A jó állam és a menedzsment egymáshoz való viszonya

A jó állammal kapcsolatban korábban kifejtettek (Lásd: 2.2.5. alfejezet) összefoglalásaként, visszautalhatunk arra, hogy a „jó állam” és a „jó kormányzás” nem új keletű fogalom.

Definíciós kísérletek hivatkozhatók az ókori ideális államformák keresése kapcsán (különösen Platónnál²⁴⁹ és Arisztotelésznél²⁵⁰), a középkori bonum commune fogalmának értelmezésén át

karriermenedzserek lettek, sok esetben tényleges közigazgatási előmenetel vagy tapasztalat nélkül. Az ő szemükben a „kerékkötő”, „mindenben kotnyeleskedő”, de legfőképp a nagyívű „reformokat szabotáló”

bürokraták lettek azok a minisztériumi jogászok, akik nem átallották felhívni a figyelmet arra, hogy egy minisztérium feladatköreinek átszabásában a jogszabályok is korlátot szabnak, továbbá, hogy bizonyos döntések meghozatala – illetve maga a döntés-előkészítés folyamata – törvényi garanciák érvényesítését is igényli.

246 Lásd pl. HAJNAL György, JENEI György.

247 HORVÁTH M. Tamás (2005): i. m. 28. (A közmenedzsment fogalma, I. fejezet)

248 HenriFAYOL (1916):i. m.

249 PLATÓN „Állam” című, tíz kötetes dialógusában utópisztikus államképek jelennek meg, melyek jelentősége ugyanakkor az, hogy a különböző államformák korai tipológiája jelenik meg bennük – megkülönböztetve így egy ideális (arisztokrácia) és négy „elfajult” (timokrácia, oligarchia, demokrácia, zsarnokság) államformát.

250 Arisztotelésznél folytatódik az ideális és a kerülendő államformák meghatározása. Arisztotelésznél az ideális államformák leromlásából fokozatosan kialakuló, elvetendő államformák a következők: a királyság (basileia)

(pl. Aquinói Szent Tamásnál²⁵¹), egészen a legutóbbi években megfogalmazott értékalapú kormányzásig.

A közjó és a jó állam mai felfogásunkban az anyagi és szellemi boldogulás feltételeként, valamint az ehhez tartozó intézmények, technikák összességeként tűnik fel. Ennek ugyanakkor napjainkban is azonosítható egy érték megközelítése, ami egyértelműen az erények és az értékek tiszta, átlátható és igazságos világába mutat.²⁵²

Az ideális (jó) államban Platónnál négy erény működött: a bölcsesség, a bátorság, a mértékletesség és az igazságosság. Ezek közül legfelső szinten Platón szerint a bölcsesség és az igazságosság áll, amely szerinte a vezetők és az őrök tudása. A bölcsességgel kapcsolatban úgy fogalmaz, hogy az „az egész állam érdekében való döntéshozás tudománya, a jó elhatározás képessége.” ²⁵³ Ezzel kapcsolatban véleményem szerint nem lehet nem felfigyelni két olyan ókori gondolati elemre, amely a modern menedzsment tudományok oldaláról közelítve is fontos fogalmi eleme a „jó kormányzásnak”, illetve a „jó államnak”:

­ „a jó elhatározás képessége”: megítélésem szerint pontosan ez a vezetői funkció jelenik meg mindabban, amit korábban (lásd: 1.2.4. alfejezet) a stratégiai menedzsment fogalmával kapcsolatban kifejtettem. Ilyen módon ugyanis a jó elhatározásokhoz nyilvánvalóan nélkülözhetetlen a külső körülmények és a belső adottságok alapos felmérése („helyzetelemzés”), a lehetőségek és a veszélyek mérlegelése, a kívánt célállapot („jövőkép”) megfogalmazása, majd az ahhoz vezető legmegfelelőbb („jó”) út kiválasztása („stratégia”).

