H E R M A N N RÓBERT
B E V E Z E T É S A T Ö R T É N E T I D E L F I N O L Ó G I Á B A - A V A G Y M É S Z Á R O S L Á Z Á R E M L É K I R A T A I N A K K I A D Á S A
1985-ben k o m o l y feltűnést keltett, amikor S z ö r é n y i L á s z l ó egy nagy (noha csak m e g h ú z v a megjelent) t a n u l m á n y b a n foglalkozott a magyar klasszikusok, k ü l ö n ö s e n a X X . századi magyar klasszikusok 1948 utáni é l e t m ü k i a d á s a i v a l . Kiderítette ugyanis, hogy a korszaknak szinte egyetlen olyan magyar írója sem volt, akinek a m u n k á i t „ a d usum D e l p h i n i "1 ne c s o n k í t o t t á k volna meg, vagy - ami m é g s ú l y o s a b b - ne írták volna át e k i a d á s o k h o z annak é r d e k é b e n , hogy az o l v a s ó e l é kerülő s z ö v e g e k nagyjából megfe
leljenek a kor ideológiai k ö v e t e l m é n y e i n e k , illetve a hivatalos kultúrpolitika által az ille
tő s z e m é l y e k r ő l kialakított, vagy kialakítani s z á n d é k o z o t t k é p n e k . A t a n u l m á n y csak 2000-ben jelent meg teljes t e r j e d e l m é b e n ,2 s vigaszunkul szolgálhat, hogy 1989 ó t a - le
s z á m í t v a a s z a k m á n y b a n nyomott z u g k i a d á s o k a t - ma m á r v a l ó b a n a teljes é s hiteles s z ö v e g e k e t vehetjük k é z b e .
T u d o m á s u n k szerint nem készült h a s o n l ó összefoglaló a történeti j e l l e g ű m u n k á k , így e m l é k i r a t o k é s n a p l ó k k i a d á s a i n a k h a s o n l ó visszásságairól, noha maga S z ö r é n y i is meg
említette például T á n c s i c s M i h á l y é s J ó s i k a M i k l ó s e m l é k i r a t a i n a k m e g c s o n k í t á s á t .3 A X X . századi e m l é k i r a t o k r a itt nem k í v á n o m kiterjeszteni v i z s g á l ó d á s a i m a t ; részint azért, mert a korszakhoz nem értek, részint pedig azért, mert ezek b e v o n á s a szétfeszítené e be
v e z e t ő t a n u l m á n y s z ű k r e szabott kereteit. C s u p á n jelezni s z e r e t n é m , hogy a korszakban publikált, az 1917-1918 utáni i d ő s z a k r a v o n a t k o z ó e m l é k i r a t o k é s n a p l ó k e s e t é b e n gya
kori volt a s z e m e l v é n y e s k i a d á s , bizonyos m u n k á k eleve nem - vagy legfeljebb zárt ter
j e s z t é s ű k i a d v á n y k é n t - láthattak itthon napvilágot. A problematikus t é m á v a l f o g l a l k o z ó m e m o á r o k szerzői pedig n é h a maguk g y a k o r o l t á k az ö n c e n z ú r á t , igazítottak u t ó l a g az e m l é k e i k e n annak é r d e k é b e n , hogy m u n k á j u k megjelenhessen.
Cenzúra, öncenzúra és „gyengéd" tekintetek - az 1848-1849-es naplók és emlékiratok delfinizálása
Ha az i d ő b e n és a t é m á b a n v i s s z á b b m e g y ü n k , látszólag nem ennyire problematikus a k é p . A z 1848-1849. évi f o r r a d a l o m r ó l é s s z a b a d s á g h a r c r ó l t ö b b száz m e m o á r é s n a p l ó jelent meg ö n á l l ó k ö t e t b e n vagy k ü l ö n b ö z ő folyóiratok hasábjain. A z első nagy h u l l á m k ö z v e t l e n ü l az e s e m é n y e k e t k ö v e t ő é v e k r e t e h e t ő , amikor n a g y o b b r é s z t n é m e t , kisebb m é r t é k b e n angol és francia nyelven t ö b b tucat e m l é k i r a t látott napvilágot. A magyar n y e l v ű k i a d á s o k r ó l - n é h á n y viszonylag hamar elhalt vagy meghalasztott kísérleten kí
v ü l4 - a c e n z ú r a szorításában nem igen lehetett s z ó . 1867 után aztán igazi k o n j u n k t ú r á j a
' „A trónörökös használatára" - a francia jezsuiták és Fénelon által kidolgozott szövegközlési technika, amelynél az erkölcsileg veszélyesnek ítélt részeket kigyomlálták a trónörökös által olvasott könyvekből.
" Szörényi László: Ars Mutilandi Hungarica. In: Uő: Delfinarium. Filológiai groteszkek. Miskolc, 2000. (A továbbiakban: Szörényi 2000.)
3 Szörényi 2000. 13-19. o.
4 Magyar Emléklapok. (Szerk. Szilágyi Sándor.) I . k. Vö. Szilágyi Sándor: Rajzok a forradalom utáni idők
ből. - Az első magyar katonai tanintézet. Budapest, 1876. 5-67. o.
volt a negyvennyolcas n a p l ó k é s e m l é k i r a t o k m e g j e l e n t e t é s é n e k . A napi- és hetilapokon kívül két, nem túl h o s s z ú időt m e g é r t folyóirat (a Hazánk, illetve a 1848-49. Történelmi Lapok) szakosodott kimondottan ilyen tárgyú e m l é k i r a t o k k ö z r e a d á s á r a ; de l e g a l á b b százra tehető az önálló kötetben megjelent m u n k á k s z á m a is. A z első v i l á g h á b o r ú lezárá
sa é s a bécsi levéltárak m e g n y í l á s a után is j ó n é h á n y , addig l a p p a n g ó e m l é k i r a t vagy napló került a kutatók, majd az o l v a s ó k k e z é b e ; elég ha S z é c h e n y i 1848. évi naplóját, vagy Beniczky Lajos h o n v é d alezredes é s k o r m á n y b i z t o s e m l é k i r a t á t e m l í t j ü k .5
1945 után az e g y e l ő r e demokratikus, majd népi demokratikus rendszer történeti legi
t i m á c i ó j á n a k egyik fő forrását 1848-1849 képezte. É r t h e t ő , ha a forradalom és szabad
s á g h a r c 100. évfordulójára az akkori kultúrpolitika is k i akart tenni magáért. A kezdet
ben k o a l í c i ó s n a k indult, majd egyre i n k á b b a kommunista kultúrpolitika által megha
tározott e m l é k ü n n e p s é g e k a l k a l m á b ó l tucatnyi t a n u l m á n y k ö t e t és ö n á l l ó munka látott napvilágot, s s z ó b a került az addig kiadatlan 1848-1849-es n a p l ó k és e m l é k i r a t o k egy r é s z é n e k p u b l i k á l á s a is.6 A szép tervből azonban semmi sem lett, s noha az ezt k ö v e t ő d i k t a t ó r i k u s korszak o k m á n y p u b l i k á c i ó k b a n igen gazdag v o l t ,7 az e m l é k i r a t o k és n a p l ó k k i a d á s a terén nem s z á m o l h a t u n k be komolyabb e l ő r e l é p é s r ő l .
A z 1848-1849-es e m l é k i r a t o k és n a p l ó k k i a d á s a csak az 1970-es é v e k b e n vett újabb lendületet, részint az e s e m é n y e k 125. évfordulója k a p c s á n , részint pedig az 1970-1980- as é v e k fordulójától kezdve Katona T a m á s t e v é k e n y s é g é n e k k ö s z ö n h e t ő e n . Ujabb lökést adott a p u b l i k á l á s n a k a forradalom é s s z a b a d s á g h a r c 150., illetve Kossuth s z ü l e t é s é n e k 200. é v f o r d u l ó j a ,8 s a diktatúrák b u k á s a k ö v e t k e z t é b e n a h a t á r o n túli magyar k i a d ó k n á l is egyre újabb és újabb m u n k á k k e r ü l n e k k i a sajtó a l ó l .9 Ugyanakkor t o v á b b r a is leg
a l á b b százra tehető a hazai nagy k ö z g y ű j t e m é n y e k b e n található, kéziratban lévő vissza
e m l é k e z é s e k és naplók s z á m a ;1 0 s nyilván a vidéki é s határon túli levél- é s m ú z e u m i kéz
irattárak m é l y é n , illetve m a g á n g y ű j t e m é n y e k b e n is h a s o n l ó n a g y s á g r e n d b e n rejtőznek h a s o n l ó m u n k á k .
Károlyi Árpád: Gr. Széchenyi István döblingi irodalmi hagyatéka. Budapest, 1921. I. k. 275-390. o.; Steier La
jos: Beniczky Lajos bányavidéki kormánybiztos és honvédezredes visszaemlékezései és jelentései az 1848/49-iki sza
badságharcról és tót mozgalomról. Magyarország Újabbkori Történetének Fonúsai. Emlékiratok. Budapest, 1924.
A kötetet Tolnai Gábor szerkesztette volna. Kéziratos források az Országos Széchényi Könyvtárban 1789-1867. (Összeállította az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárának munkaközössége.) Az Országos Széchényi Könyvtár Kiadványai X X I V . Budapest, 1950. 405/a., 819., 940., 999., 1377., 2467. és 2544. tétel.
