SZEMLE
A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL ELNÖKENEK 3/1971. KSH SZÁMÚ UTASITÁSA
A HIVATAL ADATFELDOLGOZÁSI TERVEIRÖL
A gépi adatfeldolgozási munka tervszerűségének biztosítása érdekében az alábbi uta- sítást adom ki:
1. 5.
(1) A KSH Számítástechnikai Igazgatóság az adatfeldolgozási munka tervszerű elvég—
,zéséhez évenként ,,adatfeldolgozási tervet" készít.
(2) Az adatfeldolgozási terv .,éves adatfeldolgozási tervből" és ,,negyedéves operatív adatfeldolgozási tervekből" áll.
2. §.
Az éves adatfeldolgozási terv két részre tagozódik:
a) I. félévi operatív tervre, amely az l. és II. negyedévi operatív adatfeldolgozási ter- veket tartalmazza.
b) II. félévi előzetes tervre, amely még részletes megrendelések nélkül, összevontan tartalmazza erre az időszakra jelzett adatfeldolgozási igényeket.
3. §.
Negyedéves operatív adatfeldolgozási tervet önállóan csak a III. és IV. negyedévre kell külön késziteni.
4. §.
(1) Az éves adatfeldolgozási terv elkészítéséhez szükséges adatfeldolgozási igényeket a tervévet megelőző év október 15-ig kell az igénylő szervezeti egységeknek (főosztályok, ön- álló osztályok stb.) a Számítástechnikai lgazgatóságra eljuttatni.
(2) A negyedéves operatív tervek (III. és N. negyedév) elkészítéséhez szükséges igé- nyekeg a III. negyedévesitervhez március 31-ig, a IV. negyedéves tervhez június 30-ig kell mega ni.
(3) Az operatív tervek elkészítéséhez szükséges adatfeldolgozási igényeket az Utasítás 1. sz. mellékletét képező -— 3 pld-ban kitöltendő - ,.megrendelő lap"-on kell bejelenteni.
A megrendelő laphoz az azon előírt mellékleteket csatolni kell.
(4) A II. félévi előzetes terv elkészítéséhez az Utasítás 2. sz. mellékletét képező "Beje- lentés II. félévi feldolgozási igényről" c. űrlapot kell a Számítástechnikai Igazgatóságnak megküldeni.
(5) A (3) és (4) bekezdésben meghatározott űrlapok aláírására a szervezeti egységek vezetői jogosultak.
(6) Az adatfeldolgozási igények összeállítása során a szervezeti egységek vezetői mesz- szemenően érvényesítsék a költség- és kapacitástokarékossági követelményeket, beleértve az ismétlődő feldolgozási munkák programállandóságát is.
(7) Az egyszeri adatfelvételek feldolgozási igényeit a szervezeti egységek a lehetőség- hez képest a tervév ll. félévére ütemezzék.
5. §.
Az éves adatfeldolgozási terviavaslatot a Számítástechnikaí Igazgatóság — az Igazga—
tási és Költségvetési, valamint a Tájékoztatási és a Területi főosztályokkal való egyeztetés
1134 SZEMLE _
után — az utasítás 3. sz. mellékletét képező nyomtatványon a tervévet megelőző év novem—V ber 30-ig a Kollégiumnak bemutatja. Az éves adatfeldolgozási terv elnöki jóváhagyással válik véglegessé.
6. §.
A III. és IV. negyedéves operatív adatfeldolgozási terveket a Számitástechnikai Igaz- gatóság április, illetve július hó végéig állítja össze és közli a szervezeti egységekkel.
Amennyiben ezek az operatív tervek eltérnek az éves adatfeldolgozási tervtől, azok elnöki jóváhagyásáról a Kollégiumnak történő előzetes bemutatással gondoskodni kell.
7. §.
Az Ökonometriaí Laboratórium adatfeldolgozási igényére a jelen utasítás nem vonatko—
zik, Az esetleges adatteldolgozásokat a Számitástechnikai Igazgatóság az éves adatfeldol- gozási terven kívül végzi,
8. §.
Az éves adatfeldolgozási terv módosítása, megváltoztatása, valamint az esetleges vitás—
kérdésekben való döntés -— a Kollégium vagy az igények egyeztetésére az elnök által ese- tenként kijelölt bizottság javaslata alapján — elnöki hatáskörbe tartozik,
9. §.
A Számítástechnikaí Igazgatóság csak ennek az utasításnak megfele/ően érvényesített adatfeldolgozási igényeket teljesíthet.
10. §.
Ez az utasítás 1971. szeptember 1—én lép hatályba.
Huszár István s.k.
elnök
Megjegyzés: Az utasításban említett mellékletek sémáját a KSH Tájékoztató 1971. évi 4. száma (1971.
augusztus 30.) tartalmazza.
A KSH ÓKONOMETRlAl LABORATÓRlUMÁNAK MUNKAANYAGAI
DR. ANDORKA RUDOLF
Ha az ökonometriát úgy definiáljuk mint az elméleti közgazdaságtan által feltétele- zett, illetve levezetett összetüggések. tör—
vényszerűségek matematikai—statisztikai esz—
közökkel történő verifikálásával foglalkozó tudományágat (vagyis ha az ökonometria kifejezést szűkebben értelmezzük, és nem számítjuk bele a matematikai közgazdaság- tan különböző más ágait), akkor elmond- hatjuk. hogy a KSH Ukonometriai Laborató—
riuma az egyik legfontosabb olyan magyar—
országi kutatóközpont, amely népgazdasági méretekben ökonometriai kutatásokat végez.
Pontosabban: tevékenységének egyik fő célja a magyar népgazdaságot leíró ökono—
metriai modellek készítése. Ezek a modellek abba a családba tartoznak, amelynek úttö- rői, illetve legismertebb tagjai a Tinbergen, Klein, Goldberger és munkatársaik által ki- dolgozott modellek, legújabban a Brookings modell, valamint a szocialista országok kö- zül Lengyelországban a katowicei ökonomet—
riai tanszék, Pawlowski és munkatársai ál- tal kidolgozott modellek.
Ezek a szoros értelemben vett ökonomet—
riai modellek lényegesen különböznek a nem számszerűsített elméleti matematikai közgaz- daságtani modellektől (a magyar szakiroda—
lomban példa erre legújabban Kornai és Martos "vegetatív működési modellje"). a népgazdasági termelési függvény számítá- soktól (Magyarországon Szakolczai és tár- sainak munkáiban), valamint a népgazda- sági vagy ágazati programozási modellektől (például a kétszintű tervezési modellek). Ál—
talában matematikailag egyszerűbb alakúak, (: bennük szereplő paraméterek nem szűk- ségképpen kapnak pontos közgazdaságtani értelmezés—t (mint például a Cobb-Douglas függvény ha—tványkitevői), nem nyújtanak le—
hetőséget az optimalizálásra. Ezzel szemben azáltal, hogy sztochasztikus összefüggéseket tartalmaznak, kevésbé absztrakta—k, mint (:
determinisztikus modellek, jobban leírják a
