sszerKessz tősége és Hiadófyivatala
VI. FEJEZET
KIRÁNDULÓHELYEK.
Városliget.
Budapest egyik legnagyobb és legszebb parkja.
] ,160.000 m2 területen fekszik. Látványosságai, ér
dekességei és nevezetességei közül említhetők:
ÁLLATKERT.
Az Állatkerti-úton 141.217 m2 nagyságú, elkülö
nített területet foglal el. Állatállománya kb. 400(1
Az Állatkert főbejárata
darab. Gondozott szép parkjával, aquariumával, pálmaházával és állandó díszhal-kiállításával nemcsak látványosságot, hanem igazi szórako
zást 4§ üdülést is nyújt. Esténként zene. Nyitva:
reggel 7-től este 10-ig. Belépődíj: 70 fillér, vasár
nap és csütörtökön: 50 fillér. Gyermekek: 30 fil
lért fizetnek.
A Feszty-Körkép pavillonja
Az Állatkert mellett van a Fővárosi (Beketow) Cirkusz és mellette a Feszty-körkép pavillonja.
A Széchenyi-fürdő és a Fővárosi Cirkusz (Be
ketow) közelében (bejárat: Játék-tér 15.) van egy, a „Magyarok bejövetele" c. körkép számára épült pavillon. A képet Feszty Árpád és munkatársai 1893—95-ben festették. A kiválóan sikerült kép:
Árpádot vezéreivel, a magyar nők bevonulását, a szlávokkal vívó harcokat, a pogány lóáldozatot, a sátorverést stb. ábrázolják. A festmény 115 m.
hosszú és 15 m. széles vásznon örökíti meg a fenti jeleneteket, ami a vászon méreteit tekintve is egyedül áll az egész világon. A festmény na
ponta megtekinthető 50 fillér belépti díj mellett.
A Széchenyi Gyógyfürdő
Vajdahunyad vára
A Fővárosi Cirkusszal szemben van a Széche
nyi-gyógyfürdő, amelynek Vízéi az ezredévi em
lékmű mellett ásott Artézi kút gyógyforrás vize szolgáltatja.
A Milleniumi emlékműtől egyenes vonalban a városligeti mesterséges tó fölött lévő hídon át
menve, a Széchenyi-félszigetre jutunk, amely a Városliget egyik legszebb része. E félszigeten építették fel az 1896. évi orsz. kiállítás Történel
mi Emlékcsoportját, Magyarország legszebb épí
tészeti alkotásait. A jáki kápolna és a köréje re
konstruált kolostor-udvar az egyik oldalon, a másik oldalon pedig Vajdahunyad vára, Neboj-sza-torony, keresdi kastély, segesvári torony stb.
A szigeten a hídtól balra van a Fővárosi Pavil
lon, mögötte, de már a szigeten kívül van a Fe-rencz József földalatti vasút végállomása. A Széchenyi-fürdőnek a szigetre néző főbejáratával szemben van Zsigmondy Vilmos jeles építészmér
nök mellszobra.
A fentemlített hídtól jobbra menve, a mester
séges tó* partján látható a már fentebb is emlí
tett Vajdahunyad vára, amely vár az Erdélybe;, fekvő Vajdahunyad várának a hű utánzata. Itt van a Mezőgazdasági Múzeum épülete is (lásd:
Múzeumok). Szemben vele látható a Jáki temp
lom utánzata, amely templomot még Szent: István építette. A Mezőgazdasági Múzeum főbejárata mellett az udvarban látható Gr. Károlyi
Sándor-* A városligeti tó műjégpályája november ha
vában használható. Itt tartják a jégkorong (hockey) és műkorcsolyázó versenyeket.
A Jáki-kápolna
nak,* a magyar szövetkezeti mozgalom és az egykori gazdapárt vezérének ülő ércszobra.
* A Múzeum-ucca 11. sz. ház falán sok százezer földmíves család háláját hirdeti egy márvány
tábla a szövetkezeti eszme ezen apostola iránt, aki ebben a házban gyújtotta meg nemes tüzével a szövetkezeti eszme szövétnekét.
Gr. Károlyi Sándor szobra.