­ „az egész állam érdekében való döntéshozás tudománya”: ezzel kapcsolatban napjainkban nyilvánvaló módon a megalapozott kormányzati döntés-előkészítés követelményét lehet megfogalmazni, amely kapcsán olyan menedzsment eszközök sorolhatók fel, mint a stratégiai tervezés és stratégiai menedzsment, az előzetes és

elfajulásakor kialakuló tyranneia, az arisztokrácia leromlásából kialakuló oligarchia, valamint a cenzusra alapított köztársaság (politeia) elfajulásából a demokrácia. (ARISZTOTELÉSZ: Politika VII-VIII. könyv, Bp., Gondolat Kiadó, 1994., 261-268.).

251 AQUINÓI SZENT Tamás a közjót (bonum commune) nem az egyének és nem a közösségek vagy intézmények által elérhető optimumként jelöli meg, hanem egy, minden ember javát szolgáló értékrendben. Ilyen egyetemes közös érték szerinte a béke, a biztonság – a polgároknak a külső és belső támadások elleni védelme – és végül az egyének boldogulásának előmozdítása, mely összhangban kell, hogy legyen a közösség rendjével és békéjével.

(Lásd: A^QUINÓI SZT.Tamás: Summa Theologiae – a teológia foglalata I. rész, Telosz Kiadó, 1994)

252 SÁNTHA György – KLOTZ Péter – NAGY Balázs Ágoston (2013): i. m. 14.

253 PLATÓN: Az állam, IV. könyv, Magyar Elektronikus Könyvtár, forrás:

http://mek.oszk.hu/03600/03629/03629.htm (utolsó letöltés. 2021.01.05.)

utólagos hatáselemzések, valamint költség-haszon elemzések elkészítése, projektek menedzselése, vagy éppen információ-, tudás- és adatmenedzsment.

Hasonlóan érdekes – véleményem szerint napjainkban is aktuális – ókori gondolati elem Platónnál a mértékletesség követelményének (erényének) megfogalmazása, amely az ő álláspontja szerint nem rendelhető sem a vezetőkhöz, sem az őrökhöz, hanem annak „az egész államot át kell hatnia”.²⁵⁴ Az elmúlt évtizedben Magyarországon ezt a Nemzeti Együttműködés Programja úgy fogalmazta meg, hogy a jó állam a társadalmiság képviselője, mely alapvetően az emberekért van, és amellyel kapcsolatban a kormányok elsődleges feladata „az állam ésszerű és hatékony működtetése.”²⁵⁵ Az állam ésszerű felépítése, takarékos és hatékony működtetése mindazonáltal egy olyan átfogó közigazgatás-fejlesztési cél, melynek eléréséhez lényegében valamennyi ismert menedzsmenteszköz felhasználható, illetve – véleményem szerint – felhasználandó. Ezek közül itt most csak röviden utalok az erőforrás-menedzsment (ezen belül költségmenedzsment, humán-erőforrásmenedzsment, információ-, tudás- és közigazgatási adatmenedzsment, beszerzésmenedzsment), vagy éppen a minőségmenedzsment és a folyamatmenedzsment jelentőségére.

Nem utolsó sorban a bölcsesség mellett mind Platón, mind Aquinói Szent Tamás az igazságosságot emeli ki, mint a „jó állam” legfontosabb erényét, amely tehát az államban akkor van jelen – azaz akkor boldogok az állam polgárai –, ha mindenki a saját dolgával foglalkozik,

„azzal, amelyre természete szerint a legrátermettebb” („ki-ki végezze a maga munkáját”).²⁵⁶ Ezt álláspontom szerint napjainkban az esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód és méltányosság fogalmával definiálják az európai államok, melynek lényege tehát, hogy minden hátrányos megkülönböztetés nélkül, mindenki számára egyenlő esélyt kell teremteni a lelki szellemi és testi kibontakozáshoz. E definíciós megoldás véleményem szerint egyfelől szorosan összecseng az emberi méltóság definíciójával,²⁵⁷ másrészt az igazságosság platóni megfogalmazásában számomra egyértelműen felismerhető a lehető legmagasabb minőség elérésének gondolata (vö.

