121. ÉVFOLYAM 2008. S Z E P T E M B E R - D E C E M B E R 3-4. SZÁM
A HADTÖRTÉNETI INTÉZET ÉS MÚZEUM FOLYÓIRATA
* * * * * A R G U M E N T U M K I A D Ó N Y O M D A Ü Z E M E , B U D A P E S T * * * * *
r r
HADTÖRTÉNELMI
K Ö Z L E M É N Y E K
É V N E G Y E D E S F O L Y Ó I R A T A M A G Y A R H A D I T Ö R T É N E T Í R Á S
F E J L E S Z T É S É R E Hausner Gábor
A magyarországi hadtudományi irodalom а X V I I . században
Hermann Róbert
Bevezetés a történeti delfinológiába, avagy Mészáros Lázár emlékiratainak kiadása
Krámli Mihály
Az osztrák-magyar dunai kereskedelmi hajózás katonai igénybe vétele az első világháborúban
Sandhurst és a középkori hadtörténelem.
. Bemutatjuk Matthew Bennett hadtörténészt, / a Royal Military Academy
professzorát
Az a l a p í t á s éve L 1888 j
Q U A R T E R L Y O F M I L I T A R Y H I S T O R Y
Journal of the Institute and Museum of M i l i t a r y History
Established 1888 Editor in Chief Ferenc Csákváry Managing Editor Gábor Hausncr
Review Editor Ferenc Pollmann
Editorial Hoard
Gábor Ágoston, Tibor Ballá, Gábor Bona, Attila Bonhardt, István Czigány, Tamás Csikány, Lóránd Dombrády, Tibor Hajdú, Róbert Hermann (President), József Holló, Miklós Horváth, Ferenc Lenkefi, József Lugosi, György Marko. Imre Okváth, Géza Pálffy, Ferenc Poll mann, Erwin A. Schmidl, Vladimír Seges, Sándor Szakály, György Székely, Ferenc Tóth, Aladár Urban, János Varga J., László Vcszprémy, József Zachar Published by the Institute and Museum
of Military History of the Ministry of Defence
2-4 Kapisztrán tér Budapest 1014 Hungary Postal address: PO Box 7, Budapest H-1250 Phone (36 0-32546-00, Fax: (36-1)-325-16-04
Editorial and Publishing Office 2-4 Kapisztrán tér Budapest 1014 Hungary Postal address: PO Box 7, Budapest H-1250 Phone (36-1) -325-16-44, Fax (36-1 )-325-16-46
E-mail: hkszerk@gmail.com Electronic version: www.epa.oszk.hu/hk
Subscription fee
2400 HUF annually. 600 HUF quarterly Distribution
Magyar Posta Rt.
Business and Logistics Centre Subscription abroad Központi Hírlap Centmm 1 Orczy tér Budapest 1089 Hungary
Postal address: Budapest H-1900 E-mail: hirlapelofizetes@posta.hu
R E V U E D ' H I S T O I R E M I L I T A I R E
Publication trimestrielle de l'Institut et du Musée d'Histoire Militaire
F o n d é e en 1888 R é d a c t e u r en chef: Ferenc Csákváry Responsable editorial: Gábor Hausner Chef de la rubrique Revue: Ferenc Pollmann
Comité editorial:
Gábor Ágoston, Tibor Ballá, Gábor Bona.
Attila Bonhardt. István Czigány, Tamás Csikány, Lóránd Dombrády, Tibor Hajdú, Róbert Hermann (President), József Holló, Miklós Horváth, Ferenc Lenkefi, József Lugosi, György Markó, Imre Okváth, Géza Pálffy, Ferenc Pollmann, Erwin A. Schmidl, Vladimír Seges, Sándor Szakály, György Székely, Ferenc Tóth, Aladár Urbán, János Varga J., László Vcszprémy, József Zachar
Éditée par l'Institut et le Musée d'Histoire Militaire (Ministere de la Defense) 2-4 Kapisztrán tér Budapest 1014 Hongrie Adresse postaié: PO Box 7, Budapest H-1250 Tel: (36-0-325-16-00, Télécopie: (36-0-325-16-04
Redaction et Maison d'Edition 2-4 Kapisztrán tér Budapest 1014 Hongrie Adresse postaié: PO Box 7, Budapest H-1250 Tél.: (36-0-325-1644. Télécopie: (36-1) -325-1646
E-mail: hkszerk@gmail.com Version électronique: www.epa.oszk.hu/hk
Tari f d' abonnement:
2400 HUF (annuel), 600 HUF (trimestriel) Diffusée par
Magyar Posta Rt.
Centre d'Aífaires et Logistique Abonnement á l ' é t r a n g e r :
Központi Hírlap Centrum 1 Orczy tér Budapest 1089 Hongrie Adresse postaié: Budapest H-1900 E-mail: hirlapelofizetes@posta.hu
HADTÖRTÉNELMI KÖZLEMÉNYEK
Az alapítás éve 1888
121. É V F O L Y A M • B U D A P E S T • 2008.3-4. S Z Á M
A H A D T Ö R T É N E T I I N T É Z E T É S M Ú Z E U M F O L Y Ó I R A T A
E SZÁMUNK MUNKATÁRSAI
Bagi Zoltán PhD, levéltáros, Csongrád Megyei Levéltár, egyetemi oktató, Szegedi Tudományegyetem; Ballá Tibor PhD, alezredes, a bécsi Kriegsarchiv Mellett Működő Állandó Magyar Levéltári Kirendeltség vezetője;
Bánkúti Imre, a történelemtudomány kandidátusa, ny. főigazgató-helyettes, Budapesti Történeti Múzeum; Bán
sági Andor PhD ösztöndíjas, Szegedi Egyetem; Bennett, Matthew, a Royal Military Academy (Sandhurst, Egyesült Királyság) professzora; Bíró Teofil egyetemi hallgató; Bolyósné Ujfalusi Éva tudományos munkatárs, Hadtörténeti Könyvtár; Csiky Gergely tudományos segédmunkatárs, M T A Régészeti Intézet; Hausner Gábor PhD, alezredes, a Hadtörténelmi Közlemények felelős szerkesztője; Hermann Róbert PhD, igazgató, Hadtörté
nelmi Közlemények; Jankó Annamária PhD, igazgató, Hadtörténeti Könyvtár és Térképtár; Krámli Mihály PhD, osztályvezető-helyettes, Közlekedési Múzeum; Landstoff Nándorné könyvtáros. Hadtörténeti Könyvtár;
Mándi Hajnalka középiskolai tanár, egyetemi hallgató; dr. Martin Kornél ny. vegyészmérnök; Merényi- Metzger Gábor történész; dr. Rákóczy Rozália; Romsics Réka egyetemi hallgató; Solymosi József levéltáros, Hadtörténelmi Levéltár; Szabó Mária PhD, tudományos főmunkatárs, Hadtörténeti Intézet; Szakály Sándor, az M T A doktora, tudományos tanácsadó, Semmelweis Egyetem, Testnevelés- és Sporttudományi Kar; Szoleczky Emese PhD, főmuzeológus, Hadtörténeti Múzeum; Tóth Ferenc PhD, főiskolai tanár, Berzsenyi Dániel Főisko
la; Tóth Hajnalka, az MTA-Sasakavva Alapítvány ösztöndíjasa, Szegedi Tudományegyetem, Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszék; Uhel Péter egyetemi hallgató
A rezüméket és a tartalomjegyzékeket Sallay Gergely Pál (angol), Márkus Andrea (francia), Zachar Viktor Kristóf (német) és Cinkóczki Botondné (orosz) fordította.
A Szerkesztőség kéziratot nem őriz meg és nem küld vissza!
H A D T Ö R T É N E L M I K Ö Z L E M É N Y E K A Hadtörténeti Intézet és Múzeum folyóirata
Főszerkesztő: Csákváry Ferenc Felelős szerkesztő: Hausner Gábor A szemlerovat vezetője: Pollmann Ferenc
Szerkesztő bizottság:
Ágoston Gábor, Ballá Tibor, Bona Gábor, Bonhardt Attila, Czigány István, Csikány Tamás, Dombrády Lóránd, Hajdú Tibor, Hermann Róbert (a szerkesztő bizottság elnöke), Holló József, Horváth Miklós, Lenkefi Ferenc, Lugosi József, Markó György, Okváth Imre, Pálffy Géza, Pollmann Ferenc, Erwin A. Schmidl, Vladimír Seges, Szakály Sándor, Székely György, Tóth Ferenc, Urbán Aladár, Varga J. János, Veszprémy László, Zachar József
Szerkesztőség és kiadóhivatal:
1014 Budapest [., Kapisztrán tér 2-4. Postacím: Budapest, Pf. 7., 1250 Telefon: 325-16-44, 325-16-45, Fax: 325-16-46, E-maiI:hkszerk@gmail.com
Elektronikus változat: www.epa.oszk.hu/hk Kiadja:
a H M Hadtörténeti Intézet és Múzeum, 1014 Budapest I . , Kapisztrán tér 2-4.
Postacím: Budapest, Pf. 7., 1250. Telefon: 325-16-00, Fax: 325-16-04 A kiadásért felel a H M Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója.
Megjelenik negyedévenként. Előfizetési díj: 1 évre 2400,- Ft, negyedévre 600,- Ft Előfizetésben terjeszti:
a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletág. Előfizethető közvetlenül a postai kézbesítőknél, az ország bármely postáján, Budapesten a Hírlap Ügyfélszolgálati Irodákban és a
Központi Hírlap Centrumnál (1089 Budapest V I I I . , Orczy tér 1., postacím: 1900 Budapest, tel.: 06-1-477-63-00).
További információ: 06-80-44-44-44; hirlapelofizetes@posta.hu Egyes példányok megvásárolhatók a nagyobb budapesti és vidéki hírlapüzletekben,
valamint a Hadtörténeti Múzeum könyv- és ajándékboltjában.