A Múzeum előtt van Anonymus*, III. Béla ki
rály névtelen jegyzőjének a szobra. Vajdahunyad vára előtt van Darányi Ignác volt földművelés
ügyi miniszternek ülő és Alpár Ignácnak, a ki
váló műépítésznek álló bronzszobra. A tópart
nak a Vajdahunyad vár felöli részében van Liszt Ferencnek, a nagy zeneszerzőnek a mell szobra. En
nek közelében kerül felállításra legközelebb Ber
lioz, a nagy zeneköltő mellszobra is. A tó közelé
ben, de már a Széchenyi-félszigeten kívül, a Ste-fánia-út mellett van Washington, az Északame
rikai Egyesült Államok első elnökének álló bronzszobra, az amerikai magyarok ajándéka.
Az Anonymus-szobortól pár lépésre a Széche
nyi-félszigetről egy kis hídon át egy szép
parko-* A legújabb tudományos kutatások megállapí
tása szerint a névtelen történetíró Péter eszter
gomi préposttal azonos.
Anonymus szobra
zott térhez jutunk. Itt van a Sió világító szökő
kút, amely vasár- és ünnepnapokon d. e. 11—12 h-ig., szerdán, szombaton, vasár- és ünnepnapo
kon d. u. V,6—íl21-ig világítás nélkül; szerdán, szombaton, vasár- és ünnepnapokon este 1/2 9 órától 3/4 10 óráig világítva működik és mögöt
te az Iparcsarnok, amely kb. 12.000 nr terüle
tet elfoglaló nagy csarnoképület 50 m. magas kupolával. Időleges kiállítások, télen állandó bú
torkiállítás, évente május elején pedig a Tava
szi Nemzetközi Árumintavásár és őszszel szep
tember—október havában az Országos
Mezőgaz-Washington szobra
dasági Kiállítás színhelye. Az Iparcsarnok és a Sió-szökőkút között egy zenepavillon van, ahol a Székesfőv. Zenekara jun. 18-tól kezdődően hang
versenyekel tart és pedig minden szerdán és va
sárnap d. ii. xjal—9 h. között. Az Iparcsarnok mö
gött van a Közlekedési Múzeum (lásd Múzeumok).
A Milleniumi emlékműtől jobbra kígyózik a Stefánia-iit. Hossza 2640 méter. Budapest leg
szebb és legkedveltebb sétaterei közé tartozik,
Az Iparcsarnok
A Sió-Világító Szökőkút
araellett a főváros egyetlen kocsikorzó ja, ahol délutánonként, főleg azonban vasárnap a legjobb közönség, az elegáns világ, a legszebb fogatok és autók az ismert lírvezetőkkel láthatók. A
Stefá-A Műjégpálya épülete az „íjász" szobrával nia-út elején a Városligeti Műjégpálya Pavillon ja, továbbá néhány emlékmű is látható, így a Mű
jégpálya Pavillonja előtt az „íjász" szobra. Szem
ben a Műcsarnok mögött látható Szent Kristóf
kaffafai márványból vésett szobra* majd Pasa Lajos, a kiváló gyermekköltő ülő bronzszobra (a Washington-szobor közelében), a Magyar Csikós szobra a lasszóval, Toldi Miklós szobra, Rudolf trónörökös vadászszobra (a Fővárosi Múzeum kö
zelében) , az „Olvasó lányok" szobra és Bartha Miklós, a jeles közíró és politikus szobra (a Stefánia-út és az István-út keresztezésénél).
Pósa szobrával szemben a Rózsakertnek neve
zett parkrésznek a Stefánia-útra néző szélén lát
ható még az „Ifjúság" márványszobra" és köze
lében a „Vízhordó" ércszobra.
Bartha Miklós szobra
A Közlekedési Múzeum és Bartha Miklós szobra között elterülő parkrészben van egy kőbefara-gott művészies emlékpad Arany János emlékére.
* Ennek a szobornak a bronzmása a m. kir. I.
Honvéd javítóműhely IL, Ezredes utcai telepén látható. A világháborúban hősi halált halt gép
kocsizok emlékére állították itt^ fel Szt. Kristóf szobrát, aki a gépkocsizok patrónusa.
Az emíékpad falszerű mészkő kőtámláján a kö
vetkező felírás olvasható: „Állította kedvelt li
getében Arany Jánosnak, a magyar mult nagy énekesének a főváros közönsége". A körtámláu dombormű faragások is vannak, melyek a ma
gyar őshitrege jeleneteit ábrázolják. Ebben a parkrészben van „Fűit sírja" is.
