ábra: A betegszobák elrendezése az új Maasland kórházban

Forrás: Bonnema architecten Holland, nem publikált terv, 2008. Engedéllyel felhasználva.

E tanulmány írásának idején az Orbis megkezdte az ingyenes szoftver és tréning felajánlását a helyi általános praxisoknak, hogy a háziorvosok naprakészen hozzáférhessenek a Maasland kórház elektronikus beteg-nyilvántartási rendszeréhez, beleértve a diagnosztikai és képalkotási adatokat is. Az alap- és a másodlagos szintű ellátás közötti illeszkedés valószínűleg javára válik a betegeknek, de egyúttal versenyelőnyt jelent azokhoz a kórházakhoz képest, amelyeknek még ezután kell egy hasonló rendszert megvalósítaniuk.

Makro-szinten a betegközpontú ellátás kiterjed a jelenlegi és jövőbeli betegprofilok gondos elemzésére is. Ebből a célból az Orbis demográfiai és epidemiológiai vizsgálatokban vesz részt, és felhasználja ezeket az adatokat a kapacitási és a termelési modelljeiben. Modellezést alkalmaznak továbbá az új orvosi eljárások vagy technológiák kimenetelének előrejelzésére, például annak elemzésére, milyen következményekkel jár, ha valamely betegút egy része fekvőbeteg-ellátás helyett egynapos ellátássá változik.

A betegeket bátorítják arra, hogy váljanak a folyamatban levő változások részesévé. Az Orbis bevonta a betegek képviselőit az új kórház és az egész Medical Park tervezési szakaszába. A betegektől érkezett hozzászólásokat és javaslatokat – ahol csak lehetséges volt – beépítették a végleges tervbe. A betegek tanácsának továbbra is jelentős befolyása van az ellátásokkal kapcsolatos döntésekre.

Az elektronikus betegnyilvántartás

Az elektronikus betegnyilvántartás lényeges összetevője az új Maasland kórházra és a Medical Parkra vonatkozó elképzelések megvalósításának. Az elektronikus betegnyilvántartási rendszer az egész vállalkozás gerincének tekinthető.

Míg az elektronikus betegnyilvántartás egyes összetevői szükségképpen közösek a különböző egészségügyi ellátó intézmények vagy akár országok között is, az Orbis azt a lehetőséget választotta, hogy igényeire szabott szoftveralkalmazás kifejlesztését rendeli meg egy külső szolgáltatótól. Ezzel az Orbis saját normákat határozott meg, és a menet közben elkövetett hibákból kellett tanulnia. Az eredmény azonban az, hogy a Maasland kórház egyike lett annak a kevés kórháznak Hollandiában, amely teljes mértékben kiaknázza az elektronikus betegnyilvántartási rendszert. Mit jelent ez a betegek és a személyzet számára?

Az elektronikus betegnyilvántartásnak az a rendeltetése, hogy a személyzetet – ápolókat, orvosokat, menedzsereket – kötelezze a betegút elveinek betartására. Ez az egyetlen olyan hely, ahová a betegadatokat fel lehet jegyezni, ami megakadályozza az információk

ismétlődését, illetve a kezelések, gyógyszerrendelések és betegadatok egyéni formájú vagy téves bejegyzését. Az Orbis szerint mindebből az alábbi előnyök származnak:

 A személyzet tagjai tudják, hol tart a beteg az ellátási útvonalon, tudják tehát, mit tettek meg eddig mások, és mit kell az adott helyzetben nekik tenniük.

 A menedzserek gombnyomásra végezhetnek klinikai vagy pénzügyi auditálást.

Láthatják az esetösszetétel ingadozásait és trendjeit, egybevethetik a pénzügyi előrejelzéseket a tényleges költségvetési kiadásokkal, és elemezhetik a várakozásokhoz képest mutatkozó eltéréseket.

 A betegeknek nemsokára módjukban áll majd tanulmányozni elektronikus betegnyilvántartásuk egyes részeit, felidézni a korábban kapott tanácsokat, vagy utánanézni a kezelési nyilvántartásoknak.

Különösen a menedzserek szempontjából az elektronikus betegnyilvántartás számviteli előnyökkel is jár, mivel megkönnyíti a hozzáférést az esetösszetételről, a betegprofilokról, a gyógyszerfelhasználásról és a készletszabályozásról szóló információkhoz.

Noha közismerten nehéz meggyőzni intézeteket arról, hogy máshol kifejlesztett módszereket vagy eszközöket vegyenek át, az Orbis azt tapasztalta, hogy elektronikus betegnyilvántartási alkalmazása más egészségügyi ellátó intézmények érdeklődését is felkeltette. A rendszer fejlődése meg nem jutott el addig a pontig, amelynél illeszkedhet az „okos” betegkártyához, noha erről e tanulmány írásának idején már folynak a megbeszélések. Nyilvánvalóan el kell majd dönteni, milyen információk vihetők fel az okoskártyára, és mennyire lehet ezeket felhasználni más – országos vagy európai szintű – egészségügyi információs rendszerekkel összekapcsolva.

