A Magyar Földrajzi Társaság H EG YM ÁSZÓ SZAKOSZTÁLYÁNAK

BESZAMOLO

A Magyar Földrajzi Társaság H EG YM ÁSZÓ SZAKOSZTÁLYÁNAK

1984 ^.

évi működéséről

BUDAPEST

1985

B E S Z Á M O L Ó

a Magyar F öld ra jzi Társaság H E G Y M Á SZÓ S Z A K O S Z T Á L Y Á N A K 1984. évi m űködéséről

Ö sszeállították: Dezsényi János d r. szakosztályi elnök Dom ián Kálm án

Oura Lajos Karlócai M ikló s

F o tó szerkesztő: Fekete A n ta l

I— PÉTERVÁBI- r í U-ERD EY-G RÚZ ^

gyűjtem ény r o

ISSN 0209 - 8180

Készült az A lfa p rin t N yom daipari Kisszövetkezetben ro ta p rin t eljárással, 5 A /5 ív terjedelem ben.

Példányszám: 500

A kiadásért felel: a Magyar F öld ra jzi Társaság Msz: 806/1985.

Felelős vezető: Barabás Gábor

T A R T A L O M

Ö S S Z E F O G L A L Ó ... 7

Z U S A M M E N F A S S U N G .. ... 8

I . R É S Z S Z A K O S Z T Á L Y I ES E M É N Y E K M i végre ez önsanyargatás?... 11

Előadóülések... ... 12

Hazai u ta k o n ... 16

Szakosztályi Vándorgyűlés a Kaukázusban — E lő z m é n y e k ... 18

— Utazási n a p o k ... 18

— Hegyi napok ... 19

— A Vándorgyűlés e lő a d á sa i... 20

— A résztvevők n évsora... 21

Baráti hegymászó k lu b o k ... 21

Üdvözlő la p o k ... 22

Személyi dolgok — Beranek Ferenc 85 Szelényi A n d o r és Veres G y.Z. 80 éves... 23

— K u n fa lv i Rezső az M F T tiszte le ti tagja l e t t ... 23

Uj ta g ja in k ... 23

In mem óriám — Serényi Jenő d r ... 24

— Hiebeler, T ó n i ... 24

H í r e k ... 25

50 éve írta a Turistaság és A lp in izm u s .. .... 26

100 éve írta a F öld ra jzi K ö z le m é n y e k ... 31

II. R É S Z T A G J A IN K M A G A S H E G Y I T Ú R Á I Név szerinti összesítés... 36

A d a tla p ... 38

és k itö lté s e ... ... 39

3

K á r p á t o k

Magas T á tr a ... 40

N yugati T átra ... ... 42

K is F á tra ... . ' ... 43

G yergyói és Csiki havasok... 44

Békás szo ro s... ... 44

Keresztény havas... 45

Bucsecs... 45

Fogarasi h a va sok... ... 45

B ihar hegység... 45

T o rd a i hasadék... ... 46

B a l k á n f é l s z i g e t D u r m ito r ... ... 46

R ila ... 47

R o d o p e ... ... 47

N y u g a t i A l p o k V erdon k a n y o n ... 47

G ráji A lp o k ... 47

M on tb la n c c s o p o rt... 48

W allisi A lp o k ... 48

Berni A lp o k . . . ... 49

B e rg e ll... 49

K e l e t i A l p o k Ö tz ta li A lp o k ... 50

W etterstein hegység... 50

Berchtesgadeni A lp o k ... 50

W ilder K a is e r... 50

Magas T a u e rn ... 50

D a c h s te in ... 51

D o l o m i t o k ... . ... 52

K a u k á z u s ... 52

P a m l r ... 54

E g y é b : Európában Cseh Ó riáshegység... ... . 54

Elbái h o m o k k ö v e k ... 55

4

E g y é b : Ázsiában

Ulu D a g ... ... 55

A r a r á t ... 55

A ra g a c ... ... 56

Indiai H im a lá ja ... ... 56

E g y é b : A friká b a n K ilim a n d z s á ró ... 57

M t. K e n y a ... 57

E g y é b : Am erikában T etőn hegység... 57

B a n ff Nem zeti P a r k ... 58

Purcell hegység .. . ... 58

Sierra Nevada ... ... 58

Nopah R angé... 59

A n d o k ... 59

5

:

.

Ö S S Z E F O G L A L Ó

A M a g y a r F öld ra jzi Társaság H E G Y M Á SZÓ S Z A K O S Z T Á L Y Á N A K 1984. évi B E S Z Á M O LÓ JA két részből áll.

I . r é s z S Z A K O S Z T Á L Y I E S E M É N Y E K

A z év során 10 előadás hangzott el. Különösen nagy v o lt az érdeklődés azon területek iránt, ahol ritk á n , vagy m ost já rta k először m agyarok. Ezek az előadások a Spitzberga-, és a Him alájai Satopanth e x p e díció ró l, illetve az am erikai kontinens legmagasabb p o n t­

jának, az Aconcaguanak eléréséről s z ó lta k .-A nagy magyar tibetológus, Kősöri Csorna Sándor születésének 2 0 0 ,é v fo rd u ló já ró l is m egem lékeztünk - K ü lfö ld i előadó v o lt dr. E rik Arnberger p ro f., Bécsből, aki Észak-Borneóról ta rto tt előadást.Ez alkalom m al kapta meg a F öld ra jzi Társaság tiszte le ti tagságáról szóló oklevelet.

1984—ben v o lt 100 esztendeje annak, hogy Déchy M ór, a magas Kaukázus feltárója, első tudom ányos e xpedícióját e lin d íto tta . Szakosztályunk ebből az alkalom ból Ván­

dorgyűlést ta r to tt a helyszínen. A résztvevők száma 31 fő v o lt. A kéthetes ú t során számos szép kaukázusi túrára k e rü lt sor, és elhangzott ö t előadás.

I I . r é s z A T A G O K M A G A S H E G Y I T Ú R Á I

— A d le r Rácz József 91 éves korában is fo ly ta tta a Berni A lp o kb a n tú rá it. Többek k ö z ö tt elérte az O ldenhorn 3123 m-es csúcsát.

— A Körösi Csorna em léktú ra résztvevői felkerestek három , egymástól távoleső, 3600 m-en te le p ü lt lá m ako lo sto rt, á tke ltek 4600-5100 m-es hágókon, és keresz­

tezték a Him alája főgerincét.

— A Kaukázusban a szakosztályi Vándorgyűlés keretében 9 fő , más alkalom m al további 3 fő érte el az Elbrusz csúcsait, illetve egy tagtársunk keresztezte az 5621 és 5642 m-es csúcsokat egy nap alatt.

— A ritk á n já r t u tak k ö z ö tt so ro ljuk fe l az a frik a i Kilim andzsáró főcsúcsának (5895 m) elérését a Heim gleccseren keresztül, a SZU-ban az Aragac (4030 m ), Törökországban az A ra rá t (5165 m ). Dél—Am erikában az Aconcagua (7035 m) csúcsának megmászását, v a la m int a Yosem ite Nem zeti Parkban végzett szikla- mászásokat.

7

Z U S A M M E N F A S S U N G

Die Zusammenfassung über die T á tig k e it dér Bergsteigersektion dér Ungarischen Geographischen Gesellschaft im Jahre 1984 besteht aus zwei Teilen.

T e il I. S E KTIO N SER E IG N ISSE

lm Laufe des Jahres w urden 10 Vortrá'ge gehalten. Rege A nteilnahm e hatten die V o rtrage, die sich m it solchen Gebieten bescháftigten, vío je tz t zum ersten Mai ungarische Bergsteiger waren, so w ie über Spitzbergen und über die Satopanth—

E x p e d itio n im Him alaja, über Aconcagua, die Eroberung des höchsten Punktes vöm amerikanischen K o n tin e n t. — A uch zu dem 200 G eburtstag des w eltbekannteh u n ­ garischen T ibetologe Sándor Körösi Csorna zo llte n w ir Hochachtung. — Prof. d r. E rik Arnberger aus Österreich h ie lt einen V o rtra g über N o rd —Borneo. Bei dieser Gelegen- h e it w urde ihm das D ip lo m über sein E hrenm itgliedschaft dér Geographischen Gesellschaft übergeben. — lm Jahre 1984 war es 100 Jahre her, dass M ór Déchy dér A u fd e cke r von hohen Kaukasus, seine erste wissenschaftliche E x p e d itio n fü h rte . Unsere S e ktio n organisierte aus diesem Anlass an Ő rt und Stelle eine Wanderversamm- lung m it 31 Teilnehm enden. lm Laufe dér zweiwöchigen Reise kamen viele schöne T ouren an die Reihe und w urden 5 V ortrage gehalten.

T eil II. D IE T O U R E N U NSER ER M IT G L IE D E R IN DEN H O CH G EBIRG EN

— József A d le r Rácz setzte auch noch m it 91 Jahren seine T ouren in Berner Alpen fó r t. E r erreichte u n ter anderem den G ip fe l O ldenhorn (3123 m).

