• Nem Talált Eredményt

Ince pápa-tér

In document KÉPES LEXICONA BUDAPEST (Pldal 55-108)

TELEFON : 143-920

XI. Ince pápa-tér

Hunyadi János 1446-tól 1452-ig Magyarország első kormányzója volt és halála után fiát, Mátyást választották meg magyar királynak.

emlékmű kőbefaragott másolata annak a Mátyás király élethű képmását tartalmazó emléktáblának, melyet Bautzen városa állíttatott 1486-ban Má­

tyás király iránt való hódolata jeléül.

A tér közepén XI. Ince pápa bronzszobra lát­

ható, amelyet a hálás magyar nemzet emelt Ma­

gyarország megmentője emlékének.

A pápa teljes díszben, fején a hármas pápai koronával áll a négyszögletű talapzaton, balkezét buzdítóan felemeli, míg jobb kezében a hármas keresztet tartja. A talapzat felső peremén a pápa családi címere díszlik, alatta a következő felírás­

sal: „XI. Incze pápa, Magyarország megmentője emlékére a hálás nemzet. 1686—1936."

A talapzat jobb- és baloldalán domborművek láthatók. A jobboldali azt a jelenetet örökíti meg, amikor a háború megindításáról szóló pápai bul­

lát átveszik. A baloldalin egy debreceni hajdú elsőnek tűzi ki a keresztes lobogót a budai vár falára.

A talapzat hátsó oldalán nagyítva látható a szent liga emlékérme X I . Incze pápa, I. Lipót, Sobieski János és Giustiniani dogé képmásaival.

Szentgyörgy-tér.

E téren van a Hegyipálya (Sikló) budai állo­

mása, a Miniszterelnökség és a Honvédelmi Mi­

nisztérium épülete, József főherceg palotája és a tér déli oldalán áll a Királyi palota, amelynek főbejárata a téren van.

A Királyi palota építését IV. Béla király kezdte és Mátyás király fejezte be, de a török uralom alatt teljesen elpusztult. 1748—1777-ben Mária Terézia uralkodása alatt a tűz részben el­

pusztította, 1891—1902-ben a palotát átépítették, melléképületekkel látták el és azóta a Királyi

pa-Fent: a Királyi Vár Lent: „Zita királyné"-út

A Királyi Vár

lota mai pompájában látható. Kb. 860 helyiség van benne és ezek között 260 a termek száma. Fő­

homlokzata a Dunára néz. A Királyi palota pom­

pás fekvésénél és építési szépségénél fogva a vi­

lág legszebb királyi palotáinak egyike s a szé­

kesfővárosnak igazi dísze. A Várhegy déli részén 156 méter magasan fekszik.

A Királyi palota díszudvara előtt áll a török­

verő Szavoyai Jenő herceg lovasszobra (lásd áb­

rát). A díszudvar előtti balsarokban van a Mátyás kút (lásd ábrát), mely Mátyás király vadászatát és Szép Ilonkával való találkozását ábrázolja. A kút mögött van a Szent István Vár-kápolna. Eb­

ben a kápolnában őrzik Szent István jobb kezét, a „Szent Jobb"-ot, melyet minden év augusztus 20-án, Szent István napján országos körmenetben

hordoznak végig a városon. A kápolna alatt van József nádor családjának a sírboltja.

Savoyaí Jenő hg. szobra

— 56 —

A Mátyás-kút

A várpalotában külön páncélteremben őrzik a koronázási jelvényeket: és pedig a magyar szent koronát, a jogart, országalmát, kardot és a ko­

ronázási palástot.

A palota előcsarnoka után nyílnak az ünnepi termek, a 62 méter magas koronás kupola alatt van a Habsburg-terem és a nagy díszterem. A palota délnyugati oldalán van a Szent

István-tevém. A Krisztina-téri szárnyépület közepén van az Erzsébet királyné-Emlékmúzeum (1. Múzeu­

mok).

