BESZAMOLO
A Magyar Földrajzi Társaság H E G Y M Á S Z Ó SZAKOSZTÁLYÁNAK
1986 .
t
évi m űködéséről
BUDAPEST
1987
a Magyar Földrajzi Társaság HEGYMÁSZÓ SZAKOSZTÁLYÁNAK 1986. évi működéséről
Összeállították:
Fotoszerkesztő:
Dezsényi János dr. szakosztályi elnök Domián Kálmán
Dura Lajos Fekete Antal
ISSN 0 2 0 9 - 8 1 8 0
Készült az A L F A P R IN T N yo m d aipari Kisszövetkezetben ro ta p rin t eljárással, 7 A /5 (v terjedelem ben
Példányszám: 5 0 0 . 8 6 9 /1 9 8 7 Msz.
Felelős vezető: Barabás G ábor
A kiadásért felel: Dezsényi Jánosdr.
T A R T A L O M
Ö S S Z E F O G L A L Ó ... 7
Z U S A M M E N F A S S U N G ... 8
I. R É S Z S Z A K O S Z T Á L Y I E S E M É N Y E K T ú lé lte ... I ... 11
E lő a d ó ü lé s e k ... 12
M Ó G A János: K e le t-A fr ik a v u lk á n ja in ... 12
O Z S V Á T H A ttila : Sível a S p itz b e rg á k o n ... 14
N A G Y Sándor d r.: A z A ra rá ttó l a D em ave n d ig ... 16
K U B A S S E K János d r.: T h a ifö ld a karsztkutató szem ével... 17
K IS Z E L Y G yö rg y: Mászások az U S A nem zeti p a rk ja ib a n ... 18
L E É L -Ö S S Y Szabolcs: Mászások a M t. K e n y á n ... 19
T O L D I G y ö rg y : A G yé m á n t fo lyosó jé g ú tja ... 19
D É N E S G yörgy d r.: A kínai k a rs z tv id é k ... 2 3 S IB A L S Z K Y Z o ltá n d r.: T ú rá k a Japán A lp o k b a n ... 2 4 Hazai u t a k o n ... 2 6 B aráti hegymászó k lu b o k ... 2 7 Ü dvözlő la p o k ... 2 7 S zem élyi d o lg o k ... ... 2 9 O T S H k itü n te té s e k ... 29
Ú j ta g ja in k ... ... 3 0 In m emóriám — Te nzin g N o r g a y ... 31
— Karlócai János d r . .. ... 3 7 — Siegmeth K á r o ly ... 3 7 H í r e k — M o n t Blanc é v fo r d u ló ... 38
— A K 2 á ld o z a ta i... ... 3 8 — A V Y S O K É T A T R Y fo ly ó ira t 2 5 é v es... 38
— „ íg y élni j ó " ... 39
— Csorba tó 18 79 ... 39
Hagyományápolás — 7 5 éve Irta a Turistaság és A lpinizm us (T és A ) ... 4 0 — 100 éve frták a Magyarországi Kárpátegyesület év k ö n y v é b e n ... 52
— 10 0 éve (rták a Földrajzi K ö z le m é n y e k b e n ... 5 6
I I . R É S Z T A G J A IN K M A G A S H E G Y I T Ú R Á I
Név szerinti összesítés... 6 2 A d e tla p ... 6 4 és k itö lté s e ... ... 6 5
K á r p á t o k
Magas T á t r a ... 6 6
Nyugati T á t r a ... 71
Alacsony T á t r a ... 7 2 Kis F á t r a ... 7 2 Káposztafalvi m észkőhegység... 7 3 Görgényi havasok... ... 7 3 G yergyói havasok... 7 3 Bucsecs... ... 7 4 Nagy K ir á ly k ő ... ... 7 4 Fogarasi ha vas o k... 7 4 B a l k á n f é l s z i g e t P ir i n ... 7 6 N y u g a t i A l p o k V erdon k a n y o n ... 7 6 M ontblanc c s o p o rt... 7 6 Wallisi A lp o k ... 77
Berni A l p o k ... 78
T itlis c s o p o rt... ... 7 8 Dam m a c s o p o rt. * ... 7 8 K e l e t i A l p o k ö tz ta li A l p o k ... 79
W etterstein hegység... 79
Z ille rtali A lp o k ... ... 79
Magas T a u e r n ... 8 0 Alacsony T a u e r n ... 81
D a c h s te in ... 81
K am nik i A lp o k ... 81
D o l o m i t o k ... ... 81
P a m f ... 8 2 E g y é b : Európa Elbái h o m o k k ö v e k ... 8 5 Cseh Óriáshegység... 8 6 Izer hegység . . . . -... 87
4
Türingiai erdő ... 8 7 S tr o m b o li... ... 8 8 Norvég A lp o k ... 8 8 S p itz b e rg á k ... 8 8
E g y é b : Ázsia
Ulu D a g ... 8 8 A r a r á t ... 8 8 T i b e t ... 8 9
E g y é b : A frik a
E tió p ia ... 8 9 M t. K e n y a ... ... 9 0 K ilim a n d zs á ró ... 91
E g y é b : A m erika
Barrff N em zeti Park ... 9 2 Sziklás hegység... 9 2 Colorado f o l y ó ... 9 2 A n d o k ... i ... 9 2 A rg e n tín a ... 9 4
E g y é b : Ausztrália
M t. C o ó k ... 9 5 Ausztrál A lp o k ... 9 5
Ö S S Z E F O G L A L Ó
A Magyar Földrajzi Társaság HEGYMÁSZÓ SZAK O SZT Á LY Á N A K 1986.évi BESZÁ
MOLÓJA két részből áll.
I. r é s z SZA K O SZT Á LY I ESEMÉNYEK
- Két évi szünet után ismét hozza a BESZÁMOLÓ az előadások tartalmi összefoglaló
ját. A z elhagyás oka anyagi természetű volt. Korlátozni kellett a terjedelmet, mert a megjelenést tám ogató klubok bevétele is megcsappant.
- A szokásos n yolc előadást 1986-ban is megtartottuk. Ezúttal nem volt külföldi előadó.
- A mászóeredmények elismerésére - Himalchuli, a Himalájában új magyar magassági csúcs, az első női 7000 m-es csúcs, valamint egyéb tevékenységekért - a Magyar Természetbarát Szövetség felettes hatósága az Országos Testnevelési és Sporthiva
tal kitüntetéseket adom ányozott.
- Az in memoriam-ban megérdemelten hosszú méltatás és életút ismertetés foglalkozik Tenzing Norgay-jal.
- A hagyományápolás keretében adja a BESZÁMOLÓ a nehezen hozzáférhető Turis
taság és Alpinizmus 75 évvel ezelőtt megjelent második évfolyamának néhány rész
letét, valamint a teljes tartalomjegyzéket, kicsinyített másolatban, hogy a mai fiata
lok is megtudhassák ki és miről írt 1912 és 13-ban.
II. r é s z TAGJAINK MAGASHEGYI TÚRÁI
Adatlapokat adott 57 tagunk. Ezek alapján az alábbi kép áll össze, az 1 9 8 6 .évi magas
hegyi túráinkról.
A Kárpát-koszorút keresték fel 34-en, ebből 22-en a Magas-Tátrát, az A lpokot és a Dolom itokat 19-en, az Elbái hom okköveket 4-en. Dél-Amerikában az Andokban szokat
lanul magas létszámú együttes járt, 12 fővel, míg Afrikában 5 tagunk túrázott a Kili
mandzsárón és Mt. Kenyán.
Nagy Sándor dr. ezúttal Ausztráliában járt és megmászta a Mt. Kosciusko-t (2229 m).
Tudomásunk szerint ő volt itt az első magyar.
Tagtársunk útjain már 5 földrészre ju tott el és 4 kontinenscsúcson állt. Ezek a Mont Blanc, Kilimandzsáró, Anoncagua és most a Mt. Kosciusko.
Z U S A M M E N F A S S U N G
Die Zusamnenfassung über die Tátigkeit dér Bergsteigersektion dér Ungarischen G eo- graphischen Gesellschaft im Jahre 1986 besteht aus zwei Teilen:
Teil I. SEKTIONSEREIGNISSE
- Nach zwei Jahren wird dér Inhalt dér Vortrage wieder veröffentlicht. Dér Grund dér Pause war rein finanziell. Wir mussten dér Umfang beschránken, weil die Einnahme von Klubs, die die Erscheinung subventionieren, abgenommen wurde.
- lm Laufe des Jahres wie üblich, wurden 8 Vortrage gehalten, diesmal keiner von auslándischem Vorgtragenden.
- Für die Anerkennung dér Bergsteigerereignisse - Himalchuli, ungarische Erstbes- teigung im Himalaja, die erste ungarische Frau auf einem Gipfel von 7000 m, und für andere Tatigkeiten - wurde von dem Ungarischen Naturfreundverband Aus- zeihnungen verliehen.
- Im Teil ” in memórián” bescháftigt sich eine verdiente lange Wiirdigung und die Bekanntmachung seines Lebens mit Tenzing Norgay.
- Im Rahmen dér Traditionspflege gibt die Zusammenfassung einige Einzelheiten dér zweiten, vor 75 Jahren erschienen, unzugánglichen Folge dér Zeitschrift "Touristik und Alpinismus” und ihre ganze Inhaltsangabe in verkleinerten Form , damit die junge Leute wissen, wer und w orüber schrieb im Jahre 1 9 1 2 -1 3 .
