KÉPES LEXICONA BUDAPEST

BUDAPEST

K É P E S L E X I C O N A

KÉZIKÖNYV BUDAPEST Ö S S Z E S TUDNIVALÓIRÓL

ÚTMUTATÓVAL, TÉRKÉPPEL ÉS 140 KÉPPEL

I. KÖTET

ÍRJA, SZERKESZTI ÉS KIADJA :

H E L L L A J O S

nyug. rt. ügyvezető-igazgató

Budapest, 1939.

Minden jog fenntartva,

BUDAPEST

K É P E S L E X I C O N A

KÉZIKÖNYV BUDAPEST Ö S S Z E S TUDNIVALÓIRÓL

ÚTMUTATÓVAL, TÉRKÉPPEL ÉS 140 KÉPPEL

I. KÖTET

ÍRJA, SZERKESZTI ÉS KIADJA:

H E L L L A J O S

n y u g . rt. ü g y v e z e t ő - i g a z g a t ó

Budapest, 1939.

Minden jog- fenntartva.

Viktória-nyomda, Budapest, VII., Király-u. 9.

E L Ő S Z Ó .

Olyan munka, amely a Budapestre vonatkozó összes fontosabb tudnivalókat egy képes könyv­

ben tartalmazná, még alig jelent meg.

.Ha azután egy ilyen munka még olcsóbb is, mint a Budapestre vonatkozó könyvek, amiről bárki is azonnal meggyőződést szerezhet, akkor annak közkedveltsége már eleve biztosítottnak látszik, amit egyébként a könyv elterjedtsége is igazol.

Amidőn e 3 kötetből álló képes lexikon lső kö­

tetéi útjára bocsátom, felhívom a nagyközönség figyelmét még arra is, hogy jelen kézikönyv a budapestieket legalább is oly mértékben érdekel­

heti, mint a vidékieket és a külföldieket, mert a Budapestre vonatkozó összes tudnivalókat benne

— a betűrendes tárgymutató segélyével — pilla­

natok alatt bárki könnyen megtalálja.

Budapest, 1939, július hó.

Hell Lajos,

közgazdasági író, főszerkesztő.

I . R É S Z .

I. FEJEZET.

BUDAPEST.

Budapest, mint modern nagyváros: Buda, Óbuda és Pest városok egyesüléséből keletkezett.

Egy világváros sem tekinthet vissza olyan ősi múltra, mint Budapest. Az egyesült városok kö­

zül különösen Óbuda nagy történelmi múltra te­

kinthet vissza, amennyiben Európának egyik leg­

régibb lakott területe. Kétségtelen ugyanis, hogy a keresztény aera előtt a IV. században, tehát jóval több, mint 2000 év előtt már voltak itt kelta, majd római települések. A keltákat megelőző időkből való kulturális emlékek is akadnak Óbu­

dán, amelyekből megállapítást nyert, hogy Krisz­

tus előtt cca 6000 évvel, vagyis a csiszolt kőkor­

szakban már lakott terület volt.

A legrégibb kelta település neve: Ack-ink volt, ami keltául vízbőséget jelent. A nemrég lebon­

tott Tabánban végzett ásatások alkalmával egy kelta törzsnek (eraviscus) a polgári telepére buk­

kantak a régészek.. A keltákat később a rómaiak váltották fel, akik a keresztény aera II. és III.

századában a mai Dunántúlt meghódították és Pannónia néven római tartománnyá tették. Ez időben történt, hogy a rómaiak, akik Ack-inket el­

foglalták és ott megerősített tábort (castrum) lé-

tesítettek, a község nevét latinosították és így lett a kelta nevű Ack-ink-ből Aquincum.

Az első periódus tehát a város történetében — amint látjuk — a kelta korszak volt, amelyet a római korszak váltott fel. A római mult emlékei az Aquincum-i múzeumban láthatók.

A nyugatrómai birodalom pusztulása után (376) különböző, kevéssé polgárosult nép, u. m. a hunok és longobárdok foglalták el Aquincum romjait, ahol Etelvárát, vagy Budavárát alapí­

tották meg. A longobárdok uralma után, 568-ban az avarok és szlávok kerítették a várost hatal­

mukba.

Az egyesült városok közül Pest jóval fiatalabb, mint Óbuda, mert története csak a X I . században kezdődik. A város Pest nevét az itt letelepült szlávoktól kapta. Pest ugyanis szlávul kályhát jelent. Ezt a szláv szót a mai Budán letelepült németek aztán Ofen-re fordították, amely szó né­

metül szintén kályhát jelent. A magyarok Árpád vezérlete alatt 896-ban jöttek mai új hazájukba, de még jó időt vett igénybe, míg a magyarok Pestet elérték. A X I . században a mai Óbuda, a korábbi Aquincum, helyén új településsel találko­

zunk. A tatárjárás előtt már Buda és Pest is vi­

rágzó városok voltak. 1241-ben azonban a 3 vá­

rost a tatárok teljesen elpusztították.

A tatárok elvonulása után a Várhegy körül új város keletkezett, amelyet Budának hívtak, ahol a XIII. században IV. Béla magyar király várat is épített. A régi Buda ekkor megkülönböz­

tetésül Óbuda nevet kapott. A tatárjárás után a síkságon elterülő Pestet a X V . században várfa­

lakkal kezdték körülvenni, amelyen belül kelet­

kezett a mai Belváros magja.

Buda a XIV. században a magyar királyok fő- és székvárosa lett és a XV. században, Mátyás király alatt fénykorát élte. A tatárjárástól a tö­

rök hódoltságig terjedő idő volt a város életé­

ben a harmadik korszak. A mohácsi csata (1526) után a törökök az országot megszállták és 1541- ben bevonultak Budára is, amelynek magyar és uémet lakossága a várost még a bevonulás előtt

sietve elhagyta, a törökök a várost az ostrom alatt szétlőtték úgy, hogy az romhalmaz lett.

Az 1541—1686-ig terjedő török uralom a város életében a 4-ik korszak. Buda csak 1686-ban sza­

badult fel ismét a török uralom alól, de csakha­

mar ezután kezdetét vette a telepítés és újjáépí­

tés és 1703-ban úgy Buda, mint a Duna balpart­

ján fekvő Pest városa visszakapták a középkor­

ban szerzett önkormányzati jogukat és ezáltal is­

mét törvényhatósági joggal felruházott városok lettek. A XVIII. század végén és a X I X . század kezdetén főleg József nádor intézkedései folytán Pest városa gyorsabb ütemben fejlődött és csak­

hamar az ország legnagyobb és legtekintélyesebb városa, tudományos és irodalmi központja lett;

habár az ország fővárosa ekkor még hivatalosan Buda volt, ahol az ország kormányhatóságai is székeltek. Az 1838. évi nagy árvíz és az 1848,-i tűzvész a város nagyobb mérvű fejlődését egy időre visszavetették, de 1848-ban az új alkotmá­

nyos magyar kormány Budáról Pestre helyezte át a kormányhatóságokat és ettől az időponttól kezdve Pest városa vezető szerephez jutott.

Pest város lakossága azonban még a X I X . szá­

zad elején, 1801-ben is csak cca 30.000 lelket szám­

lált, de 1850-ben a lakosok száma már 130.000 főre

emelkedett.* A szabadságharc leverése után a Bécsből irányított abszolutizmus sem volt képes a város természetes fejlődését megakasztani, ha­

bár ez a fejlődés 1867-ig meglehetős lassú volt.

Pest fejlődése az 1867. évi kiegyezés után, az új alkotmányos kormány céltudatos intézkedései kö­

vetkeztében már gyorsabb ütemben haladt előre.

1872-ben a törvényhozás kimondta a már beveze­

tőben említett három város egyesítését, amikor a város hivatalos neve: Budapest lett. Ez időtől fogva Budapest állandóan és rohamosan fejlő­

dött és ebben még a világháború sem tartóztat­

hatta fel. Népességének gyors emelkedésével (amely az 1 milliót meghaladja, sőt a vele össze­

nőtt községekkel kb. 1,500.000 főre rúg), lépést tar­

tott az építkezés, fellendült a főváros kereske­

delme és ipara és úgy szellemi, mint anyagi mű­

veltség terén is igazi világvárossá fejlődött, úgy, hogy ma az ország lüktető szíve és páratlan, ter­

mészeti kincsei és természeti szépsége (melyek közül említhetjük a Várhegyet, a szubalpin fek­

vésű Svábhegyet, a Gellérthegyet, a Rózsahegyet, a Hármashatárhegyet stb., a hatalmas Duna fo­

lyamot a medrében lévő szigetekkel, a jobbpar­

ton lévő gyönyörű ligeteket, a Hűvösvölgyet, Zugligetet stb., stb.) elsőrendű gazdasági, iro­

dalmi és tudományos intézményei, középületei, monumentális hidjai és a millió főt jóval meg­

haladó művelt polgársága stb. révén a nála né­

pesebb világvárosokkal is mindenben nemcsak méltóan kiállja az összehasonlítást, hanem elfo-

* A kiegyezés után a lakosság száma kb. 280.000, 1890-ben több, mint 505.000, 1910-ben pedig 900.000 volt.

gultság nélkül megállapíthatjuk, hogy a fentie­

ken kívül még előzékenységben, továbbá gyógyu­

lási és szórakozási lehetőségben többet, jobbat és szebbet is nyújt és ami a fő, mindent olcsóbban, mint a nyugat bármely más világvárosa.