A jövőbeli munkafolyamatok

Az Orbis hangsúlyozza: az egészségügyi ellátás rendszerbe szervezése egy adott modell keretén belül nem jelenti azt, hogy a betegek differenciálatlan vagy „egy kaptafára”

meghatározott kezelést kapnának, sem pedig azt, hogy a klinikai személyzettől azt várnák, hogy munkáját mindennemű egyéb megfontolás nélkül végezze. A rendszerbe szervezés sokkal inkább lehet eszköz a legjobb klinikai gyakorlat elterjesztésére, a változás átvételére és menedzselésére, a gyógyulási eredményekben mutatkozó eltérések felismerésére és elemzésére, valamint annak biztosítására, hogy a gyógyító személyzet elegendő időt fordíthasson a nagyobb kihívást jelentő esetekre. Az Orbis Medical Park új munkamódszerek elfogadása útján kíván működni, amelyek nagymértékben a rendszerbe szervezett egészségügyi ellátás elvein alapulnak. Van néhány központi pillér, amely az új munkafolyamatok alapját képezi.

Először is, a Maasland kórház betegközpontú hozzáállást fogadott el, ami tükröződik az épület munkafolyamatokhoz igazodó tervezésében is. Ennek célja, hogy megakadályozza az erőfeszítések megismétlődését vagy késedelmét, emellett a betegnek is módjában áll döntéseket hozni saját ellátásáról, továbbá a gyógyító személyzettől várja el, hogy felkeresse a beteget, nem pedig fordítva. Másodszor, ahol csak lehetséges, szabványosítják a belső kialakítást. A rendelőhelyiségeket különböző szakterületek vehetik igénybe, egyikük sem

„birtokol” kizárólagosan egy teret. Általában minden rendelő azonos a felszereltség és az ICT-kapcsolódás tekintetében. Van néhány kivétel ez alól a szabály alól, ilyen például a szemészet, ahol speciális felszerelésnek kell rendelkezésre állnia, de általában az Orbis az ilyen kivételek minimális szinten tartására törekededett. Harmadszor, a kórházat kifejezetten megkülönböztetett „elülső” és „hátsó” helyiségekkel tervezték, ezeket egy tudás és szakismeret központ kapcsolja össze, amelyben a szakértők megbeszéléseket tarthatnak, kutathatnak vagy irodai munkát végezhetnek. Végül az új kórházépület tervezése során az is cél volt, hogy elkülönítsék a különböző logisztikai áramlásokat, oly módon, hogy a gyógyító

személyzet és a betegek különböző terekből lépjenek be, és az árumozgást mindkettőtől külön bonyolítsák le.

Az új Maasland kórház: a munkafolyamatok tükröződése az épülettervben

Az Orbis projektvezető csapata elhatározta, hogy a meglévő épületkomplexum közelében épülő új Maasland kórház az előző szakaszokban kifejtett alapelvek fizikai megtestesülése lesz. A cél az, hogy ez az alábbi törekvések útján valósuljon meg.

 Olyan közös terek, amelyeknek rendeltetése a betegek („vendégek”) és a fogadó oldali kórházi személyzet közötti interakciók humanizálása, és – amennyire csak lehetséges – „nem-klinikai” környezet megteremtése.

 Szabványos kialakítás a járóbeteg rendelőkben és a fekvőbeteg szobákban.

Ezeknek a területeknek az alapterülete és berendezése azonos; egyik szakterület sem

„birtokolja” őket.

 A betegek, a személyzet és az áruk áramlásának különválasztása.

Az új kórház épületterve elkülöníti a betegek és a személyzet mozgását a gyógyítási célú és egyéb áruk szállítási útvonalától.

A betegek és a személyzet más-más bejáraton érkeznek, és a személyzet megy felkeresni a beteget, nem pedig fordítva.

 Az elektronikus betegnyilvántartás használatát bátorító számítástechnikai szolgáltatás.

Noha a rendszer már közel a teljes működőképességhez, az Orbis menedzsmentje úgy véli, hogy csak akkor fognak a rendszer igazi lehetőségei teljesen kibontakozni, ha a személyi állománynak módjában áll a berendezéssel dolgozni, amely éppen ott kap elhelyezést, ahol a legjobban felhasználható (például a nővérpultoknál és a recepcióknál).

 Olyan a kórház létrehozása, amely fő tevékenységi területére koncentrál, úgyhogy egyes szolgáltatások (például a rehabilitáció) a környező ellátó centrumokban mehetnek végbe, míg mások (például a diagnosztika) úgy fejlődhet, hogy a környező területen levő más egészségügyi szervezeteket is kiszolgálja.

Ezeknek a céloknak az elérése érdekében az Orbis kiszámítható kockázatot vállal magára.

Noha vannak a szabványos munkaterületek és betegszobák építésének bizonyos költségbeli előnyei, más vonatkozások – például a saját igényre szabott, megrendelt szoftveralkalmazás, a személyzet átképzése és az új munkamódszerekre való áttérés – viszonylag költségesek.

Következtetések

Rövid távon az Orbis Medical Park sikere – ha a fenntarthatóság szempontjából nézzük – a személyzeti létszám kívánt csökkenésének megvalósulásától függ. Hosszabb távon azonban függ a gyógyító személyzet és a menedzserek változás melletti folyamatos elköteleződésétől és attól a képességüktől, hogy „élen maradjanak a vadászatban”, a Hollandiában kialakult egyre versengőbb egészségügyi ellátási környezetben.

Hivatkozások

Exter A, Hermans H, Dusljak M, Busse R (2004). Netherlands: Health care systems in transition. Health Systems in transition, 2004;

6(6): 1–151.

WHO Regional Office for Europe (2009). European Health for All database (HFA-DB) [offline database]. Copenhagen, WHO Regional Office for Europe (January edition).

9. fejezet