120. ÉVFOLYAM 2007. JÚNIUS 2. SZÁM
HADTÖRTÉNELMI
KÖZLEMÉNYEK
É V N E G Y E D E S FOLYÓIRAT A M A G Y A R H A D I T Ö R T É N E T Í R Á S
F E J L E S Z T É S É R E Gáli Emin
Az Erdélyi-medence, a Partium és a Bánság X—XI. századi sír- és szórvány-fegyverleleteinek
elemzése B. Szabó János
Az Árpád-kor csatái a steppei népek hadviselésének tükrében
Antonín Kalous
Elfeledett források a mohácsi csatáról.
Antonio Burgio pápai nuncius jelentései és azok hadtörténeti jelentősége
Vita a hadtörténet
írásról
A HADTÖRTÉNETI INTÉZET ÉS MÚZEUM FOLYÓIRATA
A R G U M E N T U M K I A D Ó N Y O M D A Ü Z E M E , B U D A P E S T
Q U A R T E R L Y O F M I L I T A R Y H I S T O R Y
Journal of the Institute and Museum of M i l i t a r y History
Established 1888 Editor i n Chief Ferenc Csákváry Managing Editor Gábor Hausner
Review Editor Ferenc Poll mann
Editorial Board
Gábor Ágoston, Tibor Ballá, Gábor Bona, Attila Bonhardt, István Czigány, Tamás Csikány, Lóránd Dombrády, Tibor Hajdú, Róbert Hermann (President), József Holló,
Miklós Horváth, Ferenc Lenkefi, József Lugosi, György Markó, Imre Okváth, Géza Pálffy, Ferenc Poll mann, Erwin A. Schmidl, Vladimír Seges, Sándor Szakály, György Székely, Ferenc Tóth, Aladár Urbán, János Varga J., László Veszprémy, József Zachar
Published by the Institute and Museum of Military History of the
Ministry of Defence
2-4 Kapisztrán tér Budapest 1014 Hungary Postal address: PO Box 7, Budapest H-1250 Phone (36 1)325-16-00, Fax: (36-1)-325-16-04
Editorial and Publishing Office 2-4 Kapisztrán tér Budapest 1014 Hungary Postal address: PO Box 7, Budapest H-Í250 Phone (36-1 ) -325-16-44, Fax (36-1 )-325-16-46
E-mail: hkszerk@gmail.com Electronic version: www.epa.oszk.hu/hk
Subscription fee
2000 HUF annually, 500 HUF quarterly Distribution
Magyar Posta Rt.
Business and Logistics Centre Subscription abroad Központi Hírlap Centrum 1 Orczy tér Budapest 1089 Hungary
Postal address: Budapest H-1900 E-mail: hirIapelofizetes@posta.hu
R E V U E D ' H I S T O I R E M I L I T A I R E
Publication trimestrielle de l'Institut et du Musée d'Histoire Militaire
F o n d é e en 1888 R é d a c t e u r en chef: Ferenc Csákváry Responsable éditorial: Gábor Hausner Chef de la rubrique Revue: Ferenc Poll mann
Comité éditorial:
Gábor Ágoston, Tibor Ballá, Gábor Bona, Attila Bonhardt, István Czigány, Tamás Csikány, Lóránd Dombrády, Tibor Hajdú, Róbert Hermann (President), József Holló.
Miklós Horváth, Ferenc Lenkefi, József Lugosi, György Markó, Imre Okváth, Géza Pálffy, Ferenc Pollmann, Erwin A. Schmidl, Vladimír Seges, Sándor Szakály, György Székely, Ferenc Tóth, Aladár Urbán, János Varga J., László Veszprémy, József Zachar
Éditée par l'Institut et le Musée d'Histoire Militaire (Ministère de la Défense) 2-4 Kapisztrán tér Budapest 1014 Hongrie Adresse postale: PO Box 7, Budapest H-1250 Tél.: (36-1 )-325-16-00, Télécopie: (36-1 )-325-16-04
Rédaction et Maison d'Édition 2-4 Kapisztrán tér Budapest 1014 Hongrie Adresse postale: PO Box 7, Budapest H-1250 Tél.: (36-0-325-1644, Télécopie: (36-1)-325-1646
E-mail: hkszerk@gmail.com Version électronique: www.epa.oszk.hu/hk
Tarif d'abonnement:
2000 HUF (annuel), 500 HUF (trimestriel) Diffusée par
Magyar Posta Rt.
Centre d'Affaires et Logistique Abonnement à l ' é t r a n g e r :
Központi Hírlap Centrum 1 Orczy tér Budapest 1089 Hongrie Adresse postale: Budapest H-1900 E-mail: hirlapclofizetes@posta.hu
HADTÖRTÉNELMI KÖZLEMÉNYEK
Az alapítás éve 1888
E számunk a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jelent meg
Nemzeti Kulturális Alap
120. ÉVFOLYAM • B U D A P E S T • 2007.2. SZÁM A H A D T Ö R T É N E T I I N T É Z E T É S M Ú Z E U M F O L Y Ó I R A T A
E SZÁMUNK MUNKATÁRSAI
Bagi Zoltán PhD, levéltáros, Csongrád Megyei Levéltár, egyetemi oktató, Szegedi Tudományegyetem; B. Sza
bó János PhD hallgató, Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem; Csicsely János grafikus, Hadtörténeti Múze
um; Gáli Emin régész, a Román Tudományos Akadémia „Vasile Pârvan" Régészeti Intézetének munkatársa (Bukarest); Gyáni Gábor a. Magyar Tudományos Akadémia doktora, tudományos tanácsadó, M T A Történettu
dományi Intézet; Halmágyi Miklós PhD hallgató. Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar;
Hermann Róbert PhD, a Bécsi Kriegsarchiv Mellett Müködö Állandó Magyar Levéltári Kirendeltség vezetője;
Kaloits, Antonín, PhD, egyetemi adjunktus, Katedra Historie, Filozofická Fakulta, Univerzita Palackého, Olomouc; Kiss Atilla ásatási technikus, Tolna Megyei Wosinsky Mór Megyei Múzeum, Szekszárd; Kondacs Julianna egyetemi hallgató, Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar; Marton Szabolcs PhD, ösztöndíjas kutató, Történeti Segédtudományok Tanszéke, Szegedi Tudományegyetem; R. Várkonyi Ágnes akadémikus; Szabados György PhD, tudományos főmunkatárs. Magyar Tudományos Akadémia - Szegedi Tu
dományegyetem - Magyar Országos Levéltár Magyar Medievisztikai Kutatócsoport; Toll László őrnagy, fő- muzeológus, fegyvertörténész, Hadtörténeti Múzeum; Tősér Márton PhD hallgató, Eötvös Loránd Tudomány
egyetem, Bölcsészettudományi Kar; Varga Szabolcs főiskolai adjunktus, Pécsi Hittudományi Főiskola; Veszprémy László alezredes, a történelemtudomány kandidátusa, a Hadtörténeti Intézet igazgatója
A rezüméket és a tartalomjegyzékeket Sallay Gergely Pál (angol), Márkus Andrea (francia), Zachar Viktor Kristóf (német) és Cinkóczki Botondné (orosz) fordította.
A Szerkesztőség kéziratokat nem őriz meg és nem küld vissza!
H A D T Ö R T É N E L M I K Ö Z L E M É N Y E K A Hadtörténeti Intézet és Múzeum folyóirata
Főszerkesztő: Csákváry Ferenc Felelős szerkesztő: Hausner Gábor A szemlerovat vezetője: Pollmann Ferenc
Szerkesztő bizottság:
Ágoston Gábor, Ballá Tibor, Bona Gábor, Bonhardt Attila, Czigány István, Csikány Tamás, Dombrády Lóránd, Hajdú Tibor, Hermann Róbert (a szerkesztő bizottság elnöke), Holló József, Horváth Miklós, Lenkefi Ferenc, Lugosi József, Markó György, Okváth Imre, Pálffy Géza, Pollmann Ferenc, Erwin A. Schmidl, Vladimír Seges, Szakály Sándor, Székely György, Tóth Ferenc, Urbán Aladár, Varga J. János, Veszprémy László, Zachar József
Szerkesztőség és kiadóhivatal:
1014 Budapest I . , Kapisztrán tér 2-4. Postacím: Budapest, Pf. 7., 1250 Telefon: 325-16-44, Fax: 325-16-46, E-mail:hkszerk@gmail.com
Elektronikus változat: www.epa.oszk.hu/hk Kiadja:
a H M Hadtörténeti Intézet és Múzeum, 1014 Budapest I . , Kapisztrán tér 2-4.
Postacím: Budapest, Pf. 7., 1250. Telefon: 325-16-00, Fax: 325-16-04 A kiadásért felel a H M Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója Megjelenik negyedévenként. Előfizetési díj: 1 évre 2000,- Ft, negyedévre 500,- Ft
Előfizetésben terjeszti:
a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletág. Előfizethető közvetlenül a postai kézbesítőknél, az ország bármely postáján, Budapesten a Hírlap Ügyfélszolgálati Irodákban és a
Központi Hírlap Centrumnál (1089 Budapest V I I I . , Orczy tér 1., postacím: 1900 Budapest, tel.: 06-1-477-63-00).
További információ: 06-80-44-44-44; hirlapelofizetes@posta.hu Egyes példányok megvásárolhatók a nagyobb budapesti és vidéki hírlapüzletekben,
valamint a Hadtörténeti Múzeum könyv- és ajándékboltjában.
Index: 25 371 H U ISSN 0017-6540 Argumentum Kiadó Nyomdaüzeme, Budapest.