254 Ugyanott.

255 A Nemzeti Együttműködés Programja, 2013. május 22., 13., 27/2010. (V. 29.) OGY határozat a miniszterelnök megválasztásáról és a Kormány programjának elfogadásáról, forrás:

https://www.parlament.hu/irom39/00047/00047.pdf

256 PLATÓN: Az állam, IV. könyv, Magyar Elektronikus Könyvtár, http://mek.oszk.hu/03600/03629/03629.htm (utolsó letöltés: 2021.02.28.)

257 Lásd […] „Az emberi méltóság megvalósítása", "a személyiség szabad kibontakozása" szerepel a második világháború utáni alkotmányokban, illetve kerül be folyamatosan az alkotmányokba és polgári törvénykönyvekbe – miközben az alkotmányos jogok az állam programjából, ígéretéből egyre inkább az állampolgár által közvetlenül érvényesíthető, bíróság előtt követelhető alanyi joggá válnak.” (S^ÓLYOM László: „Mit szabad és mit nem – Capriccio polgári jogi témákra” (Valóság, 1985/8. 12-24. oldal).

teljes körű minőségmenedzsment), amely tehát ciklikus megújulásokon keresztül vezet az öntökéletesedéshez (vö. PDCA-ciklus).

Az ókori és a reneszánsz gondolkodók fenti tudományos eredményeiről sokáig megfeledkezni látszott a modern kori társadalom és az állam-, illetve igazgatástudomány, míg nem az elmúlt két évtizedben kibontakozó újabb közigazgatás-fejlesztési irányzatok ismételten értékhangsúlyossá váltak. A „jó kormányzás”-ra (good governance), majd a „jó állam”-ra (good goverment) visszavezetett kormányzati hivatkozásokkal 2010 után szép lassan megtelt a magyarországi szakmai sajtó is.²⁵⁸

A „jó kormányzás” ugyanakkor nem ókori és nem is legújabb kori fogalom. Megtaláljuk ezt a gondolatot a középkori Európában is. Így pl. az olaszországi Siena városában a Városháza üléstermének négy falára Ambrogio Lorenzeti által 1338-ban festett freskók már közel 700 évvel ezelőtt is a „jó” és a „rossz” kormányzás allegorikus képeit jelenítették meg.²⁵⁹ Itt a „Jó kormányzat” („bonum commune”) a békében való serény munkálkodást jeleníti meg, szemben a háborúkkal sújtott „rossz kormányzással”, amelyet szörnyű állapotok (hazugság, korrupció, háború, viszálykodás) jellemeznek. A bonum commune, a közjó és a jó állam mai felfogásunkban az anyagi és szellemi boldogulás feltételeként, valamint az ehhez tartozó intézmények, technikák összességeként tűnik fel. Ennek ugyanakkor napjainkban is azonosítható egy XIV. századi gyökerű érték megközelítése, ami egyértelműen az erények és az értékek tiszta, átlátható és igazságos világába mutat.²⁶⁰

A közigazgatásfejlesztési stratégiák értékközpontúvá válásának folyamata nemzetközi szinten az 1990-es évek második felében kezdődött, melynek magam négy okát látom:

a) a hidegháború végét követő általános értékválság,

258 Lásd ezzel kapcsolatban BALÁZS Istvánnak A „jó közigazgatás” illúziójáról című írását, melynek bevezetője ugyancsak ezzel a kérdéssel foglalkozik. (In: Közjog és jogállam, PTE Állam- és Jogtudományi Kar, Pécs, 2016, 31-43.

259 „A „jó kormányzás” képeinek középpontjában egy erőt és hatalmat sugárzó, fehér hajú, szakállas férfi látható, aki palástot viselve ül egy trónuson, kezében jogar és pajzs. Ő Communitas, a közösség – egyes értelmezések szerint – a Bonum Commune, azaz a közjó. Felette három „teológiai” erény alakja lebeg – hit, remény, szeretet – mellette pedig kétoldalt a jó kormányzást jellemző erények nőalakjai: Prudentia, a gyakorlatban is kifejeződő okosság, Fortitudo, a lelki erősség, Temperantia, a mértékletesség és Justitia, az igazságosság (a négy „sarkalatos erény”), a másik oldalon pedig Magnanimitas, a nagylelkűség és Pax, a béke. A rossz kormányzat allegóriája című kép középpontjában egy Türannosz, vagyis zsarnok látható, különböző bűnöket megszemélyesítő nőalakok körében. A három teológiai erényt itt Avaritia, Vanagloria és Superbia (fösvénység, hiúság és gőg) ellenpontozza.