Teil II. DIE TOUREN UNSERER M ITGU ED ER IN DEN HONCHGEBIRGEN A u f dér Grundlage dér Datenlieferungen wurden 57 Mitglieders-gebirgserlebnisse ver- arbeitet.
Im dem Karpatenkranz machten insgesamt 34 Personen Touren, von dessen 22 in dér Hohen Tatra, in den Alpen und Dolom itén 19, im Elbsandsteingebirge 4.
Im Südamerika, im Anden war eine ungewöhnlich grosse Gruppé, 12 Bergsteiger, und in Afrika waren 5 unserer Mitglieder auf den Gipfeln von Kilimandscharo und Mt.
Kenya.
Dr. Nagy Sándor war diesmal in Australien und erreichte den Gipfel von Kosciusko.
Er war schon auf 5 Kontinenten, und stand auf 4 Kontinentgipfeln: Mont Blanc, Kili
mandscharo, Aconcaguaund jetzt Mt. Kosciusko.
(POGÁCSÁSNÉ, Dezsényi Ágota)
SZAKOSZTÁLYI ESEMÉNYEK
MESSNER A 14. N Y O L C E Z R E S U T Á N
TÚLÉLTE. . .
R einholdM essner 1986. október 16-án állt a Lhotse csúcsán (8501 m ). Ez a hegyi útja zá rók ő v olt. ő ugyanis az e ls ő em b er a világon, akinek sikerült mind a 14 n y olcezres csú csá n állni. Édesanyja, aki a Dolomitokban V ilm ö s - ben él egy kis településen , ahonnan szinte ki sem m ozdul, a hír hallatára r e pülőgépre ült és Katmanduba utazott - Nepál fővárosába - hogy m eg ölelje és köszön tse 42 éves fiát.
1970-ben kezdte el m ód szeresen gyűjteni a n yolcezres csúcsokat. A kkorcsak Kurt D iem b erg em ek volt kettő, igaz azok e ls ő m egm ászások voltak.
1975-ben az é lre került, m ert a Nanga Parbat (8125 m ), Manaslu (8163 m) és a Hidden Peak (8068 m) te lje s íté s e után már csak neki volt három n y olc
e z r e s e . Ekkor kezdődött az a versenyfutás, amit a nagyközönség is érdeklő
d é s s e l figyelt.
M ikor mind a 14 cs ú c s m egvolt, azt mondta M essner:
"N ekem szeren csém volt. Kívánom a többi m egszállottnak, Kukuczka -nak, O zaki-nak, hogy nekik is az legyen. A hegyek végtelenül nagyobbak mint az e m b er. Mi sohasem tudjuk őket legyőzn i. A tibetiek, m ikor egy csú csra,va g y m agas hágóra lépnek azt mondják "L hagyelo" am i annyit jelent "A z istenek g yőztek ". Nem vagyok büszke az olyan régóta kivánt ered m én yem re. A rra vagyok csak büszke, hogy túléltem 1"
Neves hegymászók közül 19 gratulált M essnernek levélben az e lé rt sik erh ez.
Mindnyájan kihangsúlyozták örülnek, hogy tú lé lt e .. .
ELŐADÓÜLÉSEK
1986-ban nyolc előadást tartottunk, 9 előadóval. Valamennyi M FT tag, és minden előadás a L ő c z y terem ben hangzott e l. (ELTE F öld ra jz i Intézet Bp. VEI. Kun Béla té r 2 . , a volt Ludovika Akadémia épületében.)
Az előadások föld részek szerin ti m egoszlása:
A hallgatóság összlétszá m a a jelen léti ívek szerin t 496 f ő volt, am i 62 fős átlagot jelent.
MÓGA JÁNOS (30): KELET-AFRIKA VULKÁNJAIN, 1985 L ó czy terem , 1986. január 3.
Hallgatóság; 39 fő, ebből 27 tag
M FT tag, fö ld ra jz és b iológia i szakos tanár, az ELTE Tanárképző Főiskola tan ársegéde. Tanulmányútjai közül kiem elkedőek a 307 napos indiai út, melynek során Kubassek Jánossal eljutottak Nepálba, M alaysiaba, Ceylon szigetére és Szingapúrba is (1981), továbbá M ongólia (1983), majd a kínai uta
zá s , am ikor so r került a Himalája k eres ztezés ére Lhaszától Katmanduig és v is s z a . (1985).
Kevés olyan szakmáját s z e re tő geográfu s, vagy geológus van, aki ne s z e retne életében legalább e g y s z e r eljutni egzőtikus tájakra, olyan helyekre, ahol bepillanthat a te rm észet nagy alkotóm űhelyébe. Ilyen hely K elet-A frika is , töb b ez er kilom éter h osszan húzódó á rokren dszerével és szám os kihunyt 111. működő tűzhányójával, m elyek egy óceán s z ü letéséről árulkodnak.
K ivételesen szeren cséseknek tarthattuk magunkat Borsos Balázs geológu s-n ép - ra jz szakos barátom m al, m ikor 1984 novem berében felszállhattunk az A fr i-
Európa Á zsia Afrika
1 4 2 1 Am erika
* • *
B U JU KU T Ó K E L E T - A F R I K Á B A N Foto: Móga
kába tartó gép re, hogy hat hónapot töltsünk K elet-A frika vulkáni vidékein. A tanulmányutat magunk szerveztük és saját zsebünkből fizettük. Így m eglehe
tősen szerén y körülm ények közt éltünk, ennek ellen ére hat orszá got (Tanzá
niát, Kenyát, Ugandát, Rwandát, Burundit és Z airét) kerestünk fe l, és igen é rté k e s te r m é s z e t-fö ld r a jz i, n épra jzi m egfigyelésekre nyílt alkalmunk.
Középponti feladatunknak tekintettük az Afrikát á tszelő árokren dszer geológiai viszonyainak és vulkánjainak a tanulmányozását. A Rift V a lley 13 vulkánját másztuk meg, é s tanulmányoztuk több-kevesebb ré s z le te s sé g g e l. Az 5895 m - e s Kilim andzsárót és a M eru-vulkánt dr. Székely András tanszékvezetővel és d r . K iss Évával közösen másztuk m eg, és ugyancsak együtt kerestük fel a N goron goro-k rá ter vidékét. Igen tanulságos utat tettünk a Z a ir e , Uganda és Rwanda határvidékén em elkedő Virunga-vulkánokhoz (Nyiragongo, Nyamulagi- ra , Muhavura s tb .), ahol a legélénkebb vulkáni tevékenységgel találkoztunk.
A k e le t-a frik a i-á rok ren d s z er mentén szinte minden valam irevaló tűzhányóhoz eljutottunk, köztük a hatalmas M t. Kenyához is , melynek Lenana nevű h ar
madik legm agasabb csú csá t értük e l.
Az út legjelentősebb állom ásának a Teleki-vulkánt tekintjük, ahova honfitár
saink közül elsőként juthattunk e l, majdnem szá z évvel T elek i Samu g róf felfed ező útja után. A Teleki Samu által vezetett felfed ező expedíció 1888.
m á rciu s 6-án érte e l a R u dolf- (Turkana-) tő déli partját, ahol nehezen já r ható lávam ezőket és egy működő vulkánt talált. M egfigyeléseiket naplójukban rögzítették, ré s zle te s tanulm ányozásra azonban nem maradt elég idejük. A rákövetkező ötven évben többen is m egkísérelték e lír n i a vulkánt, de senki
nek sem sikerült. Egy Cavendish nevű kutató 1893-ban m ég a vulkán lé te zé sét is kétségbe vonta, m ert a környéken járva nem találta m eg.
L egközelebb 1934-ben, majd 1953-ban keresték fe l a Teleki-vulkánt. Ez u- tőbbi alkalomm al a neves francia vulkanológus, T a z ie ff csupán egy-két órát töltött a rendkívül fo r r ó és szá ra z sivatagban, nehezen leküzdhető lávamezők közepén em elkedő vulkánon. T a z ie ff szerin t a Teleki-vulkán nem hajtotta vég re azt a k itörést, m elyet T elek i Samuék m egfigyeltek.
A fenti szakvélem ény után egymásnak ellen tm ondó leirá sok láttak napvilágot e vulkánról, hol Telekinek, hol Tazieffnek adva igazat. M agyar geográfusnak azonban nem volt alkalma e k érd éssel foglalkozni, csak mások vélem ényére voltunk utalva. Lassan egy évszázad telt e l, de a Teleki-vulkán rejtélye m á ig sem oldódott m eg. M ost a felfed ező út szá zéves évfordulója küszöbén úgy gondoltuk, hogy nekünk magyaroknak kell tisztáznunk ezt a kérd ést, és ne
künk k ell m egerősíten i Telekiék hitelét. A vulkánon és a körn yező lá va m ező
kön végzett m egfigyelések alapján megcáfolhattuk T a z ieff érveit. V élem é
nyünk szerin t sem m i sem bizonyítja, hogy az 1888-ban T elek i Samu által m egfigyelt kitörés nem ment volna végbe.
OZSVÁTH ATTILA (30): SÍVEL A SPITZBERGÁKON, 1985
L ó c z y terem , 1986. február 7.
