• Nem Talált Eredményt

A Magyar Földrajzi Társaság HEGYM ÁSZÓ SZAKOSZTÁLYÁNAK

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "A Magyar Földrajzi Társaság HEGYM ÁSZÓ SZAKOSZTÁLYÁNAK"

Copied!
184
0
0

Teljes szövegt

(1)

BESZAMOLO

A Magyar Földrajzi Társaság HEGYM ÁSZÓ SZAKOSZTÁLYÁNAK

1983

évi működéséről

BUDAPEST

1984

(2)
(3)

B E S Z Á M O L Ó

a M agyar F ö ld ra jz i T á r s a s á g HEGYMÁSZÓ SZAKOSZTÁLYÁNAK 1983. évi m ű k ö d ésérő l

Ö s s z e á llíto ttá k : D ezsén y i János d r . s z a k o s z tá ly i elnök é s a s z e r k e s z tő b izo ttság :

D onnán K álm án

M űszaki s z e rk e s z tő : F o t o , s z e rk e s z tő :

D u ra L ajo s K a rló ca i M iklós

Jő zsa Sándor F e k e te A ntal

H H E1NZ- U _ B Á N SZ EG I

gyűjtemény

1 8 7 2 ,

(4)

ISSN 0209 - 8180

K észü lt a z A lfp p rin t N y o m d aip ari K isszö v etk ezetb en r o ta p r in t e l j á r á s s a l , 10 A /5 ív te rje d e le m b e n .

P éldányszám : 500

A k ia d á s é r t felel: a M ag y ar F ö ld ra jz i T á r s a s á g M s z . : 715/1984.

F e le lő s vezető: B arab á s G ábor

(5)

T A R T A L O M

Ö S SZ EF O G L A L Ó ... 7

SUMMA R Y ... 8

SOMMA IR E ... 9

ZUSAMMENFASSUNG ... 10

SOMMAR 1 0 ... 11

SÚHRN ... 13

O T ^éT ... 14

I. RÉSZ SZAKOSZTÁLYI ESEMÉNYEK 17 C o rtin a d ’ A m p ezzo , d r .J a n k o v ic s M a rc e ll ír á s á b ó l, a m i 1933-ban je le n t m eg a T u r is ta s á g é s A lp in iz m u s b a n ... 1 9 E lő a d ó ü lések ... 25

HEVESI A ttila d r . A C a sc a d e heg y ség i M t. Hood tűzhányó s z a b á ly ta la n m e g m á s z á s a 26 CSANÁDI S ándor H a rm in c k é t m a g y a r 7000 m fe le tt. (15 é v e s Pa m ír ö ss ze fo g laló ) 28 DEZSÉNYI János d r . V ám béry Á rm in nyom ában (1982) 30 DEZSÉNYI Ján o sn é d r . K ö z ép -Á zsia s z e n t v á r o s a i, H iva, B u h ara, S z a m a r k a n d ... 31

DIEM BERGER, H ild eg ard (A u s z tria ) B e n á re sz tő l a s z e n t folyó e r e d e t é i g ... 32

PUSKÁS, A rno (C se h sz lo v á k ia ) to lm á cs o lá sá b an A K angcsendzönga e x p e d ic ió s film b e m u ta tá sa (1981V... 34

DEZSÉNYI János d r . A V ilág te te jé n e k h e g y m á sz ó tö rté n e te I. r é s z és 36 BARCSAY K álm án to lm á c s o lá sá b a n a z angolok 1953. évi e ls ő s ik e r e s k ís é r le té r ő l k é s z ü lt d o k u m e n tu m f ilm ... . 38

CSANÁDI S ándor A V ilág te te jé n e k h e g y m á sz ó tö rté n e te II. r é s z é s 40 BARCSAY K álm án to lm á c s o lá s á b a n a z angolok 1975. évi " E v e re s t a n eh éz ú to n " c . f ilm a lk o tá s a ... 43

KARLÓCAI P é ter A K a n ári s z ig e te k v ulkánjain (1982) ... 46

(6)

E n n s ta li A lpok . . . Juli A l p o k ...

D o l o m i t o k ...

B a l k á n f é l s z i g e t V e leb it h e g y sé g . . T re s k a v ic a h eg y ség D u rm ito r . . . . P r o k l e ti j e ...

V i t o s a ...

P i r i n ...

O l i m p o s z ...

P a rn a s s z o s z ...

K a u k á z u s ...

P a m í r ...

E g y é b

C seh O riá sh e g y s é g . E lb ái hom okkövek . Skandináv h eg y ség . Szinai h e g y sé g . . . , A ra g ac ...

M ongol A ltáj . . . . S z ik lá s h e g y s é g . . , G rand T e t ő n ...

C a sc a d e h e g y sé g . , S ie r r a N evada . . , G ra n d Canyon . . . , S p itz b e r g á k ...

(7)

I

Ö S S Z E F O G L A L Ó

A M a g y a r F ö ld ra jz i T á r s a s á g HEGYMÁSZÓ SZAKOSZTÁLYÁNAK 1983. évi BESZAM O LO -ja két ré s z b ő l á ll.

I. r é s z SZAKOSZTÁLYI ESEM ÉNYEK

Az év s o rá n 13 e lő a d á s h an g zo tt e l.

Ebből 7 a lk a lo m m a l s z a k o s z tá ly i tagok ad ta k e lő a k ö v etk ező tém ákban:

H árom e lő a d á s vulkáni tá rá k k a l fo g lalk o zo tt(M t. Hood USA, M exikó, K anári szig etek )

E m lé k ü lé st ren d ez tü n k abból a z a lk a lo m b ó l, hogy a Szovjetunió te rü le té n lévő R am ír h eg y ség b e 15 éve já rn a k m ag y a ro k . 1982 végéig 32 m a g y a r m á s z ó ju to tt 7000 m fö lö tti c s ú c s r a . (M a g y a ro rs z á g leg m a g asa b b pontja 1014 m )

M eg em lék eztü n k V ám béry Á rm in n e m z e tk ö z i te k in té ly ű m a g y a r o rie n ta lis ta s z ü le té s é n e k 150. ,é v fo rd u ló já rő l.

A M agyar T e le v íz ió b ú v á rc s o p o rtja a Kubában k é s z íte tt "K o rállo k v ilág a"

c. film e t é lm é n y b e sz á m o ló k e retéb e n m u ta tta be.

A Mount E v e r e s t e ls ő m e g m á s z á s á n a k 30 é v e s é v fo rd u ló ja a lk a lm á b ó l két e lő a d á s h a n g zo tt el. Az e ls ő a k ís é r le ti é v tiz e d e k rő l é s a s ik e r e s m e g ­ m á s z á s r ó l s z ó lt, a m á s ik a z a z ó ta e l é r t c s ú c s g y ő z e lm e k e t m u ta tta be.

L ev e títettü k a z angolok 1953. é s 1975. évi E v e r e s t film je it is . H árom külföldi e lő a d ó t hívtunk m eg:

H ildegard D ie m b e rg e r (A u s z tria ) " B e n á re sz tő l a s z e n t folyó, a G angesz e re d e té ig " c . ta r t o t t e lő a d á s t D orogon é s B udapesten.

- A rno Puskás (C se h sz lo v ák ia) a d o tt m a g y a rá z ó sz ö v e g e t m a g y a ru l a c s e h ­ szlovákok K angcsendzönga m e g m á s z á s á t b e m u ta tó film h e z.

Prof. D r. E r ik A r n b e rg e r (A u s z tria ) a m a g a sh e g y i té r k é p e z é s r ő l a d o tt e lő V eszp rém b en é s B udapesten.

: I

Az év s o rá n táv o z o tt e l körünkből a m a g y a r h e g y m á sz ó k N e s z to ra , D r. B arcza F e re n c , é le tén e k 97. évében.

I I . r é s z A TAGOK MAGASHEGYI TÚRÁI

- Az e ls ő m a g y a r S p itzb e rg a e x p ed íció 16 fővel 2 hónap a la tt 16 új m á s z ó - u tat j á r t b e , é s s ílé c c e l 150 k m - e s u ta t s e tt m e g a le g é sz ak ib b pontig.

- Az e ls ő m a g y a r H im alája ex p e d íc ió a SATOPANTH d é li falán á t kívánta a c s ú c s o t e lé r n i (7075 m ). A je le n tő s tech n ik ai n e h é z s é g e k le k ü z d és e után az id ő já r á s i viszonyok a c s ú c s a ló l v is s z a f o rd u lá s r a k é n y s z e ríte tté k az é lp á ro s t. S ajn álato s módon egy fő é le té t v e s z te tte .

(8)

S U M M A R Y

T he 1983 R e p o rt of the A lpine S ection of the H un g árián G e o g rap h ic a l Society c o n s is ts of cwo p a rts .

PART ONE: EVHNTS OF THE SECTIO N ’ S LIFE

13 le c tu r e s w e re d e tiv e re d d u rin g the y e a r . O ur m e m b e rs o ffe re d le c tu r e s on the follow ing su b je cts:

- 3 on v is its to d if f e r e n t v o lca n o es (M ount Hood USA, M exlco, C a n ary Isla n d s)

- We c o m m e m o ra te d the 15th a n n iv e r s a r y of the f i r s t H ungárián c lim b in g ex p ed itio n in tő the P a m ir (SU). 32 H u n g árián c liin b e r s re a c h e d peak s above 7000 m sin c e (N o te : the h ig h e s t m o u n tain in H ungary i s 1014 m !).

- We c o m m e m o ra te d the 150th a n n iv e r s a r y of th e b ir th of Á rm in V ám béry, the o r ie n ta lis t of in te rn a tio n a l fam e

- 7 h e d iv e r g ro u p of the H ungárián T e le v is io n g av e an a cc o u n t of th e ir ex p ed itio n to C uba, show ing th e ir film "T h e W orld of C o r a ls " , turnéd th e re

- Two l e c tu r e s w e re g iv en on the 30th a n n iv e r s a r y of the f i r s t a s c e n t to Mount E v e r e s t. T he f i r s t one re co u n te d the s to r y of the e a r l i e r a tte m p ts and the final s u c c e s s , the se co n d one the a s c e n ts sin c e. T he 1953 and

1975 film s w e re show n.

