3. olvasó lecke

(1)

Szegedi Tudományegyetem Cím: 6720 Szeged,

Dugonics tér 13.

www.u-szeged.hu www.szechenyi2020.hu

D

^R

. T

^ELEGDY

G

^ERGELY

T

ÖRVÉNYES ÖRÖKLÉS

3. olvasó lecke

Jelen tananyag a Szegedi Tudományegyetemen készült az Európai Unió támogatásával.

Projekt azonosító: EFOP-3.4.3-16-2016-00014

(2)

Az olvasólecke tartalma:

• A gyermek öröklésének feltételei

• A gyermek mellett örököl a házastárs is

• Több gyermek öröklése

• Távolabbi leszármazók öröklése

• Tanulmányozandó gyakorlat

• Ellenőrző kérdések

• Felhasznált és ajánlott irodalom

10-15 perc

A

LESZÁRMAZÓK TÖRVÉNYES ÖRÖKLÉSE

A Ptk. nem változtat a korábbi szabályozás normaszövegén abban a tekintetben, hogy az öröklés továbbra is elsődlegesen az örökhagyó rokonai közül a leszármazók irányába nyílik meg, azok közül is rangsorban elsőként a gyermeke(k) irányába.

A Ptk. 7:55. § (1) bekezdés szerint törvényes örökös első sorban az örökhagyó gyermeke.

vö. 1959-es Ptk. 607. § (1) bekezdés

Az új Ptk. jelentős megváltoztatja azonban a törvényes öröklés rendjét, hiszen a leszármazók mellett örökössé nevezi a házastársast is, de a leszármazók kiemelt helyzete, elsőbbsége továbbra is változatlan.

A GYERMEK ÖRÖKLÉSÉNEK FELTÉTELEI

1. Rendelkezzen öröklési képességgel (jogképességgel):

1) vö. Ptk. 2:2. § A jogképesség kezdete szabályaival → öröklési képessége annak van, aki az öröklés megnyílásakor már megszületett

2) méhmagzatnak is van öröklési képessége, ha az öröklés megnyílása előtt megfogant

• öröklését illetően függő jogi helyzet áll elő, amely az élveszületéssel vagy az élveszületés meghiúsulásával válik véglegessé

• ha a gyermek élve születik, az öröklési jog fogamzásának időpontjára visszaható hatállyal megilleti, tehát éppúgy örököl, mint a többi gyermek

• a fogantatás vélelmezett időpontjának: a születéstől visszafelé számított háromszázadik napot kell tekinteni; bizonyítani lehet, hogy a fogamzás korábbi vagy későbbi időpontban történt. A születés napja a határidőbe beleszámít. [Ptk.

2:2. § (2) bekezdés]

• méhmagzat részére gyámot rendelnek (történhet kérelemre, vagy hivatalból), ha a magzat jogainak megóvása érdekében szükséges [Ptk. 2:2. § (2) bekezdés], tipikusan akkor, ha a méhmagzat és a törvényes képviselő közötti jogvita ezt indokolttá teszi, például egy öröklési jogi helyzetben

• A gyám kirendelésének eljárási szabályait lásd: a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.).

(3)

2. „Gyermeki” kapcsolat fennállása

1) Apai jogállást keletkeztető tények (Ptk. 4:98-4:106. §)

• házassági kötelék (apának az anyával a fogamzási idő vagy annak egy részében fennálló);

• élettársak esetén emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárás;

• teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat;

• anya utólagos házasságkötése;

• bírósági határozat keletkeztet.

2) Anyai jogállás keletkeztető tények (Ptk. 4:115-4:118. §)

• születés

• bírósági határozat

• A házasság a bíróság általi érvénytelenné nyilvánítása, nem hat ki az érvénytelen házasságból származó gyermeknek az apával fennálló rokoni kapcsolatára, azaz az apaság vélelmét és ezért a gyermek törvényes öröklési kapcsolatát nem érinti

• Megszűnik viszont a rokoni - és ezzel összefüggésben a törvényes öröklési - kapcsolat akkor, ha az apaság vélelmét utóbb megdöntötték

• Az apaság bírói megállapítására sor kerülhet az örökhagyó halálát követően is (ld.

BH1988. 274).

A GYERMEK MELLETT ÖRÖKÖL A HÁZASTÁRS IS

1. holtig tartó haszonélvezeti jogot: az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon; és

2. állagot: egy gyermekrész a hagyaték többi részéből.

o akkor is egy gyermekrészt kap, ha az örökhagyó után nem gyermekei, hanem távolabbi leszármazó (pl. unokái) örökölnek csak

• kivételt képezhet az az eset, ha a házastárs kiesett az öröklésből (Ptk. 7:62. §)

• az örökösök a hagyatéki eljárás során az osztályos egyezségben félretehetik az új Ptk.

állagöröklésre vonatkozó szabályait és visszatérhetnek az 1959-es Ptk. öröklési rendszeréhez, a teljes hagyatékra kiterjedő özvegyi joghoz.

