Jezsov, A.: Új szakasz a szocialista országok statisztikájának fejlődésében

A STATISZTIKA ÁLTALÁNOS ELMÉLETE ÉS MÓDSZERTANA

JEZSOV, A.:

ÚJ SZAKASZ A SZOCIALISTA ORSZÁGOK STATISZTIKÁJANAK FEJLÓDÉSÉBEN

(Novüj étap v razvitii sztatisztiki v szocia-

lisztlcseszkih sztranah.) —— Vesztn'lkg Sztatisz-_

aki. 1962. évi 11. szám. 14—29. 1).

A Kölcsönös Gazdasági Segítség Taná- csába tartozó országok kommunista és 'munkáspártjai képviselőinek 1962 * júniu- sában Moszkvában tartott értekezlete jóváhagyta ,,A nemzetközi szocialista munkamegosztás alapelvei"-t, amelyeket a KGST XV. ülésszaka dolgozott ki. Az értekezlet, hangsúlyozva, hogy a népgaz- dasági tervek egyeztetése, valamint a ter- vek teljesítésével kapcsolatos főbb kérdé- sek figyelemmel kísérése a KGST alap—

vető módszere, rámutatott arra, hogy fo- kozni kell a népgazdasági tervek koordi- nálását és törekedni kell a nemzetközi szocialista munkamegosztás további bővi—

tésére és helyes kialakítására. A nép—

gazdaság tervszerű irányításának legfon- tosabb tényezője az egységes számviteli és statisztikai rendszer. Sem a népgazda—

sági tervek összeállítása, sem teljesítésük ellenőrzése nem képzelhető el helyes számvitel és tudományosan megszervezett statisztika nélkül. Éppen ez az oka annak, hogy a szocialista országok mind széle—

sebb alapokra helyezik az egriittműkö—

dést a statisztika területén.

Jezsov ismerteti a KGST tagállamok statisztikai szerveinek fokozódó együtt- működését az 1956—1962. években és ér—

tékeli azt a nagyjelentőségű munkát, amelyet a tagállamok vezető statisztikai szervei végeztek.

A KGST tagállamok statisztikai munka- csoportja által elkészített igen nagyszámú dokumentum közül elsőként említi meg az 1952-ben kidolgozott ,,A KGST tag—

államok külkereskedelmének operatív el- számolására vonatkozó alapelvek" c. anya—

got, majd ismerteti az azóta eltelt egyes évek legjelentősebb dokumentumait, töb—

bek között az ipari, az építőipari, amező-

gazdasági termelés egységes számbavéte—

lére vonatkozó alapelveket.

Kiemeli az alapelvek kidolgozásának fontosságát, mert csak e közös alapelvek megfelelő érvényesülése esetén valósít- ható meg az egyes országok gazdaságára vonatkozó adatok azonos csoportosítású ' összehasonlítása.

Az egyik legjelentősebb téma, amelyet a csehszlovák Statisztikai Hivatal dolgo—- zott ki ,,A népgazdaság fejlődésének szín- vonalát és ütemét jellemző fő mutatók rendszere." Ezt a mutatószámrendszert a KGST országok statisztikai munkacso- portjának 1961 októberében tartott érte—

kezlete fogadta el. A KGST tagországok által jóváhagyott mutatószám—rendszer 115 főbb mutatót foglal magában, vala- mint számos kiegészítő adatot, amelyek a szocialista gazdaság jelenségeinek részle- tes jellemzését adják. A mutatószámrend—

szer az alábbi főbb részekre oszlik;

A) A népgazdaság általános és szinteti- kus mutatói. Ide tartoznak a társadalom általános életkörülményeit jellemző mu—

tatók (terület, népesség, nemzeti gazdag—

ság), a termelőmódot jellemű mutatók (termelőerők, termelési viszonyok), a szo—

cialista bővített újratermelés folyamatát jellemző mutatók.

B) A népgazdaság ágazatainak fejlő—

dését jellemző mutatók, éspedig a termelő ágazatok (ipar, építőipar, mezőgazdaság stb.) fejlődésétésanem termelő ágazatok (lakás és kommunális gazdaság, oktatás, egészségügy stb.) fejlődését jellemző mutatók.

C) A lakosság életszínvonalát jellemző mutatók.

Ennek az igen fontos dokumentumnak a különlegessége nemcsak abban rejlik, hogy a legfontosabb mutatók tudományos rendszerét adja, hanem lehetőséget nyújt a statisztikai adatok összehasonlítására IS.

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ

Igen nagy jelentőségű az a munka, me- lyet a külkereskedelmi statisztika terüle—

tén végeztek. E dokumentumok közül Je- zsov kiemeli a ,,KGST országok külkeres—

kedelmének egységes cikkjegyzéke" c.

munkát, melynek 9 fejezete, 58 csoportja és 302 alcsoportja mintegy 3900 különböző áru megnevezését tartalmazza.

