• Nem Talált Eredményt

Bizánc keleti határvidéke a X. század közepén

In document KÖZLEMÉNYEK ÉVNEGYEDES FOLYÓIRAT (Pldal 143-152)

csapataival e l k ü l d t e , hogy törjön be Kilikiába. Anatolikon és Opsikion strategosa maradt hátra, hogy oltalmazza a várost és a vidéket. Nikephoros a M a u r i a n o s - ú t o n át betört Adana v i d é k é r e , nagy z s á k m á n y t szerzett, sok foglyot ejtett, a v á r o s h á t r a m a r a d t ő r s é g é t megverte, a k ö r n y é k e t letarolta. A tengerig és a Kydnos- (Tarsus Ç a y ) folyóig folytatta a dúlást, majd a z s á k m á n y o l t nyájakkal és foglyokkal együtt a K a r y d i o n - ú t o n át sértetlenül hazatért. A z arab sereg k ö z b e n értesült a bizánci t á m a d á s r ó l , felhagyott az ostrommal és hazafelé indult, hogy m e g v é d j e Kilikiát, de elkésett, így végül sehol sem ért el semmit.

Egy m á s i k p é l d a szerint amikor a tarsosiak a „ r ó m a i a k " földjét dúlták, A n a t o l i k o n é s Kappadokia strategosa egy m á s i k úton b e t ö r v e sok kárt okozott o r s z á g u k b a n . Egy m á s i k esetben Lykandos és a határvidéki t h e m á k parancsnoka, a h á n y s z o r csak „Ali, Hamdan fia" (Szaif ad-Daula) betört B i z á n c b a , mindig beütött A l e p p ó és Antiochia v i d é k é r e , nagy d ú l á s t tett ott, t o v á b b á elfogta A l i férfi rokonait, híres vezéreit, sok h a r c o s á t é s erődjét is k é z r e k e r í t e t t e .3 0 Bardas Phokas is n y i l v á n h a s o n l ó m e g g o n d o l á s b ó l tört be Szíriába, de Szaif ad-Daula időben visszatért és rajtaütött.

Tavaszi portya Anzitenében (956)

A harcok t o v á b b r a sem csitultak: 954. o k t ó b e r 30-án a hamdanida e m í r t ö n k r e v e r t e a domestikos seregét, amikor az m e g p r ó b á l t a m e g a k a d á l y o z n i Hadath (Adata) e r ő d j é n e k újjáépítését; ugyanott a b i z á n c i a k 955-ben ismét kudarcot vallottak. Mesopotamia strate­

gosa, Ioannes Tzimiskes gyakran betört D i y á r Bakr-ba, a m i é r t is Szaif ad-Daula úgy döntött, Anzitene területére t á m a d . 956. április 2 8 - á n indult el A l e p p ó b ó l H a r r á n irányá­

ba, keleti irányú v o n u l á s á v a l minden bizonnyal azt a hitet s z á n d é k o z t a kelteni a b i z á n c i ­ akban, hogy D i y ä r Bakr v é d e l m é r e igyekszik. Ehelyett azonban Arqanin-ba (Erkne, Ergani) ment, majd május 10-én belépett a h a t á r t h e m a területére, mire a strategos, aki A m i d a (Diyarbakir) elleni portyát tervezett, v i s s z a h ú z ó d o t t . Szaif ad-Daula a Simsat (vagy Sumnin) tó (ma Hazar G ö l ü ) mellett t á b o r o z o t t le, l o v a s s á g a onnen kiindulva kezdte feldúlni a vidéket. M á s n a p az A r s a n i a s - f o l y ó ( M u r á t Su) félé indult t o v á b b és Hisn Ziyad mellett t á b o r o z o t t (az antik Ziata, ö r m é n y e k n e k Charberd, g ö r ö g ö s e n Charpete, ma Harput, E l a z i g - t ó l é s z a k r a ) , és a k ö v e t k e z ő napon a folyó bal partján, a k o r m á n y z ó s z é k h e l y é v e l szemben fekvő Asvan-hoz vonult. M á j u s 12-én l o v a s s á g a egy részét átküldte a folyón, hogy z s á k m á n y t és foglyokat gyűjtsenek. K ö z b e n a m a g á v a l hozott, szétszedett c s ó n a k o k k a l és tutajokkal gyalogosaival is átkelt, felégette T a l l BitrTq-et és egy m á s i k várost, és m i u t á n feldúlta a k ö r n y é k e t , z s á k m á n n y a l megrakodva tért vissza t á b o r á b a . Ez a folyón túli portya n y i l v á n meglepte a b i z á n c i a k a t , hiszen az abban az é v s z a k b a n m é g igen hideg vizű folyón v a l ó á t k e l é s , r á a d á s u l a t a r t o m á n y i s z é k h e l y n é l , igen m e r é s z h ú z á s volt. M á j u s 15-én az e m í r tábort bontott, felégette H u r i városát és az útba e s ő falvakat, majd t o v á b b vonult és 1 8 - 2 0 - á n ostrom alá vette D a d i m erődjét. M á j u s 21-én azonban, megtudva, hogy a b i z á n c i a k nagy e r ő k e t gyűjtenek, hogy elzárják előtte a hazautat, felhagyott az ostrommal. Megint a S u m n i n - t ó mellett vert

tá-DV 219-221. o. az utóbbi valószínűleg Leon Phokas volt, legalábbis róla tudjuk, hogy 956-ban elfogta az emír rokonát, Abu 1-Asa'ir-t. Vasiiiev 97. o., Skylitz.es I . 280-281. o. is említi „Apolasair" elfogását, akit Konstantinápolyban bemutattak a diadalmenetben A DV 223/1. Íj. szerint az első példát Bölcs Leó Taktikája kétszer is említi ( X I , 25.; X V I I , 83.).