TÖBB GYERMEK ÖRÖKLÉSE

• Több gyermek fejenként egyenlő arányban (per capita) örököl, ha a fentiek szerinti „gyermeki”

jogállás tisztázott

• Nem lehet figyelembe venni, például:

• nevelt gyermeket,

• mostoha gyermeket

• akinél az apaság vélelmét megdöntötték

(4)

PÉLDA 1.:

A és B az örökhagyó megszületett gyermekei, C az örökhagyó halála pillanatában már megfogant, de még meg nem született gyermeke, utóbb azonban élve született gyermeke.

D az örökhagyó házastársának házasságkötésük előtt született gyermeke, akinek vonatkozásában az örökhagyó teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatott tett., utóbb azonban az apaság vélelmét megdöntötték.

E az örökhagyó nevelt gyermeke, aki házastársának korábbi házasságából született.

A példa egyszerűsítése kedvéért a házastárs most nem került feltüntetésre.

D az apaság vélelmének megdöntése miatt nem örököl. E sem örököl, hiszen nincs az örökhagyóval rokoni kapcsolatban.

Így C élve születése miatt A, B és C fejenként egyelő arányban ¹/3-¹/3 részt kap a hagyatékból.

TÁVOLABBI LESZÁRMAZÓK ÖRÖKLÉSE

• Helyettesítés vagy képviselt elve szerint örökölnek

• öröklésből kiesett gyermek vagy távolabbi leszármazó helyén egymás közt egyenlő részekben a kiesett gyermekei örökölnek.

• valamely leszármazó kiesése esetére a kiesett leszármazó törzsén lévő leszármazókat juttatja az adott örökrészhez

• vö. kiesés esetei (Ptk. 7:4. §)

• megjegyzendő, hogy a helyettesítés elve csak a dédszülői parenteláig érvényesül!

(5)

PÉLDA 2.:

A, B, és C az örökhagyó gyermekei. C-nek az örökhagyó életében két gyermeke született D és E, ők az örökhagyó unokái. E-nek három gyermeke van F, G és H, ők az örökhagyó dédunokái.

Az örökhagyó halála előtt elhunyt C és E is.

Az örökhagyó halála következtében örököl utána A és B egy-egy gyermekrészt (¹/3-¹/3) C kiesése folytán az ő ¹/3-ad örökrészét fejenként egyelő arányban (¹/6-¹/6) örökölné D és E.

Mivel azonban E is kiesett, az ő örökrészét leszármazói az örökhagyó dédunokái öröklik fejenként egyelő arányban ¹/18-¹/18-¹/18-ad arányban.

Fontos rögzíteni, hogy a fenti példában sem C-nek, sem E-nek a házastársa nem örökölne az örökhagyó után!

(6)

TANULMÁNYOZANDÓ GYAKORLAT:

BH1988. 274.

A törvényes öröklési kapcsolat szempontjából közömbös, hogy a leszármazó házasságból vagy házasságon kívül született-e. A gyermek abban az esetben is örököl a törvény alapján az örökhagyó után, ha az apaság bírói megállapításra az örökhagyó halálát követően kerül sor.

Egyenes ági a rokonság azok között, akik közül az egyik a másiktól származik. Ebből következően a rokonok öröklésénél a vérségi származási vonal az irányadó, s a vérségi kapcsolat szempontjából közömbös, hogy a leszármazó házasságból, vagy házasságon kívül született-e. A gyermek abban az esetben is örököl az örökhagyó után, ha az apaság bírói megállapítására az örökhagyó halálát követően kerül sor, függetlenül attól, hogy az ítélet meghozatalára az örökség megnyílta után lesz lehetőség.

BH1997. 229.

Az öröklési kapcsolat megállapításánál az anyakönyvi kivonatok elírása esetén az aggályok eloszlatásának módja

(7)

ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK:

1. Örökölhet-e az örökhagyó után még meg nem született gyermeke?

2. Mikor örökölhet az örökhagyó után unokája?

3. Mit jelent a helyettesítés elve?

4. Mikor kerülhet sor kiesésre, milyen kiesési okokat ismer?

FELHASZNÁLT ÉS AJÁNLOTT IRODALOM:

1. Vékás Lajos: Öröklés jog, Eötvös József Könyv- és Lapkiadó Bt., Budapest, 2014 III. rész 2. Vékás Lajos/Gárdos Péter (szerk.): Kommentár a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V.

törvényhez, Wolters Kluwer Kft., Budapest, 2019 Hatodik könyv III. rész (Vékás Lajos)

3. Wellmann György (szerk.), Polgári jog. Az új Ptk. magyarázata I/VI. Bevezető és záró rendelkezések - Az ember mint jogalany - Öröklési jog, HVG-Orac, Budapest, 2014. Hetedik könyv, Harmadik rész (Orosz Árpád)

4. Osztovits András (szerk): A Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és a kapcsolódó jogszabályok nagykommentárja, Budapest, Opten Kft., 2014. Harmadik rész (Fabó Tibor) 5. A Polgári Törvénykönyv magyarázata, CompLex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft. Budapest,

2007., LII. fejezet (Sőth Lászlóné)

Jelen tananyag a Szegedi Tudományegyetemen készült az Európai Unió támogatásával.

Projekt azonosító: EFOP-3.4.3-16-2016-00014