O ur g u e s ts fro m o th e r c o u n tr ie s w e re :

- H ild eg a rd D ie m b e rg e r (A u s tria ): " F ro m B e n are s to the o rig in of the Holy R iv e r G a n g es" d e liv e re d in B udapest and D orog.

- A rn o Puskás" (C h ech o slo v ak ) p re s e n te d the film m ad e d u rin g the C h ec o slo v a k e x p ed itio n to the K a n g -ch e n -ju n g a .

- P rof. D r. E r ic A r n b e r g e r (A u s tria ) spoke in B udapest and V eszp rém on

" C a rto g ra p h y in high m o u n ta in s " .

T he o ld e s t m e m b e r of the H u n g árián m o u n ta in e e rin g co m m u n ity , D r. F e re n c B a rc z a , d ied th is y e a r a t the a g e of 97.

PART TWO: ALPINE TRIPS OF OUR MEMBERS

T he f i r s t H u n g árián e x p ed itio n to the S p itz b e rg en , c o n s is tin g of 16

p a r tic ip a n ts , c o v e re d in two m o n th s 16 new c lim b in g r o u te s and tra v e le d by sk i a d is ta n c e of 150 km up to the n o r th e r n m o s t point.

T he f i r s t H u n g árián H im alay a E x p ed itio n tr ie d to r e a c h the s u m m it of S atopanth by the South F a c e . (7075 m ) A fte r s u rm o u n tin g m a jo r d iffic u ltie s they had to r e tu r n b e c a u s e of w e a th e r c o n d itio n s. One m e m b e r u n fo rtu n ately lo s t h is life .

(KUNFA LV I R ezső ) 8

(9)

I

S O M M A I R E

Le COM PTE-REND U d e l ’ an n ée 1983 d e la SECTION d ’ALPINISME d e la S o ciété H o a g ro ise d e la G éo g rap h ie s e co m p o se de deux p a r tie s .

é r c

La I p a rtié: LES EVENEM ENTS SUR LA VIE DE LA SECTION

Au c o u r s d e l ’ an n ée on a o rg a n is é 13 c o n fé re n c e s s u iv ie s d e s o ir é e s , dönt le s th ém e s p r é s e n té s p á r n o s m e m b re s so n t le s 7 siu v an ts:

- T r o is c o n fé re n c e s p o rte n t s u r d e s e s c a la d e s d e s v o lcan s (M t. Hood USA,

M exique,. d e s Ile s C a n a rle s )

- On a o rg a n is é une sé a n c e c o m m é m o ra tiv e , á l' o c ca sio n de laq u e lle il a é té c o m m é m o ré que le s h o n g ro is font d e s e s c a la d e s d a n s la m ontagne P a m ir, URSS d e p u is 15 a n s . 32 a lp in is te s h o n g ro is ont g rim p é s u r d e s p ics plus h a u ts que 7000 m é t r e s . (L e so m m e t le plus haut d e la H ongrie s ’ é le v e á 1014 m . ) 1

- On a c o m m é m o ré le 150^m e a n n iv e r s a ir a d e la n a is s a n c e d e Á rm in Vám- b é ry , o r ie n ta lis te h o n g ro is d e re n o m m é e in te rn a tio n a le .

- D ans le c a d r e d e són c o m p te -re n d u , le g ro u p e d e s s c a p h a n d rie rs d e la T é lé v is io n H o n g ro ise a p r é s e n té un film to u rn é á C uba, d ö n t le titr e est:

"L e m onde d e s c o ra u x " .

- On a o rg a n is é deux c o n fé re n c e s á 1' o c ca sio n d u 3 0é m e a n n iv e r s a ir e d e la p r e m ié r e e s c a la d e d u M ont E v e r e s t. La p r e m ie r e p o r ta it s u r les d é ce n n ie s e x p é rim e n ta le s , e t s u r 1' e s c a la d e r é u s s ie ; la d e u x iém e s u r le s e s c a la d e s r é u s s i e s fa ite s a p r é s la p r e m ie r e . On a p ro je té le s film s d e s ex p éd itio n s d 'E v e r e s t d e s 'A n g la is d e s a n n é e s 1953 e t 1975.

On a in v ité tr o is c o n f é r e n c ie r s é tr a n g e r s :

- H ildegard D ie m b e rg e r (A u trich e ): "De b é n a ré s ju s q u ’á l ’ o rig in e d u fleuve s a in t, le G angé" - c ’ é ta it le titr e d e sa c o n fé re n c e q u ’ e lle a donnée a B udapest e t á D orog.

- A rno PuSkaá (T ch é co slo v a q u ie) fa is a it l ’ e x p lic atio n en h o n g ro is d u film qui a p r é s e n té l ’e s c a la d e d u K angchenjunga, fa ite p á r le s T ch éco slo v aq u es.

- Prof. D r. E rik A r n b e r g e r (A u tric h e ) a eu deux c o n fé re n c e s s u r la c a r to - g ra p h ie d e s h a u te s m o n ta g n e s á B udapest e t á V e sz p rém .

C ’ e s t au c o u r s d e l ’an n ée que D r. F e re n c B arcza le doyen d e s a lp in is te s h o n g ro is e s t d é cé d é á l ’ag e d e 97 a n s.

(10)

La Iie m e p a rtié : LES RENDONNEES DES MEMBRES EN HA UTES MONTÁGNES - La p r e m ie r e e xpéditlon h o n g ro ise a u S p itz b e rg , av ec 16 p e rs o n n e s , a fa it

en deux m o is 16 re n d o n n ée s n o u v e lle s e t a p a r c o u r u 150 km a v e c sk i ju s q u ’ a u point le plus n o rd iq u e.

- La p r e m ie r e expédition á l ’ H im alaya v o u lait a tte in d r e le pic duSATOPANTH (7075 m ) a tr a v e r s le flanc d u Sud. A p ré s que la p a ir e d e s p r e m ie r s g r im p e u r s a v a it s u rm o n té le s d iffic u lté s tec h n iq u es s ig n ific a tiv e s , le s c o n d itio n s m é té o ro lo g iq u e s le s ont f o rc é s á r e to u r n e r , a peine a r r i v é s a u -d e s s o u s d e la c im e .

M a lh eu re u se m e n t une p e rso n n e a p e rd u la vie.

(TO LD I G yörgy)

ZUSAMMENFASSUNG

Die Z u sam m en fassu n g Uber d ie T á tig k e it d é r B e rg s te ig e rs e k tio n d é r U n g arisch en G eo g rap h isch en G e s e lls c h a ft im Ja h re 1983 b e s te h t a u s zwei T eilen .

T e il I. SEKTIONSEREIGN1SSE

lm L aufe d e s J a h re s w u rd en 13 V o rtrá g e , sie b e n m a l davon von S e k tio n s m itg lie d e r, Uber d ie folgenden T hem en g e h alten .

- 3 V o rtrá g e Uber V ulkantouren (M t. Hood U. S. A. , M exikó, K a n arisc h e In seln ).

- D ie u n g a ris ch e n B e rg s te ig e r k le tte rn s e it 15 Ja h ren im P a m irg e b irg e (in d é r Sow jetunion), und b is Ende 1982 e r re ic h te n 32 u n g a risc h e

B e rg s te ig e r G ipfel von e in e r Höhe 7000 m . A us d ie s e m A n la ss w u rd e eine E rin n e ru n g s s itz u n g v e r a n s ta lte t (U n g a rn ’ s h ü c h s te r G ipfel 1014 m ) - Zu dem 150. G e b u rts ta g d e s a n g eseh e n en u n g a ris ch e n O rie n ta lis te n Á rm in

V ám béry z o llten w ir H ochachtung.

- Die T a u c h e rg ru p p e d e s U n g arisch en F e rn s e h e n s fu h rte im R ahm en e in e s E r le b n is b e r ic h te s se in e n im Kuba g e d re h te n F ilm "D ie W elt d é r K orallen"

v o r.

- A n lá s s tlc h d e s 30. J a h r e s ta g e s d é r E rs tb e s te ig u n g von M ount E v e r e s t w u rd en zw ei V o rtrá g e o r g a n ls ie r t. D é r e r s t e b e r ic h te te Uber die E r o b e ru n g s v e rs u c h e , und Uber d ie e rfo lg r e ic h e E rs tb e s te ig u n g , d é r z w eite Uber d ie w e ite re n G ip fe le rfo lg e . Die e n g lisc h e n F ilm é von 1953 und 1975 Uber Mount E v e r e s t w u rd e a u ch a-ufgefUhrt.

1 0 I

(11)

W ir habén d r e i a u s lá n d is c h e n V o rtrag e n d e em geladen:

- H ildegard D ie m b e rg e r (Ö s te rre ic h ): "Von B e n are s b is G an g es, b is dem U rs p ru n g d e s h e ilig en F lu s s e s " v o rg e tra g e n in D orog und Budapest.

- A rno P u ík as (d ie T sc h ec h o slo w a k ei) gab e in e u n g a ris c h e In h altsan g ab e zum T sch ec h o slo w a k isch e n F ilm liber d ie E ro b e ru n g von Kangchendzönga ) - P ro fe s s o r Dr. E rik A rn b e rg e r ( Ö s te r r e ic h ) tru g in V eszp rém und in Buda­

p e st lib er d ie H rc h g e b irg s k a rto g ra p h ie

lm la u f e d e s J a h re s s ta r b d é r N e s to r d é r u n g arisch er. B e rg s te ig e r d r. F e re n c B arcza E r w a r 97 Ja h re a lt.

T e il II. DIE 1 0 U R E N UNSERER MI 1GLIEDER IN DEN HOCHGEBIRGEN - Die e r s t e u n g a ris c h e S p itzb erg en e x p e d itio n m it 16 B e rg s te ig e r u n ter 2

M onaten k le tte r te 16 n eu e Routen und leg te ein e 150 km íange S treck e m it Ski b is zum nordestenf Punkt und zu rllck .