T A N U L M Á N Y O K
GÁLL ERWIN
A Z ERDÉLYI-MEDENCE, A PARTIUM ÉS A BÁNSÁG X - X I . SZÁZADI SÍR- ÉS SZÓRVÁNY-FEGYVERLELETEINEK ELEMZÉSE
Bóna István emlékére
A r é g é s z e t i l e g feltárt vagy feltárható sír az elhalt s z e m é l y vagy s z e m é l y e k földi ma
r a d v á n y a i n a k foglalata, a sírban talált m e l l é k l e t e k ö s s z e s s é g e azonban e g y é r t e l m ű e n az e l t á v o z o t t n a k a g y á s z o l ó k általi á b r á z o l á s a , b e m u t a t á s a .1 E g y é r t e l m ű , hogy a g y á s z o l ó család vagy csoport, k ö z ö s s é g a legjobb fényben, legnagyobb d i c s ő s é g é b e n akarj a/akarta
„ b e m u t a t n i " a h o z z á t a r t o z ó j á t , m i k ö z b e n utolsó útjára kíséri/kísérte. K ö v e t k e z é s k é p p e n a halott mellett talált „ m e l l é k l e t c s o m a g " e l s ő s o r b a n a g y á s z o l ó k g a z d a s á g i potenciálját, j ó m ó d j á t , presztízsét, befolyását hivatott i n k á b b jelezni és nem feltétlenül az elhunyt s z e m é l y t á r s a d a l m i pozícióját/helyzetét, avagy rangját. T e r m é s z e t e s e n tagadhatatlan, hogy szoros kapcsolat állhatott fenn e két helyzet között, de ez k o r á n t s e m volt é s maradt t ö r v é n y s z e r ű a napjainkig is.
Ugyanakkor, ami e g y é r t e l m ű e n m e g h a t á r o z z a a mellékletek sírba helyezését, az - a család, a k ö z ö s s é g és ezáltal az egyén fontosságának fitogtatása mellett - a s z e m é l y felvál
lalt és elfogadott n e m i s é g e (gender), amit nem feltétlenül kell/lehet kapcsolatba hozni az elhunyt biológiai nemiségével. Ehhez kapcsolható m é g természetesen az illető életkora is.
A z első pillantásra a h o n f o g l a l á s k o r i t e m e t ő k sírjaiba temetettek n e m i s é g é t (és nem n e m é t , vagyis biológiai szexualitását) klasszikusan a fegyveres férfiak, illetve az é k s z e res n ő k c s o p o r t j á b a s o r o l h a t n á n k . Azonban ez távolról sincs így, hiszen a viseleti eleme
ket, de m é g a fegyvereket sem lehet csak a férfi vagy a női n e m i s é g s p e c i f i k u m á n a k tar
tani. Ahogyan Sam L u c y is megjegyezte a Kelet-Yorkshire területén feltárt kora k ö zépkori a n g o l s z á s z t e m e t k e z é s e k r ő l , a fegyveres férfi- é s é k s z e r e s női sírok mellett na
gyon magas az ú g y n e v e z e t t „ s e m l e g e s , " avagy m e l l é k l e t nélküli sírok a r á n y a .2 A hon
foglaláskor kutatása m é g nagyon távol van attól, hogy el tudja d ö n t e n i , tárgyalt korszakunkban mennyire és hogyan nyilvánult meg a nemi, illetve m á s típusú (etnikai, vagy vallási) identitás, de említhetjük akár az e g y é b , p l . m e s t e r s é g h e z k a p c s o l ó d ó identi
tásokat is, a h a r c o s o k t ó l , a k o v á c s o k i g .
Tagadhatatlan azonban, hogy a halotti s z i m b o l i k á b a n , t e r m é s z e t e s e n , a n ő i e s s é g i n k á b b az é k s z e r e k révén fejeződik k i , ellentétben a férfinemmel, amely a kora k ö z é p k o r ban e l s ő s o r b a n a harc r é v é n szerezte (és a k ö z é p k o r f o l y a m á n tartotta) meg presztízsét,
1 Erről 1. Harke, 2000.; Parker Pearson, 2000.
2 Lucy, 1997. 150-168. о.
rangját és státusát, ezáltal a f é r f i t e m e t k e z é s e k b e n e g y é r t e l m ű e n jelenik meg e státus m e g s z e r z é s é n e k tárgya, a fegyver.
Hogyan é r t é k e l h e t ő k viszont például olyan sírok, a m e l y e k b ő l férfiak által h a s z n á l t t á r g y a k kerültek elő, á m az a n t r o p o l ó g i a i v i z s g á l a t o k e r e d m é n y e k é p p e n kiderült, hogy női sírokról van s z ó ? A k é s ő b b i e k b e n erre b ő v e b b e n is kitérünk.
A kutatástörténetről
A z E r d é l y i - m e d e n c e , a Partium és a B á n s á g X - X I . századi fegyverleleteinek nagy ré
sze sírlelet, sőt e l k é p z e l h e t ő , hogy a s z ó r v á n y l e l e t e k z ö m e is az volt. Ennek az anyagnak a monografikus f e l d o l g o z á s á r a a mai napig nem került sor. Magyar szakemberek, általá
ban, m á r a X I X . s z á z a d v é g é t ő l3 érintették a r é g i ó n k b a n előkerült fegyverleleteket, és a bukaresti Heitel R. Radu is foglalkozott n é h á n y fegyver t a n u l m á n y o z á s á v a l (a bukaresti intézetből leltári s z á m nélkül előkerült „ n o r m a n n " l á n d z s á v a l ,4 illetve a G y u l a f e h é r v á r i M ú z e u m C s e r n i - g y ü j t e m é n y é b ő l előkerült karoling karddal5); m á s dolgozatok k e r e t é b e n is t ö b b fegyvert k ö z ö l t e k ,6 azonban m i n d m á i g nem készült ö s s z e g z ő dolgozat a X - X I . s z á z a d fegyverleleteiről.
A módszerről
K u t a t á s u n k első és a l a p v e t ő c é l k i t ű z é s e a t á r g y a k direkt vizsgálata volt, és az a z o k b ó l ö s s z e á l l í t h a t ó t i p o l ó g i a e l k é s z í t é s e , s csak m á s o d s o r b a n a fotók, illetve a j ó vagy rossz, t ö b b é - k e v é s b é szubjektív rajzok felhasználása. M a g y a r á n nem rajz-, hanem t á r g y t i p o l ó giát p r ó b á l t u n k kidolgozni. Mondanunk sem k e l l , hogy e cél m a r a d é k t a l a n m e g v a l ó s í t á s a t ö b b s z e m p o n t b ó l is n e h é z s é g e k b e ütközött, mert bár j e l e n t ő s s z á m ú ismert t á r g g y a l fog
lalkoztunk, á m különféle okok miatt sokukat nem sikerült k ö z v e t l e n ü l t a n u l m á n y o z n u n k , és csak a nagyon szubjektív rajzokat h a s z n á l h a t t u k .
A k é r d é s m e g k ö z e l í t é s e során abból a feltételezésből indultunk k i , hogy a I X . s z á z a d végi, 895-96-os magyar h o n f o g l a l á s után ( t e r m é s z e t e s e n ez a d á t u m r é g é s z e t i l e g nem a b s z o l u t i z á l h a t ó ) a fegyverek két csoportját kellene, l e g a l á b b i s e l m é l e t i l e g , e l k ü l ö n í t e nünk, amennyiben pontosan/pontosabban t u d n á n k keltezni:
I . az E r d é l y i - m e d e n c e , a Partium és a B á n s á g „ p r e m a g y a r , " tehát a magyar honfogla
lás előtti n é p e s s é g é n e k fegyverzetét, illetve
I I . az új hódítók, a magyar h o n f o g l a l ó k fegyverzetét.
A I X . s z á z a d b a n élt n é p e s s é g fegyvereit azonban, e l l e n t é t b e n a h o n f o g l a l ó k é v a l , a t e m e t k e z é s e k b ő l szinte e g y á l t a l á n nem ismerjük, c s u p á n n é h á n y s z ó r v á n y k é n t e l ő k e r ü l t p é l d á n y r ó l , illetve egyetlen t e m e t ő l e l e t r ő l van t u d o m á s u n k .
3 Nagy, 1906. 129-135. o.; Cs. Sebestyén, 1932, 167-255. o.; Kovács L . , 1971. 81-108. o.; Kovács L . , 1980.; Kovács L . , 1994-95. 153-189.0.
4 Amit a bukaresti régész csak feltételesen sorolt az erdélyi leletanyaghoz. Valószínűbb, hogy inkább az al- dunai gyűjtőterületről került elő. Heitel, 1991. 245-248. о.
A gyulafehérvári kardot később Pinter meggyőző érvelés során a IX. századi régészeti emlékek közé so
rolta. Heitel, 1994-95. 4 3 0 ^ 3 1 . о., 18. tábla, a, b.
6 Pinter, 1999.
A fegyverzet általános jellegzetességei
A t á m a d ó fegyvereket fő j e l l e g z e t e s s é g e i k szerint, illetve h a s z n á l a t u k j e l l e g é b ő l fa
k a d ó a n , többféle szempont alapján csoportosíthatjuk:
1. távolsági t á m a d ó fegyverek: íj, parittya, nyílpuska, b u m e r á n g ;
2. k ö z e l h a r c b a n h a s z n á l t t á m a d ó fegyverek: szablya, kard, lándzsa, balta.
M e g e m l í t j ü k azonban, hogy egyes fegyverek, mint például a d á r d a , á t m e n e t i n e k tart
hatóak a t á v o l s á g i és k ö z e i h a r c i fegyverek között, hiszen bár k ö z e l h a r c b a n is h a s z n á l h a tóak voltak, e l s ő s o r b a n m é g i s távolsági f e g y v e r k é n t tartják őket s z á m o n .
A t á m a d ó fegyvereket m á s szempont szerint is c s o p o r t o s í t h a t j u k :
1. T ö b b k o m p o n e n s b ő l szerkesztett fegyverek. Ezek e l s ő s o r b a n távolsági fegyverek:
íj és n y í l v e s s z ő , parittya és l ö v e d é k e , n y í l p u s k a és n y í l v e s s z ő j e , pisztoly vagy puska és g o l y ó j a (valamint a modern fegyverek s z á m t a l a n változata).