7 Kossuth Lajos összes munkái. X I . Kossuth Lajos az utolsó rendi országgyűlésen. (S. a. r. Barta István.) Buda
pest, 1951.; X I I . k. Kossuth Lajos az első magyar felelős minisztériumban. (S. a. r. Sinkovics István.) Budapest, 1957.; X I I I - X I V . k. Kossuth Lajos az Országos Honvédelmi Bizottmány élén. I - I I . (S. a. r. Barta István.) Budapest, 1952-1953.; X V . k. Kossuth Lajos kormányzóelnöki iratai. (S. a. r. Barta István.) Budapest, 1955. (a továbbiakban:
KLÖM X V . ) ; V. Waldapfel Eszter: A forradalom és szabadságharc levelestára. I—IV. k. Budapest, 1950-1965.
8 Lásd erre Hermann Róbert: A 150. évforduló termése - új kiadványok az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc történetéről. Magyar Napló, 1999/7. 42-55. о.; I I . rész. Magyar Napló, 2000/1-3. 103-109. o.;
Uő: Az 1992-2006 között megjelent Kossuth-irodalom. In: Kossuth Lajos, „a magyarok Mózese". Budapest, 2006. 252-294. o.
9 Újabban lásd pl. Határvidék 1762-1918. 1. k. Sepsiszentgyörgy, 2003.; 2. k. (Szerk. Demeter Lajos.) Sepsiszentgyörgy, 2006.
1 0 így a szabadságharc tábornokai közül nagyobbrészt kiadatlan Gaál Miklós, Perczel Mór, Henryk Dembinski és Vetter Antal emlékirata. Az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában (továbbiakban OSZK Kt.) egyedül Dudás Ödön gyűjtésében tucatnyi kiadatlan visszaemlékezés található. Fol. Hung. 1368. Dudás Ödön: A magyar hadsereg [tisztikara] 1848-1849-ben. A Magyar Országos Levéltár Mohács utáni gyűjtemé
nye is legalább félszáz ilyen visszaemlékezést vagy naplót őriz. R 31. Naplók, feljegyzések. 1-2. csomó.
De hogy állunk magukkal a k i a d á s o k k a l ? Mennyire m e g b í z h a t ó k és teljesek azok a k i a d v á n y o k , amelyek r e n d e l k e z é s ü n k r e á l l n a k ? Nos, a tapasztalat ezen a téren is elszo
m o r í t ó . A z e s e m é n y e k óta e l m ú l t 160 é v b e n bizony tucatjával jelentek meg olyan kiad
v á n y o k , amelyek sem teljesnek, sem pontosnak nem voltak m o n d h a t ó k .
A z e l s ő „ d e l f i n i z á l á s o k r a " m e n t s é g ü l szolgálhat a 1849 augusztusa utáni magyaror
szági katonai ö n k é n y u r a l o m , s ennek t e r m é s z e t e s velejárója, a c e n z ú r a . A z egyik á l d o z a t nem kisebb s z e m é l y i s é g volt, mint a forradalom vezetője, Kossuth Lajos. Kossuth az 1849. szeptember 12-én a bulgáriai V i d i n b ő l „ A z A n g o l - és Frankhonbani magyar k ö vet- s d i p l o m á c i a i ü g y n ö k s é g e k n e k " szóló levelében fejtette k i v é l e m é n y é t a s z a b a d s á g harc végnapjairól, a vereség okairól, s szintén itt vetett s z á m o t a magyar ügy t o v á b b i dip
lomáciai l e h e t ő s é g e i v e l . " A nyílt levél r ö v i d e s e n megjelent n é m e t ü l , angolul, franciául és olaszul, s magyar fordításban 1850-ben a s z a b a d s á g h a r c utáni történeti publicisztika egyik l e g m o z g é k o n y a b b alakja, Szilágyi S á n d o r adta k i - t e r m é s z e t e s e n erősen m e g h ú z va; azaz, kihagyta belőle mindazt, amit Kossuth a magyar k ü z d e l e m l e h e t ő s é g e i r ő l , Ausztria g y e n g e s é g é r ő l és orosz függőségéről í r t .1 2
Ezt a közlést 191 l-ben G ö r g e y István felvette G ö r g e i A r t ú r e m l é k i r a t a i n a k magyar fordításába, f ü g g e l é k k é n t .1 3 K a c z i á n y G é z a 1915-ben a Magyarország hasábjain, majd 1936-ban egy önálló kötet r é s z e k é n t egy, a P u l s z k y - h a g y a t é k b a n lévő kéziratos m á s o l a t alapján k ö z ö l t e a hiteles magyar s z ö v e g e t ,1 4 s ezt a közlést vette át T ó t h Gyula a szabad
ságharc végnapjairól s z ó l ó s z e m e l v é n y g y ű j t e m é n y b e ,1 5 majd pedig 1987-ben Katona T a m á s a fennmaradt hiteles m á s o l a t o k alapján újból közzétette a teljes s z ö v e g e t .1 6 Ettől függetlenül k é t év m ú l v a ismét akadt olyan k i a d v á n y , amelynek s z e r k e s z t ő j e a S z i l á g y i féle, nem a magyar eredetin, hanem annak n é m e t b ő l visszafordított, csonka magyar s z ö vegén a l a p u l ó közlést látta j ó n a k újra kiadni, m o n d v á n , hogy az a korban k ö z e l e b b i , s hogy „szövegkritikai e l e m z é s a l a p j á n " ezt hitelesebbnek tartja, mint a T ó t h Gyula által közzétett v á l t o z a t o t .1 7 ( A Katona-féle közlés két év alatt nem jutott el hozzá.)
Szintén a cenzúrától való félelem vehette rá Egressy G á b o r t arra, hogy t ö r ö k o r s z á g i naplóját j e l e n t ő s e n m e g c s o n k í t v a és átírva adja k ö z r e 1851-ben. Noha a munka csak r é s z b e n t e k i n t h e t ő n a p l ó n a k , ugyanis az 1849. j ú l i u s - a u g u s z t u s i részeknél g y a n í t h a t ó , hogy a s z e r z ő utólag kötötte naphoz feljegyzéseit, részletességével ez a d i á r i u m egyike a t ö r ö k o r s z á g i magyar e m i g r á c i ó történetére v o n a t k o z ó legfontosabb forrásoknak. A kiha-
" Lásd erre Hajnal István: A Kossuth-emigráció Törökországban. Budapest, 1927. I . k. 38-63. o. és Kosáiy Domokos: A Görgey-kérdés története. Budapest, 1994. I . k. (a továbbiakban: Kosáry l - I I . ) 132-151. o.
Szilágyi Sándor: Kossuth a forradalom végnapjairól. Magyar forradalmi adattár I . Pest, 1850.
ь A „Widdini levél". Kossuth a forradalom végnapjairól. Viddin, September 12-iki szózata az angol és franczia politicai ágensekhez. (Jegyezettel kisérve Szilágyi Sándortól.) Pest, 1850. In: Görgey Arthur: Eletem és működésem Magyarországon az 1848. és 1849. években. (Fordította németből Görgey István.) Budapest,
1911.11. k. 397-422. o.
14 Kacziány Géza: Görgeiről második könyvem. Budapest, é. n. [1936.] 13-24. o.
15 Kossuth Lajos: Szegény hazánk elesett. In: Küzdelem, bukás, megtorlás. Emlékiratok, naplók az 1848—
49-es forradalom és szabadságharc végnapjairól. (S. a. r. Tóth Gyula.) Magyar Századok. Budapest, 1978. I . k.
(a továbbiakban: Tóth 1978. [-II.) 199-219. o.
16 Kossuth Lajos: írások és beszédek 1848-1849-ből. (S.a. r. Katona Tamás.) Budapest, 1987., 1994. 508-529. o.
'' Kossuth Lajos a forradalom végnapjairól. In: Görgey contra Kossuth. (S. a. r. Pusztaszeri László.) Buda
pest, 1989. 21-42. о., a vonatkozó megjegyzést lásd a jegyzeteknél, 85. o.
g y á s o k és á t f o g a l m a z á s o k viszonylag k ö n n y e n k ö v e t h e t ő k , itt c s u p á n két p é l d á t hoz
nánk. A z 1849. j ú l i u s 25-i, berecki feljegyzésben, a kiadott r é s z b e n a k ö v e t k e z ő k e t o l vashatjuk: „ B e m csatáiról b e s z é l v e , - m i n ő k [Petőfi] S á n d o r szerint a v i l á g t ö r t é n e t b e n m é g elő nem fordultak, - e l r a g a d t a t á s á b a n Bemet minden idők legnagyobb e m b e r é v é emelte. Efölött t á m a d t k ö z t ü n k a legelső komoly vita; minthogy én szintúgy el vagyok fogulva Shakespeare iránt, mint ő az ö r e g i r á n t . "1 8 Ezt a kéziratos n a p l ó b a n m é g a követ
k e z ő , kihagyott passzus követi: „En egyfelől a hőst, másfelől a t e r e m t ő szellemet úgy fogva fel, mint az e m b e r i s é g n y a v a l y á j á n a k g y ó g y í t ó mestereit, de kiknek eljárása e g é szen e l l e n k e z ő , s feltéve, de meg nem engedve, hogy e k e t t ő n e k annyira k ü l ö n b ö z ő cse
lekvés m ó d j a e g y m á s s a l hasonlatba j ö h e t ; akkor én ő k e t ily p á r v o n a l b a t e v é m : a költői szellem májusi nap, mely tenyészt; a hős júliusi nap, mely éget. A költő éltető szellő; a hős fojtó s i r o c c ó . Amaz tavaszi lanyha e s ő ; emez nyári j é g z á p o r . "1 9
A z augusztus 11 - i dévai bejegyzés a kiadott s z ö v e g b e n így hangzik: „A magyar had S z á s z s e b e s r ő l is kivonulni kénytetett. A m u s z k á k előőrsei a híres piski hídjáig n y o m u l tak e l ő r e . "2 0 E z u t á n a k ö v e t k e z ő kihagyott passzus o l v a s h a t ó a kéziratban: „Vajon merre van K e m é n y Farkas h a d o s z t á l y a , mely sem a s z á s z s e b e s i , sem a szebeni c s a t á k b a n részt nem v ő n ? Hát Kazinczy, k i 12 ezerével meg nem jelent V á s á r h e l y e n , hol ö s s z p o n t o sulniuk kell vala, Bem terve szerint az erdélyi hadaknak?"2 1 Mindez a n n y i b ó l ö r ö m m e l töltheti el a kutatót, hogy az eredeti s z ö v e g helyreállítható, s egykor talán k i a d h a t ó ; ke
vésbé ö r ö m t e l i , hogy Egressy naplóját l e g u t ó b b nem a kézirat, hanem az 1851. évi k i a d á s alapján j e l e n t e t t é k meg, reprintben, s n y o m t a t á s k ö z b e n sikerült elveszíteni az 1.
