Szegedi Tudományegyetem Cím: 6720 Szeged,
Dugonics tér 13.
www.u-szeged.hu www.szechenyi2020.hu
D
R. T
ELEGDYG
ERGELYT
ÖRVÉNYES ÖRÖKLÉS7. olvasó lecke
Jelen tananyag a Szegedi Tudományegyetemen készült az Európai Unió támogatásával.
Projekt azonosító: EFOP-3.4.3-16-2016-00014
Az olvasólecke tartalma:
• A parentélák
• A szülők öröklése, a szülői parentéla
• A nagyszülők öröklése, a nagyszülői parentéla
• A dédszülők öröklése, a dédszülői parentéla
• A távolabbi felmenők öröklése, a csonka parentéla
• Ellenőrző kérdések
• Felhasznált és ajánlott irodalom
15-20 perc
A
FELMENŐK ÉS OLDALROKONOK TÖRVÉNYES ÖRÖKLÉSEA felmenők és oldalrokonok törvényes öröklése a parentéláris öröklés szerint történik.
Parentéláris öröklés nem más, mint az azonos felmenői fokon lévő egyenesági rokonok és azok leszármazóinak sajátos öröklési rendje.
• az azonos fokon lévő felmenők és összes leszármazóik együttesen egy csoportot (parentélát) alkotnak
• fokozatosság van az örökösök sorrendjében, azaz egy parentélán belül a sorrendben előbb álló örökös kizárja a sorrendben hátrább álló örökös öröklését (testvér öröklését kizárja a szülő öröklése)
• de fokozatosság van a parentélák sorrendjében is, hiszen a sorban előrébb álló parentélán történő öröklés a későbbi parentélán történő öröklést kizárja
• amíg a szülői parentélán van túlélő felmenő vagy annak leszármazója, a nagyszülői parentéláról nem örökölhet senki
A PARENTÉLÁK:
1. Szülői parentéla (teljes)
• a szülők
• a szülők leszármazói – az örökhagyó testvérei
• a testvér leszármazói – az örökhagyó unokaöcsei, unokahúgai
2. Nagyszülői parentéla (teljes)
• a nagyszülők
• a nagyszülők leszármazói – az örökhagyó nagynénje, nagybátyja
• a nagyszülők unokái – az örökhagyó unokatestvérei
3. Dédszülői parentéla (teljes):
• a dédszülők
• a dédszülők leszármazói
4. Csonka parentéla (távolabbi felmenők)
• az ükszülő, szépszülő, ősszülő
A teljes parentélán:
• érvényesül a fokozatosság
• érvényesül a helyettesítés elve
• van oldalági öröklés
A csonka parentélán:
• nem érvényesül a fokozatosság: a parentélán belül mindenki fejenként egyelő arányban örököl, függetlenül az örökhagyótól való felmenői távolságtól
• nem érvényesül a helyettesítés elve, a felmenő helyén annak leszármazója nem örökölhet A könnyebbség kedvéért a vizsgált példákban nincs túlélő házastárs és a hagyatékban nincs ági vagyon sem.
A SZÜLŐK ÖRÖKLÉSE, A SZÜLŐI PARENTÉLA
• a szülők fejeként egyenlő arányban örökölnek
• kieső szülő helyén annak leszármazói (az örökhagyó testvérei) a helyettesítés elve alapján fejenként egyenlő arányban örökölnek
• fontos azonban, hogy a szülő kiesése esetén csak a vele rokoni kapcsolatban lévő leszármazó örökölhet, tehát az apa kiesése esetén nevelt gyermeke utána nem, ebben az esetben örökrésze a másik szülőhöz kerül, tehát kizárólag az örökhagyóval való rokoni kapcsolat számít
• kieső leszármazó (testvér) helyén a fentiek figyelembevételével annak leszármazói örökölnek (unokaöcs, unokahúg)
PÉLDA 1.:
Az ábrán látható, hogy az örökhagyó után első körben a szülők örökölnek fejenként egyenlő részt (½-
½). Az anya kiesése folytán az ő örökrészét öröklik leszármazói (az örökhagyó testvérei) fejenként egyenlő arányban (¼-¼) Ha az örökhagyó egyik testvére is kiesik, leszármazói (az örökhagyó unokaöccse és unokahúga) öröklik a testvér részét fejenként egyenlő arányban (1/8–1/8)
Fontos kiemelni, hogy abban az esetben, ha T1 és az anya között nem állnak fenn rokoni kapcsolat (például az apa előző házasságából született gyermeke) az anya után nem lenne jogosult örökrészre és T2 kapná a teljes anyai részt (½)
A NAGYSZÜLŐK ÖRÖKLÉSE, A NAGYSZÜLŐI PARENTÉLA
• csak a szülői parentéla kiüresedése esetén
• kizárólag az örökhagyóval fennálló rokoni kapcsolat számít
• nagyszülőpár az ő leszármazója után, fejenként egyenlő arányban, de mindig külön örököl (quasi külön csoportot képeznek) a másik nagyszülőpártól
• a másik nagyszülőpár csak örökölhet, ha az előző csoport teljesen üres PÉLDA 2.:
Az ábrán látható, hogy a szülői parentéla kiüresedése folytán léphettünk csak tovább a nagyszülői parentélára. Itt a nagyszülők leszármazójuk a szülő után örökölnek fejenként egyenlő arányban.