2. Egyetlen k o m p o n e n s b ő l álló fegyverek. Ezek k ö z é s o r o l h a t ó a k olyan távolsági fegyverek, mint a b u m e r á n g és a d á r d a , de főleg a k ö z e l h a r c fegyverei, a szablya, a kard, a l á n d z s a és a balta.
A X - X I . s z á z a d b a n a felsorolt f e g y v e r k a t e g ó r i á k n á l j ó v a l kevesebb volt h a s z n á l a t ban. T á v o l s á g i f e g y v e r k é n t az íj, valamint az ehhez k a p c s o l ó d ó nyílcsúcs ismert. A k ö zeiharci fegyvereknek ennél j ó v a l s z é l e s e b b skáláját ismerték: s z ó r v á n y k é n t , illetve te
m e t k e z é s e k b ő l a szablya, a kard, a lándzsa, a hajítódárda és a k ü l ö n b ö z ő balták nagyon sokféle típusa és változata került e l ő .
IX. századi fegyverleletek
A fenti szempontok alapján a I X . századi E r d é l y b e n két k u l t ú r h a t á s f e g y v e r z e t é t tud
j u k e l k ü l ö n í t e n i : a nyugati (karoling és morva hatásra utaló) fegyvereket, mint amilyen a s z á r n y a s l á n d z s a , illetve a déli, balkáni j e l l e g ű fegyverzetet, p é l d á u l a l á n d z s á s baltát.
M i n d az első, mind a m á s o d i k kategóriát egy-egy p é l d á n y k é p v i s e l i . A frank s z á r n y a s l á n d z s a S z á s z v á r o s k ö r n y é k é r ő l kerülhetett m ú z e u m b a ,7 míg a déli hatást az A c é l (Ecel) k ö z s é g területén véletlenül talált balta mutatja.8 K e l t e z é s ü k azonban nagyon is k é t s é g e s : m i n d k é t fegyver s z á r m a z h a t az ú g y n e v e z e t t „ p r e m a g y a r " k o r s z a k b ó l , de akár a m á r ma
gyar korszaknak e l k ö n y v e l t X . s z á z a d b ó l is, l e g a l á b b i s annak első f e l é b ő l .9
A s z á r n y a s l á n d z s á n a k m á r az e l n e v e z é s e is e g y é r t e l m ű e n bizonyítja nyugati eredetét, ( p á r h u z a m a i főleg a mai M a g y a r o r s z á g d u n á n t ú l i részeiről ismertek1 0), az acéli l á n d z s a - h e g y ü balta viszont e g y é r t e l m ű e n a déli hatás j e l e .1 1 Jelenleg tehát úgy tűnik, hogy ez a f e g y v e r t í p u s dél felől érkezett az E r d é l y i - m e d e n c é b e .
''Pinter, 1998. 145-154.
8 Bläjan - Stoicavici, 1980. 179-180. о., 1., 2. kép., 1.
9 A nyugati hatást tükröző fegyveres leletekhez négy, különböző lelőhelyről előkerült sarkantyú is tartoz
hat. Legutóbbi összefoglalásuk, lényegesebb új eredmény nélkül, azonban annál több légből kapott ötlettel:
Madgeant, 1994. 153-163.0.
10 Kovács L , 1971. 96-98. o., 9. ábra.
" Földrajzilag a legközelebbi párhuzama Bukarest-Väcäresti telep szórványlelete, amelyet a kerámia és a
I X - X . s z á z a d r a k e l t e z h e t ő tegezleletet, amely e g y á l t a l á n nem idegen a m a g y a r s á g h a g y a t é k á b ó l sem, i s m e r ü n k a maroskarnai „ A " t e m e t ő 2. s í r j á b ó l .1 2 A t e m e t ő k é s ő b b r e k e l t e z é s é b e n nagyon fontos szerepet j á t s z i k e 2. sír leletanyaga. A t e m e t ő r é s z k ö z l ő i sze
rint a sír magyar h o n f o g l a l á s k o r i „ m á s e t n i k u m ú " h a r c o s é , és ezt a v é l e m é n y t osztotta mindeddig R. R. Heitel is, t o v á b b á e sorok s z e r z ő j e .1 3 A sírban talált teljes l ó c s o n t v á z , egy t o v á b b i ló- és egy szarvasmarha-koponya, illetve kecske-, illetve juhcsontok e g y ü t tes j e l e n l é t e azonban a h o n f o g l a l á s k o r i t e m e t k e z é s e k r e e g y á l t a l á n nem j e l l e m z ő .1 4 Na
gyon v i t a t h a t ó a sírból e l ő k e r ü l t h á r o m líra alakú csat d a t á l á s a is, amelyek alapján a sírt a X . s z á z a d r a keltezték, hiszen t u d o m á s u n k szerint eddig a K á r p á t - m e d e n c é b e n I X . száza
di k ö r n y e z e t b e n ilyen lelet nem ismert. R é v é s z L á s z l ó t a n u l m á n y a alapján m á r t ö b b mint egy é v t i z e d e elfogadott, főleg a magyar r é g é s z e t b e n ,1 5 hogy a líra alakú csatot a K á r p á t m e d e n c é b e n a X . s z á z a d t ó l a X I I . s z á z a d i g h a s z n á l t á k .1 6 A maroskarnai sírban talált csa
tok X . századi d a t á l á s a a b b ó l a logikus k ö v e t k e z t e t é s b ő l fakadt, hogy eddig egyetlen bulgáriai p á r h u z a m o k k a l r e n d e l k e z ő t e m e t ő b ő l sem ismert h a s o n l ó c s a t t í p u s (Csombord, S z á s z v á r o s - X / 8 , S z á s z s e b e s ) , ellentétben a klasszikus X . s z á z a d i k u l t ú r á r a j e l l e m z ő le
letanyaggal, amelyben t ö b b s z ö r is e l ő f o r d u l n a k h a s o n l ó k .1 7 A kutatás jelen á l l á s a szerint úgy véljük, e c s a t t í p u s a h o n f o g l a l ó k k ö z v e t í t é s é v e l k e r ü l h e t e t t az E r d é l y i - m e d e n c é b e , azonban a maroskarnai sír k a p c s á n nem k i z á r h a t ó a balkáni út sem, ugyanis e l k é p z e l h e tő, hogy ott m á r a I X . s z á z a d b a n megjelent é s h a s z n á l t volt. J e l e n t ő s tipológiai k ü l ö n b s é g e k r e hívja fel a figyelmet a sír k e n g y e l p á r j a i s .1 8 E z e k b ő l az a d a t o k b ó l kiindulva v é l e m é n y ü n k szerint e sír, a k á r c s a k a maroskarnai „ A " t e m e t ő többi sírja, a I X . s z á z a d m á s o d i k felére, illetve a X . század elejére k e l t e z h e t ő bolgár uralom e m l é k e , mely uralom régészeti s z e m p o n t b ó l a magyar h o n f o g l a l á s utáni katonai-politikai helyzetben t ü n t el.
dragoslaveni depólelet, valamint a radovanui lelet párhuzamai alapján egyesek a X., mások a I X . századra da
táltak. Hasonló lándzsásbalta-típusokat ismerünk bizonytalan bulgáriai lelőhelyekről Preszlavckóból, illetve egy ismeretlen bulgáriai lelőhelyről, amelyeket Yotov a szaltovói kultúrából eredeztet. Bläjan - Stoicovici, 1980. 179-181.0.; Canache - Сиrta, 1994. 191.0.; Yotov, 2004. 101., 107. o., 17., 52. tábla, 637., 643. tárgy.
1 2 A maroskarnai 8 sírós sírmező temetkezési szokásainak és régészeti leletanyaga egy részének azonossá
gig menő párhuzamai ismertek az alduna-völgyi protobolgár, még pogány népesség hagyatékából, amelyet olt a V I I I - X . századra datálnak. Angiiéi - Ciugudeanu, 1987. 194-195. o.
13 Anghel - Gugudeanu, 1987. 194-195. o.; Heitel, 1994-95. 412. о.; Gáli, 2001. 1-2. о.
1 4 Kecske- és juhcsontokat ismerünk a temető többi sírjából is, teljes szarvasmarha-temetés pedig ismert a gyulafehérvári I I . temető egyik sírjából, valamint dokumentált a platonesti nagy, több száz sírós temetőből is.
Köszönetet szeretnék mondani Ciugudeanu Honának ezen információkért. Lovas temetkezéseket ismerünk még bolgár területekről, valamint a havasalföldi Platoneçti temetőjéből. Luca - Mândescu, 2001. 85. о.
Ehhez kapcsolódik pl. a román Harhoiu Radu szellemes, de teljesen irreális feltételezése, éspedig hogy a líra alakú csatok elterjedése az Al-Duna térségében a magyarok politikai-katonai tevékenységének köszönhető.
Harhoiu, 1972.424-425. o.: Révész, 1989.534.0.
1 6 Példa erre а X I I . századi leletkörnyezetü homoróddaróci lelet: Bóna, 1988. 225., 227. о.; Dumitrache, 1979. 9. ábra, 6.
1 7 Gyulafehérvár, Brândusel u. 16. sír, Kolozsvár, Zápolya u. L , 11. sír, Kolozsvár, Pata u. 25. sír.
1 8 A négyszögletes fülekkel ellátott kengyel nyakkal csatlakozik a szárakhoz. A talpalóján kiugró, ráfor
rasztott dudor látható, ami valószínűleg sarkantyúként szolgálhatott; a honfoglaláskori leletanyagban eleddig ismeretlen. Ugyanakkor a nagyméretű, vaskos kengyel egyértelművé teszi hogy nehéz lovasság használhatta.
Sajnos, súlyméret nem áll a rendelkezésünkre. Anghel - Ciugudeanu, 1987. 4. tábla, 14., 16.; Catalogul expo
zéiéi. Alba-Iulia, 2002, 45-46. kép.