Hallgatóság: 49 fő, ebből 38 tag
M FT tag, nyom dász, ip a ri alpinista. A hegym ászó válogatott tagja és v e z e t ő je . A Kaukázusban többek között az Elbrusz nyugati cs ú c sá ra , a Pamírban a K orzsen yevszkájára (7105 m ) két különböző úton és a Kommunizmus c s ú c s ra (7495 m ) jutott fe l. Előadásának évében a d él-a m erik a i F eh ér K ordillerá k - ban a Huandoy északi csúcsán (6395 m) állt.
* * *
Különleges r é s z e a világnak ez a sarkkörön túl elhelyezkedő szigetcsop ort, éghajlatával - a té li több hónapos sötétség után a nyár é jfé li napozási leh e
tőség év el - és élővilágával együtt.
Dékány P éterrel és T arjányi Istvánnal 1985. m árcius 27-én érkezett Longyear- byenbe a szigetcsop ort fővárosába, repülőn. Ott akkor -23 fokot mutatott a h őm érő. E redetileg a C sehszlovák Hegyimentő Szolgálattal közösen béreltek volna helikoptert, és fe ls z e r e lé s s e l együtt repültek volna Verlegenhukenbe a fősziget legészakibb pontjára. M ivel a szom szédoknak ezt az utat le kellett mondaniuk, a három magyar is elesett a kényelm es repülőúttól.
I
A sziget átsízését e lő s z ö r 1936-ban egy három íő s lengyel együttes hajtotta végre S. Sedlecki v e z e tésév el. Ők térkép nélkül (m ert m ég nem volt) tették m eg az 56 napos utat. Útvonalukat 1980-ban ism ételte m eg két norvég, 22 nap alatt, jő térképpel.
M egérkezésije és kapcsolatfelvétel után 30.-án indultak m otoros szánon a 38 k m -re lé v ő e ls ő m enedékházig. A m ég szokatlan hidegben gyorsan haladtak a befagyott fjord jégén és a Ragnar g le cc se r e n . Ezután teljesen magukra m a
radtak. F elszerelésü k szinte legfontosabb darabja a műanyag szánkó(PULKA) 30 km után e rősen m egrongálódott. így a fe ls z e r e lé s t háton kellett vinni, és az útvonalat kén yszerűségből m egváltoztatni. A legészakibb pontot 11 nap alatt érték e l. Közben megtörtént az e ls ő találkozásuk a h elybeli jegesm edvék egyikével.
A rendkívül enyhe tél miatt nem csak a hő volt kev&iebb, de a jegesm edve i s . V issza térve Longyearbyenbe 480 km volt m ár mögöttük. Hozzászoktak a végtelen hőm ezőkhöz, a hideghez, de képtelenek voltak jő lá tá si viszonyok m ellett is , a távolságokat helyesen b ecsü ln i. Volt, am ikor fél napra is r ú gott a tévedés m értéke. Longyearbyenben néhány pihenőnapután, a sziget d é l i r é s z e következett. Itt több havat találtak, és e g y ez ő véleményük szerin t a tú ra tá jila g szebb is v olt. Egy nem várt k ellem es esem én y is történt.
Wassdalenben - ahol szov jet m élyfúrások készültek - szeretettel fogadták őket, és meghívták szauna fürdőjükbe. A külső és b e ls ő hőm érséklet között itt 100 fok C volt a különbség.
Á p rilis 30-án érték el a sziget d éli csú csá t. A visszaú t u tolsó napját c s o dálatos időben és rem ek hőviszonyok között tették m eg. Ö sszességében 1050 k m -t tettek m eg, 15 alkalom m al sátraztak, különben menedékházakban é js z a káztak.
NAGY SÁNDOR dr. (37): AZ ARARATTÖL A DEMAVENDIG, 1985
L ő c z y terem , 1986. m árcius 7.
Hallgatóság: 53 fő , ebből 39 tag, M FT tag, m érnök, kandidátus, a K ertészeti Egyetem adjunktusa. E red m é
nyes hegyi utak s z e rv e z ő je , és változó hallgatóinak állandó le lk esítője. V it
te őket Mexikó vulkánjaira, és Irán hegyeibe, mindenkor kultúremlékeket is felk e re s v e . Járt a K ilim andzsárón, Aconcaguan, a Pamírban. 7000-es cs ú c sa i a K orzsenyevszkaja, Lenin és Kommunizmus csú csok .
* * *
Irán legm agasabb csú csa a Teherántól E K -i irányban mintegy 80 k m -r e , az Elburz hegységben fekvő Demavend. Egy évvel korábban a török orszá g i A ra - rá tról látták azok a m agyarok, akik azután el is jutottak oda. A cs ú c s m a
gassága atlaszonként változik 5600 és 5727 m között. A vulkáni kúpról kevés le írá s található.
Az a csapat, akik e ls ő magyarokként a csú cson álltak, 1985. augusztus 14- én indultak Budapestről. A kklim atizácíó cé ljá b ó l e lő s z ö r a Kaukázust k e r e s ték fe l. Innen jutottak Teheránba. M egérkezésük napját követően, tehát au
gusztus 29-én p erzsa hegyivezető kíséretében indulhattak tovább. Az éjje lt 2800 m -en m ár sátorban töltötték. Másnap tovább jutottak 4000 m -ig , ahol egy bivakház á ll. A csúcsn ap augusztus 31- e v olt. Három óra k or keltek. A technikailag nem nehéz úton a ritka levegő és a vulkáni kénes k igőzölgések jelentettek gondot. Végül is a csapat de. 10 óra körül s ik errel elérte a cs ú c s o t. A résztvevők B orossay G yörgy, F ó r is F eren c, Herpai Sándor, Nagy Sándor d r. - a vállalkozás s z e rv e z ő je és irányítója - Palkovics L á szló, Szi
lá gyi Sándor d r. és Váradi L á szló voltak. Előkerült a m agyar z á s z ló is . A hegyre indulástól szám ított negyedik napon ism ét Teheránban voltak. A k u ltú r-program következett. A sok látnivaló kiválasztásánál a két hetes v í
zum szabott határt. így azután Teherán - Isfahán - N aks-e Rusztam - Per- ze p o lis z - Shiraz - Teherán útvonalat tudták beutazni. A jó a u tób u sz-össze
köttetés miatt símán megtették a 2000 k m -es utat, és sokat láttak. T ö r ö k orszá gon át indultak haza.
I
AB R Á Z IÓS—K A R SZ T O S S Z I K L A T O R O N Y D É L - T H A I F Ö L DÖ N
CHIANGRAI
CHIANGMAI
UDON
THAILAND NAKHON RATCHASIMA BANGKOK
HUAH1N
— GULF — - OF - THAILAND
Ű KO SAMUI .PHANGNGA
MALAYSIA ÉSZ A K T H A I F Ö L D
C H IA N G M A I K Ö R N Y É K E ;
?:v; l a o s
N Y U G A T —T H A I F Ö L D,
K H A N C H A N A B U R I K Ö R N Y É K E
DE L—T H A I FÖLD, K H A O S A M ROI Y O T N E M Z E T I PARK
D E L —T H A IF Ö L D ,
P H A N G N G A N E M Z E T I PARK
REPUÖLIC KHMER
PHŰKET
SONGK LA
‘ -nI-'ADDYAI
KUBASSEK JÁNOS dr. (29): THAIFÖLD A KARSZTKUTATÓ SZEMÉVEL, 1985 L óczy terem : 1986. á p rilis 11.
Hallgatóság: 42 fő , ebből 30 tag
Az előadó történ elem -föld ra jz szakos középiskolai tanár, a M agyar F öld ra j
z i Gyűjtemény igazgatója, az M TA lev e le z ő aspiránsa. F ő kutatási területe a geográfia tudománytörténete, a m agyar utazók és fö ld ra jzi felfedezők tev é
kenysége, valamint a te rm é s ze ti föld ra jz, s ezen bellii a ka rsztm orfológia . Az elm últ években Európa, D é l- és D élkelet-A zsia, É sza k - és K özép -A m eri- ka, valamint Óceánia szám os m észkővidékén végzett tereptanulmányokat.
• * *
THAIFÖLD az elm últ évtizedekben a világ idegenforgalm ának egyik fő cent
rum ává vált. Az ő s i buddhista kultúrát ő rző, hagyományos m fem lékek, pa
godák, tem plom ok, k olostorok és paloták m ellett jelentékeny von zerőt b izto
sítanak az o rs zá g te rm é s ze ti értékei. A változatos trópusi állat- és növény
fajokban gazdag n em zeti parkok közül term észeti szépségekben különösen b ő velkednek a karsztvidékek. A tekintélyes, 1700 km észa k -d éli kiterjedésű Thaiföld területének mintegy 6 ,5 százalékát, kb. 35.000 km2-t tesznek ^ a zöm ében ord ovlciu m i és perm i m észkövön keletkezett karsztvidékek.
A fö ld ra jzi helyzet, a geológia i adottságok és az éghajlati körülmények, e l sősorban az e lté rő csapadékviszonyok következtében a karsztok változatos m orfológ ia i típusait különböztethetjük m eg. Az északi o rszá g rész ek - Koppén
I
s zerin t CW éghajlati területek - részesü lnek a legkevesebb, évi 1100-1200 mm csapadékban. A d éli - Köppen szerin t az állandóan nedves őserd ő é g hajlati területeket - a fokozottan érvén yesü lő monszunhatás következtében az északinál k ét-h árom szorosa n több esőm en nyiség (4-5000 mm ) öntözi évente.