A Stefánia-út és Aréna-út körzetében a Foga-gadalmi Templom mellett van Csengeri Antal, a polgári iskola megalapítójának a szobra is.
Margitsziget.
A Margitszigetre a Margithídnak egy 70 méter hosszú szárnyhídja vezet. De hajóval is könnyen és sűrűn megközelíthető. A sziget lakott hely volt már a rómaiak idejében is, akik itt egy megerő
sített tábort (castrum) építettek.
A középkorban Árpádházi királyainknak a
va-Szent Margitsziget a Margithíddal daskertje volt és abban az időben Nyulak
szige-* Fűit, aki 1809-ben hunyt el, Hoffmann Jakab pesti ügyvéddel azonos.
tének, később Buda sziljeiének, még később pedig Urak szigetének hívták.
IV. Béla király a tatárjárás után 1242-ben a Szent Domonkos apácák számára zárdát építte
tett a szigeten. Itt töltötte életét leánya, Margit (a későbbi Szent-Margit) is.
Kóla vette a sziget mai nevét. A zárda romjai a szigeten ma is láthatók. Ebben az időben már a Premontreiek, a Minoriták, a Dominikánusok és Johannitáknak is volt itt kolostoruk és templo
muk, de a török hódoltság idejében ezek elpusz
tultak. A romokból a Premontreiek kápolnáját
A Szt. Margit kápolna
rekontsruálták és 1932-ben rendeltetésének újból átadták.
A szigetet parkká József nádor és fia, József főhg. alakították át, akiknek 1790-től, 1909-ig a szi
get tulajdonukban volt. A főhercegi család tulaj
donából a Margitsziget 1909-ben vétel útján a Fő
városi Közmunkatanács tulajdonába került. A sziget 621.387 m2 területen fekszik. Hossza kb.
2 km.
Ha a Margithídról megyünk a szigetre, mind
járt szemünkbe tűnik a Magy. Athlétikai Klub sportpályája és klubháza, a Spolar Ich-vendéglő,
A Margitszigeti klubház
a fedett Nemzeti sportuszoda (a mögötte fekvő versenyuszodával), a Lovaspóló-pálya, a Palatí
nus-strandfürdő stb., stb.
A klubháztól a sziget belsejébe (a felső sziget
re) autóbusszal lehet menni, de szép kocsiút és gyönyörű gyalog sétautak is vezetnek a sziget hosszában mindenfelé. A sziget felső részében
A „Palatínus" Strandfürdő
A Margit Artézi Gyógyfürdő
A Margitszigeti Víztorony
van egy 118 m. mélységből feltörő gyógyforrás, a forrástól jobbra az Artézi-gyógyfürdő épülete (lásd: ábrát) és közelében szállodák, vendéglők, kávéházak, cukrászda, mulatók, szanatórium,
Kilátás a Margithídról a Margitszigetre
p-r 152 —r
gyógyszertár és agyaggalamlövő-telep, stb. A szi
get közepén látható az 57 m. magas Víztorony.
A sziklakert szélén, mely a régi hőforrás mellett áll, felépült a Zenélő kút, mely hü másolata a marosvásárhelyi zenélőkútnak. A zenélőszerke
zelet víz hajtja, de be van rendezve villanyerőre is. A régi hőforrás helyén stilizált rom látható lépcsőfeljárattal a 7 m. magas terraszra, ahon
nan festői kilátás nyílik. A szigeten látható még Bihari János dalköltőnek és a parton lévő romok közelében Arany Jánosnak a mellszobra is.
A Tompa Mihály mellszobrával elkészített dísz
kutat Tompa emlékének megörökítésére legköze
lebb itt állítják fel.
A sziget közepe táján, a Strandfürdő magassá-ban látható Erzsébet királyné mellszobra és a Rózsa-liget. A part mentén számos tenniszpálya és az evezős egyletek pavillonjai láthatók. A már említett sporttelepeken kívül: színház, artézi kút, ásványvíz-üzem, saját vízvezetékmű, víz
esés, postahivatal stb, is van a szigeten, amelyet becézve „Budapest ékkővének", „Budapest gyön
gyének" is hívnak és amely Budapest közönsé
gének egyik legkedveltebb kiránduló-, szórakozó-és sétahelye. A sziget fekvszórakozó-ése páratlanul szép, amellett csendes, pormentes hely, ózondús leve
gővel, remek, árnyas sétautakkal, fasorokkal, vi
rágos kertekkel, rózsaligetekkel, virágágyakkal stb., egyszóval a Margitsziget olyan kies hely, amely számos szórakozási lehetőségével hosszabb tartózkodásra és üdülésre is kiválóan alkalmas.