A X. századi fegyverzet és a temetkezések
A X . s z á z a d első f e l é t ő l1 9 a régészeti ö s s z k é p teljesen m e g v á l t o z i k . A teljes K á r p á t m e d e n c é t elfoglaló m a g y a r s á g t e m e t k e z é s i s z o k á s a i között, a férfi státus egyik s z i m b ó l u m a k é n t ( a k á r c s a k folyamatosan a n é p v á n d o r l á s k o r idején), k i e m e l k e d ő szerepet j á t szott a fegyverek sírba tétele, ami minden bizonnyal f ü g g v é n y e lehetett a X . századi ma
g y a r s á g e s z m e r e n d s z e r é n e k , g o n d o l k o d á s m ó d j á n a k , t ú l v i l á g - k é p z e t e i n e k . Noha mind
ezekről vajmi keveset tudunk, m é g i s e t e m e t k e z é s i gyakorlatnak k ö s z ö n h e t ő , hogy b á r a kutatások állása é s a t e m e t ő f e l t á r á s o k s z í n v o n a l a nagyon sok k í v á n n i v a l ó t hagy maga után, e pillanatban az E r d é l y i - m e d e n c é b e n , a Partiumban és a B á n s á g b a n j e l e n t ő s meny- nyiségű X - X I . s z á z a d r a d a t á l h a t ó fegyver-, sír- é s s z ó r v á n y l e l e t e t tarthatunk s z á m o n . (A fegyverekről összeállított statisztikákat l. a Függelék I-IV. és IX. táblázatában.)
A z E r d é l y i - m e d e n c é b e n , a Partiumban é s a B á n s á g b a n e l ő k e r ü l t fegyverleletek elem
zése során 52 lelőhelyről előkerült 147 sírt, illetve s z ó r v á n y - f e g y v e r l e l e t e t v i z s g á l t u n k meg k ü l ö n b ö z ő s z e m s z ö g b ő l és m ó d s z e r r e l . Sajnos, pontos felmérést jelenleg nem k é szíthetünk az előkerült f e g y v e r e k r ő l , hiszen olyan l e l ő h e l y e k r ő l , mint D é v a - M i k r o 15, G y u l a f e h é r v á r - M e n t ő á l l o m á s , K o l o z s v á r - P a t a utca, Ö t h a l o m - D i e Schanzen, S z á s z v á - ros-Dealul Pemilor, a fegyverek m e n n y i s é g e pontosan nem ismert, ezért a k ö z ö l t vagy általunk ismert s z á m o k feltételesen k e z e l e n d ő k . í g y az említett l e l ő h e l y e k e n e l ő k e r ü l t fegyverleletek m e n n y i s é g é r e utaló táblázatok (Függelék, П—Ш. táblázat) csak viszony
lagos tájékoztatással s z o l g á l h a t n a k .
S t a t i s z t i k á n k szerint 31 lelőhely 1844 sírjából 126-ba raktak valamilyen fegyvert, ami 6,83 %-ot jelent. T e h á t a X - X I . századi E r d é l y i - m e d e n c e , Partium é s B á n s á g temetke- z ő h e l y e i n a fegyveres t e m e t k e z é s e k e t távolról sem lehet j e l l e g z e t e s s é g n e k tekinteni. M i előtt azonban á l t a l á n o s a b b k ö v e t k e z t e t é s e k e t v o n n á n k le, két nagyon fontos t é n y t tekin
tetbe kell v e n n ü n k : 1. külön csoportokba kellene sorolni a X . , illetve a X I . századi t e m e t ő k e t (ha l e h e t s é g e s ) ; 2. feltételesen kell kezelni a g y u l a f e h é r v á r i M e n t ő á l l o m á s r ó l (1300 sírból 36 fegyveres sír) é s Ö t h a l o m r ó l (242 sírból 1 fegyveres sír) s z á r m a z ó i n formációkat. E két nagy, k ö z ö l e t l e n t e m e t ő t é p p e n ezért kihagytuk, a v a l ó b a n rendelke
zésre álló t e m e t ő k e t pedig időrendi sorrendbe állítottuk:
1. csoport, X . századi t e m e t ő k : 22 t e m e t ő 220 sírja közül 67-ből s z á r m a z i k fegyver (30,45 % ) ;
2. csoport, X - X I . századi t e m e t ő k : 144 sír közül 2 1 - b ő l került e l ő fegyver (14,53 % ) ; 3. csoport: a biztosan X I . s z á z a d r a k e l t e z h e t ő t e m e t ő k b ő l , az öthalmit k i v é v e , csak
Vajdahunyad 57 sírós t e m e t ő r é s z l e t é b ö l ismert egy n y í l c s ú c s .
A fegyveres t e m e t k e z é s e k tehát, a k e r e s z t é n y s é g t é r n y e r é s é n e k hatására, e g y é r t e l m ű en c s ö k k e n ő t e n d e n c i á t mutatnak a X - X I . századi E r d é l y i - m e d e n c e , Partium és B á n s á g területén. Ezt a t e n d e n c i á t figyelhetjük meg a p o g á n y s z o k á s n a k tekintett lovas temetke
zések e s e t é b e n is. Ö s s z e s í t v e tehát: a 421 biztos adatból 89 t e k i n t h e t ő fegyveres temet-
1 9 Továbbra is kérdés marad a honfoglalás dinamikája, szakaszai, illetve a szakaszok időrendi elkülönítése az Erdélyi-medencében.
2 0 Erre a legjobb példa, hogy a hasonló intenzitással, de sokkal gondosabban kutatott Havasalföldön és Olténiában alig ismert fegyverlelet, ahogyan a romániai Moldvában is.
kezesnek a X - X I . s z á z a d b a n , ami 21,14 %-ot jelent, vagyis minden ö t ö d i k sírból isme
rünk valamilyen fegyverleletet (Függelék, IX. táblázat, A-B).
A 42 lelőhelyen ö s s z e s e n 18 s z ó r v á n y l e l e t e t regisztráltak, m é g p e d i g hét esetben kar
dot, két esetben baltát, illetve hét alkalommal 12 s z ó r v á n y n y í l c s ú c s került e l ő , egyszer pedig, O b e s e n y ő I V . h a l o m n á l , 6 s z ó r v á n y n y í l c s ú c s , amelyek azonban, v a l ó s z í n ű l e g , egy feldúlt sír mellékletei voltak. A többi esetben a s z ó r v á n y n y í l c s ú c s o k egy-egy pél
d á n y b a n maradtak meg, tehát e l d ö n t h e t e t l e n , hogy s í r m e l l é k l e t e k b ő l s z á r m a z t a k - e . Ugyanez é r v é n y e s a s z ó r v á n y kard- é s baltaleletekre is.
K ö v e t k e z ő l é p é s k é n t a f e g y v e r t í p u s o k m e g o s z l á s á n a k f e l m é r é s é t v é g e z t ü k el. A leg
nagyobb m e n n y i s é g b e n a sírokból a n y í l c s ú c s o k k e r ü l t e k e l ő : 24 lelőhely sírjaiból bizto
san 198 nyílcsúcsról tudunk. T i z e n h é t lelőhely 43 sírjából i s m e r ü n k t e g e z r é s z e k e t , 6 le
lőhely 11 sírjából pedig íjat (ide s o r o l a n d ó a g y u l a f e h é r v á r i 9. sír is, a m e l y b ő l , is
mereteim szerint, íjcsont került e l ő ) . Szablya 7 lelőhely 14 sírjából s z á r m a z i k , kard ellenben c s u p á n 3 ( h á r o m lelőhely egy-egy sírjából). Ö t balta 5 lelőhely sírjaiból ismert (mindegyik lelőhely e s e t é b e n 1 darab), 2 l á n d z s a pedig ugyancsak 2 sír l e l e t a n y a g á h o z tartozott.
M e g á l l a p í t h a t ó tehát, hogy 4 f e g y v e r k a t e g ó r i a (íj, tegez, szablya, l á n d z s a ) csak sírból került e l ő , illetve hogy 3 k a t e g ó r i a (kard, balta, nyílcsúcs) s z ó r v á n y l e l e t k é n t é s sírlelet
ként e g y a r á n t ismert. E l g o n d o l k o d t a t ó , hogy a kardok e s e t é b e n a s z ó r v á n y l e l e t e k s z á m a t ö b b mint k é t s z e r e s e n haladja meg a sírleletekét (Függelék, I . és III. táblázat).
A X - X I . század fegyverleletei között eddig csak t á m a d ó fegyvereket i s m e r ü n k , v é d ő fegyverek az erdélyi, partiumi é s b á n s á g i gyűjtőterületről nem kerültek e l ő (ahogyan m á s régészeti lelőhelyről sem a majdani Magyar K i r á l y s á g t e r ü l e t é r ő l ) , róluk csak írott forrá
sokból i s m e r ü n k adatokat. H a b á r vannak adatok b ő r p i k k e l y e s p á n c é l z a t r ó l , illetve bőr
pajzsról, régészeti nyomuk e g y á l t a l á n nem maradt, v a l ó s z í n ű l e g nem is k e r ü l t e k a sírok
ba. Egyetlen forrás e m l í t sisakot, kettő pajzsot, é s csak egyetlen e m l é k e z i k meg a magyarok p á n c é l z a t á r ó l .2 1 K ö v e t k e z t e t é s k é p p e n e dolgozat csak a t á m a d ó fegyverzettel kíván é s tud foglalkozni.
