Forrás: Eurostat adatai alapján saját szerkesztés
Az ábra alapján elmondható, hogy már a 2012-es évben is az észak-európai országok rendelkeztek a legmagasabb mutatóval. Finnország (82%), Hollandia (80%), Dánia (79%) és Svédország (79%) esetében kiemelkedően magas volt az érték még az euró zóna tagállamai között is. Érdekes, hogy a fejlett bankrendszerrel rendelkező Egyesült Királyságban 52%, Németországban 45% volt ez az érték. A lakosság a legkisebb arányban Romániában (3%), Bulgáriában (4%) és Görögországban (9%) vette igénybe az internetes banki szolgáltatásokat.
2019-re látványos javulás figyelhető meg valamennyi tagállamban.
A korábban élen végző országok tovább tudták javítani a teljesítményüket, így Finnország, Dánia és Hollandia esetében a lakosság 91%-a használta valamilyen formában a bankok online szolgáltatásait. A legjelentősebb a javulás Csehország estében, ahol a korábbi 2012. évi 35%-ról 2019. évre 68%-ra emelkedett a felhasználók aránya. Hazánk a 2019. évi 47%-os adattal a sor végén, a 20. helyen található.10
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
Ausztria Belgium Bulgária Ciprus Csehország Dánia Egyesült Királyság Észtország Finnország Franciaország Görögország Hollandia Horvátország Írország Lengyelország Lettország Litvánia Luxemburg Magyarország Málta Németország Olaszország Portugália Románia Spanyolország Svédország Szlovákia Szlovénia
2012 2019
Az elemzés ugyan a 2008-2019 közötti időszak adatainak vizsgálatára irányul, viszont az értekezés végleges lezárása 2021-ben történt, ezért nem lehet figyelmen kívül hagyni a 2020-as év banki digitalizációt befolyásoló eseményeit.
Egyes vélemények szerint a 2020-as év a világjárvány és a digitalizáció éve volt. A bankszektorban olyan volumenű technológia előrelépés játszódott le rövid időn belül, amelyre korábban nem volt példa. A kialakult helyzet a bankokat és az ügyfeleket is kihívások elé állította. Az emberek egészségének védelmében meghozott korlátozások ugyan engedélyezték a banki ügyintézést, viszont számos bank kérte ügyfeleit, hogy lehetőség szerint inkább otthonról intézzék ügyeiket. Így az online banki szolgáltatások egyre szélesebb körben váltak ismertté és valószínűsíthető, hogy akik egyszer már igénybe vették ezeket az alkalmazásokat és velük kapcsolatban pozitív tapasztalatuk volt, azok a jövőben sem fognak visszatérni a hagyományos ügyintézéshez. A kialakult helyzetben a korábbihoz képest nagyobb digitalizációs verseny indult meg a szereplők között és az egyre növekvő online felhasználói kör révén a fejlesztések minden bizonnyal tovább fognak folytatódni, hiszen általuk immár jelentős versenyelőny érhető el.
3. A BANKUNIÓ INTÉZMÉNYRENDSZERE 3.1. A bankunió létrejötte
Az egységes és uniós szintű bankszabályozás megteremtése érdekében új intézményrendszer került felállításra, amely a bankunió elnevezést kapta. A bankunió létrehozásának gondolata a 2008-as gazdasági válságot követően került előtérbe. A kezdeményezés előzménye a korábbiakban már említett Egységes Szabálykönyv megalkotása volt, amely a tagállamok közti szabályozói eltérések egységesítését célozta. A 2009-ben nyilvánosságra hozott de Larosière-jelentés még csak a nemzeti szintű felügyeletek megerősítését tartotta fontosnak, viszont a dél-európai országokban kialakult bankválságok egyértelműen felhívták a figyelmet egy közös, uniós szintű bankfelügyeleti és ellenőrzési rendszer kidolgozására.
2012 novemberében került elfogadásra a „Négy elnök jelentése” más néven „A valódi, szoros gazdasági és monetáris unió tervezete” című dokumentum, amely megfogalmazta a bankunió létrehozásának gondolatát.
A bankunió célja az Európai Tanács megfogalmazás szerint a következő:
- biztosítani a bankok stabilitását a jövőbeni pénzügyi válságokkal szemben,
- biztosítani, hogy a csődközeli helyzetbe került bankok megmentése ne az adófizetők pénzéből történjen,
- a szabályok egységesítésével csökkenteni a piac széttöredezettségét, megerősíteni a pénzügyi stabilitást az Európai Unió egészében (Európai Tanács, É.n.).
