AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR TÖRZSGYŰJTEMÉNYÉNEK

(1)

2-11079

Gubicza József

AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR TÖRZSGYŰJTEMÉNYÉNEK

JELZETRENDSZERE, SAJÁTOSSÁGAI

(2)

(3)

Gubicza József

Az Országos Széchényi Könyvtár törzsgyűjteményének

jelzetrendszere, sajátosságai

Budapest, 2006.

(4)

2006.

ISBN 963-06-0649-6

(5)

Előszó

Egy könyvtár történetének meghatározó eleme a gyűjteményének története. Különösen érvényes ez a nemzeti könyvtár gyűjteményére, amely a nemzet múlt

jának,kultúrájának, tudományánakmegőrzött lenyomata, így e gyűjtemény gyarapítási szempontjainak, a rendezé sére, megőrzésére és szolgáltatására vonatkozó elgondo lásoknak alakulása egyben a könyvtár történetének is tükre, tanúsítva minden idők könyvtárosainak nemzeti könyvtári szemléletét, felelősségtudatát.

A könyvtári állomány elrendezésének alakulásaa kívülálló számára látszólag lényegtelen kérdés, könyvtári belügy. Még inkább annak tűnhet a rendezésben alkal mazottjelzetrendszer értelmezése, hiszen ennek - ha ön magában, a könyvtár történetétől elvonatkoztatva nézzük - pusztána fellelhetőséget és a rend fenntartását kellbiz tosítania. Ezzel ellentétbenazonban a nemzeti könyvtárat szolgálni, annak gyűjteményétés történetét ismerni kívá

nó könyvtáros számára a raktári és jelzetrendszer csak nem másfél száz éves fejlődése olyan titkokat tár fel, amelyek megértése nemcsak munkáját segíti, de annak történetén keresztül a könyvtár küldetésével való azono sulását is megteremti.

Az OSZK jelzetrendszerének alakulása minden korszak szemléletének ésa korabeli könyvtári metodiká nak tükre. Az első rendezéskor alkalmazott ún. müncheni rendszer a 19. század tudomány felosztásának porosz sé máját követi (csakúgy, mint a katalogizálási, katalógus

(6)

szerkesztési elvek), amelynek helyét a 20. század első felében a nemzetközi gyakorlatot átvevő mechanikus rendezés és jelzetalkotás (annak különböző - zártsoros, nagyságrendi - fejlődési fokaival) foglalja el, kiegészítve ezt az 1950-es évektől kezdődően, a kétpéldányos gyűjtés bevezetésével, az archivális és a praesens használatra szánt jelzetek megkülönböztető értelmezésével.

A mindenkori jelzetek beszédesek. A müncheni szakok rövidítései a dokumentum tartalmára utalnak, a helyrajzi nyilvántartásukként szolgáló un. müncheni re pertóriumok a 19. századi nemzeti irodalom tudományte rületenkénti megoszlásának, nagyságrendjének is adalé

kai. Az együtt kezeltkegyeleti könyvtárak posszeszoraira utaló jelzetei (Kossuth, App. stb.) a provenienciát tárják fel. De méga napjainkig élő mechanikus rendszer jelzetei is - megfelelő hozzáértéssel - árulkodóak. A zártsoros numerus kurrens egyes jelzettartományai mintegy szak

számként is értelmezhetőek (pl. 100.000-től a világhábo

rús gyűjtemény könyvanyaga, 16.000-el kezdődően a diaetalia, vagyis az országgyűlési irományok stb.). Az

1952-től alkalmazott nagyságrendi csoportosítás betűje lesjelzetei nemcsak a méretre utalnak (A-E), de emellett megkülönböztetik a területi hungaricumtól a külföldi dokumentumokat (OA-OE), biztosítják a többkötetes művek összetartozását (K=sorozati jelzet, a zártsoros numerus kurrens 10-45.000-ig terjedő, betelt számsorá nak folytatásaként), a tipológiai kategóriák jelölése utal a kiadványtípusra (J), tükrözi e típusok nemzetközi termi

nológiaiértelmezésének változását (H, P).

A „beszélő jelzetek” kiragadott példái mellett ha sonlóan sokatmondó az archiválást és a forgalmazást meghatározó jelölés is. Mivel a jelzettípusok közül az

(7)

5

OSZK mindenkor a műre (és nem a példányra) vonatko

zójelzetrendszert alkalmazott, ugyanazon mű különböző példányainak megkülönböztetését ugyancsak jelölésekkel oldotta meg (M, kettőspontos pld.). Ennek ismeretére és figyelembe vételére elsősorbana nemzeti könyvtár alap

funkciója, a területi hungaricumokra vonatkozó megőrzé si kötelezettség tiszteletben tartása szempontjából van jelentősége. Figyelmezteti a könyvtárosokat annak fele

lősségére, hogy a nemzeti irodalomnak a mindenkori utókor számára, eredeti példányban megőrzendő sorát sem kölcsönzéssel, sem selejtezéssel, sem szabadpolcon elhelyezett kézikönyvtári hozzáféréssel nem károsíthatja.

A másfél száz esztendő során alkalmazott jelzet

rendszer nagy szaktudású elődök (Barna Ferdinánd, Fitz József, SebestyénGéza stb.) nevéhez fűződik. A fejlődés természetes velejárójaként vált szükségessé időnként ennek további finomítása, amely azonban soha nem té vesztette szem elől a nemzeti könyvtári gyűjtemény sajá

tosságait. Az így kialakult, jelenleg is élő jelzetek formai lagtűnhetnek értelmetlen konstrukciónak, de mondandó

juk megismerése nyomán, beszédessé és érthetővé vál

nak. Ezért tekinthetjük különösen fontosnak ezt az átte kintő összeállítást, amely - az irattári részletek és a száj

hagyomány útján továbbadott ismeretek nyomán - első ízben foglalja logikus rendszerbe a nemzeti könyvtári, ún. törzsgyűjtemény raktári jelzeteinek történetét és jele nét.

(8)

Segítséget és nélkülözhetetlen támpontot jelent mind

azoknak, akik mindennapi munkájuk során ma és a jövő ben vállalni kívánják az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményénekfelelősségteljes gondozását, kezelését.

Ferenczy Endréné

(9)

7

Bevezetés

Ez a rövid ismertető az Országos Széchényi Könyvtár törzsgyűjteményét forgalmazó Raktári osztály munkája során nap mint nap felvetődő kiszolgálási, jelzetazonosí

tási és állományismereti problémák összegzéseként jött létre.

E problémák érzékelése már eddig is olyan munkák elvégzésére ösztökélték az osztály egyes munkatársait, mint pl. az Országgyűlési Napló, a Képviselőházi Iromá nyok az olvasói katalógusbantalált bármely adat alapján való problémamentes kiszolgálását, a kérések pontos azonosítását lehetővé tevő segédletek megszületését eredményezték.

Azanyagelkészítése során merült fel a gondolat, hogy ekiadvány több legyen, mint száraz, a gyűjteményt ride gen ismertető összefoglaló. így került bele néhány gon dolat - a teljesség és tudományosság igénye nélkül - a törzsgyűjteménynek és jelzetrendszerének alakulásáról a kezdeti időktől, valamintaz azt befolyásoló három nagy rekonstrukcióról.

Jelen anyag a Raktári osztály dolgozói számára, a törzsgyűjtemény nem csak a gyakorlatból való megisme rését kívánja segíteni. így természetesen tartalmaz olyan adatokat, amelyek nem raktári dolgozóknak nem túl ér

dekesek - gondolok itt pl. a polcfolyóméter adatokra - mindezek eílenére nem baj, ha az intézmény más terüle

tén dolgozók is megismerik, hogymekkora, hány kilomé-

(10)

ter nagyságú állományt forgalmaz, gondoz a Raktári osz tály kollektívája.

Abból, hogy elsősorban a Raktári osztály dolgozói számára készült ez az ismertető az is következik, hogy raktári aspektusból mutatom be a törzsgyűjtemény állo mányát. Emiatt nem biztos, hogy pontosan használom más osztályok szakkifejezéseit, meghatározásait. Ha így van, elnézést kérek azoktól, akik érintettek pontatlansá gom okán.

Ugyanakkor úgy próbáltam meg az összeállítást elké

szíteni, hogy az másoknak is lehetőséget nyújtson a törzsgyűjtemény sokféleségének, jelzetrendszerének és az állomány sajátosságainak megismerésére.

Az ismertető szöveges része már jó ideje elkészült, azonban az állomány nagyságára vonatkozó adatok és a raktári naplók jelzetadatai a 2006. évi februári állapotot tükrözik.

Itt szeretném megköszönni azoknak a munkatársaim

nak a segítségét, akik munkájuknak mesterei, és tudásuk

kal, hozzáállásukkal hozzájárultak az ismertető elkészíté

séhez.

(11)

9

Adalékok a törzsgyűjteményhez Törzsgyűjtemény

A könyvek és időszaki kiadványok központi gyűjte ménye.

