5. olvasó lecke

Szegedi Tudományegyetem Cím: 6720 Szeged,

Dugonics tér 13.

www.u-szeged.hu www.szechenyi2020.hu

D

. T

G

T

5. olvasó lecke

Jelen tananyag a Szegedi Tudományegyetemen készült az Európai Unió támogatásával.

Projekt azonosító: EFOP-3.4.3-16-2016-00014

Az olvasólecke tartalma:

• Az osztályrabocsátás lépései

• Tanulmányozandó gyakorlat

• Ellenőrző kérdések

• Felhasznált és ajánlott irodalom

15-20 perc

A

Az osztályrabocsátás foganatosítása a gyakorlatban nem mást jelent, mint azt, hogy a meglévő hagyatékot úgy kell felosztani, hogy az örökrész meghatározásakor az osztályrabocsátandó juttatás értékével a juttatásban részesült leszármazó törvényes örökrészét csökkentjük. Az egyszerűség kedvéért az osztályrabocsátás kötelezettsége alá tartozó ingyenes jutatást előadománynak fogjuk hívni.

Természetesen az a leszármazó, aki az örökhagyó életében ilyen juttatásban nem részesült, a ténylegesen meglévő hagyatékból a kiszámított törvényes örökrészére tarthat igényt.

Ennek gyakorlati alkalmazása azonban számos buktatót rejt magában, amelyeket a jelen leckében veszünk számban.

A Ptk. 7:57. § az osztályrabocsátás foganatosítása módját határozza meg

(1) A hagyaték és az osztályra bocsátott ingyenes adományok tiszta értékének összeszámításával nyert együttes értéknek a törvényes örökrészeknek megfelelő arányos elosztása útján kell meghatározni az egy örököstársnak jutó örökrészt, és abból le kell vonni az örököstárs által osztályra bocsátott értéket.

(2) Az osztályra bocsátott érték meghatározásánál az ingyenes adomány juttatáskori értékét kell számításba venni. A bíróságtól a körülmények figyelembevételével vett más érték meghatározását kérheti az az érdekelt, aki számára a juttatáskori értéken való számításba vétel súlyosan méltánytalan.

(3) Ha az öröklésből kiesett személynek leszármazója van, a leszármazó köteles a kiesett személy által kapott ingyenes adományt osztályra bocsátani. Több leszármazónak az osztályra bocsátott értékek figyelembevételével kiszámított örökrészéből a felmenő által kapott ingyenes adományt a hagyatékban való részesedés arányában kell levonni.

(4) Ha az örököstárs által osztályra bocsátott érték eléri vagy meghaladja az örökrészének az osztályra bocsátott értékek figyelembevételével kiszámított értékét, őt a felosztásra kerülő hagyatéki vagyonból kielégítettnek kell tekinteni, de a többletet visszatéríteni nem köteles. Ebben az esetben a hagyatékot a többi örököstárs között a hagyatékban nem részesülő örököstársnak és az ő ingyenes adományának figyelmen kívül hagyásával kell felosztani.

AZ OSZTÁLYRABOCSÁTÁS LÉPÉSEI

1. meg kell határozni az osztályrabocsátandó előadományokat, és azok tiszta értékét o ennek kapcsán figyelemmel kell lenni az előző leckében megtárgyaltakra:

▪ megvalósulnak-e a juttatás kapcsán a törvényben előírt kritériumok (vö. 4. lecke, az osztályrabocsátás feltételei ponttal)

▪ a személyi kör kapcsán:

• csak a leszármazóknak jutatott előadomány vehető figyelembe

• az örökhagyó házastársának nincs a leszármazók felé osztályrabocsátási kötelezettsége (sem a leszármazóknak az örökhagyó házastársa felé)

• leszármazó leszármazójának csak a leszármazó kiesése esetén van osztályrabocsátási kötelezettsége a részére adott előadomány vonatkozásában

• leszármazó leszármazójának viszont a leszármazó részére juttatott előadomány tekintetében (is) a hagyatékból történő részesedése arányában van osztályrabocsátási kötelezettsége