Index: 25 371 HU ISSN 0017-6540 Argumentum Kiadó Nyomdaüzeme, Budapest.
T A N U L M Á N Y O K
HAUSNER GÁBOR
A M A G Y A R O R S Z Á G I H A D T U D O M Á N Y I I R O D A L O M A X V I I . S Z Á Z A D B A N *
Az európai hadtudományi irodalom a XVII. században
A h h o z , hogy á t t e k i n t é s t lehessen nyerni, ha csak fő vonalaiban is, a X V I I . s z á z a d i egyetemes h a d t u d o m á n y i irodalom t e m a t i k á j á r ó l é s műfajairól, e l ő s z ö r azt k e l l tudni, hogy a k o r t á r s a k mit tekintettek h a d t u d o m á n y i s z ö v e g n e k . A h a d a k o z á s m ű v é s z e t é r ő l folytatott diskurzus a X V I I . s z á z a d nagy r é s z é b e n m é g nem d e f i n i á l t a m a g á t ö n á l l ó tu
d o m á n y k é n t ,1 hanem a filozófiai é s r é s z b e n a t e o l ó g i a i diskurzus r é s z e v o l t .2 A k o n t i nensen v é g b e m e n t g a z d a s á g i , t á r s a d a l m i és p o l i t i k a i á t a l a k u l á s o k és az azokat k í s é r ő fegyveres k ü z d e l m e k ( e l s ő s o r b a n a h a r m i n c é v e s h á b o r ú és az O s z m á n B i r o d a l o m elleni harcok) s o r á n a h a d s z e r v e z é s , a taktika és a k i k é p z é s t e r ü l e t é n elindult fejlődés, valamint a t u d o m á n y o k r e n d s z e r é n belüli m o z g á s e g y ü t t h í v t a é l e t r e a h a d t u d o m á n y t . A napjaink s z a k i r o d a l m á b a n „ h a d ü g y i forradalom"-nak is nevezett j e l e n s é g e g y ü t t e s : a t ű z f e g y v e r e k rohamos és t ö m e g e s e l t e r j e d é s e , az új h a r c á s z a t k i a l a k u l á s a é s az á l l a n d ó , nagy l é t s z á m ú hadseregek létrejötte, a p r o f e s s z i o n a l i z á l ó d á s s a l e g y ü t t j á r ó ismeretek n ö v e k e d é s e tette s z ü k s é g e s s é ,3 Descartes, N e w t o n , L e i b n i z é s m á s o k új t u d o m á n y o s e r e d m é n y e i , a tudo
m á n y o k s p e c i a l i z á l ó d á s a és á t r e n d e z ő d é s e pedig l e h e t ő v é , hogy a h a d t u d o m á n y , mint a h á b o r ú r ó l v a l ó g o n d o l k o d á s t u d o m á n y a ,4 megfogalmazza ö n m a g á t .
* A tanulmány a „Zrínyi Miklós és a hadtudományi irodalom Magyarországon a X V I I . században" címmel készült összefoglaló munkám egyik fejezete, amelyben Zrínyi hadelméleti gondolkodásának és katonai tevé
kenységének kontextualizálását kíséreltem meg. Dolgozatom nem a hadtudományról mint tapasztalati tudo
mányról szól, hanem a nyilvános hadtudományi diskurzusról folyó diskurzus része. Ennek megfelelően a kora
beli hazai hadtudományi irodalom müfajrendszerének alábbi rekonstrukciójakor a hadtudománynak elsősorban nyelvi természetű, szövegszerű, irodalmi oldalát ragadtam meg. E müfajrendben Zrínyi müveit - mivel azok önálló feldolgozást érdemelnek - csak jelzésszerűen említem.
' A tudománytörténet szerint minden tudomány akkor és azáltal lesz tudománnyá, hogy tárgyát definiálják.
Egy tudomány megszületése válasz olyan, a gyakorlat által „felvetett kérdésekre, melyhez a nyelvet maguknak kellett kidolgozniuk." Georg Cauguilhem: A tudománytörténet tárgya. Volgo 1991/2. htpp://www.C3.hu/scrip- ta/vulgo/2/l-2/cauguiI.hu A letöltés ideje: 2008. 08. 12.
'Bene 2007. 60-61. о. Ezért hadtudományról Zrínyi korában csak fenntartással lehet beszélni, s bár a to
vábbiakban is használom ezt a fogalmat, mindig csak a hadakozással, a háborúval kapcsolatban született írott szöveget értek alatta.
1 Л/. Roberts: The Military Revolution 1560-1660. Belfast, 1956.; Perjés Géza: Army Provisioning, Lo
gistics and Strategy in the Second Half of the 17th Century. Historica Academiae Scientiarum Hungáriáé, 16 (1970); Geoffrey Parker: The „Military Revolution" 1560-1660 - A Myth? Journal of Modern History, (1976); Rothenberg 2005.; Csikány Tamás: A harmincéves háború. Budapest, 2005. 15-63.; 124-128. о.
4 Raymond Aron frappáns Clausewitz-művének címéből kölcsönözve: „penser la guerre". Idézi: Schmidtchen 1990. 239. о. A háborúról való gondolkodás, a hierarchia, a dresszúra: a fegyelmezés és a gyakorlás X V I I . szá
zadban kialakuló, а X V I I I . századra megszilárdult gyakorlatának filozófiai hátteréről 1. Foucault 1990., külö
nösen Az engedelmes testek és A helyes fegyelmező nevelés módszerei c. fejezetek: 185-236. o.
A h a d t u d o m á n y ö n á l l ó n y e l v é n e k és struktúrájának k i d o l g o z á s á h o z hozzájárultak a r e n e s z á n s z által felfedezett és k o m m e n t á l t ókori s z e r z ő k m ü v e i és a nyomukban született katonai traktátusok, de azok nem lépték át a t u d o m á n y o k fennálló rendszerét, beleillesz
kedtek a t e o l ó g i a és a filozófia szövegei k ö z é . Csak a X V I . s z á z a d t ó l kezdve kezdik fe
szegetni e kereteket, a s z ü l e t ő b e n lévő új t u d o m á n y o k k a l (optika, pirotechnika, balliszti
ka stb.) e g y ü t t keresve a ,,1'art militaire", a ,,1'art de la guerre" helyét a t u d á s f o r m á k k ö z é p k o r b ó l t o v á b b élő arisztoteliánus r e n d s z e r é b e n , akkor indul meg v á n d o r o l á s u k a teológia és filozófia, illetve ez utóbbi kategóriái (mint p l . a teoretikus t u d o m á n y n a k ne
vezett matematika és a praktikus t u d á s k ö z é sorolt politika) k ö z ö t t ,5 és majd csak a X V I I . század k ö z e p é n történik kísérlet a h a d t u d o m á n y k ü l ö n v á l a s z t á s á r a , részint a filozófiától elszakadni k í v á n ó p o l i t i k a t u d o m á n y ,6 részint a p r o f e s s z i o n á t u s k a t o n a s á g részéről.
Ugyanekkor jelenik meg a katonai irodalom első összefoglalása a modernkori k ö n y v t á r t u d o m á n y m e g t e r e m t ő j e , Gabriel Naudé Syntagma de studio militari c í m ű m u n k á j á n a k ( R ó m a , 1637.) második k ö n y v é b e n . Bővített á t d o l g o z á s a i t 1683-ban J é n á b a n G. Schubart g o n d o z á s á b a n , majd 1699-ben Leidenben Thomas Crenius De eruditione comparenda c í m ű t r a k t á t u s á b a n adták k i .7 A z e l s ő , m á r komolyabb i g é n y e k n e k is m e g f e l e l ő biblio
gráfia Johann Tobias Wagnertől s z á r m a z i k : Entwurf? einer Soldaten-Bibliothek ... ( L i p cse, 1724.), amelyet azután Hans Fiedrich Fleming t o v á b b bővített e n c i k l o p é d i k u s m ű v é b e n : Der vollkommene Teutsche Soldat, welcher die gantze Kriegswissenschafft, insonderheit was bey der Infanterie vorkommt, ordentlich und deutlich vorträgt (Lipcse, 1726.).8 V é g ü l J. M. von Loen francia nyelvű, általános j e l l e g ű m u n k á j a 1743. évi frank
furti k i a d á s á n a k függelékében adta a történeti és hadtörténeti szakirodalom l e g r é s z l e t e sebb bibliográfiáját, Bibliotheque militaire c í m m e l . E l s ő része (1-124.) a történeti, had
történeti m u n k á k k a l , m á s o d i k része (125-167.) a h a d t u d o m á n n y a l („les sciences m i l i - taires") foglalkozik. B e o s z t á s a j ó l tükrözi, hogy a mit tartottak a h a d t u d o m á n y k ö r é b e tartozó m ű n e k a t u d o m á n y ö n á l l ó v á válása körüli i d ő b e n .
J. M . von Loen a köteteket 18 k a t e g ó r i á b a sorolja (ezen belül ahol s z ü k s é g e s , nyelvek szerint tagolva), az alábbi sorrendben: a h a d t u d o m á n y ókori szerzői, modern s z e r z ő k az ó k o r i h a d ü g y r ő l , a háborúról általában, hadiépítészet, t ü z é r s é g , t ű z f e g y v e r e k , hajózás, g y a l o g s á g , l o v a s s á g , k i k é p z é s , fegyelem, „affaires du commissariat," a k a p i t á n y o k r ó l , csatarendek, hadijog, k ü l ö n l e g e s j o g i k é r d é s e k , párbajok, s z a b á l y z a t o k , a h á b o r ú r a vo
n a t k o z ó erkölcsi és politikai reflexiók (ezek között felsorolja p l . a soproni polgár, Lackner Kristóf Galea M á r t i s c í m ű k o m p e n d i u m á t ) . F ü g g e l é k k é n t pedig n é h á n y v e d u t a g y ü j t e m é n y kiadását e m l í t i .9 Ezek között a l e g t ö b b c í m e t a katonai é p í t é s z e t ( t ö b b mint 100 c í m ) , a h á b o r ú r ó l általában szóló m u n k á k (több mint 70 c í m ) és az erkölcsi és politikai reflexiók (közel 40 c í m ) köréből ismerteti.
