• Nem Talált Eredményt

Munkaerő-piaci szolgáltatások

III. Aktív munkaerő-piaci eszközök

III.8 Munkaerő-piaci szolgáltatások

Az aktív eszközök közé sorolhatók a különböző humán szolgáltatások, ame-lyeknek célja szintén a foglalkoztatási feszültségek megszűntetése, kezelése, feloldása, a munkanélküliség csökkentése. A munkaerő-piaci szolgáltatásokat a 30/2000 (IX.15) GM rendelet alapján foglaljuk össze.

1. Ide sorolható az információnyújtás, aminek keretében az álláskeresőt tájékoztatják az aktuális elhelyezkedési lehetőségekről, a foglalkozta-tást elősegítő támogatásokról, a munkanélküliek ellátásairól, a foglal-koztatással kapcsolatos jogszabályokról. Az információnyújtás több formában működhet önállóan, tanácsadás, állásbörze és munkaközvetí-tés keretében.

2. A munkatanácsadás célja az álláskereső személy elhelyezkedését aka-dályozó tényezők feltárása, ezek megszűntetése, valamint egy akcióterv kidolgozása a sikeres elhelyezkedés megvalósítása érdekében.

3. A pályatanácsadás során a pályaválasztást, a pályamódosítást segítik az igénylő érdeklődésének, képességeinek, személyiségének és a mun-kaerő-piaci igényeknek megfelelő pályaterv kidolgozásával.

A pályaválasztási tanácsadás segíti a pályaválasztási döntés meghoza-talát, valamint a megfelelő képzési lehetőség kiválasztását.

A pályamódosítási tanácsadás új képzésekben való részvétel, vagy új foglalkozás megtalálásában nyújt segítséget.

4. Az álláskeresési tanácsadás keretében azoknak nyújtanak segítséget, akik munkát akarnak vállalni, de ehhez nem rendelkeznek megfelelő ismeretekkel. Az álláskeresési tanácsadás megvalósulhat egyéni tanács-adás, álláskeresési technikák oktatása során, valamint álláskereső klub működtetésével. Az álláskereső klub rendszeres csoportos foglalkozást jelent, az álláskeresők részvételével.

5. A rehabilitációs tanácsadás célja a foglalkozási rehabilitáció megter-vezése –a munkatanácsadás, pályatanácsadás, álláskeresési tanácsadás, pszichológiai tanácsadási szolgáltatások nyújtásával- a megváltozott

munkaképességű személyek számára, akik képzettségi szintjüknek megfelelő munkakörbe nem közvetíthetők.

6. Valamennyi tanácsadási formához (munka, pálya, álláskeresési és re-habilitációs), valamint a munkaerő-piaci képzéshez kapcsolódóan pszi-chológiai tanácsadás is nyújtható.

7. A pszichológiai tanácsadás fő célja, hogy feltárja az álláskereső számá-ra azokat az életvezetési, személyiségproblémákból eredő körülménye-ket, amik az álláskeresést gátolják.

8. Mentori szolgáltatást nyújt a munkaügyi központ azon álláskeresők számára, akiknek az együttműködési kötelezettség teljesítéséhez, a szolgáltatások, támogatások igénybevételéhez, az önálló munkába ál-láshoz a munkahelyre történő beilleszkedéshez személyes segítségre van szüksége.

A tanácsadások megvalósulhatnak egyéni és csoportos formában, a következő módokon:

Egyéni tanácsadói beszélgetés, csoportos tanácsadás, strukturált csoportfoglal-kozás, érdeklődés, érték, képesség, személyiségvizsgálat, pályaismeret bővítése.

Helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás

Ez a tanácsadási forma szakmai, módszertani segítséget jelent az adott térség-ben a foglalkoztatási helyzet javításához, új munkahelyek teremtéséhez. Ennek megvalósításához a tanácsadás magában foglalja:

- a munkaadók foglalkoztatási helyzetének nyomon követését, a foglal-koztatási feszültségek kialakulásának megelőzése érdekében informá-ció, tanácsadás nyújtását a munkaadók számára,

- programok kidolgozását, megvalósítását a térségi foglalkoztatási prob-lémák megoldásához

- kapcsolattartást a munkaadókkal, helyi önkormányzatokkal, más szer-vezetekkel, ezek közreműködésének elősegítése a foglalkoztatási hely-zet javítását célzó programokban

- munkaerő-piaci információk nyújtásával közreműködést a területfej-lesztési tanácsok döntéseinek előkészítésében.

Munkaközvetítés

A munkaügyi központok munkaközvetítő tevékenységet végeznek a munkát kereső, valamint álláskínálókkal együttműködve.

A munkaközvetítés tartalmi elemei a következők:

- személyes beszélgetés a munkát kereső személlyel, melynek során fel-tárják a foglalkoztatással kapcsolatos körülményeket, a foglalkoztatást akadályozó tényezőket. Így az iskolai végzettség, szakképzettség, ko-rábbi munkakörök, szakmai gyakorlat, lakóhely, munkaképesség fel-térképezésére kerül sor. A munkaügyi központ munkatársa tájékoztatást

nyújt az aktuális munkalehetőségekről, a foglalkoztatás helyéről, idejé-ről, munkarendidejé-ről, valamint a kereseti lehetőségekről.