oldalt; azaz a s z ö v e g t o v á b b d e l f i n i z á l ó d o t t .2 2
T a n u l m á n y u n k s z ű k e b b tárgya, M é s z á r o s L á z á r e m l é k i r a t a szintén ilyen átigazított, átdolgozott, átírt és m e g c s o n k í t o t t k i a d á s b a n jelent meg 1866-1867 fordulóján. Ennek részleteiről azonban a l á b b fogunk b e s z á m o l n i .
Nem túl sok j ó t mondhatunk el egy m á s i k , n é m e t ü l 1850-ben, magyar fordításban csak a k i e g y e z é s után megjelent munka magyar kiadásáról sem. Czetz J á n o s vezérőr
nagy, aki 1849 m á j u s - j ú n i u s á b a n Bem távollétében az erdélyi hadsereg f ő p a r a n c s n o k a volt, az elsők között adta k i emlékiratát. A m u n k á n a k j ó visszhangja volt, s Czetz 1851- ben az 1849 májusáig terjedő részeket szinte szó szerint bedolgozta a Klapka G y ö r g y neve alatt kiadott kétkötetes m u n k á b a , amelynek az erdélyi hadjáratra v o n a t k o z ó fejeze
tét Czetz í r t a .2 3 A Hamburgban megjelent eredetit 1868-ban fordításban tette k ö z z é K o -
1 8 Egressy Gábor törökországi naplója 1849-1850. Pest, 1851. (a továbbiakban: Egressy 1851.) 5. o.
1 4 Egressy Gábor törökországi naplója 1849-1850. OSZK Kt. Fol. Hung. 1227. (a továbbiakban: Egressy OSZK) 7. o.
20 Egressy 1851. 10. o. „A magyar had" helyett a kéziratban „A mieink" olvasható.
21 Egressy OSZK 14. o. Helyette ez olvasható a kiadott szövegben: „Kazinczinak már régen meg kellett volna érkeznie hadosztályával, Bem parancsa szerint, s még mind eddig híre sincs."
2 2 Egressy Gábor törökországi naplója 1849-1850. Reprint kiadás. (Az utószót írta Steinert Ágota.) Buda
pest, é. n.
Johann Czetz: Bern's Feldzug in Siebenbürgen in den Jahren 1848 und 1849. Hamburg, 1850. (a továb
biakban: Johann Czetz 1850.); Georg Klapka [- Johann Czetz]: Der Nationalkrieg in Ungarn und Siebenbürgen in den Jahren 1848 und 1849. Leipzig, 1851. I I . k. 165-320. o. - Czetz emlékiratainak utolsó változatát lásd Czetz János: Emlékezéseim. (S. а. г., a bevezetőt és a jegyzeteket írta Kedves Gyula.) Budaörs, 2001.
m á r o m i I v á n ; "4 azonban a fordítás tele van leiterjakabokkal, s a fordító fenekestül felfor
gatta a kötet eredeti rendjét. Á m emellett bizonyos részeket e g y s z e r ű e n kihagyott; így például azt, ahol Czetz idézi Bem 1849 telén G ö r g e i r ő l tett nyilatkozatát: „Fiatal bará
tom, G ö r g e i nem t á b o r n o k , mert aki S c h w e c h a t t ó l Selmecig fut anélkül, hogy egyszer is m e g á l l n a , nem é r d e m l i meg a t á b o r n o k nevet. S figyeljen m é g ide, G ö r g e i rossz ember."
Bem sajnos igazat mondott - írja Czetz.2 5
Voltak aztán az ö n m a g u k a t delfinizálók. Ilyen volt Czetz s z e r z ő t á r s a , Klapka G y ö r g y . Klapka e l ő s z ö r az 1849. á p r i l i s - o k t ó b e r közötti e m l é k e i t t a r t a l m a z ó kötettel lépett a né
met é s angol k ö z ö n s é g e l é ,2 6 majd a k ö n y v sikerére tekintettel, Czetzcel k ö z ö s e n írták és j e l e n t e t t é k meg a már említett kötetet. Klapka e m u n k á k b a n n é m e t fordításban t ö b b , a
b i r t o k á b a n lévő iratot is közzétett.
1886-ban egy újabb, magyarul és n é m e t ü l megjelent kötettel folytatta e m l é k i r a t a i k i adását. Ez a kötet r é s z b e n az 1850-185l-es kötetek a n y a g á r a épült; így az 185l-es N a t i o n a l k r i e g - b ö l emelte át t ö b b c s a t a l e í r á s á t .2 7 A s z a b a d s á g h a r c történetéből r é s z l e t e sebben az 1849. m á j u s - o k t ó b e r i , tehát a „ M e m o i r e n " által tárgyalt i d ő s z a k k a l foglalko
zott, itt teljes b e k e z d é s e k e t emelt át fordításban a „ M e m o i r e n " s z ö v e g é b ő l ; ugyanakkor k i is hagyott belőlük, például az 1849. j ú l i u s i 4-i k o m á r o m i h a d i t a n á c s i s m e r t e t é s é n é l egy, Thaly Zsigmond alezredes felszólalását t a r t a l m a z ó r é s z t .2 8 Ezekre az e l t é r é s e k r e a kortársak közül G ö r g e y István, majd az 1930-as é v e k b e n a Klapka e m l é k i r a t a i n a k k r i t i kai vizsgálatát e l v é g z ő Lengyel T a m á s felhívta a figyelmet.2 9
A z igazi m e g l e p e t é s azonban akkor érte a kutatókat, így az „ E m l é k e i m b ő l " - t az első m e g j e l e n é s után száz évvel p u b l i k á l ó Katona T a m á s t , amikor kiderült, hogy Klapka nem c s u p á n a t ö r z s s z ö v e g h e z , hanem az általa közölt dokumentumokhoz is h o z z á n y ú l t , s egész b e k e z d é s e k e t hagyott k i vagy írt át b e n n ü k . Egyes esetekben feltételezhető, hogy a k i h a g y á s oka e g y s z e r ű f i g y e l m e t l e n s é g , esetleg a nyomda gondatlan m u n k á j a lehetett.
M á s s a l aligha m a g y a r á z h a t ó , hogy Kossuth 1849. j ú n i u s 7-i leveléből t ö b b b e k e z d é s t is kihagyott az 1886-os kötetben, holott az 1850-es Memoiren-ben a teljes s z ö v e g e t l e k ö zölte n é m e t f o r d í t á s b a n .3 0
24 Czetz János: Bem erdélyi hadjárata 1848-49-ben. (Ford. Komáromi Iván.) Pest, 1868.
Johann Czetz 1850. 372-373. o. Bem egy hasonló értelmű nyilatkozatát idézi: Hunkár Antal emlékiratai. (S.
a. r. Lukinich Imre.) Hadtörténelmi Közlemények, 1926. 371. o. Eszerint Bem a következőket mondta volna: „Von Pressburg bis Ofen ohne eine Schlacht zu führen, das ist kein General, und Sie werden sehen, dass er ist ein Spitzbub." Miután Hunkár 1856-ban írta emlékiratát, s Czetz munkája addigra bejutott az országba, elképzelhető, hogy ennek ismeretében írta le az inkriminált mondatot.
2 6 Memoiren von Georg Klapka April bis Oktober 1849. Leipzig, 1850. (a továbbiakban: Georg Klapka 1850.); George Klapka: Memoirs of the War of Independence in Hungary. London, 1850. Vol. I—II.
"7 Klapka György: Emlékeimből. Függelékül Gr. Teleki László leveleivel. Budapest, 1886. (a továbbiak
ban: Klapka György 1886.); Georg Klapka: Aus meinen Erinnerungen. Zürich, Budapest und Wien, 1887.
2 8 Georg Klapka 1850. 131.0. Vö. Görgey István: 1848 és 1849-ből. Élmények és benyomások. Okiratok és ezek magyarázata. Tanulmányok és történelmi kritika. I I I . к. Budapest, 1888. 63-64. о. Az emlékiratok új kiadásában Katona Tamás jegyzetben közli a kimaradt passzust. Klapka György: Emlékeimből. (S. a. r. Katona Tamás.) Magyar Századok. Budapest, 1986. (a továbbiakban: Klapka György 1986.) 561. o. A kihagyás oka az lehetett, hogy Thaly angolul megjelent emlékirataiban élesen bírálta Klapka komáromi ténykedését. Sigismund Thaly: The Fortress of Komárom (Comorn) during the War of Independence in Hungary in 1848-1849.