bort, aztán 22-én B a q s a y a - s z o r o s n á l megverte a bizánci v é d ő k e t , akik állítólag 4000 em­

bert veszítettek, k ö z t ü k Balantes patrikiost é s m á s főtiszteket, valamint sok öszvért, m á l ­ h á s j ó s z á g o t , ékszert, b r o k á t o t z s á k m á n y o l t . Ez az átjáró az E r g a n i - h á g ó t ó l keletebbre, az A r s a m o s a t á t ó l délre e s ő hegyekben van, vagyis sikerült e l k e r ü l n i e a bizánci v é d ő k na­

gyobb c s o p o r t o s í t á s á t , áttört, és május 2 3 - á n h a z a é r k e z e t t A m i d á b a .3 1 Ez a hadjárat j ó l mutatja a b e v e z e t é s b e n leírt tavaszi portya szoros m e n e t r e n d j é t - az e m í r sikere a meg­

lepetésen é s a g y o r s a s á g o n múlt, ami a p o r t y á z ó harcokban d ö n t ő f o n t o s s á g ú volt. De u g y a n ú g y m e g e r ő s í t i a k o r á b b a n az é b e r őrségről a felderítés fontosságáról írottakat é s a hegyszorosok b e z á r á s á n a k , az ú t v o n a l a k e l l e n ő r z é s é n e k fontosságát. V é g ü l pedig r á m u ­ tat arra, hogy a szerencse v á l t o z é k o n y s á g a mennyire b e f o l y á s o l h a t t a a h a d m ű v e l e t e k e t . Szaif ad-Daula nyári p o r t y á t is indított, melynek során feldúlta Charsianont és Sirichát, m e g f u t a m í t o t t a a domestikost és t ö b b é r t é k e s foglyot szerzett.3 2

Adrassos (960)

A z eddigi h a r c o k b ó l látható, hogy a b i z á n c i a k n a k nem sok b a b é r termett, de az ö r e g f ő p a r a n c s n o k - v a l ó s z í n ű l e g 955-ben történt - leváltása után fia, Nikephoros Phokas hozzálátott, hogy á t s z e r v e z z e a birodalom haderejét. Ennek ugyan nem lehetett azonnali e r e d m é n y e , de 957-től a hadiszerencse mintha kezdett volna elpártolni a hamdanida e m í r t ő l . 957 j ú n i u s á b a n a domestikos elfoglalta é s lerombolta Hadat erődjét, majd au­

gusztusban m e g v e s z t e g e t t é k Szaif ad-Daula gulámjait, hogy fogják el v e z é r ü k e t , ha had­

j á r a t r a vonul. A dolog k i t u d ó d o t t , az arabok és dajlamiak l e r o h a n t á k az elit k a t o n a s á g o t , 180-at m e g ö l t e k , 200-as m e g c s o n k í t o t t a k k ö z ü l ü k . E z u t á n a nyári hadjárat elmaradt, a k ö v e t k e z ő é v b e n a pedig a b i z á n c i a k ismét n ö v e l t é k a n y o m á s t a hamdanida e m í r s é g te­

rületén: D i y ä r Bakr-ban dúltak, elfoglalták é s l e r o m b o l t á k S a m o s a t á t , majd Raban mel­

lett m e g v e r t é k Szaif a d - D a u l á t . 959-ben is folytatódtak a p o r t y á z á s o k , de nagyobb ered­

m é n y e k n é l k ü l .3 3

A z új császár, I I . Romanos (959-963) trónra lépése után elhatározta, hogy sereget küld Kréta szigetére, melynek élére Nikephoros Phokast állította. A z e x p e d í c i ó s erők j e l e n ő s r é ­ szét Anatóliából vonták k i , ahol emiatt a védelem m e g g y e n g ü l t . Szaif ad-Daula ennek k i ­ használására tekintélyes p o r t y á z ó haddal tört be a bizánci végekre. Nagy z s á k m á n y t és sok foglyot szerzett, feldúlta Charsianont, a védők nem tudták feltartóztatni. A császár Leon Phokast küldte Kisázsiába, ahol Konstantinos Maleinos, Kappadokia strategosa3 4 és m á s o k csapatai is csatlakoztak hozzá. A domestikos serege saját megítélése szerint is túl kicsi é s gyenge volt ahhoz, hogy nyílt csatát vállaljon a túlerejű - állítólag harmincezer fős arab

se-Vasilev 97., 127-128., 182-183. o. A hadjárat elemzéséhez 1. még: Howard-Johnston, James D.\

Byzantine Anzitene. In: Armies and Frontiers in Roman and Byzantine Anatolia. Ed. Mitchell, Stephen. (Bri­

tish Archaeological Reports, International Series 156.) Oxford, 1983. 243-145., 239-290. o.

32

Vasilev 183. o. szerint a foglyok között volt Leon strategos, Ibn Guzal, Makedonia strategosa, és egy újabb Balantes-családbéli férfi. A domestikosszal együtt Chaldia strategosát, „B.r.kil"-t is megfutamította, aki alighanem Bardas Sklerosszal azonos. Seibt.Wemer: Die Skleroi: Eine prosopographische-sigillographische Studie. Wien, 1976. 30. o.

3 3 Miskawayh 183-185. o.; Vasiliev 97-98., 183-184. o.