M ivel a karsztok fejlőd éséb en a csapadékm ennyiségnek van döntő s z erep e, ez a tény szem betűnő módon érvényesül Thaiföld észa k i és d éli karsztjainak e l té r ő arculatában, növénytakarójában és form akincsében.
A legnehezebb felk eresn i a th a i-b u rm a i-la os zi hárm ashatár közelében az óp iu m term esztéséről hírhedt un. A ranyhárom szög területén található k a rs z- tokat. A félnom ád, é g e té se s -irtá s o s földm űvelést folytató hegyi törzsek , a
lahuk, lishuk, akhák a m ai napig m egőrizték hagyományos életform ájukat.
Falvaikba bam buszcsöveken vezetik be a településektől s ok szor több k ilom é
te r e s távolságban fakadó karsztforrásak vizét. E szak-Thaiföldön a le g je lle m zőb b form ák a szá ra z bambuszdzsungelekkel borított, vízfolyásokban szegény fennsíkok, a m eredek, 7 0 -8 0 °-o s lejtőszögíí karszttornyok és a törtlejtőjff, alacsonyabb 3 5 -4 5 °-o s lejtőszögíí kúpkarsztok. A három form atípus a k a rs zt
fejlőd és e g y -e g y stádiumát reprezen tálja.
Nyugat-Thaiföldön a Kanchanaburi közelében lev ő szilu r, devon és karbon korú m észkővonulatok elsősorb a n kiterjedt és ja va részt feltáratlan barlang- ren dszereik miatt érdem elnek figyelm et. D él-Thaiföldön két nem zeti park, a Khao Sam R oi Yot és a Phangnga Bay a tájképileg is lenyűgözően szép fe ls z í
n i formák gazdagságával csábítja a szakem bereket és a turistákat T h a iföldre.
A közelm últ kutatásai során szám os thaiföldi barlangban ősi szik la ra jzok és falfestm ények váltak ism ertté, bizonyságául Thaiföld neolitikum i kultúrája fejlettségének.
KISZELY GYÖRGY (32): MÁSZÁSOK AZ USA NEMZETI PARKJAIBAN, 1984 L óczy terem : 1986. május 9 Hallgatóság: 66 fő, ebből 45 tag M FT tag, m ű szerész. Eddigi kiemelkedőbb eredm ényei: Kaukázus Usba E -i, E lbrusz Ny*i cs ú c s (1981). Magas Tátra W eber cs ú c s d ecem berben szuperdirekt (1982). Spitzbergák (1983). Pamír Kommunizmus csú cs (1986).
* * *
Egy am erikai m á szóism erős m eghivására jutott tengerentúlra. Az USA és Kanada északi részén 1 2 .0 0 0 k m -e s utat tettek m eg, a m exikói határon lévő San D ie g o -b ó l a kanadai J asper-ig.
Útközben több vá rost is m egnéztek. A jelentősebbek: Las V egas, Salt Laké City, Calgary, Vancouver, Seattle, Portland és San F ra n cis co . A Nem zeti Parkok közül a Tetőn, Y ellow stone, G la cier, Banff, Jaspsr, Yoho, Redwoods, Y osem ite és Kingg Canyon voltak rendkívül szépek.
Am erikai és cseh társakkal m ászott. A sort a Tetőn N. P.-b á n kezdte. Né
hány napos trekking és néhány könnyű egyedül m ászás után a Grand Tetőn Petzoldt Ridge útját sikerült teljesíten i. A következő m ászás m ár Kanadában, a Mt. Athabasca norm ál útja volt. Ez egy havas, jeg es m á szá s, a csú cson páratlan kilátással a colu m biai jég m ezők re. - A Bugaboo parkban egy kiadós n yári zivatar v issza ford u lá sra kényszerítette a Bugaboo Spre m egm ászásából.
Ez azonban jő bem elegítés v o lt , a fő cé l a Y osem ite park m ászásaihoz. Ez utóbbiban m ásfél hetet töltött. A pihenő napokon a völgy oldalán lévő, egy -két kötélhosszas utakat próbálgatják a m ászók, felkészülésül a nehezebbek
r e . Itt három s zép utat sikerült m egm ászni. Ezek a Middle Catedral keleti p illé re , az El Capitan keleti p illé re , és harmadikként a Yosem ite v íz esés falán lév ő fantasztikus torony a L ost A rrow Spire kém Snye. Mindhárom nagy élm ény volt és további m ászásokra ösztön ző.
V is s z a fe lé egy k im eritő gyalogtúra keretében 22 m érföldet tettek m eg, és feljutottak a Mt. Whitney 4415 m -e s csú csá ra is.
LEÉL-ÖSSY SZABOLCS (26): 1) MÁSZÁSOK A Mt.KENYÁN, 1986 TOLDI GYÖRGY (30). 2) A GYÉMÁNT FOLYOSO JÉGŰTJA. 1986
L ő c z y terem , 1986. október 3.
Hallgatóság: 84 fő , ebből 49 tag L -t í. Sz. M FT tag, oki. geológu s, ELTE TTK Földtani Tanszékének ösztön díjas gyakornoka. Barlangász és h egym ászó. R észt vett a Józsefhegyi- b a r
lang felfedezésében (1984. áp rilis 2 . ) . A Pamírban többek között a K o rz s e - nyevszkaja (7105 m ), Afrikában a Mt. Kenya és K ilim andzsáró csúcsain já rt.
* * *
T .G y . M FT tag, oki. agrárm érnök, GMK-ban dolgozik. Hat év különbség
gel járt az Elbrusz két csú csá n . A Magas Tátrában teljes hosszában m e g sí
elte a K arcsm ar folyosót (1983). Következő évben az E lső Magyar Síalpinis
ta versenyen W etzl Péterrel az e ls ő helyen végzett. Feljutott a Himalchuli nyugati cs ú csá ra (7540 m ).
A 15 fős csapat 1986. január 4-én indult a Sw issair járattal N airobiba. Nóg
rá di Mihály vezetésével a következők utaztak: Balaton Zoltán, Bangó Zoltán, Bohn István, G ráféi Károly, Hoffmann G yörgy, Kádas Sándor, Krafft Walter, L a cza G yörgy, L e é l- ő s s y Szabolcs, Pajor István, Szörényi Júlia, T old i G yörgy, Tóth Csaba és Tüdős T ib o r. Január 7-én érkeztek a hegy lábánál lé v ő m eteorológia i állom áshoz (3000 m ). Az akklim atizációs tűrák során feljutottak a Point Lenanara (4985 m ) és fe ls z e re lé s t szállítottak a mászóutak kezdetéhez. Az időjárás kedvező v olt. Itt az e ls ő évnegyedben van az egyik száraz évszak.
Az e ls ő kötélhárm as január 11-én indult. Balaton, L e é l-Ő s s y és Pajor m á s
nap a IV -es nehézségű norm ál úton elérték a Kenya legm agasabb pontját, a Batian csú csot (5199 m ). A következő napok valam elyikén a csapat minden tagja feljutott a hegy két főcsúcsának eg y ik ére. A Nelion cs ú c s 11 m - r e l a la csonyabb.
A legkülönbözőbb túrákat tették, végül Nógrádi é s L e é l-Ő s s y egy h egyk örü li körtúrával zárták az élm énygyiljtést a Kenya körzetben.
2.)
Mindig azt hittem, hogy az egyen lítő Földünk legm elegebb sávja, és m ost kellem esen m eglepett, hogy eg ész kenyai tartózkodásunk alatt nem szen ved
tünk különösebben a m elegtől. A hegyekben pedig kifejezetten kellem es volt a h őm érséklet.
Itthoni tájékozódásaink során, am ikor kenyai utunkat tervezgettük Tóth C sa bával, a Gyémánt fo ly o s ó (Diamond C ou loir) (an gol-francia s z ó ö sszetétel.
S z e r k .) m egm ászását tCfetük ki elsődleg es célu l. A rra az e s e tre , ha m ég m arad időnk ezen felül, a Jégablak (Ice Window) nevű utat választottuk.
Iáin Alán kiváló hegym ászó kalauzából vettük a következőket. A foly osó a Diamond g le c c s e r t és a Darwin g le cc s e r t függőlegesen köti ö s s z e . F ls ő m eg
m ászása 1973-ban történt, két nap alatt. Ekkor a fal egyik kulcshelyét, a Head Wallt b a lról, a sziklákon kerülték m eg. A Head Wall direkt m egm ászá-
1.)
sá ra e lő s z ö r 1975-ben került s o r . (Nem kisebb szem élyiségek hajtották v é g re , mint Y . Chouinard és M . Covington akkor, am ikor m á r m egvalósult a jég szerszá m ok "fo rra d a lm a ". A kalauz szerin t az út V I-o s nehézségű', és 6-8 őrát ig é n y e l.)