- D ie e r s t e u n g a ris c h e H im ala y a-E x p ed itio n w o llte den G ipfel von Satopanth d u rc h den SUdwand e r re ic h e n . N ach d é r Ü berw indung d é r sch w eren techriischen S ch w ierig k eiten zw ang d ie U nbilden d e s W e tte rs die

V orangehenden zum RU ckkehr. Ein B e rg s te ig e r i s t b e trü b lic h e rw e is e um s Leben gekom m en. (Satopanth 7075 m)

(POGÁCSÁSNÉ D ezsényi Ágota)

S O M MA R 1 0

II re s c o n to d e li ’ anno 1983 d e lla S ezione A lp in is tic a d e lla S o c ietá G eo g ra fica U n g h erese c o n stá di d u e p a rti.

P arte la AVVENIMENTI DELLA SEZIONE

N el c o r s o di q u e s t’ anno v en n ero ten u te 13 c o n fe re n z e . Sette d i q u este e rá n o ten u te dai m e m b ri d e lla s e z io n e dei tem i seguenti:

- 3 di q u e s te si o c cu p aro n o d e lle a s c e n s io n i su i vulcani (M t Hood USA, M e se ico , Iso le C a n a rie )

- In o cca sio n e d él fatto che la m ontagna P a m ir n e ll ’ Unione S ovietica viene v is ita ta da 15 anni d a g li u n g h e re se i é s ta ta o r g a n iz .a ta una coni m e m o ra z io n e N e ll’anno 1982 potevano ra g g iu n g e re la vt-rta ö ltre ai 7 ,0 0 0 m e tr i 32 a lp in is ti u n g h e re si. (La v etta piu a lta in L h g h eria r is a le a 1014 m).

(12)

- Venne rie v v o c a to l ’ a n n iv e r s a r io 150° d e lla n a s c ita di Á rm in V á m b éry , o r ie n ta lis ta u n g h e re se d i fam a in te rn a z io n a le .

- II g ru p p o d e i p a lo m b a ri d e lla TV u n g h e re se ha p re s e n ta to svolgendo d e lle r e la z io n i su g li a v v en im en ti il film in tito la to "II m ondo d e i c o r a l li " - ch e venne g ir a to a Cuba.

- In o cca sio n e d él 3 0 ° a n n iv e r s a r io d e lla p rim a s c a la ta sül M ount E v e r e s t e ra n o tenute 2 c o n fe re n z e . La p rim a av ev a p e r oggetto i p rim i d e cen n i di p rove e la s c a la ta s te s s a ; la seconda p re s e n ta le v itto r ie o tte n u te da a llo r a su lla v etta. Anche i film g ir a ti dag li in g le s i n e ll ’anno 1953 e 1975 v en n ero p ro ie tta ti.

E ra n o t r e i c o n fe re n z ie ri e s t e r i in v ita ti da női:

- H ildegard D ie m b e rg e r (A u s tria ) tenne una c o n fe re n z a a D o ro g e a B uda­

p e s t con il titolo " n a W 4 en ares fin0 s o rg e n te dél Gangé il fiu m e sa n to " . - -íW Ío, P uskás (C e co slo v a cc h ia) d ied e sp ie g az io n e in lingua u n g h e re se a l film

c e c o slo v a c c o "S ca la ta d él K angchenjunga".

- II Prof. Dott. E rik A rn b e rg e r (A u s tria ) e s p o s e a V e sz p rém e a B udapest il tém a c a r to g r a f ia in a lta m ontagna.

Q u e st’anno d ece d u to il N e s to re d e g li s c a la to r i u n g h e re si do tt. F e re n c B arcz aé in etíi d i 97 anni,

P a rte 2a LE SCALATE ALPINISTICHE DEI NOSTRI MEMBRI

- La p rim a sp ed izio n e u n g h e rese s u l i ’ A rc ip elag o SVALBARD con 16 p a r- tec ip an ti e s p lo ro ' un nuovo tr a tto d i s c a la ta , e fece un p e r c o r s o d i 150 km su i sc h i fino a l p iü lontano punto in s e tte n trio n e .

- La p rim a sp e d izio n e u g h e re s e s u li’ HIMALAYA volle ra g g iu n g e re la v etta a ttr a v e r s a n d o la p a re te m e rid io n a le d él SATOPANTH (7075 m .) . S u p erate le g r o s s e d iffic o ltá tech n ich e la c o rd a ta p rin c ip a le é r a c o s tr e tta di to r n a r e p e r l ’ in c le m e n z a d é l tem pó d a lia v icin a n za d e lla v e tta . D e p lo rab il- m e n te p e rs in o una p e rso n a p e r s e la v ita.

(GÖRGÉNYI A n d rásn é)

1 2

(13)

I

S Ű H R M

R e f e r á t H o r o l e z e c k e j s e k c i e M a S a r s k e j z e m e p i s n e j s p o l o c n o s t i I . í a s t . U D A L O S T I S E K C I E .

Behom r o k u b o l o 13 p r e d n á s o k . Z t o h o s e d e m k r á t p r e d n á s a l i ő l e n o v i e s e k c i e v n a s l e d u j ú c i c h t é m a c h :

- T r i p r e d n á á k y s a z a o b e r a l i s v u l k e n i c k ^ m i t ú r a m i / M t . Hood U S A , M e x i k ó , K a n á r s k e o s t r o v y / .

- O r a a n i z o v a l i sme p a m a t n á z a s a d a n i e z t e j p r i l e z i t o s t i , z e na P a m i r , l e á i a c i na ú z e m í Z S S R , 1 5 r o k o v c h o d i a m a c W s k í n o r o l e z c i . Do k o n c a r o k u 1 3 8 2 t r i d s a í d v a ma c l a r s k ^ c h h o r o - l e z c o v v y s t ú p i l o na v ^ á k u nad 7 0 0 0 m / n a j v y á s i a m a S a r s k á h ó r a má 1 0 1 4 m/ .

- Na pamet nom z a s a d a n í s p o m e n u l i sme na 1 5 0 - t á v ^ r o c i e n a r o - d e n i a A. V á m b é r y h o , m e d z i n á r o d n e u z n a n é h o m a 3 a r s k é h o o r i e n - t a l i s t u .

- P o t á p a é s k á s e k c i a M a t l a r s k e j t e l e v í z i e p r e m i e t l a na Kube z h o t o v e n y f i l m " S v e t k o r a l o v " v r á m c i p o r o z p r á v e n i a z á - í i . t k o v .

- Z p r í l e á i t o s t i z d o l a n i a Mt . E v e r e s t u p r e d 3 0 r o k n i i , b o l i 2 p r e d n á á k y . P r v á z n e l a o p o k u s n ^ c h d e s a t r o c i 8 c h .a o ú s p e s - nom z l e z e n i . s t í t u , d r u h á o v ^ s t u p o c h , k t o r é s a u s k u t o ő n i - l i po t e j t o d o b é . P r e m i e t a l i sme f i l m y A n a l i í a n o v o v ^ s t u - pe na M t . E v e r e s t z r . 1 9 5 3 a 1 9 7 5 .

P o z v a l i sme t r o c h z e h r a n i É n ^ c h p r e d n á s e t e T o v :

- H i l d e g a r d O i e m b e r g e r / R a k ú s k o / m a l a p r e d n á s k u v Do r o g u a v B u d a p e s t i pod t i t u l o m "Od B e n á r e s u po prarnen s v a t e j r i e k y G 8 p g e s " .

- Arno P u á k á s / C S S R / po ma3arsky vysvetlil premietany Cesko- slovensky film o v^stupe na K a c a n d á u n g a .

- P r o f . E r i k A r n b e r g e r / R a k ú s k o / p r e d n á é a l v o V e s z p r é m e a B u - d a p e é . t i o v y s o k o h o r s k o m m a p ö v a n i .

P o í a s r o k u o p u s t i l n á s N e s t o r m a S a r s k é h o h o r o l e z e c t v a , D r . F e r e n c B a r c z a v 9 7 . r o k u s v o j i h o á i v o t e .

I X . í a s t . VYSOKOHORSKÉ T ÚRY C L E N S T V A .

- P r v á 1 6 - ő l e n n á m a 3 a r s k á e x p e d i c i a na S p i c b e r g y z a dv a me- s i a c e p r e é l a 1 6 n o v ^ c h c i e s t a po 1 5 0 km l y á o v a n i d o s i a h - l a n a j s e v e r n e j s í bőd o s t r o v a .

“ P r v á _ m» 3 a r s k á e x p e d i c i a na H i m a l a j u ma l a z a ú l o h u d o s i a h - nuT S t í t S a t o p a n t h / 7 0 7 5 m/ j u í n o u s t e n o u . Po z d o l a n i z n a ő n y c h t e c h n i c k y c h t a í k o s t i g r e n e p r i a z n i v é p o í a s i e , ú t o ő n á d v o J i c 8 s a m u s e l a v r á t i t z po d S í i t a . - í i a l , J e d e n z n i c h p r i á l e l o 2 i v o t .

/ F a r k a s s A l f r é d /

(14)

OT’i e T.

O t^ ö t CeKmra Ajiíith h kctob BeHrepcKoro reorpajJurcecKoro oŐmecTBa 3a

1983

rcw c o c t o h t H3 flByx ^acTeít.

I . M acTB: CoÖr t h h ceraíH H .

B TeneHHe rofla őhjio iipocuiyuiano 1 3 .noimauoB.

'íjieH ti Harnefi c e K m m BHCTynHJiH c 7 EOKJianaMH n o cJieayranHM TeMaM:

- 3 í o i u a i i a o BocxoflweHHH k ByjiKaifaM / M o h t X y a - CIHA, MeKCHKH, KaHapCKHX OCTPOBOB./

—B o^HaM H3 flOKJiajíOB ynoMHHancH CJieayrauyííi (JiaKT:

B e n re p c K H e ajitnuH H CTU jose 1 5 JieT npHHHMaioT y n a c T H e b bo cx ok— flöHiifDc H a BepiuHHH IlaM Hpa HaxoflHinHecH H a T e p p u T o p m C oBeTC K oro C o io3a.K KOHuy 1 9 8 2 r o ^ a 3 2 aiBiTHHHCTa n o ő H B ajio n a hh k b IlaMHpa - 7 0 0 0 m. / CawiaH BepuiHHa B e H r p r a 1 0 1 4 m. /

-O T M en an acL 1 5 0 JieTKHH roflOBiijMHa c o ^hh posmeHHH BceivmpHO H3B8CTHoro B e H r e p c K o ro o p u e H T a ra tc T a ApMHHa B aM ő ep n .

