A Központi Statisztikai Hivatal elnökének 1/1970. (VII.4.) KSH számú rendelkezése az állami statisztikai adatgyűjtési rendszer fejlesztéséről

(1)

SZEMLE

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL ELNÖKÉNEK 1/1970. (VII. 4.) KSH SZÁMÚ RENDELKEZÉSE AZ ÁLLAMI STATISZTIKAI ADATGYÚJTÉSI RENDSZER FEJLESZTÉSÉRÖL

Az országos és a területi irányító szervek adatigényének összehangolt kielégítése, a statisztikai fogalmak és módszerek egységes használata, az államigazgatás különböző szervei által elrendelt és végrehajtott statisztikai adatgyűjtések áttekinthetősége'nek, központi nyilvántartá- sának és az érdekeltekkel való megismertethetőségének biztosítása, a korszerű módszerekkel történő összehangolt adatfeldolgozás, a gépi információhordozók és egyéb tájékoztatók két-, illetőleg több oldalú cseréjének megteremtése, a párhuzamos adatgyűjtések és adatfeldol- gozások elkerülése érdekében a Gazdasági Bizottság felhatalmazása alapján a statisztikai adatgyűjtési rendszert az alábbiak szerint szabályozom:

1. §.

(1) Allami statisztikai adatgyűjtési rendszer egyrészt a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH), másrészt a minisztériumok, az országos hatáskörű szervek, a fővárosi és a megyei tanácsok, valamint a társadalombiztositással, munkavédelemmel és az üdül—

tetéssel kapcsolatban a Szakszervezetek Országos Tanácsa által elrendelt adatgyűjtések, illetőleg engedélyszámmal ellátott beszámolójelentések (jelentő/apok. összesítések) és az azokkal összefüggő fogalmi meghatározások, nómenklatúrák, kitöltési utasítások összessége.

(2) E rendelkezés nem vonatkozik

— a számviteli információkkal, mérlegbeszámolókkal és pénzügyi folyamatokkal kapcso—

latos adatszolgáltatás rendszerére ( 1968. évi 33. sz. tvr. 15. §—ának (1) bekezdése), továbbá a hitelezési és pénzforgalmi kapcsolatokon túlmenő banki adatgyűjtésre (37/1967. (X. 12.) Korm. számú rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 34/1967. (XII. 24.) P.M. számú rendelet 34. §-a).'

-— az államigazgatási szervek egyszeri, meghatározott szűkebb körre kiterjedő célvizsgá- lataival, ellenőrzésével kapcsolatos (egyes esetekben számszerű adatokat is tartalmazó) in- formációkéréseire; a célvizsgálatot, ellenőrzést végző szerveknek azonban az ilyen jellegű információkérések előtt meg kell győződniük arról, hogy a munkájuk elvégzéséhez szüksé—

ges adatok (vagy azok egy része) nem szerezhetők-e be az állami statisztikai adatgyűjtési rendszerből.

2. §,

Az 1. § (1) bekezdésében felsorolt szerveken kívül más szerv, intézmény, intézet stb. kö- telező adatszolgáltatást nem rendelhet el. Amennyiben ilyen szervnek feladatai ellátásához az állami statisztikai adatgyűjtési rendszerben szereplő adatokon túlmenő adatigénye van, ezzel a felügyeletet gyakorló minisztériumhoz (országos hatáskörű szervhez) kell fordulnia, amely indokolt esetben a kívánt adatgyűjtést — saját engedélyszámával ellátva — elren—

de/heti.

3. §.

(1) A KSH adatgyűjtéseit a KSH elnöke rendeli el.

(2) Adatgyűjtések elrendelésére jogosultak továbbá:

— a minisztériumok, illetőleg az országos hatáskörű szervek adatgyűjtései tekintetében a miniszter, illetőleg az országos hatáskörű szerv vezetője,

(2)

SZEM LE 971

— a fővárosi és a megyei tanácsok adatgyűjtései tekintetében a tanács végrehajtó bí- zottságának elnöke,

— a Szakszervezetek Országos Tanácsa adatgyűjtései tekintetében a Tanács főtitkára, (3) Az elrendelés tényét és az elrendelés számát (engedélyszámot) minden egyes be—

számolójelentésben (kérdőíven) fel kell tűntetni. Engedélyszámmal el nem látott kérdőívekre az adatszolgáltatás nem kötelező.

(4) Az adatgyűjtés elrendeléséért az elrendelő felelős.

4. §.

Allampolgárokat terhelő statisztikai adatgyűjtést csak a KSH elnöke rendelhet el.

5. §.