— Die Teilnehm er dér Körösi Csorna Erinnerungstour suchten 3, von einander e n tfe rn te Lam akloster in dér Höhe von 3600 m auf, gingen 4600—5100 m hoche Passe über, und querten den H auptkam m von Him alaja d u rch.

— Aus dem Anlass, dér S e ktio n —Wanderversammlung im Kaukasus erreichten 9 Bergsteiger, und im Laufe des Jahres noch 3 Sektonsm itglieder die G ip fe l von Elbrus und eine M itglie de r querte die zwei G ip fe l von 5621 m und 5642 m durch am einen Tag.

— U n te r den selten aufgesuchten Routen befinden sich: die Eroberung von K ili- mandscharo (5895 m) du rch den Heimgletscher, die Eroberung von Aragac (4030 m) in dér S o w je tu n io n , von A ra ra t (5165 m) in dér T ü rk e i, von Aconcagua (7035 m) in Südam erika, und das K le tte rn im Yosem ite N aionalpark.

8

S Z A K O S Z T Á L Y I E S E M É N Y E K

' .

\

t

.

‘

■

> *

■ . V

I

Ml V ÉG R E EZ ÖNSANYARGATAS?

A Szahara közepén, a 3000 m —es Hoggar hegy oldalában él egy remete. Környeze­

te a kövek, a szél, a Nap és a csillagok. Szinte é rthetetlen, hogyan tartja fenn magát, kizárólag az arra haladók adom ányaiból, az ú tm e n ti rozsdás hordóba ö n tö tt víz­

b ő l, s a mellé helyezett élelem ből. De ha megkérdezzük, nem magányos—e, hogy boldog—e, válasza sugárzó, és leírhatatlan nyugalm at és bölcsességet áraszt, m ikö z­

ben mosolyogva m ondja: a világon semmi gondja nincs, és nagyon boldog, hogy a legszorosabb kapcsolatban élhet a Term észettel és Istennel.

Vajon m i hegymászók, nem valami hasonlóra törekszünk—e a m ikor el akarunk szakadni — ha csak időlegesen is — a m indennapok kényszereitől, e lintézendőitől, k o n flik tu s a itó l, társadalmi elismeréseitől, önigazolásunktól és magunkat érző lé­

nyeknek kívánjuk te k in te n i, nemcsak e rő it újra term elő gépnek?

Ahogy a hegymászó a völgy m élyéből indulva, lépésről lépésre haladva kiem elke­

d ik a fe lh ő b ő l, és fokozatosan küzdi fel magát a csúcsra, úgy hagyhatjuk magunk m ö g ö tt a m indennapok életfenntartási— és lakásproblém áit, hogy h e lyüket a meg­

értés, a jóakarat és a segítőkészség foglalja el. M i akadályozza az embereket, hogy ezen az ú to n járjanak? M ié rt kell a katasztrófa gondolatával fo g lalkoznunk, ami­

k o r a puszta belátás elejét veheti ennek.

A hegymászásban ö rö m a mozgás. A ritk u ló levegőben élénkebben ver a szív, szeb­

ben csillog a szem, másszunk bár fo rró sziklán vagy m egfagyott vízesésen. A veszély­

tu d a t nagy ta rta lé k o k a t szabadít fel, olyan e rő in ke t ism erhetjük meg, m elyek lé­

tezését a m indennapok során még csak nem is sejtjük.

Szokatlan helyzetben könnyebb megismerni a társunkat. Belelátunk a lényébe, a tapasztaltságába, a felelősségérzésébe, emberi tartásába. És a közös küzdelem összekapcsol m in k e t. E g y ü tt élvezzük a madárcsicsergést, a szél fúvását, a patak zúgását, a m ennydörgést, vagy az idegtépő kőhullást — s a természet e szim fóniá­

jának kontrasztjai m élyebb szépségében m uta tjá k meg az életet.

(A Bécsben élő és a N aturfreundnál dolgozó K A R L Ö L M Ü L L E R gondolatai nyomán)

11

E L Ő A D Ó Ü L É S E K

1984—ben 10 előadást ta rto ttu n k .

Ebből 9 alkalom m al szakosztályi tagok egyszer k ü lfö ld i előadó szerepelt.

Az előadások helye 5 alkalom m al az Eötvös Loránd Tudom ányegyetem Lóczy terme v o lt ( V III., Kun Béla tér 2.) és 5 alkalom m al a T IT Stúdió körterm e (X I., Bocskai ú t 37.)

Az előadások kontinensek szerinti megoszlása:

Európa 4, Ázsia 5, A m erika 1 alkalom m al.

A hallgatóság összlétszáma 1283 fő v o lt, ami 128 fős átlagot jelent.

x x x

MOLNÁ R K A T A L IN

Hallgatóság: 6 4 fő , ebből 47 tag.

G eográfusként d o lg o zik az M T A F öld ra jztu d om á n yi K u ta tó Intézetében. Szerkesz­

tője a F öld ra jzi Közlem ényeknek.

x x x

F U T Ó , C S A N Á D I, SIDÓ:Az első magyar Spitzberga expedíció (1983)

T IT S tú d ió , 1 9 8 4 . február 3.

Hallgatóság: 233 fő , ebből 58 tag.

F u tó Endre dr. fizik u s , kandidátusi disszertációját Kassán védte meg. A hegymászás sál úgy k e rü lt kapcsolatba, hogy egy ideig a L o m n ici csúcson, a Kísérleti F iz ik a i Inté­

zet K ozm ikus sugárzási laboratórium ában d o lg o z o tt. A Spitzberga expedíció vezetője

12

Csanádi Sándor a Budai A lp in Club alapítója és vezetője. 1984—ben megszervezte és le b o n y o líto tta az Alacsony Tátrában az első hazai síalpinista rallye versenyt. Ugyan­

ebben az évben egy napon keresztezte az Elbrusz m in d k é t csúcsát. Az expedíció he­

lyettes vezetője.

Sidó Z oltán d r. a Repülőorvosi Vizsgáló és K u ta tó Intézet főorvosa Kecskeméten.

Az expedíció során orvosbiológiai megfigyeléseket végzett. Bem utatta a Spitzbergá kon készült am atőr film jé t.

x x x

D É K Á N Y , LAKATOS, DECSI:

A z első magyar Him alája expedíció (1 9 8 3 ) T IT S túdió, 1984. március 16.

. Hallgatóság: 3 1 0 fő , ebből 64 tag.

I

Dékány Péter geológus a Magas T átra főgerincének végigmászásán kívül tú rá z o tt az A lp o kb a n és Kaukázusban. Négyszer á llt 7000 m-es csúcson a Pamírban. Kétszer v o lt az „az év hegymászója".

Lakatos János 1976—82-ig a hegymászók élgárdájának vezetője. A N em zetközi A lp in - szövetség (U IA A ) ö t közgyűlésén képviselte a magyar hegymászást.

Decsi István 1977—ben ,,az év hegymászója” . Megmászta az A lp o kb a n a Dru am erikai d ire k t ú tjá t és a Pamírban a K om m unizm us csúcsot. Bem utatta a Himalája expedíció során készített film jé t.

I X X X

HEVESI,N EID EN B A C H :

! J

Lóczy terem , 1984. április 6.

Hallgatóság: 46 fő , ebből 32 tag.

Hevesi A ttila dr. fö ld ra jz tanár, az M T A F öld ra jz tu d o m á n y i K u ta tó Intézet m unkatár­

sa. Főleg felszínalaktannal fo g la lk o z ik .

Neidenbach Á kos a hegymászó irodalom legnagyobb hazai g yű jtő je és ismerője. M in t szakképzett o k ta tó a hegymászás egész területén o tth o n o s, de különösen a biztonság- technikai kérdések é rd e klik.

x x x

13

A S V Á J C I K Ö V E T S É G T Ő L K Ö L C S Ö N Z Ö T T H E G Y I F IL M E K T IT S tú d ió , 1 9 8 4 .m ájus 4.

Hallgatóság: 190 fő . ebből 38 tag

Barcsay Kálm án tagtársunk, e le ktro m é rn ö k ism ertette a film e ket. Bemutatásra ke­

rü lt

— A GLECCSER jelentősége és kutatása a Sváici Alpokban - S V Á J C I ALPESI É L M É N Y című müvek.

- A H E L I FOX FOX m entőakcióban X X X

P É T E R V Á R Y GÁBOR:

T IT S túdió, 1984. jú n iu s 5.

Hallgatóság: 132 fő , ebből 35 tag.

Tagtársunk az OSC Hegymászó szakosztályának technikai vezetője. Három évenként keresi fel az A lp o k a t. Nagy felkészültséggel mászik nehéz utakat.

x x x

N A G Y SÁNDOR dr.:

Lóczy terem , 1984. szeptember 14.

Hallgatóság: 61 fő , ebből 36 tag.

/

Gépészm érnök, a Kertészeti Egyetem tanársegédje. Eddig tíznél tö b b 5000 m-nél magasabb csúcsot é rt el, a Pamír hétezresein kívü l. Ezek k ö z ö tt három kontinens (Európa, A frik a , Am erika) legmagasabb csúcsa is szerepel.

x x x

14

t

KONIGSWAND, TRUBINASKA GLECCSER

KÖNINGSWAND, A „HABOSTEKERCS" A LATT Fo,o P*’,,v*n'

ERIK ARNBERGER

Hallgatóság: 87 fő , ebből 38 tag.