Schoenmaker (2009) véleménye szerint a rendszer egy pénzügyi trilemmával áll szemben, amelynek elemei a pénzügyi stabilitás, a nemzetközivé vált bankrendszer és a nemzeti pénzügyi, felügyeleti politika. A bankunió létrehozásának szükségessége egyértelmű, hiszen napjainkban a bankok tevékenysége átnyúlik az országhatárokon, ezen kapcsolatok pedig jelentősen megnövelik a pénzügyi rendszer kockázatát. A pénzügyi stabilitás megteremtése érdekében a nemzeti szintű szabályozás és banki felügyelet már nem elégséges, az uniós tagállamok bankrendszerének működését egységesen szabályozó és felügyelő rendszer létrehozása alapvetően fontos volt a rendszer további biztonságos működése érdekében. Ugyanakkor a megvalósítás módja számos kérdést vetett fel. Ezek közé tartozott az Európai Unió euró zóna és nem euró zóna tagállamokra való osztottsága, a bankok határokon átnyúló tevékenysége miatti szabályozói problémák, az úgynevezett észak-európai feltőkésített és stabil pénzügyi rendszerrel rendelkező országok, valamint a dél-európai, jelentős veszteséget felhalmozó, sérülékeny uniós országok bankrendszere közti különbségek. Mindezek ellenére a rendszer felállítása tovább nem várathatott magára.
A bankunió alapvetően az euró zóna tagállamaira terjed ki, de tagja lehet bármely uniós ország, amely jelzi csatlakozási szándékát. A 28 tagállam közül hazánk, Csehország és Lengyelország kivár a csatlakozással kapcsolatban. Románia, Bulgária, valamint Dánia egyértelműen a csatlakozás pártján áll, szemben Svédországgal és az Egyesült Királysággal, amely országok jelezték a rendszertől való távolmaradási szándékukat (Kisgergely - Szombati, 2014). Mérő és Piroska (2017) véleménye szerint Bulgária és Románia csatlakozási szándékának oka, hogy nehezebben tudják biztosítani országuk pénzügyi stabilitását, ezért a bankunióhoz való csatlakozás számukra egyértelmű előnyökkel járna. Ezzel szemben hazánk, Csehország és Lengyelország viszonylag fejlettebb bankrendszerrel rendelkezik, így jelenleg nem elsődleges érdeke csatlakozni az új intézményrendszerhez. A 7. táblázat a bankunióhoz való csatlakozással kapcsolatos előnyöket és hátrányokat mutatja be.
7. táblázat: A bankunió előnyei és hátrányai
Előny Hátrány
Az egyenlő jogok hiánya a kisebb bankrendszerrel rendelkező vagy euró
zónán kívüli tagállamok esetében Magasabb szintű pénzügyi stabilitás A nemzeti, banknacionalista
bankpolitika megőrzésének a hiánya lépjenek be a rendszerbe (Mérő, 2019). Darvas és Wolff (2013) szerint a belépéssel egy stabilabb pénzügyi rendszer jönne létre, viszont így a nem euró zóna tagállamok úgy élveznék a csatlakozásból származó előnyöket, hogy bankrendszerük ellenőrzése nem az Európai Központi Bank felügyelete alatt áll.
Svédország bankunióból való távolmaradásának negatív hatását a Nordea Bank székhelyének Svédországból Finnországba való áthelyezése már jól mutatja. Ennek oka, hogy Finnország az euró zóna, így a bankunió tagja is, bankjai az EKB felügyelete alatt állnak. Mivel a Nordea Bank versenytársai az uniós jegybank ellenőrzése alá tartoznak, így a székhely áthelyezéssel a közös felügyelet és a szereplők közti verseny csökkentése volt a cél (Németh, 2019).
Hazánkban a felügyeleti feladatokat jelenleg a Magyar Nemzeti Bank látja el, amely folyamatosan figyelemmel kíséri és a tapasztalatok alapján értékeli az uniós rendszer munkáját, de jelenleg nincs napirenden a bankunióhoz való csatlakozás kérdése. Az indokok között jellemzően a 7. számú táblázatban szereplő, hátrányként felsorolt állítások szerepelnek.
3.2. A bankunió pillérei
2012-ben az Európai Bizottság a bankunió kiépítését kezdeményező ütemtervet hozott nyilvánosságra, amely három fontos területet nevezett meg a tagállamok pénzügyi rendszerének stabilizációja szempontjából.
E három területet azóta a bankunió három pillérének nevezzünk, amelyek:
- az egységes bankfelügyeleti mechanizmus, - az egységes szanálási mechanizmus,
- az egységes betétbiztosítási rendszer (12. ábra).
Lényegében a bankunió elemei, a bankszabályozáshoz hasonlóan, két nagy csoportra oszthatók:
a bankfelügyelet és bankszanálás feladta a válságmegelőzés, a betétbiztosítási rendszer pedig a válságkezelés során kap szerepet (Gros - Schoenmaker, 2014).