A krisztinavárosi épületrészben vannak a kirá­

lyi család lakosztályai a nagy ebédlővel. Ezen épületszárny alatt van a királyi lovarda és előtte a „Csikós" szobra.

A Királyi palota Dunára néző főhomlokzata

A „Csikós" szobra

— 58 —

előtt kezdődik a remek, páratlan kilátást nyújtó kerti terrasz 300 méter hosszúságban, több gyö-Tiyörű lépcsőzettel, melyek a kert alsóbb fekvésű részeibe vezetnek. Ennek a folytatása a gyönyö­

rű, festőién szép Várkert, amely 88.818 m2 terü­

letet foglal el. A Várkertet a Duna felől a Vár­

bazár boltíves építménye zárja le. A Várbazár egy 300 méter hosszú épülettömb szép lépcsőkkel és nyílt árkádokkal. E boltívek alatt ezidőszerint szobrászati műtermek vannak elhelyezve.

A Várbazár

A királyi palota, ahol jelenleg Magyarország kormányzója székel, megtekinthető naponta 9—

16 h-ig 2 P beléptidíj mellett.

Batthyány-tér.

A téren van: a Szent Anna-templom, amelyet

A Szt. Anna-templom

nyáron minden este fényszórókkal világítanak ki, továbbá a kerületi Vásárcsarnok és a Szent Erzsébet apácarend kórháza, a mellette levő templommal.

A téren, a Vásárcsarnok előtti kis parkban van Kölcsey Ferencnek, a nagy hazafinak, a Him­

nusz halhatatlan szerzőjének a szobra. A szobor alacsony talapzaton ábrázolja, amint Kölcsey a szatmármegyei megyeházán ül.

Dísz-tér.

A Szent György-térről a S zinház-ucca* és á Szent György-ucca a Dísztérre vezet, ahol a Hon­

védfőparancsnokság, a Külügyminisztérium és a Pápai követség épületei láthatók. A tér északi, parkozott részében van a Honvéd-szobor, amelyet az 1848 49-iki szabadságharc ismeretlen hőseinek emlékére állított a nemzet kegyelete.

A Honvéd-szobor

* A Szinház-uccában van a Várszínház, mely­

nek falán egy márványtábla látható, amelyet Beethoven 1800-ban tartott bpesti koncertjának az

emlékére állítottak fel.

E téren, melyet régen Szent György-térnek hívtak, végezték ki 1395-ben Héderváry-Kont-ot és 30 nemes társát és 1457-ben itt fejezték le Hu­

nyadi Lászlót.

A téren lévő egyik épület falán fogják elhe­

lyezni Hunyadi László örökmécsesét.

Gróf Bethlen István Bástyasétány.

Ez a szép sétány, ahonnét a budai hegyekre és a Vár alatt elterülő Krisztina-városra remek ki­

látás nyílik, a Kapisztrán-tértől a Szent György-uccáig (a Várhegy szegélyén, az Uri-uecával pár­

huzamosan) húzódik.

E sétányon van felállítva az Erdélyi 2-ik hu­

szárezred hősi emlékműve. Ez az ezred Erdély védelmében tüntette ki magát és a lovasszobron látható rohamsisakos és kürtös alakja Erdély felé fordulva, az integer Magyarország jövő fel­

támadását hirdeti. Az emlékmű talapzatán 2 dombormű van elhelyezve.

A Bástya-sétány folytatása a Prímás-Bástya.

Itt áll a Hadtörténelmi Múzeum előtt (No. 40) Görgey Arthurnak, az 1848/49-iki szabadságharc fővezérének a bronz lovasszobra.*

A Primás-Bástya folytatása a Nádor-Sétány.

Ezek a sétányok Buda felé néznek, a Pest felé néző oldal még nincs kiépítve, de tervbe van véve.

Kapisztrán-tér.

