9. olvasó lecke

Szegedi Tudományegyetem Cím: 6720 Szeged,

Dugonics tér 13.

www.u-szeged.hu www.szechenyi2020.hu

D

. T

G

T

9. olvasó lecke

Jelen tananyag a Szegedi Tudományegyetemen készült az Európai Unió támogatásával.

Projekt azonosító: EFOP-3.4.3-16-2016-00014

Az olvasólecke tartalma:

• Az ági öröklés

• Az ági öröklés konjunktív feltételei

• Az ági vagyon

• Az ági vagyon eredete

• Az ági vagyon átszállásának jogcíme

• Az ági öröklésből kivont vagyon

• Tanulmányozandó gyakorlat

• Ellenőrző kérdések

• Felhasznált és ajánlott irodalom

15-20 perc

A

Az ági öröklés a törvényes öröklés rendszerén belüli sajátos öröklési rend, a törvényes öröklés általános rendjétől történő eltérés.

Alapgondolata az, hogy az örökhagyó felmenőiről hárult vagyon – leszármazók és végintézkedés hiányában – annak a családjában maradjon meg, aki azt szerezte, és ne szálljon át egy idegen családra.

Különösen indokolt lehet:

• rövid ideig fennálló házasság esetében, ahol nem születik gyermek és a házastársak egymást követően rövid időn belül meghalnak. Az ági öröklés szabályainak hiányában ez ugyanis azt eredményezné, hogy a házastárs fele részben megszerezné az apai ágról érkező nagyértékű ingyenes juttatást. A túlélő házastárs új házasságkötése, majd halála esetén pedig végső soron egy olyan személyhez is kerülhetne, aki az örökhagyóval semmilyen kapcsolatban nem állt.

• örökhagyó kiskorúsága esetén, hiszen ebben az esetben az apai ágról érkező nagyértékű ingyenes juttatás fele részben az anyai ágra szállna.

• Az ági öröklés kizárólag a törvényes öröklés esetén jöhet számításba. Az örökhagyó végintézkedésével teljes vagyona sorsáról – így a hagyatékba tartozó ági vagyon sorsáról is – halála esetére szabadon rendelkezhet. Az örökhagyó így a végintézkedéssel az ági öröklés érvényesülését kizárhatja

o megjegyzendő azonban, hogy az ági vagyon is törvényes öröklés ezért vizsgálható lesz, hogy az ági öröklésre jogosult megkapta-e az ági vagyonból járó kötelesrészt. Lényeges, hogy a kötelesrész szempontjából azonban csak a túlélő házastárs és a szülő kötelesrészi igénye merülhet fel, hiszen mint később látjuk az ági öröklés egyik feltétele, hogy ne a leszármazó legyen a törvényes örökös!

AZ ÁGI ÖRÖKLÉS KONJUNKTÍV FELTÉTELEI

1. az öröklésre törvényes öröklés alapján kerüljön sor

• vagy a teljes hagyaték tekintetében

• de legalább a hagyaték egy részében

2. ne a leszármazó legyen a törvényes örökös

• vagy azért, mert nincs az örökhagyónak leszármazója

• vagy, mert kiesett a leszármazó az öröklésből

• míg egyetlen - bármilyen távoli - leszármazó is él, és a törvényes öröklés szabályai szerint örökölhet, ági öröklésnek nincs helye, minden vagyon ezen leszármazóé lesz

3. legyen ági igényjogosult

• aki az ági vagyon tekintetében soron következő ági örökös lenne (pl.: ha az apa érvényesíthetné, de nem teszi a testvér igénye nem vehető figyelembe, mert nem ő következne)

• aki egyben ági öröklés iránti igényét elő is terjeszti, hivatalból nem vehető figyelembe

▪ az igényt előterjesztőnek kell bizonyítani is a vagyon ági jellegét [Ptk. 7:67. § (3) bekezdés] (ld. BDT2006. 1418.) ellenkező esetben a szerzeményi vagyonnal esik egy tekintet alá (ld. BH1986. 368.)