3 4 A D V 149. o. utóbbit, Bardas és Nikephoros Phokas mellett, a csatározó taktika eredményes alkalmazó­

jaként említi.

reggel.3 5 Ezért úgy döntött, i n k á b b lesbe áll a hegyekben, hogy a kifelé vezető úton t á m a d ­ j o n rájuk, nehéz terepen. B e s z é d e t intézett katonáihoz, figyelmeztette őket, hogy nem me­

részségre, hanem gondos tervezésre és fortélyokra van szükség a n a g y s z á m ú ellenség le­

g y ő z é s é h e z : k o c k á z a t o s vállalkozásokkal csak saját p u s z t u l á s u k b a r o h a n n á n a k , m í g átgon­

dolt halogatással életeket menthetnek. í g y hát nem a nyílt síkon fognak t á m a d n i , hanem a meredek hegyekben várakoznak, mert a váratlan rohamok megtörik majd az ellenség elbi­

z a k o d o t t s á g á t .3 6 Ennek megfelelően lesbe állította embereit az út menti hegyoldalon (bar­

langokban, h a s a d é k o k b a n ) és a hegyek aljában lévő b o z ó t o s , e r d ő s részeken. A z e m í r sere­

ge valóban ezen az úton közlekedett z s á k m á n n y a l és foglyokkal megrakodva, bár a tarsosi csapatok egy másik úton tértek vissza sikeresen. Szaif a d - D a u l á n a k is azt j a v a s o l t á k , hogy tartson velük, de ő önfejűén ment t o v á b b a bizánciak által megszállt szoros f e l é .3 7 A csapa­

tok rendezetten haladtak, de minél jobban összeszűkült az út, annál jobban megbomlottak a soraik és mindenki úgy igyekezett e l ő r e j u t n i , ahogy tudott. Leon Phokas ekkor adta k i a jelet a rohamra, s a pihenten t á m a d ó bizánciak a 960. november 8-án lezajlott csatában le­

mészárolták az elcsigázott arabokat. Szaif ad-Daula alig 300 e m b e r é v e l tudott e l m e n e k ü l n i , a többiek elestek vagy fogságba kerültek, a bizánciak visszaszerezték a foglyokat és a z s á k m á n y t , és az emír lovait, fegyvereit é s páncélját is megszerezték. A z e m í r M a s s i s á n keresztül tért vissza A l e p p ó b a , melynek kádija, A b u ' l H ú s a i n is elesett, akárcsak többen m á s o k a környezetéből. L e ó d i a k ó n u s szerint m é g a 990-es é v e k elején is (amikor történeti munkáját írta) halmokban álltak a csontok a csatatéren. Skylitzes szerint annyi foglyot ej­

tettek a bizánciak, hogy megteltek velük a városi és falusi birtokok.3 8 A z ütközet előtti be­

széd, mellyel Leon Phokas a csapatait buzdította, p á r h u z a m b a állítható a De velitatione egyik s z e m e l v é n y é v e l : ha a leshelyen k é s z ü l ő d n e k a katonák, a hadvezér buzdítsa őket, hogy rendületlenül álljanak, m u t a s s á k meg erejüket az ellenségnek, hogy lássa, olyan férfi­

akkal áll szemben, akik inkább lesújtanak, mintsem hogy lesújtassanak; értesse meg, hogy az ellenség sem sebezhetetlen, t o v á b b á mutasson rá arra is, hogy a terep, melyen harcolni fognak, s z á m u k r a k e d v e z ő .3 9 Ez az összecsapás a marási csatánál leírt kelepce m e g v a l ó s í ­ tásának is j ó példája.

A létszámról 1. Histoire de Yahya ibn Sa'id d'Antioche Continuateur de Sa'id ibn Bitriq. Ed. et tr. /.

Kratchkovsky et A. Vasiliev. Patrologia Orientális 18. Paris, 1924. (a továbbiakban: PO 18.) 781. o.; Miska-wayh 196. o.; Barhebraeus 166. o.

Leó diakónus 25-27'. o.

Miskawayh 196. o. Ugyanerről 1. még Leonhardt, Karl: Kaiser Nicephorus I I . Phokas und die Hamdaniden 960969. Halle, 1887. 13. o., 2. Íj. Az ilyesmi nem vezet jóra, mutatott rá Kekaumenos 5758. o. is -ha ellenséges országba törnek be, a visszaútra másik átjárót válasszanak, mert az ellenség igyekszik majd le­

zárni a hágókat, hogy majd ott verje szét a sereget. Felderítőkkel, kémekkel derítsék fel az utakat és visszafelé másfelé haladjanak, mint amerről jöttek, de ha ez nem lehetséges, akkor már a hadjárat kezdetén szállják meg az átjárókat, hogy biztonságban térhessenek vissza a portya után.

Leó diakónus 28. o. szerint az emír úgy menekült meg, hogy aranyat szórt szét az üldöző bizánci katonák elé, akik inkább annak összegyűjtésével bajlódtak. Theophanes folytatása szerint viszont egy hitehagyott szolgája mentette meg azzal, hogy saját lovát adta át neki. L . Zizneopisania vizantijskih carej. Prodolzatel Feofana. Izd.

Podg. À- N . Lubarskij. Sankt-Peterburg, 1992. (a továbbiakban: Theophanes folytatója) 197-198. o.; John Scylitz.es: A Synopsis of Histories (811-1057. A. D.) A provisional translation by John Wortley. Winnipeg, 2000.

(a továbbiakban: Skylitzes II.) 137. о.; Miskawayh 195-196. о. szerint az emír csak 300 emberével tudott elmene­

külni. Barhebraeus 166-167. о.; PO 18. 781-782. o; Leonhardt 12-13. о.

3 9 DV 231. о. A TIB 2. 218-219. о. szerint a csata helyszíne nem azonosítható, valahol Kilikia és Kappadokia határvidékén lehetett.

