Szegedi Tudományegyetem Cím: 6720 Szeged,
Dugonics tér 13.
www.u-szeged.hu www.szechenyi2020.hu
D
R. T
ELEGDYG
ERGELYT
ÖRVÉNYES ÖRÖKLÉS1. olvasó lecke
Jelen tananyag a Szegedi Tudományegyetemen készült az Európai Unió támogatásával.
Projekt azonosító: EFOP-3.4.3-16-2016-00014
Az olvasólecke tartalma:
• A törvényes öröklés szabályainak elhelyezése
• A Ptk. rendelkezéseinek alkalmazása
• A Ptk. eltérő szabályai az 1959-es Ptk.-hoz képest
• A törvényes öröklés keretei
• Az öröklés jogcímei és egyben sorrendje
• Mikor kerülhet sor törvényes öröklésre?
• Tanulmányozandó gyakorlat
• Ellenőrző kérdések
• Felhasznált és ajánlott irodalom
10-15 perc
T
ÖRVÉNYES ÖRÖKLÉS ÁLTALÁNOS ISMÉRVEIA TÖRVÉNYES ÖRÖKLÉS SZABÁLYAINAK ELHELYEZÉSE
• A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) Ptk. 7:55. § - 7:74. § A szabályozás elhelyezése megjeleníti a törvényes öröklés sorrendjét is az öröklés jogcímei között.
APTK. RENDELKEZÉSEINEK ALKALMAZÁSA
• a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény (a továbbiakban: Ptké.) 57. § (1) bekezdés szerint, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a Ptk. öröklési jogot szabályozó rendelkezéseit a Ptk. hatálybalépése után megnyílt öröklésre kell alkalmazni.
• Törvényes öröklés esetében → Ptk. hatálybalépése után megnyílt öröklésre kell alkalmazni, vagyis abban az esetben, ha az örökhagyó halála 2014. március 15. után következett be.
• Vesd össze (vö.) végintézkedésekre vonatkozó rendelkezések alkalmazásával! (Ptké. 57. § (2), 58.
§-63. §)
APTK. ELTÉRŐ SZABÁLYAI AZ 1959-ES PTK.-HOZ KÉPEST
• túlelő házastárs öröklésjogi helyzete
• felmenők öröklésénél a dédszülői teljes parentéla megjelenése
• ági vagyon köre
TÖRVÉNYES ÖRÖKLÉS KERETEI
• Ptk. 7:3. § (1) bekezdés szerint örökölni végintézkedés alapján vagy törvény szerint lehet.
• A (2) bekezdés értelmében, ha az örökhagyó után végintézkedés maradt, az öröklés rendjét ez határozza meg.
• Ptk. 7:30. § alapján, ha a nevezett örökösök részesedése a hagyatékot nem meríti ki, a fennmaradó rész tekintetében törvényes öröklésnek van helye, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, vagy a végrendeletből más nem következik.
AZ ÖRÖKLÉS JOGCÍMEI ÉS EGYBEN SORRENDJE
I. Végintézkedésen alapuló öröklés 1. Egyoldalú
1) Végrendelet 2. Kétoldalú:
1) Öröklési szerződés
2) Halál esetére szóló ajándékozás – nem minősül öröklésnek!
• korlátja a kötelesrész – az örökhagyó legszűkebb családi köre (leszármazó, házastárs, bejegyzett élettárs és szülő) számára a törvényben előírt minimum részesedés, ha az öröklés megnyílásakor az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne. (Ptk. 7:75. §)
• nem tartozik ide a rendelkezés a várt öröklésről (Ptk. 7:54. §) – ez nem végintézkedésen alapuló öröklés, hanem a leszármazók közötti egyfajta megállapodás a hagyaték – hányadok vagy vagyontárgyak szerinti – felosztásáról.
II. Törvényes öröklés
• végintézkedés hiányában, hibája esetén, vagy annak hézagaiban érvényesül
• A törvény az örökhagyó akaratát vélelmezve meghatározza az öröklés rendjét, és örökösökként az örökhagyóhoz legközelebb állónak tekinthető személyeket foglalja meghatározott rendbe: ez a személyi kör a rokoni (vérségi), illetőleg a családi kapcsolaton alapul
• szubszidiárius (kiegészítő) jellegű:
1. szabályai végintézkedés hiányában vagy
2. végintézkedéssel le nem fedett vagyon vonatkozásában érvényesülnek.