Tartalmazza Magyarország mindenkori területén 1712- től, illetve külföldön 1601-től megjelent dokumentumo kat. Ez az immár 2 milliós raktári egységet meghaladó állomány két évszázados története során, számos alka

lommal élte át akorszerűsítő szakmai reformok rendezé sét, átalakítását. A különböző korszakok igényeinek, a könyvtár funkcionális változásainak, a raktári férőhely szinte állandósult hiánya miatt, az intézmény belső át szervezéseinek követelményeként mindmáig belső átte lepítések, újabb jelzettartományok, változó raktári nyil

vántartásokés újjárendeződések feladataival kell megbir

kóznia.

A raktárikatalógusok- helyrajzi naplók- rövid tör

ténete

AKönyvfeldolgozó osztályon mára kezdetektőlvolt - először kézzel írott, később adrémalevonatos — napló a könyvtárba beérkező könyvekről. Az adott könyvről le

írás készült: jelzet, szerző, cím, megjelenési hely és idő feltüntetésével. Ha volt leírás, az azt jelentette, hogy a dokumentum megvan a könyvtárban.

Az 1964-68-as állományrevízió alkalmával állították fel a törzsgyűjtemény raktári katalógusát. Először elké

szítették a gyűjtemény címleírásainak adrémalevonatát,

(12)

majd megfelelő raktári jelzetrend szerint naplóvá kötöt ték. így a naplók jelzetrendje pontosan egybeesett a rak tári polcokon elhelyezett dokumentumok jelzetrendjével, sorrendjével.

Az állományellenőrzés a kihelyezett dokumentumok felvételével kezdődött. Ennek során minden, nem a rak tárban található kötetet számba vettek. A kihelyezett pél dányokról őijegy készült, amit a kihelyezettkötetek rak tári helyére osztottak.

Ezután került sor a raktárban a behasonlításos, tételes állományellenőrzésre. Ha a dokumentum megvolt, az adott napló megfelelő jelzetéhez beütötték a hálózati bé

lyegzőt, a megfelelő rovatba bejegyezték a kötetek da rabszámát. Kihelyezés esetén a kihelyezési őijegyről a kihelyezés helyét és a kihelyezett kötetek darabszámát tüntették fel a hálózati bélyegző megfelelő rovatában.

Hiány esetén a hálózati bélyegző helyére grafitceruzával H 65 beírássalrögzítették a hiányt.

Itt tüntettek fel olyan egységes, előre meghatározott betűjelzéseket, amelyek a revízió utáni munkavégzésére hívták fel a figyelmet, pl.:

F = a sorozatnak nincs főlapja,

Gy -a Gyarapítási osztály kardexébe felveendő, K = kiiktatásra javasolva stb.

Itt rögzítették pl. azt is, ha a dokumentum dedikált volt.

A hiányzó dokumentumokról dezideráta katalógus ké

szült a Gyarapításiosztály részére.

A raktári katalógus kétféle:

-kötetkatalógus (napló, helyrajzi napló) -cédulakatalógus

(13)

11

Mindkettő az adott dokumentum címleírását és a pél dányadatokat tartalmazza.

A gyűjtemény első rendszerezése

Az úgynevezett müncheni állomány és raktározási rendszer

Az 1860-as évek végétől alkalmazta Barna Ferdinánd a müncheni Hof-und Staatsbibliothektől átvett rendszer mintájára, és így sikerült a könyvek halmazából munka társaivalegy használhatókönyvtáratkialakítania.

Az akkori tudományrendszerezés elveinek megfelelő en a rendszer 12 főosztályra és a főosztályokon belül 180 alosztályra tagolódik. A szakrendszer alapját 1814-ben, Münchenben állapította meg egy vegyes bizottság, me lyet a könyvtár néhány főbb munkatársából és a tudomá

nyosakadémiakijelölt tagjaiból állítottak össze.

A Széchényi könyvtár viszonylag „kisebb” könyv készletére tekintettel a 180 alosztály helyett csak 117 szakotalkalmaztakkönyvtárunkban.

A tizenkét főosztály alkotórészei:

I. Encyclopaedia, II. Philologia, III. Historia, IV. Mathematica, V. Physica,

VI. Anthropologia, VII. Philosophia, VIII. Aesthetica, IX. Politica, X. Medicina,

(14)

XI. Jus,

XII. Theologia.

A nyomtatványformátumok célszerűbb elhelyezése érdekében megkülönböztettek kerted, negyed, nyolcad ívrét nagyságokat. Raktári jelzetük a megállapított sza

kok latin nyelvű elnevezéseinek rövidítése, arab sorszám és betűjel kombinációja.

Ebben a gyűjteményben találhatók az 1926-ig beszer

zett törzsállományi könyvek, kivéve a már rekatalogizált állományegységeket.

A gyűjtemény rekatalogizálását folyamatosan végzik.

A repertóriumban a rekatalogizált mű jelzete mellett sze

repeltetjükaz új jelzetet is. A háromablakos hálózati bé

lyegző mutatja, ha egy adott mű ma isa régi jelzeten ta lálható.

A rekatalogizálás ellenére a gyűjtemény még ma is mintegy százötvenezerkötetesállománytjelent.

A könyvtár második rekonstrukciója

A következő nagy volumenű átszervezés, ajelzetrend szer átalakítása 1936-ban ment végbe és emelte a Szé chényi Könyvtárat az akkori modem, nagy könyvtárak színvonalára. Egységes címleírás, szabványos méretű, adrémán sokszorosított katalóguscédulákból épülő betű

rendes és ETO-rendszerü szakkatalógus, egyszerű, jól áttekinthető jelzetrendszer jellemezte.

Az átszervezésta következő négy tényező tette indokolt tá, illetve lehetővé:

• anyomdatermékekrohamossokasodása,telje sebb körű gyűjtése

(15)

13

• a szabványos katalóguscédulák adrémagépekkel való sokszorosításának lehetősége

• az Egyetemes Tizedes Osztályozás rendszer megjelenése és elterjedése

• a müncheni szakrendszer telítettsége, kezelhe

tetlenné válása

Az átszervezés során a szakrendi elrendezés helyett folyószámos elhelyezéstvezettekbe.

Gyűjtemény egységeknek számtartományokat jelöltek ki:

• 1-3.000-ig tartó számtartományt az egyházi név és címtárak, az úgynevezett

schematizmusok, valamint a naptárak részére foglalták le. Végül csak 2.817-ig töltötték be, 1986-tól 2.818-2.999-igúj sorozati jelzetként használták felaszámtartományt.

• A 10.000-44.999-ig teijedő számsortasorozati kiadványoknak jelölték ki. Ide sorolták aMa gyarországon vagy külföldön kiadottszámo zott részcímes műveket, a többkötetes, nem egy időben megjelenő kiadványokat, az évente egynél nem többször megjelenő, könyvjellegű periodikát P betűvel jelölve 1976-ig.

Eza gyűjtemény a régi sorozat, amelyben még ma is találhatókszép számmalélő, gyarapodó jelzetek.

Sorozat: önálló kiadványok (könyvek, időszaki kiadványok stb.) -előre meg nem határozott részegységekből álló - csoportja, amelyben a csoportot alkotó mindenegyes kiadványnak saját címén és más bibliográfiai adatán kívül az

(16)

egész csoportra vonatkozó közös címe-soro zati címe - is van,

♦ 45.OOO-tőlaszámtartománytaz önálló kiad ványoknak, a monografikus könyveknekjelöl ték ki. Ez a gyűjtemény a nagy numerus kur

rens gyűjtemény.

♦ Ekkor kezdték meg azaddiga könyvek között kezelt, főképpen az„Ephemerides litteraiae” (irodalmi folyóiratok) áthelyezéséta hírlapál

lományba. Ezeket főleg aH 80 ezres állo mányban helyezték el.

A müncheni állomány ismertetésénél azt írtam, hogy abban az 1926-ig beszerzett könyvek találhatók. A kö vetkező átszervezés viszont csak 1936-tól datálódik. A közbenső tíz évben Nyíreő István vezetésével már elkez

dődött a müncheni állomány újrafeldolgozása, kéziratos reketalogizálása, amit egy átmeneti modernizálási kísér

letnek tekinthetünk. Ám az akkor feldolgozott állomány

részt az 1936-os második rekonstrukció alkalmával, már az új szempontok figyelembevételével újra rekatalogizálták és besorolták az új jelzetrend szerinti állományba.

Az 1952. évi átszervezés

Nem maradt egyetlen működési terület sem, ahol ne vezettek volna be valamilyen újítást. A belső változások fordulópontot jelentettek a könyvtár életében. Feladat

körének bővülése, országos feladatok egész sorának vál lalása, új részlegek kialakítása mellett új távlat nyílt a gyarapítás és raktározás gyakorlatában is. A

(17)

15

kötelespéldány rendelet módosításával a könyvtár a ma gyarországi sajtótermékek kétpéldányos gyűjtésére tért át. Az újonnan megjelent kiadványok egyik példányát archív anyagként elkülönítettentárolja-megőrizendő az utókorszámára míg a második, illetve szükség szerinti többes példányokat használati rendeltetéssel raktározza, kezeli és forgalmazza.