Magyar kalandozó hadjáratok a balkáni határvidéken

A z augsburgi v e r e s é g (955) lezárta a nyugati k a l a n d o z á s o k a t , azonban B i z á n c ellen m é g újabb p o r t y á k indultak a k ö v e t k e z ő é v e k b e n . T ú l sok e r e d m é n y t m á r nem hoztak ezek a v á l l a l k o z á s o k , de a b i z á n c i f o r r á s o k b a n fennmaradt leírások alapján újabb p é l d á ­ kat l á t h a t u n k a c s a t á r o z ó h á b o r ú s m ó d s z e r e k r e . E z e k r ő l s z e r e n c s é r e j ó magyar fordítás is r e n d e l k e z é s r e áll. A 959-es hadjárat leírása a k ö v e t k e z ő : „ A m i k o r a t ü r k ö k szent h ú s v é t ü n n e p é n hadjáratot indítottak a r ó m a i a k ellen, s a fővárosig s z á g u l d o t t a k , minden t h r á k lelket z s á k m á n y u k k á tettek és sok p r é d á t szereztek, a c s á s z á r tüstént k ü l d v e k ü l d t e Pothos Argyrost, a patrikiost és az ő r s é g e k d o m e s t i k o s á t o s z t a g á v a l , valamint a Bukellarioi, az Opsikion és a Thrakesion h a d v e z é r é v e l , hogy menjenek, ahogy csak a lá­

buk bírja. Ezek [ . . . ] é j s z a k a rájuk törtek, l e v á g t á k és leverték őket, z s á k m á n y t é s foglyo­

kat szerezve. A z o k pedig a nagy v e s z t e s é g é s v e r e s é g miatt m e g s z é g y e n ü l v e visszatértek saját f ö l d j ü k r e . "4 0 Egy ú j a b b , 961-re datált magyar hadjárat leírása is figyelemre m é l t ó , melynek során a b i z á n c i a k parancsnoka a keleti harcok veteránja, Leon Phokas volt:

„ [ . . . ] amikor azon i d ő b e n egy skytha sereg átkelt a D u n á n (hunoknak nevezik a n é p e t ) , minthogy Leon h a d v e z é r nem volt k é p e s e g y e n l ő e r ő v e l ö s s z e c s a p n i velük, mert a sereg m e g s z á m l á l h a t a t l a n t ö m e g é v e l k é r k e d e t t , m í g ő maga c s e k é l y és nem h a r c k é p e s katona-csapatot hozott m a g á v a l , e l h a t á r o z t a , hogy se ö n m a g á t , se az őt k ö v e t ő k e t nem sodorja e l ő r e látható v e s z é l y b e , hanem i n k á b b rejtve t á m a d rá a s k y t h á k r a é s valami nemes és b á t o r tettet k ö v e t v e el, hírt é s d i c s ő s é g e t szerez m a g á n a k . M i u t á n tehát az e r d ő k ö n át tit­

kon o d a l o p ó d z o t t , a hunok t á b o r á t a távolból m e g s z e m l é l t e és t ö m e g ü k e t pontosan meg­

b e c s ü l t e , éjnek éjszakáján h á r o m f e l é osztott sereggel rátört a s k y t h á k r a és a hirtelen tá­

m a d á s s a l a l e g r ö v i d e b b idő alatt olyan ö l d ö k l é s t vitt v é g b e , hogy a m e g s z á m l á l h a t a t l a n t ö m e g b ő l nem sokan m e n e k ü l t e k m e g . "4 1 A s z e m e l v é n y e k azt mutatják, hogy itt a bizán­

ciak B ö l c s L e ó T a k t i k á j á n a k t ü r k ö k elleni előírásait a l k a l m a z t á k : „ H á t r á n y o s nekik a fegyveres k é z i t u s a is és az éjjeli t á m a d á s o k [ . . . ] "4 2 A z éjszakai rajtaütés r e n d k í v ü l h a t é ­ kony m ó d s z e r volt minden korban, és a De velitatione javaslatai k ö z ö t t is szerepelt, mint a keleti h a t á r v i d é k e n p o r t y á z ó arabok elleni m ó d s z e r : ha a v i s s z a v o n u l ó p o r t y á z o k letá­

boroznak, a g y a l o g s á g o t h á r o m r é s z r e osztva t á m a d j á k meg őket. E g y i k r é s z ü k a hátul­

ról, a t ö b b i e k balról é s j o b b r ó l törjenek rájuk, a h a z a f e l é v e z e t ő utat pedig hagyják

sza-4 0 Az Árpád-kori magyar történet bizánci forrásai. Összegyűjtötte, fordította, bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Moravcsik Gyula. Budapest, 1984. (a továbbiakban: ÁKMTBF) 69., 70-71. o. Egyébként megtalálható:

Theophanesfolytatása 192. o.

4 1 Á K M T B F 72. o., és Leó diakónus 24-25. o. A datálásban van némi bizonytalanság: Leó diakónus a csa­

tát az adrassosi előtt írja le (960. november 8.) ahová a hadvezér, mint a Nyugat domestikosa, Európából érke­

zett, vagyis az összecsapás inkább 960 tavaszára valószínűsíthető (a magyarok tavasszal, húsvét táján szokták bizánci kalandozásaikat megkezdeni, 1. Á K M T B F 61., 64., 68., 69., 70. o.). Viszont az eseményekhez közelebb alkotó Theophanes folytatója 198. o. (ÁKMTBF 69. o.) Adrassos és Kréta 961. márciusi visszafoglalása közé helyez egy „türk" hadjáratot, amit Marianos Argyros, Thrakia és Makedonia strategosa, a Nyugat főparancsno­

ka vert vissza, sok foglyot ejtve. Nem világos, hogy a két esemény azonos-e, mint ahogy az sem, hogy k i volt a Nyugat főparancsnoka abban az időszakban. Az is zavaró még, hogy Leó diakónusnál és az előző hadjáratnál is éjszakai rajtaütésről van szó és talán összekeveredett a két esemény leírása. Viszont Leon Phokast még I I . Romanos nevezte k i trónra lépése után (959) a Nyugat domestikosává, bátyját; Nikephorost pedig a Keletévé (Theophanes folytatója 195. o.).