MIKOR KERÜLHET SOR TÖRVÉNYES ÖRÖKLÉSRE?
1. Végintézkedés hiányában
• egyáltalán nem készül végintézkedés
• az előkészületnek a megfelelő alakiságok hiányában nincs jelentősége o annak sem, ha már van okirat, de nem írta alá
o annak sem, ha mindenkinek elmondta, hogy mi a szándéka, de nem került írásba foglalásra
o annak sem, ha már részletesen átbeszélte a végakaratát egy ügyvéddel vagy közjegyzővel
o annak sem, ha maga leírta, hogy kire, mit szeretne hagyni, de hiányoznak az érvényességi kellékek (pl.: az örökhagyó aláírás, a végintézkedés kelte, stb.)
2. Végintézkedés teljes/részbeni érvénytelensége vagy hatálytalansága esetén
• van végintézkedés, de nem képes kiváltani a kívánt joghatást
• csak eredményes megtámadás esetén, nincs officialitás (sem a közjegyző, sem a bíróság nem veheti figyelembe)
• különös jelentőséggel bír a részleges érvénytelenség/hatálytalanság kérdése. Ebben az esetben a Ptk. 7:47. § szerint, ha a végrendelet több rendelkezése közül valamelyik érvénytelen vagy hatálytalan, a többi rendelkezés érvényes vagy hatályos marad, feltéve, hogy az örökhagyó eltérően nem rendelkezik, és a végrendelet részleges fennmaradása feltehető akaratával nem ellentétes.
• részleges érvénytelenség/hatálytalanság esetén különös körültekintéssel kell eljárni az érvénytelen/hatálytalan rész figyelmen kívül hagyásával fennmaradó érvényes/hatályos végintézkedési rendelkezések értelmezésénél, az örökhagyó szándékának megítélésénél
3. Végintézkedésben nevezett személy kiesése esetén nincs helyettes örököse vagy a növedékjog szabályai nem érvényesülnek
• vö. helyettes örökös nevezés szabályaival (Ptk. 7:27. §)
• vö. növedékjog szabályaival (Ptk. 7:35. § - 7:36. §)
4. Végintézkedésben nevezett örökösnek szóló juttatás érvénytelen
• tipikusan tartalmi okokból (pl.: meg sem fogant személy örökössé nevezése)
5. Végintézkedés nem fedi le a teljes hagyatékot – „végintézkedés hézagaiban”
• Ptk. 7:30. § kimondja, ha a nevezett örökösök részesedése a hagyatékot nem meríti ki, a fennmaradó rész tekintetében törvényes öröklésnek van helye, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, vagy a végrendeletből más nem következik.
• kiemelt szerepe van a végrendelet értelmezésének, a favor testamenti elve alkalmazásának (Ptk. 7:24. § A végrendeletet kétség esetén az örökhagyó feltehető akaratának megfelelően és úgy kell értelmezni, hogy az örökhagyó akarata lehetőség szerint érvényre jusson. Ez a szabály nem szolgálhat alapul a végrendelet alaki hibájának orvoslásához.)
• Példa 1.: csak az ingatlant köti le öröklési szerződéssel → az ingó vagyon tekintetében törvényes öröklés
• Példa 2.: Lakóházat testvérére, muzeális könyvtárát az egyházára hagyja végrendeletében
→ fennmaradó további ingatlan és ingó vagyona tekintetében törvényes öröklés szabályai érvényesülnek
Amennyiben az örökhagyó után végintézkedés marad hátra, a törvényes öröklés szabályainak alkalmazása szempontjából különös körültekintéssel kell eljárni a végintézkedés alkalmazhatósága és tartalma tárgyában.
Az egyes végintézkedésben szereplő rendelkezéseket önmagukban és a végintézkedés egészében is vizsgálni kell, ennek kapcsán az alakilag érvényes végrendelet esetében a végrendelet esetleges tartalmi hiányosságai, bizonytalanságai a favor testamenti elvének alkalmazásával sem pótolhatóak.
