Álláskeresési járadék

Álláskeresési járadék illeti meg azt, aki¹³⁵ álláskereső,

ƒ az álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább három-százhatvan nap jogosultsági idővel rendelkezik

ƒ megváltozott munkaképességű személyek ellátására nem jogosult, to-vábbá táppénzben nem részesül,

ƒ munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahe-lyet felajánlani.

A jogosultsági idő azt jelenti, amely alatt az álláskereső az álláskeresővé válást megelőző három év alatt munkaviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban töltött, vagy egyéni illetőleg társas vállalkozói tevékenységet folytatott, feltéve ez utóbbi esetben, hogy vállalkozói tevékenysége alatt járulékfizetési kötelezett-ségének eleget tett.

A munkahely akkor tekinthető megfelelőnek, ha

ƒ egészségi állapota szerint az álláskereső a munka elvégzésére alkalmas,

ƒ a várható kereset az álláskeresési járadék összegét, illetőleg – amennyi-ben az álláskeresési járadék összege a kötelező legkisebb munkabérnél alacsonyabb – a kötelező legkisebb munkabér összegét eléri,

ƒ a munkahely és a lakóhely közötti naponta – tömegközlekedési eszköz-zel – történő oda- és visszautazás ideje a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi álláskereső esetében a két órát nem haladja meg, megváltozott munkaképességű személy esetén a két órát nem haladja meg

ƒ az álláskereső foglalkoztatása munkaviszonyban történik.

Az álláskeresési járadék összege

Az álláskeresési járadékot az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben az ezen időszakkal érintett jogviszonyokban elért, a társadalom-biztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgálta-tások fedezetéről szóló törvényben meghatározott munkaerő-piaci járulék alap havi átlagos összegének alapulvételével kell kiszámítani. Több munkaadó vagy több vállalkozói tevékenység folytatása esetén, valamennyi munkaadó-nál, illetőleg vállalkozói tevékenysége során elért járulékalap alapulvételével kell kiszámítani.

Az álláskeresési járadék napi összege a folyósítás teljes időtartama alatt a já-radékalap 60%-a, amely azonban nem lehet magasabb, mint a jogosultság kez-dő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegénél.

Folyósítás időtartama

2011. szeptember 1-től benyújtott kérelmek esetén minden 10 nap jogosultsági idő egy nap járadékfolyósításai időnek felel meg. Az álláskeresési járadék fo-lyósításának időtartama minimum 36, de legfeljebb 90 nap.

A folyósítás kezdő napja az álláskeresőnek a munkaügyi központnál történő jelentkezésének napja. Abban az esetben, ha a munkaviszonyt a munkavállaló rendes felmondással, továbbá a munkaadó rendkívüli felmondással szüntette meg, az álláskeresési járadék a munkaviszony megszűnését követő 90 nap eltel-tével folyósítható. Ez akkor is így történik, ha egyébként az álláskereső az ál-láskeresési járadék folyósításához szükséges feltételekkel rendelkezik.

Az álláskeresési járadék megszűntetése, szüneteltetése Az álláskeresési járadékot szüneteltetni kell, ha az álláskereső

ƒ terhességi gyermekágyi segélyre, gyermekgondozási díjra, illetőleg gyermekgondozási segélyre való jogosultságának megállapítását je-lenti be,

ƒ előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti kivéve, ha a szabadságvesztés-büntetést pénzbüntetés átváltoztatása miatt állapították meg,

ƒ rövid időtartamú közfoglalkoztatás alatt,

ƒ rövid időtartamú, legfeljebb 90 napig tartó kereső tevékenységet folytat – az egyszerűsített foglalkoztatás kivételével, – feltéve, hogy ezt a munka-végzés megkezdése előtt bejelentette a munkaügyi kirendeltségen,

ƒ keresetpótló juttatásban részesül

ƒ az önkéntes tartalékos katonai szolgálat keretében történő tényleges szolgálatteljesítés teljes időtartamára.

Az álláskereső járadék megszűnik, a következő esetekben:

ƒ ha az álláskereső kéri, álláskeresési járadékban részesül és törlik a nyil-vántartásból,

ƒ megváltozott munkaképességű személyek ellátására válik jogosulttá

ƒ keresőtevékenységet folytat, kivéve, ha az 90 napnál rövidebb időtar-tamú, ideértve az egyszerűsített foglalkoztatást is,

ƒ olyan képzési lehetőséget fogad el, amelynek során a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét elérő rendszeres támogatás-ban részesül,

ƒ oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat,

ƒ meghalt,

ƒ az álláskeresési járadék folyósítási idejét kimerítette.

Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett munkát nem kell bejelenteni az álláskeresési járadékot tovább kell folyósítani.

Az álláskeresési járadék feltételeinek megalkotásakor törekedtek olyan felté-telek biztosítására, amelyek ösztönzik a munkavállalót a minél hamarabb törté-nő elhelyezkedésre. Ennek keretében, ha az álláskeresési járadékban részesülő személy határozatlan időtartamú, legalább napi négy óra munkaidejű munkavi-szonyt létesít mielőtt a járadék folyósítási idejét kimerítené, kérelmére a folyó-sítási időből még hátra lévő időtartamra járó járadék meghatározott összegét egy összegben ki kell fizetni, feltéve ha a kifizetés előzőekben meghatározott napjáig folyamatosan munkaviszonyban áll és a munkaviszony fennállását a munkaadó igazolja. A kérelmet az álláskeresőnek az álláskeresési járadék fo-lyósítási idejének lejártát követő 30 napon belül kell benyújtani.

A kifizethető összeg a hátralevő időtartamra járó juttatás összegének 80 %-a.

Nem fizethető ki a fennmaradó összeg abban az esetben, ha ugyan azzal a mun-kaadóval létesít munkaviszonyt, amelynél a járadék megállapítását megelőzően munkaviszonyban állt.

A segélyek hátrányaként gyakran említik a különböző szerzők, hogy ellen-ösztönző hatása van a munkavállalás tekintetében. „Az egyén aktív

munkakere-és a munkaügyi kirendeltség megállapodása rögzíti. Ebben a dokumentumban a két fél meghatározza azoknak az egymásra épülő tevékenységeknek a sorozatát, amelyek elősegítik a munkapiacra történő visszakerülést, és amelynek lényeges tartalmi eleme az egyén intenzív közreműködése az önálló álláskeresésben.

Olyannyira, hogy amennyiben az álláskereső az álláskeresési megállapodásban foglaltakat neki felróható okból nem teljesíti, a járadékfolyósítást meg kell szüntetni.” (Frey, 2010.222)