A Dunának ez a gyönyörű szigete már eddig is természeti szépségének megfelelő idegenforgalmi látványosság volt.
Most újabb látványossága a legkényesebb ig'^~
nyéket ÍS kielégítő, pompás újjáépített Palatínus-strandfürdő. Az újjáépített strandfürdő Európa egyik legnagyobb fürdője, amennyiben területe 70.000 négyzetméter, 9000 személy részére alkal
mas, 3 emelet magas öltözőkkel, kabinokkal és nap fürdőkkel, gyepes pihenők, lugasok, virág
ágyak stb.-vel felszerelve. Az újjáépített fürdő
ben 2 medence van, az egyiknek 6700, a másiknak pedig, melyet hullámfürdő módjára képeztek ki, 2400 négyzetméter a területe. A 140 méteres át
mérőjű nagy medencét körösköiüil lábfürdő hatá
rolja, hogy a medencébe lépők a homokot ne vi
gyék be a lábukon.
Az új intézmény magába foglal ünnepségek, hangversenyek, művészesték és divatrevűk szá
mára is kiválóan alkalmas szabadtéri színpadot és nézőteret is. Kertészeti újítás is készül a szi
get közepén és pedig egy páratlan méretű, gyö
nyörű virágóra.
Belépődíj: hétköznap 30 fillér, vasárnap 50 fii.
Szt. Gellért szobra
A Gellérthegy
A Gellérthegyi Sziklakápolna
Gellérthegy.
A Gellérthegy a Duna jobbpartján, az Erzsébet-híd és a Ferencz József-Erzsébet-híd között emelkedik. A 235 m. magas, a Duna felé meredeken lejtő dolo
mit-hegy sziklacsoportozatával, a lüktető világ
város kellős közepén, páratlan látványt nyújt.
A hegyre több feljáró vezet. Az egyik feljáró az Erzsébet-híddal szemben van, ahonnét lépcsőzet vezet a hegy lejtőjén 33 méter magasságban lévő Szent-Gellért-emlékműhöz, ahonnét szép sétautak vezetnek a hegyre. Az emlékműnél van a kivilá
gított, különböző színekben pompázó Gellérthegyi vízesés is. A hegy tövében vannak a Gellért-, Ru
das- és Szent Imre-fürdők hőforrásai is. A másik feljáró a hegyre a Ferencz József-híddal szem
ben vau. Ez az ú. n. Kelenhegyi-úti feljáró, amelynél épült a Gellérthegyi Szikla-kápolna, amely mellett van a Pálos-rend kolostora. A Szikla-kápolnában vannak Virág Benedek, a, nagynevű költő, volt pálosrendi szerzetesnek a hamvai. A Gellérthegy tetején feltűnik a Cita
della* (fellegvár), amelyet még 1851-ben az oszt
rák kormány építtetett, erődítmény jellegét azon
ban még 1899-ben elvesztette.
A Citadella tetejéről gyönyörű kilátás nyílik a városra. Nyáron minden este fényszórók nappali világossággal árasztják el. Minden év Szent Ist
ván napján (augusztus 20.) a Gellérthegyen a fő
város látványos tűzijátékot rendez. E hegyről ta
szították le a pogány magyarok 1046-ban Gellért csanádi püspököt, akinek a hegyen emelt
emlék-* A Citadellában a kormány történelmi képtá
rat szándékozik berendezni, ahol a magyar tör
ténelem kimagasló eseményeit fogják megörökí
teni,
müvéről már fentebb megemlékeztünk,
A Gellérthegyre siklót, továbbá új utakat is terveznek a hegyoldalba, szóval megközelíthe-tőbbé fogják tenni a fővárosnak ezt a csodaszép természeti kincsét, amelynek egyébként máris szépen fásított szerpentin útjai és gyönyörű sé
tánya a gyógyfürdők szomszédságában gyógy -park jelleget kölcsönöznek a hegynek.