A fegyverek elemzése Az íj
A z íjasmesterek t ö b b h ó n a p o s m u n k á v a l , a majdani h a s z n á l ó erejéhez, m a g a s s á g á h o z igazodva alkották meg az íjat, mely leeresztett á l l a p o t á b a n fordított „ C " alakú. A készí
tők ilyen formájú, t ö b b n y i r e j u h a r f a á g a t választottak az í j k a r o k h o z , vagy két, külön rész
ből állították ö s s z e és c s a p o l t á k azokat a merev markolat k é t felére. A z íjkarok o l d a l á r a halenyvvel ovális csontlemezeket ragasztottak, irdalt végeik t a n ú s á g a szerint oda is k ö tözték őket. A merev szarvak 3 5 ° - o s s z ö g b e n csatlakoznak a rugalmas karokhoz. A z íj átlagos h ú r h o s s z a 110-115 cm, l ő t á v o l s á g a 200-250 m vagy 330 öl volt. A X - X I . szá
zadi íjak, egyedi e l t é r é s e i k e l l e n é r e , l é n y e g é b e n ugyanahhoz a t í p u s h o z tartoznak (az egyetlen kivétel a H ó d m e z ő v á s á r h e l y - n a g y s z i g e t i lelet).
21 Kovács L , 2002. 311. o.
A z E r d é l y i - m e d e n c e , a Partium és a B á n s á g területe 8 l e l ő h e l y é n e k 20 sírjából került e l ő íj m a r a d v á n y , ami a jelenlegi a d a t b á z i s h o z k é p e s t is nagyon k e v é s , v a l ó s z í n ű tehát, hogy nem minden t e g e z é s é s n y í l c s ú c s o s sírba raktak íjat. Feltárt sírból ismert olyan eset is, amikor csak a markolatra ragasztottak csontlemezeket, v é g k a r o k o n h i á n y o z n a k a csontlapok - feltehető, hogy fával helyettesítették azokat. V a l ó s z í n ű , hogy sok esetben nemcsak az í j k a r - v é g c s o n t o k a t , hanem a markolatot is fával pótolták.
A felajzott, vagy leeresztett á l l a p o t b a n sírba tett íjak s z á m a minden bizonnyal j ó v a l nagyobb lehetett m é g a rosszul kutatott E r d é l y i - m e d e n c é b e n , a Partiumban é s a B á n s á g ban is. A z ismert adatok c s e k é l y s z á m a nem feltétlenül csak a k u t a t á s f e l ü l e t e s s é g é n e k k ö v e t k e z m é n y e , hiszen, ahogyan m á r e l ő b b kifejtettük, v a l ó s z í n ű l e g nem minden eset
ben ragasztottak csontlapokat az íj karokra é s a markolatra, a fa pedig nyomtalanul elkor
hadt a földben. Teljes íjgarnitúrát a l e l t á r k ö n y v alapján a gyulafehérvári M e n t ő á l l o m á s X X . k u t a t ó á r k á n a k 13/1983. sz. sírjából i s m e r ü n k (6 darab íjcsont), a V I I I . k u t a t ó á r o k 36/1982. sz. sírjából pedig a v i s s z a c s a p ó íj 7 (?) markolat- é s íjkar-végcsontja dokumen
tált. Majdnem teljes g a r n i t ú r a a vejtei 3. sír íjászfelszerelése: a 188 c e n t i m é t e r e s csont
váz mellett előkerült a leeresztett íj 5 csontlapja (4 íj k a r - v é g c s o n t é s 1 markolatlemez).
A csont-oldallapok méreteiről sajnos h i á n y o s a n - 14 leletből m i n d ö s s z e 5 esetben - vannak csak adataink.
A m a r k o l a t c s o n t o k r ó l az aradi, g y u l a v a r s á n d i , nagylaki é s vejtei leletekből i s m e r ü n k adatokat. A g y u l a v a r s á n d i lelet két markolatcsontja 13,1 és 13,3 cm, a nagylaki egyetlen, t ö r e d é k e s markolatcsont 12 cm h o s s z ú (eredeti hossza v a l ó s z í n ű l e g 15 cm körül lehe
tett), a vejtei lelet hossza pedig 13,1 cm. A g y u l a v a r s á n d i m a r k o l a t c s o n t - p á r s z é l e s s é g e 3 és 3,2 cm, a nagylakié 3,1 cm, a vejtei m a r k o l a t c s o n t o k é pedig 2,7 cm. Súlyuk 8,6 és 8,4 g, a g y u l a v a r s á n d i és a nagylaki d a r a b o k é 8,3 g. T o v á b b i adatokat s z o l g á l t a t h a t n á n a k a ko
lozsvári é s g y u l a f e h é r v á r i sírok, azonban azok e g y e l ő r e nem h o z z á f é r h e t ő k a szakma s z á m á r a .
A z íj k a r - v é g c s o n t o k r ó l is csak n é h á n y esetben van adatunk. Teljes készletről csak a vejtei t e m e t ő b ő l tudunk: a n é g y íjkar-végcsont hossza 21,3 cm, 20,5 cm, 22,3 cm é s 17,2 cm. Egy, s z ó r v á n y k é n t , a kolozsvári t e m e t ő b ő l is ismert, a hossza m e g l e p ő e n kicsi, m i n d ö s s z e 8,8 cm, s z é l e s s é g e 2,2 cm; a vejtei íj k a r - v é g c s o n t o k é 2-2,4 cm, 1,8-2,3 cm, 1,9-2,5 cm é s 2-2,6 cm.
Síri h e l y z e t ü k r ő l sem tudunk nagyon sokat. A z aradi 10. sírban, a c s o n t v á z j o b b lábá
tól lejjebb, a zabla k ö r n y e z e t é b ő l került e l ő íjcsont. A g y u l a v a r s á n d i 7. sírban a j o b b me
dencecsont mellett feküdt a két markolatcsont. E g y i k esetben sem lehet m e g á l l a p í t a n i azonban, hogy az íjat leeresztett, vagy felajzott á l l a p o t b a n r a k t á k - e az elhunyt keze ü g y é b e . T ö b b e t árul el a vejtei 3. sírban levő íjcsontok helyzete. A c s o n t v á z bal lábszár
csontja mellett, a tegez felett voltak a leeresztett állapotot sejtető íjcsontok, a négy íjkar- v é g c s o n t é s egy markolatcsont. A r e n d e l k e z é s r e álló adatok alapján e g y é r t e l m ű e n kije
lenthető, hogy az íjak ugyanahhoz a klasszikus t í p u s h o z tartozhattak, amelynek t ö b b száz p á r h u z a m a van a K á r p á t - m e d e n c é b e n .
Egyetlen esetben díszítették a markolat-, illetve v é g c s o n t o k a t . A g y u l a f e h é r v á r i M e n t ő á l l o m á s I X . k u t a t ó á r k a 3/1982. sz. sírjából p o n t k ö r ö s díszítésű m a r k o l a t c s o n t - p á r ke
rült e l ő , ez olyan díszítés, amely az erdélyi, partiumi és bánsági leletanyagban korsza
k u n k b ó l csak a nagylaki csont tegezdíszítőről ismert.
A z í j c s o n t o s sírok egy r é s z e viszonylag „ g a z d a g a b b " " m e l l é k l e t a n y a g g a l rendelke
zett. K i e m e l k e d ő m e l l é k l e t e k k e l e g y é r t e l m ű e n az aradi 10., valamint a k o l o z s v á r i Pata utcai 25. sír halottja rendelkezett, azonban a t ö b b i e k n e k is e g é s z e n j e l e n t ő s m e l l é k l e t anyaga v o l t .2 3
Az íjtegezfüggesztő veret ( ?)
A k o l o z s v á r i Z á p o l y a utcai 10. sírból, a c s o n t v á z két combja k ö z ü l k e r ü l t e l ő a leke
rekített, felső r é s z é n o v á l i s , t r a p é z a l a k ú , e z ü s t f ü g g e s z t ő fül, n é h á n y c e n t i m é t e r e s b ő r d a r a b k á v a l , felületén i n d a d í s z í t é s s e l . L á s z l ó G y u l a szerint a szablya f e l f ü g g e s z t é s é b e n j á t s z h a t o t t szerepet, B ó n a I s t v á n t a r s o l y f ü g g e s z t ő k é n t é r t é k e l t e , R é v é s z L á s z l ó pedig, az
1996-os karosi t e m e t ő k k ö z l é s é b e n , í j t e g e z f ü g g e s z t ö n e k h a t á r o z t a meg, é s t o v á b b i 12 h a s o n l ó j e l l e g ű t á r g y r ó l á l l a p í t o t t a meg, hogy az íjtegez f e l s z e r e l é s é h e z tartoznak.2 4 A sírrajz é s a sírról k é s z ü l t f é n y k é p a l a p j á n , v é l e m é n y ü n k szerint, a tárgy m e g h a t á r o z á s a nem l e h e t s é g e s . K é r d é s , hogy ha tarsoly f ü g g e s z t ő v e r e t é lett volna, akkor m i é r t nem k o v á v a l é s c s i h o l ó v a l e g y ü t t került e l ő . I j t e g e z f ü g g e s z t ö k é n t a z é r t lehet nehezen e l k é p zelni, mert a karosi leletek a l a p j á n két vagy h á r o m f ü g g e s z t ő v e l kellene s z á m o l n u n k , é s talán az is fontos, hogy íjcsont a s í r b ó l nem ismert.
A t á r g y , amelyet sajnos nem s i k e r ü l t m e g l e l n ü n k a K o l o z s v á r i Nemzeti M ú z e u m b a n , t o v á b b i k é r d é s e k e t is felvet: csak keleten f e l l e l h e t ő p á r h u z a m a i a l a p j á n a magyar m i g r á c i ó b i z o n y í t é k a , vagy pedig kereskedelmi t e r m é k - k i t ű n ő keleti p á r h u z a m á t K i j e v kör
n y é k é r ő l , T a b a e v k á r ó l ismerjük, de a k o l o z s v á r i p é l d á n y h o z nagyon k ö z e l i darabot k ö zöl Y o t o v is B u l g á r i á b ó l , úgy hogy a t á r g y kereskedelmi jellege e g y á l t a l á n nem
Nem használtuk a „rangos" jelzőt, mivel egy személy társadalomban betöltött pozícióját nagyon nehezen lehetne megítélni sírmellékletei alapján. Tagadhatatlanul létezhetett kapcsolat egy sír mellékletének gazdagsá
ga és a benne nyugvó egyén társadalomban betöltött szerepe között, azonban e szerep szociológiai megítélése régészetileg gyakorlatilag lehetetlen. Egy közösség vezetőjét egy temetőn belül talán (?) meg lehet határozni (természetesen ez is függ például a temető sírjainak számarányától is), több térség gazdag sírjainak hierarchi
kus rendbe sorolása, összehasonlítása azonban nagyon veszélyes próbálkozás, politikai-katonai, vagy társadal
mi rendszerek rekonstrukcióját pedig, legalábbis jelenleg, még csak megpróbálni is fölösleges munka lenne.