4. legyen a hagyatékban ági vagyon

A

A hagyatékban az ági vagyon elkülönítésének első feltétele, hogy ne a leszármazó legyen a törvényes örökös. Ennek hiányában első lépésként külön kell választani az ági vagyont a nem ági vagyontól (szerzeményi vagyon). Az ági vagyon a hagyatékon belül alvagyonnak minősül.

Szerzeményi vagyon:

• a törvényes öröklés általános szabályai érvényesülnek

• a házastársi közös vagyonnak az örökhagyót megillető fele

• az örökhagyó önállóan szerzett vagyona (házastársi különvagyon)

• a Ptk. szerzeményi vagyon vélelméből indul ki, amelyet az érdekelt – aki ági vagyon címén az öröklési jogát állítja – megdönthet.

Az ági vagyon Ptk. szerinti fogalmmeghatározása [Ptk. 7:67. § (1) és (2) bekezdés]:

• az örökhagyóra valamelyik felmenőjéről öröklés vagy ajándékozás útján hárult vagyontárgy

• testvértől vagy a testvér leszármazójától örökölt vagy ajándékba kapott vagyontárgyra, ha a vagyontárgyat a testvér vagy a testvér leszármazója az örökhagyóval közös felmenőjétől örökölte vagy ajándékba kapta

A vagyontárgy ági jellegét a fentiek alapján két körülmény határozza meg:

1. a vagyontárgy eredete

2. a vagyontárgy szerzésmódja, illetve jogcíme

AZ ÁGI VAGYON EREDETE

• csak a törvényben meghatározott személyi körtől érkező vagyon minősül ági vagyonnak (BH1982. 376.)

• ha a meghatározott személyi körön kívül eső személy közvetítésével szállt át a vagyontárgy az örökhagyóra a vagyontárgy elveszti ági jellegét (BH1992. 27., BH1983. 20., BH1977. 328.)

A vagyontárgy érkezhet:

1. felmenőtől a. közvetlenül:

• Nagyapától az örökhagyóra (pl. nagyapa a balatoni nyaralóját az unokájának ajándékozza)

b. közvetve

• Nagyapától a szülőre, majd szülőről az örökhagyóra (pl. nagyapa balatoni nyaralóját megörökli az örökhagyó apja, aki gyermekének, az örökhagyónak ajándékozza)

c. csak a felmenőtől számít ebben az esetben

• ha például a nagyapa a gyermekének (az örökhagyó nagybátyjának) ajándékozza, az később öröklés útján száll át az örökhagyóra már nem fog ági vagyonnak minősülni!

2. a szülői parentélába tartozó oldalrokontól a. közvetlenül:

• testvértől (ld. BH1988. 145.) b. közvetve:

• testvér leszármazójától

c. FELTÉTE, hogy a vagyontárgy a testvér vagy a testvér leszármazójának vagyonában már ági természetű volt, vagyis azt a testvér vagy a testvér leszármazója maga is az örökhagyóval közös felmenőjétől örökölte vagy ajándékba kapta.

d. Ha a felmenőről előbb a testvérre, majd a testvérről hárul az örökhagyóra az is ági vagyonnak minősül

3. gyermektől ingyenesen háramlott vagyon nem ági jellegű (ld. BH1989. 311)

AZ ÁGI VAGYON ÁTSZÁLLÁSÁNAK JOGCÍME

• Az örökhagyóra szállás módja tekintetében írja elő. Közömbös tehát, hogy a felmenő milyen jogcímen szerzete. Testvér vagy testvér leszármazója esetében a fent ismertetett feltétellel!

• mindenképpen feltétel az ingyenesség

Átszállás jogcíme:

1. öröklés

a. lehet törvényes vagy végintézkedésen alapuló

b. ide tartozhat a nem tipikus értelemben örökösként hárult vagyon, például a dologi hagyomány is

c. az öröklési szerződés azonban visszterhes, így az öröklési szerződéssel szerzet vagyon nem ági vagyon (ld. BH1995. 280.)