Más adatgyűjtéssel párhuzamos statisztikai adatgyűjtés vagy más adatszolgáltatásból a szükségletnek megfelelően és időben kigyűjthető adatok szolgáltatása nem rendelhető el. Kérdőívek több példányban való kitöltése és több adatgyűjtő szerv részére történő meg- küldése nem minősül párhuzamos, illetőleg ismételt adatszolgáltatásnak. Nem rendelhető el olyan adatgyűjtés sem, amelyben a KSH adatgyűjtési rendszerében alkalmazott statisztikai

fogalmakat, megnevezéseket azoktól eltérő tartalommal használják.

6. §.

A KSH adatgyűjtési rendszerének kialakításában adatielhasználóként érdekelt minisz- tériumok, országos hatáskörű szervek, szövetkezeti szövetségek és társadalmi szervezetek minden év június 30-ig közlik a KSH-val, hogy a KSH adatgyűjtési rendszerében milyen változtatásokat tartanának célszerűnek. A tanácsok a KSH illetékes területi igazgatóságával köz/ik észrevételeiket. Az észrevételek vonatkozhatnak azokra az új igényekre, amelyeknek a KSH adatgyűjtési rendszerében való szerepeltetését a jövőben szükségesnek tartják, ille- tőleg (: feleslegesnek vélt mutatószámokra, kérdőívekre, valamint a csoportosításokra és az adatszolgáltatási határidőkre is.

7. §.

(1) A KSH a következő évi adatgyűjtési rendszerét a beérkezett észrevételeket is mér—

legelve alakítja ki és azt —- az ágazati érdekeltségnek megfelelően —— minden év szeptember 30-ig megismerteti a statisztikai adatgyűjtés elrendelésére jogosult szervekkel, hogy azok következő évi saját adatgyűjtési rendszerüket ennek figyelembevételével alakítsák ki.

Az érdekeltekkel való előztes egyeztetés után, ugyancsak szeptember 30-ig közli a KSH azt is, hogy melyek azok a kérdőívek, amelyeket a KSH saját apparátusával közvetlenül gyűjt be és dolgoz fel és melyek azok, amelyeket a minisztériumoknak (országos hatáskörű szerveknek) kell begyűjteniök és azokról összesítéseket szolgáltatnioka KSH részére. AKSH—ké- relemre —— az elrendelésre jogosult szerveknek rendelkezésre bocsátja azokat a saját adat- gyűjtési rendszerében alkalmazott kérdőíveket, amelyeket az illető szerv felügyelete alá tartozó adatszolgáltatók kötelesek kitölteni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eljárás során meg kell állapodni abban is. hogy a következő évben milyen gépi információhordozókat és egyéb tájékoztatókat adnak át egy—

másnak az adatgyűjtések elrendelésére jogosult szervek, illetőleg, hogy milyen gépi infor- mációhordozók átadását igénylik az adatfelhasználók (beleértve a szövetkezeti szövetsége—

ket), s ez az igény milyen módon elégíthető ki.

3) Az adatgyűjtés elrendelésére jogosult szerveknek a következő évi adatgyűjtési rend—

szerük tervezetét a KSH részére (tanácsok esetében a KSH illetékes területi igazgatóságá- nak) minden év október 31—ig meg kell küldeniök. A KSH a beérkezett tervezetet — koordi—

náló tevékenységéből adódóan — elsősorban az egyes adatgyűjtési rendszerek közötti eset—

leges átfedések, párhuzamosságok, az adatok értelmezését zavaró megnevezésbeli és tar- talmi (fogalmí) eltérések szempontjából vizsgálja és észrevételeit a beérkezéstől számított 15 napon belül közli az érdekelt szervvel.

(4) Az adatgyűjtés elrendelésére jogosult szervek a KSH észrevételeinek mérlegelése után véglegesített adatgyűjtési rendszerük kérdőíveinek és kitöltési utasításainak 2—2 pél—

dányát az adatgyűjtés elrendelésével egyidőben küldik meg a KSH—nak (igazgatóságának).

8. §.

(1) Az éves adatgyűjtési rendszerek elrendelése közötti időben felmerülő igények ki- elégítését szolgáló rendszeres, ismétlődő (nem egyszeri) adatgyűjtések tervezetét (kérdő—

(3)

972 szeme

íveket és kitöltési utasításokat) elrendelésük előtt szintén meg kell küldeni a KSH (igaz—

gatósága) részére. Az adatgyüités csak a KSH 15 napon belül megtett esetleges észrevé—_

telelnek ismeretében rendelhető el. A véglegesített kérdőívek és kitöltési utasítások 2—2 ' példányát az adatgyűjtés elrendelésével egyidőben kell a KSH (igazgatósága) részére meg-

küldeni. —

(2) Az adatgyűjtési rendszer véglegesítése után elrendelt egyszeri, nem rendszeres adatgyűjtések kérdőíveinek és kitöltési utasításainak 2—2 példánya legkésőbb az adatgyűj— ; tés elrendelésével egyidőben küldendő meg a KSH (igazgatósága) részére.

