Élőhelyük természetvédelme

Az 1960—70-es évekre világossá vált a magyarországi botanikusok és természetvédők előtt, hogy a hazai flóra megőrzésének legbiztosabb módja, ha legalább a legveszélyeztetettebb fajok egész országra kiterjedő jogi, törvényi védelmet kapnak. Számos kiváló botanikus és aktivista munkálkodott a veszélyeztetett fajok listáinak összeállításán, melyek 300—600 közötti fajszámot tartalmaztak. Tapasztalt terepbotanikusok hosszas vitaüléseken és konferenciákon alakították ki a végleges javaslatot, melyet az 1982. évi 4. sz. természetvédelemről szóló törvényerejű rendelet nyomán realizálódott. „A védetté, ill. fokozottan védetté nyilvánított növényfaj védettségének hatálya kiterjed a faj minden egyedére, az egyed valamennyi részére, bármely állapotára.” Az I/1982. (III.15.) OKTH rendelkezés állapította meg elsőként hazánkban a védett növények körét és a hozzájuk rendelt eszmei értéket forintban kifejezve. A természetvédők és botanikusok azonban hamarosan belátták, hogy a törvénynek érvényt szerezni csak a társadalom minél szélesebb rétegeinek megnyerésével lehet. Így sorra jelentek meg ismertető, ismeretterjesztő kiadványok, melyek a növények bemutatása mellett védelmük módját, lehetőségeit is vázolták. A 12/1993. (III.31.) KTM rendelet tovább bővítette a védett és fokozottan védett növények körét beleértve a hibrideket is. Itt már figyelembe vették a fajlisták összeállításánál a nemzetközi természetvédelmi szervek, nemzetközi egyezmények, vörös listák ajánlásait is. További változás a korábbi szabályozáshoz képest, hogy új természetvédelmi értékeket állapítottak meg 2 000 – 50 000 forint között, mert a korábbiak mára elvesztették szankcionáló erejüket. A védett fajok száma hazánkban 1996-ban 516, a fokozottan védetteké pedig 52 volt. További előre lépést jelent a természetvédelemben az 1996. évi LIII. törvény

„Törvény a természet védelméről”. Ennek alapgondolata a biológiai sokféleség fenntartása és a természeti rendszerek és működésük egységben szemlélése.¹²⁴ 13/2001. (V. 9.) KÖM Rendelet a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az európai közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről 1.számú mellékletében mind a hat hazai korpafűfaj a védett növények sorában szerepel.¹²⁵ Természetesen az egyes taxonok törvényi védelme nem elegendő a fajok megőrzéséhez, legalább ilyen fontosságú a védett élőlények élőhelyének védelme is.

Természetvédelmi szempontból meghatározó az a szemléletváltás, melyet az új évezredben az Északerdő ZRt. képvisel. A részvénytársaság az erdővel való gazdálkodást a törvény által meghatározott "fenntartható" módon gyakorolja. Hosszabbtávú erdőtervek szerint egyenletesen termeli ki a vágásérett erdőt, s a levágott állomány helyett folyamatosan újat hoz létre. A fiatal erdőt a vágásfordulóig előre meghatározott célok érdekében neveli. Ennek az ismétlődő körfolyamatnak a rendszeres és egyenletes eredményessége érdekében az erdőgazdaság a természetszerű, természet közeli erdőgazdálkodásra törekszik, ezért szorgalmazza, elősegíti az erdők természetes felújítását. Erdeiben a felújítási, nevelési és fakitermelési munka szakaszban egyaránt a természetest megközelítő változatosság létrehozására törekszik. Ez az állapot a gazdag és harmonikus erdei életközösség kialakulásának feltétele, amelynek biztosítását és megőrzését a Társaság alapfeladatának tekinti. A Részvénytársaság fentiek jegyében - kíméletes technológiák alkalmazásával - évente átlag 300-350 ha mesterséges erdősítést végez el. A Pro Silva¹²⁶ szemléletű ÉSZAKERDŐ ZRt. erdőterületének több mint felén alárendeli a védelemnek a fatermesztési-gazdálkodási célokat. A természet és az emberi környezet védelme érdekében annak megszerettetését, megismertetését is céljának tekinti.