Budapest ma kétségkívül a világ egyik leg­

szebb, legvonzóbb városa, mely mint a „Duna ki­

rálynője"* hivatva van évente az idegenek tízez­

reit idecsalogatni, mert részint mint csodás fek­

vésű világváros a külföldiek mindenféle igényét úgy szórakozás, mint turisztikai és üdülési szem­

pontból is a legmesszebbmenőleg képes kielégíte­

ni, másrészt mint fürdőváros olyan és annyiféle nagyszerű és hatásos gyógyfürdővel, gyógyforrá­

sokkal, gyógyszállodákkal és minden speciális szakban kiváló orvosprofesszorokkal, valamint elsőrendű gyógyintézetek-, klinikák-, kórházakkal stb. rendelkezik, hogy úgyszólván mindenféle be­

tegség esetére az egész évben, tehát úgy télen, mint nyáron állandóan és eredményesen vehető igénybe, éppen ezért mindenkinek a legmelegeb­

ben ajánljuk, hogyha módja van, ne mulassza el Budapestet, Magyarországnak a Duna két part­

ján elterülő és a budai hegyektől övezett párat­

lan szépségű fő- és székvárosát, amely mint kli­

matikus gyógyhely is elsőrendű, mielőbb felke­

resni, amelynek látványosságait és nevezetessé­

geit az alábbiakban ismertetjük.

Kerületek, elöljáróságok.

BUDAPEST fő- és székváros ezidőszerint 14

*) így becézik Budapestet világszerte, mert a Dunáról Budapest tényleg a legszebben érvénye­

sül,

közigazgatási kerületből áll. A Duna jobb partján (a budai oldalon) van az I., II., III., X I . és XII., a Duna balpartján (a pesti oldalon) pedig a IV — XIV. kerület.

A kerületek ügyeit az elöljáróságok intézik, amelyek a kerületek után közölt uecákban vannak.

I. Vár, Krisztinaváros

Tabán — — —r— Szentháromság-u. 2.

II. Viziváros, Országút Fő-utca 3.

III. Óbuda, Újlak — — Fő-tér 3.

IV. Belváros — — — — Váci-utca 62—64.

V. Szt. István város — Honvéd-utca 20.

VI. Terézváros — — — Aradi-utca 23.

VII. Erzsébetváros — — Csengeri-utca 11.

VITT. Józsefváros — — — Baross-utca 67.

IX. Ferencváros — — Bakáts-tér 14.

X, Szt. László város Szt. László-tér 29.

XT. Szt. Imre város — Verpeléti-út 3.

XII. Hegyvidék — — — Német völgy i-út XITT. Magdolna város Béke tér 1.

XIV. Rákosváros Pétervárad-u. 2.

Nagy-Budapest.

Ezen elnevezés alatt Budapestet a szomszédos, Budapesttel szinte összenőtt, de közigazgatásilag teljesen önálló, következő községekkel értjük: Új­

pest, Rákospalota, Pestújhely, Rákosszentmihály, Mátyásföld, Cmkota, Pestszentlőrinc, Kispest, Pestszenterzsébet, Csepel (a pesti oldalon); a bu­

dai oldalon pedig: Albertfalva, Budafok, Tétény, Budaőrs, Budakeszi, Hidegkút, Máriaremete, Bé­

kásmegyer, Kelenvölgy, Aquincum stb.

Néhány statisztikai adat Budapestről.

Területe; Pesti oldal — — 90.27 km.² Budai oldal — — 104.17 „

összesen — 164.44 km.2

Lakossága* _ _ _ _ _ _ 1.006.184 Nagy-Budapest lakossága — — 1.421.000 Házak száma — — — — — 31.311 Uccák száma — — — — — 1732 Terek száma — — — — — 133 Gyógyfürdők száma — — — — 10 Gyógyintézetek száma — — — 102 Szanatóriumok száma — — — 32 Muzeumok „ — — — 36 Színházak „ — — — 10 Szórakozó helyek „ — — — 27 Szállodák „ — — — 105 Sporthelyek „ — — — 45 Hidak — — — 8 Szigetek „ — — — 5

Villamoskocsik „ — — — 1790 Autóbuszok „ — — — 240 Autótaxik ., — — 1450 Születések „ 1937 - 15858 Halálozások „ „ — — 16218 Házasságok „ „ — — 12S56 A lakosság honosság szerinti megoszlása:

Magyar _ _ _ _ _ _ _ 966.979

Osztrák _ _ _ _ _ _ _ 5.014

Román _ _ _ _ _ _ _ 5.423

Jugoszláv _ _ _ _ _ _ 2.439 Csehek, (tótok, ruthénok) — — — 10.856

Lengyel _ _ _ _ _ _ _ 8.653

Német _ _ _ _ _ _ _ 2.146 Olasz _ _ _ _ _ _ _ 792 Orosz — — — — — — — — 968

Bolgár _ _ _ _ _ _ _ 806

Egyéb _ _ _ _ _ _ _ 2.108

összesen 1.003.184

* A lakosság cca 61 százai 20.5 12.5 1.5 4.8

léka róm. kath. vallású izr.

reformtáus „ gör. kath. „ egyéb

A Duna és a Hidak.

A DUNA Közép-Európa legnagyobb folyama.

Budapestnél a legmélyebb és a legszélesebb. Mély­

sége 3—12 méter, szélessége 30—800 méter között váltakozik. Hosszúsága Budapestnél 15.27 kilomé­

ter. A Duna két partján fekvő városrészeket hét monumentális híd köti össze; ezek közül öt (Mar­

git-, Lánc-, Horthy-, Erzsébet- és Ferencz Jó- zsef-híd) közúti híd a személy- és teherforgalom lebonyolítására, kettő vasúti híd. Egy új híd az óbudai-híd építési munkálatai már megkezdődtek.

A munkálatok néhány évig fognak tartani és a híd cca 25 millióba fog kerülni.

A legújabb tervek szerint az óbudai-híd érinteni fogja a Margit-sziget felső csúcsát, valamint az óbudai nagy (Hajógyári-) szigetet.* Hossza 926 méter lesz, melyből 821 méter három szakaszban fogja átívelni a Dunát. Ez lesz a legszélesebb hidunk, amennyiben cca. 28 méterre tervezik.

ÓBUDAI (ÁRPÁD FEJEDELEM) HÍDJA.

Az óbudai híd megépítése megindítja Óbuda vi­

lágvárosi fejlődését. A híd által létrejön Ujpest- Rákospalota és a pesti északi ipartelepek, vala­

mint Óbuda és a budai hegyvidék között hiányzó összeköttetés.

A híd megépítésével és forgalombahelyezésével a főváros északi részeinek fejlődésében belátha­

tatlan perspektívák nyílnak meg és különösen Óbudán, de kihatásaiban egész Budapesten nagy­

arányú fellendülés várható. A hidat, amelynek munkálatai már megkezdődtek, 1945-ben adják át a forgalomnak, amikor aztán a fővárosnak ez a

* E sziget területe 103 hectár.

kissé még¹ elmaradott része is hozzáidomul a mo­

dern Budapest életéhez.

A híd az óbudai 2 szigetet és a Margitszigetet is átíveli. A híd hossza 926 mtr., szélessége 27.6 rntr. lesz. E híd 13 pilléren fog nyugodni, amely­

ből 4 parti pillér lesz. A hídpálya közepén 2 sín­

pár lesz az addigra elkészülő gyorsvasút részére.

A Margitszigetnél 2 lejárója lesz a hídnak.

MARGITHID.

A leghosszabb közúti híd, amely a Rudolf trón­

örökös-térről a Margit-körútra vezet. Hossza 607 méter, szélessége 19 méter. Tompaszögben sze­

li át a Dunát és a közepe felé egy szárnya van, amely 70 méter hosszú és a hídról a Margitsziget­

re vezet. A legnagyobb forgalom ezen a hídon bo­

nyolódik le, úgyhogy szükségesnek mutatkozott ennek kibővítése, illetve átépítése, ami most fe­

jeződött be. A kiszélesítés után a híd 22.3 méter széles lett.