(Translated by William Rushton. With a Plan of the Fortress.) London, 1852.
2lJ Lengyel Tamás: Klapka György emlékiratai és emigrációs működése. Budapest, 1936.
3 0 Georg Klapka 1850. 54-58. o.; Klapka György 1986. 163-164. o. Klapka két, magyar és német nyelvű
Klapkával némileg előreszaladtunk, hiszen időben megelőzi az ő kötetét nagy ellenlá
basának, a szabadságharc l e g k á r t é k o n y a b b hadvezérének, Henryk Dembinskinek az em
lékirat-kiadása. Dembihski m é g a törökországi e m i g r á c i ó b a n kezdte el írni emlékiratait, francia nyelven. A z elkészült m u n k á t valamikor letisztáztatta, s m é g a tisztázati p é l d á n y o n is j a v í t o t t .3 1 Jelenleg tehát két kézirat áll a kutatás rendelkezésére, á m egyesített kiadásukra jelenleg kevés a r e m é n y , ugyanis Dembihski kézírása gyakorlatilag olvashatatlan: a francia nyelvterületen szocializálódott B o r ú s József sem tudott vele mit kezdeni. A kutatót csak részben kárpótolja az, hogy Dembihski iratai között fennmaradt az az 1849 márciusában írott hosszú igazoló irat, amelyben első balszerencsés fővezérségének történetét igyekezett k e d v e z ő beállításban tálalni a magyar politikai vezetés, elsősorban Kossuth e l ő t t .3 2
A z e m l é k i r a t o k n a k azonban 1873-ban e l ő b b a német, majd egy évvel k é s ő b b a ma
gyar k i a d á s a is megjelent.3 3 A munka egyes állításait Dembihski m á s i k ellenlábasa, G ö r g e i A r t ú r részesítette szakmai k r i t i k á b a n .3 4 M a g á t a s z ö v e g e t azonban mind ő, mind az egyes állításokat vitató többi k o r t á r s ,3 5 mind pedig a k é s ő b b i szakirodalom egy é v s z á zadon át hitelesnek fogadta el. A z Alfons F. Danzer által sajtó alá rendezett k i a d á s tehát afféle k á r t é k o n y s z á m í t ó g é p e s vírusként végigfertőzte a k o r s z a k r ó l szóló nagy ö s s z e f o g lalókat, így Gelich R i k h á r d , Breit J ó z s e f m u n k á i t , illetve a kisebb r é s z t a n u l m á n y o k a t is.
Holott, mint azt az 1970-es é v e k b e n B o r ú s J ó z s e f az eredeti kézirat és a kiadott s z ö veg ö s s z e v e t é s e alapján megállapította, a kia d ás i n k á b b tekinthető Danzer, mint Dembihski m u n k á j á n a k . Danzer gátlástalanul hagyott k i e g é s z b e k e z d é s e k e t , írt bele a s z ö v e g b e , s az é r d e k e s s é g k e d v é é r t a Dembihski i r a t h a g y a t é k á b a n található, de az em
lékiratok s z ö v e g é b e n nem s z e r e p l ő - i d ő n k é n t rosszul elolvasott3 6 és m e g c s o n k í t o t t - dokumentumokkal tűzdelte tele a k ö t e t e t .3 7
közlését egyesítette a KLÖM X V . 483-485. o. Egy mondat a Katona-féle közlésből is kimaradt. Klapka György 1986. 147-148. és 558-559. o. Teljes szövegét közli Hermann Róbert: Kossuth Lajos, az Országos Honvédelmi Bizottmány és a kormányzóelnöki iroda kiadatlan iratai 1849-ből. Hadtörténelmi Közlemények.
1992/3. 155-157.0.
3 1 Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban: MOL) R 23. Henryk Dembihski iratai, (a továbbiakban:
Dembihski-ir.) 1. k.; M O L Filmtár 38553. doboz.
, 2 Henryk Dembiiíski beadványa Kossuth Lajoshoz, Debrecen, 1849. márc. 12-16. Weitere Notizen. Uo., 1849. márc. 24. M O L Dembiriski-ir. 2. k. No. 30."
3 3 Dembihski in Ungarn. Nach den hinterlassenen Papieren des Generals. (Hg. von Alphorn F. Danzer.) Wien, 1873. Band I - I I . (a továbbiakban: Alplwns F. Danzer 1873.); Danzer F. Alfonsz.: Dembinski Magyaror
szágon. Budapest, 1874. (a továbbiakban: Danzer F. Alfonsz 1874.)
34 Demur János [Görgei Atúr]: Dembinszki emlékiratairól. Budapesti Szemle, I. rész. 1875. V I I . k. 225- 237. о.; II. és I I I . rész. 1875. V I I I . k. 16-41. és 349-378. о.; IV. rész. 1875. IX. k. 315-385. о..; V. rész. 1876.
X. k. 349-389. о.; V I . rész. 1877. X I . k. 1-48. o.
Görgey István: 1848 és 1849-ből. Élmények és benyomások. Okiratok és ezek magyarázata. Tanulmá
nyok és történelmi kritika. I . k. Budapest, 1885.; Máriássy János: Visszaemlékezések az 1848-49. évi szabad
ságharc alatt végzett szolgálataimra. (S. a. r. Sugár István. - Máriássy János olmützi visszaemlékezései az 1849 nyári harcokra. S. a. r. Hermann Róbert.) Budapest, 1999.
3 6 Téves pl. Szemere 1849. február 13-i levelének közlése és fordítása: Alphons F. Danzer 1873. 129-130. o.;
Danzer F. Alfonsz 1874. 95-96. o. Vö. Szemere Bertalan: Politikai jellemrajzok. - Okmánytár. (S. a. r.
Hermann Róbert és Pelyach István.) Budapest, 1990. 387. o. Megcsonkítva közli Batthyány Kázmér külügy
miniszter 1849. május 16-án a galíciai orosz hadsereg parancsnokához intézett átiratát: Alphons F. Danzer 1873. 61-67. o.; Danzer F. Alfonsz 1874. 279-284. o. (A közlésből az osztrák kormányt és a Habsburg-házat bíráló passzusok maradtak ki.)
37 Borús József: Dembinski fővezérsége és a kápolnai csata. Budapest, 1975. 33-39. o.
A z 1880-as évek egyik s z e n z á c i ó j a volt K e m é n y Zsigmond 1849-es „ e m l é k i r a t á n a k "
kivonatos k ö z l é s e .3 8 A p u b l i k á c i ó a kor nevezetes publicistájának, a centralistákról („a magyar d o c t r i n a i r e k r ő l " ) külön kötetet író Beksics G u s z t á v n e v é h e z fűződik. Beksics a kéziratot „ k ö z é l e t ü n k egy k i v á l ó férfiának" s z í v e s s é g é b ő l kapta meg, aki nem j o g o s í t o t t a fel az e m l é k i r a t teljes terjedelemben való k ö z l é s é r e . „ D e adom belőle mindazt, ami Ke
m é n n y e l kapcsolatban van, vagy pedig forradalmunk e s e m é n y e i n e k hátterére vet é l é n k világítást" - írta az e m l é k i r a t b e v e z e t ő j é b e n . A s z ö v e g közlése után pedig így folytatta:
„ K i h a g y t a m belőle az o r s z á g g y ű l é s i t á r g y a l á s o k legnagyobb részét, valamint t ö b b oly részletet, melynek k ö z l é s é r e nem nyertem felhatalmazást. K e m é n y é s pártjának, a b é k e pártnak, Kossuth e l l e n é b e n kifejtett h a r c á r a és K e m é n y állásának m e g j e l ö l é s é r e szorít
koztam a közlött részletek m e g v á l o g a t á s á b a n . Ezek így is b e v é g z e t t egészet k é p e z n e k , é s s z á m o s új, eddig ismeretlen adatot tartalmaznak."3 9 S z e r e n c s é r e , a Beksics által használt eredeti kézirat fennmaradt, s bekerült a Magyar O r s z á g o s L e v é l t á r b a ,4 0 noha egyes részei erősen rongáltak, n é h á n y , Beksics k o r á b a n m é g m e g l é v ő ív pedig i d ő k ö z b e n eltűnt. A z első néhány ív valamikor, m é g mielőtt Beksics kiadta őket, vizet kaphatott, mert bizonyos szövegrészek olvashatatlanná váltak. Megállapítható, hogy Beksics elsősorban ezeket hagyta k i , de miután a sérülések nem igazodtak a szöveg belső tagolásához, a h ú z á s n a k ál
dozatul estek olvasható szövegrészek is. M á s o d s o r b a n kimaradtak az országgyűlés nyilvá
nos üléseinek a K ö z l ö n y b e n közzétett j e g y z ő k ö n y v e k e n alapuló kivonatos ismertetései is.
Beksics k ö z l é s é b ő l azonban h i á n y z i k néhány m á s s z ö v e g r é s z is; így az, amelyben K e m é n y V i d a K á r o l y n a k , a Budapesti Híradó k o n z e r v a t í v s z e r k e s z t ő j é n e k t a n ú s á g á r a h i v a t k o z i k ;4 1 vagy, ahol leírja, miért követte a parlamentet Debrecenbe.4 2 E z e k b ő l a s z ö -
Az általa keltett vitára lásd Kossuth a békepártról: Kossuth Lajos iratai. X. k. (S. a. r. Kossuth Ferenc.) Budapest, 1904. 57. o. Pulszky Ferenc cikkét lásd Pesti Napló. 1883. márc. 16-17. - Irányi Dániel: Megjegy
zések br. Kemény Zsigmond emlékiratára. Budapest, 1883. - Hunfalvy Pál: Rövid visszapillantás a forrada
lomra. Budapesti Szemle, 1883. 34. köt. - Kovács Lajos: A békepárt a magyar forradalomban. Válaszul Irányi Dániel röpiratára. Budapest, 1883. Történelmi tanulmányok I—VII., Budapesti Szemle, 1883. 33-35. köt. és Gróf Széchenyi István közéletének három utolsó éve 1846-1848. I - I I . k. Budapest, 1889.; Madarász József:
Emlékirataim 1831-1881. Budapest, 1883. (a továbbiakban: Madarász 1883.)