A képet a háború szelleme uralja.” (NAGY Márta: „Ambrogio Lorenzetti: A Jó Kormányzás Allegóriája - erényábrázolások az itáliai trecento művészetben és antik előzményeik”, In: Acta Academiae Pedagogicae Agriensis, Nova Series Tom. XXXIV, Eszterházy Károly Főiskola, Történelemtudományi Intézete, 2007.)

260 SÁNTHA György – KLOTZ Péter – NAGY Balázs Ágoston (2013): i. m. 10-12.

b) a bizalom felértékelődése az információs technológiákra fokozatosan áttérő társadalmakban,

c) a formális jogállami keretek relativizálódásával egyidejűleg, a valós tartalommal megtöltött kormányzás iránti társadalmi igény növekedése,

d) a New Public Management elnevezésű közigazgatás-fejlesztési irányzat kudarca, vagy legalább is korlátainak felismerése.

Ad a), általános értékválság: a hidegháború végét követően – a II. világháború lezárása utáni időszakhoz hasonlóan – Észak-Amerikában és Európában ismét fontossá vált közös társadalmi értékek újradefiniálása, határozott kinyilvánítása, továbbá ezeknek következetes érvényre juttatása. Ebben az értékadási (esetenként „értékdiktálási”) folyamatban – ahogy azt az utolsó évszázadban már megszokhattuk – a még mindig a világ vezető gazdasági, katonai és felsőoktatási nagyhatalmaként figyelembe veendő Amerikai Egyesült Államok a követendő minták szállításában is élen járt. Az USA által kínált újabb és újabb viselkedésminták ugyanakkor nem minden esetben őszinte innovációk. Többször vált már nyilvánvalóvá, hogy a háttérben nem csupán egy nagy költségvetésű, remek tudományos kutatás, hanem pl. egy gigantikus méretű társadalmi vagy gazdasági botrány tanulságainak levonása, vagy – amint az gyakorta kiderül – a nagyhatalmak saját nemzetbiztonsága által diktált érdek húzódik meg. A fenti állításaimat alátámasztandó, néhány példán keresztül illusztrálom is ezt a mintaadási folyamatot.

- Az amerikai szövetségi kormány nyíltan vállalt külpolitikai stratégiai célja az egyéni szabadságon és a demokrácián alapuló társadalmi modell exportálása (demokráciaexport)²⁶¹ a világ problematikus térségeibe. Az elmúlt évtizedekben ugyanakkor nem egyszer fordult elő, hogy az USA ilyen érvekre alapozottan – ENSZ felhatalmazással vagy anélkül – szállt meg országokat.²⁶² Az erőszakos katonai műveletek társadalmi, gazdasági és politikai hatásai nem feltétlenül pozitívak.

261 Vö. VINCZE Dalma doktori értekezése: Regionális nemzetközi szervezetek demokrácia-támogatása a Nyugat-Balkánon (Budapesti Corvinus Egyetem, Nemzetközi Kapcsolatok Doktori Iskolája, 2015.)

262 Lásd a Háfez al-Aszad vezette szír rezsim megdöntésének dilemmáját (2011-2013, beavatkozás az ENSZ BT felhatalmazásának hiányában); a Moammer Kadhafi által vezetett líbiai rezsim megdöntése fegyveres beavatkozással (2011, ENSZ BT felhatalmazással), a Szaddám Huszein féle iraki rezsim megdöntése az ország katonai megszállásával (2003-2012, ENSZ BT felhatalmazás hiányában), Afganisztán megtámadása az Al-Kaida felszámolása érdekében (2011-2014, „Gyors szabadság hadművelet”, ENSZ BT felhatalmazás hiányában) Kuwait felszabadítása az iraki megszállás alól (1991, ENSZ BT felhatalmazással).