A hídnak a Duna fölött 6 nyílása; azonkívül 1—1 parti nyílása is van. A hídról pompás kilátás nyílik a fővárosra. A híd pesti hídfőjénél elte­

rülő parkba kerül a Magyar Takácsok kútja.

SZÉCHENYI LÁNCHÍD.

A legrégibb és legszebb hídja a fővárosnak, mely az egész világon párját ritkítja. Ez a híd a Ferenc József-térről vezet Budára, a Clerk Ádám­

térre. Hossza 375 méter, szélessége 11 méter. A láncokat tartó 2 parti és 2 vizi kőpillér magassá­

ga egyenként 48 méter. A hídnak három nyílása van. A középső fő-nyílás hossza 203 méter. E hi­

dat 1849-ben adták át a forgalomnak.

A híd budai pillérén látható a proletárdikta­

túra alatt 1919 ápr. 22-én a Lánchídon hősi halált

halt Holtán Sándor államtitkár és társai emlé- kére elhelyezett emléktábla.

A „Széchenyi" Lánchíd

A Lánchíd

ERZSÉBET-HID.

Ez a híd az Eskü-útról a Gellért-hegyhez (a Döbrentei-tér mellett) vezet. Egy nyílású lánchíd.

Hossza 374 méter, szélessége 18 méter. A láncokat két parti pillér tartja, melyeknek magassága 62 méter. A budai hídfőnél, a Gellérthetgy lábánál van a török időből fennmaradt Rudasfürdő. A híd másik oldalán és a híd alatt egy szép park van, amely a Döbrentei-térig terjed. E híd budai végében van az Attila-, Juventus- és a Hungária­

gyógyforrás is, ahol ivókúrát tartanak. Ennek a gyógyforrásnak a kénes vize savhajtó hatású s ezért a savlerakódásokat okozó betegségek ellen eredménnyel használható. Főleg vese-, epebaj és

I '

j

m

''"''.jjiMinBBfilJPigwKI

*"^c -

A „Hungária" gyógyforrás

— 15 —

gyomorsavtúítengés eílen használják, a JuventuS rádiunif orrás pedig érelmeszesedés, vérnyomás és rheumatikus megbetegedéseknél bír kiváló gyógy erővel.

Az Erzsébet-híd HORTHY MIKLÓS-HID.

A Boráros-térről Budára vezet s a Ferencvá­

rost a lágymányosi Dunaparttal köti össze.

Hossza 512 m, szélessége 23 m. A híd budai parti pillérénél látható a magyar tenger védelmében hősi halált halt hadi tengerészek márvány em­

lékműve. E hősi emlékmű a híd budai parti pil­

lérének északi kiugrásánál van és a hullámo­

kat hasító cirkáló orrát ábrázoló kőalapzatból, valamint a távolba leső hajókürtös és az őt ve­

zető harci Géniuszt ábrázoló bronzcsoportból áll.

Az emlékmű magassága a hídpáíya felett cca 40 m. Tengerészeti jellegét a Novara cirkáló orrát ábrázoló kőalapzat, valamint a fedélzetén álló szoborcsoport és a világítótorony adja.

Az emlékmű alapzatában levő emlékszobát mauzelumszerűen képezték ki. Itt helyezik el a haditengerészet emlékkönyvét és ereklye-gyűjte­

ményét.

Az emlékmű művészi kivitele mellett monu­

mentális hatású és nemcsak a hősi halált halt magyar tengerészeknek, hanem a volt csász. és

A „Horthy" híd a haditengerészek emlékművével

— 17 —

kir. közös haditengerészet emlékét ís megörökíti az alapzaton olvasható következő felírásban: „Á cs. és kir. haditengerészet és magyar hősi halot­

tai emlékének."

FERENC JÓZSEF-HID.

A Fővám-térről a budai Szent Gellért-térre ve- vezet. Három nyílása van. Hossza 331 m, széles­

sége 18 m. Vasszerkezetű híd, 2 vizi pillérrel és 3 nyílással a Duna fölött.

A „Ferencz József'-híd ÚJPESTI VASÜTI HID.

Ez a híd Újpestről a Népszigetre,"" a Népsziget­

ről pedig a Duna partjára vezet s tulajdonkép 2 áthidalásból áll. Ezek közül az újpesti téli ki­

kötőt áthidaló kisebb híd 220 méter, a tulajdon- képeni Dunahíd pedig, amelyen a Nyugati pá­

lyaudvarról Esztergom felé induló vonatok szá-

* E sziget területe 38 hectár.

niára sínpár fut végig, 67Ó méter, tehát a ieghoöz- szabb Dunahíd. A hídnak gyalogjárója is van.

Nem messze a hídtól a budai oldalon van az óbudai hajógyár és a Római-fürdő.

ÖSSZEKÖTŐ VASÚTI HID.

A Ferencvárost Kelenfölddel köti össze. Hosz- sza 394 méter. Két sínpár fut rajta és gyalogjá­

rója is van.

*

Az egyes hidak egymástól a következő távol­

ságra vannak:

1. Az újpesti vasúti hídtól a Margithíd 5700 mé­

ter.

2. A Margíthídtól a Lánchíd 1750 méter.

3. A Lánchídtól az Erzsébethíd 1000 méter.

4. Az Erzsébethídtól a Ferenc József-híd 750 m.

5. A Ferenc József-hídtól a Horthy Miklós-híd 1030 m. távolságra van.

6. A Horthy Miklós-hídtól az Összekötő Vasúti- hídig 1150 méter a távolság.

KÖZÉLELMEZÉS

sserResstösége

és Kiaaofpivaiala Budapest, VII, Király-utca 97

»

Áz Alagút.

ílogy a közlekedés a Krisztinavárossal meg1- könnyíttessék, a Várhegyet átfúrták és a Lánc­

híd folytatásakép alagutat létesítettek.

Az alagút a Várhegy alatt, szemben a Lánc­

híddal, a Clark Ádám-térről a Krisztinavárosba vezet. Hossza 3i5 m, szélessége 10 m, belső ma­

gassága pedig 10.5 méter.

Az Alagút

B U D A P E S T

K É P E S L E X I K O N A

szerkesztősége és kiadóhivatala

Budapest, VII. Király-utca 97.

Telefon: 143-920

II. FEJEZET.

Foutosabb Uccák és Utak:

a) A balparton (Pesti oldalon);

N AGY KÖRÚT.

A Rudolf-térnél kezdődik és félkör alakban a Boráros-térig, vagyis a Dunától a Dunáig terjed.

Egyes részeit azon kerületek után hívjuk, ame­

lyeket útjában átszel, így a Margit-hídtól a Ber­

lini-térig vezető részét Szt. István-kör útnak hív­

ják, a Berlini-tértől a Király-utcáig Teréz-körút a neve, a Király-utcától a Rákóczi-útig terjedő részét Erzsébet-kőrútnak hívják, a Rákóczi-út- tól az Üllői-útig terjedő részének Jőzsef-körút a neve, míg az Üllői-úttól a Boráros-térig terjedő részét Ferenc-körútnak hívják.

A Nagykörút a főváros egyik legszélesebb köz­

lekedési útvonala.

a) SZT. ISTVÁN-KÖRÚT.

A Szt. István-krt.-at — mely a Rudolf-tértől a Berlini-térig vezet — szép palotasorok szegélye­

zik, amelyek közül csupán a Vígszínházra hívjuk fel a figyelmet, amely előtt Hegedűs Gyula, a kiváló színész, mellszobra látható. A Berliui-tér-

A Berlini-tér

A Vígszínház

nél e körút elágazik. Az észak felé haladó utat, mely Újpestig, sőt azon túl is terjed, Váci-útnak,

a déli irányban haladó szép, széles utat Vilmos- császár-útnak, a keleti irányban haladó részét pedig Teréz-körútnak hívják.

b) TERÉZ-KÖRUT.

A Teréz-körút a Berlini-tértől a Király-utca keresztezéséig terjed. A Teréz-körúton a középü­

letek közül a Nyugati pályaudvart említjük, amely a Teréz-körút és a Berlini-tér keresztezésénél a

Teréz-körút 47. sz. alatt van.

A Nyugati pályaudvar c) ERZSÉBET-KÖRÚT.

A Király-ucca keresztezésétől a Rákóczi-útig (1000 mtr. hosszú) vezet. E körúton a Royal Nagy­

szállodára és New-York-palotára hívjuk fel a fj-

A New-York Palota

gyeimet. A Dohány-uccánál, ahol a New-York palota áll, a körút kiszélesedik és ott egy kis tér képződik, amelyen Rákosi Jenőnek, a ki­

váló publicistának, a magyar újságírás atya­

mesterének életnagyságú bronzszobra áll.