A beszálláshoz a legközelebbi táborhely az úgynevezett A m erikai tá b or. Eb
ben összefutottunk lain Alánnál, aki 1983-ban a Himalájában ugyanazt a he
gyet ostrom olta, amit m i 1985-ben, a H imalchulit. Ő határozottan állította, hogy a Gyémánt fo ly o s ó m egm ászására nem a januári, hanem június és ok tó b e r közötti időszak a legalkalm asabb. - Hát bizony ettől nem nőtt m eg az önbizalmunk, pedig nem ártott volna. Akklim atizációs sétáink s o rá l majdnem körbejártuk a jég foly osót, de egyetlen pontról nézve sem lett kevésbé m e r e dek a két ku lcshely. - Ezért azután úgy döntöttünk, hogy m ászás előtti é j
szakán, a Darwin g le c c s e r tövében bivakolunk. Magunkkal visszük az alvó
holminkat, és a m ászás után a Nelion csú cson (5188 m ) lev ő bivakházban, a T op Hut-ban alszunk. Ezt követően pedig a norm ál úton ereszkedünk le az A u sztria-házhoz, onnan pedig lesétálunk az Am erikai táborba.
Ez biztonsági program volt. Előnye, hogy bárm ely nem várt helyzetben, id ő - veszteségen kívül, más k á r nem érhet bennünket. Hátránya, hogy a súlyos hátizsák nagy erőn létet kiván és nagyon le la ssítja a m ozgást. M égis ennél maradtunk.
1986. január 1 0 -én felmentünk a A usztria-házhoz aludni, majd másnap r e g g e l a 4970 m magas Point Lenana kilátóra sétáltunk fe l, hogy akklim atizá- lódjunk. - Az A m erikai tá b or 4300 m -e s szintjét már egészen megszoktuk, am ikor január 1 2 -én délután felballagtunk a Darwin g le cc s e r h e z aludni. Az éjszaka felhők és alvás nélkül telt e l. Hanyatt fekve néztem , hogyan vonul az Orion keresztül az égen és megkönnyebbültem, am ikor m ár fel lehetett kelni.
Néhány p e r c c e l 7 előtt szálltunk be a folyosób a. Az e ls ő h osszt én másztam e lő r e . Az útnak ez az e ls ő ku lcshelye. Sem m i bem elegítő lanka. In m édiás re s i Ráadásul ebben a m agasságban m ég "e lé g m eleg" a jég . S ziva csos, e - miatt a lépésekben nem nagyon m ertem bízni, bikából, karból nyomtam, m i
közben szegény Csaba kapkodta a fejét, ugyanis az ö s s z e s lepattanó jé g r á hullott. A következő három kötélhosszban volt idő bem elegedni. Ezek k e v é s b é voltak m eredekek. Csak néhol volt e g y -e g y pá rtn éteres függőlegest k öze
lítő felszök és.
Az ötödik hosszban ism ét rajtam volt a s o r , és ekkorlO m után kim ásztam egy kényelm es sziklára, ahol magamhoz vettem szerén y tízóra im a t. Csaba p ír m éterrel odébb ugyanezt tette. Ezen a helyen m ár biztonságban voltunk.
A m ászás nagy objektív ves zé ly e ss é g e u i. abból ered , hogy 10 óra után fe l- m elegszik a D ia m on d -g leccser és a körn yező sziklák, így innen ren d szeres k ő - és jéghullás veszély ezteti a jég foly osó Head Wall alatti szakaszait. A Head W all-on é s annak tövében m ár nyugodtan tartózkodhattunk, m ert a nagy m eredek ség megvédi a m ászót.
A tízó ra i után - újult e rő v e l - Csaba, szem nek is szép, ügyes m á szá ssa l v égig a jégen kim ászta a Head Wall direktet. Ezután m á r technikai n eh ézség nem volt, annál inkább erőn léti. Az 5000 m fölötti m agasságban m á r nagyon nehezen vettük a levegőt. Ez a legkeserveseb b szakasz volt a Ködök kapujá
ig . Hét és negyed óra m ászás után megkönnyebbülve rogytunk le a k ö
v ek re. Sikerült II
Ide tartozik m é g , hogy utánunk a Balaton Z o ltá n -N óg rá d i Mihály páros is m egm ászta ezt az utat, a miénkkel nagyrészt azonos útvonalon. - Krafft Walteréknak azonban kevesebb szeren cséjü k volt. A m ikorra a m ászást t e r vezték, mintegy 20 c m -e s hó esett és a folyosó la vin a veszélyessé vált. - T e hát s z eren cse is kell a m á szá sh oz. Ez nekünk m ost volt, és tartott az Ice Window-ban is .
DÉNES GYÖRGY dr.(63): A KÍNAI KARSZTVIDÉK, 1985
L óczy terem , 1986. n ovem ber 14.
Hallgatóság; 94 fő, ebből 53 tag Az előadó geográfu s, történ ész és jog ász. Geográfusként a geom orfológia , főként a karsztm orfogen etiki foglalkoztatja. Történészként a m agyar k özép
kor érdekli. Az M F T jogtanácsosa, a Magyar K a rszt- és Barlangkutató T á r sulat társelnöke.
• * *
Nyolc fő indult 1985. augusztus 5 -é n U lan-Batorbarepülőn. E zzel kezdődött a MTSZ Barlang Bizottságának két hónapos exp ed íciója . A vállalkozás fő célja a délkáiai trópu si karsztvidék tanulm ányozása volt. A főbb állom ások: Peking, Nanking, Vuhsz, Szucsou, Sanghaj voltak. Innen a Tajvani szoroson k e re s z tül Kantonba hajóztak. Ide m á r csak néhány száz kilom éterre volt egyik úti
céljuk, a D él-K ína trópu si karsztvidékének központjában fekvő Kujlin v á ro s . Ennek házai a karsztos sziklatornyok közé épültek. Bejárták e különös t o r nyok szám os barlangját. Többükben sok évszázados kultikus domborműnek és feliratok borítják a falakat. - A következő napokon a L i folyón hajóztak, majd kerékpáron járták be a környéket, nem tudva betelni a trópusi karszt csodáinak változatos szép ség év el. Felkeresték az idegenforgalom szám ára kiépített, így nekik szokatlan, szín es fényekkel m egvilágított Nádfurulya b a r
langot. ,
Tovább repültek Kunmingba, melynek környékén az ezera rcú , délkínai t r ó pusi karszt ujabb különlegességei, a Kőerdők világviszonylatban egyedülálló, korróziócsip k ézte sziklatornyainak e z r e i, valóban sCírű erdőként veszik körül az a rra járót.
Lhásza, majd a Himalája k eresztezése következett alkalm i teherautóval. Kat- mandú volt a legtávolabbi pontja az útnak. V issza felé Lhásza után Hszianban a terrakotta hadsereget tekintették m eg, majd Mandzsúrián át vonattal utaz
tak a Bajkai tóig. Innen repülővel haza.
SIBALSZKY ZOLTÁN dr. (60): TÜRÁK A JAPÁN ALPOKBAN, 1985
L ó c z y terem , 1 9 8 6 .decem b er 12.
Hallgatóság: 69 fő, ebből 39 tag Az előadó szakosztályunk alapítő tagja, a G ödöllői A gráregyetem docense, e lek tro-g ép észm é m ö k .
* ♦ *
Japán 365 000 km"* területének 80-85 % -a hegy, és 580 db 2000 m -n él m a
gasabb csú csa van. Ezek közül 67 működő tűzhányó; vulkáni kőzet b orít 75 400 km területet, az o rszá g 20 % -át. Legm agasabb c s ú c s a japánok szent h egye, a Fuji (3776 m ). Ez is tűzhányó, 1707-ben tört ki u toljára. A m a
gasabb hegységek közül a Honshu fősz ig et közepén, T okiótól nyugatra terül el a legm agasabb, a Csibu-Szingaku, am ely mintegy 80 éve kapta a Japán Alpok eln evezést. Itt van Japán harmadik legm agasabb csú csa , a Hodaka- -dake (3180 m ), és a m ásodik szent hegy, a Tateyam a (3015 m ). A h egység északnyugat-délkeleti irányban húzódó hárm as vonulatból áll. A Shiroum a- -dake (2933 m ) c s ú c cs a l kezdődik a főgerin c, am ely a Tateyama és Hodaka- dake csúcsokat magában fogla lja , és a N orikura-dake 3026 m -e s csú csá va l végződik.
A Szovjetunión át H abarovszkig repülve, onnan Nahodkáig vonaton, majd Y o koham áig 2 1 /2 napot hajózva értük e l Japánt ketten 1985 augusztusában, és e lő s z ö r japán barátaink kalauzolásával 1 hétig ismerkedtünk a Japán Alpok
kal.
Eközben a japán életről is fogalm at alkottunk és az ottani szokások szerint éltünk, am i különösen szín essé tette élm ényeinket. Tokióból a 245 k m -e s út a h egység szívébe 9 órát tartott autóval a telített és szűk utak m iatt.
Tám aszpontunkról több túrát téve, előbb a hegység vonulatai közti katlanban fekvő Takeyam a v á ro s skanzenét néztük m eg, majd többek között a h egység szívében lé v ő Kurobe gáthoz ment ink, am i kedvelt tú ra-célpon t, ill. kiindu
ló hely. A gátat 1150 m m agasságig autóval, onnan a hegység b elsejében a - lagútban haladó trolib u ssza l lehet m egközelíteni. A gát 1100 m h osszú k o ro -
nájú, 240 m magassági! im ponáló alkotás, am ely a 3 0 00-es cstícsok között hatalmas t'ivat hozott létre, hajócska k özlek ed éssel.