- A Transparency International 1993-mas létrehozásának támogatásával és az ENSZ Korrupció Elleni Egyezményének (UNCAC) 2003-mas elfogadásával megszületett egy globális korrupcióellenes politika, melynek hátterében – jól kimutathatóan – az 1972-ben kipattant Watergate-botrányt követően megkezdett csalás- és korrupcióellenes szabályozási folyamat, valamint ennek következményeként az amerikai nagyvállalatoknak az 1980-as évek végére lecsökkent nemzetközi versenyképességének visszaállítása állt.²⁶³

- Az USA az ún. Sarbanes-Oxley törvényben²⁶⁴ 2002-ben deklarálta a felelős vállalatirányítás (corporate governance) közgazdasági és jogi paradigmáját. Lényege, hogy a felelős vállalatvezetés a jog és más közvetett szervezetirányítási eszközök segítségével folyamatosan monitorozza és teljesen az irányítása alatt tartja a szervezet belső és külső folyamatait, annak érdekében, hogy – a működésből eredő kockázatokat csökkentve – megakadályozza a vezetők és a munkatársak különféle visszaéléseit. Nem árt ugyanakkor felidézni, hogy mindezek hátterében olyan katasztrofális (globális) hatású befektetési botrányok és környezeti katasztrófák álltak, mint pl. az Enron olajvállalat 2001-es bedőlése,²⁶⁵ illetőleg még ennek előtt az Exxon Valdez tankerhajó 1989-es balesete Alaszka partjainál.

Érdemes itt megjegyezni, hogy az USA mintaadási képességét az amerikai befolyás alatt álló nemzetközi szervezetek (pl. OAS, OECD, ENSZ, Nemzetközi Valutaalap, Világbank, NATO)

263 A Watergate-botrány az 1970-es évekbeli USA-ban olyan szabályozási folyamatot generált, amelynek célja – az addigi etikai mércék magasabbra állításával – a tiszta közélet megteremtése volt. Az évtized végén így született meg a külföldi korrupciós gyakorlatokról szóló szövetségi törvény (Foreign Corrupt Practices Act, 1977), mely büntetendővé nyilvánította – az üzleti tranzakciók sikere érdekében – külföldi államok gazdasági ügyekben döntéshozatalra illetékes köztisztviselőinek megvesztegetését. A törvény nem érte el a célzott pozitív hatást, ugyanakkor az amerikai nagyvállalatok számára negatív hatással járt, hogy más fejlett országok korrupt gyakorlatot folytató vállalatai „versenyelőnybe” kerültek a fejlődő országok piacain. A helyzet megváltoztatása érdekében egyre több vállalat lobbizott olyan nemzetközi konvenciókért, amelyek az USA-n kívül – globálisan – is tilalmazzák a korrupt üzleti gyakorlatokat. (Lásd bővebben: S^ÁNTHA György – KLOTZ Péter – NAGY Balázs Ágoston: Integritásmenedzsment, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, integritás tanácsadó szakirányú továbbképzési szak, tantárgyi jegyzet, Budapest, 2013.)

264 A Sarbanes–Oxley (SOX) törvényt 2002. július 30-án fogadta el az USA törvényhozása. A más néven közkönyvelési és befektetővédelmi törvénynek is nevezett szövetségi szabályozás – okulva az Enron-botrányból – megszigorította az amerikai cégek könyvvezetési és könyvvizsgálati szabályait, szigorúbb standardokat vezetett be, illetőleg szigorúbb büntetéseket írt elő az előírások megszegése esetén.