39 Beksics Gusztáv: Kemény Zsigmond. A forradalom s a kiegyezés. 2. jav. bőv. kiad. Budapest, 1883. 56- 139. o. és innen átvéve „Emlékirat 1849-böl" címmel Kemény Zsigmond: Történelmi és irodalmi tanulmányok.
(S. a. r. Gyulai Pál.) I . k. 47-141. o. Az idézeteket lásd Beksicsnél 55. és 150. o.
4 0 M O L R 313. Személyek szerinti iratok. Kemény Zsigmond emlékirata.
4 1 „Ön, ki régóta ismer engemet, kétségkívül tudja, hogy azon egyéniségek közé tartozom, kik az emberi természet és az emberi szenvedélyek nyomozását kiválólag szeretem. Vida - miután több évekkel ezelőtt ve
lem együtt lakott, s miután régen némileg szellemi befolyásom alatt is állott - türhetőleg ismerhetett. Ő a Bu
dapesti Híradóban oly egyénnek jellemzett, ki csak néha veti be a világ zajába magát, s azután magányba vo
nul, hogy szerzett tapasztalatainak töredékéből meglepő hűséggel állítja össze az eszmék irányát és az idők képét. Vida dicsérete túlságos volt, de szokásaimat és szellemem konstrukcióját talán nem rosszul fogta föl. Az én agyamban néha tiszta sejtelem támadt oly veszélyekről, melyek hihetetleneknek látszanak és mégis - fájda
lom - bekövetkeztek."
4 2 „Január elején én is kénytelen voltam Debrecenbe menni. Okaim következők valának:
a. ) A terrorizmus már akkor főként a rendőri miniszter működése által a legmagasabb fokra lévén emelve, az országgyűlés teremében is felhozatott, hogy amely követ az elindulásra kitűzött nap reggelén a vaspálya indózházánál nem leend, az végeztessék k i .
b. ) Nem kaptam semmi biztosítást az ittmaradásra éppen azok által, kiktől reméllettem; míg másfelől oly álhír volt elterjedve, hogy Windisch-Grätz herceg minden követet haditörvényszék elébe állítand.
c. ) Birtokom kizárólag Erdélyben feküdt. - Gondolkoztam ugyan arról, hogy csak Pest vidékéről távoz
zam, néhány hétre és Szolnoknál utat tévesszek, de
v e g r é s z e k b ő l is kiderül, hogy K e m é n y m u n k á j a nem emlékirat, hanem a cs. kir. haditör
v é n y s z é k előtti igazolását s z o l g á l ó védőirat. Állításait tehát ennek fényében kell értékel
nünk. Ugyanakkor m e g á l l a p í t h a t ó , hogy Beksics k ö z l é s e az eredeti k é z i r a t n a k kb. két
h a r m a d á t tartalmazza; i n f o r m á c i ó s értéke viszont - ha egyáltalán lehet így fogalmazni - az e r e d e t i é n e k kb. 90%-a. M e g j e g y z e n d ő , hogy a s z ö v e g e t k é s ő b b t o v á b b delfinizálták.
M i u t á n K e m é n y v é d ő i r a t a az o r s z á g g y ű l é s t ö b b zárt üléséről is tartalmaz t u d ó s í t á s t , a n é p k é p v i s e l e t i o r s z á g g y ű l é s j e g y z ő k ö n y v e i t é s fontosabb iratait t a r t a l m a z ó k ö t e t n e k a zárt ü l é s e k r ő l s z ó l ó t u d ó s í t á s o k a t t a r t a l m a z ó r é s z é b e ezeket is felvették. Á m p é l d á u l az 1849. j a n u á r 12-i árt ülésről s z ó l ó részt ő s z e s e n 20 sornyi, jelzetlen k i h a g y á s s a l a d t á k k ö z r e .4 3
R é s z b e n Beksics k ö z l é s é r e reflelektálva adta k ö z r e saját e m l é k i r a t a i t M a d a r á s z J ó zsef, az 1848-49-es o r s z á g g y ű l é s i baloldal jeles tagja. M a d a r á s z K e m é n y védőirata, K o v á c s r ö p i r a t a é s Kazinczy G á b o r ekkortájt megjelent 1849-es védőirata, illetve a korabeli sajtó alapján k o m b i n á l t e m l é k i r a t a i b a n ugyan n a p l ó s z e r ü t ö r d e l é s b e n írja le az e s e m é nyeket, azonban n é h á n y s z ú r ó p r ó b a - s z e r ü vizsgálatból is kiderül, hogy M a d a r á s z n a k nem voltak ilyen feljegyzései; egy 1849. j a n u á r végi k é p v i s e l ő h á z i zárt ülést például tel
jes egy h ó n a p p a l eldatált. A z e m l é k i r a t é r d e m e i k ö z é tartozik, hogy közli M a d a r á s z L á s z l ó n é h á n y , saját 1848-49-es t é n y k e d é s é r e v o n a t k o z ó e m i g r á c i ó s m a g á n l e v e l é n e k s z ö v e g é t - sajnos azonban, a korszak sajátos forrásközlési s z o k á s á n a k m e g f e l e l ő e n , a le
velek s z ö v e g é b ő l csak a c í m z e t t é s az aláíró s z e m é l y e h i h e t ő ; a s z ö v e g e k t ö b b s é g é t telje
sen átírta. í g y j á r t el t ö b b e k között M a d a r á s z L á s z l ó 1878. decemberi levelével, amely
ben az o r s z á g g y ű l é s 1848-1849 fordulóján Debrecenbe történt á t k ö l t ö z é s é n e k körül
m é n y e i r ő l s z á m o l t b e .4 4
1867 után tucatjával jelentek meg a forradalom é s s z a b a d s á g h a r c történetére vonatko
zó v i s s z a e m l é k e z é s e k a k ü l ö n b ö z ő napi- és hetilapokban és m á s p e r i o d i k á k b a n . A z e l ő b b Abafi Lajos é s Szokoly V i k t o r , majd e g y e d ü l Abafi által szerkesztett Hazánk c í m ű folyóirat kimondottan X I X . századi naplók, e m l é k i r a t o k és o k m á n y o k k ö z l é s é r e specia
lizálódott. Itt látott n a p v i l á g o t f o l y t a t á s o k b a n Szalay J ó z s e f v a d á s z f ő h a d n a g y visszaem
el.) útlevelem, melyet kezembe adtak, arról szólott, hogy mint követ megyek Debrecenbe. Ily körülmények közt akár passzussal, akár anélkül utaztam volna a vidékeken, ki valék tétetve, miként ha a táborozási terén ma
radok valahol, vagy Perczel tábornok, ki különben is régóta fenyegetett, kezére kerít, vagy a császári seregek valamelyik csapatja által, mint gyanús és utazásait nem igazolható egyén, kellemetlenségbe vegyülhetek. Leg
kevésbé mehettem pedig jószágomra, mert az Balázsfalva mellett feküvén, gyülpontja volt az oláh csoportoza- toknak. Alig maradott volna tehát más választásom, mint Szolnok és Várad közt valahol lappangani; de éppen e vidékek voltak leginkább fanatizálva s kormánybiztosokkal ellátva. Itt lehetett igazán attól tartani, hogy a Ház engedelme nélkül széledező követet a kormánybiztos különben is Debrecenbe küldi, vagy pedig az úgyne
vezett népjustitz még nagyobb bajba hozhatja. - Ennyi megfontolni valók mellett is talán nem jelentem volna meg Debrecenben, ha
e.) nem táplálta volna lelkemet egy remény aziránt, hogy a Windisch-Grätz herceg elébe küldött deputáció elfogadtatást leend szerencsés nyerni, s így alkalom nyílik az annyira megalázott mérséklett pártnak az annyi félreértések és terrorizmus által többnyire elnémított békebarátoknak fejőket felütni, és a dolgok folyamának irányát megváltoztatni."
4 3 Beér János-Csizmadia Andor (szerk.): Az 1848/49. évi népképviseleti országgyűlés. Budapest, 1954.
536-537. o.
44 Madarász 1883., a hivatkozott eldatálás 210-212. o. Az 1878. decemberi levelet lásd 491-496. o., az eredeti alapján történt közlését lásd Madarász László emlékiratai és önéletrajzi levelei. In: Szószék és csatatér.