Az Erzsébet-krt. 44. sz. háznak a Dob-uccai ol­

dalán egy márványemléktábla látható Jókai Mór

— a legtermékenyebb és legkiválóbb magyar re­

gényíró — bronzképmásával és hirdeti, hogy Jó­

kai Mór e házban lakott.

d) JÓZSEF-KÖRUT.

A Rákóczi-úton túl kezdődik és az Üllői-útig terjed. Hossza 1240 mtr. Középületei közül említ­

hetjük a Nemzeti Színház épületét (amelynek elő­

csarnokában látható Katona József, a Bánk Bán szerzőjének a mellszobra) s a szemközti oldalon a

Népszinház-ucca sarkánál a Technológiai Ipar­

múzeumot. Tovább haladva a József-körutat meg­

szakítja a Rákóczi-tér, amelynek kis parkja mö­

gött emelkedik a kerületi (Rákóczi-téri) vásár­

csarnok.

e) FERENC-KÖRUT.

Az Üllői-úton túl a Mária Terézia laktanyánál kezdődik és. egyenes irányban a Boráros-térig terjed.

Újpesti rakpart.

A Rudolf-tértől Újpest irány a ban húzódik fel­

felé. A Sziget-ucca fölött pár lepényire a rakpart egy gyönyörű parkká szélesedik ki. Ez a Szent István-park, mely a Margitszigettel szembön 34.860 m2 területet foglal el, ma már a főváros legszebb parkjai közé számít. A parkban sétahe­

lyek, játszóterek, vízmedence, szökőkút, stb. van.

A park igen látogatott. Itt állítják fel legköze­

lebb a Műszaki Hősi Emlékművet.

Andrássy-út.

A székesfőváros legszebb útja. A Vilmos-esá- szár-úttól a Városligetig terjed. Hossza 2313 mé­

ter, szélessége a Mussolini térig 37 m, azon túl 45 méter. Gr. Andrássy Gyula miniszterelnök és külügyminiszterről nevezték el. Az Andrássy-út alatt halad a Ferenc József földalatti villamos vasút.

Az Andrássy-út elején van a „Fonciére" bizto­

sító Intézet, majd az Operaház* és a szemközti oldalon a Párisi Áruház épülete.

* Az Operaházban látható Hubay Jenő, a világ­

hírű zeneszerző és hegedű pedagógus bronz mell­

szobra.

Az Operaház

Az Opera kávéház (Andrássy-út 24. sz. ház) fa­

lába van beillesztve Ady Endre, az új szavak, új emléktáblája. Itt állt azelőtt a „Három Holló"

emléktáblája. Itt állt azelőtt a „Három holló"

vendéglő, ahol a lánglelkű Ady gyakran megfor­

dult és ahol több kiváló költeményét írta.

Az emlékmű Ady „Repülj hajóm" c. versét szim­

bolizálja.

Lejjebb 2 kisebb tér keresztezi az Andrássy-utat és pedig a Liszt Ferenc-tér és a Jókai-tér. (Lásd:

terek.)

Az Andrássy-út és a Teréz-körút keresztezésé­

nél van a Mussolini-tér. A téren emléktábla fogja megörökíteni Mussolininek azokat a szavait, amelyekkel Magyarországnak igazságot követelt.

A Mussolini-tér és a Városliget között van a régi

Az „Andrássy"-út

Szépművészeti Palota* (69. SZÍ), a Képzőművé­

i

szeti Főiskola (71. sz.), a il/. /cir. Államvasutak igazgatósági épülete (73. sz.), amelynek falán egy bronz emlékmű van elhelyezve a világháborúban hősi halált halt vasutasok emlékére.

Lejjebb a Felső Erdősornál egy körtérré széle­

sedik ki az út, amelynek Hitler-tér (Lásd: terek) a neve.

Az Anclrássy-út 103. sz. alatt van Hopp Ferenc Keletázsiai Múzeum (lásd: Múzeumok). Az And­

rássy-út a Hősök-terébe torkollik, ahol az Ezred­

évi Emlékmű áll.

* Az épület falába van beillesztve a Liszt Fe- rencz emléktábla.

Rákóczi-út.

A Károly király-út és a Múzeum-körút keresz-

A Pesti Hazai Takarékpénztár

A Nemzeti Színház

iezésénél kezdődik és a Teréz-korútat átszelve, a Baross-térig- vezet. Hossza 1596 m.

A Rákóczirúton említhetők: az, Uránia-film­

színház épülete és az öreg Rókus-kórház, amely mögött a Blaha Lujza-tér terül el. (Lásd: terek).

A Rákóczi-út és a József-körút sarkán van a Nemzeti Színház épülete. A Rákóczi-úton tovább­

haladva bal felől van a Pesti Hazai Takarékpénz­

tár épülete és lejjebb, jobb felől a Luther-udvar, belül a lutheránus templommal, amelyben tót

nyelven tartják az istentiszteleket. Szépen díszí­

tett, lépcsőzetesen mélyedő, román stilusú kapu­

bejárat vezet az épület udvarára.

Raross-ucca.

A Baross-ucca a Kálvin-tértől — az Üllői-úttal párhuzamosan haladva és a József-körútat át­

szelve — az Orczy-útig vezet. Hossza 1943 rntr.

Itt említhető a Lord Roihermere-kút.

A Baross-ucca és a Reviczky-ucca elágazásánál, a Fővárosi Könyvtár előtt áll ez az Emlékkút, amelyet hálás magyarok emeltek Viscount Rother- mere tiszteletére, aki a magyar revíziós törekvé­

seknek hatalmas szószólója és a magyarok igaz barátja.

Ő volt az első, aki „Magyarország helye a nap alatt" (Hungary's place in the suu) címen, a lon­

doni „Daily Mail"-ben 1927 jun. 21-én megjelent cikkében a trianoni béke revízióját követelte. E cikkére, melyre felfigyelt az egész világ, megin­

dította az azóta hatalmas hullámokat vert reví­

ziós mozgalmat, mely a békeszerződések elkövette igazságtalanságok jóvátételét tűzte ki céljául.

Megállapította ebben a cikkében azt is, hogy Ma-

A Székesfővárosi nyilvános könyvtár gyarországra, mely a múltban is fontos szerepet töltött be, a jövőben is még fontos hivatás vár a történelemben.

A kút káváján kőbe vésve a következő felírás ol­

vasható: „Az ő betűje megöli a hatalmaskodást, az ő lelke megeleveníti az igazságot".

Lord Rothermere érdemét egyébként az V. ker., Lord Rothermere-ucca 2. sz. ház falán felállított emléktábla is hirdeti.

Üllői-út.

A Kálvin-tértől Kispestig terjed. Hossza az Orczy-útig 2351 mtr. Nevezetesebb épületei: A

KÖzteiek-ucca sarkán van az ÖMGE Székhaza.

Ezzel szemben az Egyetemi Klinikák központi épülete, továbbá az Iparművészeti Múzeum (lásd:

ábrát). A Körúton áthaladva mindjárt a sarkon látható a Mária Terézia-laktanya, melynek falába van beillesztve a 32-esek hősi emléktáblája. Az Ül- Lői-út külső részében van az Örökimádás temploma (lásd: ábrát), mely Erzsébet királyné emlékére épült. A templom előcsarnokában van Erzsébet királyné mellszobra. A templommal szemben van a „Stefánia" szegény gyermekek betegotthona dr. Bókay János gyermekorvosprofesszor mell­

szobrával és a József fiúárvaház, József nádor mellszobrával. A Ludovieeum-uccán túl, egy par- kozott tér mögött van a Ludovika-Akadémia (Üllői-út 80), melynek parkjában látható Lujza főhercegnőnek, az Intézet alapítójának a szobra.

Az Egyetemi klinikák

— 31 —

A „Ludoviceum"

Az Örökimádás temploma

Lujza főhg.-nő szobra

A Ludovika-Akadémia előtt a kertben van a Névtelen hős, illetve a „Nemzeti Áldozatkészség'' fából faragott nagy szobra, egy lovas vitéz, mely­

be az adakozás jeléül szögeket vertek bele úgy, hogy ma vasvitéznek néz ki.

A Ludoviceum kertjében látható az Akadémia vértanúinak az emlékműve, amely az 1919. évi jún. 24,-i ellenforradalmi tisztek és növendékek emlékét örökíti meg.

Lejjebb, a Tisztviselőtelep mögött, a Külső (Hungária-) körút keresztezi az Üllői-utat.