Ezért is használtuk a „gazdag" jelzőt, hiszen ezzel csak a mellékletek mennyiségére, illetve a technikai minő
ségére utaltunk.
2 3 Az aradi sírból poncolásos technikával díszített, ezüstszereiékes szablya ismert, lovas temetkezés mellék
leteivel (kengyelek, zabla és hevedercsat). „Gazdagabb" mellékletekkel rendelkezik a kolozsvári temető 25.
sírja: szablya (melynek élébe ezüsthuzalt kalapáltak), veretes tarsoly, nyílcsúcsok, favödör vaspántja, egyetlen körte alakú kengyel, valamint vas-zabla. A gyulafehérvári X X . kutatóárok 8/1983. sz. sírjából vasveretes tegez részei és nyílcsúcsok ismeretesek, továbbá küllős szíjelosztó karika, csiholó, vascsat és gombok 3 íjcsont társa
ságában; az 1983-as X X kutatóárok 13. sírjából 2 nyílcsúcs, 6 íjcsont, illetve vasveretes tegez részei kerültek elő, továbbá csontveret ('?), csontból készült csat, kés, csiholó, kova és két egyszerű (ismeretlen anyagú) hajka- rika. Harci és lovas eszközök ismertek a kolozsvári Zápolya utcai 4. és a nagylaki „A" sírból is. A kolozsvári 4.
sírból ezüst hajkarikák, ólomgombok, ruhát díszítő lemezkék származnak, valamint vasszablya, tegez és nyíl
csúcsok, csiholó, kés, kova és fenőkő. A halott feje alá „kopárnál" helyeztek, a koponya fölül ló-lábcsont került elő. Ahogyan máshol is rámutattunk, a 4. sírt nem szabad a lovas temetkezés példájaként értékelni. A nagylaki sírban csontfedeles, háromosztatú, bronz szíjelosztós vastegez volt, továbbá nyílcsúcsok, kengyelvasak, zabla, hevedercsat, csiholó és kés. Hasonló leletanyaggal rendelkezik a vejtei íjcsontos 3. sír is: tegez, nyílcsúcsok, zabla, hevedercsat, kengyelek. Még szerényebb mellékletü a gyulavarsándi 7. sír: csak a fa-vas tegezből meg
maradt függesztő fülek maradtak meg, nyílcsúcsok nélkül. Kérdés, hogy ez az ásatást minősíti-e, vagy pedig nyílcsúcs nélkül helyezték a tegezt a sírba. Mivel azonban a 33., 38., 51. és 53. sírokban nyílcsúcsokat doku
mentáltak, nem kizárható, hogy csak a tegezt tették a sírba. Gáli, 2004-2005. 390. o., 437. sz. jegyzet.
24 Bóna, 1988. 11. ábra, 36., 40. kép.; László, 1945. 3-15. o.; Révész, 1996. 160. o.
k i z á r h a t ó .2 3 Fontosnak tartjuk azonban m e g e m l í t e n i , hogy a t e m e t ő t ö b b sírjából e l ő k e rült t á r g y a k n a k vannak keleti p á r h u z a m a i .2 6 Ennek alapján talán nem kizárt, hogy m i g r á cióval kell s z á m o l n u n k , azaz a s í r o k b a n n y u g v ó k azon k ö z ö s s é g e k tagjai lehettek, akik a K á r p á t - m e d e n c é t , illetve a s z ű k e b b k ö r n y e z e t e t , K o l o z s v á r k ö r n y é k é t birtokba vették.
Nyílcsúcsok (Függelék, V-VII. táblázat; I . tábla)
A h o n f o g l a l á s k o r i sírokban talált n y í l c s ú c s o k a t Cs. S e b e s t y é n Károly gyűjtötte ö s z - sze, c s o p o r t o s í t o t t a é s o s z t á l y o z t a a mai napig h a s z n á l h a t ó a n : 6 alaptípust k ü l ö n b ö z t e t e t t meg ( A - F t í p u s o k ) , az e l s ő h á r o m típus e s e t é b e n pedig v á l t o z a t o k a t különített e l .2 7 M e g g y ő z ő e n értekezett a n y í l v e s s z ő a n y a g á r ó l , súlyáról, k e r e s z t m e t s z e t é r ő l , a n y í l v e s s z ő r é szeinek morfológiájáról, a készítés módjáról, illetve annak t ö r v é n y e i r ő l . Szerinte m i n é l nagyobb a nyílcsúcs é s a v e s s z ő súlya közötti k ü l ö n b s é g , vagyis m i n é l k ö n n y e b b a vesz- sző és s ú l y o s a b b a n y í l c s ú c s , annál biztosabb é s gyorsabb a n y í l v e s s z ő r e p ü l é s e . A nyíl
v e s s z ő n e k egyenesnek kell lennie, ezért Cs. S e b e s t y é n szerint csak nádat (Phragmites vulgaris) h a s z n á l h a t t a k , amit - általunk nem ismert m ó d s z e r r e l - m e g e r ő s í t e t t e k . A nyíl
c s ú c s o t g y a n t á v a l , vagy viasszal r a g a s z t o t t á k a nád c s ö v é b e , amit kívül, a szeg teljes h o s s z á b a n , erősen k ö r ü l t e k e r t e k . A tollazatút halenyvvel r ö g z í t e t t é k a v e s s z ő végétől kb.
8 c e n t i m é t e r r e . A tollak végei szintén h á n c s s z a l a g o k k a l voltak k ö r b e t e k e r v e é s fontos volt a tollazat m e g f e l e l ő m é r e t e z é s e is, mivel a túl nagy, vagy túl e r ő s tollazat is c s ö k kentette volna a n y í l v e s s z ő s e b e s s é g é t ) . A n y í l v e s s z ő n e k körülbelül 60-70 cm h o s s z ú n a k kellett lennie, a nád á t m é r ő j e l e g a l á b b 0,8-1 cm volt.
A z utóbbi é v e k kutatásai m á s t é n y e k e t (is) m e g e r ő s í t e t t e k . A n y í l v e s z ő k e t nem nád
ból, hanem fából készítették. K o v á c s L á s z l ó szerint nyár-, nyír-, fűzfavesszőkből, M e s t e r h á z y K á r o l y pedig néprajzi a n a l ó g i á k k a l is a l á t á m a s z t o t t a ezeket az é r v e k e t .2 8
2S Orlov, 1984. 6. tábla, 27.; Yotov, 2004. X X V I . tábla, 396.
" A négyszögletes, öntött, aranyozott ezüst lószerszámveret pontos párhuzamát nem sikerült fellelnem a szakirodalomban. A négy öntött, szív alakú, három mezőre osztott bronz lószerszámveret közeli tipológiai pár
huzamának tekinthetők a karosi I I . temető szórványleletei (Révész, 1996.a. 1 lO.tábla, 19-20.), valamint ugyan
csak szórványtárgyak Naszvadról (Tavik, 1968. X X V . tábla, 6-9.). A csörgős szügyelőt már sokkal jobban tud
juk dokumentálni. Párhuzamait ismerjük a keleti lelőhelyekről is, de hasonló funkciójú tárgyak származnak jó néhány lelőhelyről a Kárpát-medencében is. A csörgős veretek használata keleti eredetű. Keleti lelőhelyü tár
gyakat ismerünk a kijevi Desjatinaja temetőből, Tabaevkából, Csernyigovból, Gaevkából, Szesztoviciból stb., de kimutathatóak a szaltovói kultúra területéről is. Kárpát-medencei lelőhelyek összegyűjtését Révész László
nak köszönhetjük. Csak keleti párhuzama ismert a l l . sírból előkerült szíjvégnek Felső-Aleiből, az Altáj északnyugati részén feltárt 1. sz. kurgánból; Mogilnikov, lószerszám részeként, a VIII—IX. századra keltezte. A
11. sírból származó csonthenger díszítése Mesterházy Károly szerint a szamarrai kapcsolatokra világít rá, de motívumai a szeghalmi és a sárrétudvari zablapálcák díszítéseként is isméitek. A 8 szórványleletböl rekonstru
ált sír gyöngysor díszítésű csüngője a Kárpát-medencei párhuzamát nem ismerem. Véleményem szerint ezek keletről idekerült tárgyak, valószínűleg a honfoglalók első nemzedéke viselhette őket, bár természetesen ve
gyültek az új divat elemeivel. Ennek ellenére a keleti kereskedelmi kapcsolatok lehetősége később, a X. szá
zadban is felvetődhet. A kolozsvári temetőben előkerült tárgyak azonban a Kárpát-medencében is csak kis számarányban jelennek meg, tehát e lelőhely éppen a keleti párhuzamok koncentrációjával tűnik ki és marad elgondolkodtató. Darnay, 1905. 69-70. o., 5. tábla; Karger, 1958. Tab. 14.; К. К., 1996.; Kovács I., 1942. V I . tábla, 3/a.; Mogilnikov, 2001. 7 kép. I I . , 8. kép. 9-11.; Mesterházy, 1997. 7. ábra.1-2.; Orlov, 1984. ab. 2-3.;
Pletnyova, 1981. 36. tábla, 16.; Révész. 1996.a. 72. o., 210 jegyzet.