Politikusi visszaemlékezések és naplók 1848—49-böI. (S. a. r. Hermann Róbert.) Budapest, 2000. 204-208. és 476-478.o.
lékezése. Szalay eredeti k é z i r a t á n a k k i a d á s a k o r derült k i , hogy a s z a b a d s á g h a r c b a n sú
lyos s e b e s ü l é s t szerzett é s megrokkant Szalay a Hazánk s z á m á r a alaposan á t d o l g o z t a azt, így p é l d á u l j e l e n t ő s e n e n y h í t e t t e annak a jelenetnek a leírását, amikor Ormai Norbert ez
redest i n t i m helyzetben találta R o z s v á r y V i l m á v a l .4 5
A z 1880-as é v e k egyik legfontosabb vállalkozása volt S z é c h e n y i István gróf é l e t m ü - k i a d á s á n a k m e g i n d í t á s a . Noha a megjelent kötetek m i n d e g y i k é v e l kapcsolatban szakmai kifogások t ö m k e l e g e h o z h a t ó fel, a „ c i t r o m d í j a t " alighanem a S z é c h e n y i - n a p l ó k k i a d á s a vihetne el. Tudjuk, hogy az 1848. m á r c i u s k ö z e p é i g terjedő n a p l ó k S z é c h e n y i halála után titkárához, Tasner Antalhoz kerültek, aki S z é c h e n y i f e l h a t a l m a z á s a alapján v é g i g n é z t e a s z ö v e g e t , s kihúzta, pontosabban o l v a s h a t a t l a n n á tette benne mindazon részeket, ame
lyeket túlzottan m a g á n j e l l e g ü e k n e k ítélt. A naplók L ó n y a y M e n y h é r t j ó v o l t á b ó l kerültek a Magyar T u d o m á n y o s A k a d é m i a K ö n y v t á r á b a , s k é z e n f e k v ő volt, hogy az é l e t m ü k i - a d á s b a n ezek is megjelenjenek. A k i a d á s munkáját a sorozatban m á r t ö b b m á s kötetet is s z e r k e s z t ő Zichy Antal vállalta m a g á r a . A vaskos kötet azonban a teljes n a p l ó a n y a g ta
lán ha e g y h a t o d á t tartalmazta gyatra magyar fordításban, Zichy á t v e z e t ő k o m m e n t á r j a i val, amelyek azonban nem válnak el S z é c h e n y i s z ö v e g é t ő l .4 6 Zichy - egy k é p z a v a r r a l é l ve - m é g két bőrt lehúzott S z é c h e n y i naplóiról: a n a p l ó k i a d á s t m e g e l ő z ő e n , k e d v c s i n á lóként közzétett egy vegyes műfajú kötetkét, majd n é h á n y év m ú l v a a n a p l ó k b a n foglalt útirajzokat publikálta ö n á l l ó k ö t e t b e n .4 7 A z eredeti és annak k o r á n t s e m égi m á s a közötti k ü l ö n b s é g r e csak az 1920-as é v e k b e n derült napfény, amikor Viszota Gyula megkezdte az eredeti naplók s z a k s z e r ű k ö z z é t é t e l é t .4 8
N e m j á r t jobban a nagy ellenfél, Kossuth sem. О maga 1880-ban adta k i e m i g r á c i ó s iratainak első kötetét, majd az e l k ö v e t k e z ő két é v b e n újabb két k ö t e t e t .4 9 A k i a d á s ezután egy időre leállt, s csak Kossuth halála után, 1894-1895-ben jelent meg két újabb kötet, amelyeket Kossuth h í v e , Helfy I g n á c rendezett sajtó alá.5 1 1 A hatodik kötettől Kossuth
' Szalay József: Egy honvéd naplójából (Visszaemlékezések). Hazánk. Történelmi Közlöny. (Szerk. Abafi Lajos.) IX. k. 58-72., 88-103., 178-191., 255-263., 358-373. о.; X. k. 28-35. o. A kéziraton alapuló modern kiadás: Nóvák László: Egy nagykörösi vadász főhadnagy visszaemlékezései az 1848/49. évi szabadságharcra.
Arany János Múzeum Kismonográfiái II. Nagykőrös, 1998. A hivatkozott részt lásd: 132-133. o.
4 6 Gróf Széchenyi István naplói. Adalék a nagy hazafi jellemrajzához. (A Mfagyar] Tfudományos]
Akadémia megbízásából összeállította Zichy Antal.) Budapest, 1884. Vö. Kosáry Domokos: Széchenyi, a nap
lóíró és a történeti személyiség. In: Uő: A történelem veszedelmei. írások Európáról és Magyarországról. Bu
dapest, 1987. (a továbbiakban: Kosáry 1987.) 218. o. és Oltványi Ambrus: Széchenyi naplójáról és kiadásairól.
In: Széchenyi István: Napló. (S. a. r. Oltványi Ambrus. Az előszót írta Sőtér István. Ford. Jékely Zoltán és Györffy Miklós.) Budapest, 1978. 1366. o.
47 Zichy Antal: Eszmék, adatok, adomák gróf Széchenyi István naplóiból. Budapest, 1880.; Gróf Széchenyi István külföldi úti rajzai és följegyzései. (Naplói nyomán a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából ösz- szeállította Zichy Antal.) Budapest, 1890.; Friedreich István: Gróf Széchenyi István élete. Budapest, 1914. I. k.
6 1.0. szerint „az egész naplókiadás különben egyike a világirodalom leglelkiismeretlenebb e fajta alkotásai
nak." Valamivel enyhébb Viszota Gyula ítélete: „Zichy kivonatának, minden j ó akarat mellett, az az alaphibá
ja, hogy müvében nem Széchenyi beszél tulajdonképpen, hanem Zichy." Viszota egyedül azért hibáztatja Zichyt, mert az az anyagot nem folyamatos kronológiai rendben, hanem csoportosítva adta ki. Gróf Széchenyi István naplói. (Szerk. és bevez. Viszota Gyula.) Első kötet. (1814-1819). Magyarország Újabbkori Történeté
nek Forrásai. Gróf Széchenyi István összes munkái 10. k. Budapest, 1925. X X V . o.
4 8 Gróf Széchenyi István naplói. (Szerk. és bevez. Viszota Gyula.) Újabbkori Történetének Forrásai. I - V I . k.
Gróf Széchenyi István összes munkái 10-15. k. Budapest, 1925-1939. Vö. Kosáry 1987. 217-255. o.
Kossuth Lajos: Irataim az emigráczióból. I - I I I . k. Budapest, 1880-1882.
5 0 Kossuth Lajos iratai. I V - V . k. (S. a. r. Helfy Ignác.) Budapest, 1894-1895.
fia, Kossuth Ferenc vette át a s z e r k e s z t é s munkáját, s ő tette k ö z z é a 6-13. köteteket, amelyek közül a 11. Kossuth 1841-1848 közötti beszédeit, a 12-13. pedig 1841-1849 közötti b e s z é d e i t tartalmazza.5 1
A Kossuth Lajos által összeállított kötetekről az azok forrásértékét e g y é b k é n t mél
tányló Arany L á s z l ó is m e g á l l a p í t o t t a , hogy „ a z o k b a n az adatok e l r e n d e z é s e , az e s e m é nyek c s o p o r t o s í t á s a , az e g y m á s h o z t a r t o z ó részek e l h e l y e z é s e , s z ó v a l , irodalmi nyelven mondva: a k o m p o z í c i ó egyáltalán igen h i á n y o s . A z e s e m é n y e k e g y m á s u t á n j á t Kossuth gyakran félbeszakítja, ö s s z e t a r t o z ó adatokat széjjel szór, olykor egyes leveleket t ö b b da
rabra oszt, s egyes darabjait m á s - m á s kötetbe teszi."5 2 A kötetek v é g i g l a p o z á s a csak m e g e r ő s í t i ezt, annál is i n k á b b , mert Kossuth egyes leveleket kivonatban k ö z ö l , vagy m a g á b a n a s z ö v e g b e n is k i h a g y á s o k a t e s z k ö z ö l .
Mindez Kossuth részéről f é l i g - m e d d i g érthető is, hiszen ő ú g y szerette volna láttatni a történteket, ahogy azokat az „ I r a t a i m . . . " lapjain ábrázolta. Fia, Kossuth Ferenc azonban olyan szintű l e l k i i s m e r e t l e n s é g g e l nyúlt apja i r a t h a g y a t é k á h o z , amely m á r - m á r párját rit
kítja. Erre e l ő s z ö r a hírlapi cikkek k i a d á s á n á l hívta fel a figyelmet a kortársi k r i t i k a ,5 3 majd Szekfü Gyula az öreg K o s s u t h r ó l írott t a n u l m á n y á b a n szedte le a keresztvizet Kos
suth Ferenc eljárásáról: „ A k ö v e t k e z ő [ V I I I - X . - Hermann R ó b e r t ] k ö t e t e k b e n atyja le
veleit adta k i , nagyon szigorú válogatással, sem Ferenc Józsefre é s az u r a l k o d ó h á z r a , sem a F ü g g e t l e n s é g i Pártra kellemetlen adatot nem engedett át. ( . . . ) Emellett a k i a d á s ban sok a hiba és e l n é z é s , ami Helfy idejében nem történt volna meg; rosszul datált leve
lek, e g é s z e n m á s é v e k alá helyezve, mint kellene, ismételten kiadott levelek, e l l e n ő r i z h e tetlen k i h a g y á s o k . "5 4 A V I . kötetnél például L u d v i g h J á n o s azon leveléből, amelyben az értesítette Kossuthot arról, hogy az A l m á s y - N e d e c z k y - f é l e függetlenségi ö s s z e e s k ü v é s t A s b ó t h Lajos volt h o n v é d e z r e d e s árulta el, kihagyta A s b ó t h n e v é t .5 5 N e m r é g T ó t h - Barbalics Veronika bizonyította a 1867-1874 közötti leveleket t a r t a l m a z ó V I I I . kötet e l e m z é s é v e l , hogy az „ n e m c s a k hogy nélkülözi a t u d o m á n y o s kiadás ismérveit, hanem e s e t e n k é n t m é g az is m e g k é r d ő j e l e z h e t ő , hogy e g y á l t a l á n Kossuth Lajos szavait, illetve gondolatait tartalmazza-e."5 6 U g y a n í g y j á r t el Kossuth Ferenc a Negyvenkilencz c í m ű lap cikkeinek újrakiadásánál: k i h a g y á s o k , a b e k e z d é s e k felcserélése j e l l e m e z t é k s z ö v e g k ö z lését, ahogy ezt Farkas Katalin kimutatta.5 7
Nem j á r t jobban a neves történetíró, B a t t h y á n y Lajos m i n i s z t e r e l n ö k titkára 1849. évi n a p l ó j á n a k k i a d á s a sem. Ezt Hentaller Lajos, a s z á z a d f o r d u l ó jeles függetlenségi publi
cistája jelentette meg egy g y ű j t e m é n y e s kötetben. Hentaller tucatnyi k i h a g y á s t e s z k ö z ö l t
5 1 Kossuth Lajos iratai. V I - X I I I . k. (S. a. r. Kossuth Ferenc.) Budapest, 1898-1911.