KÜLSŐ-KÖRUT.

A legnagyobb, ill. leghosszabb (7091 m.) utunk, de még nincs teljesen kiépülve. A Vizafogói véd­

gáttól a Városligeten túl az Istvánmezőn, Lajos- dülőn, Népligeten keresztül a Ferencvárosi ál­

lomás és Közvágóhíd mellett le a Dunára az Ösz- szekötő Vasúti Hídhoz vezet. Három részből áll

és felső részének Róbert Károly-krt., alsó részé­

nek Könyves Kálmán-krt. a neve és középső ré­

szét Hungária-krt.-nák hívják.

A Könyves Kálmán kir.-úton van a Néprajzi Múzeum (lásd Múzeumok).

Az Orczy-úton túl, balra van a ref. Emlékezet temploma, amelynek belsejében fehér márvány­

táblákon örökítették meg az 1914—18. évi nagy háborúban elesett katonák neveit.

Népliget.

Az Üllői-út végén terül el ez a nagy park, sé­

ta-, játszó-, és szórakozó helyekkel és jégpályá­

val stb. Kiterjedése 1,186.400 négyzetméter s mint ilyen, a legnagyobb a budapesti parkok között.

1880-ban a főváros létesítette.

A parkban látható az 1848/49-i szabadságharc­

ban résztvett Lengyel Legionáriusok tiszteletére emelt emlékmű, azonkívül 2 díszkút, az. u. n.

Halászos-kút és az Oroszlános-kút.

A parkban fogják feállítani Báthory István, a népligeti köröndön pedig Könyves Kálmán szobrát.

Belső-körút.

A Berlini-tértől a Fővámig terjed. Részei: 1.

Vilmos császár-út, 2. Károly király-út, 3. Mú- zeum-körút és 4. Vámház-körút. Ez a körút a Belvárost teljesen, a Szt. István-várost pedig részben a szomszédos közigazgatási területektől elválasztja.

a) VILMOS CSASZÁR-UT.

Az ú. n. Belső körútnak ez a része a Deák-tér­

nél kezdődik és egyenes vonalban a Berlini-térig vezet. Hossza 1400 mtr.

Említésre méltó épülete a díszes Szent István

Székesegyház, melyet általában Bazilikának hív- nak (lásd: ábrát).

b) MUZEUM-KÖRUT.

Ez a körút a Károly kir.-úttól a Kálvin-térig terjed és a Belvárost a Józsefvárostól választja el. Ezen az úton látható a Pázmány Péter Tudo­

mányegyetem épületcsoportozata, éspedig elől a Természetrajzi Intézet, mögötte a Vegytani Inté­

zet, e mögött pedig a Fizikai és Élettani Intéze­

tek. A Vegytani és Élettani Intézetek között a kertben látható: Trefort Ágoston volt közokta­

tásügyi miniszter mellszobra.

A körút legszebb épülete a Múzeum-körút 14.

sz. alatt van: a Magyar Nemzeti Múzeum épü­

lete.

A Nemzeti Múzeum egy szép közkertnek (Mú­

zeum-kert) közepén áll. A múzeum főlépcsőze- tét körülvevő bal falon látható Vasvári Pál pla­

kettje. Vasvári az 1848-as fiatalság egyik vezére volt és a magyar szabadságért küzdve, a harcté­

ren esett el.

A feljárat fölötti oszlopcsarnok baloldali ter- raszáról szavalta először 1848 március 15-én Pe­

tőfi a „Talpra magyar"-1, amire egy ott elhelye­

zett emléktábla figyelmeztet is.

Közvetlen a múzeum feljárója előtt emelkedik

Arany János szobra

— 36 —

Arany Jánosnak, a nemzet nagy énekesének szob­

ra. A múzeum feljárójától jobbra a kertben van Garibaldi mellszobra, balra pedig egy Obeliszk a Forum Romanumról, amelyet Benito Mussolini, az olasz kormány feje, a magyar-olasz barátság jeléül 1929-ben ajándékozott a magyaroknak. Há­

lából viszont a magyar nemzet a Múzeum-kert Sándor-uecai oldalán Báró A. Montinak emelt

szobrot, aki 1848-ban a magyar szabadságért har­

colt. A kert Sándor-uccai részében van gr. Szé­

chenyi Ferencnek, a Múzeum megalapítójának és Kazinczy Ferencnek, a költőnek a szobra,, míg az Fsterházy-uccai oldalon láthatók: Berzsenyi T)., Kisfaludy K. és Kisfaludy S. mellszobrai. A mú­

zeumon túl a Múzeum-körút a Kálvin-térre tor­

kollik.

c) KAROLY KIRÁLY-VT.

Ez a körút a Belvárost az Erzsébetvárostól vá­

lasztja el. Ezen az úton van: a Központi Város- liáza régi épülete* és a régi Orczy-féle bérház, amely utóbbit most bontották le.

A Károly király-úttól ágazik el a az új Ma­

dách Imre sugárút és a Dohány-ucca is, amelynek elején látható a két tornyú, mór stílu-

* A központi városházának a Kammermayer K.- u. felé eső része előtt elterülő kis téren látható egy díszkút: a Danaidák kútja.

A Városháza és a Vármegyeháza közötti kis téren állítják fel legközelebb Kammermayer Ká­

rolynak, Buda-Pest első polgármesterének a szobrát.

A Vármegyeház falán látható a Kölcsey emlék- tábla.

sú Zsinagóga, a hitközség kultúrházával, amely­

ről két árkádsor vezet a zsidó halottak emlékét megörökítő Hősök templomához.

A „Zsinagóga"

A kultúrházban van az Országos Zsidó Mú­

zeum is (lásd: Múzeumok).

Az új közp. Városháza építése a régi telken rövidesen megkezdődik.

A Károly király-út a Rákóczi-útig vezet, ahon­

nét egyenes folytatása a Múzeum-körvit.

d) VJMHJZ-KÖRUT.

Ez a körút a Belső-körút része, mely a Kálvin­

tértől, mint a Múzeum-körút folytatása, a Fő­

vám-térig vezet. Ez a körút a Belvárost a Ferenc­

várostól választja el. Ezen a körúton említhető a IX. ker vásárcsarnok (azelőtt (Központi Vá-

sárcsarnok), amelynek a főbejárata a Vámház- kőrút 1. sz. alatt van (lásd: ábrát).

A IX. ker. Vásárcsarnok b) A jobbpart (budai oldal).

A VÁR.

Ez a városrész a 168 m. magas Várhegyen terül el, ahová rendszerint a Siklónak nevezett drót­

kötél (Hegyi) pálya visz fel, amelynek alsó állo­

mása a Sikló-ucca 1. sz. alatt, az Alagút mellett, van.

Gyalogszerrel is feljuthatunk a Várba, az ú. n.

Elyps-sétányon~* át. Az alagúttól jobbra a Hu- nyady János-út elején vezet ez a séta-út a Vár­

hegy lejtőjén, amelynek legfelső része a Király-

* Területe 13.200 m2.

lépcső, amelyen áthaladva a Dísz-térre jutunk.

A várba juthatunk még a Hunyady János-úton is, amely ugyancsak a Dísz-térre vezet. Ezen az úton főleg a kocsiforgalom bonyolódik le.

Tabán.

A Szent Gellért-hegy északi lejtőjén és a Vár­

hegy lábánál terül el Budapestnek ez a régi, ósdi török időkre emlékeztető, kivárosias, de egyéb­

ként bájos és festőies negyede, melyet a fejlődés és haladás, illetve a modern városrendezés lebon­

tásra ítélt. A régi, egészségtelen és jobbára föld­

szintes, düledező házak nagyrésze már lebontásra is került és a Tabán területének a jelentékeny részét a város az új rendezési tervezet szerint pompás fürdővárosrésszé és hatalmas parkokká és közkertekké alakította át, úgyhogy az új Ta­

bán technikailag és esztétikailag is minden tekin­

tetben kifogástalan. Az idevonatkozó munkálatok már megindultak, sőt a parkozás már befejezést nyert. A Tabán kb. 82.000 négyszögöl területéből állítólag csak mintegy 30.000 négyszögölet fog­

nak beépíteni* és ezt a területet széles körutak fogják átszelni.

Budai Belső-körút.

Ez a körút a Margithíd budai fejétől a Döb- rentei-térig vezet. Egyes részei: 1. aMargit-körút, 2. a Krisztina-körút és 3. az Attlia-körút.

a) MARGIT-KÖRUT.

A Margit-hídtól a Széna-térig vezet. Hossza 1240 mtr.

*Itt építik fel a Tabáni Gyógyszállót, ugyan­

csak ide kerül az Attila díszkút is.