Ezen a téren van a IV. Béla építette Helyőr­

ségi templom, amely Budapest egyik legrégibb

*' A Bástya-sétányon, a Hadtörténelmi Múzeum épülete előtt a szabad ég alatt, elmúlt korok ágyú-óriásai láthatók.

temploma. Ebben a templomban koronázták meg1

I. Ferenc magyar királyt. A templomot nyáron minden este fényszórókkal világítják ki.

A templom belső falán márvány táblával van megörökítve a Budavár visszafoglalásában 1686-ban résztvett 300 spanyol vitéz emléke.

A templom külső falán 2 emléktábla van elhe lyezve, az egyik Budavár visszavételének az em­

lékére, míg a másik a világháborúban hősi halált halt kerékpáros katonák emlékét örökíti meg. A templommal szemben a Nándor kaszárnya látható, mellette pedig az Államnyomda épülete.

A Helyőrségi templom

A Nándor-kaszárnya

A tér közepén emelkedik Kapisztrán János, a kereszttel a kezében előrerohanó Ferencrendi szerzetes hős, ércszobra, aki Hunyadi János se­

regében küzdött és harcra buzdította, lelkesítette a magyar katonákat a törökök ellen. A szobor

mögött és a Nándor laktanya (No. 2.) falának mentén régi kerekes ágyúk és mozsarak láthatók.

Bécsi-Kapu-tér.

E tér főépülete az Országos Levéltár román stílusban épült szép palotája. A levéltár anyaga felöleli a magyar történelem legfontosabb írott dokumentumait III. Béla 1181-ben kelt oklevelé­

től kezdve IV. Károly koronázási hitleveléig.

Megtekinthető naponta 9—14 óra között. Belépti díj nincsen.

E tér közepén van Kazinczy Ferenc emlékkútja, mögötte pedig egy kis evangélikus templom és az

Országos Levéltár

újonnan felépült Bécsi Kapu, Buda hajdani ne­

vezetessége is. Az 1241—42. évi tatárjárás után Buda feiső városát fallal vették körül. E térre nyílott a bécsi kapu, melyet 1726 és 1850-ben újjá­

építettek, 1896-ban lebontottak, 1936-ban Buda­

várának a török uralom alól való

felszabadulásá-— 65 felszabadulásá-—

Bécsi Kapu-téri ev. templom

nak 250-ik évfordulójára ismét újjáépítették. A kapu előtt egy márvány emléktábla látható, amely az 1686-ban elesett budavári hősök emlékét örökíti meg. A márvány táblával szemben egy bronz női alak, kezében a kettős kereszttel, amelyet Buda­

vár felszabadításának 250-ik évfordulójára emelt Budapest Székesfőváros.

Corvin-téi*.

Itt Van a Budai Vigadó, amely a teret észak felől határolja és szemben vele a téren van a ro­

mán stílű Millacher-kút, melyet Millacher nevű budai polgár létesített. A kút középső oszlopán egy középkori magyar vitéz áll, aki szaruból iszik.

Krisztina-tér.

Ezen a téren van a Krisztinavárosi róm. kath.

kistemplom, amely 1797-ben épült.

Krisztinavárosi templom.

- 67 - i

Szent Gellért-tér.

E téren emelkedik a Szt. Gellért gyógyfürdő és gyógy szálloda (lásd az ábrát). A fürdővel szem­

ben, a Gellérthegy Kelenhegyi-úti följárónál, a hegylejtőn van a „Gellérthegyi Sziklakápolna".

A Gellért-tér déli oldalát pedig a Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem épülettömbje fog­

lalja el.

A Műegyetem kertjében látható a magyar ál­

latgyógyászat alapvető tudósa, Hutyra Ferenc, az állatorvosi főiskola néhai rektorának a szobra, valamint Tolnay Sándornak, a magyar állator­

vosi szakoktatás apostolának az emlékműve. A Műegyetem állatorvosi osztályán van elhelyezve az Állatorvosi Múzeum, mely 1937-ben nyílt meg s mint ilyen, az európai államok hasonló intéze­

tei között az első volt.