2. ajándékozás

a. vö. ajándékozás szabályai (Ptk. 6:235. §-6:237. §)

b. az ajándékkal vegyes visszterhes ügyek esetében az átruházott dolog ellenértéket meghaladó része tekintetében bizonyul ajándéknak és ekként ági vagyonnak

AZ ÁGI ÖRÖKLÉSBŐL KIVONT VAGYON

• Abban az esetben, ha a vagyontárgy ági jellegét a fentiek alapján meg lehet állapítani.

Az ági öröklés szabályai nem terjednek ki 1. a szokásos mértékű ajándékokra

• Az ítélkezési gyakorlat szokásos mértékű ajándéknak a családi, társadalmi szokásoknak megfelelő alkalmakkor (pl. karácsony, húsvét, születésnap, névnap, diplomaosztó) adott, viszonylag csekélyebb értékű ajándékokat tekinti. A mérték meghatározásánál jelentősége van az ajándékozó anyagi körülményeinek is. (ld. BH1994. 314.)

2. arra a vagyontárgyra, amely az örökhagyó halálakor már nincs meg és azt az nem is kell pótolni

• irreleváns, hogy milyen okból nincs meg, mert például i. eltékozolta, eljátszotta

ii. elpusztult és nem lép helyébe biztosítási összeg vagy kártérítés iii. felélte

iv. felhasználta

v. elajándékozta, ideértve a halál eseti ajándékozást is

• nincs meg, de pótolni kell:

i. pénz, hiszen az az örökhagyó szerzeményi vagyonába került

• a pótlási kötelezettség hiánya ellenére is felmerülhet az ági örökös kötelesrészi igénye

3. ági vagyon hasznára (pénz kamataira, értékpapírok hozama, föld hasznaira)

4. örökhagyó házastársával szemben a szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgyak

Az ági öröklés szabályai kiterjed:

1. ági vagyon helyébe lépett értékre és az értékén vásárolt vagyontárgyakra

• ági vagyontárgyat eladja – vételárra

• ági vagyontárgyat elcseréli – az új dologra

• elpusztult dolog helyébe lépő biztosítási vagy kártérítési összegre

• Pl.: ha az üzletrészét értékesíti a vételárra is 2. követelés, amely behajtásra került

3. lottószelvény, sorsjegy, amelyből nyeremény származott

TANULMÁNYOZANDÓ GYAKORLAT:

BH1982. 376.

A vagyontárgy ági jellege megállapításának egyik feltétele, hogy az meghatározott személyekről háruljon az örökhagyóra. Ez a személyi kör a felmenőkből, illetőleg a testvérekből vagy azok leszármazóiból áll

Az örökhagyó az ingatlanilletőség tulajdonjogát korábbi házastársa testvéreitől szerezte meg - az ingatlan- nyilvántartás adatai szerint öröklés jogcímén. Még abban az esetben is, ha az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogcím helytálló -- vagyis az örökhagyó az ingatlanilletőséget valóban örökölte volna -, az ági örökléshez megkívánt személyi feltételek hiányoznak. A házastárs testvérei ugyanis kívül esnek a Ptk.- ában meghatározott személyi körön. Így tehát a házastárs testvéreitől öröklés vagy ingyenes juttatás útján az örökhagyóra szállt vagyontárgy szerzeményi vagyonnak minősül, és azt törvényes öröklés jogcímén a túlélő házastárs örökli.

BH1992. 27.

I. Az örökhagyó nagyszülőinek leszármazói ági öröklés jogcímén nem örökölhetnek. Az apai ágról háramlott vagyonban az örökhagyó anyja nem minősülhet ági örökösnek