A továbbiakban újabb hegy b elsejéb en haladó siklón, majd kabinos drótkötél- pályán 2333 m - r e , m ajd ifjabb alagúton 2550 m - r e jutunk fel, ahonnan m eg
m ászható a Tateyama 3015 m -e s csú csa .
A hegységben igen nagy a tu ristaforgalom , de csak japánokkal találkoztunk.
A Japán Alpok után a Fuji környékére mentánk, majd a 240 k m -es u tazőse- bességú' s z u p e r-e x p r e ss z e l 6 óra alatt 1070 km -t téve m eg, tenger alatti alagúton áthaladva a d é li Kyu-shu szigetre utaztunk, ahol előbb Beppu város páratlanul szép fekvésében, és a k ertjeib ől mindenütt fe ltö rő fo r r ó gőzökben gyönyörködve a v á ros 16 működő g e jz íré t (elnevezésük jigoku== pokol), és az azok körül kialakított csodá la tos parkokat és vízm edencéket nézhettük meg, valam int a Takazaki hegyet, ahol 2100 m ajom ból á lló populáció él szabadon.
Ezután a sziget közép ső részén ek Nem zeti Parkjait, és azok hegyein-völgye
in keresztül a vilá g legnagyobb vulkáni kráterét, az A so krátert kerestük fe l. EZ a k rá ter 16-23 km átm érőjű, 80 km kerületű, 600 m magas perem m el körülvett m élyedés, melynek fenekén m a rizsföld ek , néhány falu és egy v á ro s fekszenek. A kráternek kb. a közepén em elkedik a ma is aktiv vulkán, melynek 5 cs ú csa közül a Takadake (1592 m) a legm agasabb, a Nakodake pe
d ig az állandóan aktiv kráterií cs ú c s . A 600 m átm érőjű krátert, melyben 160 m mélyen fortyog a láva, m eg lehet kerü lni. Peremén a röpködő lapülik ellen i védelmü,l betonbunkerek vannak. Környéke a kitörések lávam ezőivel igen érdekes látvány.
A d éli szig etről a fő sz ig e tre v is s z a té rv e , a n evezetes japán vá rosok érdekes tem plom aival, fe stő i vá rk a stély aiva l és a további te rm észeti szépségekkel ismerkedtünk utunk m ásodik felében.
HAZAI UTAKON
Szakosztályunk 1986-ban m eghirdetett útjainak ö s s ze s íté s e : 8 gyalog
1 m ászó 2 barlang
összesen 11 túra, 163 résztvevővel, átlag 13 fő Január 11.
Január 19.
F ebruár 22.
M árcius 16.
Á p rilis 26.
Május 10.
Május 18.
Október 18.
M átyás-hegyi barlang
Vezető: ifj. Kalmár L á szló (13 fő )
id. Kalm ár L á szló 75. születésnapja alkalmából az ünnepeltet indulás előtt a bejáratnál Dénes G yörgy d r . köszöntötte a Ma
gyar K arszt és Barlangkutató Társulat r é s z é r ő l, S ib a ls z ty Z o l
tán d r . pedig az Ó riások term ében a volt BETE és a m osta ni M FT r é s z é r ő l. Ez után a vezetőh ét és fél gyertyát gyú j
tott az ünnepi tortán, m elyből mindenki kapott e g y -e g y s z e le tet. Aki már járt e barlangban, értékelni tudja, mit jelent - kúszva és bújva - ide egy tortát bevinni.
Ságvári liget - János hegy - Makkos M ária (a fris6 hő elta karta a jeget)
V ezető: D ezsényi János (11 fő)
Hűvösvölgy - V örösk ő - Apáti szikla - Pasarét V ezető: Palla Gyula dr. (8 fő)
Dunabogdány - Kühlenberg fo rrá s - József fo rrá s - Tahitótfalu (igen nehéz terepviszonyok az olvadás miatt)
V ezető: Sibalszky Zoltán d r . (15 fő) Pilisszentlászló - V isegrád V ezető: Prinz Gyula d r . (21 fő)
Kétbükkfa n yereg - R á rói hegy - M aróti gerin c - Pilism arót V ezető: Fűnk János (4 fő)
MA3ZÓISKOLA, a Csabai tornyon V ezető: Kunos Gábor (14 fő)
Pilisszentlászló - Apátkuti vgy. - a tá rsa sá g egy r é s z e v is z - sza P ilisszen tlá szlóra , a többiek le V isegrádra
V ezető: Horváth Magda d r. (19 fő) N ovem ber 22. Nagykovácsi - Etető - Sziklafal
Vezető: Palla Gyula d r. (27 fő) D ecem ber 6. Jókai em lékszoba (Költő u .2 .)
Vezető: Dura L ajos (13 fő) D ecem ber 13. SOLYMÁRI BARLANG
Vezető: Vastag L á szló (18 fő)
Budakeszi
Makkos M ária - Budakeszi
BARÁTI HEGYMÁSZÓ KLUBOK
A BESZÁMOLÓK m egjelen ését anyagilag támogatták:
1985-ben
BELVÁROSI HEGYMÁSZÓ CLUB, vezetője Orbán Pál BUDAI ALPINCLUB, vezetője Z sák la jos
EXCELSIOR GMK, vezetője B örcsök Péter
FERENCVÁROSI TERM ÉSZETBARÁT SPORTKÖR, vezetője: Hoffmann G yörgy MISKOLCI ALPIN CLUB, vezetője Szabő László
SOLO ALPIN GMK, ajánló Neidenbach Ákos 1986-ban
BELVÁROSI HEGYMÁSZÓ CLUB, vez etője Orbán Pál BUDAI ALPIN CLUB, vezetője Zsák L ajos
FERENCVÁROSI TERMÉSZETBARÁT SPORTKÖR, vezetője Hoffmann G yörgy
"HEGYISPORT' CLUB(korábban OSC) vezetői Szabadka Péter és Sárközy András MISKOLCI ALPIN CLUB, vezetője Szabó L á szló
SOLO ALPIN GMK, ajánló Neidenbach Ákos
A tám ogatást k öszön i az M FT H egym ászó szakosztálya!
ÜDVÖZLŐ LAPOK
Tagjaink útjairól az alábbi köszön tések érkeztek:
Sajnos sok a dátum nélküli lap !l!
1986.
I.2 1 . T old i G yörgy, Tóth Csaba II. 4. Neidenbach Ákos
11.20. C síkos József
II. Szabő Gábor f
III. 3. Kunos G ábor, Schmatz Béla és felesége Éva III. 4. Neidenbach Ákos
IV. 5. Kunos G ábor, Schmatz Béla és felesége Éva IV. 6. Pogácsás G yörgy
V .4 . Kunos Gábor V .2 8 . Bottyányl Ferenc
VI. 8. Fekete Antal és húga Katalin
VI. Kunos G ábor, Schmatz Béla és felesége Éva
Kenya Magas Tau em Ararát Kis Fátra F og arasi havasok F og arasi havasok Magas Tátra Kanada Magas Tátra Pozsony Á rvavárai ja Szász Svájc
V I. 2 0.
V I. 23.
V I. 25.
V II. 6.
V II. 16.
V II. 18.
v n . i 9 .
V II.
V II. 19.
V II. 20.
V II. 28.
V II.
vn.
V II. 28.
vn.3o.
vm.5.
VIII. 6.
VIII. 7.
VIII. 9.
VIII. 12.
VIII. 14.
vm.i4.
VIII. 19.
VIII.
VÉL
vm.31.
I X .1.
IX. 1.
IX.
IX. 7.
IX.
IX.
IX. 13.
IX. 17.
IX. 29.
IX.
X.
XII. 20
Z akariás Zoltán Puskás E lem ér d r.
Kovalik András és B éla, M elich er Sándor, Szabó Gábor^
Neidenbach Ákos
Domián Kálmán és felesége Ildikó Fekete Antal és húga Katalin
G yőri Jenő, Borlai Endre, G yöre Z su zsa , Nagy E rzséb et, Lábadi Zoltán
Fekete Antal és húga Katalin Prinz Gyula d r. .Z a k a riá s Zoltán Orbán Pál, B ecsei Júlia, F lórián G ábor, M achovits L á szló, M adary Sándor, M észá ros G yörgy, Orbán Pálné, Tam ás István, Tom pa László
B arcsay Kálmán, Neidenbach Ákos C sikós József, V örös L á szló C síkos József, V örös L á szló Ozsváth Attila
C seh G yörgy, Kiss F eren c M artinovich V a lér dr.
Dura Lajos Bolla D ezső d r.
A d ler-R á cz József és fe le s é g e Marianne K iszely György
M észá ros János F arkass Alfréd
C seh G yörgy, K iss F eren c Vajna L á szló
Dura L ajos és feleség e M argit
Péterváry G ábor, Babcsán G ábor, Szendrő S zab olcs, Dékány Péter, Ozsváth Attila, Juhász Árpád d r ., Halmos Péter, Halmos E rzséb et, V ö rö s L á szló, V örösn é Z soh ovszk y Piroska, Szabó L á szló, C síkos József Bársony Kinga, G yőri Jenő, Nagy E rzsébet, G yöre Z su zsa
Fekete Antal és húga Katalin Kádas Sándor dr.
Benke Magda, Siklós G yörgy
T old i György, Kádas Sándor d r, K iszely G yörgy, Nógrádi Mihály
Bobály István, Szilágyi Sándor d r.