Ennek az elvnek érvényesülése kiteijedt a korábbi gyűjtemények másodpéldányainak fokozatos beszerzésé re is. Állományát mintegy „tükörkönyvtárként” megket

tőzve törekszik gyűjteményét az utókor számára bizton

ságosan megőrizni, muzeális funkcióját megerősíteni.

Új jelzetrendszerek bevezetésére, kialakítására került sor. .Az 1936-ban rendszeresített folyószámos jelzetű felállítást, beszámozást beszüntette. Ekkor került sor a nagy numerus kurrens gyűjtemény berekesztésére. A könyvek méret szerinti csoportosítását, azokon belüli folyószámozását vezette be. Az új jelzettartományok egyben a megjelenés kronológiáját is mutatják.

A könyvgyűjteményt betűjelekkel megkülönböztetve, öt nagyságrendben, a következő méretek ésjellegek sze rint csoportosították:

A kötelespéldány monografikuskiadványok:

A 17-cm-ig

B 17-21 cm között C 21-25 cm között D 25-32 cm között E 32-cm felett

(18)

4 külföldön 1945 utánmegjelent monografikus kiadványok:

az előbbieknek megfelelőnagyságrendben, OA-OE betűjellel ellátva

4 a Magyarországon 1952 előtt és külföldön 1945 előtt megjelent, de csak 1952 utánbeszerzett monografikuskönyvek;

szintén az öt méretkategóriának megfelelően, de nembetűjellel jelölve,hanem úgynevezett ugrószámos numerus kurrensjelzetrendszert képeztek az alábbiakszerint:

300 ezres A méret

400 ezres D méret

500 ezres E méret

600 ezres C méret

800 ezres B méret

Az 1800-as évek második felében a régi, nagyalakú, vastag és korabeli mutatós kötésű teremkönyvtárat díszí tő, akkori elnevezéssel "szépészeti felállítást célzó”

könyvek számára már lefoglalták az 500 és 600 ezres számsorokat, ezért az ismertetett ugrószámos kategóriák méretcsoportosítása nem a számcsoportok nagyságrend jét követik.

Már az eddig ismertetett jelzetrendszerek sokfélesége is mutatja könyvtárunk történeti változásait, de még szá

mos egyéb, még ma is érvényben levő jelzettípus találha tó állományunkban.Például:

■ iskolai értesítők gyűjteménye, jelzeteÉrt.

■ általános ésközépiskoláktankönyv, valamint felsőfokú tanintézetek jegyzetgyűjteménye,jel

zete J,JC, JD

(19)

■ sok nemzeti nagyságunk magánkönyvtára, pl.:

Apponyi Sándor, Kossuth Lajos, Madách Imre és még mások, gyűjtőnéven kegyeleti könyvtá rak

■ az úgynevezett díszművek gyűjteménye, jelzete Dm...

■ reprezentatív magyarírókelső kiadás gyűjte ménye stb.

Később, 1973-ban elindították az új sorozatot, a 3.OOO-től 9.999-ig tartó számtartomány kijelölésével, miután a sorozatoknak 1936-ban kijelölt 10.000-44,999- ig tartó számsorakkorra betelt.

Az 1987-től a nem egy időben megjelenő többkötetes kiadványok pedig, a betűjeles nagyságrend jelzetelési és raktározási gyakorlatát követik, KA-KE betűjelekkel jelölve.

Érdekesmódon sorozatnéven ismeijük az előbb em lített új sorozatot ésaKA-KE jelzetű állományt is, holott ide már csak a nem egy időben megjelenő többkötetes műveket helyezik.

Az M mozgatható, azM muzeális példány dilemmái 1952 előtt a könyvtár egy példányban gyűjtötte a do

kumentumokat. Az 1952-benéletbe lépett kötelespéldány rendelet írta elő a kétpéldányos gyűjtést. Ekkor határoz ták el, hogy, ha lehetséges, az 1952 előtt megjelent hungarika dokumentumokból beszerez a könyvtár még legalább egy példányt, mintegy „tükörkönyvtárként”

megkettőzve az alappéldány gyűjteményt. Ez a pótlóla

gos gyarapítás még ma is folyik. Mindezek ellenére az M

(20)

példánysor még mindig jelentősen kisebb, mint az alappéldánysor.

Az utólag beszerzett példányokat M betűvel jelölték, és jelentése másodpéldány, mozgatható példány volt.

Vélhetően ezt az utólag beszerzett másodpéldányt, moz

gatható példányt szándékozták forgalmazni. A másik, eredetileg beérkezett példányt pedig muzeálisnak nevez

ték,és ezt őriztékvolna meg az utókor számára.

A sorozatokforgalmazásakor azonbanérdekes helyzet állt elő. Nagyon sok olyan sorozati jelzet volt az 1952 előtti időből, amely élő jelzet maradt 1952 után is. Ezek esetében az 1952 utáni kiadványokból már két példány nyal rendelkezett a könyvtár, ugyanakkor az 1952 előtti kiadványokból csak egy példány állt rendelkezésre. Ha az olvasó ilyen dokumentumot kért, akkor az 1952 után megjelent dokumentumot megkaphatta, de az 1952 előtti kiadást, miután abból csak egy példány van és az a mu zeális példány, azt nem. Hogy ez a helyzet feloldódjon,

1958-ban Sebestyén Géza, akkori főigazgató-helyettes, a sorozati jelzetű dokumentumoknál megváltoztatta az M mozgatható példány jelentést, M muzeális jelentésre. így az eredetileg beérkezett alappéldánysorból folyt a kiszol gálás, és az utóbb beszerzett mozgatható példányokból képeztéka muzeális sort.

Az igaz, hogy így sok olyan dokumentumot forgalma

zunk korlátozás nélkül, aminek nincs M-es példánya, és az is lehet, hogy az azegyetlenpéldány.

A nagy numerus kurrens gyűjtemény esetében ez másképp alakult. Az utólag beszerzett M példányokat az örökösen raktári gondokkal küzdő könyvtár nem tudta elhelyezni úgy, hogy azt forgalmazni is tudja. Az utólag

(21)

19

beszerzett példányokat ládákban tárolva, külső raktárak ban gyűjtötte.

A budai várba történő 1984-85-ös felköltözéskor pe dig másik raktári szintre telepítették, elkülönítve az ere detileg kötelespéldányként beérkezett, ezért értékes és teljes alappéldányoktól. így a gyűjtemény ezen része egyfajta védettséget nyert. A Gyarapítási osztály munka társai ezt érzékelve, az utólag beszerzett 1952 előtti ki

adású dokumentumoknál az alappéldányt lekérve, a pél dányok összehasonlítása után az ép, szebb, esetleg dedi kált példányt helyezték, helyezik az M sorba.

így az évek folyamánaz M mozgatható példányjelen tése itt is átalakultM muzeális példány jelentéssé.

Ugyanígy, ennek mintájára átalakult az ugrószámos numerus kurrens gyűjtemény M mozgatható példány jelentése is Mmuzeális jelentésre.

Összegezve: az M jelölés jelentése MUZEÁLIS:

-a sorozati jelzeteknél (régisorozat, új soro zat, legújabb sorozat)

- a nagy numerus kurrens gyűjteménynél -azugrószámos numerus kurrensgyűjte

ménynél

-a periodikánál, abetűjeles gyűjteményben A többi gyűjtemény esetében az M jelentése másod

példány, mozgatható példány.

Az előzőekhez azonban egy megjegyzés feltétlenül szükséges. A nagy numerus kurrens állományban, amíg az alappéldánysorban lévő dokumentumnak nincs M példánya, addig az az egyetlen állományban

(22)

lévő példány. S mint ilyet, feltétlenül azt keli muzeá

lisnak, megőrzendőnek tekinteni. Ebből következik az a régebben - még lent a múzeumban, illetve a vári felköltözés után rövid ideig még itt a várban is - be vett gyakorlat, miszerint csak akkor forgalmaztuk nem kutatóknak a nagy numerus kurrens dokumen

tumot, ha volt M példánya is. Ez nem vonatkozott a nem szigorúan a gyűjtőkörhöz tartozó, illetve a nem hungarika dokumentumokra.

És tulajdonképpen ugyanez vonatkozna az 1952 előtt megjelent sorozati művekre és az 1952 előtt meg jelent, de csak 1952 után beszerzett ugrószámos nu

merus kurrens állományra is.

Az 1952-ben indult kétpéldányos gyűjtésű, betűjeles (MA-ME) numerus kurrens esetében eredetileg az M betűs példány volt a muzeális példány. Ám később ezt megfordították- ugyanakkor, amikor a sorozatijelzetek nél az M betűs példányból muzeális példány lett -, és az M betűs példány vált mozgatható példánnyá. Az M betű nélküli példányt archivális - az utókor számára megőr

zendő-példánnyá minősítették. Ennekokaazvolt, hogy teljesenelkülönüljön egymástól az 1952 előtti és az 1952 utáni gyűjtemény. így nemcsak jelzetükben, de még el

nevezésükben is megkülönböztették a megőrzésre szánt példányokat. Az 1952 előtti kiadású dokumentumok megőrzésre szánt példányait muzeálisnak, az 1952 utáni megjelenésűekmegőrzésre szánt példányait archiválisnak nevezték el.