• csak az örökhagyótól származó előadományt kell vizsgálnunk

• ha az örökhagyó házasságban él, akkor halála esetén – a házastársi közös vagyon vélelmére figyelemmel – ellenkező bizonyításig csak fele részben kell az előadományt számításba venni

▪ az előadomány tiszta értékének meghatározása:

• tiszta érték azt jelenti, hogy az adományozáskor fennálló esetleges terhekkel csökkenteni kell az előadomány értékét (pl. gépkocsin még hiteltartozás áll fenn, amit a megadományozott fog törleszteni)

• főszabály szerint az ingyenes adomány juttatáskori értékét kell számításba venni

o kivéve, ha a juttatáskori értéken való számításba vétel valamelyik fél számára súlyosan méltánytalan helyzetet eredményezne o súlyosan méltánytalan helyzetet eredményezhet, ha az

előadomány értéke természeténél vagy éppen a piaci viszonyok folytán a juttatás és a hozzászámítás között jelentősen eltér.

▪ ilyen tipikusan ingatlanok esetében fordulhat elő, hiszen az ingatlanok értéke általánosságban jelentősen növekedett, bizonyos elnéptelenedő területeken viszont számottevően csökkent.

▪ ebben az esetben a jelenértéken kell az előadományt elszámolni

▪ például az örökhagyó 15 évvel ezelőtt 2.000.000,- Ft értékű ingatlant adományozott az egyik gyermekének. 15 évvel később bekövetkező halálakor az ingatlan 20.000.000,- Ft-ot ér. Ebben az esetben ez utóbbi értéken számoljuk el a juttatást.

2. az 1. pont szerint megkapott értéket hozzá kell számítani a hagyaték értékéhez

o fontos, hogy ez a hozzászámítás csak elméletben jelenik meg, soha nem eredményez tényleges vagyonmozgást

3. a 2. pont szerint megkapott érték figyelembevételével meg kell határozzuk a leszármazók törvényes örökösök örökrészét, úgy mintha az előadományozásra nem került volna sor, hiszen a 2. pontban elvégzett számítás alapján az „virtuálisan” a hagyaték részét képezi

4. az osztályrabocsátott előadomány értékét levonjuk annak az örököstársnak az örökrészéből, akit az osztályrabocsátási kötelezettség terhel

PÉLDA 1.:

Az első példa az osztályrabocsátás leegyszerűbb esetét mutatja be. Itt a 3 gyermek közül kettő részesült előadományban, különböző összegben. Ezeket figyelembevéve járunk el az előadományok értékének meghatározásánál (1. lépés). Ezt követően hozzászámítjuk a hagyatékban meglévő értékhez (2. lépés).

Ezután meghatározzuk az egy gyermekre jutó örökrészt (3. lépés). És végül ezt az örökrészt csökkentjük az előadományok értékével (4. lépés), hogy megkapjuk a ténylegesen egy leszármazót a hagyatékból megillető juttatás összegét.

PÉLDA 2.:

Ebben a példában, már C-nek további két leszármazója is túlélte az örökhagyót. Ők C kiesése következtében részesülnek a hagyatékból, mégpedig a helyettesítés elve alapján a C-t megillető örökrészben fejenként egyenlő arányban, így részesülnek a C-t megillető 6.000.000-ból fejenként 3.000.000-3.000.000-ban.

Lényegi változtatást jelentene, ha C is kapott volna előadományt. Ebben az esetben leszármazóinak a hagyatékból történő részesedésük arányában kellene osztályrabocsátaniuk az általa kapott részt.

PÉLDA 3.:

Ebben a példában már azt láthatjuk, hogy az örökhagyó nem csak gyermekeit, de unokáját is részesítette ingyenes adományban. Az E-nek juttatott 3.000.000 azonban csak akkor vehető figyelembe, ha C kiesik az öröklésből. Ebben az esetben E is köteles osztályrabocsátani a neki jutattott előadományt, és ennek figyelembevételével kell a számítást elvégezni.