Cseh G yörgy, K iss F erenc M észá ros János
Farkass A lfréd és feleség e Klára G y őri Jenő. Szabó Csaba, Nagy Zoltán Kunos Gábor, Schmatz Béla és felesége Éva Cseh G yörgy, K iss F erenc
Nyugati Tátra Beszkidek Dolom itok Sustenpass Zerm att Mátra Petrozsény Bakony Dachstein
Quito
M ölltal (Karintia) Mont Blanc Mont Blanc Chamonix Brno Magas Tátra Balaton Magas Tátra Gstaad Pamír Juli Alpok Magas Tátra Szozopol Du nakanyar Bulgária
Peru Juli Alpok Magas Tátra Peru
Ó riás hegység Peru
Peru Arad Karintia Dolom itok A lacsony Tátra Magas Tátra Magas Tátra
SZEMÉLYI DOLGOK
Szakosztályunk gyakorlata szerin t a 70. életévüket betöltött tagok alkotják a NESZTOROK TESTÜ LETÉT. T isztelettel köszöntjük az új Nesztorokat és azokat, akik öttel osztható szám ot töltöttek be.
70 éves Csada Im re d r.
Dezsényi János Farkass Alfréd Serényi Emma 75 éves Fűnk János
Kalmár L á szló Puskás E lem ér dr.
80 éves Bucsek Henrik
OTSH ELISMERÉS
Az ORSZÁGOS TESTNEVELÉSI ÉS SPORTHIVATAL elnökhelyettese dr. Aján Tam ás 1986. május 14-én m eleg szavak kíséretében adta át az alábbiakat:
Sportérdem érem arany fokozat: C síkos József és V örös L á szló a Himalchuli (7893 m) és V örösn é Z soh ovszk y Piroska a Lenin csú cs (7125 m ) e ls ő m a
gya r női h étezres m eg m á szá sért.
A M agyar N épköztársaság M inisztertanácsának oklevelét és pénzjutalmat, ki
vá ló társadalm i munkáért: Péterváry Gábornak.
«
Elnöki d ic s é r ő oklevelet és pénzjutalmat kapott: Babcsán Gábor, F od or T ib or, K ertész Zoltán, Kovács István. T old i G yörgy, Tolnai István és Tóth Csaba.
MTSz oklevelet és pénzjutalmat kapott: F rigyik Attila, Nagy Sándor d r . , Ozsváth Attila és T a rjá n yi István
Örülünk, hogy m egtört a jég , é s legalább az 1985. évi teljesítm ényekért a hegym ászás is OTSH elism erésb en részesü lt. Bízunk benne, hogy nem utoljá
ra.
A kiem elt nevek M FT tagok.
ŰJ TAGJAINK
Csáki-M aronyák Éva (30) iparm űvész, keramikus 1124 F ú rj u. 3 2 /b (eddig boldogult fé r je , Csanádi Sándor révén volt tagunk)
Dénes Jánosné d r .(7 0 ) (Homoki Erzsébet)
textil technikus 1 0 2 2 F illé r U . 5 0 / A
Cseh G yörgy (27) raktáros 1157 Kőrakás park 7.
K iss F erenc (28) tanár 1154 D essew ffy u .1 2 7 .
K ovács Márta (26) keresk . főiskola 1027 Szász K ároly u . i .
Kováts Lóránt (73) nyugdíjas 1114 Eszék u .1 8 .
L e é l-Ő s s y Szabolcs (26) geológus 1122 H ajnóczy J .u .1 5 , M észá ros János (35) villam osm érnök 1124 Thomán u. 9/B M óga János (30) földrajztan ár 1188 K ölcsey u .5 1 . (megújította tagságát)
IN MEMÓRIÁM
TENZING NORGAY (1914-1986)
Am ikor az E verest közelében, Nepál, Szolo Khumbu körzetében, a T s z a -cs u nevű kis t'aluban, a 13 gyerm ekes serpa tö r z s i parasztcsalád 1 1 -ik g y erm e
keként m egszületett - s o rs a m ár eldőlt.
Mint kisfiú s ok szor rácsodálkozott a Csomolungma égig érő, hófödte cs ú csá ra, de álmodni sem m erte, hogy három évtized múlva ott fenn fog állni.
E gyelőre élte a többi serpa gyerek életét. Iskolájuk nem volt, hiszen még Írásuk sem létezett. M ezőgazdasági munkával, állatgondozással, valamint a család r é s z é re tüzelőanyag gyű jtéssel foglalkoztak m ár öt-hatéves korukban.
M ikor tízéves múlt, m ár több száz jakból álló nyájat bíztak rá . Nem tudta m iért, de ha csak tehette a fűhatárig, 5000 m éter fölé vitte őket. Innenicso- dálatos kilátás nyílt a Himalája hét- és n y o lce z re s e ire . Még nem tudató - sodott benne, hogy a hegyek hívják őt, de érzelm ileg egyre nőtt benne az irántuk érzett szeretet. ;
Falujából néhány felnőtt m ár dolgozott teherhordóként expedíciókban. B eszél
tek is e r r ő l a jő k e re s e ti leh etőség ről. Tizennyolc éves korában D ardzsiling
b e költözött. Nem a jó k ereseti leh etőség vonzotta, hanem a hegyek. K öze
lebb akart kerülni hozzájuk, de m ivel expedíciókban m ég nem dolgozott, - mint tapasztalatlan fiatalt - nem szerződtették. Két évig ott tengődött, m ig 1935-ben ó riá s i s ze re n cs e érte. Szerződtették a Shipton vezette, ötödik an
gol E verest exp ed ícióh oz. Az e ls ő útja m áris a Csomolungma k ísérlete volt.
Azonban csak az északi átjáróig jutottak. M ég e z év őszén Kabru, majd 1936- ban m á sod szor is az E verest k is é rle t a Ruttledge expedícióval.
A következő nagyobb vállalkozás ism ét az angoloké 1938-ban, a hetedik az E verestre, Tilm an v ez e té s é v e l. Tenzing eddig m ár olyan hírnevet szerzett, hogy őt is meghívták. Ekkor m ég csak az északi oldalról kísérelhették m eg a feljutást. Az állandóan hulló fr is s porhóban egy m éternél is m élyebbre süllyedtek. Közvetlenül az Északi Á tjáró alatt Tenzing, két angol és három serpa lavinába kerül, de az szeren cséjü k re m egáll, és mind a hatan épség
ben ki tudják magukat ásni. A történtek ellen ére eddig senki által el nem ért m agasságra, k özel 8300 m éterre kUzdötték fel magukat, de a hő állan
dóan esett, m egérkezett a monszun; v is s za kellett fordulniok.
Angliába érkezve, Tilm an javasolta a Himalája Klubnak alapítsanak "T ig r is rendet" és " T ig r is érm e t", amit ennek az expedíciónak hét serpája kapna m eg elsőként. Ez m eg is történ t. Később, rendkívüli teljesítm ényért, vagy m agatartásért ezt többen megkapták.
M ég ez év őszén egv Garval Himalája exp edíció indult Osmaston v ez e té s é v e l, k izá rólag té r k é p e z é s re .A csú csok ra nem mentek fe l. A tél beálltáig v o l
tak úton.
Az utolsó békeév - 1939 tavaszán - Tenzing a Hindukusban a T ir ich M ir (7680 m) e ls ő m egm ászására indul Smeetonnal. K örülbelül 7500 m éterig ju t
nak fel, de a kegyetlen hideg és a vih aros szél miatt v is s z a kell fordu ln i- ok.
Ezután 1946-ig különféle alkalm i munkákat és turisták vezetését vállalja, hogy családja m egélhetését b iztosítsa . Közben - néhány b orda törés árán - megtanul síeln i. A lassan, nehezen e lé rt m agasságból lefelé száguldani, ed dig ism eretlen gyönyörífeéget szerzett neki.
T a va ssza l aztán ism ét G arval. Ez még nagyobb öröm volt, de m ég k ora i.
Ugyanúgy, mint a következő kettő a Karakórumban, ez sem érte el cé ljá t.
Majd 1947 tavaszán jött Deumann fantasztikus elk ép zelésév el. Hárman az E v ere s tre ! Ez kevés híján tragédiává változott. Deumann életét köszönhette Tenzingnek.
Ezután újból Garval a s v á jci Sutter exp edícióval. A cél: néhány hat-hétez- re s m egmászatlan cs ú c s . Az e ls ő kiválasztott a Kedernath (6705 m ) nehezen adta m eg magát. Sutter és egy serpa kicsú szott. Sutternek nem esett baja, de a serpa lába eltörött. A második kísérletnél Tenzing és négy s v á jci e l é r te á cs ú c so t. A következő a Satopanth volt (7575 m ), m elyet az északi falán keresztül másztak m eg. Ennek a csúcsnak léli falán akart 1983-ban az e ls ő m agyar Himalája exp edíció három kötélegyüttese feljutni, de 6800 m éterről lavin aveszély miatt v is s z a kellett fordulniok.
T enzing 1948-49-ben helyi is m eretei alapján tudományos expedíciókat v e z e tett Tibetben és Nepálban, de 1950 tavaszán az eddig hét exp edíció által h i
ába ostrom olt Bandar P uncs-ra jutott fel elsőnek egy angollal és egy se rp á - v a l. M ég ebben az évben a Nanga Parbatot kísérelték m eg három angollal, kik közül kettő örök re ott m aradt. Tenzing nemcsak mint s zird a r, hanem mint hegym ászó, hihetetlen ön feláld ozással igyekezett a keleti gerin cen e l tűnt Thornleyt és C racet megtalálni és megmenteni, de hiába.