A betűjeles numeruskurrens esetében, azok forgalma zásánál egy zavaró momentumot lehet megemlíteni: a katalógusokban az archivális példány jelzete szerepel -

(23)

21

hiszen erről készül a címleírás így az olvasók és a munkatársak is ezt a jelzetet tüntetik fel a kérőlapokon.

Ezzel szembenaRaktári osztálya mozgatható, M betűvel jelölt példányt forgalmazza. Ha tehát a Könyvfeldolgozó, vagya Gyarapításiosztály munkatársainak, illetve akinek ténylegesen az archivális példányra van szüksége, annak akérőlapon ezt ARCHIVÁLIS felirattal jeleznie kell.

A legújabb sorozatnál, a KA-KEjelzetű gyűjtemény nél az M betűs példány a muzeális, az M betű nélküli példány a mozgatható, forgalmazható. Ám amikor 1987- ben ezt a jelzetet az intézmény elindította, ez nem így volt. Akkor az M betűs példányt indították mozgatható példánynak és az M betű nélkülit archivális példánynak.

Azonban ezt 1992-ben a Raktári osztály kérésére a Gya

rapítási osztály megváltoztatta. Egyrészt őmyilvántartási problémát okozott a Raktári osztályon, másrészt, mivel ez a gyűjtemény is sorozati gyűjtemény, az az álláspont alakult ki, hogy legyen a jelzetképzése is azonosa koráb

bi sorozatok jelzetképzésével. így tehát 1992-ben meg

változtatták az addigijelzetképzést, és egyezővé tették a többi sorozati gyűjteményeknél alkalmazottakkal. Vagyis az M betűs példány a muzeális példány, azMbetű nélkü

li pedig a mozgatható, forgalmazható példány.

Amint látható, a gyűjtemény kialakulásakor a könyv tár nem alkalmazta minden gyűjtemény részre egysége sen az M muzeális jelentést. Annak jelentése időszakon

ként és gyűjteményrészenként változik. Ezért fontos, hogy minden olyan helyen, ahol a gyűjtemény forgalma zása történik, olyan munkatársak dolgozzanak, akik tisz

tában vannak azzal, hogy az M, mely gyűjteménynél je

lent mozgatható vagy másodpéldányt és mikorjelentmu zeális, azutókor számára megőrzendő példányt.

(24)

Mindaz, ami az M jelentésével kapcsolatban itt leíró

dott, úgy tűnik -ez idáig legalábbis hogy írásban sem annak idején, sem az azóta eltelt idő alatt nem rögzítte- tett. Az itt leírtak a még dolgozó idősebb, vagy már nyugdíjban lévő, de még esetenként bejáró volt kollégák elmondásai, emlékei, és mondjuk, a középkorú, még itt dolgozó kollégák gyakorlatából származó információ alapján álltössze. Ajelzetek betűinek jelentése máramár kialakult és szilárdan áll. Azok jelentéséből következő forgalmazási szabályokat - igaz, íratlan szabályokat - a Raktári osztály igyekszik következetesen betartani, betar tatni, olykor még konfrontáció vállalása árán is.

1987 előtti és 1987 utáni jelzetek

Az 1952 után megjelent betűjeles monografikus do kumentumok jelzeteinél mindegyik méretcsoportban ész revehető, hogy a jelzettartományok számsorában na gyobb ugrás található. Ez az ugrás amiatt keletkezett, hogy az 1987-től bevezetett új bibliográfiai leírás szerint leírt dokumentumok jelzeteinek jóval nagyobb számot adtak az éppenkövetkező számnál. Pl. a B méretű köny

veknél 1986-ban a jelzet 104.000 körül tartott. Az 1987- ben megjelenő és az új szabvány szerint leírt ilyen méretű könyvek új jelzete 125.001-rel kezdődött. Az így kelet

kezett üres számsorra, jelzetsorra tették azokat a doku

mentumokat, amelyek 1987 előtt jelentek meg, de csak később szerezte be könyvtár.

2004-ben azonban olyan döntés született, hogy a to

vábbiakban a megjelenési időtől függetlenül, a méreten belüli következő számot kapja a beérkező dokumentum, így viszont mindegyik méret számsorában egy hiátus

(25)

23

keletkezett, amitmost már nem fognak betölteni. Emiatt viszont a könyvek kiadásának kronológiája sem töretlen.

X-es példány

A különböző gyűjteményrészekben sok olyan doku mentum van, amelyek jelzetében X található. Az X azt jelzi, hogy a mü csak egy példányban van a könyvtár

állományában.

Ezek általában olyan müvek, amelyek:

-változatlan utánnyomások - különlenyomatok

- csak egypéldányban tudta akönyvtár beszerez

ni

-nem is szándékozta több példányban gyűjteni - úgynevezett közös kiadások (külföldi és magyar

kiadóké)

-házi sokszorosítások stb.

Ha az X-es jelzetű dokumentumok bármelyik sorozati gyűjteményben vannak, akkor azokat a raktár a mozgat ható, forgalmazható példányok közötttartja, és ugyanúgy forgalmazza, mint a sorozattöbbi tagját.

A betűjeles, magyar monografikus könyveknél a könyvtár az X-es jelölést 1962 júniusától alkalmazza.

Az X-es dokumentumok abetűjeles könyvek között - az A-E-ig gyűjteményben - az archivális példányok kö zött vannak elhelyezve és csak engedélyezés után, szol

gáltatjuk a dokumentumot. Az engedélyezést indokolja az is, hogy ezek a könyvekkülső raktárban vannak elhe

lyezve, ahonnan csak heti egy alkalommal történik ki

szolgálás.

(26)

Az időszaki kiadványok között is vannak X-es jelzetű dokumentumok, de azokat korlátozás nélkül forgalmaz

zuk.

Az M:2-es, M:3-as, M:4-es (többes) példányok

1952 után a könyvtár a dolgozók körében is érdeklő désre számot tartó dokumentumokból a kötelező két pél dányonfelül mégbeszerzett, megőrzötttovábbi példányt, példányokat. Ezeket jelölte M:2-es stb. jelöléssel. Azzal az eredeti szándékkal gyűjtötték az ilyen jelzetű doku

mentumokat, hogy a könyvtár dolgozói hazavitelre is kikölcsönözhessék azokat. A kölcsönözhető dokumentu mokról betűrendes katalógust is építettek, kölcsönözhető (kettőspontos) könyvek katalógusa néven volt ismert. A várban az épület negyedik szintjén helyezték el, közel a belsőkölcsönzéshelyiségéhez.

Az idők folyamán persze úgy alakult, hogy már nem csak a modem monografikus könyvek között található többespéldány, hanem a többi gyűjteményben is. A soro

zatban éppúgy, mint anagy numerus vagy az ugrószámos numerus kurrensállományában. Sőt a hírlapok és afolyó iratokközött is. A nagyalakú hírlap kölcsönzése nem volt megengedett sohasem, de a kettőspontos folyóiratok köl csönzése éppúgy lehetséges volt, mint a könyvek köl csönzése.

(27)

25

Gyűjteményismertető I. Könyvek

1. Sematizmus (névtár, címtár)gyűjteménye Jelzettartománya: 1—343-ig.

A gyűjtemény nagysága: 147 pfm.

Raktári nyilvántartása: adrémalevonatos kötetka

talógusban.

Általában egypéldányos anyag, nagyon kevés M - másodpéldány - van. Ha vanM példány,akkor az alappéldánymellévan osztva.

Forgalmazása:az alappéldányt forgalmazzuk.

2. Naptárakgyűjteménye

Jelzettartománya: 344-2.799-ig.

Raktári nyilvántartása: 344-2.799-ig adrémalevonatos kötetkatalógusban.

Általában egypéldányos anyag, nagyon kevés M- másodpéldány -van az alappéldány mellé osztva.

Forgalmazása: az alappéldányt forgalmazzuk.

(28)

3. Értesítők gyűjteménye

Iskolákmegjelentetett értesítői.

Jelzettartománya: Ért. 1-2.514-ig.

Az állomány nagysága: 272 pfm.

Raktári nyilvántartása: kéziratos jelzetrendi füze tekben.

A gyűjteményben elvétve található M - másod - és M:2-es példány.

Érdekessége a gyűjteménynek, hogy a feltárás és a rendszerezés az iskolák székhelyének földrajzi neve alapján, betűrendben történt. Katalógusaa helységne

vek (ill. Budapesten a kerületek) betűrendjében épült fel. Tehát egyfelől az iskolák épületei tartják össze az értesítő sorokat, s nem csupán az elnevezésük, másfe lől a beosztási sorrend a régi kerületi felosztást követi, amikor példáulaVáciút még IV. kerület volt.