Az előadó osztrák egyetem i tanár, geográfus, térképész és hegymászó. Előadása e lő tt Pécsi M árton akadém ikus az M F T elnöke átadta vendégünknek Társaságunk tiszteleti tagságáról szóló oklevelet.

4

X X X

SÁRA G Y Ö R G Y

Hallgatóság: 95 fő , ebből 37 tag.

Testnevelő tanár, jelenleg ipari alpinista. Részt v e tt az „A tla s z 1 9 7 8 " és az „A n d o k 1 9 8 1" hegymászó expedícióban.

X X X

SIBALSZKY Z O L T Á N

, Lóczy terem , 1984. december 14.

Hallgatóság: 65 fő , ebből 39 tag. m

Szakosztályunk alapító tagja, a G ö d ö llő i Agráregyetem docense, e le ktro —gépész- m érnök.

X X X

15

H A Z A I U T A K O N

Szakosztályunk 1984—ben m eg h ird e tett útjainak összesítése

Összesen:

Január 22.

Január 29.

4 gyalog 4 barlang 1 terepgyakorlat 1 geológiai 1 b o tan ika i 11 túra

Budai séta, Tündérhegyi ú t—Disznófő (25 cm-es hó) Vezető: H orváth József (8 fő)

M átyáshegyi barlang (17 fő) Vezető: Maró Csaba M árcius 11. Pálvölgyi barlang (17 fő)

Vezető: ifj.K a lm á r László M árcius 25. Nagy—Kevély, Csillaghegy (16 fő)

Vezető: Barczikay Dénes Á p rilis 12. Szem lőhegyi barlang séta (39 fő)

V ezető: Barczikay Dénes

Á p rilis 29. Szentendre — Kőhegy — Vasasszakadék — Lajos forrás — D öm ör-

• kapu — Szentendre (8 fő) V ezető: Prinz G yula d r.

Május 2 7. Ó b u da-H árm ashatár hegy, T E R E P G Y A K O R L A T ,,A Budai—hegység kialakulása és felszíni fo rm á i" (19 fő) Vezető: Székely András dr. egyetemi tanár

Június 16. CsiIlebérc—Szorentó B O T A N IK A I S É T A (17 fő) Vezető: Deák László dr.

O k tó b e r 14. Vértesszölős, T ata kálváriadom b G E O L Ó G IA I T A N U L M Á N Y ­ Ú T (24 fő)

Vezető: A n ta l Sándor dr.

16

November 25.

December 15.

Budai séta, János hegy — Makkosm ária (17 fő) Vezető: Farkass A lfré d

Mátyáshegyi barlang (18 fő) Vezető: ifj. Kalm ár László

S Z A K O S Z T Á L Y I V Á N D O R G Y Ű L É S A K A U K Á Z U S B A N Előzm ények:

1984—ben v o lt 100 esztendeje annak, hogy Déchy M ór első Kaukázust fe ltá ró ú tjá t e lin d íto tta . Ez adta a go n do la to t, hogy a Kaukázusban rendezzünk Vándorgyűlést.

Először gépkocsi karavánnal akartunk oda ju tn i. Ez azonban igen nagy m egkötöttsé­

get je le n te tt volna. Ezen kívül az oda és visszautazás napjai vagy az egész túra napjai­

nak számát növelte, vagy a hegyi napok számát csökkentette volna. Ezt az utazási v á lto za to t tehát e le jte ttü k .

Angelus M iklós, a Magyar Természetbarát Szövetség elnökhelyettese, a Nem zetközi túrabizottság vezetője segítségünkre v o lt olyan form ában, hogy kaptunk egy 32 fős utazási keretet.

U t a z á s i n a p o k

1984. aug. 15 —én in d u ltu n k a Keleti p.u.—ról (20,15) a Tisza expresszel. A 31 fő két szomszédos kocsiban k a p o tt kuset elhelyezést. Puskás Elemér dr., feleségének súlyos betegsége m ia tt, az utolsó napokban lem ondta az u ta t. Búcsúztatásunkra azonban megjelent a K e le ti p.u.—on.

Aug. 1 6 -á n pontosan é rke ztü n k Kijevbe (19,49) A helyi vezetőnk Bucsek Olga várt.

A Druzsba szállóban kaptunk elhelyezést és vacsorát.

Aug. 17. D.e. városnézés Kijevben, ami a D nyeper-parti kilátással ke zd ő dö tt, és a te l­

jesen fe lú jíto tt Szt. András székesegyházzal fo ly ta tó d o tt. Majd autóbuszba szállva kis körutazás és ismertetés következett m enetközben, a Szófia székesegyházról, operá­

ról és egyetem ről. Ebéd a Borispol repülőtéren. A re p ü lő ú t K ijev és M inerálnije V o d i k ö z ö tt 9 0 perc. O tt várt G urova Galja az Itk o l szálló képviseletében.

A 180 km —es autóbusz utazás M inerálnije V o d ib ó l végig a Bakszán völgyön az Itk o l szállóig négy óra hosszat ta rto tt. (16 .4 0 —20.40) — A látható geológiai érdekességekre már m enet közben felhívta a fig ye lm e t, és m agyarázatokat a d o tt Pogácsás G yörgy. — 21 óra ko r meleg vacsorát ka p tun k.

Aug.27. Hazafelé. Halnali indulás az Itk o l szállóból. Autóbusszal M inerálnije Vodiba.és onnan repülőgéppel Kijevbe. I t t m egtudtuk, hogy az ,,open" hálókocsi jegyeinket még nem „b o o k o ltá k ” és ezt nem is tudják vállalni aug.29—re, hanem csak 31—re. Ez azt je le n te tte , hogy ke ttő h e lye tt négyszer k e lle tt volna még Kijevben aludnunk. Ez tö b ­ beknél gondot o k o z o tt. így saját költségen vá lla ltu k 59,19 Rb-ért a másnapi hazauta­

zást M A L É V géppel.

18

ELBRUSZ A CSEGETRÖL Foto: F«k«t»

DONGUZORUNÉSNAKRATAU, A PRIJUT11-TÖL

A iig. 28. D.e. Kijevben városnézés, vásárlás, fel nem használt vasútijegyeink lepecsé- telése a kijevi magyar főkonzulátuson. 18.45 in d u lt a repülőgép. L á ttu k a Magas T á trá t és m egérkeztünk Budapestre.

H e g y i n a p o k

Aug. 18. Reggeli után ta k tik a i megbeszélés Surdunov Muhamed hegyi in stru kto rra l, majd valamennyien a Cseget felvonó Kafe Aj állomásáig (2750 m). Innen — akklim a- tizációs célból — 3000 m —ig m in de n ki, a társaság nagyobbik fele pedig 3200 m-ig m ászott f e l . ---Ebéd az Itk o lb a n . D.u. 16 fő Dura Lajos vezetésével a Narzán forrás­

hoz.

Vacsora után a klubszobában a Vándorgyűlés megnyitása.

Aug. 19. Ragyogó időben m indenki a P riju t 11—be. Felvonóval a M ir állomásra (3500 m ), ülőszéken 3700 m —ig, gyalog a 4100 m—en álló m enedékházba.---Még aznap vissza az Itk o lb a . Vacsora után a klubszobában m indenkinek egy perces ö n b em utat­

kozása következett.

Aug. 20. A hegyi csoport (22 fő) d.u. in d u lt a P riju t 11—be és o t t aludt. Magyar ve­

ze tő jü k Halmos Péter v o l t . ---A völgycsapat (9 fő) Dura Lajossal a Shelda völgyben já rt egészen a gleccserkapuig.

Aug. 21. A hegyi cso portból 9 fő eléri az Elbrusz K —i csúcsát. (5621 m) — A vö lg y­

csapat (7 fő ) Dura Lajos vezetésével a Cseget 3404 m-es csúcsát mászta meg. Három fő tovább mászik egy ismeretlen név né lkü li csúcsra (3551 m) aminek az M FT nevet

adják. ,

Aug. 22. A hegyi csoport m ásodik éjjelét is e ltö ltve a P riju t 11-ben, visszatér az Itk o l szállóba. — A völgycsapat (10 fő ) a Donguzorun tóhoz k irá n d u lt.

I

Aug. 23. E napon van 100 éve, hogy Déchy M ór elérte az Elbrusz N Y —i csúcsát.

Egésznapos autóbusz kirándulás Nalcsikba.

Vacsora után a Vándorgyűlés folytatása.

Aug. 24. Esős nap. Dura Lajossal 8 fő a D onguzorun hágóba (3180 m) Aug. 25. V ö lg y tú ra 25 fővel a „Z ö ld vendéglőhöz"

Vacsora után a Vándorgyűlés bezárása.

19

Aug. 26. Kogutaj völgy 3000 m—ig (14 fő ). Emlékezés Karlócai Jánosra, aki 1966—bán it t fejezte be életét. A csoportból három fő a kko r is it t v o lt. (Karlócai M iklós, Kiséry László, K ovalik András). Ő k a helyszínen magyarázták el a 8 év e lő tt tö rté n te ke t.