124 Farkas Sándor (szerk.): Magyarország védett növényei Mezőgazda Kiadó Bp.1999. (14-50.o.)

125 www.vvt.gau.hu/adattar/jogszab

126www.prosilva.hu (2008.01.09. Varga Béla)

Gyermekek és felnőttek számára egyaránt tanulságos erdei tanösvényeket hozott létre, ahol szakszerű vezetés segítségével bővíthetik a természettel kapcsolatos ismereteiket.¹²⁷

A Zempléni-hegység hazánk egyik legnagyobb összefüggő erdőségével Magyarország legváltozatosabb középhegységi élővilágát mutathatja fel. Éppen ezért kézenfekvő, hogy a természetvédelem legmagasabb fokát jelentő nemzeti park jöjjön itt létre, melynek érdekében alakult meg a Zempléni Nemzeti Parkért Szövetség. Azért jött létre, hogy felkutassa, megőrizze és megmutassa a vidék értékeit. A cél érdekében önkormányzatok, civil szervezetek, vállalkozások, magán személyek és tudósok fogtak össze. Ritka az, hogy ilyen gondolkodásban távol álló emberek különböző érdekektől vezérelve, de mégis egy cél érdekében mozdulnak meg.

Célkitűzésük, hogy megalakuljon a Zempléni Nemzeti Park, mely nevében is kifejezné a terület nemzeti jelentőségét, szervezetében pedig az értékek megőrzésének és bemutatásának lehetne a motorja. A leendő Zempléni Nemzeti Parkban olyan ritka gomba-, növény- és állatfajok élnek, olyan geológiai, történelmi és néprajzi értékek találhatók, melyek megőrzése mindannyiunk erkölcsi kötelessége. A szövetség tagjainak olyan nemzeti park az álmuk, mely nyitott a lakosság és a turisták felé. Nem elzárni, hanem megmutatni szeretnék értékeiket, szem előtt tartva azok védelmét, de célul tűzve ki az ismeretterjesztést is. A nemzeti parki védelem hosszútávon, még esetleges jogszabályi változások esetén is biztosítaná a természeti értékek kellő védelmét.

Összegzés

És valóban…. nem csak azért vállalkoztunk ezen összefoglaló munka megszerkesztésére, hogy megismertessünk egy kevéssé ismert, bár a fajok történetében fontos helyet elfoglaló növénycsaládot, hanem azért is, hogy felhívjuk a figyelmet számos természetvédelmi problémára. Célunk volt elérni, hogy a természet alaposabb megismerésével az Olvasó eljusson a természeti értékek megőrzésének fontosságához. Ám ha egyik-másik probléma megoldást is nyer valamely módon, nem kerülhetjük meg az ökoszisztémában okozott emberi beavatkozások globális szemléletét. Természetvédelmi szempontból legmegnyugtatóbb jövőt a nemzeti parkká válás hozhatna a Zempléni Tájvédelmi Körzet és a benne élő szervezetek, így a jelentéktelennek tűnő korpafüvek számára is. A fent vázolt kedvező változások eredményeképpen a 2. táblázatban közölt megfigyelési adataink alapján megállapítható, hogy a vizsgált területen a korpafű fajok stabil és örvendetesen fejlődő populációkat képeznek.

Mindezek ellenére a veszélyeztetettség kérdésére nem vált időszerűtlenné.

Hazslinszky Frigyes Ágost, neves botanikusunk több mint száz évvel ezelőtt feljegyezte, hogy a Zempléni-hegység „…viránya az ország legérdekesebb helyvirányainak egyike, annál fogva, hogy csekély területen a fajokban nagy gazdagságot mutat fel.” Ezért is nevezhetjük e tájat az ország virágos kertjének. A területi koncentráltság, a fajban gazdagság, és változatosság mind indokolttá tennék egy nemzeti park létrehozását a területen.

Ez ügyben az első lépéseket az Országos Természetvédelmi Hivatal és a Zempléni Állami Erdőgazdaság felé 1970-ben Dr. Simon Tibor professzor úr tette meg szakértői közreműködésével.¹²⁸ Később, a BAZ megyei közgyűlés 1990-ben határozatot hozott a Zempléni Nemzeti Park kialakításáról.