—CeKu,HH B 0í;0Jia30B B e H r e p c K o ro TejieBtm eH H fl np0flC M 0H T pH p0B aia

$hjibm " Mnp K opaJiJioB " OTpaxajomníi B n e 'ia T Jie H M KyőaHCKoft s i c c n e - flH iy m .

B m io sacjiym aH O 2 f lo m ia n a n o n o B o ^ y 3 0 J i e r a e f i ro,noBH®íHH n e p B o r o BocxojK#eHHfí Ha M o h t 3BepecT.IlepBuJi flomiajT - o .necH TH - jieTHHX H ay^Htcc uccJieflOBaHHÜ h ycnemHaM BOcxoaweHHH H a B e p - iiiHHy.BTopofi o noejie^yram roc 3 a M o h t 3BepecTaM noKopeHKHX ro p H u x BepniHHj Shjim npoflCMOHCTpapoBaHH a H iy m ü cK n e $hjibm u o ő S B e p e c T e 1 9 5 3 h 1 9 7 5 r .

Bljjih n p H rjiara eH H 3 .noK JiajiTO K a H3 3apyőeJK Hux c T p a H :

- Xmuterapfl J&eMdeprep / Abctphh / npomeji jieKixHD " 0t BeHa- p e c a flo hctokob cbhtoM pejen f’aHra " b BynaneniTe h Jtop ore,

- ApHO IlyniKam / ^ e x o c jio B a iü tn / jca_n noHCHMTejiLHirfí t o k c t H a B6HrepCKOM H3HKe K (ÍMJIBMy 0 B0CX03M6HHH HeiHCKHX 8JIBIIHH0CTOB H a K a H rq e H fl3 e H r.

- ü p o f e c c o p , jio K T o p 3pH K A p H ő e p r e p / A B C T prat / r r p o ^ e ji Jie K -

iíh h B H c o K o ro p H o ft T o n o rp a íiE H b B e c n p e i/ie h B y ^ a n e u iT e .

B 9t o m r o f l y y in eji H3 H a rn e ro K p y r a o^k h H3 o c H O B a T e jn . BeH­

r e p c K o r o ara>nHHH3Ma .h o k t o p í e p e H U B a p n a , H a 9 7 r o a y k h s h h .

14

(15)

I

S ’J H R M

R e f e r á t H o r o l e z e c k e i sakcie Ma3arskej z e m e p i s n e j s p o l o c n o s t i I . í a s F . U D A L OS T I S E K C I E .

B ehom r o k u b o l o 1 3 p r e d n á s o k . Z t o h o s e d e m k r á t p r e d n á s a l i C l e n o v i e s e k c i e v n a s l e d u J ú c i c h t é m a c h :

- T r i p r e d n á s k y s a z a o b e r a l i s v u l k a n i c k ^ m i t ú r a r r . i / M t . Hood U S A , M e x i k ó , K a n á r s k e o s t r o v y / .

- O r g a n i z o v a l i sme p a m a t n á z a s a d a n i e z t e j p r í l e z i t o s t i , z e na P a m i r , l e á i e c i na ú z e m i Z S S R , 1 5 r o k o v c h o d i a m a 3 a r s k í h o r o l e z c i . Do k o n c a r o k u 1 3 8 2 t r i d s a í d v a m a 3 a r s k y c h h o r o - l e z c o v v y s t ú p i l o na v ^ S k u n a d 7 0 0 0 .n / n a j v y é á i a r r , a3 ar s k á h ó r a má 1 0 1 4 ni / .

- Na pamatnom z a s s d a n í s p o t n e n u l i sme na 1 5 0 - t é v ^ r o c i e n a r o - d o n i a Á. V á m b á r y h o , m e d z i n á r o d n e u z n a n é h o i n a 3 a r s k é h o o r i a n -

t a l i s , t u .

- P o t á p a c s k á s e k c i e M a S a r s k e j t e l e v i z i e p r e m i e t l e na Kube z h o t o v e n y f i l m " S v e t k o r a l o v " v r á m c i p o r o z p r á v a n i a z á - z i . t k o v .

- Z p r i l e á i t o s t i z d o l a n i a M t . E v e r e s t u p r e d 3 0 r o k m i , b o l i 2 p r e d n á S k y . P r v á z n e l a o p o k u s n ^ c h d e s a t r o c i a c h .s o ú s p e s - nom z l e z e n i é t í t u , d r u h á o v ^ s t u p o c h , k t o r é s a u s k u t o ő n i - l i po t e j t o d o b é . P r e m i e t a l i sme f i l m y A n o l i á a n o v o v ^ s t u - pe na M t . E v e r e s t z r . 1 9 5 3 a 1 9 7 5 .

P o z v a l i sme t r o c h z a h r a n i í n ^ c h p r e d n á s a t e T o v :

- H i l d e g a r d D i e m b e r g e r / R a k ú s k o / m a l a p r e d n á á k u v Do r o g u a v B u d a p e s t i pod t i t u l o m "Od B e n á r e s u po pr a me n s v a t e j

r i e k y G a p g e s ” .

- A r n o P u á k á S / C S S R / po m a S a r s k y v y s v e t l i l p r e m i e t a n y ő e s k o - s l o v e n s k y f i l m o v ^ s t u p e na K a C a n d á u n g a .

- P r o f . E r i k A r n b e r g e r / R a k ú s k o / p r e d n á S a l v o V e s z p r é m e a B u - d a p e é t i o v y s o k o h o r s k ó m m a p o v a n i .

P o ő a s r o k u o p u s t i l n á s N e s t o r m a 3 a r s k é h o h o r o l e z e c t v a , D r . F e r e n c B a r c z a v 9 7 . r o k u s v ő j h o á i v o t a .

I I . Ő a s t . VYSOKOHORSKÉ T ŰR Y C L E N S T V A .

- P r v á 1 6 - f i l e n n á m a S a r s k á e x p e d í c i a na S p i c b e r g y z a d v a me- s i e c e p r e á l a 1 6 n o v ^ c h c i e s t a po 1 5 0 km l y f o v e n í d o s i a h - l a n a j s e v e r n e j s í bőd o s t r o v a .

- P r v á m a 3 a r s k á e x p e d i c i a na H i m a l a j u ma l a z a ú l o h u d o s i a h - n u t S t i t S a t o p a n t h / 7 0 7 5 m/ j u í n o u s t e n o u . Po z d o l a n i z n a c n ^ c h t e c h n i c k ^ c h t a ^ k o s t í p r e n e p r i a z n i v á p o í a s i e , ú t o c n á d v o j i c a s a m u s e l a v r á t i t z p o d S t i t a . - Z i a f , J e d e n z n i c h p r i á i e l o á i v o t .

/ F a r k a s s A l f r é d /

(16)

O t^ ö t.

O

t

^

qt

CeKUHK AjEbnHHHCTOB BeHrepcKoro reorpa$iraecKoro

o Ő m e c T E a

sa 1983 roa

c o c t o h t H3 ,ii;Byx n a c T e í i . I . < i a c T b: Co ö u t h h c e K u m i .

B

T e n e H u e r o ^ a ő h jio

npocjiymano 13

.n o m ia n o B .

toHH Haiueíi ceKmiH BucTyiiHjiH c 7 floimanaMH

n o

cjiejiyromHM TeMaM:

- 3 flO K J ia ía o BOCXOSW6HHH k B yjucanaM A Io h t X y n - CIHA, M eKCH KH, KaH apC KH X O C T P O B O B ./

- B oflHaM H3 s o K Jia n o B ynoM H H ancn cjieflyraujHft $ a K T :

B eH rep cK H e ajitnHHHCTH ysce 1 5 JieT npHHHMaioT y 'ía c T iie b b o c x o * - flQHHHX H a BepiUHHH IlaM Hpa HaXOflHlI(HeCH H a TeppHTOpHH COBeTCKOrO C o io3a.K KOHiiy

1982

r o ^ a

32

ajiBiiHHHCTa noŐ HBajio H a im K e Iía n n ip a -7 0 0 0 m ./

Cawaa

BepuiHHa B eHrpHH 1014 m. /

-O T M e ^ a n a cB 150 JieTHHH roflO BiqH Ha c o £HH po sm eH m í BceMHpHO H 3 B e c T H o ro B e n r e p c K o r o o p H e H T a m c T a A pim m a B aM Ő epa.

-C eK m iH B 0fl0Jia30B B e H r e p c K o ro T ejieB nnernnfl np0,ncM 0H T pnp0B ajia

" Mh p K o p a ju io B " oTpaHcaioniHÍí BnenaTJieHHH K yŐancKoft s K c n e -

Bhuio 3acjiymaHO 2 flOKJiana no noBojny 30 jieraeft ro^OBHUHHU nepBoro BocxosweHHH Ha Moht SBepecT.IIepBHft flOKjiaii; - o aecflTH- jieTHHx HayqHKx Hccjie^oBaHHö h oő ycnenraaM BocxosweHHH Ha B ep - niHHy.BTopofi o nocjiejiyiainHx 3a Moht SBepecTaM noKopeHimx r o p m a BepuiHHj gtuni npoflCMOHCTpupoBaHH aHrjMcKHe $njitMu oö 3BepecTe 1953 h 1975 r .

Bü iih n p n ivian ieH H 3 flO K Jia n ’D íK a H3 3 a p y ő e stH u x C T p a H :

- X m m e r a p f l Jja e M Ő e p re p / Ab c t p h h / n p o n ieji JieK inro " 0 r BeH& - p e c a flo h c t o k o b CBHTofi peKH "^aH ra " b B yijanem T e h l ő p o r é ,

- Ap h o Ilym Kain / H e x o c jio B a K H H / jt a n noHCHHTeJEbHiifl t s k c t h b B 8H repC K 0M H3UK6 K ÍHJILMy 0 BOCXOJKfleHHH HefflCKHX aJIHIHHHCTOB

Ha KaHr^eHfl3éHr.