9. §.

(1) Ha az adatgyűjtés elrendelésére jogosult szerv olyan adatgyűjtéseketkíván végre hajtani, amelyek felügyelete alá nem tartozó adatszolgáltatókra is kiterjednek, ehhez —— az adatgyűjtés tervezetének a KSH-hoz történő bemutatása előtt —- meg kell szereznie az érin- tett adatszolgáltatók felett felügyeletet ellátó minisztériumok. országos hatáskörű szervek egyetértését. Szővetkezeteket érintő adatgyűjtések esetében az illetékes szövetkezeti szö—

vetségek véleményét kell kikérni. ,

(2) Amennyiben a minisztérium (országos hatáskörű szerv) azért hajt végre -— az (1) bekezdés alá eső - adatgyűjtést, hogy annak alapján ellenőrizni tudja felsöbb szervek ha- tározatának végrehajtását és azok számára jelentési kötelezettségének eleget tudjon tenni, az adatgyűjtés tervezetét az elrendelés előtt csak a KSH részére kell megküldeni, az érde- kelt felügyeleti szerveket pedig az elrendeléssel egyidőben kell az adatgyűjtésről tájékoz-

tatni. .

(3) Ha valamely minisztérium (országos hatáskörű szerv) a tanácsok útján kíván adat- gyűjtést végrehaitani, az adatszolgáltatók felett felügyeletet gvakorló szerv/ek) egyetérté- * sét (szövetkezeti szövetségek véleményét) az elrendelő minisztérium (országos hatáskörű szerv) köteles megszerezni.

10. §.

Amennyiben az adatgyűjtés elrendelését elemi csapás vagy más rendkívüli körülmény sürgőssé teszi, s emiatt a KSH-nak történő bemutatás, illetve az érdekelt felügyeleti szervek egyetértésének megszerzése hátrányos következmények nélkül nem oldható meg, az adat—

gyűjtés kérdőíveinek és kitöltési utasításainak 2—2 példányát az adatavűités elrendelésével egyidőben kell a KSH-nak megküldeni és az adatgyűjtés elrendeléséről az érdekelt fel—

ügyeleti szerveket tájékoztatni.

11. §.

Ha az adatgyűjtés elrendelésére jogosult szerv valamely — más elrendelt adatgyűjtésé- be_tartozó -— beszámolójelentésén (kérdőivén) bármilyen érdemi módosítást kíván végre- hajtani, ugyanúgy kell eljárnia, mint az új adatgyűjtések elrendelése esetén.

12. §.

Az adatszolgáltatások határidejének megállapításakor a felhasználók igényei mellett figyelemmel kell lenni az adatszolgáltatók érdekeire és arra is. hogy a kérdőívek kitölté—

séhez szükséges adatok a kért időpontig az adatszolgáltatóknál rendelkezésre állhatnak—e.

Az adatszolgáltatási határidők módosítására csak az adatgyűjtés elrendelöje jogosult.

13. §.

(1) Az adatgyűjtések elrendelésére jogosult szervek és az adatielhasználók munkájá- nak megkönnyítése, a párhuzamos adatgyűjtések elkerülése céljából a KSH — az elrende- lésre jogosult szerveknél vezetett nyilvántartások mellett —- az állami statisztikai rendszerben elrendelt valamennyi adatgyűjtésről nyilvántartást vezet, és az adatgyűjtések legfontosabb jellemzőit tartalmazó kiadványt (majd folyamatos kiegészítést) bocsát az érdekeltek ren- delkezésére.

(2) A központi nyilvántartás elkészítésének megkönnyítése érdekében kötelező, orszá—

gosan egységes elrendelési (engedélyezési) kódszámrendszert kell bevezetni. Az országo—

san egységes kódszámrendszert -— az érdekelt szervekkel egyetértésben — a Központi Sta—

tisztikai Hivatal dolgozza ki és 1971. augusztus végéig teszi közzé. A kódszámrendszert az 1972. évi adatgyűjtési rendszerben kell első ízben alkalmazni.

(4)

szemu; 973

14. §.