A Szt. Gellért Gyógyfürdő és Szálloda

— 68 —

Horthy Miklós-körtér,

E körtéren van Szent István király fiának, Szent Imre hercegnek a szobra.

Szt. Imre hg. szobra Pálffy-tér.

A téren, a Radetzky-laktanya (No. 3.) előtt van Bem József tábornok, a népszerű Bem apó bronz­

szobra, aki az 1848/49. szabadságharcok idejében, mint az erdélyi csapatok főparancsnoka, több fé­

nyes győzelmet (Piski, Désakna, Déva, Vízakna stb.) aratott az osztrákokon.

A laktanyában látható a világháború volt ma­

gyar utász-, árkász-, aknavető-, kőzetfiíró- és fényszóró, egyszóval a műszaki csapatok hősi emlékműve.

Klark (Clerk) Ádám-tér.

Ez a tér a Lánchíd és a Budai Alagút között terül el, amely utóbbi innét a Várhegy alatt egye­

nesen a Krisztinavárosba vezet. Az Alagút mel­

lett van a Budai Hegyi pályának (Sikló) is a feljárója.

Ybl Miklós tér.

Ezen a téren, mely a Várbazár es a Budai Kioszk előtt 25.416 nr területen fekszik, van fel­

állítva a kiváló műépítésznek, Ybl Miklósnak a szobra.

b) A balparton (Pesti oldal).

Ferenciek-tere.

A Ferenciek temploma

— 70 —

E téren van a Ferenciek bárok stílusú templo­

ma, ahol 1869-ig őrizték gróf Batthyány Lajos, a vértanú tetemét. A templom homlokzatán van el­

helyezve egy dombormű, az ú. n. Wesselényi­

emléktábla, amely az 1838. évi pesti nagy árvíz mentő-munkálataira emlékeztet, amelyet báró Wesselényi maga irányított és aki számos csalá­

dot személyesen mentett meg.

Apponyi-tér.

Az Eskű-tér közvetlen közelében fekszik. Szép paloták veszik körül a teret, így többek között a

Királyi bérpalota^ameljnek külső falán látható az Apponyi-emléktábla és ezzel szemben a

Belvá-Az Apponyi-tér

* Nem messze, a Váci-u. 43. sz. ház falán látható egy dombormű XII. Károly svéd király emlékére, aki 16 napig jött lóháton Törökországból és itt szállt meg átutaztában.

rosi Takarékpénztár díszes épülete. A teret, me­

lyet egyébként gróf Apponyi Albertről — még életében — nevezték el, Werbőczy István és Páz­

mány Péter szobrai díszítik.

Eskü-tér.

E téren van a Belvárosi Plébániatemplom*, mely Budapest legrégibb műemléke. A 13. században a tatárok felgyújtották, de a 15. században a tem­

plomot újból felépítették. A homlokzatát később a törökök bontották le, de 1726-ban a templomot ismét felépítették. A 3-ik században a rómaiak­

nak egy táborhelye (castruma) volt a mai

Erzsé-A Belvárosi Plébániatemplom

* A templom melletti lépcső falára kerül Víz-fakasztó Szt. László kútja.

bet-híd mellett, amely Diocletian császár alatt épült, ennek falai ma is láthatók; most egy föld­

alatti múzeum van benne.

A téren emelkedik Erzsébet királyné szobra is.

A szobor helyéül azért választották az Eskü-teret, mert férje, Ferenc József király koronázásakor

itt volt a koronázó domb és a király itt esküdött föl a magyar alkotmányra.

Erzsébet királyné emlékmű

A téren a 6. számú házon, ahol 100 év előtt Iri­

nyi János (a gyufa magyar feltalálója) gyufa­

gyára állt, látható Irinyi János emléktáblája. A tér déli oldalán, az Erzsébet-híd mellett elterülő kis parkban van felállítva Gr. Klebelsberg Kúnó, volt kultuszminiszter szobra is.

