az igén (Lehmann 1986).