' Catherine Wilkinson: Renaissance Treatises on Military Architecture and the Science of Mechanics. In:
Les traités d'architecture de la Renaissance. Éd. Jean Guilleaiime. Paris, 1988. 470-472. o.; Vertier 1997.
236-239. о.; Sodini 2002. 19-20. о.; Bene 2007. 52. о.
6 A korabeli német politikatudomány legjelesebb alakja, Hermann Conring a De civili prudentia című munká
jában (Hemstädt, 1662.) például a politikatudományt határolta el a hadtudománytól. Idézi: Bene 2007. 55. о.
1 Jahns П. 1890. 964-965.0.
xU o . 1455-1456. о.
4 J. М. von Loen: Le sóidat ou le metier de la guerre considéré comme le metier d'honneur. Avec un essai de la bibliotheque militaire par Monsieur de ~ . Francfort a. M . 1743.; Jahns II. 1890. 1782-1783. о.
A X V I I . s z á z a d b a n azonban m é g ennél is gazdagabb és differenciáltabb irodalommal lehet s z á m o l n i , mivel, mint e m l í t e t t e m , katonai k é r d é s e k e t vagy azok bizonyos vonatko
zásait a teológiai és a filozófiai, illetve a filozófia alá tartozó politikai irodalom egyes műfajaiban is - pontosabban szólva főként ott - tárgyaltak. A z e g é s z korszakon keresz
tül a vallási diskurzus r é s z e maradt például az i g a z s á g o s és a „szent h á b o r ú " k é r d é s e , az
az a h á b o r ú vallási legitimációjának t é z i s e .1 0 A h á b o r ú r ó l való g o n d o l k o d á s k ö z é p p o n t j á b a n m é g a X V I I . s z á z a d b a n is az e r k ö l c s i - m o r á l i s v o n a t k o z á s o k (a katonai é t h o s z , a virtus, Fortuna szerepe stb.) álltak, ezeket a filozófia t u d o m á n y á n belül, a politikai dis
kurzusban f o g a l m a z t á k meg: a j ó h a d v e z é r r ő l szóló m ű v e k b e n , az udvari élet formáit, az udvari ember és a j ó fejedelem katonai erényeit és neveltetését, valamint a „ragione di stato" e l m é l e t é t t á r g y a l ó , igen változatos műfajú s z ö v e g e k b e n . K ö z t ü k szép s z á m m a l ta
lálhatók d i a l ó g u s o k , történeti m u n k á k , életrajzok, fejedelemtükrök, m a x i m a g y ü j t e - m é n y e k , traktátusok, sőt k o m é d i á k , versek és n o v e l l á k i s . "
T o v á b b r a is a h a d t u d o m á n y k ö r é b e tartoztak egyes ókori történetírók m u n k á i é s azok k o m m e n t á r j a i . Á m a m í g a r e n e s z á n s z és a k é s ő r e n e s z á n s z katonai m u n k á k t ú l n y o m ó t ö b b s é g e az antik „ h a d á s z o k " és történetírók (Aelianosz, Vegetius, Iulius Caesar, L i v i u s , Tacitus, P o l ü b i o s z stb.) m ü v e i n e k k o m m e n t á l á s á r a szorítkozott, s szerzőik j o b b á r a fegy
vert sosem forgatott e g y h á z i és világi é r t e l m i s é g i e k (szerzetesek, t ö r t é n e l e m t a n á r o k , j o g á s z o k , filológusok) voltak, addig a tárgyalt korszakban fölzárkóztak melléjük a nagy e u r ó p a i h á b o r ú k csatatereit megjárt, képzett katonák, mint például Nassaui J á n o s , Giorgo di Basta, Johan Jakob von Walhausen, W i l h e l m D i l i c h , Raimondo Montecuccoli vagy é p p e n a magyar Zrínyi M i k l ó s . A z ő m ü v e i k b e n is fontos helyet foglalt el az ókori szer
zőkre való hivatkozás, csakhogy azokat már személyes tapasztalataikon szűrték keresztül.
A h a d ü g y i forradalom h a t á s á r a lendületes g y a r a p o d á s n a k indultak a matemetika és annak részdiszciplinái e r e d m é n y e i t írásba foglaló technikai-didaktikus j e l l e g ű írások. A z ilyen j e l l e g ű s z a k k ö n y v e k nagyobb s z á m á t az is m a g y a r á z z a , hogy az e r ő d é p í t é s z e t - o s t r o m t e c h n i k a - t ü z é r s é g h á r m a s s á g a kívánta a k a t o n á k t ó l a legnagyobb s z a k é r t e l m e t , a l e g t ö b b , l e g s z e r t e á g a z ó b b ismeretet, együttesen és k ü l ö n - k ü l ö n is. Ezek j e l e n t ő s részét - a mindenkor s z ü k s é g e s gyakorlat mellett - a s z a k k ö n y v e k b ő l lehetett a l e g h a t é k o n y a b ban é s a leggyorsabban megszerezni.1 2 T o v á b b á ezek a területek képviselték a korban a
„ c s ú c s t e c h n o l ó g i á t , " s mint ilyenek, nyilván fokozottabb é r d e k l ő d é s r e tarthattak s z á m o t . A t ű z f e g y v e r e k m e g j e l e n é s e inspirálta az e r ő d í t é s e l m é l e t e t , a várépítészeti szakiro
dalmat, majd a tüzérség, a pirotechnika s z a k t e r ü l e t é t .1 3 A z e r ő d é p í t é s z e t , az Itáliában k i - Fantoni 2001. 27-28. o.; Dag Tessore: A háború misztikája. Ford. Mátyás Norbert. Budapest, 2004.
" Verrier 1997.; Fantoni 2001.; Sodini 2002. A háború értelmezéseinek sokrétűsége, a szobrok, rituá
lék, traktátusok, ünnepi ceremóniák, kitüntetések (tárgyak és viselkedésminták) mögött Fantoni azonos, a heroizmusra, a katonai hősiességre épülő ideológiát, organikus értékrendet mutat k i , amelyet a háborúnak a kor civilizációjában játszott abszolút centrális szerepével magyaráz. Fantoni 2001. 63-64. o.
Gondolok itt pl. az erődítmények tervezéséhez szükséges geometriai és matematikai ismeretekre. A ter
mészettudományi és matematikai ismereteknek a hadviselésben játszott szerepét hazai földön elsőként a hol
land egyetemekről hazatért Apáczai Csere János fogalmazta meg 1653-ban, a gyulafehérvári akadémián tartott székfoglaló beszédében: „A matematika fontosságából érthetjük meg azt is, hogy manapság Francia- és Angolországban, Dániában, Lengyel-, Olasz-, Magyar- és Erdélyországban nem viselnek háborút német kato
nák nélkül, mert bizony azok a matematikai tudományokban mindenkit túlszárnyalnak. Ezért van az, hogy Németország napról napra mindenféle új fegyvert szerkeszt." Apáczai Csere János: A bölcsesség tanulásáról.
In: Magyar gondolkodók X V I I . század. Vál. és s. a. r. Tarnóc Márton. Budapest, 1979. 618.0.
13 Horst De la Croix: The Literature on Fortification. In: Renaissance Italy. Technology and Culture.
dolgozott, majd az 1530-as é v e k k ö z e p é t ő l k e z d ő d ő e n E u r ó p a - s z e r t e elterjedt újfajta várépítészeti e l j á r á s1 4 gyors fejlődése hatással volt a t ü z é r s é g r e és főként az ostromtech
nikára, hiszen e területek között szoros összefüggés és k ö l c s ö n h a t á s állt fenn. N e m vélet
len tehát, hogy sok erődítési szakmunka foglalkozik a t ü z é r s é g g e l , o s t r o m t e c h n i k á v a l és viszont. A t ü z é r s é g területén javult az ö n t é s t e c h n o l ó g i a , a lőpor m i n ő s é g e , a c é l z á s pon
t o s s á g a , a m o z g é k o n y s á g , hogy csak a legfontosabbakat e m l í t s ü k .1 5 V e l e n c é b e n már 1526-ban tüzériskolát hoztak l é t r e .1 6 A z o s t r o m t e c h n i k á b a n az aknaharc m e g j e l e n é s e mellett l e g l é n y e g e s e b b elem az egyre n ö v e k v ő s z e r v e z e t t s é g és r e n d s z e r e z e t t s é g (ezen belül a t ü z é r s é g é is), ami megsokszorozta a csapatok erejét. E folyamat a francia Vauban marsall t e v é k e n y s é g é b e n érte el c s ú c s p o n t j á t .1 7
Ezzel e g y i d ő b e n , a b e k ö v e t k e z e t t harcászati reformoknak m e g f e l e l ő e n , a g y a l o g s á g és l o v a s s á g alakzatairól is m u n k á k sora jelent meg, és t ö m e g é v e l láttak n a p v i l á g o t kato
nai s z a b á l y z a t o k . É r t h e t ő o k o k b ó l a k a t o n a o r v o s l á s , a sebészeti m u n k á k s z á m a is meg
nőtt, noha a k i z á r ó l a g a katonai területtel foglalkozó m u n k á k s z á m a csekély maradt. Je
lentős részt hasított k i m a g á n a k a h a d t u d o m á n y o n belül a hadijog, k ü l ö n ö s e n Hugo Grotius a l a p v e t ő m ü v é n e k m e g j e l e n é s e után.