í 2 Arany László: A magyar emigratio mozgalmai. In: Arany László tanulmányai. Második rész. Történelmi és po
litikai tanulmányok. Arany László Összes Müvei. (Közrebocsátá Gyulai Pál.) III. к. Budapest, 1901. 235-236. о.
?3 Vas György: Kossuth Lajos hírlapi cikkei. Történelmi Szemle. 1913. 415-421. o.
M Szekfü Gyula: Az öreg Kossuth 1867-1918. In: Tóth Zoltán (szerk.): Emlékkönyv Kossuth Lajos szüle
tésének 150. évfordulójára. Budapest, 1952. II. k. 407. o.
5 5 Kossuth Lajos iratai. V I . (S. a. r. Kossuth Ferenc.) Budapest, 1898. 195-198. o.; Kosáry I . 371. о. 11. jz.
56 Tóth-Barbalics Veronika: Kossuth Ferenc szövegkiadási gyakorlatához. Kossuth Lajos Iratai V I I I . köte
tének példáján. Századok, 2008/3. 773-788. o„ az idézet 785. o.
17 Farkas Katalin: „Az erős akarat nem ismer akadályt." A „Negyvenkilencz" című lap története. Száza
dok, 2008/3. 697.
a n a p l ó b a n , kipontozott bizonyos neveket, de hogy m i t é s miért hagyott k i , nem tudjuk, ugyanis az eredeti kézirat lappang.5 8
A z t g o n d o l h a t n á n k , hogy 1918 után s z a k m a i b b á vált az e m l é k i r a t o k kiadása, hiszen a kortársak lassan mind elmentek, s azok a s z e m é l y e s szempontok, amelyek l e h e t e t l e n n é tették a teljes s z ö v e g e k csonkítatlan közlését, m e g s z ű n t e k . M i n d e z azonban csak a lát
szat, hiszen a l e l k i i s m e r e t l e n s é g és az emberi g y a r l ó s á g nem k o r f ü g g ő . Ennek é k e s pél
dája a feldunai hadsereg tábori lelkésze, M e d n y á n s z k y C é z á r b á r ó e m l é k i r a t a i n a k ma
gyar kiadása. M e d n y á n s z k y m e m o á r j a ( v a l l o m á s a i ) 1858-ban jelentek meg angol nyelven L o n d o n b a n .5 9 Kései k i a d á s a miatt a hazai szakirodalom gyakorlatilag nem vett róla t u d o m á s t , m í g csak a s z a b a d s á g h a r c d i p l o m á c i a t ö r t é n e t é v e l foglalkozó O v á r i - A v a r y Károly fel nem fedezte és magyar nyelven nem publikálta. A k i a d á s azonban talán csak Zichy Antal S z é c h e n y i - n a p l ó k i a d á s á v a l állítható p á r h u z a m b a , m á r ami a m i n ő s é g e t ille
t i . O v á r i - A v a r y ugyanis nem lefordította, hanem gyakorlatilag á t d o l g o z t a a kéziratot.
Ahogy ő maga írta: „ N e m az angol szavakat e g y m á s után, hanem e l s ő s o r b a n az angol szavak sora által kifejezett gondolatokat, e s e m é n y e k e t é s adatokat igyekeztem hűen visz- szaadni magyar nyelven. N é h á n y helyen - a m á s kézirata sajtó alá r e n d e z ő j é n e k e l ö s - mert j o g á v a l - a londoni s z ö v e g terjengős részeit ö s s z e v o n t a m , s z é t h á n y t helyeit rendbe szedtem és fölösleges ismétléseit elhagytam. ( . . . ) H o g y a mai o l v a s ó k ö z ö n s é g a h é z a g o saknak tetsző részeket is k e l l ő k é p p e n megértse, a magyar fordítást k i e g é s z í t é s e k k e l lát
tam el. ( . . . ) A londoni k i a d ó által adott k ö n y v c í m e t és fejezetbeosztást nem találtam he
lyesnek. A m u n k á t t a r t a l m á n a k m e g f e l e l ő b b c í m m e l , b ő t a r t a l o m j e g y z é k k e l , beveze
téssel és e p i l ó g u s s a l is elláttam. Szövegét - k ö n n y e b b áttekinthetőség végett - harmincegy fejezetre osztottam, s az egyes fejezetek - tartalmuknak megfelelő - címét is én adtam."
Azaz, miután O v á r i - A v a r y n a k nem tetszett az igazi M e d n y á n s z k y , konstruált m a g á n a k egy másikat. A z olvasó legfeljebb azon csodálkozik, hogy O v á r i - A v a r y „a m á s kézirata sajtó alá r e n d e z ő j é n e k " milyen „elösmert j o g á r ó l " beszél egy olyan esetben, amikor néhány be
kezdéssel korábban maga írta le, hogy a mű eredeti kézirata elkallódott.6 1'
A m e g l e h e t ő s e n lelkiismeretlen eljárást komoly kritikában részesítette a M e d n y á n s z k y életéről u t ó b b r e g é n y t író Sárközi G y ö r g y a Nyugat hasábjain. A kötet 1848- 49-es részeit néhány é v e Zakar P é t e r adta k i saját fordításában, visszatérve az eredeti s z ö v e g h e z , s elhagyva O v á r i - A v a r y beszúrásait é s t u d á l é k o s jegyzeteit.6 1
Ez a fajta szabad s z ö v e g k e z e l é s jellemezte Á r v a y S á n d o r , a 7. h o n v é d z á s z l ó a l j kato
nája e m l é k i r a t á n a k k i a d á s á t is, noha k e v é s b é b o t r á n y o s s z í n v o n a l o n .6 2 S z e r e n c s é r e a z ó t a ebből is született m e g b í z h a t ó és alapos s z ö v e g k i a d á s .6 3
s Hentaller Lajos: Az osztrákok Pesten 1849 elején (Jászay Pál naplója 1849. január 1-től május hó 7-ig).
In: Uő: Vérrózsák. Budapest, 1906. I . k. 96-203. o. A kihagyásokat lásd: 99., 113., 114., 116., 127., 140., 145., 165., 184., 186., 187., 189., 190., 192., 193., 194., 197., 200., 201., 202. o.
[Mednyánszky Cézár:] The Confessions of a Catholic Priest. London, 1858.
6 ( 1 Báró Mednyánszky Cézár az 1848/49. évi honvéd-hadsereg főpapjának emlékezései és vallomásai az
emigrációból. (Angolból ford, és kiegészítésekkel ellátta Dr. Óvári-Avary Károly.) Budapest, 1930. Az idéze
teket lásd: 10-11. о.
61 Mednyánszky Cézár báró: Egy katolikus pap vallomásai (Részlet). In: Zakar Péter: „Egyedül Kossuth szava parancsolt..." Katolikus papok feljegyzései az 1848/49-es szabadságharc eseményeiről. Dél-Alföldi Év
századok 16. Szeged, 2001. 217-230. o. Lásd még uo. 16. o.
62 Kovács József: Adalékok az 1848-49-i szabadságharc 7-ik honvéd zászlóaljának történetéhez. Hadtörté
nelmi Közlemények, 1936. 292-310. o.
B é r c z y K á r o l y 1849. j ú l i u s - a u g u s z t u s i n a p l ó j á n a k szintén nem jelent meg a teljes s z ö v e g e ; nem tudjuk, m i és miért maradt k i a k ö z l é s b ő l .6 4 A z ó t a ez a s z ö v e g is t o v á b b
„delfinizálódott", m é g p e d i g az újabb k i h a g y á s o k j e l z é s e n é l k ü l .6 5
M e d n y á n s z k y é n á l nem j á r t jobban a n a g y v á r a d i v é s z t ö r v é n y s z é k bírájának, F ö l d y J á nosnak az e m l é k i r a t a sem. A kézirattal valamikor 1927 körül kereste tel Balassa Imre írót F ö l d y ö z v e g y e , azzal, hogy nézze meg, „hátha talál b e n n ü k é r d e m e s e t , é r d e k e s e t " . Balassa átvette a kéziratot, de nem törődött vele, s néhány hét m ú l v a visszaadta az ö z vegynek. F ö l d y n é azonban egy é v m ú l v a ismét felkereste azzal, hogy m i u t á n nem tudja, meddig él, és sajnálná, ha az ö r ö k ö s ö k k i d o b n á k a kéziratot, Balassa vegye át azt m e g ő r z é s r e . Balassa ezt megtette, majd elzárta az íróasztalába, s megfeledkezett róla. Vagy t i zenkét év m ú l v a ismét a k e z é b e került, s akkor m á r v é g i g o l v a s t a . M i u t á n sikerült k i nyomoznia, k i a s z e r z ő (ami n é m i l e g érthetetlen, hiszen az ö z v e g y annak idején nyilván bemutatkozott neki), ú g y döntött, hogy közli az ö z v e g g y e l : k i fogja adni a s z ö v e g e t . F ö l d y n é azonban i d ő k ö z b e n elhunyt. Balassa tehát m u n k á h o z látott: „A t ö r e d é k e k e t ö s z - szeillesztettem, a h é z a g o k a t k o r a b é l i följegyzések, hiteles kútfők alapján kitöltöttem, az adatokat egyeztettem. B á r m i l y e n v o n z ó a n is írta meg naplóját F ö l d y J á n o s , az eredeti r é szeket sok helyen át kellett alakítani, t ö b b fölösleges részletet elhagyni, h i á n y z ó mozza
natokat a n a p l ó b a beleírni. Igyekeztem azonban tiszteletben tartani F ö l d y J á n o s akaratát.