A „Föld csúcstalálkozóján” Magyarország is aláírta az „Egyezmény a biológiai változatosság megóvásáról” című ENSZ dokumentumot. Ez a program nem a természeti területek elszigetelését, konzerválását jelenti, hanem egyfajta fenntartható fejlődést tűz ki célul.

E felfogás a haszonelvűség helyett az élő rendszerek, ökoszisztémák teljességének és

127 www.eszakerdo.hu (2007.08.19. Cserép János)

128 Dr. Simon T.: A Zempléni-hegység északi részének védendő flóra különlegességeiről Abstracta Botanica V.

1977. (61.o.)

változatosságának megőrzését tartja fontosnak, a természeti erőforrásokkal – vizek, levegő, talaj – történő helyes diszponálás útján, mely leghatékonyabban egy nemzeti park fennhatósága alatt valósulhatna meg.

A megyei határozatot követő 15 esztendőben a nemzeti park létrehozása érdekében érdemi előrelépés nem történt, bár időközben megszületett a természet védelméről szóló 1996.

évi LIII. törvény, mely a természetvédelem legfontosabb alapelveit emelte törvényi erőre. A törvény a természetvédelem legfontosabb feladatának a természeti értékek megőrzését és egyfajta fenntartható használatának elősegítését tekinti.

Társadalmi kezdeményezésként 2005. június 17-én Tokajban négy fővel megalakult a Zempléni Nemzeti Park Előkészítő Bizottság.

2005. november 3-6. között az egri Eszterházy Károly Főiskolán lezajlott „Az élőhelyek védelmében” címmel tartott III. MTB Konferencián előadások hangzottak el a tervezett Zempléni Nemzeti Parkról. Hazánknak talán egyetlen olyan tája van még, mely vitán felüli természeti értékekkel bír és nincs nemzeti park besorolásban, ez pedig a Zempléni-hegység.

Szakmai vélemények egyöntetűen hazánk egyik legértékesebb, legdiverzebb tájának tartják, de különböző okokból a terület eddig sajnos nem válhatott nemzeti parkká. A nemzeti parkok jogállása 2005. január elsejével megváltozott, amikor is elkerült tőlük a hatósági jogkör. Ez alapvetően új helyzetet teremtett, amely azzal a reménnyel kecsegtet, mely megnyithatja a Zemplén nemzeti parkká minősítésének útját.

2006. április 14-15. között a Tokaj Természetvédelmi Egyesület, a Debreceni Egyetem, és a Natura Alapítvány szervezésében levezetésre került Tokajban az I. Zemplén-kutató Konferencia, melyen a különböző szakterületek képviselői közös elhatározásuknak adtak hangot, miszerint olyan kötetet szeretnének elkészíteni, mely bemutatja, hogy a Zempléni Tájvédelmi Körzet és a Tokaj-Bodrogzugi Tájvédelmi Körzet méltó módon pályázik a nemzeti park rangra. 2006. október 28-án megtartotta alakuló ülését a Zempléni Nemzeti Parkért Szövetség 12 fővel, Tokajban. Ezt követően. decemberben megjelent a Mátra Múzeum Évkönyve, benne az I. Zemplénkutató Konferencia előadásainak anyaga.

2007. február elsejétől a Zempléni Tájvédelmi Körzet az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területéhez tartozik. Az év során szakmai egyeztetések és fontos találkozók zajlottak le, többek között a Köztársasági elnökkel, szakállamtitkárokkal, a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottság Titkárságával. 2007. november 27-én az MTA Természetvédelmi és Konzervációbiológiai Bizottsága támogató állásfoglalást adott ki a Zempléni Nemzeti Parkról. 2007. december 20-án a BAZ megyei Közgyűlés határozatában hívta fel a kormányt, hogy tegyen lépéseket a ZNP létrehozása érdekében.

2008. márciusától megbeszélések zajlanak a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban a Zempléni Nemzeti Park esélyeiről, tovább folynak az egyeztetések a térség polgármestereivel és a Parlament Környezetvédelmi Bizottságával.

Az előttünk álló esztendő azzal a reménnyel kecsegtet, hogy sokunk álma végre valóra válik…

Kézirat lezárva: 2009. április