PÉLDA 4.:

Ebben a példában ismerhetjük meg a túladományozás jogintézményét.

Túladományozásról olyan esetben beszélünk, amikor valamelyik örökös előadománya meghaladja az őt egyébként megillető örökrészét. Ebben az esetben őt a hagyatékból kielégítettnek kell tekinteni, és a hagyatékot a többi örököstárs között, a túladományozott örököstárs előadományának – és személyének – figyelmen kívül hagyásával kell felosztani.

Mint arról korábban beszéltünk az osztályrabocsátás azért csak viszonylagos egyenlősítésre ad lehetőséget, mert a túladományozott nem kell a többi örököstárs irányába visszafizetnie az örökrészét meghaladó juttatást. (ld. BH1980. 212.)

Ilyen esetben tehát az osztálybocsátás számítása két lépcsőben fog megtörténni.

Tekintettel arra, hogy példánkban B az örökrészét meghaladó mértékben részesült előadományban a számítást ez esetben kétszer kell elvégezni. A második esetben a túladományozott személyt és a nekik jutatott adományt is figyelmen kívül kell hagynunk.

Az előadományban részesített törvényes örökös csak arra kötelezhető, hogy osztályrabocsássa a részére ingyenesen juttatott vagyont, vagyis a hagyatékhoz azt hozzászámítsák, és a hagyatéki vagyon felosztásánál azt már, mint részére „kiadott hagyatékot” elszámolják.

Arra azonban nem kötelezhető, hogy az előadomány örökrészét meghaladó összegét az örököstársaknak kifizesse vagy visszaadja.

PÉLDA 5.:

A jelen példa azt mutatja be, ha a gyermekek a szülők közül csak az egyiktől kapnak előadományt. Az egyik szülőtől kapott adományt a házastársi közös vagyon vélelmére figyelemmel – ellenkező bizonyításig – csak fele részben kell figyelembe venni. A másik fele részt majd a házastárs halála esetén az ő hagyatékával szemben kell hozzászámítani.

TANULMÁNYOZANDÓ GYAKORLAT:

BH1980. 212.

Az örökhagyó életében ingyenes juttatásban részesített törvényes örökös csak arra kötelezhető, hogy osztályrabocsátása a részére ingyenesen juttatott vagyont, vagyis a hagyatékhoz azt hozzászámítsák és a hagyatéki vagyon felszámolásánál azt már, mint részére kiadott

„hagyatékot” elszámolják. Arra azonban nem kötelezhető, hogy az előzetes juttatás egy részét örököstársának kifizesse vagy visszaadja.

A per anyaga szerint az alperes társtulajdonosa volt az ingatlannak és ebben a minőségben együtt lakott apjával, az örökhagyóval. A lakásból történt távozása mindkettőjük érdekében azért történt, mert a házasságkötést követően a szülő és a gyermek közötti addigi jó viszony megromlott. Az alperes vállalta a részben tulajdonában levő ingatlan kiürítését, és az örökhagyó hajlandónak mutatkozott ezért maga is anyagi áldozat vállalására.

Az alperesnek a lakásból való kiköltözésével az addig teljes mértékben lakott ingatlan részben beköltözhetővé vált, illetőleg lehetőség nyílt arra, hogy az örökhagyó azt teljes egészében birtokba vegye.

Így következett be a helyzet, hogy az örökhagyó halálakor - a hagyaték megnyíltakor - a perbeli ingatlannak beköltözhető állapotban magasabb forgalmi értéke volt, s ez részben az örökhagyó, részben pedig az alperes anyagi áldozatvállalásának volt az eredménye.

Az örökhagyó által az alperesnek adott 50 000 forint egy részét tehát nem lehet ingyenes juttatásnak minősíteni, hanem azt úgy kell elszámolni, mint az ingatlan részbeni beköltözhetőségének biztosítása ellenében nyújtott ellenértéket.