Pesti Duna-Corso.

\. Petőfi-tér és az Eötvös-tér között a Duna

partján húzódik a Ferenc József-rakpart, az ú.

n. Duna Corsó.

Tulajdonképp egy igen szép és látogatott séta­

hely. Itt vannak a nagyobb dunaparti szállodák kávéház és éttermekkel. A közönség kedvenc séta-és szórakozóhelye, ahonnét gyönyörű kilátás nyí­

lik Budára,

Szemben, a Duna jobbpartján van a Budai Corso, amely szintén kedvenc sétahely. Ez a sé­

tány a Zita király né-útnál* kezdődik és egészen a Lanciádig húzódik. Itt van a Budai Kioszk is,

A Duna-Corso

ahol szép nyári délután és vasárnaponként tér­

zene szokott lenni.

*)A Zita kir.-né út 6. sz. ház falán látható1 egy emléktábla, amelyben a testvér finn nemzet kép­

zőművészetének vezéralakja Akseli Gálién Kallela lakott bpesti tartózkodása idején. Az emléktábla a világhírű festőművész fejét dombormüben ábrá­

zolja.

Petőfi-tér.

A tér közepén emelkedik Petőfi Sándor bronz­

szobra. A szobor azt a jelenetet ábrázolja, amikor Petőfi a „Talpra magyar"-t szavalja. Minden év március 15-én itt gyülekezik a magyar ifjúság, megkoszorúzza a szobrot és emlékbeszédet tar­

tanak. A Petőfi szobra mögött van egy görög kath. templom.

Petőfi szobra

— 75 —

A Petőfi-tér Kálvin-tér.

Budapest egyik legforgalmasabb tere. A tér

kö-A Kálvin-tér

— 76 —

zepén áll a Danubius-kút, melynek főalakja az öreg Danubius, a 3 mellékalakja pedig a Tisza, Dráva és a Száva. E téren látható továbbá a régi Kálvinista templom is, amelynek belsejében van gr. Zichy E.-né sírkápolnája.

Pázmány Péter-tér.

E téren van a Tudományegyetem főépülete, amelyben a rektorátus is székel és itt van elhe­

lyezve a jogi és teológiai fakultás, (míg a bölcsé­

szeti kar a Múzeum-körúton, a Műegyetem régi épületében, az orvosi kar pedig az Üllői-úton van elhelyezve). Közvetlen az egyetem mellett van az Egyetemi Templom is, melynek külső sarki részén

A Tudományegyetem az Egyetemi templommal

— 77 —

a világháborúban hősiesen harcolt és elesett egye­

temi hallgatók tiszteletére emelt hősi emlékmű látható.

Deák Ferene-tér.

A Deák-tér és Erzsébet-tér sarkán van az Adria Biztosító Intézet szép palotája, vele szemben a VI. ker.-ben van az Anker Biztosító Intézet pa­

lotája. Itt említhető még a toronynélküli, nemes egyszerűségű Evangélikus Templom is. A temp­

lom előtti téren állítják fel Luther Márton szob­

rát.

A Deák-téri ev. ref. templom.

Erzsébet-tér.

Az Erzsébet-téren van a Nemzeti Szalon (lásd:

Múzeumok), továbbá Semmelweis Ignác

márvány-szobra. Semmelweis a Budapesti Tudományegye­

tem nőgyógyászati tanszékének világhírű tanára volt, aki a gyermekágyi láz okát felismervén, annak gyógyítását sikeressé tette. Ezért az anyák megmentőjének is hívják. Semmelweis szülőháza is (I., Apród-u. 1.) emléktáblával van

meg-Semmelweis Ignác prof. szobra

— 79 —

örökítve. Az Erzsébet-téri parkban van még- Ve­

res Pálné márványszobra is. Veres Pálné a nő­

nevelés körül szerzett hervadhatatlan érdemeket.