Itt említhetők: a Przemysl-i hősi emlékmű, niely a Margit-hídfőnél (ott, ahol a Báró Lipthay- ucca és a Margit-kőrút találkoznak) elterülő kis parkban van. Ez az emlékmű — amelynek talap­

zatán egy oroszlán látható — a przemsyli vár vi­

téz csapatainak a hősi küzdelmét örökíti meg, akiknek a legnagyobb része magyar katonákból állott.

A Margit-kőrúton van továbbá a Franciskánu­

sok temploma és kolostora is.

A Keleti Károly-ucca bejáratánál, a Mechwart- ligetben* van Mechwart Andrásnak, a kiváló mér­

nöknek, a Ganz-gyár volt igazgatójának a mell­

szobra. A park hátterében, a Keleti K.-u. 7. sz.- alatt van ^.Központi Statisztikai Hivatal épülete.

Előtte egy kis téren van felállítva Szt. János kő- szobra.

A Széna-téren van a régi Szt. János közkor ház és kápolna.

b) KRISZTIN A-KÖRUT.

Ez a körút a Szt. János-tértől a Széna-térig ve­

zet. Hossza 2127 mtr.

Ezen a körúton van: a Horváth kert** amely csinos közkertben volt a Budai nyári színház. A kertben van Déryné szobra, aki 1831-ben az akkori magyar társadalom összefogását teremtette meg a Nemzeti Színház felépítésére. A Krisztina-téren a krisztinavárosi római katolikus templom áll. To­

vább haladva a Vérmezőre jutunk, amely ma ka­

tonai gyakorlótér.

Itt végezték ki 1795-ben a magyar Jakobinuso­

kat: Martinovics apátot 4 társával, akik az ú. n.

* A Mechwart-liget 22.000m2 területen fekszik.

** 11.900 m2 területet foglal el.

Martinovics-féle összeesküvés részesei voltak- A Krisztina-körút másik oldalán, a Vérmezővel szemben van a Karácsonyi-palota, előudvar és parkkal, a kerületi zárt élelmiszerpiac és valami­

vel feljebb a Délivasút pályaudvara. A Krisztina- körút 12. sz. alatt van a Postaigazgatóság szép palotája, amelyben a Postabélyeg-Múzeum is el van helyezve. (Lásd: Múzeumok.)

c) ATTILA-KÖRUT.

Ez a körút a Döbrentei-térnél kezdődik és a Szent János-térig vezet, ahol már a Krisztina- körút kezdődik. Említésreméltó épület, vagy köz­

intézmény itt nincsen. A Döbrentei-téren fogják legközelebb felállítani Madách Imre bronzszob­

rát. A Szt. János-tér mellett van a Palota-tér, ahol a Tüzérek monumentális emlékműve áll. Ez a márványból faragott emlékmű a világháború­

ban elesett magyar tüzérek emlékét örökíti meg.

Az emlékmű hossza 19 mtr. hosszú és] 7 mtr. ma­

gas és egy mozsárágyút ábrázol, melyet 3 pár ló vontat. Az emlékmű közvetlenül a királyi vár alatti van.

Városmajor.

A Krisztinavárosban a Retek-uccától balra,' 139.220 m² területen fekszik, séta-, játszó-, szóra­

kozó-, mulatóhelyekkel és egy szép díszkútlal, amelynek oszlopán Hüvelyk Matyi szobra látható.

Fő-ucca.

A Clark Ádám-tértől a Pálffy-térig vezet, a Dunával párhuzamos irányban. Hossza 1507 m.

Nevezetesebb épületei: a II. ker Elöljáróság épülete, Gróf Andrássy Gyula palotája és a Ka­

pucinusok temploma és kolostora. A kolostor

előtti kis téren állítják fel legközelebb Wolff Ká­

roly szobrát.

A Kapucinusok temploma után előbb a Corvin- teret, majd a Szilágyi Dezső-teret érinti, amelyen egy ref. templom van. (Lásd ábra.) Tovább ha­

ladva a Batthyány-tér fölött, a Fő-ucca 70. sz.

alatt van a Pestvidéki Törvényszék épülete, még feljebb pedig a Király-fürdő. Végül az ucca vé-

A Szilágyi Dezső-téri ref. templom

— 43 —

gén (Fő-ucca 81. sz. alatt), ahol a Pálffy-térre tor­

kollik, jobbfelől van az Állami Legfőbb Szám­

vevőszék palotája.

Ott, ahol a Ganz-u. keresztezi a Fő-uceát, áll egy régi görög kath. templom.

Zsigmond király ucca.

Ez az ueca a Pálffy-tértől, mint a Fő-ucca egye­

nes folytatása indul ki és a Margit-körútat át­

szelve, a Zsigmond-térig vezet. Említhető épüle­

tei: az Irgalmasok kórháza, a Szt. Lukács-fürdő és Császárfürdő, gyógy szállodáikkal és szép park­

jaikkal.

Szt. Lukács fürdő Horthy Miklós-út.

Ez az út a X I . kerület legszélesebb és legfor­

galmasabb útja, amely a Szt. Gellért-térről a Horthy Miklós-körteret érintve, a Kelenföldi pályaudvarig vezet.

Itt említhetők: a Gr. Hadik laktanya, (amely­

nek külső falán látható a volt cs. és kir. í-es és 18-as hegyitüzérezredek hősi halottainak az em­

lékmüve), továbbá: Gárdonyi Géza, a kiváló író szobra, amely azon a kis téren van, ahonnét a Bercsényi-ucca elágazik.

Tovább menve, a Horthy Miklós-köriéren lát­

ható Szent Imre, Szent István király fiának szobra.

Budapest

K é p e s L e x i c o n a

Szerkesztősége és Kiadóhivatala

és a

Közélelmezés

Szerkesztősége és Kiadóhivatala BUDAPEST, VII., KIRÁLY-U. 97.

TELEFON : 143-920

III. FEJEZET.

Fóntosabb közterek és emlékművek.*

a) A jobbparton (budai oldal).

Szentháromság-tér.

E téren van az /. ker. Elöljáróság régi épülete.

Az épület udvarára nyílik a Várhegyi Barlang egyik levezető lépcsőzete. Ez a barlang Európa legnagyobb mésztufa barlangja, mely cca. 50 egy­

mással összefüggő kisebb barlangból áll. A bol­

tozatos földalatti utak villanyfénnyel vannak vi­

lágítva. E barlangokat a budai hőforrások váj­

ták és valamikor összeköttetésben állottak a ten­

gerrel. Megtekinthető hetenként háromszor és pedig 50 fillér beléptidíj mellett. A barlangban a jégkorszakból fennmaradt állatok (mammut, gyapjas szőrű orrszarvú, ősgímszarvas, barlangi oroszlán, barlangi medve és egyéb rég kimúlt ős- állatok) csontmaradványai, (csontvázak gyűjte­

ménye is) láthatók. Itt láthatók még Árpádkori edények, grafit- és cserépedények a középkorból és az újkorból, török pipák, Mátyás király kora­

beli építőkövek, fegyverek, ágyúgolyók, régi pénzek, a török idők hőseinek megtalált csontjai, stb.

Ezeket az üregeket .borpincéknek, raktáraknak használták, a török időkben pedig a polgári la­

kosság ostromok idején itt keresett menedéket.

* A köztereken felállított szobrok nagy része hazánk nagyjait és a magyar történelem hősi ese­

ményeit örökíti meg.

Ezeket az üregeket, melyek hossza cca. lö kílö*

méter, a főváros 1885-ben közbiztonsági okokból betömette, de 1931-ben újból megvizsgálták és látva a páratlan természeti kincset, lassú és fá­

radságos munkával megint feltárták.

A tér középén emelkedik a Szent Háromság­

oszlop, amelynek a lábánál 1916-ban IV. Károly király az alkotmányra felesküdött. A teret észak felől a Pénzügyminisztérium gótstílű épülete ha­

tárolja. A téren emelkedik a Koronázó főtemplom, amelyet még Nagyboldogasszony vagy Mátyás

A Mátyás templom

— 47 —

templomnak is hívnak. A magyar királyok koro­

názó helye. Egyike Budapest legrégibb és leg­

szebb templomainak, telve számos nagyértékű történelmi és műtörténeti emlékkel. (Lásd ábrát.) 1015-ben épült, de 1242-ben a tatárjárás alkalmá­

val elpusztult, 1255—69-ben azonban újraépült. A török uralom alatt (1541—1686) főmecsetül szol­

gált az iszlám hívőinek, azóta megint róm. kath.

templom. A templom bejárójától balra van a Szent Háromság-kápolna III. Béla király és fe­

lesége sírjával, akiket ezen a helyen temettek el.