265 Az energetikai óriáscég (Enron) összeomlása az amerikai gazdaságtörténet addigi legnagyobb csődje volt. Az ügy rávilágított a menedzsment etikátlan magatartására is, melyre jellemző volt, hogy sokáig eltitkolták a közelgő bajt, s míg a vállalatvezetés busás haszonnal túladott részvényein, ugyanezt megtiltották a közel húszezer fős alkalmazotti körnek. Ugyancsak botrányt váltott ki, hogy a cég könyvvizsgálója (az épp emiatt megszűnt Arthur Andersen tanácsadó vállalat) a közelgő csődöt nem jelezte előre, illetve, hogy az ezzel kapcsolatos iratok megsemmisültek.

jelentősen felerősítik, mely által olyan globális folyamatok indulnak meg, amelyek közvetlenül vagy közvetve minden államra kihatnak. Így a jelentős észak-atlanti befolyás alatt működő Európai Unió tagállamaiban is gyorsan átveszik a tengerentúlon megalkotott újabb megközelítéseket és módszereket, amely természetesen mindig idomul is valamelyest a hagyományos „európai jogrendhez és értékkerethez.” Ezzel kapcsolatban ugyanakkor napjainkban többen is felteszik a kérdést, hogy – a gyakori politikusi hivatkozások ellenére – valóban létezik-e egy „egységes európai értékrend.”²⁶⁶

Ad b), a bizalom felértékelődése: a II. Világháború végén felállított – Bretton Woods-i – nemzetközi pénzügyi rendszer a XX. század második felére végleg megszüntette az egyezményben részes államok nemzeti valutái mögötti aranyfedezeti rendszert (aranystandard),²⁶⁷ mely által az egyes államok gazdasági és pénzügyi erejének összehasonlítása tekintetében az évente megtermelt áruk és szolgáltatások – a bruttó hazai/nemzeti össztermék (Gross Domestic/National Product – GDP/GNP) – vált az összehasonlítás alapjává. Létrejött a Világbank elődjeként hivatkozható Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD), a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) alapjául szolgáló Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT), valamint a Nemzetközi Valutaalap (IMF). Ebben a 75 éve változatlan rendszerben szép lassan árfolyama lett a nemzeti valutáknak és az országoknak.

A XX. századi Egyesült Államok töretlen társadalmi és gazdasági fejlődése tág teret biztosított a piaci logika érvényesüléséhez, melynek eredményeként rendkívül fejlett pénzügyi szolgáltató szektor, illetőleg kifinomult gazdasági elemző és előrejelző rendszerek jöttek létre. Ennek eredményeként az elmúlt évtizedekben szinte minden mérhetővé és pénzben kifejezhetővé vált.

Nemcsak a tőzsdére bejegyzett vállalatoknak lett árfolyama, hanem az egyetemeknek, középiskoláknak, egészségügyi szolgáltató intézményeknek, sőt, a sportolóknak, filmszínészeknek és a politikusoknak is. Az árfolyamokat gazdasági jelentések, statisztikai beszámolók, hírek és értesülések befolyásolják, az országok kötvényeit pedig ismeretlen hátterű piaci hitelminősítő szervezetek sorolják „vételre érdemes” vagy „bóvli” kategóriákba. Mindez tág teret enged a spekulációnak. A rendszer mögött fokozatosan felhalmozódó tőke hihetetlen

266 Ezzel kapcsolatban lásd KELLER Tamás: Létezik-e európai értékrend? In.: F^ÜSTÖS L. – GUBA L. – SZALMA I.

(Szerk.) Társadalmi regiszter, MTA Társadalomtudományi Intézete, Budapest, 2008/1. 39-46., illetőleg HIMMER Péter: Érték – értékek – értékeink, Hadtudomány, XXVI. évf. 2016. évi különszám, 25-34.

267 GILINCSEK Edgár: A Bretton Woods-i pénzügyi rendszer születése, Múltunk, Budapest, 2003/1., 127-158.

dimenziói miatt a pénzpiacok urai kezében valós hatalom koncentrálódik, mely nem csak a bizalom felértékelődésére, de az államhatalmi ágak klasszikus intézményeire is hatással van.²⁶⁸ A nagyon összetett és több közvetítőn keresztül működtetett rendszer végső soron messzire kerül a reálgazdaságtól és teljesen virtuálissá válik – a tranzakciók mögött az esetek többségében már nem is mozognak áruk vagy termékek. Ez a művi rendszer jelenleg teljes mértékben a bizalomra alapozott, amit különféle indexek mérnek.²⁶⁹ A parkett szereplői teljesen természetesnek veszik, hogy a brókerek a gazdasági bizalmi indexek százalékpontos változásait követve vesznek vagy adnak el milliárdos összegben befektetési jegyeket. Mindez egyfelől hihetetlenül felértékeli a bizalmat, másfelől – a globalizációs hatásmechanizmusokkal felerősítve – egyidejűleg nagyon sérülékennyé is teszi a kormányzást, illetve egész civilizációnkat.