- tanácsadásra kerül sor, amennyiben a foglalkoztatásnak valamilyen akadálya van, megfelelő tájékoztatást kap a munkát kereső személy a számára megfelelő szolgáltatások igénybevételéről

- kapcsolattartás az álláskínálókkal, részükre a munkaerőigénynek meg-felelő munkát kereső személyeket választ ki és közvetít

- segítségnyújtás a munkát kereső és az álláskínáló közötti kapcsolat megteremtése érdekében, valamint abban, hogy közöttük foglalkozta-tásra irányuló jogviszony jöjjön létre.

A munkaközvetítés történhet egyéni vagy csoportos formában.

A munkaközvetítés feltétele, hogy a közvetítést kérő személy rendelkezik a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyhoz szükséges feltételekkel, valamint kap-csolatot tart a kirendeltséggel. A kapcsolattartás azt jelenti, hogy a kirendeltség által meghatározott időpontban, de legalább háromhavonta jelentkezik a mun-kaügyi központban. Továbbá a munkát kereső személy mérlegeli a foglalkozta-tási lehetőség elfogadását, és erről tájékoztatja a kirendeltséget.

Alternatív munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtó szervezetek

A munkaerő-piaci szolgáltatásokat maguk a kirendeltségek, illetve kiren-deltségek és szolgáltató központok dolgozói, de külső szakember is nyújt-hatja. A kirendeltségek a szolgáltatásokat vásárolhatnak nonprofit szerveze-tektől támogatási szerződés keretében, amit. a Munkaerő-piaci Alap de-centralizált keretéből finanszíroznak.

Az alternatív munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtó szervezetek célcsoport-jai közé tartoznak mindazok, akik valamilyen sajátos ok miatt segítség vagy felkészítés nélkül egyáltalán nem vagy nehezen tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon Ide tartoznak a:

- Megváltozott munkaképességűek, fogyatékossággal élők - Tartós munkanélküliek

- Roma származásúak - Szenvedélybetegek

- Alacsony iskolai végzettségűek - Büntetett előéletűek

- Gazdaságilag elmaradott térségekben élők - 45 év felettiek

A munkaerő-piaci segítő szolgálatok különböző szolgáltatásokat biztosíta-nak, valamint közvetítői szerepet töltenek be ügyfeleik és a munkáltatók között. A 30/2000. (IX.15) GM rendelet a munkaerő-piaci szolgáltatásoknak az azokhoz nyújtható támogatásoknak teremtett jogi keretet.

Az alternatív munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtó szervezetek általában előre meghatározott célcsoporttal dolgoznak. Minden segítő szolgálat

tevé-kenysége más, az ügyfélkör miatt, de a 30/2000 (IX. 15) GM rendelet szabá-lyozásával szolgáltatásaik hasonlóak.

Minél komplexebb munkaerő-piaci programot valósít meg egy segítő szervezet, annál jobb eredményeket érhet el. A szolgáltatásokba a civil szer-vezetek is bekapcsolódhatnak: nemcsak közvetítők, de fejlesztik a hátrányos helyzetűek az inaktív rétegek foglalkoztathatóságát, képzések, átképzések, tanfolyamok, egyéni tanácsadások által.

Az aktív munkaerő-piaci eszközök közé sorolható még a mobilitási tá-mogatás valamint a közfoglalkoztatás.

A munkába járással kapcsolatos terhek csökkentését célzó mobilitási tá-mogatások célja, hogy az utazási költségek átvállalásával mérsékelje a mun-kaerőpiac területi egyenlőtlenségeit, és a munkahelyekért folytatott verseny-ben esélyhez juttassa a kistelepüléseken élőket is. Helyközi utazáshoz támo-gatást igényelhet a munkaadó és a munkavállaló is. A munkaadónak ez ak-kor adható, ha olyan személy foglalkoztatását vállalja, aki legalább hat hó-napja nyilvántartott álláskereső. Pályakezdők, valamint megváltozott mun-kaképességű személyek esetében három hónap munka nélkül töltött idő a támogatás feltétele. (A kedvezményezettek aránya az aktív eszközök által-támogatottak összességéhez viszonyítva az érintett és átlaglétszám alapján egyaránt minimális (2-3%) volt, s mára 1%-ra csökkent.

Foglalkoztatáspolitikai megközelítésben a közhasznú foglalkoztatásnak az a funkciója, hogy:

- a munkaügyi központok által felkínált állások számát gyarapítsa, - tegye lehetővé a munkavállalási hajlandóság tesztelését,

- jövedelemhez juttassa azokat, akik kimerítették jogosultságukat a mun-kanélküli ellátásra,

- más lehetőség hiányában biztosítsa a munkanélküli ellátáshoz, ill. a nyugdíjjogosultsághoz szükséges munkaviszony megszerzését,

- munkaalkalmat kínáljon azoknak, akiknek az elhelyezkedése normál (nem támogatott) állásokban kilátástalan,

- és lehetőséget adjon a munkahelyi tapasztalatszerzésre, s ezáltal az egyéni elhelyezkedési esélyek növelésére. (Frey, 2010)