Hűvösvölgy.
Egy kies erdős völgy, mely a Hárshegy és a Vadaskert között — pompás sétautak, nyári ven
déglők és villáktól szegélyezve — terül el. Nagy
szerű levegőjű, erdőborította völgye és a nyuga
lom miatt kedvenc nyarrló- és kirándulóhely. A Ketek-uccai megállótól a 83-as villamossal köny-nyen megközelíthető.
Zugliget.
A budai hegyvidék legszebb erdővel borított völgyeinek egyike. Kedvelt nyaraló- és kirándu
lóhelye a budapesti közönségnek. A Retek-uccai megállótól a zugligeti Fácán végállomásig a 81-es villamoskocsival lehet menni, ahonnét árnyas sétaút vezet a Disznófő-vendéglőig, ahonnét re
mek kilátás nyílik a fővárosra. A Disznófő fö
lött van a Kossut h-emlékmű, amely azon a he
lyen áll, ahol Kossuth Lajost szabadelvű politi
kai cikkei miatt 1837-ben letartóztatták. A Disz-nófő-vendéglőtől a Mátyás király-úton gyönyörű árnyas sétaút vezet egészen a Svábhegyig, ahon
nét pompás kilátás tárul Budapestre.
Rózsadomb.
A Rózsadomb (145 m.), mely a Margithídtól északnyugatra fekszik, Budapest egyik legelő
kelőbb villanegyede. Az Apostol-ucca sarkán lévő kápolnától és a Bólyai-uccai Kilátótoronytól,
va-lamint az Áfonya-ucca végéről pompás kilátás nyílik a fővárosra.
A Rózsadomb nevét még a török uralom idején kapta. Itt lakott ugyanis egy dervis, akinek egy gyönyörű rózsakertje volt itten és akit a nép ezért Gül Babának (törökül: a rózsák atyja) ne
vezett el. Gül Baba sírja a Rózsadombon a Gül Baba-ueca (ezelőtt Mecset-ucca) 14. sz. alatt lévő kiskupolás épületben van. Gül Baba, a törökök Kapisztránja, a harcoló szerzetes, 1541-ben Buda ostroma alkalmával esett el. Hamvait Konstan-tinápolyba szállították ,még abban az időben, amikor mi II. Rákóczi fejedelem hamvait Török-orszrágból Kassára szállítottuk.
Svábhegy.
A budai hegylánc egyik legszebb nyaraló- és kirándulóhelye. A hegy lejtőjén és tetején szép kertek, villák, iskola és templom stb. van. A 480 méter magas hegyre közvetlenül egy fogaskerekű vasát visz fel 20 perc alatt, amelynek az alsó
A Svábhegyi Szanatórium
— 158 —
Télisport a Svábhegyen
állomása a Városmajor mellett, a Retek-uceában van. A fogaskerekű hétköznap félóránként, va
sárnap negyedóránként közlekedik. A Svábhegy azonban így is könnyen megközelíthető, ha a Re-tek-uccától villamoskocsival megyünk a Ziigliget-be Is onnan gyalog a Svábhegyre. Lehet a Sváb
hegyre autóval is kirándulni, mert elsőrendű te
kervényes autóút visz ide, amelyről remek kilá
tás nyílik a városra és a környékre.
A svábhegyi állomáson kiszállva, mindjárt szembetűnik a Svábhegyi Nagyszálló és Vendég
lő, a Svábhegyi Szanatórium, amelyeknek a ter-raszáról remek kilátás nyílik a fővárosra. A va
sútállomás mellett, a Nagyszálló közelében elte
rülő Eötvös parkban látható Báró Eötvös József és Bódy Tivadar, Budapest volt polgármesteré
nek mellszobra, jobbra a Normafa-út kezdeténél
A „Széchenyi kilátótorony
pedig Jókai Mór mellszobra, míg a Széchenyi
kilátó alatt Széchenyi István mellszobra látható.
A Svábhegyről szép sétaút vezet a Zugligetbe és fel a Jánoshegyre. A Svábhegyen említhető még:
az Állami Csillagvizsgáló is, amely a Konkoly-Thege-úton van és amelyben a Csillagászati Mú
zeum van elhelyezve.