2 7 A - 1 - 5 , B-5, C-4. Cs. Sebestyén, 1932. 13. kép.
28 Kovács L , 2004. 311. o.; Mesterházy, 1994. 322. o.
Statisztikai adatok az Erdélyi-medencében, a Partiumban és a Bánságban előkerült nyílcsúcsokról (Függelék, IV. táblázat)
A régészeti kutatás jelen állása szerint a ma R o m á n i á h o z t a r t o z ó B á n s á g b ó l , az E r d é l y i - m e d e n c é b ő l és a P a r t i u m b ó l 40 X - X I . századi lelőhelyről került e l ő n y í l c s ú c s . T i zennyolc lelőhelyről valamennyi n y í l c s ú c s t í p u s , illetve t í p u s v á l t o z a t pontosan m e g h a t á r o z h a t ó (61 p é l d á n y ) , 10 lelőhelyről pedig, k ü l ö n b ö z ő a r á n y b a n , a t í p u s v á l t o z a t o k egy része (112 p é l d á n y ) .2 9 Ö s s z e s s é g é b e n 28 lelőhelyről 175 tipológiailag b e s o r o l h a t ó nyíl
c s ú c s o t i s m e r ü n k . S z á m u k a t gyarapítja az e lelőhelyekről s z á r m a z ó t o v á b b i 28 p é l d á n y , amelyeket, k ü l ö n b ö z ő okok miatt, nem sikerült tipológiai s z e m p o n t b ó l besorolni.
T o v á b b i 10 lelőhelyről csak a n y í l c s ú c s o k s z á m á r ó l vannak adataink, t í p u s u k isme
retlen, ez m é g 21 n y í l c s ú c s o t jelent. M e g e m l í t j ü k , hogy egy lelőhely e s e t é b e n sem a n y í l c s ú c s o k típusa, sem s z á m a nem ismert.
Ismeretlen s z á m ú n y í l c s ú c s o t t a r t a l m a z ó t e m e t k e z é s e k e g é s z sorát ismerjük, amelyek sajnos k ö z ö l e t l e n e k ( D é v a - M i k r o 1 5 - 2 - 6 . (?) sír; G y u l a f e h é r v á r - M e n t ő á l l o m á s , K o l o z s v á r - P a t a utcai sír n y í l c s ú c s o s m e l l é k l e t e ; M a r o s g o m b á s - M a g u r a sírjai; a s z á s z v á r o s i 33 n y í l c s ú c s o s sír; N a g y k o m l ó s - P o s z t s z á l l á s ) .
E pillanatban az E r d é l y i - m e d e n c é b e n , a Partiumban és a B á n s á g b a n 282 n y í l c s ú c s o t r e g i s z t r á l h a t u n k , e s z á m azonban j ó v a l nagyobb is lehet. F e l t é t e l e z é s ü n k szerint k ö r ü l b e lül 500 n y í l c s ú c s r ó l volna s z ó , ha teljes i n f o r m á c i ó állna a r e n d e l k e z é s ü n k r e a gyulafe
hérvári, a k o l o z s v á r i Pata utcai, az ö t h a l m i , a s z á s z v á r o s i és a dévai t e m e t ő k l e l e t a n y a g á ról, amelyek nyílcsúcsait csak az ismert t í p u s o k vagy a l e l t á r k ö n y v b ő l k i m á s o l t , de t i p o l ó g i a i l a g meg nem határozott p é l d á n y o k e s e t é b e n vettük s z á m b a az e l e m z é s n é l . M á s szóval csak statisztikailag tudjuk k ö v e t n i az erdélyi, partiumi é s b á n s á g i leletanyag nagy részét (ha 500-zal s z á m o l u n k , amit e l ő b b megokoltunk, akkor valamivel t ö b b , mint fele áll a r e n d e l k e z é s ü n k r e ) .
A nyílcsúcsok helyzete a sírban
A r e n d e l k e z é s r e álló d o k u m e n t á c i ó alapján a n y í l c s ú c s o k sírban való e l h e l y e z k e d é s é t 20 helyzetben r ö g z í t h e t t ü k :
- a bal láb vége mellett (1 eset) - a bal váll alatt (1 eset) - a bal térd mellett (2 eset)
- a bal medence felső része mellől (1 eset) - a bal m e d e n c é n (1 eset)
- a bal l á b s z á r a mellől ( 1 eset)
- a bal felkar felső végén - bal vállnál (5 eset) - a c s o n t v á z fölött, bal felől (1 eset)
- a c s o n t v á z bal felén (2 eset)
- a medence bal felének v é g é n é l , a combcsont k e z d e t é n é l (5 eset) - a j o b b vállon/mellett (4 eset)
2 9 Ilyen statisztikát eddig nem készítettek Romániában, tehát a hibalehetőség fennáll.
- a medence j o b b felének v é g é n é l , a combcsont k e z d e t é n é l (4 eset) - a c s o n t v á z j o b b keze alatt ( 1 eset)
- a c s o n t v á z j o b b keze mellett (1 eset) - a j o b b térd mellett (1 eset)
- a combok között (1 eset)
- a lábfejek végénél egy p é l d á n y (1 eset) - a c s o n t v á z lábszárainál (1 eset) - a c s o n t v á z m e d e n c é j é n (2 eset) - a medence mellett (1 eset).
E b b ő l az ö s s z e g z é s b ő l e g y é r t e l m ű e n kiderül, hogy a l e g t ö b b alkalommal a tegezt a n y í l v e s s z ő k k e l (vagy csak a nyíl vesszőt/nyíl v e s s z ő k e t ) főleg a halott bal felére rakták.
H a r m i n c h é t esetből 10 olyan helyzetet sikerült m e g á l l a p í t a n i , amikor a halott bal felére r a k t á k a n y í l v e s z ő k e t , ez pontosan 20 esetet jelent, a d o k u m e n t á l t helyzetek 54,05 %-át.
A halott j o b b o l d a l á r a helyezett n y í l c s ú c s o k 5 helypozícióját sikerült r ö g z í t e n i , amely ö s s z e s e n 12 esetet jelent, 32,43 %-ot. A többi 5 rögzített helyzet 6 esetet tartalmaz.
É r d e k e s lehet - a n é l k ü l , hogy e b b ő l t ö r v é n y s z e r ű s é g e t s z á n d é k o z n á n k kiolvasni - , hogy a t ö b b n y í l v e s s z ő t t a r t a l m a z ó tegezt általában a halott a bal o l d a l á r a r a k t á k ( K o - l o z s v á r - Z á p o l y a utca 4., 10. sír, K o l o z s v á r - P a t a utca, 25. sír, K ő r ö s t a r j á n - C s o r d á s d o m b , 2 1 . sír, M a r o s g o m b á s - M a g u r a hegy, 4. sír, Nagyszalonta-Halom domb, 2. sír, S i k l ó - 2 . , 12. sír, S z á s z v á r o s - D e a l u l Pemilor X / 2 - 6 . sír, Vejte, 3. sír). Ezt azonban nem lehet álta
lánosnak tekinteni, hiszen az ó b e s e n y ő i I I I . halom é s a I V . halom 2. sírjából 4, a V I I I . , Balthazar Walter h a l m á n feltárt sírból 6, a siklói 10. sírból 8, a s z á s z v á r o s i Dealul Pe
milor 18. 26. sírjaiból tegezben tárolt t ö b b nyílcsúcs is előkerült, amelyeket a halott j o b b o l d a l á r a tettek.
A nyílcsúcsok sírokban való előfordulásának számaránya (Függelék, V. táblázat) Annak, hogy a n y í l c s ú c s o k milyen s z á m b a n fordultak e l ő a sírokban, L á s z l ó Gyula r a n g j e l z ő szerepet tulajdonított, Dienes István pedig a hitvilággal hozta kapcsolatba őket:
szerinte az elhunytnak a túlvilág k ü l ö n b ö z ő rétegein való á t h a t o l á s h o z volt s z ü k s é g e 1-7 n y í l v e s s z ő r e . 1996-os m u n k á j á b a n R é v é s z L á s z l ó is elfogadja, hogy sírokba helyezett n y í l c s ú c s o k s z á m á t hitvilági okok s z a b t á k m e g .3 0
A z E r d é l y i - m e d e n c e , a Partium é s a B á n s á g területén feltárt sírokban a n y í l c s ú c s o k s z á m a 1-től 9-ig terjed. Sokszor (20 esetben) csak egyetlen p é l d á n y került e l ő , ami két
s é g e k e t t á m a s z t arra n é z v e , hogy f e g y v e r k é n t kell-e é r t é k e l n ü n k őket. J e l e n t ő s a k é t (14 eset), valamint az 5 n y í l c s ú c s o s sírok s z á m a is (1.0 eset).
Ugyanakkor azt is meg kell e m l í t e n ü n k , n é h á n y lelőhely e s e t é b e n e g y á l t a l á n nem biz
tos, hogy v a l ó s á g o s lenne az eredetileg sírba rakott n y í l c s ú c s o k s z á m a , hiszen a lelőhe
lyet sokszor nem r é g é s z tárta fel. Ennek e l l e n é r e az esetek nagy t ö b b s é g e alapján e g y é r t e l m ű , hogy az E r d é l y i - m e d e n c e , a Partium é s a B á n s á g h o n f o g l a l á s kori sírjaiba 1-9
30 Dienes, 1957. 29-31 o.; Dienes, 1975. 96. o.; Dienes, 1978. 38-39. o.; Dienes, 1979. 88-89. o.; László, 1944. 132. o.; Révész, 1996. 169. o.
nyílcsúcsot raktak. Ú g y tűnik, a p á r o s és páratlan s z á m o k n a k , L á s z l ó Gyula é s Dienes István feltételezésével szemben, nem volt j e l e n t ő s é g e .