A h a d t u d o m á n y fejlődése és t u d o m á n n y á válása s z e m p o n t j á b ó l k i e m e l k e d ő szerepet j á t s z o t t Raimondo Montecuccoli császári h a d v e z é r írói t e v é k e n y s é g e , aki négy é v t i z e d e s pályafutása alatt t ö b b m u n k á t is írt, t ö b b műfajban. A z 1640-es é v e k b e n két traktátust a csatákról (Delle bataglie) és a h á b o r ú r ó l (Trattato della guerra), az 50-es é v e k b e n a had
m ű v é s z e t r ő l (Dell'arte militare), végül 1670-ben aforizmákat, azaz gondolatokat a had
m ű v é s z e t r ő l (Della guerra col Turco in Ungheria). Ha szépírói kísérleteit is tekintjük (Zibaldone), m u n k á s s á g a átfogta a korabeli katonai g o n d o l k o d á s majd minden megjele
nési formáját. Ő volt az „első újkori g o n d o l k o d ó , aki a h á b o r ú minden v o n a t k o z á s á n a k átfogó e l e m z é s é t kívánta nyújtani," s akinek írásai a „ t ö r v é n y s z e r ű s é g " é s a „ r e n d s z e r "
g o n d o l a t á n a k n ö v e k v ő fontosságát t ü k r ö z i k .1 8 B á r m ű v e i csak a X V I I I . század elején j e lentek meg n y o m t a t á s b a n , addig k é z i r a t b a n terjedtek,1 9 m é g s e m maradtak hatástalanok.
(1963). 30-50. o.; Henning Eichberg: Geometrie als baroche Verhaltensnorm. Fortification und Exercitien.
Zeitschrift für Historische Forschung 4 (1977), Heft 1.; Duffy 1979.; Christopher Duffy: The Fortress in the Age of Vauban and Frederick the Great 1660-1789. London, 1985.; Pollak 1991. X - X X X V I . o.; Frances Willmoth: Mathematical Sciences and Military Technology. In: Renaissance and Revolution. Ed. /. V. Field, Frank A. J. L James. Cambridge, 1993. 121-127. o.
14 Duffy 1979.41.0.
15 Volker Schmidtchen: Bombarden, Befestigungen, Büchsenmeister. Von den ersten Mauerbrechern des Spätmittelalters zur Belagerungsartillerie der Reneissance. Düsseldorf, 1977. 141-143. o.; Duffy 1979. 8., 13. о.
16 Duffy 1979. 14. о.
11 Anton von Zastrow: Geschichte der beständigen Befestigung... Leipzig, 1839. 209-222., 231-244. o.
18 Rothenberg 2005. 53. o.
1 9 Ausgewaehlte Schriften des Raimund Fürsten Montecuccoli General-Lieutenant und Feldmarschall.
Herausgegeben von der Direction des K. Und K. Krieges-Archivs. Bearbeitet von Hauptmann Alois Veltzé. I - I I . Wien und Leipzig, 1899.; Harms Kaufmann: Raimondo Graf Montecuccoli 1609-1690 kaiserlicher Feldmaischall, Militärtheoriker und Staatsmann. Dissertation, Berlin, 1971. 36-44., 51-52., 74-78. o.; Thomas M.
Barker: The Military Intellectual and Battle: Raimondo Montecuccoli and the Thirty Years War. Albany, New York, 1975. 73-127. о.; Raimondo Luraghi: Introduzione. Raimondo Montecuccoli, l'azione e i l pensiero. In:
Le opere di Raimondo Montecuccoli. Edizione eritica a cura di Raimondo Luraghi. Roma, 1988.; Fabio Martelli: Le Leggi, Le Armi e II Principe. Studi Sul pensiero politico di Raimondo Montecuccoli. Bologna,
1990.; Rothenberg 2005. 57-60. o.
Lotharingiai Károly például ismerte a Della guerra col Turco Kriegsarchivban fekvő kéziratát, „sőt, a török h á b o r ú k idején m a g á n á l hordta."2 0
Ez utóbbi j ó l mutatja, hogy a h a d ü g y b e n lejátszódott fejlődésre nem c s u p á n az új tí
pusú ismeretek, hanem azok m e g s z e r z é s é n e k új m ó d j a is j e l l e m z ő : a harctéri tapasztalat egyeduralma lassan á t e n g e d t e helyét a nyomtatott s z ö v e g e k t a n u l m á n y o z á s á r a és a gya
korlatra é p ü l ő nevelési s z i s z t é m á n a k , majd m é g k é s ő b b a katonai iskolák felállításának.2 1 A korábbi v é l e k e d é s m e g v á l t o z á s á t j e l z i , hogy m í g Jorge Radendorfer frankfurti csoda
doktor a X V . század m á s o d i k felében sokak v é l e m é n y é v e l e g y e z ő e n azt írta: „hadfivá csakis a gyakorlat tesz s nem a k ö n y v e k t a n u l m á n y o z á s a vagy a trójai h á b o r ú o l v a s m á n y a i , "2 2 addig Sir Clement Edmondes C a e s a r - f o r d í t á s á n a k b e v e z e t ő j é b e n , 1600-ban, m á r így fogalmazott: „ A h h o z , hogy egy katona a h a d t u d o m á n y b a n [art military] magas szint
re jusson el, nem elég a m é g o l y hosszú harctéri gyakorlat. O l v a s á s és e l m é l k e d é s szük
séges h o z z á . "2 3 M á r a X V I . század m á s o d i k felében összeállították a h a d v e z é r e k n e k , i l letve a beosztott tiszteknek ajánlott s t ú d i u m o k é s k ö n y v e k listáját, amelyben ugyan szinte m i n d e n k i n é l az a n t i k v i t á s h a d e l m é l e t - és történetírói (Aelianosz, Caesar, Cicero, Frontinus, L i v i u s , Modestus, Vegetius stb.) szerepeltek az első helyen, á m t ö b b e n aján
lották a „ m o d e r n " erödépítészeti és a mechanikai, valamint a morálfilozófiai m ű v e k o l vasását i s .2 4 Ez a - filozófusok (Francesco Patrizi), politikai e l m é l e t í r ó k (Castiglione) é s k a t o n á k (de L a Noeu) által e g y a r á n t megfogalmazott - m ű v e l t s é g e s z m é n y kapott intéz
m é n y e s ü l t formát a X V I I . században Európa-szerte megnyitott ún. Ritterakadémiák neve
lési programjában, amelyek a fiatal nemeseket nyelvekre, táncra, vívásra, lovaglásra, ka
tonai gyakorlatokra és az új matematikai, erődépítészeti ismeretekre oktatták, a francia p r o t e s t á n s o k jeles h a d v e z é r e , de La Noeu Discours politiques et militaires (Bázel, 1587.) c í m ű m ű v é b e n kidolgozott terv a l a p j á n .2 5 Ugyanezen idő tájt alakult k i a k a t o n á s k o d ó n e m e s s é g ismeret- é s m ű v e l t s é g s z e r z é s e új k ö v e t e l m é n y e k n e k m e g f e l e l ő m ó d j a k é n t a Grand Tour vagy Kavalierstour gyakorlata, amely a h a g y o m á n y o s p e r e g r i n á c i ó n meg
s z e r e z h e t ő elméleti tudást ( e g y e t e m l á t o g a t á s ) a praktikus gyakorlati ismeretekkel (vá
rosok, a r z e n á l o k , ostromok m e g t e k i n t é s e , R i t t e r a k a d é m i á k felkeresése stb.) ö t v ö z t e .
Perjés Géza: A „metodizmus" és a Zrínyi-Montecuccoli vita. II. rész: Századok, (1962). 533. o.
21 John R. Hale: The Argument of Some Military Title Pages of the Renaissance. The Newberry Library Bulletin, 6 (1964). 225-307. o.; Fantoni 2001. 22. o.
2 2 Idézi: Schmidtchen 1990. 294. о.
2 3 Idézi: Henry J. Webb: Elizabethan Military Science. The Books and the Practice. University of Wisconsin Pr., Madison, Milwaukee - London, 1965. 9. o. A közvetlen harctéri tapasztalatok szükségessége mellett a X V I I . században már minden szerző egyetértően hangsúlyozza a „könyvek" és a „históriák olvasásának" és a tanu
lásnak a fontosságát. Fantoni 2001. 23-24. o.
2 4 A katonai mesterségnek a X V I . században meginduló humanizálódási folyamatáról, az antik elemeket a modern tudományokkal ötvöző új műveltségeszményről alapvető munka: Verrier 1997. Itt különösen: 104-
109. o. Magyar vonatkozásban: Bitskey István: Mars és Pallas között. Múltszemlélet és sorsértelmezés a régi magyarországi irodalomban. (Csokonai Könyvtár 37.) Debrecen, 2006.
Jahns II. 1890. 917., 1022-1029. о.; В. Poten: Geschichte des Militär-Erziehungs-und Bildungswesens in den Landen deustcher Zunge. II. Bd. (Monumenta Germaniae Pedagogica 10.) Berlin, 1891. 325-346. o.