A téli sport a Svábhegyen igen élénk, főleg azonban a síelők keresik fel nagy számban.
Aquincum.
Óbuda mellett, a Külső Szentendrei-úton, a HÉV. végállomásánál van. A Margit-hídtól a szentendrei helyiérdekű vasúttal fél óra alatt
elérhető. Előbb kelta, majd római település (Pan
nónia legfontosabb légióállomása) volt. (Lásd:
Budapest története.) A mult század 80-as éveiben eszközölt ásatások eredményekép a légió tábor
helye mellett kialakult polgárváros maradványai közül láthatók: Mithra napisten temploma, Am
fiteátrum, Vízvezeték, Közfürdő, Aréna, Torna
csarnok, Vásárpiac stb. Itt van a főváros által létesített Aquincumi Múzeum is (lásd: Múzeu
mok). Aquincumon túl egy megálló távolságra van a Római fürdő árnyas ligetben, bő forrás
sal, uszodával és partfürdővel. Kedvelt szórako
zó- és kirándulóhelye a budapesti közönségnek.
Pálvögyi cseppkőbarlang.
A legnagyobb cseppkőbarlang a főváros kör
nyékén, amely több egymást keresztező folyosó
ból és teremből áll. A barlanghoz jó autóút vezet, úgyhogy 15—20 perc alatt autóval könnyen elér
hető. A barlanghoz egyébként részben villamos
sal is lehet menni és pedig az Újlaki templomig, ahonnét a Szépvölgyi úton fél óra alatt gyalog elérjük a pálvölgyi kőfejtőt, amelyben a barlang nyílik.
Az édesvízi tenger lerakódásaiból keletkezett mészkőréteget az alulról feltörő hőforrások vize kimosta, s az így keletkezett barlangban az átszi
várgó víz a barlang boltozatán Stalaktit és a fe
nekén Stalagmit képződményeket hozott létre igen nagyszámú változatban.
Beton vaslépcső vezet a 70 m. mély barlang
termekbe, ahol igen szép cseppkőképződmények gyönyörködtetik a látogatót.
A barlang egyharmada (cca 500 m.) villany
nyal van világítva és uccai ruhában járható, a többi része kézilámpával és barlang öltözetben
közelíthető meg. A bejárható út hossza 150Ö m.
Megtekinthető a nap minden szakában, -vasár
naponként pedig reggel 9-től d. u. 6 óráig. Belé
pődíj 40 f. Szakavatott kísérő áll a látogatók rendelkezésére.
Jánoshegy.
A Svábhegyről a Jánoshegyre azon az útoi mehetünk fel, mely a Szent Annáról eh e\'esett Kápolna mellett erdőborította hegyháton keresz
tül vezet fel.
A Jánoshegy a budai hegylánc legmagasabb fekvésű csúcsa, 529 méter magas. Ezen a csúcson épült a 23.50 méter magas Erzsébet kilátótorony,
Az Erzsébet-kilátó
— 162 —
amelynek korerkélyéről a fővárosra és környé
kére a legszebb panoráma tárul elénk. Elő
csarnokában van Erzsébet királyné márvány mellszobra. A kilátótorony nyáron minden este fényszóróval van megvilágítva. Autóval a fővá
rosból fél óra alatt elérhető.
Hármashatárhegy.
Ez a hegy a budai hegylánc északi részében fekszik. Magassága 496 méter. Egy út vezet ide, mely az Újlaki templomnál kezdődik és a Pál
völgy és Szépvölgyön át halad. E hegy tetejéről gyönyörű kilátás nyílik és messzire el lehet látni észak-déli irányban. A hegy tetején van a Buda
pesti Sportegylet menedékháza. Autóval 25—30 perc alatt könnyen elérhető.
Hárshegy.
A Hárshegyre (458 m. magas) a 44, 77» 81 és 83 sz. villamoskocsik valamelyikével indulhatunk.
Ezek a kocsik Szép Ilonáig (145 m.) visznek, ahonnét a Budakeszi-úton szép villák és kertek között, majd pedig egy szép erdőn keresztül a Szép Juhászné (350 m.) vendéglőhöz érünk, ahová a fővárosi közönség szívesen szokott kirándulni.
A Szép Juhászné vendéglőtől egy erdei út visz fel a 458 m. magas Hárshegyre, ahonnét egy út aztán levezet a Lipótmezőre.