42 í

" Á K M T B F 21. o. A De velitatione szerzője, aki valószínűleg a Phokas-család szolgálatában álló tiszt le­

hetett, maga is hivatkozik a „néhai és legbölcsebb Leó császár" taktikájára: DV 219. o.

hadon. í g y , amikor a t á m a d á s megindul é s fölfedezik, hogy az út szabad, mindannyian csak a m e g m e n e k ü l é s r e é s hazajutásra gondolva, r o h a n v á s t m e n e k ü l n e k m a j d .4 3 F ö l lehet m é g idézni Leon Phokas csata előtti felderítésével kapcsolatban azt a részt, mely az el­

lenséges hadsereg m e g f i g y e l é s é r ő l é s felbecsüléséről szól. Eszerint a strategos küldjön csapatot az e l l e n s é g e s p o r t y á z o k szemmel tartására. Ezek parancsnoka m a g a s l a t r ó l f i ­ gyelje a füstöt és a felvert port é s a z o k b ó l becsülje fél menetvonalukat é s v a l ó s z í n ű tá­

b o r h e l y ü k e t . Ha a t á b o r h e l y e t megtalálják, j e l e n t s é k a strategosnak, aki s e r e g é v e l , nap­

lemente után, (sötét k ö p e n n y e l a páncél felett, fegyverrel a k é z b e n ) , a k ö z e l ü k b e h ú z ó d h a t . Éjjel aztán egy vagy két helyről, k é t - h á r o m embert b i z t o n s á g o s magaslatra k ü l d v e , szemmel tarthatják a tábort. N é g y , e g y e n k é n t n é g y l o v a s b ó l álló m e g f i g y e l ő csoportot is e l ő r e kell vonni a t á b o r k ö z e l é b e , é j s z a k a egyszer vagy kétszer váltsák fel őket, és e l l e n ő r i z z é k is t e v é k e n y s é g ü k e t . A m i k o r a p o r t y á z o k elindulnak, e csoportok h ú z ó d j a n a k vissza, de ne túl messzire, és j e l e n t s é k a strategosnak, hogy m i k o r , melyik úton indultak e l .4 4 A z u t á n a négyfős e g y s é g e k h ú z ó d j a n a k e g é s z közel a t á b o r h o z (előtte i n f o r m á l ó d j a n a k az e l ő z ő napi figyelőktől), hogy hallják az emberek hangját és a lovak nyerítését. Ketten az e l ő z ő váltásból is tartsanak velük, hogy fel tudják b e c s ü l n i , meny­

nyien h a g y t á k el a tábort. A b i z t o n s á g k e d v é é r t küldjenek k i nyolc tapasztalt, az utakat j ó l i s m e r ő lovast is, hogy a t á b o r t ó l mintegy fél m é r f ö l d r e gondosan s z e m l é l j é k meg az utakat. A n y o m o k b ó l fel tudják m é r n i , hogy h á n y a n h a g y t á k el a tábort, erről tájékoztas­

sák a k ö v e t ő csoport p a r a n c s n o k á t (turmarchest), aki a strategost értesíti, az pedig ez­

után, a többi parancsnokkal egyeztetve, m e g t á m a d h a t j a a tábort, ha elég e r ő s n e k ítéli a saját s e r e g é t .4 5 Ez i s m é t r á m u t a t arra, hogy az efféle h a d m ű v e l e t e k n é l mennyire fontos volt a gondos felderítés, hiszen a ritkán lakott h e g y v i d é k e n k ö n n y e n e l v e s z í t h e t t é k az el­

l e n s é g n y o m á t , valamint arra is, hogy mennyire fontos volt a helyszínt, a terepet j ó l is­

m e r ő , tapasztalt emberek v e z e t ő k é n t a l k a l m a z á s a .4 6

Kisebb portyák, v á l t a k o z ó sikerrel, m é g a 960-as é v e k m á s o d i k felében is indultak.

968ban egy k é t s z á z fős csapat K o n s t a n t i n á p o l y k ö z e l é b e n foglyokat ejtett, de L i u d -prand t a n ú s á g a szerint4 7 „a v i s s z a ú t o n vigyázatlanul keltek át egy szoroson, negyvenet elfogtak" k ö z ü l ü k . I t t is az anatóliai h a t á r v i d é k k e l kapcsolatos p é l d á k n á l látott rajtaütés­

ről van s z ó .4 8

A h e g y v i d é k i terep tehát nem csak K i s á z s i á b a n , hanem a B a l k á n o n is k o m o l y aka­

d á l y t j e l e n t e t t a h a d a k o z ó feleknek. M é g az olyan harcos c s á s z á r , mint I I . Nikephoros is visszariadt a sűrű n ö v é n y z e t t e l borított, sziklás b o l g á r vidéktől, ahol „ m i n d e n részről

4 3 DV 235. o.

4 4 DV 165-167. o.

4 5 DV 191-195. o.

4 6 Az arkadiopolisi csata is ide tartozik (Leó diakónus 101-104. o.; Á K M T B F 86-89. o.), mint a színlelt menekülés alkalmazása, korábban már írtam róla. Tősér Márton: Az arkadiopolisi csata - az utolsó kalandozó hadjárat, 970. Hadtörténelmi Közlemények 117/2 (2004) 595-608. o.

7 Peter Classen - Cremonai Liudprand: A Nyugat és Bizánc a 8-10 században. Budapest, 2005. 541. o.

4 8 A magyarok utolsó balkáni kalandozó hadjáratairól 1. Magyarország története. Előzmények és magyar történet 1242-ig. Főszerk.: Székely György, szerk.: Bartha Antal. I k., Budapest, 1984. 710-712. o.; Kristó Gyula: Az Árpád kor háborúi. Budapest, 1986. 44-45. o.; B. Szabó János - Somogyi Győző: Elfeledett hábo­

rúk. Magyar-bizánci harcok a X - X I I I . században. Budapest, 1999. 33-34. o.

bajra baj á r a d t , " nehogy a r e n d e t l e n s é g b e jutott bizánci seregek, mint m á r k o r á b b a n t ö b b s z ö r is, odavesszenek.4 9 A X . s z á z a d v é g é r e azonban, I I . Basileios hadjáratai során, m é g i s meg kellett tanulniuk az itteni harc módjait, hogy S á m u e l c á r csapatait l e g y ő z h e s ­ sék. Gyakran törtek be a b o l g á r t e r ü l e t e k r e , de az ellenfeleik sem maradtak a d ó s o k : ezt a hosszan e l h ú z ó d ó h á b o r ú t is a k ö l c s ö n ö s , p o r t y á z ó h a d m ü v e l e t e k j e l l e m e z t é k .