- ü p o ije c c o p , flO K T o p 3 p n K A p H ő e p re p / Ab c t p h h / n p o ^ e ji J ie K - Hh h B H c o K o ro p H o ft T o n o rp a $ H H b Becn p eM e h B y n a n e u iT e .

B

3tom rofly yrneji H3 Hamero Kpyra o^hh H 3 0CH0BaTejii BeH­

repcKoro aju>nHHH3Ma .noKTop í>epeHu Bapna, Ha 97 ro,ny kh3hh.

14

(17)

I I . ^acTi>: BocxosweHHe k bucokhm BepmuHaM ’iaeHH cerainH.

- r ie p B a n B e H r e p c K a f i 3 K c n e ^ im iiH H a IIIn im ő e p r e H H 3 1 6 'le .n oB e K b T e^ e H H e 2 M e c flu e B n p o jío sc m ia h o b h ü ajiLrrHH zcTCKJift M a p m p y T h n p o ,n e jia jia 1 5 0 K m iO M e T p o B u M n y T i H a j r a a x caM O íi c e B e p H o M t o t o i llln H u ő e p r e H a .

- n e p B a a B e n r e p c K a f l s K c n e a m p iH H a T m a j t m H a M e p e B a j ia c i í o c t h % Be puM H H / 7 0 7 5 m / n p o H jy i * ie p e 3 hbkhjto c T e H y C a T o n a H T a . y ^ a c T H H K H s K c n e flH u jíH n p e o jio jie jiH 3 H a w T e j iE H u e n o r o ^ H u e y c jio B H H , h o n e p e a c sm o íí BepniHHofi BH Hyam eH H 6 w m n o B e p H y T B H a s á n , t . k . O^HH H 3 y q a C T H K K O B 3 KCneflHIXHH n o r n ő .

By^en Ojira

(18)
(19)

SZAKOSZTÁLYI ESEMÉNYEK

(20)
(21)

Cortina d'Am pezzo a Pomaganon-nal

(22)

A D olom itok falain

(23)

I

D r. Jankovics M a rcell: Cortina d’Ampezzo

(M e g jelen t a T u ris ta sá g és A lp in iz m u s 1933. évi 3 2 1 -3 3 0 o ld a lo n )

Vannak n ev ek , m ely e k m in d ig ú jra m eg d o b o g ta tják a z e m b e r s z ív é t. Oh, nem c s a k b e h íz elg ő női n e v ek , m ely ek n ek m á r p u szta h a llá s a a léle k b e v a rá z s o lja a z ifjú s á g o t, b o ld o g ság o t, vagy néha a "R a rad ise L o st" é r z é s é t. Ilyenek nem c s a k a n é p s z e rű , nagy fé rfia k n e v e i, m ely ek h ez a s s o c ia tio ré v é n so k s z o r m illió k b o ld o g u lásán ak gon d o lata fűződik, hogy pu sz ta h a llá su k új r e m é n y s é ­ gek é s a b izalo m jól e s ő é r z e té t k e lti. V annak e g y s z e r ű helynevek i s , m ely ek h a lla tá r a sz ü rk e korunkban is m e g c s illa n szem ü n k . Ilyen nekem ez a név;

C o r t i n a . . . Igen, m e r t ez a hely n e k em , m in t a költő (G azzo letti) írta :

" T e r r a a l so l p r e d il e t t a ,. . . dove n a cq u e , onde m o s s e ogni a rm o n ia . . . " Az a föld, m e ly e t a napfény s z e r e t , — ahonnan k iin d u lt, hol s z ü le te tt m inden h a rm ó n ia .

Jő negyven éve, hogy m in t b izo n y ta la n v ág y ak o z ássa l e lte lt, gyönge m e llű fiú a c o rtin a i S tella d ’ O ro ré g im ó d i, k edves vendéglőjéből kiléptem é s b ám ultam m in d e n t, a z ég kékebb k ék jét, a n ap m eleg eb b m e le g é t, fo rm ák a t, a z isteni a lk o tá s leg c so d á sa b b m ű v é s z e té t. A zt h itte m , á lm o d o m , d e a z é r t mohón s z ív ­ tam m ag am b a a d é l flu id u m á t m in d e n b ő l, n apfényből, fe n y v ese k illa tá b ó l, a n agy, n a p o s völgy n y e lv já rá s á n a k é d e s sé g é b ő l.

Éppen h a rm in c év e, hogy e lő s z ö r to lla t fo g tam , - é s a k a rta m ír n i a z annyi­

s z o r m e g ö le lt s z i r te k , kövek h im n u s z á t, b á r tu d tam , hogy ehhez s z e g é ly e s a to lia m , m e r t h im n u s z t c s a k é n ek e ln i é s á té r e z n i le h e t, d e nem — olv asn i.

Ahogy íro g a tta r h , úgy é r e z te m , n em is fogják o lv asn i m a g y a r földön a z "U t- talan u tak ” v á n d o rán ak é lm é n y e it. Ez volt e ls ő k e d v e s c s a ló d á s o m , a z é r t m ondom k ed v esn ek , m e r t h isz e n a c s a ló d á s re n d e s e n sz o m o rú .

Néhai jő B ársony Istv án n ak , a nagy t e r m é s z e t leg szeb b sz a v ú író d e á k já n a k v alam i s z e rk e s z tő s é g i a s z ta lo n keze Ugvébe a k ad t a sz e ré n y e n lea d o tt, bi- z o ny-bizony b e p o ro so d o tt tis z te le tp é ld á n y . B e len éze tt é s to lla t fogott. O lv asta é s í r t , sz é p en , pom p ásan . A zt ír ta : . . Ez a könyv a le g tü z ese b b s z e re lm i re g én y . . . " Igen, ig aza volt; s z e r e lm e s le ttem C o r t i n a hid eg köveibe. . .

#-

Régen volt. N éhány é v tiz e d e , m e ly néhány é v s z á z ad n a k i s b e illik , m e r t ha ré g i hagyom ány s z e r in t a h á b o rú s évek duplán sz á m íta n a k , a h á b o rú utáni b é k eév ek a b eléjü k tö m ö rü lő gondok m ia tt leg aláb b tíz e sz te n d ő v e l m éren d ő k . 1 8 9 4 -1895 táján le h e te tt. A kkor v o lt legnagyobb a v e rs e n g é s a se x te n i és az a m p e zz o i D olom itok két le g d e rek a b b fia között. A lig m ú lt ö t éve, hogy a se x te n i g e rm á n leg én y , a k a rc s ú , sz ő k e In n e rk o fle r Sepp fe lto rn á s z ta m ag á t

(24)

H elver'sen d r . - r a l a K leine Zinne é sz ak i falán. (1890. jű l. 2 8 .) E z z el a b r a ­ v ú r r a l, m in t m a a z iro d alo m b an m ondani sz o k á s , In n e rk o fte r " b e é rk e z e tt. "

C so d á k a t re g é lte k e fa lró l é s r e g é lt e fal ö n m ag a , m in d en k in ek , a köznap s z á z a in a k , kik a kis m en ed ék h áz e lő tt fé lő s á h íta tta l p illa n to ttak föl r e á , v e rő fé n y e s n y á ri re g g elek e n . M ikor 1902-ben én is v é g ig já rta m e fa la t, m e r t talán "ú tn ak " m ég a lp e s i m űnyelven sem le h e t n ev ezn i a fü g g ő leg es, néhány s z á z m é te rn y i keskeny s z ik la re p e d é s e k e t, hol bizony h áro m o ld a lró l c s a k a sz e llő ' a k é te s é rté k ű tá m a s z , — m é g s z á m íto ttá k , hányadik a m e g m á s z á s e r r ő l a z o ld a lró l. S z ám íto tták m ég 12 év után i s . Ez a s z á m o lá s a hódolatot je le n te tte , a k la s s z is t, — a szám fo rd íto tt a rá n y a je le z te a b e c s ü le te t, - a leg k ise b b szám je le n te tte a leg m ag asab b ra n g o t. A soha m eg nem is m é te lt n e h éz tú rá k (m a m á r a lig akad ily e n !) v oltak a hegyek közt a z " u ra lk o d ó k " , a k o ro n á s szik la fő k , — a nagyon ritk á n m e g k is é r le tte k m ég fe je d elm i ra n g ­ ban s z e re p e lte k , — a re n d e s e n f e lk e r e s e tt, d iv a to s h eg y o rm o k m inden s z é p ­ ségük, pom pás p a n o rám áju k , néha e lje g e s e d e tt s z i r tj e ik , v illá m s z ó ró z iv a ta ­ r a ik m e lle tt i s m á r c sa k a fé le n y á rsp o lg á ro k n a k sz á m íto tta k .

