STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ
KULF'O'LDI STATISZTIKAI IRODALOM'
A STATISZTIKA ÁLTALÁNOS ELMÉLETE ÉS MÓDSZERTANA
KELLER, W. ], — WANSBEEK, T.:
STATISZTIKAI MÓDSZEREK
A HOLLAND KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATALBAN
(Statistícal methods at the Netherlands' Central Bureau of Statistics.) — Journal of Official Statis-
tícs. 1985. 4. sz. 435—445. p.
A Holland Központi Statisztikai Hivatalaz 1899. évi királyi dekrétum alapján a kor- mány statisztikai adatokat gyűjtő és közzé- tevő intézménye. Ezen túlmenően azonban több, a kormány igényeit meghaladó, köz—
érdeklődésre számot tartó adatot, informáci—
ót is gyűjt és publikál.
A Holland Központi Statisztikai Hivatal négy igazgatósága keretében 29 főosztály működik. A szakstatisztikákkal a Gazdaság- statisztikai és a Társadalomstatisztikai Igaz- gatóság foglalkozik. A módszertani fejlesztés elsősorban a Módszertani főosztály feladata, de a szakstatisztikát végző igazgatóságokon
is működik módszertani csoport.
A Módszertani és Fejlesztési Igazgatóság feladata, amióta az 1930-es években lan Tinbergen irányításával megkezdte munká—
ját, a módszertani kutatás és tanácsadás a legtágabb értelemben. Ez lényegében azt a célt szolgálja, hogy a hivatal statisztikai ada- tainak minősége folyamatosan javuljon. A főosztály működése öt terület köré csoporto- sítható: mintavétel. ökonometría, szociomet- ria, alkalmazott matematika, számítástechni-
ka (statistical camputing).
A munka elsősorban a szakstatisztikát végzők igényeit elégíti ki, de folyik általá- nos jellegű. jövőbeni hasznosításra, fejlesz—
tésre irányuló kutatás is. A főosztály létszá—
ma az adminisztratív és számítástechnikus dolgozókkal együtt 30 fő. Néhány speciális szakstatisztikai módszertani kérdést (például az indexszámitást) az érdekelt igazgatósága
kan oldanak meg.
A Módszertani főosztály tevékenysége a következőkben foglalható össze.
A mintavétellel foglalkozó részleg témái közé tartozik a nem válaszolás (non-respon- se) kezeIése. Egyre nagyobb számban hiú- sulnak meg kikérdezések, s ezért fontos fag- lolkozni azzal, hogy a hiányzó adatokat mi- ként lehet pótolni (ímputálás), illetve hogyan lehet a kérdezéstechnika fejlesztésével csök—
kenteni a válaszmeghiúsulósak számát. Eh—
hez a témához kapcsolódik a főosztály mun- katársai által kidolgozott ún. alapkérdés
módszere (basic auestion method). Ennek az a lényege, hogy ha valaki nem kiván váia- szolni egy felvétel kérdéseire, legalább egy, a felvétel szempontjából lényeges dolgot igyekezzenek tőle megtudni. Ez a ,,basic auestian" azt a célt szolgálja, hogy az adott személy (család) a hiányzó adatok szempont—
jából besorolható. s ezáltal mind az impu—
tálo's. mind az esetleges kapcsolás (match—
ing) elvégezhető legyen. Új módszernek tekinthető a lineáris és a log—lineáris mód—
szerek alkalmazósához kidolgozott súlyozási eljárás, amely lehetővé teszi —- bizonyos ki- egészítő információk felhasználásával — az üres cellák kezelését is.
Nagy figyelmet fordítanak a nem minta- vételi hiba tanulmányozására. Vizsgálják a mintavételi keret problémáit, az összeírók- nak és a válaszolóknak a felvétel során ta- núsított magatartását, ami a válaszolási hi- ba (response error) fő forrása.
A mintavételi tervek közül jelenleg a ii—
gyelem középpontjában a többdimenziós sé- mák állnak (a minta megosztása térben és időben) annak érdekében, hogy csökkentsék a válaszolók terheit. Vizsgálják azt is, ho—
gyan befolyásolja a felvételből származó adatok minőségét a mintavételi keret meg—
választása.
' A Statisztikai Szemle 1962. júliusi számától kezdődően a "Statisztikai Irodalmi Figyelő"-ben a külföldi statisztikai könyvek és folyóiratcikkek ismertetését havonta közli.
A Külföldi statisztikai irodalom egyes feiezetein belül az anyag általában könyv- és folyóirotcikk- ismertetésekre tagolódik. (Ezeket ' választja el egymástól.) Az ismertetések szerzők, illetve ahol szerző nincs, a címek betűrendiében következnek egymás után.
96 STATlSZTlKAl lRODALMl FIGYELÖ
Az ökonometriai módszerek közül elsősor- ban a regressziós elemzések alkalmazási le- hetőségeit vizsgálják kategorizált adatok esetében. Számos empirikus tanulmány is készül a beruházások, a fogyasztás és a jö- vedelmek alakulása területén.