Az ő fellépésének köszönhető, hogy a nőnevelés és oktatás a régibb, szűk kereteken túl, újabb, általánosabb tudást nyújtó irányban haladt to­

vább.

Szent István-tér.

Az Erzsébet-tértől nem messze van ez a tér,

A „Bazilika'

— 80 —

amelyen a Szent István székesegyház látható.

A templom olasz renaissance stílusban épült, ha­

talmas, 22 m. széles és 96 m. magas kupolájú, két­

tornyú, gyönyörű székesegyház, amelyet a pes­

tiek közönségesen Bazilikának hívnak. Budapest legnagyobb temploma, melynek belseje gyönyö­

rűen van díszítve. Az épület külső részén elhe-zett gyönyörű szoborcsoportozaton többek között Jesus Christus és Mózes szobrai láthatók.

A téren fogják felállítani Szt. István emlék­

művét is.

Vörösmarty-tér.

A kör közepén áll Vörösmarty Mihály 1 darab karrarai márványból faragott hatalmas szobra, amely a költőt ülve ábrázolja, amint éppen elmé­

lyedve hallgatja a körülötte csoportosulok

áhí-Vörösmarty Mihály szobra

— 81 —

tatos énekét, akik az ő híres nenlzeti dalát, a Szózatot éneklik.

József nádor-tér.

A róla elnevezett tér parkjában van József ná­

dornak a bronzszobra, aki több, mint félszázadon át volt Magyarország nádora és akinek hervad­

hatatlan érdemei vannak Budapest szépítése és fejlődése körül. A teret a Magyar Általános Hi­

telbank központi épülete és a Magyar Általános Takarékpénztár* díszes palotája szegélyezik.

Vigadó-tér.

Ezen a téren van a fővárosi vagy Pesti Vigadó (lásd: ábrát), amelynek első emeletéD tágas hang­

verseny- és bálterem van. A nagyterem 3.1.6 m.

hosszú, 19 m. széles és 22 m. magas. Itt tartják a

A Pesti Vigadó

* Ez az intézet időközben beolvadt a Hitel­

bankba.

nevezetesebb gyűléseket és bálokat. Szép hangver­

senytermében már a leghíresebb zeneszerzők, zene- és énekművészek is játszottak és ma is minden évben számosan keresik fel Budapestet.

Egyébként ünnepélyeket és kiállításokat is szok­

tak a Vigadó termeiben rendezni.

Eötvös-tér.

A Perencz József-tér déli részén van az Eötvös­

tér. A kis tér parkjában, a Dunapalota-szálloda homlokzata előtt áll Báró Eötvös József bronz­

szobra.

Ferenc József-tér.

E tér a Széchenyi Lánchíd mellett terül el, ame­

lyen több szobor van felállítva és pedig: a Ma­

gyar Tudományos Akadémia palotája előtt, amelynek a főhomlokzata e térre nyílik, a

park-A Magyar Tudományos park-Akadémia

ban van Gr. Széchenyi Istvánnak, a „legnagyobb magyar*'-nak bronzszobra (lásd: ábrát). Mögötte láthatók Salamon Ferenc történésznek és Szarvas Gábor nyelvésznek a mellszobrai. A tér déli oldalán van Deák Ferenc szobra, amely a „Haza bölcsét" ülö helyzetben ábrázolja.

A tér és az Akadémia-ucca sarkán van a Ma­

gyar Tudományos Akadémia renaissance stílus­

ban épült palotája, mely egyike a főváros leg­

szebb középületeinek.. A palotának az Akadémia-uccára nyíló oldalán az alapítás emlékére a fal­

ban egy pompás bronz-dombormű van elhelyezve

Gr. Széchenyi István szobra

A palota főhomlokzatának a Ferencz József-térre nyíló főkapuján áthaladva — amely csak nagyobb ünnepségek alkalmával van nyiva — a díszes előcsarnokba jutunk, ahol a nemzet nagy­

jait szokták felravatalozni és ahol Erzsébet

ki-rályné 1876. február 2-án Deák Ferenc ravatalát megkoszorúzta.