A KGST XVI. rendkívüli ülésszaka egy sor igen fontos határozatot hozott a KGST hatékonyabb, új, magasabb szinten való működése érdekében. Igy létrehozta pél—

dául a Statisztikai Állandó Bizottságot, melyre a KGST tevékenységének elkövet—

kező szakaszában igen fontos munka hárul.

Az 1963—ban és a következő években megoldandó feladatok a szocialista orszá- gok statisztikai szerveinek további hat- hatós, a korábbihoz viszonyítva szélesebb és mélyebb együttműködését irányozzák elő, mely együttműködés záloga a KGST tagállamok jövőbeni gyors fejlődésének.

(Ism.: Kőszegi Lászlóné)

GATOVSZKIJ, L. M. -— KOVALEV, N. l.:

MATEMATIKA És TERVEZÉS

(Matematika 1 planirovanle. Nekotorüe problemü vnedrenija v praktika ékonomiko—

matematicseszkih metodov i vücsiszlitel'noj tehniki.) —— Vesztnik Akademii Nauk SzSzSzR.

1962. nov. 42—52. p.

A. cikk, amely a közgazdasági—mate- matikai módszerek és a számítástechnika gyakorlati alkalmazásának néhány prob—

lémájával foglalkozik, N. Sz. Hruscsov—

nak a XXII. kongresszuson elmondott beszédéből idézve arra hívja fel a figyel—

met, hogy a kommunizmus építésének nagy feladatai a népgazdaság tervezésének és irányításának megalapozottságát és magas színvonalát teszik szükségessé. Részlete- sen ismerteti az e téren a Szovjetunió különböző fórumain Végzett kutatómun- kák eredményeit és vázolja a megoldásra váró feladatokat.

A tervezés és gazdaságirányitás mun- kája tudományos alapokon nyugvó minő- ségi (elvi) és mennyiségi (konkrét) gaz—

dasági elemzésekre támaszkodik, mely elemzések eredményei kiegészítik egy- mást. Szerző hangsúlyozza, hogy a cikké—

ben ismertetett közgazdasági—matematikai kutatásoknak nem az a céljuk, hogy a közgazdaságtudomány elvi megállapításait matematikai fejtegetésekkel helyettesít- sék. A kidolgozott mennyiségi elemző módszerek az elvi eredményekre támasz- kodva a konkrét helyzet összefüggéseit és a konkrét tennivalókat kutatják. Azért

523

van rájuk szükség, mert a rohamosan fej- lődő gazdaság arányainak, összhangjának és optimális működésének biztosításához nélkülözhetetlen "a gazdasági folyamatok sokoldalú, pontos és folyamatos számba- vétele, a gazdaságból nyert információk egyre növekvő mennyisége azonban a belső összefüggések felismerését és az op—

timális megoldások kiválasztását megne—

hezíti. Ezért ma például valamely bonyo- lult gazdaságossági vagy árkérdés meg—

oldása közgazdasági-matematikai módsze- rek és korszerű számítástechnika alkal—

mazása nélkül elképzelhetetlen.

A korszerű tervezés igényeit felismerve a Szovjetunió Kommunista Pártja felada—

tul tűzte ki a kibernetika és a modern számítástechnika módszereinek bevezeté- sét a gazdasági élet számos területén. E határozat nyomán a Szovjetunió Tudomá—

nyos Akadémiájának közgazdasági—mate- matikai csoportja által koordináltan a Szovjetunió számos szerve és tudományos intézete foglalkozott ezirányú kutatások—

kal és ért el a gyakorlatban is kiváló eredményeket.

A végrehajtott kisérletek azt bizonyí—

tották, hogy a nagyteljesítményű modern számítástechnika a tervezésnek különösen háromféle munkaterületén alkalmazható sikerrel: a nagytömegű számításokat igénylő munkák gépesítéséne'l, komplex feladatok modell segítségével történő meg—

oldásánál és az ország új, automatizált gazdasági információ—rendszerének kiépí- tése terén.

Továbbiakban a cikk a sikeres kísérle—

teket sorolja fel.

Elsőként a népgazdasági össztermék ter—

melésének és elosztásának nagy szektor—

és cikkbontású ágazati kapcsolati mérlegé—

nek összeállítási kísérleteit tárgyalja. A népgazdaság tervezése szempontjából nagyjelentőségű mérleg széleskörű elem—

zési lehetőségei elősegítik a tervek részle—

teinek kiegyensúlyozását, megmutatják a gazdasági élet változásainak szektoron—

kenti hatásait.

A mérleget először az 1959. év adatai alapján állították össze elektronikus szá—

mítógépek segítségével. Ma már adatait a tervezési gyakorlat hasznosítja. Alkalma- zási területét nagymértékben növelné, ha terjedelmét sikerülne a szocialista bőví- tett űjratermelés valamennyi szektorára kiterjeszteni. Összeállítását pedig meg—

könnyítené a Vállalatok kiinduló adatai—

nak a mérleg követelményeinek megfe—

lelő kialakítása.

A számítógépek alkalmazása nagymér—

tékben javítja az anyagi—technikai ellátás