M u n k a k ö z b e n minduntalan é r e z t e m , hogy az ő keze j á r az e n y é m előtt a papiroson, és az ő szeme parancsol nekem.6 6 G o n d o l k o z á s á t , felfogását, v é l e m é n y e i t hibátlanul és h i á n y talanul visszatükrözi ez a k ö n y v . О beszél, nem pedig é n ! Egyes részeket teljesen az ő stílusában, e l ő a d á s m ó d j á b a n adtam át az o l v a s ó n a k . M é g nyelvi sajátságait és a korsze
r ű6 7 b e s z é d ízét is igyekeztem m e g ő r i z n i . "6 8
Nos, Balassa á t d o l g o z á s a gyakorlatilag a „ m e g s z ü n t e t v e m e g ő r z é s " tipikus példája.
A z általa kiadott kötetben egyetlen mondat, egyetlen d á t u m sem egyezik F ö l d y é i v e l ; a kéziratot t ö b b s z ö r ö s é r e duzzasztotta fel m á s b ö r t ö n e m l é k i r a t o k , főleg Barsi Neumann J ó z s e f bicskei p l é b á n o s v i s s z a e m l é k e z é s é n e k f e l h a s z n á l á s á v a l .6 9 Balassa b e c s ü l e t é r e le
gyen mondva, hogy az eredeti kéziratot átadta a Magyar T u d o m á n y o s A k a d é m i a K ö n y v tárának, s az ma is m e g t a l á l h a t ó a K é z i r a t t á r b a n К 686. s z á m alatt. A z e r e d e t i b ő l T ó t h Gyula tett k ö z z é n é h á n y részletet 1978-ban.7 0
A z 1940-es é v e k b e n láttak n a p v i l á g o t Ujfalvy S á n d o r erdélyi birtokosnak, W e s s e l é nyi é s V ö r ö s m a r t y barátjának az e m l é k i r a t a i . A családi é r z é k e n y s é g e k r e v a l ó tekintettel azonban a közlés során n é h á n y passzus kimaradt a s z ö v e g b ő l ; ugyanakkor a sajtó a l á
63 Molnár András: Árvay Sándor emlékirata. Hadtörténelmi Közlemények, 1989/1. 94-114. o.
64 Balogh Károly: Bérczy Károly ismeretlen naplója. Nyugat, 1935/3. 214-222. o.
to Bérczy Károly: Naplótöredékek. In: Föltámadott a tenger. Az 1848—49-i forradalom és szabadságharc irodalmából. Fiatalok Könyvtára. (Vál., szerk. és jegyz. Lukácsy Sándor.) Budapest, 1976. 170-175. o.
6 6 Ahogy József Attila írta: ők fogják ceruzámat..."
6 7 T i . az adott korra jellemző.
6 5 Földy János: Világostól Josephstadtig 1849-1856. (Földy János naplótöredékeiből közreadta Balassa Imre.) Budapest, 1939. 5-12. o., az idézet a 10-11. oldalon.
64 Barsi József: Utazás ismeretlen állomás felé 1849-1856 és Berzsenyi Lénárd rajzai. Az olmützi foglyok arcképsorozata. (S. a. r. Simon V. Péter.) Budapest, 1988. (első kiadása 1890-ben jelent meg.)
70 Földy János: Olmütz kazamatáiban. In: Tóth 1978. II. k. 205-216. és 427. o.
r e n d e z ő Gyalui Farkas közel negyven levelet és hivatalos iratot is közölt a függelék
ben.7 1 E k i a d á s alapján készült egy igen erősen m e g h ú z o t t v á l o g a t á s ,7 2 majd 1990-ben i m m á r o n az e m l é k i r a t csonkítatlan s z ö v e g e n a p v i l á g o t látott, kitűnő jegyzetanyag é s ap
parátus kíséretében - csak é p p e n az 194l-es f ü g g e l é k b e n közölt levelek maradtak l e .7 3 Van tehát egy j ó s z ö v e g k i a d á s u n k , de ha az o k m á n y o k r a is k í v á n c s i a k vagyunk, e l ő kell v e n n ü n k az első, nem teljes kiadást is.
Nem sok j ó t mondhatunk el az autodidakta történész, a szorgalmát a színvonallal páro
sítani nem képes Á c s Tivadar működéséről sem. Á c s Tivadar valósággal ontotta a Kos- suth-emigrációról szóló cikkeket, tanulmányokat, k ö n y v e k e t és szövegközléseket, de m i u tán adatait szinte soha nem jegyzetelte, az általa feltárt anyag nagyobbrészt holt tökének tekinthető. Szövegkiadási gyakorlatát híven jelzi a Károlyi-grófok ügyvédjének, a korszak jeles íróival és költőiével baráti kapcsolatot ápoló Bártfay László 1849-185l-es naplójának sajtó alá rendezése. A kiadott szövegben alig van mondat, ami egyezne az eredetivel; a Buda bevételéről szóló naplójegyzetből például kihagyta a k ö v e t k e z ő passzust: „A budai nádori lakban közhír szerint h á r o m órai rablás engedtetett a győztes h o n v é d e k n e k , magam láttam, hogy egy vadász (tyroli) képet s könyvet árulgatott az ott történt fosztogatásból, m á s o k m á s t láttak." U g y a n í g y kimaradt május 23-án a k ö v e t k e z ő bejegyzés: „ A gr. Sándor ház is, úgy a gr. Telekieké (s benne b. V a y é k ) kiraboltatott, általában, a h o n v é d e k z s á k m á nyoltak (bár ne engedtetett volna nekik, a magyar becsület és erkölcsiség m i a t t ) . "7 4
Rabolni k é t s é g k í v ü l nem szép dolog, m é g ostrom után sem, de az olvasót megrabolni a teljes közléstől, szintén k á r h o z a t o s cselekedet. A n n á l is i n k á b b , mert a budai várbeli r a b l á s o k r ó l szinte valamennyi korabeli e m l é k i r a t b e s z á m o l ; Á c s tehát, rosszul é r t e l m e zett nemzeti érzéstől vezettetve, úgy csonkította meg a szöveget, hogy annak semmi ér
telme nem volt. M é g szerencse, hogy azóta a napló teljes s z ö v e g e is h o z z á f é r h e t ő v é vált egy k i s p é l d á n y s z á m ú k i a d v á n y b a n .7 5
A z t gondolhatnánk, hogy 1945 után, megváltozott a helyzet a szövegkiadások terén.
Nos, korántsem, s ennek egyik első áldozata az új rendszer képviselőinek egyik történeti példa- és előképe, Táncsics Mihály lett. Táncsics „ É l e t p á l y á m " c í m m e l ismert emlékiratá
nak kötetei 1873-1885 között láttak napvilágot a T á n c s i c s Mihály müvei sorozatban.7 6 A szabadságharc centenáriumán Czibor J á n o s sajtó alá r e n d e z é s é b e n egy kötetben adták ki őket; Czibor azonban két, az emlékirat s z ö v e g é h e z szervesen nem k a p c s o l ó d ó rész elha
gyásán kívül rövidítéseket eszközölt a szövegen. Ezek tényét igen, helyét azonban nem j e lezte a k i a d á s b a n .7 7 Ugyanez a kiadás látott napvilágot közel harminc évvel k é s ő b b ;7 8 s ezt, mint „legjobb kiadást" használta a Táncsics műveit tartalmazó válogatás is.7 9
7 1 Mezőkövesdi Ujfalvy Sándor emlékiratai. (S. a. r. és kiegészítésekkel közreadta Gyalui Farkas.) Ko
lozsvár, 1941.
72 Ujfalvy Sándor: Emlékiratok. (S. a. r. Jékely Zoltán.) Budapest, 1955.
73 Ujfalvy Sándor: Emlékiratok. (S. a. r. Benkő Samu és Ugrin Aranka.) Budapest, 1990.
7 4 Világos után. Bártfay László 1849/5 l-es naplója. In: Ács Tivadar: Népek tavasza. Budapest, é. n. [1944.]
243-318. o.
7 5 Bártfay László naplója (II.) 1849-1851 és válogatott levelei Kölcsey Ferenchez. (Összeáll, és a jegyzete
ket íúa Jenéi Ferenc.) Budapest, 1969. 3-94. o.
76 Táncsics Mihály: Életpálya vagy emlék-iratok. Első kötet. Táncsics Mihály Müvei 4. k. Budapest, 1873.;
Uő: Életpályám. Második - negyedik kötet. Táncsics Mihály Müvei 5-7. k. Budapest, 1885.
77 Táncsics Mihály: Életpályám. (S. a. r. Czibor János.) Budapest, 1949.