A földszinten van továbbá a Vörösmarty-szoba, a Goethe-Múzeum és a nagy könyvtár.

Az első emeleten van a Széchenyi-Múzeum, a gróf Széchenyire vonatkozó ereklyékkel, kézira­

tokkal, stb. A 2-ik emeleten van a Nemzeti Mú­

zeum növénytára, amelyet azonban csak szak­

emberek látogathatnak. A II. és részben a III.

emeleten van a Történelmi Képcsarnok. Az

épü-Deák Ferenc szobra 85

-let legdíszesebb része a nagyterem, amely mel­

lett van az elnökség és a képterem.

Kossuth Lajos-tér.

Budapest egyik legnagyobb (65.063 m2) és leg­

szebb tere. Közepén áll az új neo-gótstílű Ország­

ház, melynek hossza 265 m., szélessége 123 m. Az épület 1885—1902-ben épült 34 millió korona költ­

séggel. Központja a 96 m. magas kupola és az alatta levő csarnok, melynek 16 pillérén magyar királyok és erdélyi fejedelmek szobrai és TI Rá­

kóczi Ferenc emléktáblája vannak elhelyezve. A kupolateremtől jobbra a Felsőház, balra pedig a

Az Országház

Képviselőház termei vannak. Az épület belső be­

rendezése mindenben méltó az épület külső, meg­

ragadó megjelenéséhez. A falakat legkiválóbb festőink és szobrászaink mestermunkái díszítik.

Ezek közül megemlítjük Munkácsy Mihály „Hon­

foglalás" c. és Benczúr Gy. az „1896-os ország­

gyűlés hódolata ő-felségeik előtt" c. gyönyörű festményeit.

A parlament épületének főbejárati lépcsőházában yan Steindl Imre műépítész, az Országház

terve-zője és építőjének a mellszobra. Az I. emeleti fo­

lyosón 2 dombormű látható. Az egyik az ország­

gyűlésnek a háborúban elesett alkalmazottainak emlékét örökíti meg, míg a másik gr. Tisza Ist­

ván v. miniszterelnök és Návay Lajos v. képvi­

selőházi elnök emlékére készült, akiket a forradal­

mak (1918 és 1919) alatt meggyilkoltak.

Az Országház naponta 9—4 h-ig nyitva. Belépő­

díj 1.5Ö P.

Az Országház déli része előtt látható id. An-drássy Gyula gróf bronz-lovas szobra a márvány­

talapzaton elhelyezett 2 domborművei, melyek

Gr. Andrássy Gyula szobra

egyike Ferencz József király megkoronázását, a másik pedig a berlini kongresszust örökíti meg élethű alakokkal. Az Országház másik oldalán,

Felsőház bejárata, előtt van az 1918. évi forrada­

lomban meggyilkolt Gr. Tisza István szobra. A téren látható még Kossuth Lajos márványszobra, jobb- és balfelől a felelős magyar miniszterektől körülvéve. Kossuthnak a zugligeti Disznófő fö­

lött is van egy mellszobra, azon a helyen, ahol Kossuthot szabadelvű írásai miatt 1837-ben el­

fogták.

Az Országházzal szemben van még a szép Igaz­

ságügyi palota (amelynek előcsarnokában látha­

tó „Justitia" szobra) és a Földművelésügyi Mi­

nisztérium épülete. Utóbbi előtt áll Nagyatádi Szabó István, a Kisgazdapárt egykori vezérének a szobra.