Forgalmazása: az alappéldánytforgalmazzuk.

4. Az úgynevezett „müncheni”gyűjtemény

E raktározási és kézzel írott katalogizálásirendszert 1860-as évek végén alkalmazta Barna Ferdinánd a müncheni Hof-und Staatsbibliothektől átvett rendszer mintájára.

Az akkori tudományrendszerezésnek megfelelően a rendszer 12 főosztályra és a főosztályokon belül 180 alosztályra tagolódik. A jelzetek a megállapított sza kok latin nyelvűrövidítése és arab szám kombinációi:

(29)

27

PL: Hung. h. ( Hungária historica, Magyarország története)

1718 ae.

Ebben a gyűjteményben találhatók az 1926-ig be szerzett könyvek, kivéve a már rekatalogizált műve ket. A müncheni gyűjtemény zömében egypéldányos és a legrégebbi dokumentumokat tartalmazza. Ritkán előfordul, hogy egy műből két példány van, de ez a példányon nincs jelölve, csak a naplóban szerepel a kétpéldányosság, grafit ceruzával beírva.

A gyűjteménynagysága: 2.741 pfm.

Raktári nyilvántartása: 133 db. úgynevezett reper

tóriumban.

Valamennyi repertórium egyszersmind raktári nyil vántartás is volt, s aláhúzottszóval aztis jelezte, hogy a címleírás a katalógusban milyen rendszónál találha tó. Kolligátumnál csak az első tag leírása szerepel a repertóriumban és „2mk”, ”3mk” ( két munka, három munka ) megjegyzés mutatja, hogy ajelzeten valaha kolligátum volt.

A müncheni szakok raktári elhelyezése és repertó

riumbeli szerepeltetése méretek szerinti, ketted, ne gyed és nyolcadrét, s mindegyikméreten belül egyfaj

ta betűrendérvényesült. Anagyon nagy szakok eseté ben minden méretnél újra kezdtékaszámsort. így pél dául a Hung.h jelzetnél több különböző műnek van teljesenazonos jelzete.

A müncheni repertóriumok az 1936. évi rekatalogizálás ótaaz új raktári jelzetre kerülést is re

gisztrálják. A háromablakos hálózati bélyegző mutat

ja, ha egy adott mü ma is a müncheni jelzetenvan.

Forgalmazása: nincs különösebb megkötés.

(30)

5. „Régi sorozati” gyűjtemény

Jelzettartománya: 10.000-44.999-ig.

A gyűjtemény nagysága: 3.867pfm.

Az M példányok nagysága: 1.165 pfm.

Az M jelentése MUZEÁLIS

Raktári nyilvántartása: 10.000-41.071 -ig

adrémalevonatos kötetkatalógusban, illetve cédu

lakatalógusban, 41.072-44.999-ig csak adrémalevonatos cédulakatalógusban.

Ebben a gyűjteményben is található X-es jelzetű, egy példányban gyűjtött dokumentum. Ezeket is az alappéldánysorbaosztjuk.

Forgalmazása: az alappéldánysort és az M:2-es, M:3-as, stb. jelzetűeket forgalmazzuk, valamint az X-es példányokat.

Ennél a gyűjteménynél - és általában az úgynevezett sorozati jelzeteknél - egy jelzeten több, más-más című dokumentum található. Azt, hogy a jelzeten belül melyik dokumentumról van szó,jelölhetik perszámmal, betűvel, római számmal, vagy ezekvariációival.

Ebbena gyűjteményben a 14 és 20 ezer közötti jelzet

tartománybantalálhatók M:5-ös jelzetű, feketeszínű filc

tollal megjelzetelt dokumentumok is. Jelentése nem azo

nos az általános jelzetképzésböl logikusan következőnek, nevezetesen, hogy az adott dokumentum a 6. példány.

Azt jelzi, hogy a példány rongált, hiányos, az eredeti ál lapotához képest megváltoztatott. Ezek a példányok egy 1983-ban történt, nagyobb szabású raktári lopásból visz- szakerült, eredeti OSZK állományi darabok, amelyek

(31)

29

jelentős hányadama márnehezen pótolható. A rongálás, csonkítás a leltári és tulajdonbélyegző eltüntetését céloz

ta, azokat kivágták, helyüket leragasztották. Ezeket a példányokat nem forgalmazzuk.

A gyűjtemény jellegzetessége, hogy igen sokjelzet P betűvel kezdődik, ami azt jelenti, hogy a könyv periodika jellegű, pl. évkönyv. Az ilyen típusú, új indulású doku mentum 1976-tól kezdődően, a kiadványjellegének meg felelő jelzetet, vagyis a kötet gerincmagassága szerinti periodikajelzetetkap.

6. „Új sorozati" gyűjtemény Jelzettartománya: 2.818-9.999-ig.

A gyűjtemény nagysága:531 pfm.

AzM példánysor nagysága: 162 pfm. AzM jelentése MUZEÁLIS.

Raktári nyilvántartása: adrémalevonatos és kézzel írottcédulakatalógusban.

Sok M:2-es, M:3-as, stb. példányvan, amelyek az alapsor példányai mellévannak osztva.

Forgalmazása: az alapsort forgalmazzuk és termé

szetesen az M:2-es, M:3-as példányokat, valamint azX-es példányokat.

(32)

Azúgynevezett monografikus könyvek gyűjteménye

7. Nagy numerus kurrens, zártsoros numerus kurrens

Jelzettartománya: 45.000-315.823-ig.

A gyűjtemény nagysága: 6.368 pfm.

Az M példányok nagysága: 2.179 pfm.

Az M jelentése MUZEÁLIS

Raktári nyilvántartása: adrémalevonatoskötetka talógusban.

Itt is és a sorozati gyűjtemények felsorolásánál is szembetűnő, hogy az M példánysor nagysága jelentősen kisebb az alappéldánysor nagyságánál.

Ennek magyarázata: a könyvtár eredetileg csak egy példányban gyűjtötte a dokumentumokat. Az 1952-ben megjelent kötelespéldányrendelet írta elő alegalábbkét példányos gyűjtést. Ekkor határozták el, hogy, ha lehet

séges, az 1952 előtt megjelent hungarika dokumentu

mokból beszerez a könyvtár még legalább egy példányt.

Ez a pótlólagos gyarapítás még ma is folyik. Mindezek ellenére az M példánysor még mindig jelentősen kisebb, mint az alappéldánysor.

Ebben a gyűjteményben is találhatók fekete színű filc

tollal megjelzetelt M:5-ös jelzetű dokumentumok. Ma gyarázata ugyanaz, mint a sorozati gyűjteményben talál ható ilyen jelzetű dokumentumoknak. Ezeket sem for

galmazzuk.

(33)

31

Azalappéldánysort 2004-ben a Raktári osztályösszeosz

tottaaz M-es példányokkal. Azösszeosztást forgalmazási szempontokdiktálták.

Forgalmazása: azalappéldánysort és az M:2-es, M:3-as stb. jelzetűeket forgalmazzuk.

8. Ugrószámos numerus kurrens gyűjtemény Ennek agyűjteménynek felállítását 1952-ben határoz

ták el. Ide helyezték és helyezik még napjainkban is az 1952 előtt megjelent, de csak később beszerzett doku

mentumokat. A beérkezett könyveket gerincmagasság alapján Öt méretcsoportra osztották, mindegyik méret csoportnak egy-egy százezres számtartományt kijelölve.

Azonban az 1800-as évek második felében a régi nagy

alakú, mutatós kötésű, ateremkönyvtárat díszítő, „szépé

szeti felállítást célzó” könyvek számára már lefoglalták az 500 és 600 ezres számtartományt, ezért azugrószámos kategóriák méretcsoportosítása nem teljesen követi a számcsoportok nagyságrendjét.

A besorolásaz alábbiak szerint alakult:

17 cm-ig 300 ezres

17-21 cm-ig 800 ezres 21-25cm-ig 600 ezres 25-32 cm-ig 400 ezres

32 cm-től 500 ezres

Ebben agyűjteményben (mindaz öt méretcsoportban) az M muzeális példányt jelent.

Az ugrószámos numerus kurrens állomány gyarapodá sa - mind az öt méretcsoportban-a beszerzéseken túl, a müncheni szak rekatalogizálásából is táplálkozik.

(34)

8.1 A 300ezres gyűjtemény

Jelzettartománya:315.824-327.511-ig, növek

szik.

Agyűjteménynagysága: 230 pfm.

talógusban 326.646-ig,

ideiglenes naplóban 326.647-től.

Az alap, az M és esetleges M:-os példányai az alap

példány mellett vannak.

Forgalmazása: az alappéldánysorból történik.

8.2A 800ezres gyűjtemény

Jelzettartománya: 800.001-829.130-ig, növek

szik.

Raktári nyilvántartása: 800.001-827.426-ig adrémalevonatos kötetkatalógusban, 827.427-től ideiglenesnaplóban.

Az alap, az M és esetleges M:-os példányok egymás mellett találhatók.

Forgalmazása: a kérések teljesítése az alapsorból történik.