A Spercheios-folyó (997)

A b o l g á r t á m a d á s o k fő célpontja Thessalonike (Szaloniki) városa volt, ahol az ör­

m é n y s z á r m a z á s ú Gregorios Taronites töltötte be a k o r m á n y z ó (dux) hivatalát. S á m u e l cár egy kisebb h a d e r ő v e l a város alá vonult, csapatai nagyobb r é s z é t viszont t á v o l a b b ál­

lította lesbe. A dux fiát, Asotiost k ü l d t e k i , hogy d e r í t s e fel a b o l g á r o k erőit, mielőtt ő maga is kivonulna ellenük. Asotios meg is futamította a b o l g á r o k előőrsét, de a z u t á n ke­

l e p c é b e rohant és f o g s á g b a esett. A p j a a m e g m e n t é s é r e sietett, de szintén a lesben álló b o l g á r o k k ö z é futott é s elesett. H a l á l a híréről é r t e s ü l v e a c s á s z á r régi b i z a l m a s á t , Nikephoros Uranost nevezte k i T h e s s a l o n i k é b e a Nyugat f ő p a r a n c s n o k á n a k .3 0 Szolgálati h e l y é r e é r k e z v é n a magistros értesült róla, hogy S á m u e l cár, e l ő z ő g y ő z e l m é n fellelke­

sülve, átkelt a T e m p e - v ö l g y ö n és a P e n e i o s - f o l y ó n , feldúlta T h e s s a l i á t , Boiotiát, A t t i k á t és a Peloponnesosra is b e t ö r t .5 1 Uranos erre az Olymposon át L a r i s s á b a ment, ahol hátra­

hagyta a p o g g y á s z á t . í g y k ö n n y e b b e n vonult át T h e s s a l i á n és az A p i d a n o s - f o l y ó n , é s erőltetett menetben a S p e r c h e i o s - f o l y ó túlpartján rátalált a b o l g á r seregre. M i v e l a folyó a b ő s é g e s e s ő z é s e k miatt á r a d á s b a n volt, az ö s s z e c s a p á s lehetetlennek tünt, de a főpa­

rancsnoknak sikerült alkalmas g á z l ó t találnia, é j s z a k a seregével átkelt a túlpartra é s lero­

hanta S á m u e l a l v ó seregét. A b o l g á r o k nagyobb r é s z e odaveszett, S á m u e l é s fia is sebe­

sülten feküdt a holtak között, és csak é j s z a k a sikerült az Etoliai-hegyekbe j u t n i u k , majd Pindoson át h a z a t é r n i ü k . A bizánci foglyokat k i s z a b a d í t o t t á k , a t á b o r b a n hatalmas z s á k ­ m á n y t szereztek, végül Nikephoros Uranos csapataival e g y ü t t hazatért T h e s s a l o n i k é b e .5 2 A z e s e m é n y j ó l j e l l e m z i a balkáni p o r t y á z ó h a d v i s e l é s t , de a bizánci katonai é r t e k e ­ zések e l ő í r á s a i n a k p á r h u z a m a k é n t is j ó l h a s z n á l h a t ó . í g y az e l ő í r á s , hogy a hadsereg ne cipeljen m a g á v a l túl sok nem h a r c o l ó s z e m é l y z e t e t , m á l h á s á l l a t o t é s a s z ü k s é g e s n é l t ö b b p o g g y á s z t , k ü l ö n ö s k é p p e n é r v é n y e s a b o l g á r o k földjén, ahol s z ű k e k az utak, az e r d ő s szorosok pedig nehezen j á r h a t ó k . A z ilyesmi nagyon lelassítja a sereget: e g y ó r á s út a k á r n é g y ó r á s r a nyúlhat, a m é l y vagy mocsaras partú folyóknál, h i d a k n á l e l h ú z ó d i k az á t k e

-4 Leó diakónus 62-63. o. az Iliász X V I . 111 -et idézte.

Des Stephanos von Taron armenische Geschichte. Aus dem altarmenischen übersetzt von Heinrich Geizer und August Burckhardt. Leipzig, 1907. 198. o. szerint 991-ben (örmény időszámítás szerint 440-ben) a császár elfoglalta Weriay - Berroia (Veria) városát és Taron fejedelmének fiát, Grigort hagyta ott csapatokkal.

5 1 The Life of Saint Nikon. Text, Translation and Commentary by Denis F. Sullivan. Brooklin, Massa­

chusetts, 1987. 141-143. o. szerint a Korinthosi-földszorost Basileios Apokaukos védte.

" Skylitzes II. 183-184. o.; Histoire de Yahya ibn Sa'id d'Antioche Continuateur de Sa'id ibn Bitriq. Ed. et. tr.