A rendelkezésre álló tulajdonilap-másolatokból kitűnően az m.-i házas ingatlan az örökhagyó apai nagyanyjának a tulajdona volt és annak ½ részét az örökhagyó - a bejegyzés szerint - 1964-ben öröklés jogcímén szerezte. A termelőszövetkezeti külön lapon felvett 1 ha 8548 m2 területű táblailletőség korábbi tulajdonosa T. P. volt, akiről 1980-ban öröklés jogcímén hárult a közelebbi személyadatokkal meg nem jelölt T. I-re. Végül a termelőszövetkezeti külön lapon felvett 7 ha 4375 m2 területű táblailletőséget az örökhagyó 1981-ben az édesapjától örökölte. Mindhárom ingatlan tehát az örökhagyó édesapjától, illetőleg apai nagyszüleitől háramlott az örökhagyóra. Az ági vagyontárgy eredetét tekintve közömbös, hogy a háramlás közvetlen volt-e, azaz a nagyszülőktől közvetlenül vagy az édesapja közvetítésével szállt az örökhagyóra. Végintézkedés hiányában tehát ezek az ingatlanok csak akkor estek volna ági öröklés alá, ha az örökhagyó apai ágán van ági örökös. Ági örökös pedig az adott esetben - az örökhagyó apai nagyszülőinek és édesapjának korábban bekövetkezett halála folytán - csak az örökhagyó testvére vagy testvérének leszármazója lehetne. Az örökhagyó távolabbi oldalági rokonai: az örökhagyó apai nagyszülőinek leszármazói ági öröklés jogcímén nem örökölhetnek. A Ptk. az ági öröklést oldalágon az örökhagyó szülőinek leszármazóival (a testvérekkel és a testvérek leszármazóival) lezárta. Az alperesek tehát az örökhagyó után ági öröklésre nem jogosultak. De nem jogosult az ági öröklésre az örökhagyó édesanyja sem: az ingatlanok ugyanis az örökhagyó édesapjának ágáról háramlottak az örökhagyóra, az apa ágán pedig az anya soha nem minősülhet ági örökösnek.

Mindezekre tekintettel az apai ágról háramlott ingatlanok - ági örökös nemlétében - az örökhagyó egyéb vagyonával esnek egy tekintet alá, ezért végrendelet hiányában az örökhagyó egész hagyatékát túlélő házastársa: a felperes örökölte volna.

BH1988. 145.

A testvértől örökölt vagy ingyenesen szerzett vagyontárgy ági jellegének megállapításához az is szükséges, hogy a testvér a vagyontárgyat az örökhagyóval közös felmenőjétől örökölje vagy ingyenesen kapja.

BH1989. 311.

I. Az örökhagyóra a gyermekéről szállt vagyon nem minősül ági vagyonnak

BH1995. 280.

Ha az örökhagyó részéről a szüleinek nyújtott tartás értéke eléri vagy meghaladja a megörökölt ingatlanok értékét, az ingatlanok nem tekinthetők ági jellegűnek.

ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK:

1. Melyek az ági öröklés konjunktív feltételei?

2. Milyen vagyon minősül ági vagyonnak?

3. Mely vagyonelemekre nem terjednek ki az ági öröklés szabályaira?

4. Kiterjed-e az ági vagyon hatálya az örökhagyó apjától ingyenesen kapott értékpapír juttatáskori értékéhez képest megduplázott hozamának feléből vásárolt lakásra és feléből vásárolt nyaralóra?

FELHASZNÁLT ÉS AJÁNLOTT IRODALOM:

1. Vékás Lajos: Öröklés jog, Eötvös József Könyv- és Lapkiadó Bt., Budapest, 2014 III. rész 2. Vékás Lajos/Gárdos Péter (szerk.): Kommentár a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V.

törvényhez, Wolters Kluwer Kft., Budapest, 2019 Hatodik könyv III. rész (Vékás Lajos)

3. Wellmann György (szerk.), Polgári jog. Az új Ptk. magyarázata I/VI. Bevezető és záró rendelkezések - Az ember mint jogalany - Öröklési jog, HVG-Orac, Budapest, 2014. Hetedik könyv, Harmadik rész (Orosz Árpád)

4. Osztovits András (szerk): A Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és a kapcsolódó jogszabályok nagykommentárja, Budapest, Opten Kft., 2014. Harmadik rész (Fabó Tibor) 5. A Polgári Törvénykönyv magyarázata, CompLex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft. Budapest,

2007., LII. fejezet (Sőth Lászlóné)

Jelen tananyag a Szegedi Tudományegyetemen készült az Európai Unió támogatásával.

Projekt azonosító: EFOP-3.4.3-16-2016-00014