In n e rk o fle r Sepp m éltán te k in te tte a K leine Zinne é sz a k i fa lá t a rra g á é n a k . A leg első k kik e c s u d a s z é p é s z a k i fa lra vágyódták, a z ő s z a k s z e r # v e z e té s é t k e re s té k . Később i s , m ik o r egyik felh ő telen n y á r , m o n d h atn ám , s z ic ília i a u g u sz tu s m eg tá m a d ta a z ő s z ív é t, é s e z é r t a Z innenhütte g a zd á ja le tt, hogy nyugalom ban é lh e s s e n szü lő faluja k á p rá z a to sá n m e r é s z , m ajd fe s tő i, m ajd g ro te s z k sz ik la to rn y a i k ö z eléb e n , Sepp m in d en k it - m o n d h atn ám , a sz ő s z o ­ r o s é rte lm é b e n fö lv itt e falon a m a n illa k ö té l s e g íts é g é v e l, h isz en ez a v á lla l­

ko zás a z ő b e te g szív én ek is m é g c s a k g y e re k já té k vo lt, 3 -4 ó ra a m e n e d é k ­ h á ztó l. Ez abban a z időben tö r té n t, m ik o r a h ir e s távgyalogló, d r. F rie d m a n n Luois k ís é rő je volt é s a u g u sz tu s m inden napján e g y -eg y e ls ő ra n g ú c sú c so n á llt fenn, ső t egyik napon h a jnalban le b ir ta a M onté Pelm ot (3169 m ) é s d élben m á r e r r e a z o ro m ra a z A n telao (3264 m ) c s ú c s á r ó l in te g e te tt á t, pedig e két s z ik la ő r iá s között húzódik a m ély C a d o re. . . A " k is " táv o lsá g s z in te e s z e m ­ be ju tta tja b á ró E ötvös Jó z se f h ír e s sz ó já té k á t. M ikor a G ran d e Nation egyik fia b u szk én d ic s e k e d e tt e lő tte , hogy a fra n c ia katonának á ttö rn i a z angol s z ig e to rs z á g b a " s e u le m e n t un p á s " (c sak egy lé p é s!), m eg je g y ez te : "Q ui, le Pás d e C a la is . . . "

Sepp o tt is h a lt hősi h a lá lt, m e r t, ha ez a d e r é k sz ív b e te g is le tt a sz ik lá k tú ls á g o s s z e re lm é tő l, m eg nem r e m e g e tt soha! B rav ú ro san s z á llíto tt gép feg y ­ v e r t a K leine Z in n e -re , m ik o r hívta a h a z a . G ló riáb an v é g ze tt a z ő h eg y ­ o rm á n , — m inden h eg y m á szó n ál szebben - m eg h a lt, m in t ig az e m b e r, r e t ­ ten th e te tle n katona é s hífség es h a zafi.

M ondom , 1895. körUl le h e te tt, m ik o r v e rs e n g e tt a d é li b a jt á r s s a l, a l a d in D im ai A ntonioval, ki egym agában sz á z á v a l fe d e z te fel a " f i r s t r a t e ” s z ik la - u tak at, é le s sz e m m e l, c s o d á s tale n tu m m al, soha v e re s é g e t nem is m e r ő b á ­ to rs á g g a l A n é m e t Seppnek nagy m e c é n á s a a k ad t, L ord D ouglas, a M a tte rh o rn egyik e ls ő á ld o zatán ak a ty ja fia . Igaz-e, vagy n e m , — m a m á r nem tudom , de h ír e j á r t , hogy D im ai A ntonio s z e rin t "le h e te tle n a K U ine Zinne é sz a k i falán le s z á lla n i. " M ásn ap Sepp a z t súgta D ouglas lordnak: "M enjünk fel a Z sigm ondy- kam inon á t. sz á llju n k le a z é s z a k i falon. " H arm ad n ap a c sö n d e s angol é s a

2 0

(25)

v a k m e rő v e ze tő a K leine Zinne é s z a k i fala a la tt s z o r íto ttá k m eg e g y m á s k e­

z é t, nem in d u lás e lő tt, hanem a m e s te r i le s z á llá s után. . .

M eghallotta e z t két m á s ik a n g o ls z á s z . M e s s r s P h illim o re é s R ay n o r, m ik o r v is s z a té r te k a z E i n s e r (2891 m ) v ég ső k ig n eh éz k e le ti fa lá ró l. P h illim o re fö lm u tato tt a Kleine Zinne é s z a k i o ld a lá ra és rö v id en szó lt: "A ntonio, we m u s t c o m e down th e re too! N ekünk i s o tt kell lejönnünk.

M entek. Ok i s lefe lé . A tö rék e n y s á r g a f a lr é s z le tn é l, m ely az A lp esek egyik legexponáltabb h e ly e . Antonio fe ls z is s z e n :

- Madonna m ia! II Sepp! - s r á m u ta t a v a s k a m p ó ra , m e ly e t ott p á r nappal előbb In n e rk o fle r le s z á llá s a b iz to s ítá s á r a b e v e rt

L eszó l a z angolokhoz: C iap á in ze! (Jól k ap aszk o d n i!) A zután izm o s te n y e ré v e l m e g ra g a d ja a b e v e r t a c é lk a m p ó t é s a d d ig r á z z a , m ig k ifo rd u l b e é k e lé sé b ő l, m ajd vad k iá ltá s s a l lev e ti a m é ly b e , hova p á r s z á z m é te r t re p ü l a n élk ü l, hogy a fa la t é rn é

Antonio m é ltó sá g á n a lu lin a k ta r to tta , hogy b á rh o l is m e s te r s é g e s b iz to s íté k o t h a sz n áljo n . L e to rn á s z o tt m in d en b iz to s íté k nélk ü l. . .

Ez eg y k o r volt.

- M ikor 1 9 02-ben A ntonioval é s S io rp a e s P ie tro v a l v is s z a té rtü n k a T ofana di R o ces "V ia E ö tv ö s" nevíf ú tjá r ó l, e n a g y s z e rt! élm é n y t m eg a k a rta m h áláln i A ntonionak, Pocol h á z a i e lő tt b iz ta tta m : kívánjon v a la m it. A ntonio r á m u ta to tt az elé g ed e tte n tu rk á ló m a n g a lic á ra és s z e ré n y e n a z t k é rte tőlem "e m lé k ü l"

g a z d a sá g áb a Ö rö m m el h ely b en h ag y tam A d e ré k e m b e r pányvát v e te tt a m a n illa k ö teléb ő l és a k ifiz e te tt s z e rz e m é n y t közös e rő v e l le te re ltü k C hiave-ba, ahol A ntonio lak o tt.

t

Nagy volt a z ö rö m a k ic s i h ázb an . A k ö v é r jö v ev én y t két a p ró g y e re k u g rá lta k örül. Jókedvükben c s e re s z n y e s z e m ü k c s illo g o tt, m in t a s z ik r a . U jjongtak, tán c o ltak a k is e m b e re k , m in t a p r é r i g y e rm e k e i.

Apjuk bü szk én m u ta tta b e őket: e z a z A ngelo, e z m e g a G iuseppe . . K edves e s te v o lt a c h ia v e i k is g a zd a sá g b an . . .

1933. a u g u sz tu s . A v ilág lap o k k ö zlik , hogy D im ai A ngelo é s D im ai G iuseppe m eg o ld o tták a D olom itok u to lsó nagy p ro b lé m á já t. A G r o s s e Zinne é s z a k i fala függőleges é s s ím a , m in t a tü k ö r. Az ő s időkben le m e ts z e tt, le c s is z o lt vagy 700 m é te r e s sz ik la fa l. A leg v a k m erő b b v e ze tő k , a le g e ls z á n ta b b a m a tö rö k e d ­ d ig c s a k 11, mondd tizen eg y m é t e r t b ir ta k fö lfe lé k d sz n i. A két f ia ta l a m - pezzoi v e ze tő kb. 40 ó ra a la tt leg y ő zte e le h e te tle n fa la t is . Vagy 90 a c é l ­ kam póval é s vagy 50 v a sg y ú rtív e l fogtak a m un k áh o z. A v ih a ro s é js z a k á r a eg y sz e rű e n fö lfü g g es ztették m ag u k a t a fal fe le d tjá n b e v e r t k a m p ó k ra , m e r t h isz en a kő sem kézn ek , sem láb u jjak n a k tá m a s z t nem n y ú jto tt. Az e ls z á n t

(26)

leg é n y ek p u sz ta am b íc ió b ó l v á lla lk o z ta k e h a lá lo sa n kom oly v a k m e rő s é g re , hogy e legnagyobb é s leg n eh ezeb b p ro b lé m á t i s C o rtin a sz ü lö tte i oldják m eg . . .

— ím e , m en n y it te s z 30 e sz te n d ő ! M ekkora a külö n b ség a z egykor é s a m o ­ d e rn m a között. . .

H árom év tiz ed tö r té n e te — a z a cé lk a m p ó b an . . .

*

1923-ban lép tem á t e lő s z ö r a z új h a tá r t g im n á z is ta fiam m a l. M entünk ú jra kezdeni a z é le te t o tt, ah o l ab b ah ag y tu k 1914. a u g u s z tu s 1 .- é n . A kkor a T re C ro c i fö lö tt, a M onté C r is ta llo o rm á n é r t a m o z g ó s ítá s h íre .

Az e ls ő m e g lá tá s óta k ö rü lra jo n g o tt, m is z tik u s álo m k é p volt nekem a M onti M a rm a ro le h eg y lán ca. 1900-1903 é v ek k özött é v en te e llá to g a tta m a z e lh a ­ g y o tt, n a g y r é s z t m ég is m e r e tle n c s ú c s o k közé, m ely e k különösen m ély v ö l­

gyekből e m e lk ed n e k a v io lá s p árák b a.

M ikor tíz év után ú jra m eg lá ttam e d é lib á b s z e r ll tető k e t, e lle n á llh a ta tla n vágy h ú z o tt e hegylánc m ö g é. Beültünk a p o staau tó b a é s m e g á lltu n k C alaLzo-ban.

A k edves k is ho tel e lő tt lete le p ed tü n k fe k e te k á v é ra é s su tto g tu n k a hegyek s z é p s é g é r ő l, h a lk a n , a k á r a te m p lo m b an . H iszen ig az án csu p a fe n s é g e s dóm e m e lk e d e tt k ö rö s -k ö rü l.

Az ajtó b an k edves a r c ú , élén k ú r ia s s z o n y je le n t m eg. Úgy lá ts z ik , m eg k a p ták fü lét a z id eg en tu rá n i hangok; n y á ja s a n o d aszó l hozzánk:

— I Signori sono U n g h e resi? (Az u ra k m ag y aro k ?)

— A ltro che! Hogyne! T alán é r t a ssz o n y o m m a g y a ru l?

F e jé t r á z z a . Nem! De egy m a g y a r r a sz ö rn y e n h a ra g s z o m . S zelíden érd ek lő d ö m : — é s ki légyen a z a szeg én y e m b e r?

— D ott. M a rc e llo Jan k o v ics. . .

E lk é p ed te m . M it v é te tte m én e s z e r e te tr e m é ltó fia ta l hölgynek. "R a n g re jtv e "

m a r a d ta m , ahogy m a P esten m o ndják a z in co g n itó t.

— S m i é r t h a ra g s z ik e r r e — h ogyis m ondta k é rem a n e v ét?