2 6 A kora újkor művelődéstörténetében oly jelentős szeipet játszott, de a hadtörténet által még csak most érté
kelni kezdett Kavalierstour-ról, a nemesifjak képzésének végén tett európai körutazásról lásd Mathias Leibetseder: Der Kavalierstour. Adlige Erziehungsreise im 17. und 18. Jahrhundert. Beihefte zu Archiv für Kul
turgeschichte, Heft 56. Köln - Weimar - Wien, 2004.; Grand Tour. Adeliges Reisen und europäische Kultur vom 14. bis 18. Jahrhundert. Hsg. Rainer Babel und Werner Paravicini. (Beihefte der Francia, 60) Stuttgart,
A katonai k é r d é s e k bevonultak a h a g y o m á n y o s egyetemi k é p z é s b e is, a nagy protes
t á n s u n i v e r z i t á s o k filozófiai ( b ö l c s é s z e t t u d o m á n y i ) f a k u l t á s a i n a k matematika o k t a t á s á ban neves matematikusok, h a d m é r n ö k ö k a d t á k e l ö a h a d m é r n ö k i , katonai é p í t é s z e t i is
mereteket, p é l d á u l a s z á z a d h ú s z a s é v e i b e n Leidenben Franz von Schooten, a negy
v e n e s - ö t v e n e s é v e k b e n Altdorfban Georg Rimpler, Wittenbergben Christoph Nottnagel, Frankfurtban Johannes M a g i r i , vagy az 1700-as é v e k legelején ugyanott Christoph Sturm. F r a n c i a o r s z á g b a n pedig az 1620-as é v e k v é g é t ő l a párizsi é s a L a Fleche-i j e z s u i ta k o l l é g i u m o k f o g a d t á k be az új matematikai ismereteket."7 A h a d a k o z á s , mint t é m a , a X V I I . s z á z a d b a n az egyetemi o k t a t á s t ö b b s z á z é v e s m ú l t ú m ű f a j á n a k , az egyetemi dis- p u t á c i ó k n a k a lapjain is megjelent.2 8
A h a d ü g y i forradalom, a t ű z f e g y v e r e k e u r ó p a i e l t e r j e d é s e é s a k ö n y v n y o m t a t á s forra
dalma i d ő b e n igen k ö z e l , majdnem azonos i d ő s z a k b a n k ö v e t k e z e t t be. A X V I I . s z á z a d i híres francia f i l o l ó g u s , Claude de Saumaise (Salmasius) a r ó m a i a k h a d v i s e l é s é t t á r g y a l ó k ö n y v e b e v e z e t ő j é b e n idézi azt a kortársi v é l e m é n y t , hogy h á r o m felfedezés f o r m á l t a át a világ k é p é t : a k ö n y v n y o m t a t á s é , a l ő p o r é é s az acus n a u t i c á é .2 9 A h a d ü g y i forrada
l o m m a l kapcsolatos v i t á k t ó l , p e r i o d i z á c i ó s k é r d é s e k t ő l f ü g g e t l e n ü l n y i l v á n v a l ó , hogy az e u r ó p a i hadseregek fegyverzeti, technikai és h a r c á s z a t i á t f o r m á l á s á t , illetve az e r ő d í t é s technika é s a v á r o s t r o m o k t e r ü l e t é n b e k ö v e t k e z e t t gyors v á l t o z á s o k a t r é s z b e n ö s z t ö n ö z te, r é s z b e n pedig v é g i g k í s é r t e a h a d t u d o m á n y i s z a k m u n k á k n a k a k o r á b b i h o z k é p e s t rob-
2005.; Thomas Freiler: Die Kavalierstour als Weichenstellung für eine militärische Karriere. Ahasverus von Lehndorff, Georg Friedrich zu Eulenburg und ihre zehnjärige „Tour d'Europe." Militärgeschichtliche Zeitschrift, 66 (2007). Heft 2. 363-386. o.
27 Pollak 1991. XX1II-XXIV. o.
2 8 Az egyetemi disputációk kutatása e's kiadása az 1980-as évektől élénkült meg, a hadtudomány azonban még nem fedezte fel ezt a forrástípust. A gazdag nemzetközi irodalomból lásd: Ewald Нот: Die Disputaionen Und Promotionen an Den Deutschen Universitäten Vornehmlich Des Dem 16. Jahrhundert. Beihefte Zum Centrai
blatt Für Bibliothekswesen, Vol. 4., 11-13. Leipzig, 1893.; Lieselotte Resch und Ladislaus Buzas: Verzeichnis der Doktoren und Dissertationen der Universität Ingolstadt - Landshut - München 1472-1970. Bd. 1:
Theologische, Juristische, Staatswissenschaftliche Fakultät. München, 1975.; Werner Kundert: Katalog Der Helmstedter Juristischen Disputationen. Programme Und Reden 1574-1810. (Repertorien Zur Erforschung Der Frühen Neuzeit Vol. 8.) Wiesbaden, 1984.; loannis Maria and Caietani Gantar: Philologicae Disputationes.
(Academia Latinitati Fovendae Commentarii Vol. 9.) Rom, 1986.; Ryuichi Tsuno: Katalog Juristischer Dissertationen, Disputationen, Programme Und Anderer Hochschulschriften Im Zeitraum Von 1600 Bis 1800.
(Aus Den Beständen Der Universität Rostock. Halbband. 1.) Tokyo, 1989.; William A. Kelly: The Theological Faculty at Helmstedt: An Outline of Its Intellectual Development as Mirrored in Its Dissertations; Together with a Chronological Catalogue. Vol. 1-2. Strathclyde University, 1992.; Wilhelm Risse: Index Disputationum:
Aagardus - Maes. (Bibliographia Philosophica Vetus Vol. 8, 1.). Hildesheim, 1998.; Hanspeter Marti:
Philosophieunterricht Und Philosophische Dissertationen Im 17. Und 18. Jahrhundert. In: Artisten und Philo
sophen. Wissenschafts- und Wirkungsgeschichte einer Fakultät vom 13. bis zum 19. Jahrhundert. Tübingen, 1999.
207-232. o.; Margreet J. A. M. Ahsmann: Collegium Und Kolleg: Der Juristische Unterricht an Der Univer
sität Leiden 1575-1630. Unter Besonderer Berücksichtigung Der Disputationen. (Ius Commune: Sonderhefte, Studien Zur Europäischen Rechtsgeschichte V o l . 138.) Frankfurt am Main, 2000.; Hanspeter Marti:
Dissertation Und Promotion an Frühneuzeitlichen Universitäten Des Deutschen Sprachraums. Versuch Eines Skizzenhaften Überblicks. In: Promotionen Und Promotionswesen an Deutschen Hochschulen Der Frühmoderne. Köln, 2001. 1-20. o.; Jos Damen (Ed.): Hora Est! On Dissertations. (Kleine Publicaties Van De Leidse Universiteitsbibliotheek. Vol. 71.) Leiden, 2005.
9 A használt kiadás: De re militari Romanorum liber. Leiden, 1657. „Nam ut bene Verulamius, tria haec, ars typographica, pulvis tormentarius et acus nautica rerum faciem et statum in orbe terrarum mutarunt: primum in re litteraria, secundum in re bellica et tertium in re navali." Könyvében maga is a változó, mozgásban lévő hadtudo
mányra helyezi a hangsúlyt: „De mutatione artis militaris apud Romanos. Et quod saepe variaverit multis argumentis probatum."
b a n á s s z e r ü m e n n y i s é g i n ö v e k e d é s e é s , a k ö n y v n y o m t a t á s n a k k ö s z ö n h e t ő e n , E u r ó p a - szerte gyors elterjedése. Ennek b i z o n y s á g a , hogy a X V I I . s z á z a d b a n legkevesebb félezer m ü látott napvilágot a h á b o r ú m ű v é s z e t é r ő l .3 0
A magyarországi hadtudományi irodalom általános jellemzői
A z e l ő z ő fejezetben felvázolt k é p h e z k é p e s t a hazai h a d t u d o m á n y i irodalom X V I I . századi t e r m é s e bizony s o v á n y . A t ö b b mint félezer c í m m e l szemben alig n é h á n y tucat
nyi m a g y a r o r s z á g i , azaz magyar szerzőktől itthon és külföldön megjelent, magyar és idegen nyelven, e l s ő s o r b a n latinul é s németül írott m ű v e t i s m e r ü n k . Ha e z e k b ő l leszá
mítjuk a katonai s z a b á l y z a t o k a t és rendtartásokat, m é g rosszabb az arány, s m i n d ö s s z e n é h á n y munka marad. Jogosnak t ű n h e t tehát V i r á g József, 48., Gollner ezredbeli strá
zsamester panasza, aki 1836-ban, n y i l v á n o s felhívást i n t é z v e az o r s z á g v á r m e g y é i n e k h a t ó s á g a i h o z egy m e g i n d í t a n d ó h a d m ű v é s z e t i é s -történeti folyóirat, a T u d o m á n y o s H a d á s z t á r g y á b a n , i n d o k l á s k é n t ezt írta: „ m i n d e n t u d o m á n y i á g a k r a Honunkban mind
eddig t ö b b figyelem fordíttatott a » H a d t u d o m a n y « m á r s z á z a d o k ó t a érintetbe nem j ö t t tárgyainál, amit eféle k ö n y v e k s z ű k e vagy nem léte b i z o n y í t . " "1 Ezzel e g y b e v á g n a k Zrí
nyi 1650-es é v e k b e n p a p í r r a vetett szavai: „ m á s nemzetek k ö n y v e k e t írnak seregek ren
deléséről, mi penig azokat nevetjük, mennyi m e s t e r s é g é s t u d o m á n y k é v á n t a t i k ahoz"."2 Mindez persze nem azt jelenti, hogy M a g y a r o r s z á g kimaradt az e u r ó p a i h a d ü g y i fej
l ő d é s b ő l , vagy hogy Zrínyin kívül senki nem foglalkozott a Magyar K i r á l y s á g , illetve E r d é l y katonai p r o b l é m á i v a l , az itt folyó h a d a k o z á s o k t a n u l s á g a i n a k m e g f o g a l m a z á s á val. Fejedelmi és főúri l e v e l e z é s e k b e n , családi a r c h í v u m o k b a n , magyarok által külhoni egyetemeken tartott, j o b b á r a latin nyelvű d i s p u t á c i ó k é s e g y h á z i m ű v e k lapjain, kiadott és kiadatlan r ö p i r a t o k b a n , a bécsi k ö z p o n t i k o r m á n y s z e r v e k i r a t a n y a g á b a n fennmaradt o p i n i ó k b a n , javaslatokban a X V I I . századi magyar katonai g o n d o l k o d á s s z á m t a l a n em
léke ő r z ő d ö t t meg. T é n y azonban, hogy a kora újkor m a g y a r o r s z á g i h a d t u d o m á n y i ter
m é s é b ő l szinte teljességgel h i á n y o z n a k a tisztán elméleti m ü v e k , t ú l n y o m ó h á n y a d á t a gyakorlati írások alkotják. M é g Zrínyi müvei is kéziratban maradtak, mert mint az Áfi
um c í m ű r ö p i r a t á b a n k é n y t e l e n volt megvallani: „ e z előttis penig írtam egy kis tractatust, kinek neve Vitéz hadnagy, de csak m a g a m n á l tartom, mert én nem látok ollyat, k i g y ö n y ö r k ö d n é k olvasásában, maga bizony s e m m i b ő l ú g y ember nem tanulhat, mint a b b ó l . "3 3
Ha ennek az okát k e r e s s ü k , szembe kell nézni azzal a t é n n y e l , hogy 1526 és az azt k ö v e t ő török hódítás n y o m á n az o r s z á g politikai é s területi e g y s é g e m e g s z ű n t : a Királyi M a g y a r o r s z á g Habsburg uralom alá került, a török vazallus E r d é l y önálló f e j e d e l e m s é g gé vált, az o r s z á g k ö z é p s ő részeit a török kebelezte be b i r o d a l m á b a . Ettől kezdve magya
rok által vezetett, nemzeti c é l o k é r t k ü z d ő önálló magyar h a d s e r e g r ő l a X V I I . század vé
g é i g csak E r d é l y e s e t é b e n lehet b e s z é l n i , a Királyi M a g y a r o r s z á g h a d ü g y e i t B é c s b ő l
J Jahns I I . 1890. több mint 350 müvet sorol fel, Fantoni bibliográfiájában ezt mintegy 70-el bővíti [Fantoni 2001. 491-505. o.), és akkor még nem számoltam hozzá a tábori prédikációkat, az egyetemi disputációkat stb.