/. Kratchkovsky et A. Vasilev. Patrologia Orientális 23. Paris, 1932.(a továbbiakban: PO 23.) 446. o. szerint a győ­

zelem után a főparancsnok 1000 fejet és 12 ООО foglyot vitt Konstantinápolyba, vagyis inkább elfogták, mint le­

mészárolták a bolgárokat. A bizánci győzelemnek nyugaton is híre ment, Leon, Synada püspöke szerint egész Itá­

liában, sőt még „Galliában és Hispániában" is hallottak róla: The correspondence of Leo Metropolitan of Synada and Syncellus. Edited and Ix.Vinson, Martha Pollard. Washingon D. C , 1985. 23., 102. o.

lés, é s az é l e l e m is gyorsabban e l f o g y .5 3 A fosztogatástól ugyan á l t a l á b a n tiltották a ka­

tonákat, ugyanakkor a t á b o r b a n m e g s z e r e z h e t ő z s á k m á n y ö s z t ö n z ő k é n t is szolgált szá­

mukra - és a katonai s z ö v e g e k e k k é n t is utalnak rá. Ha ellenséges portyázok táborára tá­

madnak, éjszaka, több irányból tegyék, h a d v e z é r ü k buzdítsa a könnyüfegyverzetüeket, hogy bátran vegyenek részt a k ö z e l h a r c b a n és a táborba betörve lovakat, öszvéreket é s m á s értékes dolgokat zsákmányoljanak. Ha sikerrel j á r n a k , a z s á k m á n y iránti v á g y u k b a n a t ö b ­ bi szektorban t á m a d ó bajtársaik is h a l á l m e g v e t ő e n harcolnak majd, és g y ő z n e k i s .5 4

A Vardar-folyó(1002)

S á m u e l c á r n a k , mint a k ö v e t k e z ő e s e m é n y is mutatja, nem volt s z e r e n c s é j e a meg­

áradt folyókkal. I I . Basileios, m i u t á n b é k é t kötött keleten a fátimida kalifával, újból a b o l g á r o k ellen fordult. 1002-ben „hadjáratra indult V i d i n ellen, s nyolc teljes h ó n a p o n át e l i d ő z v é n az ostrommal, erővel bevette a várost. A m í g az ostrom miatt ott t á b o r o z o t t , S á m u e l gyors m e n e t e l é s s e l váratlanul rátört Adrianupolisra, é p p e n Nagyboldogasszony ü n n e p é n s a vásár napján, melyet n é p s z o k á s szerint é v e n k é n t szoktak tartani, s váratlan rohammal elfoglalta, s nagy z s á k m á n y t szerezve visszatért saját területére. A c s á s z á r , m i u t á n V i d i n t nagyon j ó l m e g e r ő s í t e t t e , v e s z t e s é g nélkül visszatért a c s á s z á r v á r o s b a , út­

k ö z b e n pusztítván é s feldúlván az útjába e s ő b o l g á r e r ő d ö k e t . Skoplje v á r o s á h o z k ö z e ­ ledve r á b u k k a n t S á m u e l r e , aki az Axeios folyó - melyet ma Vardarnak h í v n a k - túlsó partján t á b o r o z o t t . B í z v á n a folyó á r a d á s á b a n , hogy amikor ilyen, nem lehet átkelni rajta, ott t a n y á z o t t nyugodtan. M i u t á n azonban az egyik katona talált egy gázlót, s a c s á s z á r t átvezette rajta, S á m u e l a váratlan t á m a d á s t ó l m e g r é m ü l v e e l m e n e k ü l t , ú g y , hogy hátra sem nézett, sátra é s e g é s z t á b o r a k é z r e került. Skoplje városát is átadta a c s á s z á r n a k a S á m u e l által parancsnokul odarendelt Romanos [ . . . ] Innen á t k e l v e a c s á s z á r Pernikoshoz érkezett [ . . . ] M i k o r felismerte, hogy az e r ő d í t m é n y nem v e h e t ő be ostrommal [ . . . ] Philippupolishoz vonult, onnan pedig t o v á b b indulva K o n s t a n t i n á p o l y b a ment."5 5 S á m u ­ el c á r tehát a hosszan e l n y ú l ó ostromot k i h a s z n á l v a hajtotta v é g r e rajtaütését a bizánci területen, aztán viszont, t ú l s á g o s a n b í z v a egy t e r m é s z e t i a k a d á l y b a n , maga is egy nem várt t á m a d á s á l d o z a t a lett. A z alapos felderítés és biztosítás f o n t o s s á g á t is m e g e r ő s í t i az e s e m é n y leírása, hiszen a b o l g á r o k , ha felderítőket küldtek volna szét a folyó m e n t é n , felfedezhették volna a b i z á n c i a k átkelését é s v i s s z a v e r h e t t é k volna őket, vagy l e g a l á b b i s rendezetten vonulhattak volna vissza. A b i z á n c i a k , mint mindenkor, ebben az i d ő b e n is

5 3 Dennis 287-289. о. A szóban forgó értekezés a De re militari (246-325. о.), mely valószínűleg II. Basileios császár számára készült a 990-es évek elején, mikor a bolgár háború megindult. (A továbbiakban: DRM.)

5 4 DV 181., 237. o.

5 5 Á K M T B F 90-91. o. (Skylitzes II. 185-186. o.) Adrianupolis = Edirne, Philippupolis = Plovdiv. A leírás kissé problematikus: ha az ostrom nyolc hónapig tartott akkor nem sok idő maradt másféle harctevékenységre.

Lehet, hogy inkább Vodena (ma Edessa) 1001 -nél említett ostromáról van itt szó. Á K M T B F 89. o.: Bodi-na/Vodena ostromát Thessalonikéből kiindulva könnyebben meg lehetett oldani, Vidin viszont nagyon messze esik Konstantinápolytól. Az biztos, hogy a császár bármelyik helyről kiindulva keresztezhette a bolgárok útvo­

nalát, de ha Vidinről van szó, nyolc hónap után már nagyon elnyúlt volna a hadjárat, ami elég komoly logiszti­

kai problémákat okozhatott; ha pedig 1001-ről átnyúlt 1002-re, akkor a telelés problémája is felvetődik.