Az adatgyűjtések megbízhatóságának, teljesíthetőségének biztosítása és az adatszol—

gáltatók védelme érdekében — a KSH által végzett ellenőrzésektől függetlenül — a minisz- tériumok (országos hatáskörű szervek) a felügyeletük alá tartozó adatszolgáltatóknál a sta—

tisztikai rendszert, valamennyi adatszolgáltatás vonatkozásában esetenként ellenőrizni tar—

toznak.

15. §.

A fegyveres testületek és az igazságügyi szervek adatgyűjtési rendszere vonatkozásá—

ban, valamint más indokolt esetben az adatgyűjtés elrendelésére jogosult szerv vezetőjével egyetértésben a KSH elnöke a fentiektől eltérő eljárási szabályokat is megállapíthat.

16. §.

Ez a rendelkezés kihirdetése napján lép hatályba.

HUSZÁR ISTVÁN

államtitkár,

a Központi Statisztikai Hivatal elnöke

(Megjelent a Magyar Közlöny 1970. július 11-i, 56. számában.)

A VIII. STATISZTIKATURTÉNETI VÁNDORULÉS OROS lVÁN

A Magyar Közgazdasági Társaság Statisz- tikai Szakosztályának Statisztikatörténetí Szakcsoportja 1970. június 2 és 4 között Keszthelyen tartotta Vlll. vándorülését. A ta- nácskozásra a Keszthelyi Agrártudományi Fő- iskola rektori tanácstermében került sor.

A vándorülés szervező bizottsága a hagyo- mányoknak megfelelően ezúttal sem korlá—

tozta különösebb mértékben a szakcsoport tagjainak tevékenységi körét. Ennek megfe- lelően a vándorülésen elhangzott 15 előadás színesen és sokoldalúan példázta a statisz—

tikatörténet művelőinek kutatási területét. Az előadások megfelelő csoportosításával sike—

rült biztosítani az egymástól még látszólag távoleső kutatási területek között is a tema- tika vagy a feldolgozott korszak tekintetében a kellő koncentrációt.

A három nap alatt a szerzők dolgozataikat 5 munkaülés keretében ismertették. Az elő—

adásokat általában élénk és széles körű vita követte.

1A korábbi vándorülések beszámolóit lásd: Stad tisztikai Szemle 1963. évi 8—9. sz. (880—885. old.).

1964. évi 10. sz. (1032—1039. old.), 1965. évi 8—9. sz.

(901—905. old.), 1966. évi 10. sz. (1026—1030. old.), 1967. évi 8—9. sz. (918—925. old.). 1968. évi 8—9. sz.

(913—917. old.) és 1969. évi 8—9. sz. (913—916. alá.).

2A Statisztikatörténeti Vándorülés rendezősége ez—

úton is köszönetet mond dr. Belák Sándor egyetemi tanárnak, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem rek- torának, aki a Vándorülés Keszthelyen történő meg—

rendezését lehetővé tette és Ambrus Ferencnek, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem rektori hivatala vezetőjének. aki szíves közreműködésével segítette !:

Vándorülés munkáját.

Dr. Tamásy József, a Statisztikatörténeti Szakcsoport elnökének megnyitója után Hu- szár lstván államtitkár, a Központi Statisz—

tikai Hivatal elnökének elnökletével került sor az első munkaülésre.

Dr. Kiss Albert kanditátus. egyetemi tanár, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhe—

lyettese ,,A mezőgazdasági termelés volume- nének változása a XX. században (1900——

—1970)" cimmel tartotta meg az első elő—

adást.

Előadó röviden összefoglalta azokat a metodológiai problémákat. amelyek a mező—

gazdasági termelés értékének hosszú időso- ros vlzsgálatánál kutatómunkája során adód- tak, majd részletesen ismertette azokat a számszerű eredményeket, amelyek a magyar miezőgazdaság XX. századi fejlődését jellem- zn .

A termelési volumen növekedési rátájá—

nak alakulásából kiindulva bemutatta azokat a gazdasági és társadalmi tényezőket, ame—

lyek a fejlődés különböző ütemét előidézték.

Mélyrehatóan foglalkozott az első világhá- ború előtti időszak fejlődésével. Kapitalista termelési viszonyok a mezőgazdasági terme- lés értékének egyedülállóan gyors fejlődését hozták, melyet azóta is csak a legutóbbi években, a mezőgazdaság szocialista fejlesz- tésének időszakában sikerült megközelíteni.

illetve felülmúlni.

, Dr. Fazekas Béla kanditátus. a KSH főosz- tolyvezetője ,,A mezőgazdaság fejlődési ten- denciái és a tervezés" cimmel megtartott