8.3 A 600 ezres gyűjtemény

Jelzettartománya: 600.001-634.745-ig, növek szik.

(35)

33

Raktári nyilvántartása: 603.001-633.420-ig adrémalevonatos kötetkatalógusban, 633.421-től ideiglenesnaplóban.

Az alap, az M és esetleges M:-os példányok egymás melletttalálhatók.

A gyűjtemény csak 603.001-től ugrószámos numerus kurrens, addig a számtartomány a fólió méretűállomány nakvanfenntartva.

A fólió méretű anyag jelzettartománya: 600.001- 601.950-ig van betöltve, de a számsor 603.000-ig van fenntartva.

E gyűjtemény nagysága: 129 pfm.

Raktári nyilvántartása: kézzel írott kötetkataló gusban.

Forgalmazásuk: az alappéldánysort forgalmazzuk.

8.4 A400ezres gyűjtemény

Jelzettartománya: 400.001-408.445-ig, növek szik.

Raktári nyilvántartása: 400.001-408.032-ig adrémalevonatos kötetkatalógusban, 408.033-tói ideiglenesnaplóban.

Az alap, az M és esetleges M:-os példányok egymás mellett találhatók.

Ebben a gyűjteményben található 490.001-493.733- ig, a szintén fólió méretű, kis terjedelmű, füzetes nyom-

(36)

látványok sora, amely 492.381-től igen rossz állapota miatt „saláta”gyűjteménykéntismert.

E gyűjteményrész raktári nyilvántartása: kézzel írott kötetkatalógusban.

Forgalmazása: az alappéldánysorból történik.

8.5 Az 500 ezres gyűjtemény

Jelzettartománya: 500.001-504.889-ig, növek

szik.

Raktári nyilvántartása: 501.947-504.790-ig adrémalevonatos kötetkatalógusban, 504.791-tői ideiglenes naplóban.

Ebben a gyűjteményben is található régi fólió mé retű anyag.

Ennek jelzettartománya: 500.001-501.946-ig.

Raktári nyilvántartása: kézzel írott kötetkataló

gusban.

A gyűjteménynagysága:160pfm.

A gyűjtemény 1600-1700-as évekbeli kiadású, díszes, pergamenkötésű köteteket tartalmaz, benne értékes kép

anyaggal.

Az alap, az M és esetleges M:-os példányok egymás melletttalálhatók.

Forgalmazása:az alapsorból történik.

(37)

35

9. A kötelespéldány szolgáltatással állományba kerü

lő, modern monografikus kiadványok gyűjteménye E gyűjtemény felállítása 1952-ben indult. A kötelespéldány szolgáltatással állományba kerülő köny veket a raktári férőhely jobb kihasználása érdekében ge rincmagasságuk szerint öt méretcsoportba osztották.

A méret B méret C méret Dméret E méret

17 cm-ig 17-21 cm-ig 21-25 cm-ig 25-32 cm-ig 32 cm felett.

A könyvek ilyen formában történő raktározását me chanikusraktározásnak nevezzük.

A könyv jelzete a mérete szerinti betűből és folyó számból tevődik össze. A számozás mindegyik méret

csoportban 10.001-tőlkezdődik.

A kötelespéldány szolgáltatással a könyvek legalább két példányban kerülnek a könyvtárba.

Az M betűvel jelölt a mozgatható,fogalmazható, az M betű nélküli az archivális (az utókor számára megőrzen dő, elkülönített)példány.

Ebben a gyűjteményben is találhatók X-es jelzetűmü vek, ezek:

- különlenyomatok

- úgynevezett közös kiadások (külföldiésma gyar kiadóé)

- változatlan utánnyomások - házi sokszorosítások stb.

(38)

Az archivális példányt csak a Gyarapítási, ill. a Könyvfeldolgozó osztálynak adjuk, ha a kérőcédulát ARCHIVÁLISfelirattal látják el.

Erre a következők miatt van szükség: a címleírás az archiválispéldányról készül, ezért a katalógusban mindig az archivális példány jelzete szerepel, és ez kerül a kérő lapra. Ezzel szemben a Raktári osztály az M-es, mozgat

ható példányt fogalmazza. Ha tehát a Gyarapítási vagy a Könyvfeldolgozó osztály ténylegesen az archivális pél dányt kéri, azt külön fel kell, hogy tüntesseakérőlapon.

Ebben a gyűjteményben is vannak M:2-es, M:3-as, stb. példányok.

Forgalmazása: mind az öt méretcsoportban egy

séges, az M - mozgatható - példányt forgalmaz

zuk és természetesen az M:-os pontos példányo kat. Az X-es példányokat csak kutatóknak, enge déllyeladjuk.

A modern monografikus könyvek mozgatható pél dánysorábansok őrjegy található.

Az itt elhelyezett őrjegy azt mondjameg, hogy a raktári példányon kívül akönyvtárbanmég hol található az adott dokumentumbólmásik példány.

Természetesen a többi gyűjteményben is találhatók őrjegyek. Ott azonban, általában a raktári példányok van

nak kihelyezve.

Az őrjegy egy olyan dokumentumot helyettesítő nyomtatvány, amelyet a raktárból tartósan távollévő do kumentum helyére osztunk.

Jelölhetnek hiányt, kihelyezést, üres számot, egypél- dányosságotésazt,hogyakönyv miniatűr.

(39)

37

A hiány őgegy azt jelzi, hogy valamilyen okból nincs meg a könyvtárban az adott mü, holott korábban meg

volt.

A kihelyezési őrjegy azt mutatja, hogy melyik doku mentum hová van kihelyezve a könyvtáron belül.

Az üres szám őijegy azt jelzi, hogy a jelzeten volt mű, új jelzetre kerültés a volt jelzet már nem lesz betölt

ve.

A jelzet elé írt X jelzi az egypéldányosságot, vagyis az adott műből nincs több példány.

A mini feliratú őrjegy arra utal, hogy az adott doku

mentum 6 cm-nél kisebb és arezerv raktárban van elhe

lyezve.

9.1 AzA jelzetű könyvek gyűjteménye

Jelzettartománya: 10.056-32.936-ig, növekszik.

Az archivális gyűjtemény nagysága: 230 pfm. Raktári nyilvántartása: adrémalevonatos kötetka

talógusban 26.634-ig, illetve 26.635-től ideiglenes naplóban.

Itt kell megemlíteni a „miniatűr” könyvek gyűjtemé nyét. Ezek 6 cm-nél kisebb gerincmagasságúak, és álta lában valamely könyv miniatürizált, bibliofil kiadásai.

Jelzettartományukat nem lehet meghatározni, mert bármelyik gyűjteményrészben megjelenhetnek ilyen ki adású könyvek (ld. 13.4 pont).

Elhelyezésük: kis méretük miatt a rezerv raktárban, rekeszelt fiókos szekrényekben.

Forgalmazásuk: kutatóknak adjuk.

(40)

9.2AB jelzetű könyvek gyűjteménye

Az archivális gyűjtemény nagysága: 2.699 pfm.

Raktári nyilvántartása: adrémalevonatos kötetka talógusban 139.163-ig, illetve 139.164-től ideig

lenes naplóban.

9.3 A C jelzetű könyvek gyűjteménye

Az archivális gyűjtemény nagysága: 1.569pfm.

Raktári nyilvántartása: adrémalevonatos kötetka talógusban 112.303-ig, illetve 112.304-től ideig

lenes naplóban.

9.4 A D jelzetű könyvek gyűjteménye

Jelzettartománya: 10.001-79.524-ig,növekszik.

Azarchiválisgyűjteménynagysága: 594 pfm.

talógusban52.610-ig, illetve 52.611-től ideiglenes naplóban.

(41)

39

9.5 Az Ejelzetű könyvek gyűjteménye

Az archivális gyűjtemény nagysága: 28 pfm.

talógusban 15.137-ig, illetve 15.138-tól ideiglenes naplóban.

10. Jegyzetgyűjtemény

10.1 Cutter-számos jegyzet Jelzettartománya: 1-959-ig.

A gyűjtemény nagysága: 245 pfm, külső raktár bantároljuk.

Raktári nyilvántartása: géppel írott cédulakataló gusban.

Szakrendben felállított jegyzetgyűjtemény. A főisko lai, egyetemi jegyzeteket tartalmazza 1957-ig. Eredendő

en két példányban gyűjtötték.

A Cutter-számos jegyzetek jelzete szám és betű kom binációjából áll.

Pl.:371

S 12/1954-56

A dokumentum címe: Munkáranevelés írta: SalaczJános

A jelzet 371-es száma a dokumentum szakszáma, me lyet a dokumentum tartalma szerint az egyszerűsített ETOalapjána Könyvtári Raktározási Táblázatból kapta.

(42)

Az S 12 az úgynevezett Cutter-szám, melyet első al

kalmazójáról, Ch. Cutter amerikai könyvtárosról nevez tek el. Ennek lényege, hogy a művek szerzőik neveinek betűrendjében vannak csoportosítva.