A Beeső hágó (3650 m) bejárására Dura Lajos vezetésével 4 fő in d u lt el. — Három fő újra fe lm e n t a P riju t 11—be.

A V Á N D O R G Y Ű L É S E L Ő A D Á S A I

1984. augusztus 18.

Dezsényi János: Déchy M ó r élete és munkássága Pogácsás G yörgy: A Kaukázus geológiája Augusztus 23.

Kubassek János: A Kaukázus term észetföldrajza Dura Lajos: Magyarok a Kaukázusban

Augusztus 25.

A lk é r András: Magyarság tu d a t a legújabban k ia d o tt könyvekben Dezsényi János: Összefoglalás, értékelés, zárógondolatok

20

I

PIHENŐA BECSÚHAGÖALATT

A Vándorgyűlés résztvevői

A lk é r A n d rá s K o v a lik A n d rá s

A p ró Imre K ristó K a ta lin dr.

Benke Magda Kubassek János dr.

Dezsényi János dr. Kubassek Jánosné

Oura Lajos Megyeri István dr.

Fekete A n ta l Petres Pál

Gerzselyi Tamás Pfahler Péter

G y ő ri Jenő Pogácsás G yörgy

Halmos Péter Prinz G yu la d r.

Halmos Péterné Szabó Gábor

Hegedűs M ónika Szabó Z oltá n

Karlócai M ikló s Szondy G yö rg y

Kertész László , T ó th Ferenc

Kiséry László V iz k e le ty László dr.

Kisgyörgy Ádám Zsák Lajos

Zsák Lajosné

B A R Á T I H E G Y M Á S Z Ó K L U B O K

Szakosztályunk B E S Z Á M O LÓ —jának megjelenése m inden évben a baráti k lu b o k hat­

hatós támogatásával tö rté n ik .

Az 1983. évi BE S Z Á M O LÓ 123 oldal terjedelem ben és további 36 nem szám ozott oldalon fényképekkel és vázla to kkal, összességében 159 oldal le tt.

E zúton is köszönetét m on d u n k a Budai A lp in Club az Excelsior GM

az OSC Hegymászó szakosztály a T e ch n iko rd GM

szíves segítségéért.

Támogatásuk összértéke 5 0 .00 0 .— F t v o lt.

21

Ü D V Ö Z L Ő L A P O K

T agjaink ú tja iró l az alábbi köszöntések érkeztek:

1984.

I. 17. Pogácsás G yörgy Boston

I. 22. Benke Magda, S iklós G yörgy Rila

II. 14. Tass V ik to r,S ib a ls z k y Z oltán J u li A lp o k

I I I . 2 0 , Neidenbach Ákos Rila

IV . 1. Sára G yörgy Darjeeling

I V . 15. H orváth József Csomakőrös

IV .20. G ábriel András Hévíz

V . 5. B obály István India

V . 18. Csanádi Sándor és csapata Elbrusz

V I . 22. Wehnerné Balassa Zsuzsa Fogaras

V II. 2. V iz k e le ty László Róma

V II. 5. G y ő ri Jenő Herkulesfürdő

V II. 6. G örgényi András, Szekér István Munkács

V II. 8. H orváth József Kovász na

V I I . 11. Benke M .,S iklós G y.,P rinz G y.

ifj. Kalm ár L. B ihar hegység

V I 1.27. Faragó Zs.— né. Szabó Szilárd D u rm ito r

V I 1.27. Kiszely G yörgy Sziklás hegység (USA)

V I I I . 3. Neidenbach Á kos Dachstein

V I I I . 5. V örös László Dachstein

V I I I . 7. Bobály István Pamír

V I I I . 7. Csanádi Sándor és felesége Tiha n y

V I I I . 10. Pogácsás G yörgy Moszkva

V I 11.20. G y ő rfy M. és az expedíció tagjai Kilim andzsáró

V I I I . 22. A d le r Rácz József Gstaad

V I 11.25. K o llá r Lajos M ontblanc

V I 11.28. Magócs Lajos Cham onix

IX . 8. M artin o vich V alér Magas Tátra

IX . 16. Dékány Péter, Ozsváth A ttila Cham onix

X . 31. Bobály István Magas T átra

X I 1.31

.

22

S Z E M É L Y I D O L G O K

A z M F T köszöntő e m léklapját 1984. szeptember 14—én a Lóczy teremben vették át Beranek Ferenc 85. Veres G yula Z o ltá n és Szelényi A n d o r 80. születésnapja alkalm á­

b ó l. U tó b b i akadályoztatása m ia tt leánya jö t t el az em léklapért.

K u n fa lvi Rezső M FT tiszte le ti tagságát az 1984. évi közgyűlés egyhangúlag elfogadta.

Mivel a vidéki eseményen nem tu d o tt megjelenni, az erről szóló oklevelet Pécsi M árton elnök adta át a M T A e ln ö k i tanácstermében ta rto tt választmányi ülésen 1984. decem­

ber 4 —én.

UJ T A G J A IN K

A Hegymászó Szakosztályba 1984—ben a következők léptek be:

Barcsay Kálm án (38) v ili. m érnök 1091

B ihari János (37) technikus 2510

Deák Ferenc (46) népművelő 1013

Fekete K atalin id.ny.levelező 1182

G y ő ri Jenő (38) ügyintéző 1056

G y ő rfy M ihály dr.(2 7 ) orvos 9700 H orváth Gergely (34) fő isk.a d ju n ktu s 1072 Ló rá n th József (27) oki.vegyész 1118 M itsányi Z o ltá n (22) főisk.hallgató 1023

Ném eth Márta geológus 2800

Ozsváth A ttila (28) üzem m érnök 2098 Pfahler Péter (32) v ili. m érnök 1111

Prónay Aladár (56) idegenvezető 1026

R adnóti Sándor (42) vegyészmérnök 1133

Szabó László (31) üzem m érnök 3254

Szabó Szilárd (38) v ili. m érnök 1112

Szendrő Szabolcs (38) technikus 1155

Szerdahelyi László (43) esztergályos 1116 Szondy G yö rg y (43) v ili. m érnök 1022

Tom pa László (43) geológus 2120

R ákóczi u. 35.

23

IN M E M Ó R IÁ M Serényi Jenő d r.

(1 8 8 4 -1 9 1 5 )

Az Egyetem iek vezéralakja v o lt. T o lla l, személyes példával szolgálta az eszmét, a ma­

gas hegyek em bert fo rm á ló szeretetét. Rövid életéhez számos örökbecsű alkotás fű ­ ző d ik. E lin d ító ja v o lt a Turistaság és A lp in izm u s c. fo ly ó ira tn a k . Ö írta ennek első, bevezető c ik k é t is 1910—ben. A „S ís p o rt g ya ko rla ti ké zik ö n y v e " 1912—ben je le n t meg. A Nem zeti S p o rt „ H ó " rovatát hosszabb ideig szerkesztette. De írásai megjelen­

tek a T u ris tá k Lapjában, a M KE és Mecsek Egyesület évkönyvében, az Ö sterreichischer Alpenzeitungban is.

A Magas Tátrában tö b b első megmászása v o lt. Ilyen az Egyetem i csúcs, a m it egy Név­

telen csúcs megmászása címen í r t le. Társaival e g y ü tt adta azután a csúcsnak az új ne­

vet. Ő v o lt az első megmászója a Csorbái csúcs északi falának. Mászásait főleg a nagy­

szerű kötélhárm asban, W achter Jenő és H orn K. Lajos társaságában teljesítette.

Vezető szerepet já ts z o tt az Egyetem i O sztály, majd a Budapesti Egyetemi T urista Egyesület irányításában. Fáradhatatlan buzgalmának köszönhető, hogy m egalakult a Magyar T urista Szövetség és a Magyar Sí Szövetség. U tó b b in a k első fő titk á ra .

Iglón született, ügyvéd le tt, és 31 éves v o lt, a m ik o r az első világháborúban D oberdónál, a M a tte rh o rn első megmászásának 50. é vfo rd u ló napján hősi halált halt.

Szakosztályunk 1975. jú n iu s 6—án a Lóczy teremben „S erényi Jenő élete és k o ra "

cím m el a d ó z o tt em lékének, távozása 60. évében.

Ezen az előadáson o tt v o lt K o m a rn ic ki G yula, a gim názium i padszomszéd és jó barát, v a la m int a 88 éves Barcza Ferenc, aki észrevétlenül egy csokor virágot helyezett a ka­

tedrára, emlékezésül.

H IE B E L E R , TOIMI

(1930-1984)

Meghívásunkra két alkalom m al is ta rto tt előadást Budapesten. Első megmászásainak száma m integy ötven. Ennek jelentős része té li. Előadásainak témái is ezek v o lta k.

1965—ben az Eiger északi falának, 1974—ben a C ivetta É N Y falának első té li meg­

mászásáról beszélt.

Term ékeny író v o lt. Sajnálatos, hogy könyvei közül egy sem je le n t meg magyarul.