(Nagyboldogasszony ünnepe augusztus 15. - vagyis az ostrom még az előző évben elkezdődött). Ebben az esetben viszont megint csak könnyebb lett volna a Thesszalonikéhez közelebbi Vodenát ostromló sereget ellát­

ni. McGeer 345. o. Vodenát ír.

nagy h a n g s ú l y t fektettek a v e z e t ő k (dukatores) t e v é k e n y s é g é r e , akik e l l e n s é g e s területen tájékoztatással s z o l g á l h a t t a k arról, hogy a menet során s z ű k úthoz, h í d h o z vagy g á z l ó h o z é r k e z n e k . í g y a parancsnok m á r e l ő z ő este rendelkezhetett az átkelés rendjéről é s az élen h a l a d ó lovasok m e l l é egy ezred (taxiarchia) g y a l o g s á g o t is állíthatott, hogy azok bizto­

sítsák a g á z l ó túloldalát. í g y az átkelést is m e g h a t á r o z o t t rendben hajthatták v é g r e .5 6 Fon­

tos volt, hogy a v e z e t ő k tapasztalt és okos emberek legyenek, akikről t i s z t e s s é g e s e n kell gondoskodni, mert n é l k ü l ü k semmit sem lehet e l é r n i . Ne csak az utakat i s m e r j é k - azt a l e g e g y s z e r ű b b paraszt is tudja - de a hegyszorosokon is v e z e s s é k át a sereget, m é r j é k fel és ismerjék a t á b o r h e l y e k közötti t á v o l s á g o k a t , a m e g f e l e l ő t á b o r h e l y e k e t ( b ő s é g e s vízel­

látással). I s m e r j é k r é s z l e t e s e n az e l l e n s é g e s terület topográfiáját. Legyen m é g a s e r e g n é l sok „ c h o s a r i o i , akiket keleten trapezitai-nek h í v n a k , " akik á l l a n d ó a n j á r j á k az o r s z á g o t , hogy foglyokat szerezzenek, akiktől az e l l e n s é g terveit m e g t u d h a t j á k . „ A domestikosnak és a v é g e k e n lévő h a d v e z é r e k n e k nemcsak a b o l g á r o k ellen lehet k é m e k e t alkalmazniuk, hanem a t ö b b i s z o m s z é d o s n é p ellen is, í g y B e s e n y ő o r s z á g b a n , T u r k i á b a n , és Oroszor­

s z á g b a n is, hogy azok s z á n d é k a i b ó l semmi se legyen ismeretlen s z á m u k r a . "5 7 A folyóát­

kelés, a vizes területek m o z g á s t k o r l á t o z ó hatását nyugaton is k i h a s z n á l t á k a k a l a n d o z ó magyarok ellen 938-ban a s z á s z o k , de a L e c h - m e z ő utáni v i s s z a v o n u l á s során is a folyó-átkelőknél lezajlott t á m a d á s o k m o r z s o l t á k fel a magyar sereget.

A Kleidion-hágó (1014)

I I . Basileios 1014-es hadjárata a b o l g á r o k ellen szoros é r t e l e m b e n v é v e nem volt iga­

zán p o r t y á z ó h a d m ű v e l e t , de sok j e l l e m z ő j e miatt indokolt itt t á r g y a l n i . „ A c s á s z á r nem mulasztotta el, hogy minden é v b e n betörjön B u l g á r i á b a , feldúlván é s p u s z t í t v á n mindent, ami az útjába akadt. S á m u e l nem tudta megvetni a lábát a szabad terepen, sem nyílt csa­

tát [nem tudott] vívni a c s á s z á r r a l , hanem mindenfelől szorongatva é s erejét vesztve e l ­ h a t á r o z z a , hogy á r k o k k a l é s v é d m ü v e k k e l zárja el előle az utat B u l g á r i á b a . T u d v á n , hogy a c s á s z á r m i n d i g az ú g y n e v e z e t t Kiaba Longonon é s a Kleidionon szokott k e r e s z t ü l vonulni, ú g y dönt, hogy ezen a n e h é z terepen falat emel, s a c s á s z á r útját elzárja. Nagy s z é l e s s é g b e n felépítve tehát a falat és válogatott e m b e r e k b ő l álló ő r s é g e t helyezve oda,

3 0 D R M 285-287. o.

5 7 D R M 291—293. o. A kémekről szóló rész: Á K M T B F 73. o. A vezetők a táborban a császár sátra köze­

lében legyenek elszállásolva másokkal együtt, akik bírják a bizalmát (DRM 253. o.) Az említett chosarios kife­

jezés görög katonai műszó, „portyázó, felderítő, katona, előőrs" jelentéssel - Kekaumenosnál chonsarios alak­

ban. A szó egy korabeli bolgár szó görög átírásából (chonsa) származik, mely azonban rablással, fosztogatással kapcsolatos. Ez a kifejezés délszláv közvetítéssel terjedt észak felé: a X I I I . században Szerbiában a husar alak a chosariosból származik, de a gusar, gursar, kursar alakok már a latin cursarius szóval állnak kapcsolatban. A X V . századi Magyarországon is megjelenik a kifejezés, leginkább „rác rabló" értelemben, de Mátyás király már a könnyülovasokat jelölte vele - Gáldi László szerint talán lehetett az udvarában olyan görögös műveltsé­

ban. A szó egy korabeli bolgár szó görög átírásából (chonsa) származik, mely azonban rablással, fosztogatással kapcsolatos. Ez a kifejezés délszláv közvetítéssel terjedt észak felé: a X I I I . században Szerbiában a husar alak a chosariosból származik, de a gusar, gursar, kursar alakok már a latin cursarius szóval állnak kapcsolatban. A X V . századi Magyarországon is megjelenik a kifejezés, leginkább „rác rabló" értelemben, de Mátyás király már a könnyülovasokat jelölte vele - Gáldi László szerint talán lehetett az udvarában olyan görögös műveltsé­

In document KÖZLEMÉNYEK ÉVNEGYEDES FOLYÓIRAT (Pldal 143-152)