A végintézkedés esetleges érvénytelensége és hatálytalansága ugyanakkor nem feltétlen eredményezi a teljes végrendelet érvénytelenségét/hatálytalanságát és ezáltal a törvényes öröklés szabályainak alkalmazhatóságát, hiszen a részleges érvénytelenség/hatálytalanság eredményezheti továbbra is a végintézkedésen alapuló öröklés érvényre jutását.
TANULMÁNYOZANDÓ GYAKORLAT:
BH1994. 484
Az örökös részesedésével ki nem merített hagyaték tekintetében csak annyiban van helye törvényes öröklésnek, amennyiben a törvény kivételt nem tesz, vagy a végrendeletből más nem következik
Ha a nevezett örökösök részesedése a hagyatékot nem meríti ki, a többlet tekintetében törvényes öröklésnek van helye, amennyiben a törvény kivételt nem tesz, vagy a végrendeletből más nem következik. A nevezett örökös részesedésével ki nem merített hagyaték, mint többlet tekintetében tehát csak annyiban van törvényes öröklésnek helye, amennyiben a törvény kivételt nem tesz, vagy a végrendeletből más nem következik: vagyis az, hogy az örökhagyó erre a többletre is a végrendeleti öröklés érvényesülését kívánja. Az örökhagyó a végrendeletében az alperes örökössé nevezését azzal indokolta, hogy az alperes ápolja, gondozza, és ápolását a jövőben is vállalja. Egyben kinyilvánította, azt is, hogy testvérei közül egyedül az alperes érdemes arra, hogy örököse legyen, mert többi testvére
„értelmetlen pereskedést indított”. Az örökhagyónak ez a nyilatkozata egyértelműen arra utal, hogy az alperest kívánta általános örökösévé tenni, és többi testvérét nem kívánta a hagyatékból részesíteni: vagyis többi testvérét az öröklésből kizárta. A kizárás jogkövetkezménye pedig az öröklésből való kiesés. Az örökhagyó többi testvére ennélfogva a végrendeletben meg nem nevezett hagyatéki vagyontárgyat törvényes öröklés jogcímén nem örökölhette meg, abban - a fenti rendelkezésre figyelemmel - ugyancsak a végrendeleti örökös jogosult örökölni.
BDT2010. 2280.
A végrendelet pontos tartalmát az arra hivatkozó félnek tényszerűen, kétséget kizáró módon kell bizonyítani, ehhez nem elegendő az egyes perbeli adatokból levont következtetés. A törvényes öröklés rendje érvényesül, ha a végrendelet az örökhagyó halála után eltűnt és a bizonyítási eljárás adatai alapján a végrendeleti örökösök személye egyértelműen nem állapítható meg.
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK:
1. Milyen kapcsolat van a végintézkedésen alapuló öröklés és a törvényes öröklés között?
2. Mit jelent a törvényes öröklés szubszidiárius jellege?
3. Mikor kerülhet sor törvényes öröklésre?
FELHASZNÁLT ÉS AJÁNLOTT IRODALOM:
1. Vékás Lajos: Öröklés jog, Eötvös József Könyv- és Lapkiadó Bt., Budapest, 2014 III. rész 2. Vékás Lajos/Gárdos Péter (szerk.): Kommentár a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V.
törvényhez, Wolters Kluwer Kft., Budapest, 2019 Hatodik könyv III. rész (Vékás Lajos)
3. Wellmann György (szerk.), Polgári jog. Az új Ptk. magyarázata I/VI. Bevezető és záró rendelkezések - Az ember mint jogalany - Öröklési jog, HVG-Orac, Budapest, 2014. Hetedik könyv, Harmadik rész (Orosz Árpád)
4. Osztovits András (szerk): A Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és a kapcsolódó jogszabályok nagykommentárja, Budapest, Opten Kft., 2014. Harmadik rész (Fabó Tibor) 5. A Polgári Törvénykönyv magyarázata, CompLex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft. Budapest,
2007., LII. fejezet (Sőth Lászlóné)
Jelen tananyag a Szegedi Tudományegyetemen készült az Európai Unió támogatásával.
Projekt azonosító: EFOP-3.4.3-16-2016-00014