T e m p e ra m e n tu m o s á n á tm u ta to tt a M a rm a ro le felé.

— L á s s a , o tt abban a g y ö n y ö rű h egyláncban van egy re m e k c s ú c s , ig azi c a m p a n i l e . A zt h ittü k , é r in te tle n . M ennyi k ü zd elem , m en n y i k e s e rű s é g , v e s z e d e lm e s h a rc folyt e c s ú c s é r t . F iv é re m . U m b erto F anton é s b a r á tja e p e- kedtek e leg p o m p ásab b s z ir tto r o n y e ls ő e lf o g la lá s á é r t. V ég re fe ltö rn e k a z e lé r h e te tle n o r o m r a , B erto é s G iovanni, a v e le n c e i, hogy k itű zzék a m i lobo­

gónkat. A c s ú c s kis kő h alm azáb an m e g s á rg u lt le v e le t ta lá ln a k , i r t a e z a k e­

g y e tle n D o tto re M a rc e llo , a m a g y a r. . . Egy é v tiz ed d e l e lő ttü n k e lv itte az e ls ő m e g m á s z á s z a m a tjá t. Hogyne gyűlölném e z t a z e m b e rt! C sak e g y s z e r ta lá lk o z n ám v e le , a r c á b a m ondanám ! Még ő a d o tt a c s ú c s n a k n e v e t is . . .

(27)

F ö lá lltam é s m eg h ajo lv a e n n y it m ondtam :

— S ignora, e z a bflhös é n vagyok. . .

Az élén k a s s z o n y e lp ir u lt — é s m ondanom sem k e ll, hogy egy p e rc m úlva m e le g k é z s z o r ítá s t k ap tam . Ig a z, kedves v e n d é g s z e re te tte l m a r a s z ta l t b e n ­ n ünket.

A többit m ondja el C h ig g iato G iovanni to lla.

A s z e r z ő le ír ja a m á s o d ik m e g m á s z á s t, m ely n e k útja te lje s e n m á s irá n y , m in t a m e ly e t én v á la s z to tta m .

" P ár fo g ás a s z ik lá n , talán 15 p e rc n y i k a p a szk o d á s v á la s z t el a c s ú c s tó l.

B erto (F anton U m berto) m eg y e ls ő n e k , m é ltá n m e g é rd e m e lte a c s ú c s le g e ls ő m e g é rin té s é n e k b a b é rjá t. K e v é s se l később a m a g a s b ó l, hol a s z ik lá k közt e l ­ tű n t, jé g e ső k é n t h u l l.a s z itk o z ó d á s , m ely tövéig m e g re m e g te ti a hegyet. Az o ro m nem volt többé — sz ű z tető . A hom lokán é p íte tt k is k ő e m b e r á r u lta e l, m e ly e t eddig a s z ik lá k r e jt e t t e k e l a távolból s z e m lé lő e lő tt.

A c s ú c s o n a k is k ő e m b e rn él ta lá lt p a p írlap b ó l a fe lk e lő n ap e ls ő su g a rá n á l m eg tu d tu k , hogy Jankovics 1902. a u g u s z tu s 1 2 .- é n é r t ide fel. H ó d ítá s á ró l nem a d o tt h í r t e g y e s ü le te k n e k , nem te tt kö zzé s e m m it a h azai vagy idegen a lp e s i fo ly ó ira to k b an . Nem is m e r jü k ú tirá n y á t. O lv a stam a z o la s z u l í r t c s ú c s ­ lev élb en Jan k o v ics sz ö v eg ét: "C a m p an ile dl San M a rco n a k n ev ezem e l e z t az o rm o t a V elencében nem r é g le d ő lt C a m p a n ile e m lé k é r e , m e r t e hegy s z é p ­ sé g e m é ltó v á te s z i e r r e a n é v r e . "

E ls z á llt c s a k h a m a r m in d e n b o ss z ú s á g u n k é s ig a z m eg in d u lts ág g a l köszöntem a z id eg en n ek h ó d o la tá t, m e lly e l a z én V e n eziám n ak a d ó zo tt.

Még m e g je g y z e m , hogy S ignora F anton m e g e m líte tte , hogy a z o la s z v e z é rk a r a z én kis lev e lem a la p já n a c s ú c s o k á tk e r e s z te lé s é n é l e z t a n e v e t m e g ta rto t­

ta, m e r t e z z e l a k a r ta ju ta lm a z n i a z én h ó d o lato m at.

Nagy b a rá ts á g b a n váltunk el é s én m eg h atv a gondoltam : m ily en k icsin y e z a v ilá g , m ik o r a v é g telen m ag a ss á g o k b a n a m e g c ím z e tle n lev él i s e lju t a z ig az i cím z e tte k h e z .

(28)
(29)

E L Ő A D Ó Ü L É S E K

1983-ban 13 e lő a d á s t ta r to tt sz a k o sztá ly u n k . Ebből 8 e lő ad áso n 11 s z a k o s z tá ly i tag,

5 elő a d áso n 3 külföldi vendég s z e re p e lt.

A s z a k lllé s e k h ely e a következőképpen o s z lo tt m eg:

B udapesten

Dorogon V eszp rém b en

5 a lk a lo m m a l a z E ö tvös L o rán d T udom ányegyetem T e r ­ m é s z e tf ö ld r a jz i T a n s z é k L őczy te rm é b e n (VIII. , Kun Béla t é r 2 .)

6 a lk a lo m m a l a T IT T e rm é s z e ttu d o m á n y i Stúdió k ö rte rm é b e n (X I., B ocskai u . 3 7 .)

1 a lk a lo m m a l a D o ro g i A lpin Clubban

1 a lk a lo m m a l a z O rs z á g o s O k ta tá ste c h n ik a i Központban (S ch ö n h erz u. 2 .)

A 13 e lő ad áso n - a z a l á í r t je le n lé ti ív ek s z e r i n t - m e g je le n t 1310 fő, am i 100 fő s á tla g o t je le n t.

(30)

H evesi A ttila dr.: ACascade-hegységi M t. H ood tűzhányó ( 3 4 2 8 m) szabálytalan megmászása

Lóczy te r e m , 1983. ja n u á r 7.

H a llg ató ság : 93 fő, ebből 55 tag

Az előadű a z MTA F ö ld ra jz tu d o m á n y i K u ta tó in té z eté n ek m u n k a tá rs a , fő leg fel- sz ín a la k ta n n a l foglalkozik. 1971-ben és 1981-ben j á r t a C a sc ad e -h eg y s ég b e n . E ls ő a lk a lo m m al m e g m á s z ta a 3186 m m a g a s L a s se n tfízhányőt é s ta n u lm á ­ n yozta k örnyékének sa la k k ú p ja it, vulkáni utó- é s k is é r ő - je le n s é g e it; m áso d ik a lk a lo m m al e lju to tt a z 1980-ban sz é tro b b a n t St. H elens tűzhányóhoz, é s m e g ­ m á s z ta a P ortland nyugati s z o m sz éd s ág á b an e m e lk ed ő Mt. H ood-ot.

* * *

A Mt. Hood (SUveg-hegy) É s z a k -A m e rik a m ás o d ik legnagyobb, kb. 1300-1400 km h o ss z ú , 180-200 km s z é le s tű zh ányóvonulatának tag ja . A vonulat 17 "n a g y ­ kúpja" a lig 30-50 e z e r é v es , a fels ő jé g k o rb an s z ü le tte k , s többségük m a sem kialudt, hanem szunnyadó-m űködő tűzokádó. Valam ennyiUk ts z f - i m a g a ss á g a m eg h alad ja a 2000, tizen n ég y é a 2500, k ile n cé a 3000, k ettő é a 4000 m- t .

S aját, környékükhöz v isz o n y íto tt m a g a ss á g u k 800-2500 m , á tm é rő jü k 3 -1 0 km.

T e k in té ly e s te rm e tü k k ö v etk eztéb en valam en n y i a f a h a tá r, többségük a h ó ­ h a tá r fö lö tt tető z ik , je le n tő s hányaduk p a lá s t- jé g á r a t v isel.

M ivel a "nagy tűzhányók” e g y m á stó l 20-50 km tá v o ls á g ra ü lnek, a C a s c a d e - h egység a r c u la ta — a fő csú cso k m é r e te i é s g le c c s e r e i e lle n é r e — e g észe n m á s , m in t a z Alpoké. A m ag a sh e g y sé g i jelle m v o n á s o k a nagy tű zhányókra k o rláto zó d n ak , s e jég - vagy h ó p a lá stú h e g y ó riá so k sz in te sz ig e tk é n t e m e l­

kednek a z e rd ő s kúpközök, s a le g tö b b sz ö r ala cso n y a n já r ó felhők s z in tje fölé.

A f a h a tá r fö lö tt a nagy tűzhányók lejtő i c sak n em te lje s e n c s u p a s z a k , m in d ­ ö s s z e néhány m en e d ék e se b b , s z é l- és e s ő á rn y é k o s lejtő s z a k a s z o n tele p ü lh e t m eg s z é ts z ó r t , p á r n a s z e r ű foltokban e g y -k é t lá g y s z á rú faj.

A nagy tűzhányók p a lá s tjé g á r a i lén y eg esen különböznek a z a lp e s i m a g a sh e g y ­ ség ek völgyi g le c c s e r e itő l. Szó s z e r in t a hegykúpok p a lá stjá n képződnek, ig a z i völgyük n in c s , a kem ényebb láv a- vagy sa la k b o rd á k m en tén h a s íto tta k , c s a k leb en y eik v é g ro jtja i c sa tla k o z n a k n éhol völgyekhez.

A 3428 m - e s Mt. Hood az e lm ú lt 10000 évben r e n d s z e r e s e n fö l-fö l é b red v e , s u g a ra s a n s z é tta r tó v ízh áló za tá n ak csak n em m inden je le n tő s völgyébe ju tta to tt

í

(31)
(32)

M t . H o o d

o o o 1. <sikertelen>

i s z e rz ő ú tvonala

+ + + 2. - c s ú c s r a ju t ó -

1 . e r d ö h a t á r 2 . p a t a k ''i- 3. nagyobb

j é g á r r e p e d é s , s z a k a d é k

Mt. Hood és környéke

(33)

e g y -eg y h a m u isz ap o s á rv íz b e n végződő z a g y á ra t (Sandy, Hood, W hite R iv er).