3 1 Idézi: Dr. Váli Béla: A „Tudományos Hadász" története. HK 1990. 420. o.
32 Kulcsár 2004. 105. o.
JJ Kulcsár 2004. 213. o. Igaz, Montecuccoli művei sem jelentek meg életében, csak halála után, a X V I I I . század elején.
irányították. Ezeket a s ú l y o s fejleményeket tetézte, hogy hosszú, mintegy 150 esztendeig tartó h á b o r ú s p e r i ó d u s vette kezdetét, óriási ember- és anyagi v e s z t e s é g e k e t okozva.
Emiatt mind a Királyi M a g y a r o r s z á g o n , mind az Erdélyi F e j e d e l e m s é g b e n h i á n y o z t a k azok az erőforrások, amelyek a korban létesülni k e z d ő á l l a n d ó hadsereg felállítását é s az e u r ó p a i h a d v i s e l é s v í v m á n y a i n a k m e g h o n o s í t á s á t lehetővé tették volna. Emellett p o l i t i kai és katonai k ö r ü l m é n y e k is a k a d á l y o z t á k , hogy az o r s z á g az akkori i d ő k n e k m e g f e l e l ő hadsereget állítson fel. A j a v a r é s z t feudális, rendi k ö t e l e z e t t s é g e k alapján s z o l g á l ó , idő
szakosan felállított, gyenge harcértékű magyar k a t o n a s á g mind ö s s z e t é t e l é b e n , mind h a r c m ó d j á b a n eltért a n y u g a t - e u r ó p a i h a d s e r e g e k t ő l . A m í g N y u g a t - E u r ó p á b a n a h á b o r ú kat (az o s t r o m m ü v e l e t e k e t és a nyílt mezei ü t k ö z e t e k e t e g y a r á n t ) m á r a szálfegyverrel és tűzfegyverrel felszerelt, j ó l kiképzett g y a l o g s á g d ö n t ö t t e el, addig a magyar h a d e r ő ge
rincét a l k o t ó mezei é s végvári k a t o n a s á g a Habsburg Birodalmon belül létrejött katonai m u n k a m e g o s z t á s , illetve a török elleni á l l a n d ó h a t á r v é d e l e m d ö n t ő e n k ö n n y ü l o v a s j e l l e ge miatt a X V I I . század végéig n a g y r é s z t k ö n n y ű fegyverzetű l o v a s s á g b ó l állt, amelyre az irreguláris h a r c m ó d (a felderítés, a portyázás é s a lesvetés) volt és maradt a j e l l e m z ő .
V é g ü l , a B é c s b e n s z é k e l ő királyi udvar, a magyar arisztokrata udvarok kis s z á m a , a birodalmon belüli s ú l y t a l a n s á g u k , az egyetemi és főiskolai rendszer hiánya, a hazai k i adású, illetve magyar nyelvű h a d t u d o m á n y i n y o m t a t v á n y o k s z á m á r a t ú l s á g o s a n kis piac is közrejátszott abban, hogy az ilyen irányú m a g y a r o r s z á g i igényt a külföldön nyomtatott k i a d v á n y o k behozatala r é v é n elégítették k i .3 4
A XVII. századi magyarországi hadtudományi müvek típusa?5 T e o l ó g i a i m ű v e k ( p r é d i k á c i ó k )
A fenti rövid, de talán nem haszontalan kitérőt k ö v e t ő e n az 1600 és 1700 közötti idő
szak áttekintését a m é g az e l ő z ő s z á z a d b a n megjelent A z Keresztyen Hadakozasnac T ü k ö r é című m u n k á v a l kell kezdeni. Ugyanis m á r az o r s z á g fölszabadítására, a t ö r ö k k i - verésére tett első nagy kísérlet, a tizenöt éves h á b o r ú (1591-1606) során bebizonyoso
dott, hogy a magyar h a d e r ő nem k é p e s e r e d m é n y e s e n s z e m b e s z á l l n i az o s z m á n hatalom h a d s e r e g é v e l . A h á b o r ú sikerei és kudarcai a magyar rendek s z á m á r a t ö b b fontos tanul
sággal szolgáltak: 1.) a török n e m z e t k ö z i összefogással l e g y ő z h e t ő ; 2.) az ellene v í v a n d ó h á b o r ú b a n d ö n t ő részt kell vállalniuk a magyaroknak is, hogy a h á b o r ú célját, m e n e t é t befolyásolni tudják; 3.) amire csak akkor lesznek k é p e s e k , ha az o r s z á g h a d ü g y é t megre
formálják, é s a hazai k a t o n a s á g o t k i k é p e z i k a reguláris harcra. Ezért, amikor a magyar politikai v e z e t ő réteg a X V I - X V I I . század fordulóján kialakította a török kiűzését és az ország e g y e s í t é s é t c é l z ó programját, abban fontos helyet kapott a h a d ü g y k é r d é s é n e k r e n d e z é s e is. Ennek első irodalmi l e c s a p ó d á s a Telegdi M i k l ó s pécsi p ü s p ö k , a nagy
szombati nyomda tulajdonosa n y o m d a v e z e t ő j e k é n t d o l g o z ó Pécsi Lukács 1595-ben megjelent m ü v e , amely t u l a j d o n k é p p e n Petrus Bacherius (1512-1601) d o m i n i k á n u s prior De christianae militiae disciplina c. k ö n y v é n e k (Leuven, 1562.) magyarra ültetése. A D i l i n -
Lásd erről: Domokos György - Hausner Gábor - Veszprémy László: Hadtudományi nyomtatványok régi könyvjegyzékeinkben. Magyar Könyvszemle. 1997. 33-57. o.
"° A háborúról, a hadakozásról született reflexióknak itt következő tipológiáját a korabeli diskurzustípusokat és a nemzetközi szakirodalmat is tekintetbe véve alakítottam ki. Lásd: Fantoni 2001.; Leng 2002.; Bene 2007.
génben é s Leuvenben tanult, majd ez utóbbi egyetemen tanító d o m i n i k á n u s szerző m u n k á j a az istennek tetsző, keresztény hadviselésről szóló vallási irodalom egyik jellegzetes,
népszerű darabja volt, amely teológiai érvekkel, a Szentírásból, az egyházatyákból vett idézetekkel és az antikvitás p é l d á i v a l3 6 vértezte föl a laikusokat (a fegyverforgatókat) é s az egyházi rendet a h a d a k o z á s legitimizálására. Pécsi átültetésében ez így hangzik: „ T o v á b b á , hogy ez írást keresztény vitézkedés tükörének neveztem, az Szentírás vitt reá (Luc. 3) ho
lott m i d ő n az vitézlő nép kérdené Keresztelő Szent Janóstul, m i k é p p e n viselhetnek ük ár
tatlanul fegyvereket, azt felelte, hogy ha senkit erővel meg nem nyomorétotok, hamis esz
közökkel é s r a g a d m á n n y a l nem é l t e k . . . "3 7
A 16 pont mindegyike 8-10 oldalas önálló diskurzus, amely keresztény útmutatást nyújt a h a d a k o z á s során felmerülő elméleti és gyakorlati kérdésekre: „ A z had megengedtetett, sőt néha az fejedelmek Istentől vitettetnek hogy fegyvert fogjanak..."; „ M a g á b a n nem gonosz az had.."; „ A z had előtt szükség tanácsot kérdeni az okos férfiaktul és főképpen az vé- nektül"; „Igen hasznos az had hirdetése előtt, az után is, hadi jelt adván, az Istennek k ö - nyörgeni, hogy j ó véget adjon dolgokban"; „ H o g y az bor és tisztátalan fertelmesség szám
kivetésben szükséges hogy legyenek az keresztények táborábul"; „Ez is az kapitányok és fejedelmek tisztihez i l l i k , hogy az ifjúságot serkegessék és gyakorolják minden dolgoknak végezésében, az strázsát gyakorta megkerüljék, jelen szükség lenni, midőn élést hord- nak..."; „ A z keresztény hadnagyoknak megengedtetik, hogy ólálkodjanak az ellenség el
len"; „Szabad-e az vezéreknek és hadnagyoknak tettetésképpen az ellenséget környül ven
n i . . . " ; „ H o g y az magokat az vitézek o l t a l m a z z á k az e g y h á z i m a r h á k n a k r a g a d m á n y á t u l és minden Isten tisztességére szerzett dolognak p u s z t é t á s á t ó l " ; „ S z ü k s é g az h a d v i s e l ő fe
jedelmeknek, m i n e k u t á n a g y ő z e d e l m e t vettek az e l l e n s é g e n m hogy Istenekhez h á l a a d ó k legyenek..."