Számos m unkája közül m egem lítünk néhányat: „B e rg und M ensch" 1961, „Z w ischen H im m en und H ö lle " 1963, „E ig e rw an d — Dér T ó d k le tte rt m it " 1964, „SOS in Fels und E is " 1971, „A b e n te u e r in E verest" 1974, „ L e x ik o n dér A lp e n " 1977.

24

>

A MONTBLANCCSOPORT„TÜl"CHAMONIXNAL

PONCA(2593 m) és SPIKA JULIALPOKBAN

»

Halálát h e lik o p te r szerencsétlenség okozta 1984. novemberében. A gép rossz látási viszonyok következtében zuhant le Jugoszláviában. Vele v o lt felesége is. A tö rté n te ­ ket senki sem élte tú l.

H Í R E K

1984. január 1—vei m egalakult a Budai A lp in C lub, m in t önálló jo g i személy. Induló taglétszáma 4 0 fő.

A k lu b elnöke Csanádi Sándor, helyettese Zsák Lajos.

X X X

Pécsi M árton akadém ikust, az M F T e lnökét 60. születésnapja alkalm ából köszöntötte szakosztályunk. A z 1984. január 18—án k e lt válaszában többek k ö z ö tt ezt írta: „K e d ­ ves S zakosztályelnököm ! Különös ö röm öre szolgál, hogy életútam ezen kerek év számú állomásánál m egtisztelő figyelm etek felém fo r d u lt."

„Megnyugvás számomra, hogy o lyan kiem elkedően aktív vezetőkre támaszkodhatom m unkám ba, m in t személyed. Ennek egyik do ku m e n tu m a a szakosztály legutóbbi ju b ile u m i évkönyve, amely m ind fo rm a i megoldásában, m ind pedig tartalm ában nagyon te ts z e tt".

x x x

Hegedűs László N esztorunk G ö d öllő n él visszavonultan. Egyik levelében ezt írta:

„N e k e m a túrázás m ár csak álom , de a legszebb álom , é lte tő ."

x x x

Előadásainkat rendszeresen a v o lt Ludovika Akadém ia épületében lévő Lóczy terem ­ ben ta rtju k . A januári szakülés során m egem lékeztünk a rról, hogy 135 évvel ezelőtt 1849. január 9 —re tervezték a M A G Y A R H A D IF Ő T A N O D A ünnepélyes megnyitását, de január 5—én m ár osztrák megszállás alá k e rü lt a főváros. így el k e lle tt bocsátani a megnyitásra egybehívott növendékeket. A szabadságharc további folyam án tábori kórház le tt a L U D O V IC E U M épületéből. (E rrő l tu d ó sít a ma is meglévő emléktábla a díszlépcső kezdeténél)

x x x

25

A Magyar T urista Egyesület E G Y ETEM I O S Z T Á L Y A 80 évvel ezelőtt 1904. jú liu s 5—én a la k u lt meg. E rrő l az időszakról a BETE első évkönyvében olvashatjuk: „K e v e ­ sen vo lta k, hiszen m ost sem vagyunk sokan. De soha az egyesületben még árnya sem v o lt a szétvonásnak. Bevált W hym per mondása: a tu ristá k jó barátok lettek, és a jó ba­

rátok tu ristá k. — 1904. o k tó b e r 2 3 —án, a Dobogókőn ta rto tt közgyűlésen választot­

ták az Egyetem i O sztály védőjéül d r. Lóczy Lajos professzor urat, aki négy éven át igazi pártfogója v o lt a zsenge egyesületnek".

K é t évi szünet után megjelent a HEG Y M Á SZÓ 1984. Skerletz Iván visszavonult a szerkesztéstől. A z új főszerkesztő Dezsényi János. A szerkesztőbizottság k ib ő v ü lt Babcsán G ábor, Dura Lajos és Ozsváth A ttila személyével. A 64 oldal terjedelm ű k i­

advány szinte kivétel nélkül olyanok írásait hozza, a kik az M F T —nek is tagjai.

x x x

A T urista Magazin 13. oldalán a Hegymászók h íre it vá lto za tlan u l Dura Lajos á llítja össze. E zt azért em eljük k i, m ert a 13. oldal alján csak az áll, hogy összeállította a Magyar F öld ra jzi Társaság Hegymászó Szakosztálya.

x x x

50 É V E IR T A A T U R IS T A S Á G ÉS A L P IN IZ M U S (T. és A.)

A fo ly ó ira t 1934. évi számait (X X IV . évfolyam ) szerkesztette Reichart Géza főszer­

kesztő, Dr. Vigyázó János felelős szerkesztő és Horn K. Lajos társszerkesztő.

x x x

Douglas Freshfield, a legnevesebb angol hegymászók egyike 89 éves korában elhalálo­

z o tt. A L o n d o n i A lp in Clubnak alapítása ó ta (1864) tagja, majd elnöke is v o lt. A z A lp in e Jo u rn a lt évekig szerkesztette. Számos első megmászás fű z ő d ik a nevéhez az A lp o kb a n . Háromszor já rt a Kaukázusban, megmászta az E lb ru szté s 1887—ben közös tú rá i vo lta k o tt Déchy M órral. A Him alájában ő kísérletezett előszóra Kangcsendzön- gával. (62. o.)

I

X X X

26

A lb e rt belga k irá ly a Maas völgyének egyik mászóiskolájában rövid kikapcsolódásra 50 éves korában egyedül edzett. így nem v o lt tanúja halálos balesetének. (62.o.)

x x x

F ab in yi Tiham ér d r. kereskedelemügyi m iniszter hosszan n y ila tk o z o tt az „időszerű magyar tu rista—p ro b lé m á k "—ról. (6. o.)

x x x

A Ferenchegyi aragonit—barlang a Budapesti Egyetem i T urista Egyesületnél te tt elő­

zetes bejelentés alapján — kellő felszerelés és m ászógyakorlat birtokában — megte­

k in th e tő . (68. o.)

x x x

Die Gefahren dér A lp e n —t,Zsigm ondy E m il örökbecsű alkotását W.Paulcke átdolgozá­

sában illetve kiegészítésével, im m áron 9. kiadásban je le n te tté k meg 1933—bán. A ma­

gashegyi veszélyek e klasszikussá vá lt kézikönyve egyetlen tu rista kö n yvtárb ó l sem hiányozhat. (72. o.)

x x x

A z e rdőtörvény tervezetét az igazságügyi m iniszter e lju tta tta hozzászólás céljából a Magyar T urista Szövetségnek. A szövetségi elnök D r. Zsitvay T ib o r a vezetőséggel egyeztetett vélem ényét válaszként m egküldötte. A húsz oldalas összeállítás ta rta l­

mazza a tu rista tö rvén y tervezetet is. (89. o.) x x x

Egyetem i tu ris tá k cím m el Vigyázó János felelős szerkesztő írt m éltatást a 25 éves B E TE —rő l, illetve a 4 0 éves egyetemi g o n dolatról. A m ik o r számba veszi a kezdemé­

nyezéseket, az eredm ényeket, m inden m ondata így kezdődik: Egyetemi tu ristá k . . . szerkesztették a maga nemében u to lérhetetlen 1500 oldalas Magas Tátra kalaúzt, a turista szakkönyvek sorozatát, in d íto ttá k el és szerkesztik ma is a Turistaság és A lp in iz - m ust, az első g ya k o rla ti síoktató kö n yve t, szervezték meg a sportszerű síelést és az el­

ső síversenyt Magyarországon, szorgalmazásukra és vezető részvételükkel a la ku lt meg a Magyar Sí Szövetség, a T á tra i Önkéntes M entőbizottság, a Magyar T urista Szövetség,

27

a Magyar Hegymászók Egyesülete. Egyetemi tú ristá k é p íte tté k a mai legmagasabban fekvő menedékházat a m átrai G alyatetőn (Ez 1984-ben is áll, de nem túrista célokat szolgál. Egyedülállóak a barlangkutatás eredményeiben. (137. o.)

X X X

A L o m n ici csúcsra a függővasút tervét jóváhagyták. A G erlachfalvi csúcsra szóló tervet még m érlegelik. Hegymászó szem pontból nem bánnánk,ha ez jó sokáig tartana.) 114.0.)

x x x

I «

A M o u n t Everest átrepüléséről ta r to tt előadást E th e rton angol ezredes március 19—én a T is z ti Kaszinóban. A z előadót a Magyar F öld ra jzi Társaság, a Magyar Aero Szövetség és a Nem zetközi K lu b hívta meg.

x x x

A H É V P á lffy té ri (ma Bem tér) és G e llé rt té ri kitelepítéséről, a János hegyi d ró tk ö - télvasútról, a D obogókőre megépítendő a u tó ú tró l tárgyalnak az illetékesek (119.0.)

x x x

T IT . A Term észetim ádók Társasága m egváltoztatta nevét T uristá k Inóci Társaságára.