A Szt. Háromság oszlop

itt íátható az Jr pád-ház 7 tagjának a közös sírja és D'Aste olasz ezredes, a templom falába illesz­

tett emléktáblája, aki 1686-ban, Budavár vissza­

foglalásakor hősi halált halt és a templomban is van eltemetve. Itt van a téren még a Halászbás­

tya is, melynek déli szögletén 3 torony között emelkedik Szent István lovasszobra.

A Szt. Háromság-u. és Uri-u. kereszteződésénél lévő térségen látható még Gr. Hadik András tá­

bornagy és a Hadik huszárok hősi halottainak emlékműve.

A Halász bástya északi oldalán, a régi pénz-

Szt. István szobra

— 49 —

ügyminisztérium mögött, azon a helyen, ahol szá­

zadokkal azelőtt az első magyar Domonkos-rendi kolostor és templom épült és ahol Mátyás király az első magyar egyetemet alapította, áll Julián Szent Domonkos rendi atyának, az első Ázsia­

kutató- és hittérítőnek a szobra. Ö IV. Béla kirá­

lyunk megbízásából 3 társával együtt felkutatta az' őshazában maradt magyarokat. Az Ural lábá­

nál akkor még élő magyarokat meg is találta és ezek egy részét a keresztény vallásra térítette. A

szobor azt a pillanatot örökíti meg, amikör hősi erőfeszítéssel viszi magával társát, a haldokló Gellért szerzetest mindaddig, míg keresztény­

lakta földre nem értek.

A Halászbástya a koronázó főtemplom mögötti várfalakon körülhúzódó, történelmi jellegzetes- ségű, remek építmény bástyákkal, 1 nagy és 5 kis sarok (kúp) toronnyal, lépcsőkkel, fedett sé­

tánnyal, szép parkkal és toronycsarnokkal. A

Kilátás a Halászbástyáról

Hunyadi János-útról 145 lépcsőfokkal a szabad Koronázó-lépcső vezet fel a Halászbástyához. Az építmény belsejében van az építés alatt talált középkori régiségek kis múzeuma, az ú. n. Halász­

bástya-Múzeum. A kő-múzeum (Lapidarium) egész nap nyitva; beléptidíj hétköznap 20 fillér, vasárnap díjmentes. A Halászbástya déli végéről

á fedett Jezsuita-lépcső⁴" vezet le a Hunyadi JánOá- útra. A Halászbástya** tornyairól és terraszairól remek szép kilátás nyílik a fővárosra. Nyáron minden este fényszórók világítják meg.

A Halászbástya Hunyadi J. szobrával A Halászbástya alatt az Ilona-ucca elágazásá­

nál látható Hunyadi János szobra (lásd: ábrát).

Hunyadi a török betörés ellen védte a Nyugatot és többször megverte az ottomán hadsereget, 1456 július 22-én döntő győzelmet aratott a törökök fölött, amely győzelem emlékére III. Calixtus pápa elrendelte, hogy minden nap délben a világ összes katholikus templomaiban harangozzanak.

* A Jezsuita-lépcső melletti várfokra kerül a

„Fejedelmek kútja".

** A Halászbástya alsó félkörívére kerül a Ha- lászkút.

Hunyadi János 1446-tól 1452-ig Magyarország első kormányzója volt és halála után fiát, Mátyást választották meg magyar királynak.

XI. Ince pápa-tér.

Ez a tér a Halászbástya és a Pénzügyminiszté­

rium között terül el és a Szent Háromság-térre torkollik. A teret a Szt. Miklós templom egyetlen megmaradt része, az á. n. Csonka torony szegé­

lyezi, amelyben a Mátyás király alapította egyetem virágzott. A torony földszinti falán elhelyezett

XI. Ince pápa szobra

— 53 —

emlékmű kőbefaragott másolata annak a Mátyás király élethű képmását tartalmazó emléktáblának, melyet Bautzen városa állíttatott 1486-ban Má­

tyás király iránt való hódolata jeléül.

A tér közepén XI. Ince pápa bronzszobra lát­

ható, amelyet a hálás magyar nemzet emelt Ma­

gyarország megmentője emlékének.

A pápa teljes díszben, fején a hármas pápai koronával áll a négyszögletű talapzaton, balkezét buzdítóan felemeli, míg jobb kezében a hármas keresztet tartja. A talapzat felső peremén a pápa családi címere díszlik, alatta a következő felírás­

sal: „XI. Incze pápa, Magyarország megmentője emlékére a hálás nemzet. 1686—1936."

A talapzat jobb- és baloldalán domborművek láthatók. A jobboldali azt a jelenetet örökíti meg, amikor a háború megindításáról szóló pápai bul­

lát átveszik. A baloldalin egy debreceni hajdú elsőnek tűzi ki a keresztes lobogót a budai vár falára.

A talapzat hátsó oldalán nagyítva látható a szent liga emlékérme X I . Incze pápa, I. Lipót, Sobieski János és Giustiniani dogé képmásaival.

Szentgyörgy-tér.

E téren van a Hegyipálya (Sikló) budai állo­

mása, a Miniszterelnökség és a Honvédelmi Mi­

nisztérium épülete, József főherceg palotája és a tér déli oldalán áll a Királyi palota, amelynek főbejárata a téren van.

A Királyi palota építését IV. Béla király kezdte és Mátyás király fejezte be, de a török uralom alatt teljesen elpusztult. 1748—1777-ben Mária Terézia uralkodása alatt a tűz részben el­

pusztította, 1891—1902-ben a palotát átépítették, melléképületekkel látták el és azóta a Királyi pa-

Fent: a Királyi Vár Lent: „Zita királyné"-út

A Királyi Vár

lota mai pompájában látható. Kb. 860 helyiség van benne és ezek között 260 a termek száma. Fő­

homlokzata a Dunára néz. A Királyi palota pom­

pás fekvésénél és építési szépségénél fogva a vi­

lág legszebb királyi palotáinak egyike s a szé­

kesfővárosnak igazi dísze. A Várhegy déli részén 156 méter magasan fekszik.

A Királyi palota díszudvara előtt áll a török­

verő Szavoyai Jenő herceg lovasszobra (lásd áb­

rát). A díszudvar előtti balsarokban van a Mátyás kút (lásd ábrát), mely Mátyás király vadászatát és Szép Ilonkával való találkozását ábrázolja. A kút mögött van a Szent István Vár-kápolna. Eb­

ben a kápolnában őrzik Szent István jobb kezét, a „Szent Jobb"-ot, melyet minden év augusztus 20-án, Szent István napján országos körmenetben

hordoznak végig a városon. A kápolna alatt van József nádor családjának a sírboltja.

Savoyaí Jenő hg. szobra

— 56 —

A Mátyás-kút

A várpalotában külön páncélteremben őrzik a koronázási jelvényeket: és pedig a magyar szent koronát, a jogart, országalmát, kardot és a ko­

ronázási palástot.

A palota előcsarnoka után nyílnak az ünnepi termek, a 62 méter magas koronás kupola alatt van a Habsburg-terem és a nagy díszterem. A palota délnyugati oldalán van a Szent István-

tevém. A Krisztina-téri szárnyépület közepén van az Erzsébet királyné-Emlékmúzeum (1. Múzeu­

mok).

A krisztinavárosi épületrészben vannak a kirá­

lyi család lakosztályai a nagy ebédlővel. Ezen épületszárny alatt van a királyi lovarda és előtte a „Csikós" szobra.

A Királyi palota Dunára néző főhomlokzata

A „Csikós" szobra

— 58 —

előtt kezdődik a remek, páratlan kilátást nyújtó kerti terrasz 300 méter hosszúságban, több gyö- Tiyörű lépcsőzettel, melyek a kert alsóbb fekvésű részeibe vezetnek. Ennek a folytatása a gyönyö­

rű, festőién szép Várkert, amely 88.818 m2 terü­

letet foglal el. A Várkertet a Duna felől a Vár­

bazár boltíves építménye zárja le. A Várbazár egy 300 méter hosszú épülettömb szép lépcsőkkel és nyílt árkádokkal. E boltívek alatt ezidőszerint szobrászati műtermek vannak elhelyezve.

A Várbazár

A királyi palota, ahol jelenleg Magyarország kormányzója székel, megtekinthető naponta 9—

16 h-ig 2 P beléptidíj mellett.

Batthyány-tér.

A téren van: a Szent Anna-templom, amelyet

A Szt. Anna-templom

nyáron minden este fényszórókkal világítanak ki, továbbá a kerületi Vásárcsarnok és a Szent Erzsébet apácarend kórháza, a mellette levő templommal.