Legutóbb 186 5 -b en , b izo n y talan a d ato k s z e r in t 1907-ben m űködött. Bár k e v é s­

bé h ír e s , m in t m a g a s a b b , vág) tevékenyebb t á r s a i (R a in ie r, S h asta, L a s se n , St. H elen s), s z é p s é g é s é r d e k e s s é g tek in tetéb en m é ltó p árju k . A St. H elens f r is s e n sz a b o tt k a ld e rá já h o z h a so n ló a la k jáb ó l íté lv e egy nagy ro b b a n áso n m á r b izo n y á ra túl van.

700-800 m á tm é rő jű tű zh án y ó llstje DNY-on n y ito tt. Öble k r á te r s z e r ű h o rp áv al s re p e d é se k b ő l pöfékelő s z ik la -to ro n n y a l á tly u k a s z to tt c so n th ó g y ű jtő , ahonnan n égy, kb. 2 km h o s s z ú , 3 0 0-1000 m s z é le s , a lu l vékony n y elv ek k el völgyek s z e r in t sz é tá g a z ó jé g á r indul Ny, DNy é s D fe lé . A g le c c s e r e k n y a ra n ta v a s ­ tagon fölengedő fe ls ő h ó ré te g é n v iszo n y lag e g y s z e rű , k ev ésb é v e s z é ly e s a j á ­ r á s . 0 ,5 - 2 m s z é le s , 3 -1 5 m m é ly sz a k ad é k aik , láva vagy sa la k k ő -s a p k á s g le c c s e r a s z ta la ik , jég h íd jaik könnyen m eg k ö z elíth e tő k . (A C a sc ad e -h eg y s ég i nagy kúpok m e g m á s z á s a á lta lá b a n h a la d ő sa b b , s k ev ésb é m e g e rő lte tő a hó- m ezőkön, g le c c s e r e k e n ; a m e re d e k e b b ham u- é s sa lak lejtő k ö n csak n em m in ­ den lép é s 10-20 c m - e s — e s e tle g nagyobb — z ö rg ő -c s ö rö m p ö lő v is s z a c s ú - s z á s s a l j á r . L eg b izto n ság o sa b b a k a m e g d e rm e d é s után nagy tö m b ö k re hasa- d o z o tt lá v a fo ly á so k , e ze k azonban nagyon r i t k á k . )

A Süveg-hegy D - r e e r e s z k e d ő jé g á ra in a k h átán különös világba kapaszkodhaT tünk. K ald érá b a te le p ü lt csonth ó g y ű jtő jtik jó v al a h ő h a tá r fö lö tt v á ratla n u l m e g s z a k a d ; a fag y o s, fe h é r hőm ezők f o r r ó k é n es- é s szé n d io x id o s k igőzöl­

g é s e k fű tö tte , m e le g z ö ld e s - é s s á r g á s s z tlr k e " tis z tá s o k ” -k a i váltakoznak.

Aki á tá z o tt a jé g á ra k o n , i tt c ip ő t, r u h á t s z á ríth a t. A tis z tá s o k ag y ag o s fel­

szín én e k re p e d é s e ib ő l h alv án y , poko lszag ú (k én es) flistfátyol leb eg föl, m é ly e ­ d é se ib e n 2-3 cm h o s s z ú e g y ed e k et n e v elő k é n k ris tá ly -fé s z k e k sá rg á lla n a k . A földhöz k ö zelh ajö lv a tom pa m o rm o g á s s a l a lá f e s te tt s i s t e r g é s t, rotyogásc hallh atu n k , é s a rcu n k o n é re z h e tjü k a közeli m ag m a k a m ra nagyon k e lle m e s h ő s u g á rz á s á t.' A tis z tá s o k p e re m é n é le s e n , 3 - 4 m m a g a s fa lla l végződnek a c s o n th ő ré te g e k . E g y -eg y f o r r ó h a s a d é k n éhol szó s z e r in t " a lá fű t" a jég n ek és 10-15 m h o s s z ú , e m b e rm a g a s s á g ú b a rla n g o k a t o lv a s z t a cso n th ó -h o m lo k za tokba. M en n y ezetü k rő l h e ly e n k én t n a p fé n y -v ilá g íto tta c so d á la to s a n kéklő falú k ü rtő k ny íln ak a hó- é s jég m e ző k fe ls z ín é re .

A leg m ag asab b pontot p árk án n y á s z é le s e d ő p e rem h o rd o z z a , ahová a k a tla n ­ ból - m é ly , c s illo g ó jé g c sa p o k k al é k e s íte tt h o m lo k za tú szak ad ék o k k al s z a b ­ d a lt, m e re d e k cso n th ó le jtő n - föl leh e t ju tn i. A tetőn v e rő fé n y e s n y á ri na- pokoií i s d e r m e s z tő s z e le k já rn a k . A c s ú c s c sa k n em roiiidig k iem elk ed ik a ko rn y ék ét g y a k ran ö sszefü g g ő en b o rító fe lh ő ré te g b ő l, a m e ly fölött K-on sz in te lebegni lá ts z ik a R a in ie r é s a M t. A d am s, D -en a M t. Je ffe rs o n é s a H áro m - n ő v é r (T h re e S is te r s ) kúpja.

(34)

C sanádi Sándor: H arm inckét m agyar 7 0 0 0 m felett (15 éves Pamír ö sszefo g la ló )

L óczy te r e m , 1983. fe b ru á r 4.

H a llg ató ság : 99 fő, ebből 44 tag

Az elő ad ó M F T tag, a z A lp esi R ózsa h e g y m á sz ó s z a k o s z tá ly v e ze tő je . V e ze ­ te tt K aukázus é s P am ír e x p ed íció k a t, h a to d m a g áv a l v é g ig s íz te a z A lacsony T á tr a te lje s fő g e rin c é t. 1983-ban a z e ls ő m a g y a r S p itzb e rg a e x p ed íció h e ly e t­

te s v e z e tő je volt. Az Alpok k la s s z ik u s ú tjain kívtil, té li 5000 m - e s , n y á ri 6 -7 0 0 0 m - e s c s ú c s m á s z á s o k a t v ég zett.

* * *

Az e lő k e lő sz o m sz éd o k — a H im alá ja , a H indukus é s a T ien -S an — közül a m a g y a r h e g y m á sz á s s z á m á r a a P a m ír " e m e lk e d ik k i'', h isz e n a z e lm ú lt 15 évben r e n d s z e r e s e n c s a k ebbe a z á z s ia i m ag a sh e g y sé g b e ju to ttak el h e g y m á ­ sz ó c s o p o rtja in k .

Az e lő a d á s r a m eg h ív ó t kaptak m in d a zo k a m a g y a r h e g y m á sz ó k , aki k a P am ír (SZ U -ban levő) h á ro m h é te z r e s e : a K om m unizm us c s ú c s (7495 m ), a Lenin c s ú c s (7124 m ) vagy a K o rz se n y e v s z k a ja c s ú c s (7105 m ) közlll leg aláb b az egyiken fent já r ta k . A m a g y a r " H é te z re s e k K lubja” m á r e lé r te a 32 fő l é t ­ sz á m o t.

(35)
(36)

B e r z i Lé^fcló

C s ík o s J ó z s e f

D ó k é n y ^ P é te r

H iraer J ó z s e f

H offlnann G y örgy d r

J a n k o v io s L á s z ló

K onya L a jo s

y f c í - T T - r - . Nagy ^S án d o r d r

t lp

N ó d o r f i L a jo s

• • • • • ^ • P a l i k é n I s t v á n

. W v - P e r g e F e r e n c

S z a b a d k a P é t e r

S z a b ó L é s z ló

J

V ö rö s L é s z ló

^ x

O a a n á d i S á n d o r

D e c s i I s t v á n

H alm os P é t e r

H o l l e r Huba

Honl^í T iv

. 'VVxS^

T iv a d a r

K ád as S á n d o r d r

. J t f Z f r K 'J / [x 2 ~i— r .

L ó z á r I s t v é n

Németh K á r o ly

; ^ , ' i í é & £ - O z s v á th A t t i l a

P é r ó C sba

fe^ o W t

P o g á c s á s 4 } y ö rg y

fW

S z a b ó I s t v á n

S z á l k á i I s t v á n

V á r k o n y t 'L á s z l ó

i H x t jf o - * Z ö h is M ik ló s A megjelentek aláírása

(37)

A L A J V Ö L G Y

(38)

ENY PAMIR

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

(Magyar Közgazdasági Társaság Statisztikai Szakosztályának Területi Statisztikai Szekciója 1973. május 22—24-én Békéscsabán rendezett tudományos ülésének anyaga..

Andorka Rudolf kandidátus, statisztikai főtanácsos, a Központi Statisztikai Hivatal osztályvezetője az életmódkutatás módszerei közül az időmérleg-technikával

A LENGYEL KUZGAZDASÁGI TÁRSASÁG STATISZTIKAI SZAKOSZTÁLYÁNAK

NÉV SZERINTI ÖSSZESÍTÉS Adler-Rácz József Bobály István Blumenau Ilona Csanádi Sándor Dura Lajos Dezsényi Ágota Dezsényi János Dworák József Egyed István

Poqácsás György, Péró Csaba, Dr Kádas Sándor; Az Elb- rusz első magyar téli megmászása Lóczy terem 1979. Hallgatóság: 77

A III. rész elsősorban a hazai hegymászóklubokat összefogó és irányító Hegymászó Bizottság tevékenységét ismerteti, majd az év folyamán megjelent három

A szó­ noklás is azért fejlődött ki olyan nagyszerű magasságra, mert nem lehetett vezércikkeket írni, hanem azokat el kellett szónokolni s a vezércikk-szónok ki volt téve

Kolozsvár határá­ ban is voltak halastavak, de ezek úgy fel vannak iszapolva, hogy ma már nem használhatók, de éppen feliszapoltságuk arra enged következtetni, hogy nagyon