(1 2 6 .0 .) *

x x x

A Magyar T urista Szövetség arcképes igazolványával rendelkezők utazási és egyéb kedvezményei. (Három oldal terjedelemben.) A k ü lfö ld i kedvezményeknél, többek k ö z ö tt Olaszországnál az áll, hogy a Club A lp in o Italiano (C A I) menedékházaiban a belépő és hálódíjakból 50 % kedvezményben részesülnek a MTSZ igazolványával ren­

delkezők. (133. o.)

x x x

A G alyatetői menedékház forgalm a visszaesett. A Magyar Hegymászók Egyesülete m in t háztulajdonos a létesítmény korszerűsítésével, az ellátás javításával és a kiszolgá­

lás fo k o z o tt előzékenységével igyekszik ezt ellensúlyozni. (163. o.) x x x

28

A Budapesti Egyetemi T urista Egyesület (BETE) megalakulásának 25. é vfo rd u ló já t, többek k ö z ö tt társas vacsorával ünnepelte meg. A színhely április 22—én a Hármas- határhegyi turistaház v o lt. (Ma vendéglő I) (173. o.)

X X X

A Madaras hegyi menedékház avatása. A M Á V G épgyári S p o rtk ö r tu ristá i a Börzsöny D K —i részén avatták fel új házukat. (194. o.)

X X X

A Budapesti O rvosok T urista Egyesülete a Pilis hegységben a Nagyvillám on avatta fel menedékházát. (227. o.)

X X X

A Magyarországi Kárpát Egyesület felavatta a Balaton kö rn yé k első turistaházát a Szentgyörgy hegyen, a „k ű z s á k o k " a la tt. (230. o.)

x x x

A M isko lci B ükk E gylet 4 0 éves vándorgyűlése során felavatta a k ib ő v íte tt Szentléleki menedékházat és leleplezte azt az e m léktá b lá t, a m it az o tta n i pálos ko lo sto r rom falá­

ban helyeztek el. (233. o.)

x x x

A német Nanga Parbat expedíció W illy M erkl vezetésével május elején 500 teherhor­

dóval in d u lt el. A 4. táborban üzemelő rövidhullám ú rádió első híre D rexler megbe­

tegedése. A tüdőgyulladáson, a 2. táborban — ahová a beteg még el tu d o tt ju tn i — az expedíció orvosa nem tu d o tt segíteni.

M erkl, Welzenbach és Wieland m in t élcsapat elérték a 8.sz. tá b o rt 7600 m —en. A több napos hóvihar azonban visszafordulásra kényszerítette őke t. A három nagyszerű a lp i­

nista kü lö n b öző magasságokban éle té t vesztette. (238. o.) x x x

A z Everest legújabb áldozata az angol M aurice W ilson ka p itá ny, aki a csúcsot eredeti­

leg át akarta repülni. Mivel az engedélyt erre nem kapta meg, e xpedíciót szervezett.

Darjeelingből in d u lt, és a R ongbuk gleccserig az u ta t kis csapatával 25 nap a la tt te tte meg, 10 nappal rövidebb idő a la tt, m in t az előző expedíciók. A visszatérő teherhordók 7000 m —en lá ttá k u to ljá ra . A csúcstámadást egyedül akarta végrehajtani.

x x x

29

U IA A közgyűlés

1934. szeptember 2 —7. k ö z ö tt v o lt a világ hegymászóinak találkozója a ke le t—svájci Pontresinában. A szervezést a Svájci A lp in Club vállalta, egy „N e m ze tkö zi T ú ra h é t"

keretei közé illesztve az U IA A közgyűlést. A magyar színeket ö t fős küldöttség kép­

viselte. Vigyázó János d r. a delegáció vezetője kilenc oldalon tudósít a T . és A .—bán az eseményekről. Bemutatásra k e rü lt Magaziner Pál o k ta tó film je „Hágóvassal és jég­

csákánnyal". A szerző is tagja v o lt a magyar kü ld öttségnek.(315. o.) x x x

Novem ber elején idén is megemlékeztek a tu rista h a lo tta k ró l. D r. Téry Ö dön sírjánál a Magyar T urista Egyesület, d r. Serényi Jenő sírjánál a Magyar Hegymászók Egyesü­

lete helyezte el koszorúját. (A Kerepesi, ill. Farkasréti temetőben) (328. o.) x x x

A z első tu rista filléres vonat (75 %—os kedvezménnyel) o k tó b e r 28—án in d u lt Szobra, 1600 résztvevővel.

x x x

A z első lengyel tá tra i d ró tk ö té lp á ly á t Zakopanénál é p ítetté k meg. A z olasz cég szénben kapta meg az ellenértéket (330. o.)

x x x

A Deutscher und Österreichischer Alpenverein idei 60. közgyűlését is a tavalyihoz hasonlóan semleges területen, a lichtensteini Vaduzban v o lt kénytelen m egtartani, m i­

után a német és osztrák viszony még máig sem ja v u lt annyira, hogy a két testvérnép közös nagy egyesületének évi beszámolóját hazai fö ld ö n re n d e z h e tn é k .---N y il­

vános m enedékházaik száma 46 9 , és ezen fe lü l van 119 nem nyilvános, csupán egyes osztályok, vagy kisebb társaságok tagjai részére fe n n ta rto tt menedékházuk is.

x x x

A Magyar T urista Egyesület Z sigm ondy társasága o k tó b e r 28—án n y ito tta meg máso­

d ik kiállítását. A vezető n é lk ü li magashegymászás kis taglétszámú együttese, beszámoló jellegű kiállításán festm ényeket, fényképeket, túravázlatokat, szemléltető g ra fik o n o ­ kat, kőzet g y ű jte m é n yt m u ta to tt be. — S k o lil V ilm o s eln ö kü k üdvözlő szavai után dr. C h o ln o ky Jenő, az MTE elnöke n y ito tta meg a k iá llítá st és m élta tta a Zsigm ondy társaság fig ye lm e t érdem lő m űködését. (331.0.)

x x x

30

A Nanga Parbat lábazatánál fo ly ó Indus áttörésénél található a F öld legnagyobb m a­

gasságkülönbsége 7000 m. (376.0.)

x x x

Biigeri ezredes az alpin síelés nálunk is jó l ismert neves tanítóm estere és kiváló hegy­

mászó, Innsbruck közelében oktatás közben 62 éves korában tüdővérzés következ­

tében e lh u n y t. — A v o lt császárvadász tiszt a háború után, a Honvédelm i M inisztérium meghívására a Mátrában s íta n fo ly a m o t vezetett. (377. o.)

x x x

100 ÉVE ÍR T A K A FÖ LD R A JZI K Ö Z M E L É N Y E K -B E N

Déchy M ó r tagtársunk kaukázusi utazásából o k tó b e r hó közepén szerencsésen vissza­

érkezett. Déchy ú tja az A rd o n s z kv ö lg y tő l a hegylánc északi le jtő jé n , magas átjárókon a Bakszan völgybe, az Elbrusz tövéhez vezetett. A z Elbrusz legmagasabb csúcsát (17,375 láb * 5642 m) aug. 2 8 —án két svájci vezetője kíséretében mászta meg s o tt u.az nap esti 6 ó ra k o r tű zte ki a magyar nem zeti lobogót. A hegyről való lemenetel alkalm ával a kis társaság a szélvész és hideg m ia tt igen sokat szenvedett. Kezeik és lá­

baik majd m egfagytak, úgy, hogy néhány napig gyógykezelés a la tt k e lle tt m aradniok.

A z Elbrusz a ljá ról, a Bakszan vö lg yb ő l a Kaukázus főgerincén át utazónk ennek déli lejtőjére, az úgynevezett szabad Szvanecziába, majd a R ión fo ly ó vögyébe és tovább Kutaiszon át T ifliszb e ju t o t t . Ezután a D ariel—hegyszoroson át Vladikafkazba m ent, innen pedig Odessza felé vette ú tjá t. A svájci vezetők K utaiszból Batum on át tértek vissza hazájukba. Balkariában u ta zón ka t igen nagy vendégszeretettel fogadták, s Balka- ria első hercegi családjának ivadékainál v o lt szállva, k ik m ost U ru sbieff nevet viselnek.