A téren, a Vásárcsarnok előtti kis parkban van Kölcsey Ferencnek, a nagy hazafinak, a Him­

nusz halhatatlan szerzőjének a szobra. A szobor alacsony talapzaton ábrázolja, amint Kölcsey a szatmármegyei megyeházán ül.

Dísz-tér.

A Szent György-térről a S zinház-ucca* és á Szent György-ucca a Dísztérre vezet, ahol a Hon­

védfőparancsnokság, a Külügyminisztérium és a Pápai követség épületei láthatók. A tér északi, parkozott részében van a Honvéd-szobor, amelyet az 1848 49-iki szabadságharc ismeretlen hőseinek emlékére állított a nemzet kegyelete.

A Honvéd-szobor

* A Szinház-uccában van a Várszínház, mely­

nek falán egy márványtábla látható, amelyet Beethoven 1800-ban tartott bpesti koncertjának az

emlékére állítottak fel.

E téren, melyet régen Szent György-térnek hívtak, végezték ki 1395-ben Héderváry-Kont-ot és 30 nemes társát és 1457-ben itt fejezték le Hu­

nyadi Lászlót.

A téren lévő egyik épület falán fogják elhe­

lyezni Hunyadi László örökmécsesét.

Gróf Bethlen István Bástyasétány.

Ez a szép sétány, ahonnét a budai hegyekre és a Vár alatt elterülő Krisztina-városra remek ki­

látás nyílik, a Kapisztrán-tértől a Szent György- uccáig (a Várhegy szegélyén, az Uri-uecával pár­

huzamosan) húzódik.

E sétányon van felállítva az Erdélyi 2-ik hu­

szárezred hősi emlékműve. Ez az ezred Erdély védelmében tüntette ki magát és a lovasszobron látható rohamsisakos és kürtös alakja Erdély felé fordulva, az integer Magyarország jövő fel­

támadását hirdeti. Az emlékmű talapzatán 2 dombormű van elhelyezve.

A Bástya-sétány folytatása a Prímás-Bástya.

Itt áll a Hadtörténelmi Múzeum előtt (No. 40) Görgey Arthurnak, az 1848/49-iki szabadságharc fővezérének a bronz lovasszobra.*

A Primás-Bástya folytatása a Nádor-Sétány.

Ezek a sétányok Buda felé néznek, a Pest felé néző oldal még nincs kiépítve, de tervbe van véve.

Kapisztrán-tér.

Ezen a téren van a IV. Béla építette Helyőr­

ségi templom, amely Budapest egyik legrégibb

*' A Bástya-sétányon, a Hadtörténelmi Múzeum épülete előtt a szabad ég alatt, elmúlt korok ágyú-óriásai láthatók.

temploma. Ebben a templomban koronázták meg1

I. Ferenc magyar királyt. A templomot nyáron minden este fényszórókkal világítják ki.

A templom belső falán márvány táblával van megörökítve a Budavár visszafoglalásában 1686- ban résztvett 300 spanyol vitéz emléke.

A templom külső falán 2 emléktábla van elhe lyezve, az egyik Budavár visszavételének az em­

lékére, míg a másik a világháborúban hősi halált halt kerékpáros katonák emlékét örökíti meg. A templommal szemben a Nándor kaszárnya látható, mellette pedig az Államnyomda épülete.

A Helyőrségi templom

A Nándor-kaszárnya

A tér közepén emelkedik Kapisztrán János, a kereszttel a kezében előrerohanó Ferencrendi szerzetes hős, ércszobra, aki Hunyadi János se­

regében küzdött és harcra buzdította, lelkesítette a magyar katonákat a törökök ellen. A szobor

mögött és a Nándor laktanya (No. 2.) falának mentén régi kerekes ágyúk és mozsarak láthatók.

Bécsi-Kapu-tér.

E tér főépülete az Országos Levéltár román stílusban épült szép palotája. A levéltár anyaga felöleli a magyar történelem legfontosabb írott dokumentumait III. Béla 1181-ben kelt oklevelé­

től kezdve IV. Károly koronázási hitleveléig.

Megtekinthető naponta 9—14 óra között. Belépti díj nincsen.

E tér közepén van Kazinczy Ferenc emlékkútja, mögötte pedig egy kis evangélikus templom és az

Országos Levéltár

újonnan felépült Bécsi Kapu, Buda hajdani ne­

vezetessége is. Az 1241—42. évi tatárjárás után Buda feiső városát fallal vették körül. E térre nyílott a bécsi kapu, melyet 1726 és 1850-ben újjá­

építettek, 1896-ban lebontottak, 1936-ban Buda­

várának a török uralom alól való felszabadulásá-

— 65 —

Bécsi Kapu-téri ev. templom

nak 250-ik évfordulójára ismét újjáépítették. A kapu előtt egy márvány emléktábla látható, amely az 1686-ban elesett budavári hősök emlékét örökíti meg. A márvány táblával szemben egy bronz női alak, kezében a kettős kereszttel, amelyet Buda­

vár felszabadításának 250-ik évfordulójára emelt Budapest Székesfőváros.

Corvin-téi*.

Itt Van a Budai Vigadó, amely a teret észak felől határolja és szemben vele a téren van a ro­

mán stílű Millacher-kút, melyet Millacher nevű budai polgár létesített. A kút középső oszlopán egy középkori magyar vitéz áll, aki szaruból iszik.

Krisztina-tér.

Ezen a téren van a Krisztinavárosi róm. kath.

kistemplom, amely 1797-ben épült.

Krisztinavárosi templom.

- 67 - i

Szent Gellért-tér.

E téren emelkedik a Szt. Gellért gyógyfürdő és gyógy szálloda (lásd az ábrát). A fürdővel szem­

ben, a Gellérthegy Kelenhegyi-úti följárónál, a hegylejtőn van a „Gellérthegyi Sziklakápolna".

A Gellért-tér déli oldalát pedig a Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem épülettömbje fog­

lalja el.

A Műegyetem kertjében látható a magyar ál­

latgyógyászat alapvető tudósa, Hutyra Ferenc, az állatorvosi főiskola néhai rektorának a szobra, valamint Tolnay Sándornak, a magyar állator­

vosi szakoktatás apostolának az emlékműve. A Műegyetem állatorvosi osztályán van elhelyezve az Állatorvosi Múzeum, mely 1937-ben nyílt meg s mint ilyen, az európai államok hasonló intéze­

tei között az első volt.

A Szt. Gellért Gyógyfürdő és Szálloda

— 68 —

Horthy Miklós-körtér,

E körtéren van Szent István király fiának, Szent Imre hercegnek a szobra.

Szt. Imre hg. szobra Pálffy-tér.

A téren, a Radetzky-laktanya (No. 3.) előtt van Bem József tábornok, a népszerű Bem apó bronz­

szobra, aki az 1848/49. szabadságharcok idejében, mint az erdélyi csapatok főparancsnoka, több fé­

nyes győzelmet (Piski, Désakna, Déva, Vízakna stb.) aratott az osztrákokon.

A laktanyában látható a világháború volt ma­

gyar utász-, árkász-, aknavető-, kőzetfiíró- és fényszóró, egyszóval a műszaki csapatok hősi emlékműve.

Klark (Clerk) Ádám-tér.

Ez a tér a Lánchíd és a Budai Alagút között terül el, amely utóbbi innét a Várhegy alatt egye­

nesen a Krisztinavárosba vezet. Az Alagút mel­

lett van a Budai Hegyi pályának (Sikló) is a feljárója.

Ybl Miklós tér.

Ezen a téren, mely a Várbazár es a Budai Kioszk előtt 25.416 nr területen fekszik, van fel­

állítva a kiváló műépítésznek, Ybl Miklósnak a szobra.

b) A balparton (Pesti oldal).

Ferenciek-tere.

A Ferenciek temploma

— 70 —

E téren van a Ferenciek bárok stílusú templo­

ma, ahol 1869-ig őrizték gróf Batthyány Lajos, a vértanú tetemét. A templom homlokzatán van el­

helyezve egy dombormű, az ú. n. Wesselényi­

emléktábla, amely az 1838. évi pesti nagy árvíz mentő-munkálataira emlékeztet, amelyet báró Wesselényi maga irányított és aki számos csalá­

dot személyesen mentett meg.

Apponyi-tér.

Az Eskű-tér közvetlen közelében fekszik. Szép paloták veszik körül a teret, így többek között a

Királyi bérpalota^ameljnek külső falán látható az Apponyi-emléktábla és ezzel szemben a Belvá-

Az Apponyi-tér

* Nem messze, a Váci-u. 43. sz. ház falán látható egy dombormű XII. Károly svéd király emlékére, aki 16 napig jött lóháton Törökországból és itt szállt meg átutaztában.