A z e l e m z é s b e nem tudtunk bevonni olyan lelőhelyeket, ahonnan biztosan t ö b b nyíl
csúcs került elő, ám a pontos s z á m u k a t nem ismerjük. ( M a r o s g o m b á s 1., Ъ^\. sír). Ehhez kapcsolódik, hogy m á s , véletlenszerűen előkerült sírok esetében sem biztos a b e n n ü k talált nyílcsúcsok s z á m a (pl. a nagylaki „ A " sír). Vannak esetek, amikor csak néhány nyíltüske utal a nyílcsúcsok egykori jelenlétére (a kolozsvári 1. és 6. sír). A nyílcsúcsok s z á m á t nö
velik a közöletlen gyulafehérvári mentöállomási, kolozsvári Pata utcai, a dévai, a szászvá
rosi és a nagykomlósi t e m e t ő k b ő l , illetve a m a g á n y o s sírokból előkerült nyílcsúcsok, ame
lyeknek számáról szintén nincsenek adataink. Két lelőhelyről h á r o m nyílcsúcsot nem vettem fel az e l e m z é s b e : a Szalacs-vidahegyi 6. sír és a szászvárosi Dealul Pemilor 2. és 7.
sírjának egy-egy p é l d á n y a sérülést, vagy halált o k o z ó tárgyként került a sírba.
Ö s s z e s s é g é b e n e g y é r t e l m ű n e k tűnik, hogy a n y í l c s ú c s o k s z á m a alapján nehezen lehet valamilyen rendszerre gondolni, nem csak ezeken a l e l ő h e l y e k e n , hanem m á s k á r p á t medencei t e m e t ő k b e n is. A k o r á b b a n említett r é g é s z e k k e l ellentétben úgy véljük, hogy a l a p j á b a n két t e n d e n c i á t lehet megfigyelni a s í r o k b a n m e l l é k l e t k é n t s z e r e p l ő n y í l c s ú csokkal kapcsolatban:
1. t ö b b fegyverrel általában t ö b b , de alapjában m e g h a t á r o z a t l a n s z á m ú n y í l v e s s z ő t volt s z o k á s a tegezben, vagy tegez nélkül a sírba helyezni;
2. kevesebb fegyverrel, vagy „ f e g y v e r t e l e n ü l " ú t n a k indított halott e s e t é b e n általában csak 1-2 nyílcsúcsot találunk a sírban.
A fentiekben bemutatott a d a t b á z i s csak egy kutatási s t á d i u m s z e g é n y e s b i z o n y í t é k a , a m i b ő l nehezen lehetne k ö v e t k e z t e t é s e k r e j u t n i . Pontos adatunk van 24 lelőhely 72 ob
j e k t u m á r ó l , ez 248 n y í l c s ú c s o t jelent. E pillanatban távol vagyunk attól, hogy m a g y a r á zatot találjunk a sírokba tett n y í l v e s s z ő k s z á m á r a , s e téren a j ö v ő b e n is csak pontos sta
tisztikai m e g f i g y e l é s e k alapján é r h e t ü n k el e r e d m é n y e k e t .
A nyílcsúcsok típusai és altípusai (Függelék, VI. táblázat)
A z eddigi k u t a t á s o k során a magyar r é g é s z e t képviselői a Cs. S e b e s t y é n K á r o l y által m e g á l l a p í t o t t tipológiát, illetve a kiegészített tipológiát h a s z n á l j á k ( K o v á c s L á s z l ó nyíl
csúcs-tipológiájáról van szó) az erdélyi, b á n s á g i és partiumi leletanyag e s e t é b e n is. Esze
rint 9 n y í l c s ú c s t í p u s , illetve ezek k ü l ö n b ö z ő változatai k ü l ö n í t h e t ő k el. F e l s o r o l á s r a ke
rültek a k ü l ö n b ö z ő okok miatt besorolhatatlan típusú n y í l c s ú c s o k is:
1 .a. rövid v á g ó é l ű , e g y s z e r ű deltoid alakú n y í l c s ú c s o k 1 .b. rövid, ívelt v á g ó é l ü , deltoid alakú nyílcsúcs
1 .с. a rövid v á g ó é l ű , deltoid alakú n y í l c s ú c s o k speciális változata: gyújtónyíl 2.a. h o s s z ú v á g ó é l ű , deltoid alakú n y í l c s ú c s o k
2.b. h o s s z ú v á g ó é l ű , alul ívelt deltoid alakú n y í l c s ú c s o k 2. C. h o s s z ú v á g ó é l ű , deltoid alakú, k ö p ű s n y í l c s ú c s o k 3. a. rombusz alakú, e g y s z e r ű n y í l c s ú c s o k
3.b. rombusz alakú, d o m b o r ú a n ívelt élü n y í l c s ú c s o k 3.C. rombusz alakú, alul ívelt szélű n y í l c s ú c s o k
4. levél alakú n y í l c s ú c s o k 5. fecskefarkú n y í l c s ú c s 6. h á r o m é l ü n y í l c s ú c s o k 7. s z a k á l l a s n y í l c s ú c s o k
8. „ p á n c é l t ö r ő , " vagy v a d á s z n y í l c s ú c s 9. v é s ő alakú n y í l c s ú c s .
M e g e m l í t j ü k , hogy sok darabot állapota miatt nem lehet besorolni, illetve m é g t ö b b ről pedig e g y s z e r ű e n nem tudunk, mivel s z á m o s lelőhely a mai napig k ö z ö l e t l e n .
A 158, tipológiailag b e s o r o l h a t ó nyílcsúcs ö s s z e t é t e l e v á l t o z a t o s ; egy készleten belül nem csak típusok, de m é r e t szerint is nagy eltérést mutatnak. Olyan t e m e t k e z é s , amely
ből csak azonos n y í l c s ú c s t í p u s került volna e l ő , c s u p á n a kolozsvári Pata utcai 20. sír (két rövid v á g ó é l ű , deltoid n y í l c s ú c s ) , illetve a m a r o s g o m b á s i 5-9. (?) sír (7 e g y s z e r ű , rombusz alakú nyílcsúcs).
A z e l ő b b i k i m u t a t á s b ó l is e g y é r t e l m ű e n kiderült, hogy a rövid v á g ó é l ü deltoid és a rombusz a l a k ú n y í l c s ú c s t í p u s o k , illetve változataik kerültek e l ő a legnagyobb s z á m b a n , ezek lehettek a legkedveltebbek. (La Függelék VI. táblázatát). A g y ú j t ó n y í l n a k nevezett típusból m i n d ö s s z e két p é l d á n y került e l ő ( K o l o z s v á r - Z á p o l y a u., 4. és 10. sír). Szeret
nénk kiemelni, hogy a Cs. S e b e s t y é n K á r o l y által kidolgozott t i p o l ó g i a a 2. típus „ c " vál
tozatát nem tartalmazta (a m i leletanyagunkban is nagyon s z e r é n y e n szerepel, csak Te
m e s v á r r ó l és Zilahról került e l ő egy-egy p é l d á n y ) . Cs. S e b e s t y é n Károly szerint a 4.
t í p u s h o z sorolt levél alakú nyílcsúcs a rombusz a l a k ú a k egyik változata, l e l ő h e l y e i n k r ő l ö s s z e s e n 14 p é l d á n y a ismert. A többi n y í l c s ú c s t í p u s nagyon kis m e n n y i s é g b e n került e l ő az erdélyi, partiumi és b á n s á g i l e l ő h e l y e k r ő l . A z „ Y " alakú, ú g y n e v e z e t t fecskefarkú tí
pus 5 lelőhely sírjaiból ismert, sajnos azonban csak 1 p é l d á n y á t k ö z ö l t é k ; 1 p é l d á n y t pe
dig (a m a g y a r p é c s k a i 1898-1902 közötti ásatás a n y a g á b ó l ) e l ő s z ö r itt k ö z l ü n k .3 1 A p á n c é l t ö r ő n e k nevezett nyolcadik típus (amely a bihari 1. sír p é l d á n y a e s e t é b e n h á r o m é l ű , a többi k ö r k ö r ö s k e r e s z t m e t s z e t ű ) került e l ő m é g nagyobb m e n n y i s é g b e n , a többi t í p u s h o z (szakállas, h á r o m é l ü , v é s ő alakú) m á r csak 1 vagy 2 darab s o r o l h a t ó .
M e g f i g y e l é s e i n k teljesen egyeznek a K á r p á t - m e d e n c e m á s r é g i ó i b a n tett é s z r e v é t e lekkel, ami h a s o n l ó h a d á s z a t i elemekre enged k ö v e t k e z t e t n i . A leggyakoribbak a rövid v á g ó é l ű és a rombusz alakú n y í l c s ú c s o k , azonban j e l e n t ő s s z á m b a n k e r ü l t e k e l ő a h o s s z ú v á g ó é l ű p é l d á n y o k is. S z ü k s é g e s n e k tartjuk m e g e m l í t e n i , hogy a t i p o l ó g i a i l a g ez u t ó b b i akhoz s o r o l h a t ó g y ú j t ó n y í l c s ú c s o k m á s régiók e s e t é b e n kisebb s z á z a l é k a r á n y b a n jelent
keznek. H a s o n l ó a n kis s z á m b a n ismertek az ú g y n e v e z e t t p á n c é l t ö r ő , a fecskefarkú, illet
ve a h á r o m é l ü é s a szakállas n y í l c s ú c s o k is. Ez azt j e l z i , hogy e t í p u s o k vagy lassan kiszorulnak a h a d á s z a t b ó l (6. é s 7. típus), vagy m á s , v a l ó s z í n ű l e g e l s ő s o r b a n v a d á s z a t i r e n d e l t e t é s ü k miatt nem voltak igazán elterjedtek (5. típus). M e g l e p ő a véső a l a k ú , 9. tí
pusú n y í l c s ú c s nagyon kis m e n n y i s é g e .
3 1 Közöletlen. Aradi Megyei Múzeum. Leltári szám: 12572.