Vizsgálni kell ezért, hogy mennyire volt tehető az ingatlan értéke lakottan, illetőleg részben beköltözhetően, milyen ellenérték vehető figyelembe az alperes javára a részbeköltözhetőség biztosításával kapcsolatban, ezt az összeget az alperes terhére nem lehet ingyenes juttatásként figyelembe venni. Az 50 000 forintból fennmaradó további összeg az, amely az alperes terhére ingyenes juttatásként figyelembe vehető, s amelyet az alperes osztályra bocsátani köteles.

Tévedtek azonban az eljárt bíróságok a marasztalás módjában is. A hagyaték, valamint az osztályra bocsátott ingyenes adományok tiszta értékének összeszámításával nyert együttes érték megfelelő arányos elosztása útján kell megállapítani az egy-egy örököstársnak jutó örökrészt, és abból le kell vonni az örököstárs által osztályrabocsátott értéket.

Ha az örököstárs által osztályrabocsátott érték eléri vagy meghaladja az örökrészének az osztályrabocsátott értékek figyelembevételével kiszámított értékét, öt a felosztásra kerülő hagyatéki vagyonból kielégítettnek kell tekinteni, a többletet azonban nem köteles visszatéríteni. Ilyen esetben a hagyatékot a többi örököstárs között a hagyatékban nem részesülő örököstársnak, valamint az ilyen örököstárs adományának figyelmen kívül hagyásával kell felosztani.

Az osztályrabocsátás intézménye a leszármazók fejenként egyenlő részesedését biztosítja - feltételezve azt, hogy az örökhagyó közvetlen hozzátartozóit egyenlő juttatásban kívánta részesíteni, és hogy ellenkező álláspontját nyilván kifejezésre juttatta volna.

Az örökös által előre kapott juttatás visszaadásának kötelezettsége - az örökhagyó halála után - azonban a juttatás hatályát érintené, amely nemcsak, hogy nem indokolt, de méltánytalan helyzetet is teremtene.

Az örökhagyó életében ingyenes juttatásban részesített törvényes örökös tehát csak arra kötelezhető, hogy osztályrabocsássa a részére ingyenesen juttatott vagyont, vagyis a hagyatékhoz azt hozzászámítsák és a hagyatéki vagyon felosztásánál azt már, mint részére kiadott „hagyatékot” elszámolják. Arra azonban nem kötelezhető, hogy az előzetes juttatás egy részét örököstársnak kifizesse vagy visszaadja.

Az alperes tehát pénzbeni térítésre - vállalása nélkül - nem kötelezhető, hanem csupán arra, hogy az egyéb hagyatéki vagyon felosztása a részére már megtörtént ingyenes juttatás elszámolásával történjék.

ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK:

1. Milyen lépések szerint történik az osztályrabocsátás foganatosítása?

2. Milyen értéken kell figyelembe venni az előadományt?

3. Mikor beszélünk túladományozásról?

4. A szülő halála esetén mikor terheli osztályrabocsátási kötelezettség az unokáját a neki juttatott előadomány tekintetében?

FELHASZNÁLT ÉS AJÁNLOTT IRODALOM:

1. Vékás Lajos: Öröklés jog, Eötvös József Könyv- és Lapkiadó Bt., Budapest, 2014 III. rész 2. Vékás Lajos/Gárdos Péter (szerk.): Kommentár a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V.

törvényhez, Wolters Kluwer Kft., Budapest, 2019 Hatodik könyv III. rész (Vékás Lajos)

3. Wellmann György (szerk.), Polgári jog. Az új Ptk. magyarázata I/VI. Bevezető és záró rendelkezések - Az ember mint jogalany - Öröklési jog, HVG-Orac, Budapest, 2014. Hetedik könyv, Harmadik rész (Orosz Árpád)

4. Osztovits András (szerk): A Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és a kapcsolódó jogszabályok nagykommentárja, Budapest, Opten Kft., 2014. Harmadik rész (Fabó Tibor) 5. A Polgári Törvénykönyv magyarázata, CompLex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft. Budapest,

2007., LII. fejezet (Sőth Lászlóné)

Jelen tananyag a Szegedi Tudományegyetemen készült az Európai Unió támogatásával.

Projekt azonosító: EFOP-3.4.3-16-2016-00014