Az 1951. évi francia Nanda Devi expedíciónak is Tenzing volt a szird a r ja.
A 7820 m éteres kettős csú cs k eresztezése volt a c é l. A közöttük lév ő kb. 3
k m -e s éles gerin c hihetetlenül nehéz. Itt két kiváló hegym ászó Duplát és Vignes eltűnt. A keleti c s ú c s r a (m ásodik m egm ászás) feljutott mentők - Dü
h öst és Tenzing - nem találták m eg a két eltüntet.
M ég egy útra indult Tenzing 1951-ben a sv á jci G . F r e y -je l, aki igen jő eu rópai hegym ászó v olt. Nem hegym ászás, hanem inkább geográfia i célja ik v o l
tak, de jónéhány kisebb megm ászatlan c s ú c sr a is feljutottak. Utolsónak a kb. 5800 m éteres Kang c s ú c s r a indultak. F rey, aki hágóvas nélkül mászott kicsú szott, és kb. 300 m étert esett. A morénán tem ették e l.
Eljött az 1952-es év. Tenzing m ár 38 éves. Az utolsó három expedícióban öten haltak m eg. Utjai a Csom olungm átől egyre m esszebb vitték. Úgy é r e z te m egöregedett, de öregkoráh oz hozzátartozik küldetésének te lje s íté s e . L e l
k i válságba került. Hátha az istenek úgy akarják, hogy ne menjen oda, m ert ott v é s z e s végzet vár reá . De m iért? ő mindig tisztelte az isteneket, és szerette a hegyeket. Az Istenek Anyja vá rja őt és szeretettel fogadja, hiszen ő is fia neki. T őle kapott e rő t, bátorságot, szeren csét, és - amit a sahibok mondtak - "három tüdőt". Ugyan ő küldte e l húsz évre, hogy felkészíthessen addig, am ikorra hívni fogja.
Február elején elterjed t a híre egy s v á jci expedíciónak. Néhány nap múlva neki is m egjött a m eghívólevél, szirdarnak. Á p rilis 22-én m ár a Khumbu g le cc s e r e n , 5000 m éteren m egépítették alaptáborukat. Néhány nap múlva p e
dig m ár átjutottak azon a jé g á r hasadékon, am elynél elő ző évben Shipton át- mászhatatlannak tartva, vissza ford u lt. Ettől fe lfe lé - ezen a d éli oldalon m ég nem járt e m b er. Ez azt jelentette, hogy a felvezető utat megtalálni, m egépíteni, biztosítani kellett. Ez hetekig tartott, de elsőnek értek fel a D é
li N yeregbe. Majd Lam bert és ő a D K -i gerin cen m ég soha el nem ért kb.
8500 m m agasságig jutottak. De m egjött a monszun, v is s z a kellett fordulni- o k .Ő s s z e l m ég e g y s z e r kísérleteztek, de az időjá rá s szokatlanul ro s s z volt, emiatt m ég a tavasszal elért m agasságig sem jutottak. A m enekülésszerű visszavon ulás miatt nagymennyiségű é lelm iszert és fe ls z e re lé s t hagytak fönn, amit a következő évben az angolok részben fe l is tudtak használni.
Sajnos, ennél sokkal nagyobb veszteségük is v olt. Három serpájukat lezudulő jég esés csak könnyebben sebesítette m eg, de egyet a m orénán eltem ettek.
Szomorúan váltak el a svájciaktól, akik igazi bajtársaik voltak. Nem sahibok és serpák, hanem egy k özös c é l e lé r é s é r e szövetkezett emberek'. Ha közü
lük csak egy is e lé r i a célt, tudja mindenki, hogy e z a közös e r ő fe s z íté s e - redm énye.
Az angolok vilá gszerte ism ert sikerében a svájciaknak is r é s z e v o lt. Ők ta lálták m eg azt az utat a jég esésen át, am elyen elérték a Déli N yerget. Ezen áthaladva 1953. május 29-én Tenzing és H illary elsőnek elérték a Mount E verest 8848 m -e s csú csá t.
E rről Tenzing ezt mondta: En egy b oldog és s ze re n cs é s em ber vagyok. G y e r
m ekkorom óta volt egy álm om , amit e g é s z életem ben m eg akartam v a ló s í
tani. Es ez sikerült!
H azatérése diadalmenet v olt. M ár útközben megkapta Churchill táviratát, aki e lis m e r é sé t és szerencsekivánatait küldte. Katmanduban ú jságírók tucatjai várták. Itt a nepáli király fogadta és a legm agasabb kituitetést, a "N epáli c s illa g " -o t adományozta neki. Majd magánrepulőgépén vitette Tenzinget és családját Kalkuttába, innen Uj Delhibe, ahol ó riá s i töm eg várta.
M ég aznap este Pandit Nehru fogadta és közölte, hogy az indiai állam költ
ségén családjával Londonba utazhat. Itt az exp edíció minden angol tagjával és őt feleség év el együtt bemutatták a királynőnek és az edinburghi i h ercegnek, m ajd ötórai teán vettek r é s z t.
Londonból Svájcba repült feleség év el és leányaival. Itt s v á jci barátaival m eg - m ászta a Jungfraut. Innen Cham onix-ba, majd v is s z a D ardzsillingbe. Itt m ár várta az am erikai National Geographic Societytől kapott Hubbard érem . Az em berek nem egyform án viselkednek ugyanolyan körülmények k ö zö tt, az egyik m egadja magát sorsának, a m ásik minden e re jé t ö s s zeszed v e legyőzi azt. A fokozódó nehézségek, fokozzák erejüket! Akiben viszon t valam inő h i
vatástudat é l, azokat egy b első e r ő is sod orja , irányítja és e rő s íti mindad
dig, am ig hivatásukat - éljenek bárm ilyen körülmények között - be nem t ö l
tötték.
34
Ezek élete tá v olról, te stileg lelk ileg kiegyensúlyozottnak látszik, hiszen é le tük sik eres, elérték azt, amit akartak. Csak ha k özeleb b ről vizsgáljuk élet
útjukat, akkor látjuk, hogy sikerük mögött mennyi kín, szen vedés, sőt ku
d a rc is rejtőzik .
Mindez je lle m z ő Tenzing s o rs á ra is . Körülményei igen változatosak voltak, de m indig a maga életét élte. A nehézségek nem törték meg, és később, a v ilá g ra sz óló sik er és h írnév, a jólét és vagyon nem szédítették m eg.
Saját életcélját, a Csom olungm a csú csá t elérte, de nem a HEGY leg y őz ésé
v e l. Azt szerette és tisz telte. A csú cson hálaáldozatként cukorkáscsom agot és kislánya szín es ceru zá já t helyezte be a hóba. Hálaadó imát mondott az Istennek és a Csomolungmának, m egköszönve segítséglket és kérte tőlük ezt a lem enethez is .
Azt a kb. 100 000 főből álló n em zetiséget, am elyből szárm azott és kiem el
kedett - magához kellett fölem eln ie. M ost m ár volt e r r e lehetősége. A " S e r - pa Szövetség" megalakulásának kezdem ényezője, majd elnöke is volt.E lsőd - le g e s cé lja a serpák érdekvédelm e és s z o ciá lis helyzetük javítása. De ezek kel együtt kulturális felem elésü k, az analfabétizmus m egszüntetése, iskolák lé tesítés e is következett.
Majd a kormánynak javasolta egy vezetők épző iskola felállítását, hogy az id e
genforgalom szám ára m eg felelő szakképzett vezetőket tudjanak biztosítani. Ez m int "H im alájai H egym ászó Intézet" nyilt meg Dardzsilingben 1954. novem b e r 4 -én . Szakmai igazgatója Tenzing lett. Itt: a vezetőkön és teherhordókon kivül magashegyi turistákat is oktatnak.
* * *
Tenzing beteljesítette hivatását. A Csom olungm áról v is s za jövet Nepálban az am erikai Life munkatársának J. Burke-nek nyilatkozott. Ennek utolsó m on
data ez volt: Egyformáknak kell lennünk - Hillarynak, nekem, indiaiaknak, nepáliaknak - mindenkinek.
A mű, amelynek e lv ég z ésére elhivatott, készen állt. Munkásságát, szen ve
déseit sik er koronázta. Amit alkotott, az n agyszerű volt. Sorsa talán e zé rt adta neki külön jutalomként azt, amit igen takarékosan szokott ajándékozni: A szép öregséget! Rem ek fizikum át, s zellem i képességét haláláig m eg őrizte.
Munkájából, életéből tüdőgyulladás ragadta ki. Szenvedés nélkiil távozott 1986.
május 9 -én .
Radzsib Gandhi m iniszterelnök mondott felette gyászbeszédet. Ebben kiem elte em b eri nagyságát, bátorságát, em bertársai iránt érzett szeretetét és az e b ből fakadó önfeláldozó segítőkészségét.
"E rén y ei mindnyájunknak azt sugalm azzák, hogy ezekben kövessük, de külö
nösen India ifjúsága kövesse és tekintse őt példaképének.”
(Bucsek Henrik)