Az Országház előtt, a Kossuth Lajos-tér déli oldalán, a Földművelésügyi Minisztérium előtt, a Vécsey-ucca tengelyében (úgy, hogy a Szabad­

ság-tér felől már messziről látható) áll az első

A „Kossuth" szobor

Az Igazságügyi Palota

A Földművelésügyi Minisztérium

magyar szabadságharc hősének, / / . Rákóczi Fe­

renc vezérlő fejedelemnek a lovasszobra, mely nemzeti függetlenségünk hősi harcosának dicső emlékét hirdeti.

II. Rákóczi fejedelem szobra Vértanuk-tere.

A Földmüvelésügyi Minisztériumnak a Bá-thory-uccára néző oldala előtt, a Vértanúk terén van felállítva a Nemzet Vértanúi emlékműve, amely a Fehér Ház kezdeményezésére a proletár­

diktatúra alatt lemészárolt polgárok emlékét

örö-kíti meg1. Az emlékművön mindazoknak a nevei fel vannak vésve, akik a proletárdiktúrának 1919-ben áldozatul estek.

Szabadság-tér.

Budapest egyik legszebb tere 42.860 négyzetmé­

ter területen, mely az egykori Neugebáude (Új­

épület) helyén van, közel a Kossuth-térhez. A teret több szép palota veszi körül, melyek közül

A Szabadság-tér

a Budapesti Árú- és Értéktőzsdét, (amely előtt az 1848l49-i szabadságharc vértanúinak emlékműve áll, akik az egykor itt állt „Újépület" udvarán ál­

dozták életüket a haza szabadságáért és feltáma­

dásáért), továbbá az Adria Magyar Tengerhajó­

zási Társaság, a Postatakarékpénztár és a Ma­

gyar Nemzeti Bank díszes palotáit emeljük ki. A Nemzeti Bank épülete előtt látható Harry Hill Bandholtz szobra.

Ez a szobor, amely Bandholtz amerikai

tábor-nok emlékét örökíti meg, a hála és köszönet ki­

fejezése akar lenni Bandholtz személyén keresz­

tül Amerika felé. Bandholtz tábornok a kommu­

nizmust (1919) követő román megszállás alatt egyike volt a magyar kultúrjavak leglelkesebb őrének és védelmezőjének.

Amikor a Nemzeti Múzeum műkincseinek kisa­

játítására román csapatok vonultak fel a Nem­

zeti Múzeum elé, Bandholtz tábornok volt az, aki

A Tőzsde palota

megakadályozta a műkincsek elszállítását és a Múzeum lepecsételésével vette elejét minden ké­

sőbbi próbálkozásnak. A szobor költségeit az amerikai és magyar társadalom gyűjtés útján teremtette elő.

A téren félkör alakban í irredenta szobor:

a „Magyar Feltámadás szobrai és pedig: Észak (Felső-Magyarország), Kelet (Erdély), Bél

A Nemzeti Bank

A m. kir. Postatakarékpénztár (Bácska és Bánát) és Nyugat (Nyugatmagyaror­

szág) láthatók.

Ezek a szobrok a „Trianoni" békeszerződés kö­

vetkeztében elcsatolt magyar országrészeket szimbolizálják.

Á szobrokkai szemben kőtalapzaton emelkedik egy hatalmas pózna (az Országzászlótartó), ame­

lyen az Ereklyés Országzászló a trianoni gyász jeléül félárbocra van eresztve s így is marad mindaddig, míg a trianoni szerződés érvényét nem veszti.

A félárbocon lengő magyar nemzeti lobogó nemcsak a gyászt fejezi ki, hanem egyben azt is jelenti, hogy a magyar nép szívében sohasem

A „Nemzeti Feltámadás" szobrai és az Ország­

zászló

fog lemondani ezeréves történelmi határairól. Az országzászlót tartó kőoszlopon egy emléktáblára van vésve B. Mussolini olasz kormányelnöknek 1928. jún. 5-én a római szenátus ülésén elhangzott következő kijelentése: „I trattati di pace non

In document KÉPES LEXICONA BUDAPEST (Pldal 55-108)