A z eredeti Bacherius-féle szöveg fő teológiai mondanivalója, hogy „Istennek enge- delmébül t á m a d n a k az hadak és viseltetnek", s nem csak a külső ellenség ellen „ n e m bün fegyvert fogni, hanem magunk félék ellen is az Istennek tisztességéért, midőn az dolog k é v á n n á . " Nagyon érdekes az utolsó, 16. kérdésre („Szabad legyen-e az p ü s p ö k n e k , pa
poknak és az egyházi rendnek fegyvert fogni az ellenség ellen, és vért ontani") adott vá
lasz. A z egyházi szolgák jelen lehetnek a táborokban, hogy ott „lelki orvossággal b ű n ö s lelkeket gyógyécsák, vigasztalják, és tegyék az vitézeknek lelkek esmeretit igaz útra hoz
ván üket", de Szent Pál, Szent Ambrus és Aquinói Szent T a m á s e g y b e h a n g z ó v é l e m é n y e szerint nem szabad saját kezűleg fegyvert fogniuk. Á m ha a keresztények veszedelembe esnek, és a szükség úgy hozza, hogy a városban nem ért más az á g y ú h o z , „ a z o m b a n jelen vagyon valami egyházi ember, ki ezt az mesterséget j ó l tudja, és az k i Vegetiust gyakor- tább olvassa az vitézségrül, hogy sem az Szent Ágostont", akkor annak nem tiltja, és idézi
„ C a p i s t r á n u s " (Kapisztrán Szent János) p é l d á j á t .3 8
Ez az eredeti szöveg Pécsi átültetésében, miközben megmarad a vallási diskurzuson be
lül, egészen új kontextusba kerül. A z 1595. Mindszent havának 19. napján, Esztergomban
3 6 Leggyakoribb hivatkozása a Biblia, Szent Ágoston, Szent Ambrus, Aquinói Szent Tamás, Vergilius, Horati
us, Ovidius, Cicero, Valerius Maximus, Plutarkhosz, Frontinus és Vegetius. Általában elsőként az antik írókat idé
zi, majd a „de vegyünk példát a Szentírásbul is" fordulattal teszi rá az egyházi jóváhagyást, máskor épp ellenkező
leg: „de az Szentíráson kívül való históriákból is hozunk példát".
3 7 Az Keresztény Hadakozasnac Tüköré. Nagyszombat, 1595. R M K I . 277/a. 3r.
3 8 RMK I . 277/a. 178v.
kelt ajánlásból ugyanis kiderül, hogy a szerzőt (fordítót) Esztergom török uralom alóli fel
szabadítása és a táborban való beszélgetések indították a kötet kiadására, mivel deákul, németül és e g y é b nyelveken „sok főemberek írtak efféle vitézségekről", „annál inkább méltó volt magyarul írni az sok h a d a k é r t . "3 9 A z ajánlás nem szól róla, de Pécsi szinte mind
egyik pontban kiegészíti fő forrását a magyar történelemből (többnyire Antonio Bonfini Rerum Ungaricarum című m ü v é b ő l ) vett példákkal, előszeretettel emlegetve például a H u nyadiak, J á n o s és M á t y á s katonai sikereit, és az egész müvet a török elleni háború összefügésébe állítja: „ A z m i Istenünk legkisebb ujjával az egész törököt, ha akarja, egy szempillantásban s e m m i v é teheti."4 0
A véres ostromnál (ott lőtték el Balassi Bálint lábát is, aki harmadnapra belehalt sebei
be) jelen lévő P é c s i4 1 a táborban szembesült a háború néhány gyakorlati vonatkozásával.
Tapasztalta, hogy „gyakorta az é h s é g inkább m e g e m é s z t i a sereget, hogysem mint az via
dalom," hogy „ s e m m i dolog hasznosb nem találtassék az harcban, mint az sereg közt való rendtartás." Elálmélkodott a vitézlő nép (azaz a végvári katonaság) „szép eleven vidámsá
g á n , " és a harchoz nem szokott „paraszt ember" halálfélelmén és gyors megfutásán. A z ajánlásban őszintén bevallja, hogy bár azt gondolta (valószínűleg az általa többször idézett Vegetius alapján), hogy „ s e m m i rend alkalmatosb nem találtathatnék az hadra, mint az pa
rasztság, mivelhogy az m e z ő n neveltetik föl, minden m u n k á b a n , az hévséget elszenvedhe
t i , " ezzel szemben csak a g y e r m e k k o r u k t ó l vitézséget tanult, okos hadnagyok mellett for
gott, látott hallott hivatásos katonák képesek elviselni a h a d a k o z á s , az ütközetek ször
n y ű s é g e i t .4 2 É l m é n y e i hatására az eredeti szöveg szakrális szempontjait praktikus szem
pontokkal egészítette k i . A katonai a l k a l m a s s á g k é r d é s é b e n a gyakorlati tapasztalat átírat
j a vele a könyvekből (konkrétan Vegetius De re militari-jából4 3) szerzett ismereteit. A z er
kölcsi bűnök, mint az istentelen életmód, a község nyomorgatása, dúlása mellett felsorolja például a konkrét katonai bűnöket (hadból való távolmaradás, m á s fegyverének elvétele, a rendelt hely elhagyása, a csatatérről való elfutás stb.) és azok büntetéseit (fizetés m e g v o n á sa, ajándék vagy z s á k m á n y elvonása, halálbüntetés), aminek szigorú kirovását a kapitá
nyok és a fejedelem fontos tisztének nevezi. M ü v e ezáltal válik a tizenötéves h á b o r ú kato
nai tanulságainak első magyarországi m e g f o g a l m a z á s á v á , egyben a vallási diskurzuson belül az egész k ö v e t k e z ő századon v é g i g h ú z ó d ó s z ö v e g k o r p u s z és a „tükör"-müfaj egyik k i n d u l ó p o n t j á v á .4 4
RMK I . 277/a. 2v.
4 0U o . 6Ír.
4 1 Pécsi ugyanis az esztergomi káptalan ügyésze is volt, s müvét is az esztergomi érsekség jövedelmei ud- varbírájának, Hölgyi Gáspárnak ajánlotta. Pécsiről lásd: A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig. Szerk.
Klaniczay Tibor, (A magyar irodalom történet I I . Főszerk. Sőtér István.) Budapest, 1964. 47-48. o.
4 2R M K I . 277/a. 4r-5r.
4 3 Vegetius ezt írja: „senki sem vonhatja kétségbe, hogy hadra igen alkalmas a parasztnép, amely szabad ég alatt fonóságban nő fel, tűri a napot, nem érdekli az árnyék, nem ismeri a fürdőt, nem tud élvezetet, együgyű lelkületű, kevéssel beéri, tagjai minden fáradság elviselésére elég edzettek..." („Nunquam credo potuisse du- bitari aptiorem armis rusticam plebem quae sub dio et calore nutritur, solis patiens, umbrae negligens bal- nearum nescia, deliciarum ignara, simplicis animi, parvo contenta, duratis ad omnem laborum tollerantiam membris...") Idézi ezt Zrínyi is az Áfiumban: Kulcsár 2004. 216., 351. o.
4 4 A X V I I . század folyamán tíznél is több azon müvek száma, amelynek a címében szerepel „a tükör", s ezek j ó része katonai oktatást tartalmaz (pl. Gyulai Pál: Tanácsi tükör. Szeben, 1663., Az j ó vitézeknek tüköré.
1663., Tolnai Mihály: Szent Had, azaz ... vitézek tüköré. Kolozsvár, 1676.). Ezekről lásd alább.