A legenda azt ta rtja , hogy B adilat és Basziat nevű két testvér jö t t oda Magyarország­

b ó l, s hogy ő k Basziat utó da i. Városuk neve „M a g y a r", s vannak régi fegyvereik, m elyeket m ost is magyar puskának hívnak, s igen k itű n ő k n e k tartanak. Déchy igen sike rü lt fo to g rá fiá i felvételeket is eszközölt, csak az a kár, hogy utazásának második felében az időjárás éppen nem kedvezett; egészsége azonban a sok nélkülözés dacára is, m indig k itű n ő v o lt. Társaságunk D é ch yt az o k tó b e ri választmányi ülésen üdvözöl­

te, m ely alkalom m al Déchy megígérte, hogy egyik közelebbi társasági nyilvános ülésen ezen nevezetes utazásáról felolvasást fog tartani.

x x x

31

Graham te kin télyes hegymászónak sike rü lt S ikkim ben négy hegyóriást megmászni, m elyek közül legmagasabbak G u b ur a Pudim hegyláncban (21.300 láb = 7000 m) s Kabru (24.015 láb * 7800 m) v o lta k . A Himalaya csúcsának megmászása sokkal ne­

hezebb, m in t az alpesi hegycsúcsoké, m ert gyakran o ly m eredekek, hogy a jég sem marad meg ra jtu k. Graham e hegy csúcsáról n ye rt áttekintés után azt a következte­

tést ko cká ztatja , hogy a M ou n t Everest (Gaurisankar) irányában északnyugaton m in t­

egy 50 angol m é rfö ld n y ire az Á ru n s T ib e t vízválasztóján még két hegyóriás van, me­

lyek az Everestnél, a világon eddig a legmagasabbnak ta r to tt hegycsúcsnál, is je le n té ­ kenyen magasabbak.

x x x

V ám béry Á rm in d r. alelnök az évi közgyűlésen a következőkkel kezdte jelentését:

K icsiny a m i fö ld g ö m b ü n k és határtalan nagy az európai ember tudásvágya. T ekin tve ezen aránytalanságot, nem lehet csodálni, ha a nagy felfedezések m in dinká b b ritk á b ­ bakká válnak, és ha a fö ld ra jz i tu d om á n y évi szemléjével foglalkozó már hiába keresi a nagy té n yeke t, m elyeket évi jelentésében fe lm u ta tn i készül. Ezzel korántsem azt akarom á llíta n i, m in th a a fö ld ra jz i kutatások irá nt lelkesedő utazók száma fo g y o tt volna, vagy hogy az emberi törekvés ezen ága már nem bírna annyi vonzóerővel, m in t évtizedek e lő tt. Oh nem! Éppen ellenkezőleg áll a dolog, m ert ha van tu dom ány, m elynek m űvelői napról—napra szaporodnak és m ely a nagyközönség körében rendkí­

v ü li terjedésnek örvend, úgy az bizonyosan a fö ld ra jz és az avval karonfogva testvéri egyetértéssel előre haladó néprajz.

x x x

Nem pusztán a tu d om á n y irá n ti érdeklődés, hanem nagyrészben a nemzeti büszkeség in d íto tta 1881—ben az Északam erikai Egyesült Á lla m o k kongresszusát arra, hogy egy új nagy északisarki expedíció költségeit megszavazza. A fe n n fo rg o tt kedvező k ö rü l­

m ények m e lle tt biztosra v e tté k , hogy ezen újabb expedíció az 1871.—i angol expedíció vívm án ya it el fogja hom ályosítani, s hogy mégis az amerikaiaké lesz a dicsőség, hogy nem zeti zászlójukat a fö ld északi sarkára k itű z ik .

A G reeley A.W. hadnagy által vezetett 25 fős expedíció azonban katasztrófával végző­

d ö tt. K é t te le t tö ltö tte k el a magas északon és m ik o r a megmentésükre k ü ld ö tt hajó 1883. ju n iu s 2 2 —én m egtalálta ő k e t, már csak heten vo lta k életben, a tö b biek éhen- h altak. A m egm entettek kö zü l is az egyik néhány nap m úlva meghalt.

A legnagyobb északi szélességet 1882. május 13—án, 8 3 ° 4 2 ' Lockw ood szigetén é rték el, így az eddig e lé rt legnagyobb szélességen 4 '—el tú lm entek.

x x x

32

A panamai csatornán nagy kitartással dolgoznak, a tervezett vonalon nagyban fo ly ik az ásatási m unka. A társaság kellőleg gondoskodott a rról, hogy az e vidéken uralkodó betegségek a m unkások k ö z ö tt a lehetőségig el ne harapódzanak. Ezen intézkedésre valóban nagy szükség is van, m ert a sárga láz jelenleg is nagyban pusztít.

x x x

A Krakatoa vu lká n , m ely 1680. ó ta a vulkanikus működésnek semmi je lé t sem adta, 1883. évi május 2 1 —én ismét m egkezdette tevékenységét, majd augusztus 26—27-én irtó z ta tó kitörése által nemcsak Szum atra és Jáva szomszédos partvidékét te tte tö n k ­ re, hanem egyúttal a Szundában a fö ld felületén is o ly jelentékeny változást idézett elő, m inő a legrégibb idők ó ta alig fo rd u lt elő. Krakatoa sziget kiterjedése eddig 32,5

2 2

km v o lt, ebből e lsü llye d t 23,25 km , viszont a sziget nyugati része fölemelkedés ál- tál m egnagyobbodott 1,42 km —rel. Ezen kívül északkeletre két kisebb új sziget o keletkezett.

I X X X

A nem zetközi földm érési társaságnak 1883. o k tó b e r havában Rómában ta rto tt érte­

kezlete fo g la lk o z o tt az egyetemes világidő kérdésével s kim o n d o tta , hogy: a greenwichi középidő delét véve a nap kezdetének s a napot 1 — 2 4 órás jelzéssel számítva te k in ­ ti a leghelyesebb alapnak az egyetemes világidő behozatalában, s m inden egyes álla­

m o t fe lké r, hogy a közlekedési ágakban (hajózás, posta, vasút, távírda) ez időjelzéssel való élés nem zetközi életbeléptetését elvileg fogadná el s a g ya ko rla ti k ivite lre d ip lo ­ máciai ú to n a ke llő intézkedéseket tenné meg. Nem különben azon óhaját is kife je z­

te, hogy az ezután készítendő térképeken a hosszúsági fo k o k a Greenwichen átmenő d é lk ö rtő l számítva jeleztessenek.

I

X X X

Hosszú cik k fo g la lko z ik a természeti népek kihalásának okaival.

Egy részlet a c ik k b ő l: „S vájjon m elyek azon o k o k , m elyek mindezen népeknek kiha­

lását annyira s ie tte tik ? Ha vé gigtekintünk azon népeken, m elyeken m ost a kihalás sora van, azt vesszük észre, hogy leginkább a műveltség alacsonyabb fokán álló népek vesznek k i, s éppen a k ko r enyésznek el legrohamosabban, — ha m ivelünk európaiak­

kal, a m i m űveltségünkkel jö n n e k érintkezésbe. K u ta tn i a kihalásnak ezen o k a it az etim ológiának annál is inkább egyik legérdekesebb s legfontosabb feladata, m ert ha m egism erjük az o k o k a t, m egtudhatjuk azt is, m ely fajtáknak van legnagyobb élet- képességük, m elyek fognak a lé té rt való küzdelemben győzedelmeskedni, az emberi nemet fe n nta rta ni, s műveltségét tovább fejleszteni.

33

Nézzük a fő b b o k o k a t egyenkint. Tény az, hogy az európai nemzetek, ha a term észeti népekkel érintkezésbe jö n n e k, igen ritká n tanúsítanak olyan viseletet, m elynél fogva a béke apostolainak nevét érdem elnék. Az idegen népek — úgym ond Rose — egyszerű­

ek, s b izakodók m ik o r hozzájuk jö v ü n k , ellenben hitetlenek m ik o r elhagyjuk ő ke t.

Józan emberekből iszákosokat csináltunk, bátrakból gyávákat, becsületes emberekből to lv a jo k a t. Először beléjük o ltju k vétkeinket, azután ezen vétkeket ürügyül vesszük, hogy ezen népeket k iirts u k ."

x x x

/ /

Hochvogel Allgán-ban

34

T A G JA IN K M AG ASHEG YI T Ú R Á I

N É V S Z E R IN T I ÖSSZESÍTÉS

A d le r Rácz József Babcsán Gábor Benke Magda Bobály István Cenner G yula dr.

Csanádi Sándor Dékány Péter Dezsényi János dr.

Dura Lajos Fekete A n ta l Fekete K atalin Gábriel András dr.

A lp o k

A lp o k , Elbái hom okkövek

Kis Fátra, Bihar, Rila, Rodope, Kaukázus Pamír, Indiai Himalája

M. Tátra, N y. Tátra, Cseh Óriáshegység Kaukázus

A lp o k Kaukázus Kaukázus

Kis Fátra, Bucsecs, Keresztény havas, Fogarasi havasok, Kaukázus

Kis Fátra, Bucsecs, Fogarasi havasok M. Tátra

36

I

Gáborné Barakonyi Ágnes Gerzselyi Tamás

G y ő ri Jenő Halmos Péter H o ffm a n n G yörgy H orváth József Juhász Árpád dr.

Kalm ár László ifj.

Karlócai Jánosné dr.

Karlócai M iklós Katona László Kisgyörgy Ádám Kiszely G yörgy K o llá r Lajos K o va lik András

Kubassek János dr.és felesége Marossy Ferenc

M artin o vich Valér dr.

Nagy Sándor dr.

Némethné Czakó E rika Ozsváth A ttila Palla G yula dr.

Pfahler Péter Pogácsás G yörgy Prinz G yula dr.

R adnóti Sándor Sára G yörgy Sibalszky Z o ltá n dr.

Siklós G yörgy Szabó Gábor Szabó László Szabó Z oltán Szendrő Szabolcs Szondy G yörgy Tálos Z o ltá n T ö rö k T u ru l dr.

Varga G yörgy dr.

V iz k e le ty László dr.