1958 és 1977 között a Cutter-számos jelzet helyett a gyűjteménytJbetűvel jelölték.

1978-tólakönyvtár úgy határozott, hogy a jegyzeteket csak egy példányban gyűjti, mégpedig két méret szerint;

25 cm gerincmagassáig JC-vel, a 25 cm gerincmagasság felettieket JD-vel jelölve. Ezért a J jelzetüekböl az M, mozgatható példányt kiiktatták. Kiiktatták a Cutter- számos jegyzetek két példányából is - tételes összeha

sonlítás után - az intakt példányt meghagyva, a másik példányt.

Forgalmazása: a jegyzetek forgalmazása egysé

ges, kutatóknak adjuk.

A jegyzetek forgalmazásához azonban kívánkozik egy megjegyzés. Amint láttuk, a könyvtár döntött úgy, hogy egy példányban őrzi meg jegyzetgyűjteményt. En

nek oka lehetett az, hogy a jegyzetek sok, változatlan utánnyomást élnek meg, egy bizonyos időn túl elavulnak, újabbakat adnak ki. A sok kiadás miatt - ha mindegyik kiadást két példányban őrzi meg a könyvtár- sok helyet foglalnak. Tehát okot, elfogadhatót, lehet találni az egy- példányos gyűjtésre való áttérésre. Viszont ebben az esetben azegy példányt úgy kelltekinteni, mint az utókor számára megőrzendő példányt és akkor azt nem is for galmazzuk, csakkutatóknak.

A kérdés csak az, hogy vajon etikus-e megtagadni a forgalmazásukat, akkor, amikor a könyvtár döntötte el, hogy csak egy példányban gyűjti ajegyzeteket.

(43)

41

Az, hogy a könyvtár vezetésében és a gyarapítással foglalkozók körében is felvetődött ez a kérdés, abból is kitűnik, hogy egy időben szabadpolcra helyezték az ér deklődésre számot tartójegyzetek nem megőrzésre szánt példányait.

Kb. 2002-től pedig ismét elkezdtékválogatva gyűjte ni azM, mozgatható példányokat.

Ehhez ismét két megjegyzés:

- nagyon kevés M mozgatható példány érkezett a törzsgyűjteménybe

-vizsgaidőszakban nincs olyan példányszámú jegy

zet,amelyelegendő volna akötelezően feladott művekből

10.2 AJ jelzetű jegyzetgyűjtemény Jelzettartománya: J 1-38.706-ig.

Raktári nyilvántartása:J 1-14.917-ig géppel írott cédulakatalógusban, J 14.918-38.706-ig

adrémalevonatos kötetkatalógusban.

A gyűjtemény nagysága: 450 pfm., külső raktár ban tároljuk.

10.3 AJCjelzetű jegyzetgyűjtemény

Jelzettartománya: JC 1.001-34.656-ig, növekszik.

Raktári nyilvántartása: adrémalevonatos kötetka talógusban 10.33O-ig, illetve 10.331-től ideiglenes naplóban.

A gyűjtemény nagysága: 328pfm.

(44)

10.4 A JDjelzetű jegyzetgyűjtemény

Jelzettartománya: JD 1.001-22.515-ig, növekszik.

Raktári nyilvántartása: adrémalevonatos kötetka talógusban 6.094-ig, illetve 6.095-től ideiglenes naplóban.

11. Az úgynevezett „legújabb sorozat”

E gyűjtemény az 1987 utáni impresszumú, nem egy időben megjelenő többkötetes magyar és külföldi kiad ványokat foglalja magában. A raktári férőhely jobb ki

használása érdekében a beérkező könyveket gerincma

gasságuk alapján itt is öt méretcsoportra osztva jelzetelik.

A jelzetet a magasságot tükröző betűvel és folyószám hozzáadásával képezik. A többkötetesjellegeta jelzet elé helyezett K betűvel jelölik. A folyószámozás mindegyik méretcsoportban 10.001-gyei kezdődik.

Tehát egy legújabb sorozati dokumentum jelzete, pl.

KB 10.228/3 lehet.

A muzeális példány jelzete: MKB 10.228/3

Eredetileg e jelzettípus indulásakor az M példány volt a mozgatható, forgalmazható példány, de forgalmazási, őrnyilvántartási problémák miatt, valamint, hogy teljesen egyező legyen a korábbi sorozati gyűjtemények jelzet képzésével, a Raktári osztály kérésére a Gyarapítási osz tály 1992. április 1-jétőlmódosítottaafeldolgozást.

Az M példány lett a muzeális példány és az M betű nélkülia mozgatható, forgalmazható példány.

Az 1987 előtt megjelent, de csak 1987 után állomány ba kerülő, sorozati jellegű müveket KA-KE 1-től induló

(45)

43

jelzettel látták el. Ma már azonban ezt a jelzetsort be

szüntették, lezárták.

Raktári nyilvántartásuk: kézzel írott cédulakatalógus ban. A katalóguslap egyik oldalára a mü szerzőjét, címét írjuk. A másik oldalon helyezzük el a hálózati bélyegzőt, és benne jelöljük a példányadatokat.

Ebben a gyűjteményben is található X-es jelzetű do kumentum. Magyarázta ugyanaz, mint a többi sorozatnál, és itt is a forgalmazható példányok között vannak elhe

lyezve. Ebből következően forgalmazzuk is őket.

A legújabb sorozat forgalmazása: egységes mindegyik méretcsoportban, az M betű nélküli példányt, valamint az X-es példányokat forgalmazzuk és természetesen az M:- os példányokat.

11.1 AKA jelzetűkönyvekgyűjteménye

jelzettartománya: 10.001—10.142-ig, növekszik, agyűjteménynagysága: 5 pfm.,

amuzeális sor nagysága: 4 pfm.

11.2 A KBjelzetű könyvekgyűjteménye

jelzettartománya: 10.00l-12.481-ig, növekszik, a gyűjtemény nagysága: 128 pfm.,

a muzeális sor nagysága: 82pfm.

(46)

11.3 A KC jelzetű könyvek gyűjteménye

jelzettartománya: 10.001-12.927-ig, növekszik, a gyűjtemény nagysága: 187 pfm.,

amuzeális sor nagysága: 143 pfm.

11.4 A KD jelzetűkönyvek gyűjteménye

jelzettartománya :10.001-l 1.151-ig, növekszik, agyűjteménynagysága: 145 pfm.,

a muzeális sor nagysága: 138 pfm.

11.5A KEjelzetűkönyvek gyűjteménye

jelzettartománya: 10.001-10.038-ig, növekszik, a gyűjtemény nagysága: 3 pfm.,

a muzeális sor nagysága: 3 pfm.

A KA-KE 1 -tői induló jelzetű műveket csekély szá muk miatt nem sorolomfel.

(47)

45

12. A külföldön 1945-től megjelent, monografikus könyvek gyűjteménye

Ez a gyűjtemény is öt méretrend szerint felállított gyűjtemény. Akönyvek külföldi voltát O betűvel jelölik, és a folyószámozás mindegyik méretcsoportban 20.001- től kezdődik.

A jelzet tehát így alakul, pl. OB 22.513 vagy OD 23.542.

Ide helyezik a külföldön magyarul megjelent könyve ket, magyar könyv külföldön idegen nyelven megjelent kiadását, az idegen nyelvű, de magyar vonatkozású könyveket, azegyetemeskultúra szempontjából fontos és jelentős műveket.

Az O-s jelzetű könyvanyag - miután nem kötelespéldány szolgáltatással kapjuk, hanem vásároljuk, cseréljük, ajándékba kapjuk - többségében egypéldányos gyűjtemény. Ritkán előfordul két példány egy műből, akkor a másodikpéldány M-es jelzetet kap, pl. MOC. Ez a példány az OC-s jelzetű könyv mellettvan elhelyezve.

Itt az M, másodpéldányt jelent.

Miután jórészt egypéldányos anyag, ebből a gyűjte

ményből nagyon sok dokumentum van kihelyezve. A kihelyezés tényét, és hogy hová van kihelyezve az adott dokumentum, kihelyezési őrjegy mutatja.

Forgalmazásuk: egységesen az M betű nélküli példányt forgalmazzuk.

(48)

12.1 Az OA jelzetű könyvekgyűjteménye Jelzettartománya: 20.001-36.151-ig,növekszik.

Raktári nyilvántartása: adrémalevonatos kötetka-r talógusban 27.811-ig és 35.001-35.164-ig, illetve 27.812-től és 35.165-től ideiglenes naplóban.

12.2Az OB jelzetű könyvek gyűjteménye Jelzettartománya:20.001-87.121-ig, növekszik.

talógusban 63.175-ig és 76.776-ig, illetve 63.176- tól és 76.777-től ideiglenes naplóban.

12.3Az OC jelzetű könyvek gyűjteménye

Jelzettartománya: 20.001-97.238-ig,növekszik.

talógusban 66.664-ig és 85.001-86.867-ig, illetve 66.665-től és 86.868-tól ideiglenes naplóban.