A szociometria területén is több elméleti és gyakorlati munka folyik. Több tanulmány jelent meg a .,correspondence analysis" és a log—lineáris módszerek alkalmazásáról.
Vizsgáljók a visszaemlékezés problémáit. va- lamint azt. hogy miként befolyásolja a vá- laszok minőségét. ha a kijelölt személy he- lyett mást, például egy családtagot kérdez- nek meg.
Az alkalmazott matematika területén az egyedi adatok titkosságának biztosítására (statistical disclosure avoidence) és az idő- sorok elemzésére koncentrálódnak a kuta—
tások. Az első esetben mind részletesebb adatok közlésére törekedve egyre nagyobb annak a veszélye, hogy egyes cellákba olyan kevés adat kerül. hogy abból az egyedi ada- tokra alig lehet következtetni. Ennek kikü- szöbölésére különböző módszerek ismerete- sek, amelyeknél azonban a magasabb szin- tű aggregátumok valódiságát nehéz biztosí- tani. E probléma megoldására több lehető- ség kínálkozik, de a legjobb módszerek mel- lett sem küszöbölhető ki a szakstatisztikusok
közreműködése és felelőssége.
Az idősorok elemzése területén a szezoná- lis kiigazítási és előrejelzési módszerek áll- nak most az érdeklődés középpontjában.
A számítástechnika területén a főosztály a speciális software—fejlesztésben vesz részt, valamint kísérleteket folytatnak a felvételek hordozható számítógépekkel történő végre—
hatásának lehetőségeiről.
A beszámoló végül közli a Holland Köz—
ponti Statisztikai Hivatal módszertani kiad-
(lsm.: Marton Ádám)
SULGIN. L. -— LADESZ, G.:
AZ ADATTÓMORH'ÉS ESZKÖZEI A TÁV—ADATFELDOLGOZÁSI RENDSZERBEN (Szredsztva szzsot'ija dannüh v SZTOSZl.) -— Veszt—
nik Sztatisztíkí. 1986. 5. sz. 55—57. p.
Az Állami Statisztika Automatizálási Rend- szerében (ASZGSZ) az adatgyűjtés és az adatfeldolgozás a SZTOSZI (Szísztema Te- leobrabotki Sztatiszticseszkoj lnformacii ——
Statisztikai információ Táv—adatfeldolgozási Rendszere) feladata.
A SZTOSZl kialakításának, létrehozásának egyik alapvető célja az, hogy felgyorsítsa az információcserét az ASZGSZ egyes szintjei között. Az ASZGSZ fejlődésével egyidejűleg az információforgalom is növekszik, ebből5 adódik e feladat aktualitása. Az adatátviteli hatékonyság növelésének egyik alapvető úl:- ja a továbbítandó információ redundanciájá-
nak a csökkentése.
A redundancia csökkentését csak olyan át—
alakításokkal, konvertálásokkal lehet elérni.
amelyek csökkentik az információ mennyisé—
gét. de az információ tartalma egyértelmű, változatlan marad. A SZTOSZl-ban ezt a fel- adatot az ún. Kompander (kompresszor—ex—
pander) látja el. A Kompander programcso- mag programjai két csoportra oszthatók:
—- amelyek meghatározzák az egyes konkrét blok- kok sűrítése'nek, tömörítésének lehetőségét. a tömö- rítés hatékonyságát. és tömörítik a hálózatba kerülő adatblokkot;
— amelyek a kapott információt az eredeti tor- ma'jukra visszaalakítják.
Az ASZGSZ-ben alkalmazott adatátviteli csatornák sebessége nagyságrendekkel ki- sebb, mint a számítógépek műveleti sebes- sége. Ez lehetővé teszi bonyolult algoritmu- sok alkalmazását is a Kompander program- jaiban. Mivel e programok szempontjából az átvitt információ csak jelek sorozata. ezért olyan módszerek alkalmazásáról van szó.
amelyek az információ szemantikáját nem ve- szik figyelembe.
Minden sűrítési algoritmusnak vannak kor—
látai. Például ismétlődő jelek esetében a ve- zérlő jel, az ismétlődések száma és a jel to- vábbításával az átvitelre kerülő információ rövidebb (az átvitel időtartama csökkent), mint az eredeti információ átvitele esetén.
Ez a módszer nem alkalmazható abban az esetben, ha a továbbítandó információban valamennyi lehetséges jel előfordul. és nem hatékony akkor, ha a jelek ismétlődése nem gyakori.
A Kompander minden továbbításra kerülő információblokkot megvizsgál a sűríthetőség szempontjából, és programszinten kiválasztja a legmegfelelőbb módszert.
A kísérleti üzem elemzése azt mutatja, hogy a létező, valós file-ok átviteli sebessé- ge mintegy kétszeresre nőtta Kompander al- kalmazása mellett. További hatékony mód—
szerek beépítésével az előzetes számítások alapján —- tipikus, alfanumerikus statisztikai információ átvitele esetében -- az adatátvitel ideje egyharmadára csökkenthető.
(Ism.: Göntér Lászlóné)