Lipótmező.
Kedvelt kiránduló és nyaralóhelye a budapesti közönségnek. A Ketek-uccai megállótól indulnak a 83-as villamoskocsik a Lipótmezőig. A Lipót
mezői völgy közepén, a Hárshegy lábánál van az Orsz. Elmegyógyintézet szép villáktól körülvéve, valamint a régi Hadapródiskola, melyet fiúinter-nátussá alakítottak át.
— m —
Program a látványosságok megtekintésére.*
ELSŐ NAP.
Délelőtt: Kossuth Lajos-tér (Parlament, Igaz
ságügyi palota, Földmívelésügyi Ministerium, Kossuth Lajos, gróf Tisza István, Andrássy Gyu
la és Nagyatádi Szabó szobraival és a Vértanúk Emlékművével). Szabadság-tér, Erzsébet-tér, Jó
zsef-tér és a Magyar Tudományos Akadémia.
Délután: Lánchíd, Alagút, Szent György -tér (a királyi Várral, Szentháromság-tér (Koronázó templom és Halászbástyával).
Este: Margitsziget.
MÁSODIK NAP.
Délelőtt: Bazilika, Andrássy-út, Hősök tere (Műcsarnok és Szépművészeti Múzeummal), Me
zőgazdasági Múzeum.
Délután: Feszty-körkép, Széchenyi-fürdő Állat
kert.
Este: Duna-korzó és a Gellérthegy.
HARMADIK NAP.
Délelőtt: Erzsébethíd, Hungária Gyógyforrts, Eudasfürdő, Nemzeti Múzeum, Iparművészeti Múzeum, örökimádás Temploma.
Délután: Kirándulás a Svábhegyre és János-hegyre.
NEGYEDIK NAP.
Délelőtt: Nagykörút, Boráros-tér, Közraktárak, Élelmiszernagy vásártelep.
Délután: Kirándulás a Hűvösvölgy-, Zugliget-, vagy a Hármashatárhegyre.
Este: Színház.
* Ez a programm természetesen tetszés szerint módosítható is.
ÖTÖDIK NAP.
Délilőtt: Aquincum. A római város romjai és a Múzeum. Indulás a Szentendrei HÉV-vel a Mar^it-hídtól. A vonatok óránként indulnak és félóra alatt elérik Aquincumot. (L.: Aquincum.)
Délután: Kirándulás a „Hármashatárhegy"-re. Az „Ibusz" autóbuszai vasárnap d. u. 3.30 óra
kor indulnak a Vörösmarty-tér 8. sz. alól.
HATODIK NAP.
Délelőtt: Hajókirándulás Visegrádra cca 4 órai hajóút Budapesttől. Visegrád a Duna jobb part
ján fekszik. Lakóinak száma kb. 2000. Várrom a hegy tetején (Salamon tornya) a XIII. századból.
Szép erdők, pompás kilátás. Vasúttal is megkö
zelíthető. A vasút szemben, Nagymarosnál lufig-áll és onnét kis csónakkal át lehet kelni. Indulás az Erzsébet-híd mellett lévő új hajóállomásról reggel 8.30-kor. Visszautazás d. u. 5 órakor Bu
dapestre.
S alamon-tornya
— 165 —
Kilátás Visegrádról Nagymarosra HETEDIK NAP.
Kirándulás a Balatonra. Indulás a Duna—
Száva—Adria ÍDéli-p. ü.) vasúttal reggel 7.40 h.
Menetidő Siófokra 2 óra. Visszautazás Siófokról:
17.30 vagy 19.30 h.
A Siófoki Strandfürdő
— 166 —
A Siófoki móló
Tihanyi kép
Közép-Európa legnagyobb (70 km. hosszú és 14 km. széles) tavai Mindkét partján.sok fürdőhely-lyel. A legfontosabb gyógyfürdők a balparton:
Siófok, Balatonföldvár és Balatonlelle. A
jobb-parton: Balatonfüred és Tihany, a több mint 1000 éves benedekrendi apátsággal és .az apátsági templommal.
Tihany visszhangjáról is nevezetes. 10—12-sze-resen adja vissza a hangot. Itt van egy Halbio
lógiai Mlomás is, mely tudományos szempontból fontos.
•