A bizalom megszerzése, erősítése vagy szükség szerinti helyreállítása érdekében a XX. század utolsó éveiben – az OECD által is erősen szorgalmazott módon²⁷⁰ – született meg a már említett felelős vállalatirányítás (corporate governance) paradigmája, mely az addig domináns menedzseri szemlélettel szemben a kiegyensúlyozott szervezeti működést állította középpontba. Az új elméletet az előzetesen rögzített követelményeknek megfelelő, helyes működést írja elő a gazdálkodó szervezetek számára, amit a gazdasági élet angolszász szereplői úgynevezett compliance²⁷¹ management eszközök révén ültettek át a gyakorlatba. Az így létrejövő vállalati (meg)felelőségi rendszerek (compliance managemenet systems) tehát a felelős vállalatvezetés elveinek a szervezetek mindennapi működésébe történő átültetését voltak hivatottak segíteni. E szisztémák jellemző feladata, hogy biztosítsák a szervezet

268 Pl. több tanulmány foglalkozik azzal, hogy az amerikai Szenátus tagjai mely tőkecsoportok markának szorításában (kampány támogatásaikból) politizálnak. Ebben a vezető szerep kétségkívül az olaj- és energiaipari befektetőknek jut. (Lásd Richard F. FENO: Senators on the Campaign Trail, the Politics of Representation, University of Oklahoma, 1996.) Ugyancsak sokat foglalkozik ezekben az években az Orbán Viktor által vezetett Kormány a magyar származású amerikai milliárdos, Soros György európai politikaformáló szerepével, amelyet felsőoktatási, civil és egyéb lobbi szervezetek hálózatain keresztül tölt be. („A nemzeti érdekeket védi a Stop Soros törvénycsomag” Miniszterelnöki Kabinetiroda, Kormányzati kommunikációért felelős államtitkár, 2018. március 22., forrás: https://www.kormany.hu/hu/miniszterelnoki-kabinetiroda/, utolsó letöltés: 2021.02.28.)

269 Lásd pl. a Nielsen fogyasztói bizalmi indexét (Consumer Confidence Index – CCI), forrás:

https://www.nielsen.com/hu/hu/solutions/measurement/global-consumer-confidence/ (utolsó letöltés:

2021.02.28.)

270 Az OECD 1998-ban és 2004-ben is kiadott egy-egy ajánlást „A felelős vállalatirányítás alapelvei” (The Principles of Corporate Governance) címmel, forrás: www.oecd.org.

271 A compliance szó elsődleges jelentése a megfelelés, megfeleltetés valaminek. Általános értelemben egy elképzelt, ideális állapot elérését, az ahhoz való közelítést jelent. A kívánatos állapotot egyrészt hordozhatják jogszabályok, belső jogforrások, de akár kevésbé kézzelfogható elvek, értékek is. (Lásd SÁNTHA György – KLOTZ Péter – NAGY Balázs Ágoston: Integritásmenedzsment, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, integritás tanácsadó szakirányú továbbképzési szak, tantárgyi jegyzet, Budapest, 2013, 13.)

működésének összhangját a vonatkozó jogszabályokkal, a belső szabályzatokkal és az egyéb szakmai követelményekkel (pl. módszertanok, vállalati protokollok, etikai kódexek, értékalapú küldetésnyilatkozatok).²⁷²

A vállalatokon belüli megfelelőségi tevékenységnek láthatóan több iránya van. Klasszikus és

A vállalatokon belüli megfelelőségi tevékenységnek láthatóan több iránya van. Klasszikus és