(49)

47

12.4Az 0D jelzetűkönyvekgyűjteménye Jelzettartománya:20.001-48.355-ig, növekszik.

Agyűjteménynagysága: 315 pfm.

talógusban 34.198-ig és 45.552-ig, illetve 34.199- től, és 45.553-tőlideiglenes naplóban.

12.5AzOE jelzetű könyvek gyűjteménye Jelzettartománya: 20.001-25.238-ig, növekszik.

A gyűjtemény nagysága:25 pfm.

Raktári nyilvántartása: adrémalevonatos kötetka talógusban 20.978-ig és 25.000-25.090-ig, illetve 25.091-tőlideiglenes naplóban.

A O-s jelzetű dokumentumok nyilvántartásai ismerte

tésénél két-két szám van feltüntetve, mind az adrémalevonatos, mind az ideiglenes naplók számainál.

Itt köszön vissza az az 1987-ben hozott döntés,miszerint az 1987 utáni megjelenésű dokumentumoknak magasabb számú jelzetet adtak, mint az 1987 előtti megjelenésű műveknek (ld.1987 előtti és 1987utánijelzetek).

(50)

13. A rézén raktárban található gyűjteményrészek Rezerv raktár: még a raktáron belül is elkülönítve tá rolt, igen értékes gyűjteményrészek különleges forgalma zását biztosító raktár.

13.1 A rezerv gyűjtemény

-a volt zároltdokumentumok bizonyos része

-ponyvaregények - különleges mellékletek

Sok olyan dokumentum érkezik a könyvtárba, ame lyek különleges mellékleteket tartalmaznak. Ezek lehet nek, pl. baba, színes szemüveg, valamilyen zenélő esz köz, papucs, különböző kártyák, színes korongok, öltöz tető babák stb. Az ilyen mellékleteket tartalmazó doku mentumok jelzeteit 1994. augusztus 1-től Q betűvel egé

szítikki, ezzeljelezve, hogy nem hagyományos hordozó- jú melléklet tartozikaz adott dokumentumhoz.

Ugyanígy Q betűt kapnak azok a dokumentumok is, amelyek mellékletei CD-ROM, magnetofonkazetta stb.

Az ilyen mellékletet az a tár kapja, ahol az olvasó hasz

nálni tudja. Pl. zenei cd-t, zenei hangzókazettát a Zene

műtár, adat-CD-t az Elektronikus Dokumentum szolgáltató csoport.

13.2 Az úgynevezett reprezentatív magyar írók, költőkelsőkiadás gyűjteménye jelzete: Re 92...

agyűjteménynagysága: 64 pfm.

(51)

49

13.3 A díszművek gyűjteménye jelzete: Dm 1-1.518-ig,

A gyűjtemény zömében egypéldányos. Az 1900-as évek elején válogatták ki a törzs gyűjteményből „szépészeti” okok, a ben

nük lévő illusztráció, metszetek, illetve képanyagamiatt.

13.4 Aminiatűrkönyvek gyűjteménye

jelzete: pl. MA; OA; MB, MC, nagy nu merus kurrens stb.,

a gyűjtemény nagysága: két darab 9 fiókos szekrény.

13.5 A kegyeleti gyűjtemények

A kegyeleti gyűjtemények jelzeteitanévadó nevéből és folyószámból képezték, pl. Kossuth 1529, Madách 524, M.assz. kvt. 825 stb. Ez alól kivétel a Széchényi és a Todoreszku gyűjtemény, ahol is atörzsállomány jelzeteit használták.

• Apponyi Sándor (kivéve ahungarikaés azApp.rairóra gyűjteményét) könyvtára:

• Justh Zsigmond könyvtára:

a gyűjtemény nagysága: 1,5 pfm.

• Kisfaludy Sándor könyvtára:

a gyűjtemény nagysága: 52 pfm.

• Kossuth Lajos könyvtára:

• Madách Imre könyvtára:

a gyűjteménynagysága: 18 pfm.

(52)

• Magyar Asszonyok (valójában Benczúr Gyuláné)könyvtára:

a gyűjtemény nagysága: 77 pfm.

• SeitzOttóvegyészmérnök könyvtára:

• Széchényi Ferenc gyűjteménye:

a gyűjtemény nagysága: 97pfm.

• Todoreszku Gyulagyűjteménye:

•Az első és korai kiadású magyar nyel

vű és különös érdeklődésre számot tartó periodika anyag gyűjtemé

nye:

agyűjtemény nagysága: 21 pfm.

Forgalmazás: csak kutatóknak; arezerv raktárból csak az osztály mindenkori szolgálatvezetője szolgálhat ki.

(53)

51

II. Hírlapok és folyóiratok (periodika)

A kötelespéldányok szolgáltatása, bár kiterjedt az új

ságokra is, azok igen hiányosan érkeztek. 1d. Szinnyei József ismerte fel ennek a kiadványtípusnak ajelentősé gét. 1884-ben elérte az Országos Hírlapkönyvtár megala

pítását. Annakvezetőjeként nagy könyvtárak állományá nak összevonásával, vidéki nyomdák raktárainak átkuta

tásával, magánkönyvtárak átnézésével próbálta teljessé tenni az állományt. Gondoskodott az állomány feldolgo

zásáról is.

A gyűjtemény 1888-ig működött, mint Országos Hír

lapkönyvtár,ekkortól akönyvtár önálló tára volt 1970-ig, amikor is belső átszervezés alkalmával, az 1960-ban léte sült Raktári osztályhoz csatolták. A gyűjtemény értékét nemcsak nagysága jelenti, hanem főként az, hogy az itt tároltkülföldi és magyar hírlapok csaknem háromnegyed része országos viszonylatban is az egyetlen fennmaradt példány.

Az időszaki kiadványokról korábban nem volt nyil vántartás. Az 1964-68. évi állományrevízió alkalmával - az állomány megfelelő előkészítése után - a raktárban talált állományt rögzítették könyvtári egységenként az új raktári katalóguslapokon. A raktári katalógust megfelelő kartonlapokból, megfelelő rovatolással, és ez alkalomra készítették.

(54)

1. A „régi"jelzettípusú hírlap és folyóiratállo mány

Eredetileg a hírlaptár anyaga a dokumentum nagysá gára tekintet nélkül 1-től folyószámos jelzetet kapott, amely H betűjellel egészültki.

A gyűjtemény gyarapodása soránmégis, néhány ezres nagyságú jelzettartomány sajátos tartalmú dokumentu

mokat ölelt fel:

• 1-1.722-ig az úgynevezett fektetett állomány, ez a legrégebbi periodikum gyűjtemény. Fektetve tároljuk,nevét is innen kapta

• a 10-11 ezres számtartomány avidéki napilapok gyűjteménye

• a 19 ezres számtartomány a fővárosi napilapok másodpéldányai

• a 25 ezres számtartomány a külföldilapok gyűj teménye

■ a31 ezres számtartomány az ún.munkásmoz galmi gyűjtemény

• a 32 ezres számtartomány archiválisértékű

• a33 ezresszámtartomány afővárosi napilapok gyűjteménye

• a 34 ezres számtartomány zárt, bizalmas jellegű anyag

Az 50,60, 70 ezrescsoportok, pedig a méretcsoportok differenciálásátszolgálták.

A H 100.001-114.629-ig tartó jelzetsor az úgyneve zett első világháborús folyóirat gyűjtemény, amely nagy

sága 44 pfm. Azelső világháborús hírlapok gyűjteménye aH 25 ezres jelzeten található.

(55)

53

A régi jelzettípusú hírlap és folyóirat állomány jelen

tősrésze egypéldányos. Ám ennek ellenére itt is található másod, harmad, sőt még negyedpéldány is. Az olvasói katalóguslapon általában fel van tüntetve, hogy az adott jelzet hányadik példány és jobb esetbenez a köteteken is

szerepel.

A hírlapállományban a muzeális jelzetet az adott do

kumentum jelzete elé írt 500 ezresjelöléssel képezték, pl.

a H 31.856 jelzetű dokumentum muzeális jelzete: H 531.856

A régi jelzettípusú periodikaállomány nagysága:

fektetett anyag: 1.289pfm.

azösszes többi: 6.238 pfm.

összesen: 7.527pfm.

2. Az „új”jelzettípusú periodika állomány

A régi hiányos, illetve a mai bibliográfiai leírásnak meg nem felelő katalógusok korszerűsítése, és nem utol

só sorban a raktári férőhely kihasználása szükségessé tette ahírlapésfolyóirat állomány rekatalogizálását, újra feldolgozását, ami 1976-ban kezdődött. Ezt a munkát a Periodika Feldolgozó osztály autopszia alapján -minden kötet kézbevételével - végezte. Meg kelljegyezni, hogy az előbb leírt állománysajátosságok az újrafeldolgozás során elvesztek.

Rekatalogizáláskor a periodikaállományt négy méret

rend szerint osztályozták. A méretet betűvel jelölték, megtartvaelőttea H betűt, és a jelzetet mindegyikméret csoporton belül a soron következő szám hozzáadásával képezték.