Az apai nagyapa kiesése folytán először az ő leszármazója örököl (egyébként több leszármazó esetében itt is fejenként egyenlő arányban) míg, a nagybácsi kiesése esetén örökölhetne az apai nagyanya.
Az anyai nagyszülőpár legkorábban akkor örökölhetne az apai nagyszülőpár után, ha az apai ág teljesen kiürül.
A DÉDSZÜLŐK ÖRÖKLÉSE, A DÉDSZÜLŐI PARENTÉLA
• csak a szülői és a nagyszülői parentéla kiüresedése esetén
• kizárólag az örökhagyóval fennálló rokoni kapcsolat számít
• dédszülőpár az ő leszármazója után, fejenként egyenlő arányban, de mindig külön örököl (quasi külön csoportot képeznek)
• a másik dédszülőpár csak örökölhet, ha az előző csoport teljesen üres
PÉLDA 3.:
Dédszülők öröklésére a szülői és nagyszülői parentéla teljes kiürülése miatt került sor.
A dédszülők is mindig saját leszármazójuk után örökölnek fejenként egyenlő arányban, itt is igaz, hogy csak akkor merülhet fel a másik dédszülői pár öröklése, ha nincs élő dédszülő, vagy annak leszármazója.
A TÁVOLABBI FELMENŐK ÖRÖKLÉSE, A CSONKA PARENTÉLA
• csak a szülői, a nagyszülői és a dédszülői parentéla kiüresedése esetén
• kizárólag az örökhagyóval fennálló rokoni kapcsolat számít
• nincs a helyettesítés elve szerinti leszármazói öröklés a kieső dédszülő helyén
• aki életben van fejenként egyenlő mértékben örököl
PÉLDA 4.:
A csonka parentélán történő örökléshez valamennyi korábbi parentéla kiüresedése szükséges.
Itt azonban, ha lennének az ükszülőknek leszármazói már nem örökölhetnének.
Ha lenne távolabbi felmenő (pl.: szépszülő) is még életben akkor a hagyaték fejenként egyenlő arányban oszlana meg közöttük (1/3–1/3) függetlenül attól, hogy a szépszülő egyébként sorban távolabbi örökös, mint a dédszülő.
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK:
1. Mit jelent a parentéláris öröklés?
2. Hogyan érvényesül a fokozatosság a parentéláris öröklés során?
3. Örökölhet-e a szülő és a nagyszülő egyszerre?
4. Miért hívjuk csonkának a csonka parentélát?
FELHASZNÁLT ÉS AJÁNLOTT IRODALOM:
1. Vékás Lajos: Öröklés jog, Eötvös József Könyv- és Lapkiadó Bt., Budapest, 2014 III. rész 2. Vékás Lajos/Gárdos Péter (szerk.): Kommentár a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V.
törvényhez, Wolters Kluwer Kft., Budapest, 2019 Hatodik könyv III. rész (Vékás Lajos)
3. Wellmann György (szerk.), Polgári jog. Az új Ptk. magyarázata I/VI. Bevezető és záró rendelkezések - Az ember mint jogalany - Öröklési jog, HVG-Orac, Budapest, 2014. Hetedik könyv, Harmadik rész (Orosz Árpád)
4. Osztovits András (szerk): A Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és a kapcsolódó jogszabályok nagykommentárja, Budapest, Opten Kft., 2014. Harmadik rész (Fabó Tibor) 5. A Polgári Törvénykönyv magyarázata, CompLex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft. Budapest,
2007., LII. fejezet (Sőth Lászlóné)
Jelen tananyag a Szegedi Tudományegyetemen készült az Európai Unió támogatásával.
Projekt azonosító: EFOP 3.4.3-16-2016-00014