Vörös László

Vörösné Zsohovszky Piroska

A lp o k , Kaukázus Kaukázus Kaukázus Kaukázus Kaukázus

G yergyói és C siki havasok A lp o k , D o lo m ito k Bihar hegység Cseh Óriás hegység Kaukázus A lp o k Kaukázus

M .Tátra, G yergyói h., USA, Kanada A lp o k

Kaukázus Kaukázus M. T átra M. T átra

M. T átra, Aragac, A ra rá t, A n d o k D u rm ito r

A lp o k Ulu Dag Kaukázus

Kaukázus, Nopah Rangé Bihar h., Kaukázus Pamír

Indiai Him alája

N y. T átra , Bihar hegység Kis Fátra, Bihar, Rila, Rodope Kaukázus

K ilim andzsáró, M t. Kenya Kaukázus

E lbái hom o kkö ve k Kaukázus M. T átra A lp o k

Kis Fátra, Fogarasi havasok A lp o k

M. T átra , A lp o k Pamír

37

A D A T L A P

az M F T tagok 1985. évi magashegyi tú rá iró l Hegység, ill. hegycsoport:

Név:

vezető, résztvevő (m egfelelőt aláhúzni) Lakcím :

Tele fo n lakáson: m unkahelyen:

Túratársak:

A túrához fű z ö tt esetleges észrevételek:

K e lt:

aláírás

38

I

___ és K IT Ö L T É S E

A túrajelentések feldolgozása m inden évben sok m un ká t kíván a Beszámoló szer­

kesztőitől. E m unka jelentősen egyszerűsödik, ha a túrajelentések egységes form ában készülnek. B em utatjuk a jelentéshez használatos adatlapot és kitö lté si szem pontjait.

A túrajelentést legegyszerűbb közvetlenül a túra után elkészíteni. A k i tú rá zik, rögtön je le n th e ti is. A végső beküldési határidő m inden évben

november 30.

Az A D A T L A P kitöltésének szem pontjai:

— magashegyi túrának számít az önerőből vé g rehajtott 1500 m fe le tti, vagy ennél alacsonyabb magasságú, de jelentős vagy érdekes tú ra , p l. ho m o kkő mászások.

— a B E SZÁM O LÓ célja, hogy lehetőleg teljes képet adjon ta g ja in k magashegyi tú rá iró l. Ezért a nem tagokat m. v. (m in t vendég) megjelöléssel kell szerepel­

te tn i. Házastárs és gyerm ek tagnak számít.

— A jelentés form ája napló, tehát tartalm aznia kell a d á tu m o t, a gyaloglás indu­

lási helyét (odáig a közlekedési eszközt), ú tvo na lá t, végpontját, magassági ada­

to k a t, lehetőleg nehézségi fo k és kalauz megjelöléssel.

— m inden hegység tú rá it kü lö n adatlapon k é rjü k a m in ta szerinti form ában,

— g é p e lt anyagot várunk, az idegen nyelv ékezeteinek pótlásával,

— ha tö b b tagtársunk közös tú rá n v e tt részt, k é rjük egyeztessék, k i az az egy, a ki m in d n y á ju k nevében jelent.

A szerkesztési m un ká t m e g kö n n yíti, ha a túrajelentés az alábbi m in ta szerint készül:

M A G A S T Á T R A I

Kis Péter Nagy Pál

V I I I . 4. T ara jká ró l Sziléziai ház—Karcsmar fo ly o s ó —G erlachfalvi csúcs(2663 m) V I I I . 5. B atizfalvi próba—Sziléziai ház

(K o m a rn ic ki '7 8, 159, E l l \ és 159, G l- ll) B E R N I A LP O K Kiss Péter

Nagy Pál

Horváth József mv.

Csaba János mv.

V I I I . 29. Eiger állomásig hegyi vasút. Eiger N y-i fa l—Eiger csúcs (3970 m) és visz- sza, az állomáson bivak.

(d r.H .D ü b i: Berner A lp e n 162 út)

39

K á r p á t o k

M AG AS T Á T R A (Vysoké T atry) Cenner G yu la dr.

IX . 9. Tarajka — Magistrale — Sziléziai ház — Felkai Hosszú tó — és vissza.

(Ö t túratárssal)

I X . 10. Csorba tó — Poprádi tó — Békás tavak — H u n fa lvy m h. (2250 m )— és vissza.

(Ö t túratárssal)

IX . 12. Tarajka — K istarpataki völgy — T é ry m h. — Szepesi ö t tó — és vissza.

(K ile n c túratárssal)

I X . 13. T á tra lo m n ic — K ő p a ta ki tó (felvonóval) — Nagymorgás hágó — Z ö ld ­ tavi m h. — Zsázsa forrás — Matlárháza — T átra lo m n ic

(N y o lc túratárssal)

I X . 14. Csorba tó — M lyn ica völgy — F átyo l vízesés — Szkok tó (1801 m) — Alsó Zerge tó — és vissza

(N y o lc túratárssal) G ábriel András dr.

V III.3 1 . Tarajka — Nagyszalóki csúcs (2452 m) — Ó tátrafüred Marossy Ferenc feleségével és unokáival

Marossy Szabolcs (12 éves) Marossy A ttila (10 éves) Marossy G ábriel ( 7 éves)

V I I . 29. Tarajka — K ő p a ta ki tó — L o m n ici nyereg (úlőfelvonóval) — T átra ­ lo m nic

V I I . 30. Tarajka — Sziléziai ház — Örökeső — Ó tátrafüred

V I I . 31. Csorba tó — FIS hotel — Szoliszkó mh. (ülőfelvonóval) — és vissza.

Séta a tó kö rü l.

V I I I . 1. Tarajka — N agytarpataki völgyben a D lhé—pleso tófaláig — és vissza Ó tá trafüred re

I

V I I I . 3. Csorba tó — Poprádi tó — és vissza.

40

M artin o vich V alér dr.

és 1 fő

IX . 2. Tarajka — N agytarpataki völgy — Kanalastorma tó — Hosszú tó — Rabló m h. — és vissza

IX . 4. Tarajka — K ista rp a ta ki völgy — T üzelőkő — Gánthágó csorba (1830 m)

— Etelka to ro n y — Kistem plom (2089 m) — és vissza

IX . 6. Tátraszéplak — Felkai völgy — Sziléziai ház — Örökeső — Virágoskert — Hosszú tó — Felső Felkai tavak — Felkai hágó (2295 m) — L itvo ro v y csúcs (2431 m) — és vissza

(K o m a rn ic k i 153.A , 154.A)

IX . 8. Tarajka — Miksa magaslat — K irá ly o rr (2283 m ). Havazás m ia tt vissza

— H étforrás — Ó tátrafüred Nagy Sándor dr.

és 3 fő

V I I I .3. Felsőhági — B atizfalvi tó — Hátsó G erlachfalvi csúcs (2640 m) — B a tizfa lvi völgy

V I 11.4. B atizfalvi v ö lg y -D é li Koncsiszta c s o rb a -R é t n y e re g -T u p a (2293 m)

— Rét nyereg

V I I I . 5. Rét nyereg — Magistrale — B atizfalvi tó — Sziléziai ház — B ilik m h.

Tálos Z oltá n Tálos Éva Tálos G yö rg yi Tálos K atalin

V I I . 5. Barlangliget — Fehér tó — Z öld tó — T átra lo m n ic

V II. 6. Ó tá tra fü re d — Tarajka — K istarpataki völgy (25 cm-es friss hóban) V II. 7. Tarajka — Sziléziai ház — B atizfalvi tó — Oszterva — Poprádi ház —

Csorba tó (48 cm-es friss hóban)

V II. 8. Poprádi tó — Menguszfalvi völgy — H incó tó — Poprádi tó V11.10. Csorba tó — Békás tavak — Tengerszem csúcs — és vissza

(A láncok hó ala tt. K á n iku la i napsütés)

41

V I 1.11. Ó tá trafüred — Ö ttó — P finn k ilá tó — és vissza (Sok olvadó hó)

V I I . 12. T átra lo m n ic — L o m n ici nyereg (a norm ál ú t lezárva) — K ő p a ta ki tó — Nagy Morgás — Z öld tó — T átra lo m n ic

(Kánikula) V örös László feleségével

111.17. G erlachfalvi csúcs (2663 m) — Karcsmar folyosó

N Y U G A T I T Á T R A (Zapadne T a try , Rohac) Cenner G yula dr.

Dezsényi János d r. feleségével Rockenbauer Pál

V . 16. Zverovka — T atlia ko vo — Rohácsi tavak — Adam cula — Zverovka (További 25 túratárssal)

V . 18. T a tlia k o v o — Rákon — Volovec (2068 m) — Lucna — Latana d o lin a — Zverovka

(további 2 3 túratárssal)

V . 20. H u ty vadászház — Fehér szikla — Syvy (1805 m) — Zuberec gerinc — V o la risko dolina — Brestovka

(további 18 túratárssal) Sibalszky Z oltá n dr.

és 7 fő

IX .2 9 . Zverovka — Osobita (1687 m) — Lucna (1653 m) — Rákon (1879 m) — Latena völgy — Zverovka

IX .3 0 . Zverovka — T atlianka chata — Rohácsi tengerszemek (1640 m ) ' — Zverovka

X . 1. Zuberec — H u ty (gépkocsival) — Kvacsányi szurdok négy ága (nehéz terep), majd az alsó k ijá ra ttó l vissza H utyba.

42