Pécsi beszédfordulatai („szükség azért...", „nem szükség a z é r t . . . " „imhol az...") retori
kai alakzatai, idézett textusai, exemplumai és tanácsai, valamint az általa, ha nem is előz
mény nélkül megfogalmazott témák, mint például a hadviselés oka és igazságossága, legi
timációja, a vezér („keresztény hadnagy") vagy fejedelem feladata, a bűnök, az isten
telenség elkerülése é s ostorozása, a helyes rendtartás, a szimuláció, tettetés problémája ( t i . szabad-e a fejedelmeknek és keresztény hadnagyoknak „titkon való o k o s s á g g a l , " elhitetés- sel, tisztességes hazugsággal élni - a válasz természetesen a Szentírással megerősített ar
g u m e n t á c i ó v a l : igen, a j ó cél érdekében) az egyházi beszéd azonos beszédhelyzeténél fog
va a katonasággal, a hadviseléssel foglalkozó későbbi, X V I I . századi protestáns és a katolikus prédikációs gyakorlatban egyaránt v i s s z a k ö s z ö n n e k .4 5
A tizenötéves háború e s e m é n y e i b ő l ugyanis mind a katolikusok, mind a protestánsok azt a következtetést vonták le, hogy a keresztény és a m o h a m e d á n világ ütköző zónájában a h a d a k o z á s b a n sikert csak az erkölcsi megújulás, tisztaság és a szigorú katonai rendtartás hozhat. Kevéssel Pécsi k ö n y v é n e k megjelenését követően protestáns oldalról is m e g s z ü l e tett ennek hatásos megfogalmazása a híres törökverő, N á d a s d y Ferenc, „az erős fekete b é g " (1555-1604) sárvári u d v a r á b a n , udvari p r é d i k á t o r a , Magyari István A z o r s z á g o k ban való sok r o m l á s o k n a k okairól c í m ű , 1602-ben n a p v i l á g o t látott k ö t e t é n e k lapjain. A magyar r e f o r m á c i ó történetfilozófiai é s politikai m o n d a n i v a l ó i t összefoglaló vitairat ket
tős céllal készült, amit M a g y a r i a N á d a s d y n a k s z ó l ó ajánlásban fogalmazott meg: „ m e g mutattam revideden minden r o m l á s o k n a k , p u s z t a s á g o k n a k és o r s z á g o k b a n való sok vál
t o z á s o k n a k okait," valamint „ez k ö n y v e c s k e penig arról való t a n o l s á g o t is ad, m i k é p p e n kell k e r e s z t y é n i m ó d o n az p o g á n o k k a l hadakozni."4 6 A minden bizonnyal N á d a s d y út
mutatásai alapján papírra vetett (esetleg általa í r t4 7) „ A z hadról é s v i t é s s é g r ő l " s z ó l ó utol
só fejezet v o l t a k é p p e n tábori p r é d i k á c i ó , talán el is hangzott N á d a s d y katonái e l ő t t .4 8 A k á r N á d a s d y , akár az ugyancsak a vitézlő rend k ö r é b e n forgó, tábori p r é d i k á t o r a k é n t is t e v é k e n y k e d ő M a g y a r i írta, a végvári h a d v i s e l é s tapasztalatait fogalmazta meg, s ezért sokkal gyakorlatiasabb, mint a t u d ó s humanista P é c s i m ü v e , s nem lehet kihagyni a X V I I . századi m a g y a r o r s z á g i h a d ü g y i irodalom t á r g y a l á s á b ó l . A n n á l is k e v é s b é , mert a magyar végvári k a t o n a s á g éles kritikája, m e g r e f o r m á l á s á n a k s z á n d é k a , valamint n é h á n y konkrét példája és k ö v e t e n d ő erkölcsi, katonai e l g o n d o l á s a Zrínyit e l ő l e g e z i , aki feltehe
tően ismerte, és fel is h a s z n á l t a Magyari m ü v é t a Szigeti veszedelem, a V i t é z hadnagy és az Á f i u m í r á s a k o r .4 9
B e v e z e t é s é b e n Erasmus Querela Pacis ( A b é k e panasza) című m ü v e és Luther M á r tonnak a keresztény h a d a k o z á s r ó l és a török elleni h á b o r ú k j e l l e g é r ő l írott m u n k á j a alap
j á n ír a h á b o r ú b o r z a l m a i r ó l é s a h a d a k o z á s á r t a l m a s voltáról, majd a h a d i n d í t á s megfon
tolásáról. A „ n e m s z ü k s é g e s o k b ó l , " ú g y m i n t b o s s z ú b ó l , irigységből vagy g a z d a g o d á s é r t indított hadat szembeállítja az igaz o k b ó l indított h á b o r ú v a l , amely folyhat „az J é z u s
4 5 A témát már Bornemissza Péter is tárgyalta a fejedelemségről mondott prédikációjának záró részében a 16. század utolsó harmadában, majd a következő században Pázmány Péter prédikációs kötete, Magyari István müve stb. A hadakozással kapcsolatos protestáns és katolikus prédikációs irodalomról Őze 2005. ad áttekintést.
46 Magyari 1978. 21-22. o.
47
Nagy László: Nádasdy Ferenc, az „erős fekete bég." Budapest, 1987. 254-255. o.
4 8 Őze 2005.
4 4 Magyari müvének Zrínyire gyakorolt hatásáról: Klaniczay 1964. 105-110., 405-406., 648-649. o.
Krisztusban való h ü t n e k o l t a l m a z á s á é r t , " „a pusztítók ellen h a z á n k ó t a l m a z á s á é r t , "
„vagy a s z o m s z é d n e m z e t s é g n e k , kinek ó t a l o m m a l tartozunk, utolsó s z ü k s é g é b e n való s e g í t s é g é é r t . " A z i g a z s á g o s h á b o r ú kérdését k ö v e t ő e n részletesen tárgyalja a török elleni h a d a k o z á s b a n tapasztalt erkölcsi és vétkeket és k o n k r é t katonai hibákat, a k a t o n á k , ré- s z e g e s k e d é s é t , erkölcsi züllését, m é r t é k t e l e n s é g é t , a hadseregben u r a l k o d ó fegyelmezet
lenséget, technikai és képzettségbeli e l m a r a d o t t s á g o t . Ezek j e l z é s é r e állanak itt e fejezet alcímei az eredeti sorrendben: „ V i t é z e k e t tartsunk és nekik m e g f i z e s s ü n k ; " „ O l t a l m a z zuk az k ö z ö s s é g e t ; " „ N e t o b z ó d g y u n k az t á b o r b a n ; " „ G y o r s a s á g o t kíván az had;" „Főttig vágd az e l l e n s é g e t ; " „ N e m kell az p r é d á n a k esni, és ott e g y m á s t tagolni;" „Jó hadnagyo
kat tartsunk;" „ H ü t r e v é g h á z a k a t meg ne adgyanak az v i t é z e k ; " „Helt ne v á l o g a s s a n a k az vitézek;" „ F é l e l e m legyen az vitézek k ö z ö t t ; " „ E l l e n s é g e d e t semminek ne tarts;" Igaz
s á g s z e r e t ő k l e g y ü n k . " ) Kiemelten foglalkozik a h a d a k o z á s „jó m ó d g y á v a l , " amelyre a fizetett, válogatott vitézekből álló és állandóan bizonyos s z á m o n tartott sereg felállítását javasolja, valamint a j ó vezér kiválasztásával és tulajdonságaival, aki „ m é g az erőtlen v i
tézzel is nagy dolgot v é g h e z v i s z e n , az tudatlan és félénk az j o v á n a k sem tudgya h a s z n á t venni." „ T u d ó s , vitéz ember kell az h a d n a g y s á g h o z - í r j a - , k i nemcsak félelemben tud
gya népét tartani, hanem e g é s z hadat is tudgyon i g a z g a t n i . . . "5 0
Ó k o r i p é l d á k r a (Philippus, H a n n i b á l ) hivatkozva valójában friss tapasztalatot fogal
maz meg a csata m e g v í v á s a és a g y ő z e l e m e l m é l y í t é s e , k i h a s z n á l á s a k é r d é s é b e n : „ N e m j ó dolog az is, hogyha mikor az ellenséget megverjük is, nem tudunk az g y ő z e d e l e m m e l
élni, nem vágjuk főttig.. . "5 I
Javaslatainak végén ismét visszatér kiindulási pontjához, s a wittenbergi történet
szemlélet j e g y é b e n áttekintve a magyar történelmet, megfogalmazza nem csak e fejezet, de az e g é s z kötet konklúzióját: „ha penig meg nem térünk a z o k b ó l a sok b á l v á n y o z á s o k - ból és g o n o s s á g b ó l , bizony m é g ennél is i n k á b b megront az I s t e n . . . "5 2 M a j d a m ü , a p r é d i k á c i ó műfajának m e g f e l e l ő e n , imával zárul.
Magyari a vallásos műfaj leplébe rejtve t u l a j d o n k é p p e n követi a Savorgnano által a X V I . s z á z a d végén kidolgozott h a d t u d o m á n y i rendszer szisztematikáját. Savorgnano szerint „a h a d m ű v é s z e t két részből áll, az e l ő k é s z í t é s b ő l és a v é g r e h a j t á s b ó l . A z e l ő k é szítés a s z e m é l y i á l l o m á n y t , az e s z k ö z ö k e t az é l e l m i ellátást és a pénzt é r i n t i . . . A v é g r e hajtásnak h á r o m része van: menet, elszállásolás, harc."5 3
Magyari p r é d i k á c i ó j á b a n ez így alakul:
1. ) előkészítés (a had indításának m e g f o n t o l á s a , a k ö z ö s s é g terhének k ö n n y e b b í t é s e ) , valamint a s z e m é l y i á l l o m á n y , e s z k ö z ö k , pénz biztosítása ( „ V i t é z e k e t tartsunk és nekik m e g f i z e s s ü n k , " „ Ó t a l m a z z u k az k ö s s é g e t , " „Jó hadnagyokat tartsunk")
2. ) végrehajtás
a) menet: „ M i n d e z e k n e k felette g y o r s a s á g o t is tanollyunk az régiektől, e l ő b b minden hadi s z e r s z á m u n k a t és tábori e s z k ö z ö k e t e l k é s z í t s ü n k ugyan, de mikor Magyari 1978. 169. о. V. ö.: a Vitéz hadnagy 105. aforizmájával: „Mit használ, h a j ó a' had, rosz a kapi
tány, h a j ó a' test és rosz a fő... Sokat vihet végbe egy j ó eszes kapitány rosz haddalis..." Kulcsár 142. o.;
Klaniczay 1964. 406. o.
51 Magyari 1978. 168. o.
5 2 Uo. 179. o.
5 Idézi: Perjés Géza: Zrínyi Miklós a hadtudományi író. In: Zrínyi Miklós hadtudományi munkái. Buda
pest, 1976. 22. o.
